Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-23 / 172. szám

Szombat, 1955. július 23. SOMOGYI NÉPLAP 8 Mn W rg»«l ■ III I MIMII ■flfl MjMMMMBjMMMBMHBMBMBMMMBBBWMBBBBWMII Will !■ I 111II I flíHMBMa 33L3H?» Nagyobb gondot az apaállatokra A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata érteimében az állattenyész­tésiben az eddiginél nagyobb ered­ményeket kell elérnünk. Különösen Somogy megye nem lehet megelé­gedve az elért eredményekkel. Ami­kor a kenyérgabona veszteségmentes betakarításáért folyik a harc, egy •pillanatra se feledkezzünk meg az állattenyésztés fontosságáról. A Megyei Tanács VB az apaálla­tok tanításával kapcsotetosan nemré­giben rendelkezést adott ki a köz­ségi tanácsoknak és legeltetési bi­zottságoknak, s megszabta azokat a feladatokat, melyeket az apaállat- tartás érdekében okvetlenül végre kell hajtani E rendelkezés betartá­sát több helyen ellenőriztük s meg­állapítottuk, hogy a községi taná­csok és a legeltetési bizottságok tel­jesen figyelmen kívül hagyják. Pl. a kaposvári járás községébe kihelye­zett mezőgazdasági előadók nem is (tudnak az említett rendelkezésről. Ez azt bizonyítja, hogy a községi ta­A zselickisfaludi Uj Élet Ter­melőszövetkezet elmaradt az ara­tással. Jól beérett gabonájuknak még több mint fele lábon van, de a termelőszövetkezet vezetősége, tagjai még most is késlekednek. Nem is csoda, hiszen a termelő- szövetkezet vezetősége elnézi, hogy most, a legnagyobb munkák idején a termelőszövetkezeti ta­gok nagyrésze nem az aratással, hanem (gombaszedéssel foglalko­zik. Ezidő alatt a vezetőség segít­séget kér a várostól, kéri, hogy küldjenek üzemi munkásokat, tár­sadalmi erőket, akik segítenek az aratásban. nács elnökei a rendelkezést nem is­mertették a mezőgazdasági elő­adókkal. Ha Somogysárdoai vala­ki bemegy az apaállatiistáDlába, nem hiszi el, hogy a 4 darab apaállatnak nevezett jószág a község tulajdona Rossz kondícióban vannak az álla­tok, a község-beliek kényteöenak te­heneiket elvezetni a szomszéd faluk­iba. A kanok óljában pedig olyan nagy a piszok, hogy be sem léphet oda egy jóízlésű dolgozó paraszt. Az álam 'hatalmas összegeket fordít az apaállatok beszerzésére. Községeinkben fordítsanak nagyobb gondot rájuk, mert a gondatlan ke­zelés, a hanyag tartás káros lehet a falu állattartására is. A továb­biakban biztosítsanak megfelelő ta­karmányt és abrakot, a napi járta- tást tartsák be, az istállókat, ólakat (gyakrabban fertőtlenítsék, tisztítsák, így tudják csak megvalósítani a Központi Vezetőség júniusi határo­zatának ide vonatkozó részét. Czeglédi Lajos osztályvezető. Hasonló a helyzet a községben is Az egyéni gazdák közül sokan még mindig nem arattak le, ha­nem gombát szedni járnak az er­dőre. Hogy képzeli ezt a termelőszö­vetkezet és a község vezetősége? Mi a fontosabb nekik, az ország kenyere, vagy a gombaszedés? Azonnal, a legkeményebben lépje­nek fel mindazok ellen, akik az aratás helyettt gombaszedéssel foglalkoznak. Teljes erővel lássa­nak hozzá az aratáshoz. Az ország kenyeréről van szó, s ez fonto­sabb, mint a gombaszedés... fiikoímánvünnepi verssnyhírsdó A ,kisipari terirelőszöivetkezetek közül a legjobbak egyike a Kapos­vári Asztalosipari Szövetkezet. Míg több szövetkezetben még mindig baj van a munkafegyelemmel, a tervteljesítéssel, vagy nem megfele­lően alakul az önköltség, itt mind­erről elismerően lehet szólni. Az el­nök eivtárs bátran állítja: szilárd a munkafegyelem. Igazolatlan mulasz­tó egyetlen egy sincs. Első féléves tervüket 105.8 száza­lékra teljesítették. Az 5,8 százalékos túlteljesítés azt jelenti, hogy hét hálószobával többet gyártottak a dolgozók számára, mint amennyit a terv előírt. A tervíeljesítéssel pár­huzamosan jól alakul az önköltség is. Önköltségük az országos faipari átlag alatt van. Négy éve működik a szövetkezet, de minőségi kifogás még nem volt munkájuk ellen. Büszkék is erre va­lamennyien. Épp ezért, amikor a 20 budapesti nagyüzem versenyfelhívá­sához csatlakoztak, és most, amikor az augusztus 20-i versenyvállaláso- kat teszik, azt tűzték célul, hogy a minőséget még tovább javítják, emellett törekednek az anyagtaka­rékosságra, az önköltség csökken­tésére is. Sckan teljesítik 150 százalék fölött a tervüket. A kárpitosok közül — mint legtöbbször — Király József­nek van magas teljesítményszázalé­ka. Legutóbb 199 százalékot ért el. Hozzá hasonló jó eredménye van két munkatársának, Vadas József­nek és Tóth Lajosnak is. Az asztalo­sok közül az öt tagú Komlenecz- brigád válik ki. A legutóbbi értéke­lés szerint 172,5 százalék volt a tel­jesítményük. A Horváth gépelő-bri- gád és a faesztergályos-részleg dol­gozói elérik a 200 százalékot is. Szépek az eddigi teljesítmények, s az augusztus 20-i munkaversenyt használják fel arra, hogy eredmé­nyeiket tovább gyarapítsák. KÉT TANÁCSELNÖK MUNKÁJÁBÓL TÁSKA községben tegnapelőtt megkezdődött a cséplés és a kenyérgabona beadá­sa. Legelsőnek a községi tanács el­nöke, Kovács János 10 holdas dol­gozó paraszt teljesítette 'beadási kö­telezettségét. A 8 mázsa kötelezőn felül 6 mázsa szabadot adott el az államnak. Példájára Rinkóczi Ven­del 10 holdas dolgozó paraszt is tel­jesítette beadását. Példamutatásáért napot tartot- A begyűjtési megbízott lelki- ismeretesen dolgozott. Savanyó Bol­dizsár és még sók gazda több cikk­féleségből egész évre rendezte be­adását. A -begyűjtési nap munkáiba azonban, úgy gondoljuk, Bérezte László tanácselnöknek is illő lett volna részt vennie. így még nagyobb eredmények születhettek volna.-dicséret illeti a tanácselnököt. Ami fontosabb, mint a gombaszedés SOMOGYZSITFA községben begyűjtési -tak. SZERKESZTŐSÉGÜNK POSTÁJÁBÓL Bsfejezilik az aratás!, mos! éiial-nappai folyik a tariOkántás Peresztegi László pusztaszentgyör- gyi levelezőnk írja a Balíatoninagy- toerekd Állami Gazdaság pusztaszent- -györgyi üzemegységéből: Július 20-án befejeztük a 237 kát, hold kenyérgabona aratását, őszi búzánk nagyrésze pannonbükköny- nyei felülvetetit volt, s az első látás­ra úgy -tűnt, hogy lehetettén a gépi aratás a gabona dőltsége miatt. A -gazdaság vezetősége azonban -kijelöl­te azokat a kevésbé dőlt -területeket, melyeken gép is arathatott, s így több -mint 50 kát. holdat vágtunk te géppel a 237 hold őszi búzából. A honvéd elvtársak segítségével majdnem szemveszteség nélkül- vé­geztük ezt a -nagy munkát. Az üzem­egység adminisztratív dolgozói ebéd­szünet alatt vidám rigmusokkal- szó­rakoztatták az aratókat. Tóth József és Budin-ácz András traktorosok fáradságot nem ismerve, éjjel-na-ppal végzik a .tanlóhántást A KÖTELEZŐN FELÜL... Horváth József 9 holdas szent-gálos-kéri gazda, a tanács begyűjtési állandó bizottságának tagja mindig idejében tett eleget állam -iránti kö­telezettségének. Nem hiába választotta meg körzete küldöttének. A ter­melésben is élenjár. Most is, mikor megtudta: az országnak sok ke­nyérre van szüksége, váltatta, hogy beadási kötelezettségén felül leg­alább 10 mázsa búzát ad el az államnak. Rózsa János Kossuth-teS-epi dolgozó paraszt, v-b-tag szintén szorgal­mával érdemelte ki gazdatársai megbecsülését. Jó munkájának eredmé­nyeként a búzatermelésben a legjobbak között van. Váfailta, hogy összes szabadbúza feleslegét — mintegy 10—15 mázsát — az álfámnak adja el, s a cséplőgéptől azonnal a begyűj főhelyre szállítja. ijli.y.v. .... Csalos József wb-etoök, i S zentgáloské r. Tagságunk nagyszerűen megállta a helyét A -halatonszemesi Dózsa TSZ már július 17-én befejezte az arat-ás-t. A szövetkezet 34 ka-t. -hold búzája, 33 kh. rozsa, 18 fch. őszi árpája már a magtárban van. A tagság -nagysze­rűen megállta a helyét. Minden nap, vasárnap is, kora reggelitől késő éj­szakáig dolgozott. Sokat segítettek a Balatonkinfitá Gépállomás kombéj- nosa/i. A legnagyobb megelégedésün­ket és köszönetürket fejezzük ki Takács István kcmibájnos-n-ak kiváló minőségű munkájáért. De dicsére­tet érdemei Nagy Károly agronómus is, aki mindenre kiterjedő gondos­kodásával, szakszerű irányításával j-aiemtősErn hozzájárult az aratás gyors befejezéséhez. A tsz-nek a beadás ■teljesítése vett az első. 146 mázsa búzát és 42 mázsa árpát számított a t-enményraktánba. Ezzel teljesítettük búza- és talkianmánygabonabeadási kötelezettségünket. Dudás János tsz-elnök, Balaitonszemes. CIKKÜNK NYOMÁN: „Köszönöm a szerkesztőségnek, hogy bírálatával a helyes útra térítettu , A Somogyi Néplap július Í6-1 számában megjelent cikkben engem bírált _ a szerkesztőség, őszintén megvallom, hogy a cikkel egyáltalán nem értettem egyet. A lap 19-i számában a szerkesztőség nyílt tevelet intézett hozzám, amelyben megmagyarázták az elvtársak, miért nincs igazam, amikor- nem fogadom el a bírálatot. Ahogy ezt a levelet Sl- o.vasiam, gondolkozni kezdtem. Miután többször is pontról -pontra el­olvastam, rájöttem arra, -hogy a lap bírálatával segíteni akar nekem: Ezúton köszönöm meg a szerkesztőségnek, hogy bírálatával a helyes útra térített és ígérem, hogy a jövőben tiszteletben tartom az idősebb embereket, s társadalmunk törvényeit is mindenkor betartom. í Harmadás János, i Iharos-herényi Gépállomás; I Mezőcsokonyai Községi Tanács vezetőinek szájtátisága jévoliábá! éveken át kijátszotta a törvényeket a Csere-féle kulákfamília A ikul-ákok és egyéb spekuláns ele­mek mindent elkövetnek, hogy ki­játsszák a törvényeket, s így kibúj­hassanak a -beadási kötelezettség tel­jesítése alól, veszélyeztessék a ga­bonabegyűjtés sikerét. I-gy történt ez Mezőcsckonyán is, ahol a Csere­féle kulókfamflia — amely évek óta a -tanács szájtátisága miat-t különbö­ző előnyöket élvezett — isimét fon­dorlatos módon akarta -kijátszani a -törvényt, s nagyobb haszonra speku­lálva akart kibújni a beadási köte­lezettség teljesítése alól. A kulák „rekord termése“ Cset-e József gabonáját szerda dél­előtt csépelték el Mezőcsokonyán. Aki akkor -a cséplőgép mellett állt, joggal csodálkozott azon, hogy két h-oldiny-i -árpatáblán több mint 50 má­zsa árpája termett Csere Józsefnek. Persze, szó sem volt -rekordtermés­ről, ezt csiak Csere József szerette volna elhitetni. Büszkén mérette ki az 50 mázsából 120 kiló beadási kö­telezettségét, aztán hencegve mond­ta: ha akarják, ő 200 százalékra is -teljesíti beaidásd kötetezettségót. Kevésbé hitt a »rekord-termésben« Galambos elvtárs, a mezőcsokonyai -begyűjtési -megbízott, aki azonnal a vetésterület után érdeklődött Csere Józseftől, akinek tudvalévő, hogy csak négy hold földje van (.papíron, mert később kiderült, hogy a hasz­not 65 hold föld után vágja zsebre). Csere Józsefnek sem k-eBűet-t több, azonnal káromkodni -kezdett, majd nekitámadt a hegyűjtébi megbízottnak. Megrázta, s ha a körüílállóik nem akadályozzak -meg, hát meg is vert. Vajon mi volt az oka Csere József izgalmának? Hamarosan kiderült, minit ahogy végre napvilágra került a kulákfarníli-a sok más, ravaszul ki­agyalt -trükkje is, amelyekkel éve­ken át becsapták a -tanácsot, a be­gyűjtési szerveket, a falu népét. A »rekord-termés« oka ugyanis az volt, hogy mint azelőtt szokták, ezúttal is Csere József nevén, két hold ár­patáblája terméseként csépelték el Csere rokonainak, a 37 holdas Eg­r-esiinének, a 19 holdas Kovács Sán- doménak, az 5 holdas Csere Sándor- nén-ak, tehát az özvegyi sortban élő nővérnek, dédanyának és anyósnak a -termését is. Ezek földjéről a ga­bona nagyrészét Csere Józsefhez hordták, s így »szegény« kulákok- mak annyi termésük sem manari-t, hogy a -beadási kötelezettség kis ré­szét teljesíteni tudták volna. Régi módszer •ez Cserééknél. így .hordták Csere Jó­zsefhez a rokonok a sertést, a ga­bonát máskor is, hogy aztán rajtuk semilyen hátralékot nem tehetett behajtani. Csere József ezalatt 4 holdnyi földje után, de 65 hald hasznából -könnyen rendezhette kö­telezettségeit. A régi begyűjtési meg­bízott hi-bájábói Cserééknek volt ■ugyan begyűjtési könyvük, de nyil­vántartó lapjpk nem. így aztán a hátralékokat «fáínt-ák a »szegény« özvegy rokonokra, akiken semmit sem tehetett behajtani, hiszen a ha­szon Csere Józsefhez ment. Egresi Józsefnének, a 37 holdas »szegény« rokonnak 6 -mázsa sertéshátraléka van már, de behajthatatlannak ítél­ték ezt a tartozást. így persze könnyen gazdálkodott. 7 szarvasmarhája, nagyszámú más állata vap, egyszóval a nyilvántar­tott 4 held földön egy igazi kulák- gazdaság indult virágzásnak. Szájtátiság, sőt... A tanács száj-tétá-an szemlélte mindezt, sőt még szociális kedvez­ményben is részesítette Csere Sán- domét Csere József még a tanács által neki adott 4 hold tiartaffiékföl- det is eltagadta a begyűjtési megbí­zott előtt. Úgy vélte, minek arról -tudni, ha már a tanács megfeledke­zett róla... A -tanács és a régi begyűjtési meg­bízott nemtörődömsége miatt éve­ken át játszották ki Cseréék a tör­vényt, a most leleplezett módszerrel ért el évről évre nagy -termést Cse­re József, s maradt behajtati’anul hátralékos a sok »szegény« rokon. Csere József ellen megindult a törvényes eljárás nemcsak eddigi -csalásaiért, hanem a -begyűjtési meg­bízott megtámadásáért te. Az a tör­vény feg lesújtani Csere Józsefre, amelyről azt hitte, 'hogy mindenkor zavartalanul átjátszható. Hogy eddig nem derült fény a Csere-família mes terkedéseire, abban a -községi ta­nács vezetői, elsősorban Farkas elv­társ, vb-elnök és a régi begyűjtési megbízott a hibásak, akik még ked­vezményekben is részesítették Cse­rééket. Csere József azonban most végre megkapja méltó büntetését... > * * * A mezőcsokonyai -tanács szájtáti­sága, opportunizmusa a ku’ákokkai, az osztályéttenség népelfenes fon­dorlataival szemben azt bizonyítja, hogy még mindig fellelhető me­gyénkben pártunk paraszt-pcBt-ikájá- niak jobboldali ettorzítása. Az ilyen jobboldali álláspontnak, a kulákck aknamunkájának nagy része volt ab­ban, hogy tavaly még a csökkentett begyűjtési tervet sem teljesítette megyénk. Több községi tanács — mint a .mezőcsokonyai te — még mindig elnézi, hogy a kulákok sár­ba .tiporják a dolgozó -nép törvényeit. A mezőcsokonyai eset arra kelt hogy figyelmeztesse falusi kom-mu- nfstiáiánkat, hogy istméfceöfen tanul­mányozzák a KV márciusi határoza­tát, amety részletesen elemzi a joteb- oldafd elhajlás gyökerét és megnyil­vánulási formált. Véssék -be pártunk, a marxizmus—tenánizimjus tanítását, hogy a szocialista mezőgazdaság fel» építése a munkás-paraszt szövetség alapján, a munkásosztály -vezetésé­vel, szilárdan -támaszkodva a sze­gény- és szövetkezeti parasztságra, szoros szövetségben a középparaszt­tal, ugyanakkor elszánt, következetes és szívós harcban a kulákságigal me­het csak végbe. Le kell számolni végre a vétkes szájtátiságga-I közsé­gi taróes-aánik portáján. A kulák — -mint Mezőcsokonyán is — -azonnal megtalálja a legkisebb rést is, hogy elhelyezze benne a dolgozó nép ered­ményeinek felrobbantására szánt di- r.amií-patront. Legyenek éberek kommunistáink, hogy idő-ben meg­akadályozhassák a kúLáfcoikat aljas aknamunkájuk véghezvitelében. Mi az oka a gölleiek késlekedésének ? Gollléban az egyéni gazdák arról panaszkodnak, hogy még a jövő hét -közepén- s-em végeznek az aratással, Ez nem is csoda, hiszen nyolcvan, jó erőben lévő dolgozó paraszt ane- -lyett, hogy kaszát fogna s tevágná gabonáját, a részesaratókra várako­zik. Nyolcvanon odahaza t-esznek­vesznek, s a’Jnézáik, hogy a kalászból kíp-e-reg a szem, hogy -patópáliosikoi- dásuk miatt késleltetik az aratás be­fejezését, akadályozzák községük s a járás versenyének eredményessé­gét. Miért nem vonja felelősségre a -gödiéi tanács a késlekedőket? üzérkedett egy voll1 földbirtokos Magyari (Kosa) István marcalála- kos, volt földbirtokos és Vajda Vil­mos zöldség- és gy ümöl-csk eres k edö ügyét július 25-én tárgyalja a Mar­cali Járásbíróság. Magyart (Kosa) István, aki a felszabadulás előt-t 800 hold földön gazdálkodott és 25 cse­lédje volt, jelenleg pedig a marcali malomban minit adminisztrátor dol­gozik, egy évvel ezelőtt összekötte­tésbe lépett Vajda Vilmos budapesti kereskedővel, akinek a részére -to­jást, diót, mákot vásárolt a marcali piacon és azt rendszeras-en Budapest­re szállította. A vádlottak a nyomozás során el­ismerték bűnösségüket. A berzeneei Uj Barázda TSZ tag­jai is olvasták az újságban a Mi- nteztert-anácsniak a gabona állami felvásárlásáról szóló rendeletét. A rendeletét azon-bam csak olvasták és -nem beszélték meg azonnal. így az­tán volt talaja a különféle híresz­telésnek. Szinte percek alatt elter­jedt a tagok körében, -hogy függet­lenül a mumkaegységtőfi, csak 180, illetve 220 Mányi fejadagot fognak kapni. Ez elkedvetlenítette a tagsá­got, azt tartották, hogy aki többet dolgozott, több munkaegységet ért el, -több gabona dűtetli meg. A bizony­talanság azoMJbam hamar eloszlott. Szerda ese Vörös Gábor járási ta­nácselnök elvitáns és PaPt-ag elvtárs, a Járási Tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője összehívták a helyszí­nen a tsz -tagságát és megmagyaráz­ták nekik, hogy az év ©tején élő­irányzott munkaegység utáni gabo­nát meg fogják kapni. Beszélgetés közben a tavalyi gabonarészesedés­re fordult a szó. A tagok elmondták, sok-kál előnyösebben jár a tsz, eb­ből fakadóan a tagság is, ha az ál­lamnak adják el szabadáron a gabo­nát. S erre példa is akadt a szomszé­dos somogyudvarhelyi Ady TSZ-ben. A tavályi -gabonafelesieg egy részét ez év májusában akarták értékesíte­ni, arra számítva, hogy többet kap­nak érte, mint a betakarítás után; Számításuk azonban nem valami fé­nyesen vélt be, mivel a búzát nagy nehézségek árán csak 300 forintért tudták eladni mázsánként! S erre bi­zony semmiféle kedvezmény nem járt. Leültek számolni a berzeneei Uj Barázda tagjai, és kiszámították, hogy a kötelező .beadáson-, a gépál­lomás i díjon, vetőmagon kívül a tsz- nek 60 mázsa körüli, a tagoknak pe­dig taz évi kenyérszükségfeten kívül 40 mázsa körüli gabonafeleslegük marad. Fáígyetembe véve a magas vételi árat és a kedvezményeket, úgy határoztak, hogy minden szem feles­leget eladnak az államnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents