Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-04 / 181. szám

Csütörtök, 1955. augusztus 4. SOMOGYI NÉPLAP 3 a EV Gazdag gyümölcse érik az új élet iharosberényi úttörőiiiek közös munkája nyomán Az iharosberényi Úttörő TSZ az •első termelőszövetkezetek között ala­kult a csurgói járásiban. A falu kommunistái, a bátrabb gondoűkodá- sú emberek elhatározták, hogy meg­próbálkoznak az újjal. Beszélgettek, tervezgettek, számolgattak, míg vé­gül döntöttek: elhagyjuk a régit, új útra lépünk. A szövetkezet az Úttörő nevet kapta. Az a gondolat adta az elnevezést, hogy a tsz valóban úttö­rője, hirdetője legyen az új út szép­ségének, a boldogabb paraszti életnek Iharosfoerényben is. Az elmúlt években az Úttörőben is sok nehézség merült fel. Viták, nézeteltérések adódtak. Gyakran tá­jékozatlanok voltak egy-egy nehéz­ség leküzdésénél. 1953. őszén sokan kiléptek a szövetkezetből, de akik bentmaradtak, megmutatták, hogy FELVIRÁGOZTATJÁK A KÖZÖST. .Állandóan fejlődött, gyarapodott az Úttörő TSZ. Gazdagodott, mert a bentmaradt tagok, a párt szavára, a párt támogatásával, megkétszerezett •erővel dolgoztak tovább, lelkiismere­tesen, becsülettel. Ennek köszönhető, hagy ma már olyan eredményei van­nak az Úttörő TSZ-nek, melyre jogo­san büszkék a tagok, amelyekre irigykedve néznek azok, akik 1953- ban hátatfordítottak. Hatszázhetven kát. hold földön gazdálkodnak az Úttörő TSZ dolgo­zói. Hetvenöt család van olyan, aki elejétől fogva kitartott. — Nem volt könnyű dolgunk — mondja Zakócs Ferencné, a tsz párt­titkára. A kilépések miatt majdnem fölbomlott szövetkezetünk. A Csur­gói Járási Pártbizottság azonban se­gítségünkre sietett. Azok, akik inga­doztak, hamarosan belátták, hogy életüket csak a szövetkezet teheti szebbé. És most örülnek ezek a ta­gok, mert még nem tapasztalt NAGY JÖVEDELEMRE SZÁMÍTHATNAK, A megjavult munkafegyelem, az egyetértés, a tagok összetartása és az, hogy a szövetkezet élére végre olyan ember került, akiiben bíznak a dolgozók, meghozta gyümölcsét. Pen- cimger József lett az elnök, aki az­előtt a gépállomáson végzett kiváló munkát. Sok, igen sok segítséget nyújthat és eredményesen vezetheti a tsz-t a] további úton. Most a gabonabetakarításban szor­goskodik mindenki. Fiatalok, időseb­bek, asszonyok és férfiak, egyszóval valamennyi tsz-tag. A gabona jóré­szét géppel aratták és sokat el is csépeltek már. Olyan termése volt az idén az Úttörőnek, hogy minden­ki megcsodálta a faluban. Búzából 12, árpából 20 mázsás átlagot értek el, ami 3—5 mázsával jobb az egyé­ni dolgozókénál. De egyéb terménye­ik is nagyon szépek. Azokon a he­lyeken, ahol tavaly és azelőtt csak gaz nőtt, most szép termést ígérő répaföldek és kukoricatáblák díszle­nek. Igen nagy segítséget jelentett, hogy a gépállomás dolgozói jó mun­kát végeztek a földeken. Takarmány- készletük is van már elegendő. Re­mélni sem merték, hogy az elvetett bíborhere 26 ezer forintot jövedelmez majd. Egyre GYARAPODIK AZ ÁLLATÁLLOMÁNI Persek János állatfelelős mindent elkövet, hogy egészséges, jóltáplált állatai legyenek a szövetkezetnek. Gondoskodik elegendő zöldsilóról, abrak takarmányról, s nagy gondot fordít az állatok tisztántartására. Nem kis dolog, nem kevés gond ne­hezedik a vállára. Növelni, szaporí­tani 'kell a szarvasmarhaállományt. Még ebben az évben megborjazik 12 tehén. Jó munkát végez Janicsó János sertésgondozó is. A több mint 300 sertésből 100-at moghízla’.rak, mely­ből 25-öt már eladtak 40 700 forin­tért. Fejlesztették a szövetkezet méhészetét is. A tavasszal még csak 24 családjuk volt, most már 50 van. A kitermelt mézből előleget is osz­tottak már a tagok részére. Megjavították a rosszabb épülete­ket, illetve újakat építettek: etető- kamrákat, kovácsműhelyt, sertésólat stb. Igen sok szövetkezeti dolgozó, mint pl. Magyar Sándomé, Molnár József, Jancsó János, Kulcsár Lajos, azóta tudtak maguknak családi ott­hont építeni, mióta a szövetkezetben dolgoznak. Kaptak bontási anyagot: deszkát, lécet, gerendákat, téglát pedig a szövetkezet saját széniporos égetőjében készítették. Van daráló­ja, fűrészüzeme, pálinkafőzője is az Úttörő TSZ-nek. Mintegy 140 ezer forint jövedelmre számíthatnak csak a gyümölcsből. Bevált a kertészke­dés is. A gyönyörű korai terméseket vidéki piacokon árulják, de helyben is állandóan vásárolhatnak paradi­csomot, káposztát, gyümölcsöt, pap­rikát a község egyéni dolgozói. Ál­landó árusítósátort állítottak fel a falu legforgalmasabb helyén. MEGSZERETTÉK AZ ÜJ ÉLETET E néhány kép, számadat nem mu­tatja be ugyan a szövetkezet egész életét, azt azonban ebből is megálla­píthatjuk, hegy napról napra gazda­godik, erősödik az iharosberényi Út­törő TSZ. Az emberek tapasztaltab­bak lettek; a munka egyre gyümöl­csözőbb, összehozta őket, közel áll­nak egymáshoz szívben is. Megsze­rették, mért megismerték az új éle­tet, és bátran hirdetik tovább, mint Agg Ferencné tsz-tag is mondja: csak ez az egyetlen út vezet az igazi •boldoguláshoz. A község lakói figye­lemmel kísérik az Úttörő életét. Le­gyen azon minden tsz-tag, hogy a még kívülállók mihamarabb a bol­dogabb paraszti élet úttörői között haladjanak a felemelkedés felé Iha- roS'berény.ben. Rekordtermés állami gazdaságainkban Megyénk állami gazdaságaiban há­rom kivételével befejeződött az ara­tás. A zab is lekerült már a tarló­ról. A most folyó cséplési eredmé­nyek a vártnál jóval magasabb ter­méseredményekről adnak számot. A Vityapusztai Állami Gazdaság 840 holdas búzatáblájáról behordott kereszteket csépelik most. Ezen a te­rületen óvatos számítások szerint is 14 mázsás átlagtermés lesz. A Ten­gődi Állami Gazdaságban 600 hol­don hasonló az eredmény. A Csiílag- pusztai Állami Gazdaság 35 holdas tábláján 13 q 26 kg volt az átlag. Az őszi árpa cséplése már befeje­zéshez közeledik, s az eddigi ered­mények azt mutatják, hogy az álla­mi gazdaságok átlagtermése megyei szinten a tervezett 11 és fél mázsá­val szemben 14—15 mázsa lesz. A Kutasa Állami Gazdaság 254 holdas ősziárpa-táblája 18 mázsa átlagter­méssel fizetett. Veszedelmes üzért lepleztek le Siófok környékén sok ember előtt fament Molnár Istvánná baiatonszár- szói lakos neve, ő szokta ugyanis fel­vásárolni a falusiak terményét, az eladásra szánt baromfiakat Egy íz­ben rövid ideig szüneteltette műkö­dését, de csak addig, amíg nem akadt egy szervre, amelytől hivatalos írást nem szerzett, azután ismét munká­hoz látott. Ezúttal egyik .pestkörnyéki szövetkezet bízta meg mint felvásár­lót. Molinómé élt a megbízással. Fel­vásárolt mindent, ami csak eladó volt. Kedvelt cikljie volt a baromfi, a kukorica, dió, mák stb. És jó mun­kát végzett, rövid idő alatt töhb má­zsa árut közvetített. Megbízója, a szövetkezet régen megfeledkezett a Málnámé részére kiadott felvásárlá­si igazolványról, talán arról sem tudnak már, hogy Molnáráé létezik Balatonszárszón. Pedig ő »dolgozott«, de e’feilejtette az árut megbízójának szállítani. Közvetlenül a budapesti fogyasztóknak vitte a felvásárolt árukat. Legutóbbi szállításai között szerepelnek: 1210 kg vágott baromfi, 30 mázsa kukorica, 334 kg dió stb. Ha eddig híres volt Molinómé, mint kitűnő »felvásárló«, most hírhedtté Válik, mint üzér. Mert tetteire fény derült és rövidesen megkapja méltó büntetését is, melyet előzetes le­tartóztatásban vár börtönében. Így bánik el álttamunk minden üzérrel, i árdrágító spekulánssal. Spy {iátcd h idiiu'itui nk ás tevoe RÉGI TERV valósult meg Csik- vár József életében, amikor a Szín- művészeti Főiskola sikeres elvégzé­se utáni Somogy megyébe, a rég is­mert, szeretett Somogyba jöhetett, hogy mint fiatal, jól képzett kultúr- munkás segítsen a falusi kultúr- murnka megjavításában. Somogyi fiú, Vízvárról indult el a főiskolára, de megyéjétől még ott sem szakadt el. Mint a táncrendezői tanszak hallga­tója, rendszeresen lejárt Somogyba, patronálta a vidéki együtteseket, tánccsoportofcat. Hasznos, gazdag ta­pasztalatokat adó munka volt ez: megismerte a megye híres táncait, hagyományait, a somogyi táncokat, s résztvett ezek gyűjtésében, feldol­gozásában. Társszerzője a »Somogy megyei táncok« című könyvnek, amely hasznos segítővé, tanítóvá válik vidéki témacsoportjaink, együt­teseink munkájában. Csikvár József most a Megyei Ta­nács Népművelési Osztálya művésze­ti csoportjának munkatársa. Sok szép tervvel, tettvággyái kezdett munkához. Az első hetekben ismer­kedett a népművelési és kulturális szervekkel, a vidéki csoportokkal, kultűrotthonokkaL Felmérte, mi a feladat, mi az, ami jó, mi az, ami­ben segíteni kell. Az ismerkedés vé­get ért, kezdődhetett a munka. A falusi kultúrmunka megjavítá­sa — ezt tartja Csikvár József a leg­sürgősebb feladatnak. Van ugyan a megye egy-két helyén néhány jól működő, ismertté vált együttes, de a legtöbb helyen, a legtöbb községben csaknem előliről kell kezdeni a mun­kát. A falu vezetői, igen sok eset­ben a járási tanácsok is lebecsülik, másodrendű feladatnak tartják a falusi kultúrmunkát. Ezt a közönyt is le kell küzdeni, hogy az együtte­sek több támogatást kaphassanak. CSIKVÁR JÖZSEF úgy tervezi, minden községben megvan, a lehető­ség egy kisebb együttes létrehozásá­ra, amely magába foglalná az ének-, a tánc- és a színjátszócsoportot is. Táncolni szerető, jótáncos fiatalok minden községben vannak, ki kell válogatni, tanítani kell őket. Babó- csán már meg is kezdődött az új forma szerint a kiultúncsoport mun­kája, A helyi anyagot maguk dol­gozzák fel, maguk készítik elő a táncokat színpadon való előadásra. A termelőszövetkezetek kultúr- munkájának megindítására is hason­ló tervei vannak Csikvár Józsefinek. Minden termelőszövetkezetben sze­retne létrehozni egy kisebb vagy na­gyobb együttest. Kaposváron, a Textálművek kui- túrotthonában ezekben a napokban alakult meg a Textálművek tánc- együttese. 32 íámeosiábú fiatalt válo­gattak össze, a művészeti vezető Csikvár József lett. A terv itt is az. kialakítani egy olyan együttest, amely segítségére lehet a falusi együtteseknek, csoportoknak is. Az új kaposvári táncegyüttes meg­kezdte próbáit, augusztus 20-án' már szeretnének bemutatkozni. Négy tán­cot dolgoztak fel: a Bodrogközi tán­cokat, a Székely pontozót flegényest), a Somogyi leánytáncot és egy román táncot. Az együttes foglalkozik majd a táncok összegyűjtésével és feldolgo­zásával is. A Textilművek minden támogatást megad ahhoz is, hogy kultúrotthonukban studiiószerűen megoldják a táncvezetők képzését. Olyan népi táncoktatókat akarnak nevelni a legjobb táncosokból, akik az üzemi és falusi csoportok mun­káját minden téren segíthetik. BIZONYOS, hogy Csikvár József tudását és tehetségét latbavetve min­dent elkövet, hogy e tervek megvaló- suljanak és akkor Somogy támemű- vészete ismét virágzásnak indul. Kí­vánunk ehhez sok sikert Csikvár Józsefnek és az új táncegyütteseknek. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & A Textilművek pártéletének jelentős állomása A múlt héten nagy eseményre készültek a Textilművek kom­munistái: a fiatal üzemben először választottak pártbizottságot. A dolgozók a pártértekezlet tiszteletére egyhetes. »kommunista műsza­kot« indítottak, amely szép eredményeket hozott. A pártértekezletre minden alapszervezet a legjobb kommunistáit küldte el és bízta meg azzal, hogy olyan pártbizottságot válasszanak, amely minden terüle­ten eredményes munkát lesz képes végezni a párthatározatok meg­valósításáért vívott harcban, a dolgozók nevelésében. A 70 főnyi kül­dött, valamint a tanácskozási joggal meghívott vendégek érezték o, feladat fontosságát, s közülük igen sokan a vitában való részvételük­kel, saját területükről hozott példákkal járultak hozzá a pártértekez­let sikeréhez. Dómján Sándorné elvtársnő beszámolója A beszámolót Dómján Sándorné eilvíbáirsnő, a leköszönő pártvezetőség itátkána tartotta. Azzal kezdte előadá­sát, 'hogy a pártbizottság megválasz­tását az üzem előtt álló feladatok, a párttagok számának növekedése, az üzem fejlődése tette szükségessé. Az üzem tenmefiési adatait ismertetve részfletesen kitért az eredményékre, ugyanakkor bátor hangon ostorozta a hibákat, bírálta a hibát élkövető eflvtársakat. Dómján elwtánsnő nem feledkezett meg beszámolójában a tömegszervezetefc működéséről sem, különösen mélyrehatóan elemezte az üzemi DISZ-bizcttság munkáját. Megállapította, hogy a pártszerve­zet egyre jobbam betöEíti a párt irá­nyító, ellenőrző szerepét. — Pártunk III. kongresszusa nagy feiiadait elé ál­lította pártszervezetünket —■ mond­ta. — Feltárta munkánk hiányossá­gait, és hosszú időre megszabta párt- pdiitákai feSiadataánkat. A III. kong­resszus óta javult a párt és a tömegek kapcsolata. Pártszervezetünket és alapszerveze- teinket napról napra több dolgozónk keresi fel, és tanácsunkat, segítsé­günket kérik nehézségeik megoldásá­hoz. Ez jelentős eredmény, mert 'pártunk ereje a tömegeikben van, és ezt nekünk, kommunistáknak állan­dóan erősíteni kell. Növekvő ered­ményeink azonban nem szabad, hogy elégedettekké tegyenek bennünket, mert 'akadnak még üzemünkben olyanok, akik nem erősítik, hanem gyengítik pártunk tömegkapcsolatát. Vannak művezetőink — Horváth István. Südi Jenő és Südi Jenőné elv­társak —, akik a dolgozókban nem a szocializmust építő harcostársat lát­ják, s gorombán, párttaghoz nem méltó módon bánnak munkatársaik­kal. A kollektív vezetés területén is értünk ed eredményeket, bár ez még közéi sem kieflégítő — mondta a továbbiakban Dómján elv­társnő. — Alapszervezeteínk többsé­ge 'havonta kétszer pár! vezet őség: ülésen tárgyalja az alapszerv fel­adatait, s közösen határozzák meg a temniváLókat. A bírálat és önbíralat Hozzászólások A [beszámoló feletti vitában 16 elv­tára kért szót. Róth Józsefné elvtársinő azt kérte a pártbizottságtól, hogy a jövőben több elvi segítséget adjon az alap- szervi vezetőségeknek. J avaso íta, hogy titkári értekezleteken a gya­korlati munkán kívül vitassanak meg egy-egy fontos elvi kérdést rs. Az a’Japszervezeti pártmunka meg­javítása céljából_javasolta, hogy a •gyengébben működő lafliapszervi veze­tőket. pártcsoportbizallmSakat hívják meg tapasztalatcserére a jól műkö­dő alapszervezetekhez. Torches Ferenc elvtáns és a hoz­zászólók közül többen a fiatalság ne­velésének kérdésedt bonecüigatiták. Törekes elvtárs a mélyére nyúlt a Textíilművek pártbizottsága sajátos feladatának elemzésében. Elmondta, pártunk élvárja az üzem kamimunis- tádtóil, hogy kialakítsák Kaposvár és egész Somogy megye ipari bázisát Az a föladat, hogy jó munkásokat ne­veljenek, szocialista gondolkodásra neveljék a nemrég faluról1 bekerült fiatal munkásokat. Kubacska András, az üzemi DISZ- bizottság szervező-titkára az ifjú­munkások közötti munka eredmé­nyeiről, a szervezet szép terveiről szélt. Büszkék lehetnek a Textilmű­vek fiataljai, hogy üzemükben a termelés motorjaivá váltak, s ahogy Kubacska elvtárs mondta: továbbra is azok akarnak maradni. Ezt a szán­dékot igazolja a VIT tiszteletére szervezett egyhetes »VIT-műsizak«, valamint az a terv is, hogy novem­ber 7. tiszteletére egyhetes1 »forradal­mi műszakot« 'kávámnak szervezni. Szó esett a pártértekezleten arról fejlődésében is vannak eredmé­nyeink, de még nem kielégítőek. A bírálatot legtöbb esetben már helye­sein alkalmazzuk, de a bírálat elfo­gadásával, az önbánáűlaitfal még nincs mindem rendben. Tanuljunk pártunk Központi Vezetőségétől, amely min­dig önkritikusan feltárta a hibákat és azokat minden esetben ká is ja­vította. — Pártunk III. kongresszusa fel­hívta a figyelmünket a fokozott; éber­ségre. Mi sem voltunk éberek és tűr­tük, hogy osztályidegenek népi de­mokráciánk 11. évében ás vezető he­lyeken dolgozzanak. Dómján ellvtársnő a továbbiakban a pártépítő munka eredményeit értékelte. A következő­ket mondta: — Pártépítési munkánkat azért tudtuk az utóbbi időben megjavítani, mert a két legnagyobb tömegszerve- zet, a DISZ és a szakszervezet is segíti pártépítő munkánkat és akti­vistái legjobbjait javasolja a párt soraiba. így vált nálunk a DISZ és a szakszervezet a párttagság elöisko- llájává. A megválasztandó pártbizott­ság és minden alapszervezet felada­tául azt javasolta, hogy a jövőben többet fogtaökazzanak a tagjelöltek­kel, hogy a tagjelcttségi idő alatt neveljék a párt iránti szeretetne, a proletár imternariomalizmus szene­imében a dolgozó nép szeretetóre. Végiül' a pártszervezet agütációs és propaganda munkájának értékelésé­vel, a termelés párteffiemőrzésével fog­lalkozott Dómján elvtársnő. Elmond­ta, hogyan használták fel a múlt ok­tatási év tapasztalatait, s annak hi­báiból okulva milyen intézkedéseket tettek az új oktatási év sikeres meg­kezdése és eredményessége érdeké­ben. A 'termelés pártöTJenőrzéséről szólva több alapszervezetet bírált, amiért az 'ellenőrzés nem elég konk­rét, nem ad elegendő segítséget a gazdasági vezetőknek. Azzal fejezte be ibeszámolóját, hogy pártunk szi­lárd helytállást v.ár minden kammu- miistától, s (past a harmadik negyed­évben az a megtisztelő feüiadat ju­tott osztályrészükül, hogy legyűrve a nehézségeket, megtartsák a büszke éTüzem címet. i beszámolóhoz is, ihogy még mindig [magas a mun- kásvándcr'.ás az üzemben. Kende Piroska elvtánsnő nem álta­lános érvényű választ adott ennek megmagyarázására, de egy igen fi- gyefemreméltó körülményre felhívta a pártbizottság és a gazdasági veze­tők figyelmét. Elmondta, hogy egyik dolgozó szabadságra szeretett volna menni. Művezetője azonban nem en­gedte el, hanem helyette olyan em­bert küldött _el szabadságra, akiinek semmi szándéka sem volt erre. Az előbbi dolgozó megsértődött és kilé­pett. A hozzászólások, melyek közül csak néhányat ragadtunk ki, kivételi nél­kül arról tanúskodnak, hogy a Tex- tilművekben mindjobban egybeforr a termelés és a pártmunka. Nem volt például egyetlen olyan felszólaló sem, aki e kettőt különválasztotta vetoá, S ebben rejlik a pártórtekez- ieí eredményessége. Számos figye­lembe veendő tanácsot kapott az új pártbizottság a felszólaló elvtársak­tól, egyben a gazdasági vezetők 'is kaptak jelzéseket, hogy hol vannak még bajok, miken kell segíteniük. Ez a pártértekezlet állomás a Tex- tíillművek párt életében. Váljon olyan állomássá, amelyen nemcsak áthalad a vonat, hanem üzemanyagot ás vesz fel. Az elvtársak értékes, segíteni- akaró hozzászólásai képezik ezen az állomáson az üzemanyagot. Szedje össze ezeket a pártbizottság, és ezek­kel megerősödve lásson munkához.- Töltse be feladatát és végezzen olyan munkát, érjen ed olyan eredménye­ket, mint amilyeneket .tőle elvár az üzem minden kommunistája, az üzem minden dolgozója, Pócza Jánosríé<

Next

/
Thumbnails
Contents