Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-19 / 168. szám

Kedd, 1955. július 19. SOMOGYI NÉPLAP Mit keli tudni a gabona szabadpiaci értékesííésérdl? Megyeszerte egyre több és töbD gabona kerül a zsákokba s az álla­mi raktárakba. Napról napra hírt adunk arról, hogy a községek, tsz-ek hogyan rendezik állam iránti gabo­nabeadási kötelezettségüket. Sok szó esik manapság a falvakban a gabona szabadpiaci értékesítési forgalmának szabályozásáról és arról, hogy mikor kaphatja meg egy-egy község a sza­badpiaci jogot. Tegyük hozzá, hogy nemcsak helytelen nézetek terjednek ezzel kapcsolatban, hanem törvény­ellenes gyakorlat is felütötte már a fejét egyes helyeken, mint pl. He- resznyén. Ezért hát nézzük meg rö­viden, mik az erre vonatkozó törvé­nyes rendelkezések? A gabona szabadpiaci joga Két cikkcsoportra vonatkozik: külön a kenyérgabonára (búza, rozs) és kuion a kalászos takarmánygabonára (árpa, zab). Ha valamelyik község pl. elcsé­pelte ősziárpáját és minden termelő teljesítette árpa- és zabbeadási köte­lezettségét is, csak akkor értékesít­hetik e község termelői szabadpiacon az árpafeleslegüket. Szükséges a zab­beadási kötelezettség teljesítését is hangsúlyoznunk, mert így elkerül­hetjük a félreértéseket. A kaposvári járás több községéből hoztak pl. sza­badpiacra árpát, és bár ezek a köz­ségek rendezték árpabeadásukat, mégis vissza kellett küldeni a gaz­dákat a piacról, mert a zabbeadássai még hátralékosok. Ha ezt a rendele­tet megértik a gazdák, akkor felesle­ges fáradságtól kímélhetik meg ma­gukat. Helytelenül cselekedett a Barcsi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizottsága, amikor lehetővé tette a heresznyei termelőknek, hogy szabadpiacon ér­tékesítsék árpafelesiegiiket. A szabad­piaci jogot nem a járási szervek, ha­nem a Megyei Begyűjtési Hivatal ad­hatja meg. A kenyérgabona szabad- forgalmát csak akkor engedélyezi a Megyei Begyűjtési Hivatal, ha a köz­ség teljesítette beadási és állami sza- badfelvásárlási tervét is. Összefoglalva: a szabadpiaci jogot külön a kalászos takarmánygabonára és külön a kenyérgabonára a Me­gyei Begyűjtési Hivatal adhatja meg, miután rendezte az egész község ár­pa- és zab-, illetve búza- és rozsbe­adását, valamint kenyérgabonából ál­lami szabadfelvásárlási tervét is. [Nagy baklövést követett el, Molnár elvtárs! Az iharost Bástya TSZ-ben jó ter- Jrnésre van kilátás. A tagok szorgal- . másán dolgoznak, hogy mielőbb be­takaríthassák a termést. Hogy még- |is csak néhányon vágták a búzát va­sárnap a tsz földjén, annak a sze ,mélyes példamutatás hiánya az oka. iMolnár elvtárs, a tsz elnöke ugyanis \szenvedélyes vadász. S azt ugye nem kívánhatja senki tőle, még a leg- inagyobb dologidőben sem, hogy ne - vadásszon. Így gondolkozott, amikor i:szombaton délután 5 órakor a tsz 'kocsiján lesre indult. Mint később 'kiderült, kár is volt megszervezni nz ►aratást, amikor a tsz-elnök délután '5-kor már vadászni indul és csak *másnap reggel, amikor a nap már [magasan jár, tér vissza. , A tsz-tagok — úgy gondoljuk, az [elnök is — szívesebben visznek ha- [za minél több kenyérgabonát a zár­számadáskor. Ez pedig csak rajtuk [áll. Búzájuk, rozsuk kasza után sír. .Ne késlekedjenek hát az aratással. ,Vadászni pedig télen is lehet, .csak akkor, mert akkor lesz rá idő! ü járási tanácsok igazgatási osztályai szerezzenek érvényt a Minisztertanács aratás-csépiéssei kapcsolatos szabálysertések elkövetőivel szemben hozott rendeletének A Minisztertanács rendeletben ál­lapította meg az aratás-csépíés so­drán elkövetett szabálysértések bün­tetését. Eszerint — feltéve, hogy a ■cselekmény bűntettet nem képez — 1000 forintig terjedhető pénzbírság­gal sújtható az, aki a megengedhető szem veszteségnél 'nagyobbat idéz elő, gabonát engedély nélkül csépel el. Lapunk vasárnapi számában mar hírt adtunk arról, hogy Zselickisfalu- •don, Toponáron kulákok és egyes hanyag dolgozó parasztok késleked­nek az aratással. A járási tanácsok igazgatási osztályai indítsanak eljá­rást ezek ellem és szabjanak ki bün­tetést rájuk, mint azt a Barcsi Já­rási Tanács tette. Szabotálták az árpa aratását Végh István és Putics Sándor babócsa dolgozó parasztok. Július 6-án több­szöri felszólítás ellenére sem vágták le érett árpájukat. A járási tanács Végh István 400 forint, Putics Sán­dort 200 forint pénzbüntetésre ítélte és ellenük eljárást indított. Cikkünk nyomán ... KILAKOLTATTÁK A GYUGYPUSZTAI KULAKOKAT Jenes Miklós volt földesúr Kőröshegy — Gyugy-pusztán jogtalanul használt egy lakasv ts 5 hold földet, s igyekezett az ottani tsz tagjait kiszorítani a pusztá­ról. Ezt megírtuk a Somogyi Néplap 1955. június 7-i számában »Az akták holt betűi között meg kell látni az osz­tályharcot!« című cikkünkben. Kese Jenq, a kőröshegyi tanács vb titkára szerkesztőségünkhöz küldött le- veiében megírta, hogy Jenes kulákot kilakoltatták, s a lakást átadták a ba- latonkiliti Dózsa TSZ-nek. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy az 5 hold tartaléktőidéi: is elveszi a kuIáktól, s azt is a Dózsa TSZ-nek adja át. Hogyan szilárdult meg a munkafegyelem a Tanácsi Építőipari Vállalatnál A közelmúltban hírt adtunk arról, shogy a Tanácsi Építő Vállalat 114,7 százalékra teljesítette féléves tervét. Megírtuk azt ás, hogy javult a válla­latnál a munkafegyelem. Érdemes ■azonban tüzetesebben is megnézni, mi van e néhány sor mögött annál inkább is. mivel a múlt esztendőben és a korábbiakban a Tanácsi Építő Vállalat bizony nemigen teljesítette tervét. A munkafegyelemről pedig jobb volt nem is -beszélni. Horváth ■elvtárs, a vállalat igazgatója elmond­ja, hogy tavaly pL többen mentek ei, mint a hányán jöttek. Hogyan kell ezt érteni? Úgy, nogy a vállalat aránylag kis törzsgárdá­ján kívül a dolgozók mind kicseré­lődtek. Hogyan sikerült ezeket a »jövő-menő« embereket »-letelepíte­ni«? Elsősorban úgy, hogy sokkal többet foglalkoznak a dolgozókkal, • mint tavaly. Szigorúbb az ellenőr­zés. Több időt töltenek a vállalat ve­zetői: az igazgató, a főmérnök a dol­gozók között. Nincs olyan hét, hogy -meg ne látogatnák a kb. 40 munka­helyet. Ilyenkor elintézik a dolgozók ügyes-bajos problémáit is. Minden­nek eredménye: a második negyed­évben mindössze 3 vote az igazolat­lan mulasztók száma. Legutóbb tör­tént: Horváth élvtárs, igazgató azőr- tilosd építkezést látogatta meg. Egy kőműves azzál állt elébe, hogy sze­retne elmenni a vállalattól. És1 már mondta is a kifogások özönét, hogy távol van otthonától, stb., stb. Hor­váth elvtárs rendre megfelelt a fel­sorolt kifogásokra. S a dolgozó egy­előre helyén maradt. De ha még bször elmondják majd neki, hog-. milyen hátránya van annak, ha munkahelyet változtat, bizonyosan végleg itt fog maradni. A fegyelem megszilárdításának kulcskérdése, hogy foglalkoznak a dolgozók ügyeivel. A fizetések alkal­mával rendszeresen csoportokban álltak a dolgozók bérpanaszckkal az igazgatód iroda ©lőtt. Ezen úgy segí­tettek, hogy ha pl. egy munkavezető elfelejtette elszámolni valamelyik dolgozónak a különélési pénzt, ak­kor saját zsebéből kellett kifizetni. Ö várt a pénzre, nem pedig a dolgo­zó. A munkafegyelem megszilárdulá­sához feltétlenül hozzájárult az is, hogy az építkezések, munkahelyek most már időben megkapják a szükséges anyagot. így -biztosított a folyamatos munka, nem »csellengenek« a dolgozók. A vállalat -gondoskodik a dolgo­zóiról. Ennek egyik formája, hogy egészséges, kényelmes és szép mun­kásszállást biztosítanak a dolgozók­nak. A munkások többsége meg is becsüli ezt. Maguk között sok szó esik arról, hogyan is volt a múltban, amikor a maguk által összeácsolt priccsen, szalmán, kabáttal takaróz­va pihenték ki a napi munka fára­dalmait — ha ezt egyáltalán pihenés­nek lehetett nevezni. A dolgozók mindinkább ragaszkod­nak munkahelyükhöz. Még az 1954- ben kitört »maszek-lázban« hagyta el a vállalatot Gulyás Lajos, az egyik jó szakmunkás. Rövidesen fel­hagyott azonban a »maszek—élettei, s ma már újra ennél a vállalatnál dolgozik. Persze hiba, mulasztás is akad még. De lényegesen csökkennek a hi­bák, ha ,i bevezetik az egyösszegben való utalványozást. Mit jelent ez a dolgozónak és a vál­lalatnak? Azt, hogy pl. egy komp­lex-brigádnak megszánják, hogy ezt vagy azt az építkezést mikorra kell elvégezni, s ezért ennyi vagy annyi pénzösszeg jár. így már természe­tesen elsőrendű érdeke a dolgozó­nak, hogy jól szervezze meg a mun­kát, ügyeljen arra, hogy a téglát ne a munkahelytől távol, hanem ahhoz minél közelebb rakják le, hogy időt takarítsanak meg st-b. Érdeke az is, hogy mielőbb elkészüljenek, s mi­előbb megkapják a munkáért járó -bért, és újabb építkezéshez láthas­sanak. A vállalat így időben, sőt határidő előtt adhatja át rendelteté­sének az épületet. A.Z egy összegben való utalványo­zás bevált. A tetőfedők és a festők már eszerint dolgoznak. De folyama­tosan bevezetik ezt az utalványozási módszert a többi munkáknál is. Az előreuta-lvámyozás nyomán a Taná­csi Építő Vállalat dolgozóinak új afcb és még jobb termelési eredményeiről, szilárd munkafegyelméről számolha­tunk be. P. I. MUNKÁJUK MINDEN EKES SZÓNÁL SZEBBEN BESZÉL... Ha valaki ellátogat a sávolyi Szabadság TSZ learatott gabona­földjére, szívet, lelket derítő látványban lehet része. A búza, a rozs nagyrésze már keresz­tekben várja a behor- dást, s a keresztek kö­rül vidáman dübörög­nek a traktorok. A Marcali Gépállomás fiatal diszista traktoro­sai tarlóhántást végez­nek. Órákig el lehetne nézni munkájukat. De­rekukat kihúzva, nyíl­egyenesen ülnek a gé­pen, -biztos kézzel irá­nyítják a kormányt, s a termékeny fekete föld simán, egyenle­tesen borul egymásra az eke után. Nem, ezekre a fiatalokra nem lehet rosszat mondani. Ha a szem­lélő végignéz a fel­szántott területen, el­ső látásra is megálla­píthatja, hogy Fazekas László és Kelemen István ifjú traktoro­sok becsülettel megáll­ják a sarat... Amikor nőhány I percre beszélgetésbe elegyedünk velük, Fa­zekas Laci szerényen válaszol elismerő sza­vainkra: — Nem is lehetne itt rossz munkát vé­gezni ... — Elmosolyo­dik. — Orbán elvtárs hamar szélnek ereszte­né az embert... Úgy látszik, a Sza­badság TSZ-ben nagy a követelmény, de a traktorosok nem ad­nak okot a panaszra. Felváltva, éjjel-nappal becsületesen dolgoz­nak, tudják, hogy ezekben a napokban nagy felelősség hárul rájuk. Kelemen Pista is szól néhány szót, s egyszerű szaval lelke­sedését, munkaszerete­tét tükrözik: — En csak április óta vagyok traktoros, > de Laci mellett örömmel dol­gozom. Megszerettette velem a gépet, és sze­retem őt is, mert so­kat tanulhatok tőle... A kenyércsata ifjú harcosai egymásra ka­csintanak, s már bú­csúznak is. — Hiába — mondja Laci mente­getőzve —, munkaidő van, most nincs helye a beszélgetésnek. — A traktorok elzúgnak mellettünk, s megértő szeretettel nézünk új barátaink után. Igaz, többet szerettünk vol­na tudni róluk, beszél­getni terveikről, mun­kájukról, de hiszen teljesítményük, lelki- ismeretes munkájuk mindenné] jobban jel­lemzi őket. Az iroda felől Orbán elvtárs, a tsz elnöke közeledik. Ö is megáll néhány percre, s mo­solygó arccal, gyönyör­ködve figyeli a fiúk munkáját. — Lehet ennél szebb munkát végezni? — mutat a traktorosok után. — Büszke vagyok rájuk! Éjjel-nappal dolgoznak minden percet kihasz­nálva, de úgy ám, hogy bárki megnézheti a földeket... A traktorok dübö­rögnek, s ifjú vezetői nem hallhatják Orbán elvtárs elismerő szava­it. De az ifjúi lelkese­dés, a nép és munká­juk iránti őszinte sze­retet buzdítja, ösztön­zi őket. Becsülettel helytállnak, mert ezt várja tőlük a párt, mert tudják, hogy csak jó munkával sze­rezhetnek megbecsü­lést a gépállomás­nak. .. J. B. I 'JőcLy.&zínl közoctítéj a Kaposvári Városi Tanácsról ARAT A TANÁCS Nem a szó szoros értelmében, de az elnököt és a -titkárit is helyette­sítő Dudás Lajos elnökhelyettes szo­bájában. az aratás a fő téma. Erről számolnák be a tanács területi íi- gyelői. s már készein áll a munka­terv is, hogy az esőzések után ismét meginduljon a miumka. TANÁCSOT AD A TANÁCS Ezt nemcsak mi, -hanem özv. Csep- íregi Feretmcné Kölcsey utcai lakos is állítja, aki az elnökhelyettes előszo­bájában várakozik, hogy egy csalá­di ügyével kapcsolatban' Dudás elv­társ segítségét kérje. Ricsi do-lc-g ez7 Nem! Ékes bizonyítéka annak, hc-gy a dolgozók magukénak érzik a taná­csot. S még a családi problémákkal is idejönnek, ha maguk nem talál­ják meg a megoldást. SZÜLETÉS, HÄZASSÄG, HALÁLOZÁS Hói eshetne máshol erről szó, mint az anyakönyvi hivatalban,? Az örömtől csillogó szemű fiatal apa, aki jnost született gyermekének szü­letési anyakönyvi kivonatát lobog­tatja, a könnyes szemű asszony, aki elhunyt édesanyja halotti leve­lét váltja ki, a vidám ifjú párok, akik innen indulnak el é'éíútjukna, azt bózcnyítjiák, hogy az élet fontos moz­zanatait rögzíti papínra ez a hivatal. A anyakönywezető szobájának falán kifüggesztett grafikonok lát­szólag száraz számadatokat tartal­maznak. De csak látszólag szárazaik. Ezek a számok a legszorosabb kap­csolatban vannak az élettel. Mutat» jak, hogy a születések száma 1954- iben az 1939-es évi születéseknek csaknem négyszeresét teszi ki A házasságkötések száma is duplája az 1939. évinek. Van-e, aki a számok mögött ne a jövőbevetett rendíthe­tetlen hitet látná. A LAKÁSHÍV ATAL Bár az ajtón kifüggesztett tábla város- és községgazdálkodási, osz­tályt mutat, de az előtte várakozód?; mind-mind csak a laká-shivataikól -beszélnek, pedig ez az osztály nem­csak lakásügyekkel foglalkozik. Ma azonban az ügyek zömét a lakással kapcsolatos kérdések teszik ki. A múlt pénteken 78 ember kereste meg a VKG illetékeseit, s gyakorta csen­gett a telefon is lakásügyben Wi- demann elvtárs asztalán. Nem köny- nyű feladat itt igazságot tenni. Sok esetben jogos a kérelem. S' minden egyes -lakásügy alapos kivizsgálást kíván, éppúgy, mint Suta Julianna benyújtott panasza, amelyet felje­gyez az előadó, hogy a VKG környe­zettanulmány után döntsön a kérel­mező lakásügyben, A TANÄCS ÉS A VÁLLALATOK A folyosóken itt is, ott is egy-egy vállalat neve olvasható az ajtókon kifüggesztett táblán. Még a fülünk­ben cseng a lakást kérők némelyiké­nek a szava, hogy a lakásokbem vál­lalatok heflyezkedmtek el. Ez is hoz­zájárul a -kaposvári lakásnehézsé­gekhez. Nos, a tanács már megtette az első lépést a helyzet -megkönnyí­téséhez, s a továbbiakon is dolgozik az igazgatási osztály. Újólag felméri a tamócsépütet he­lyiségeit, a 'hivatalokat tevábbszű- kátik <jaj a bürokráciának!) s újabb vállalatok elhelyezésére kerül ser a tamácsépületben. Nem oldja meg ez ugyani a város -lakásszükséglefceit, de segíteni fog a helyzeten. A VÁDLOTTAK padja helyett egy fctölyben ül -B. J., a Me­zőgazdasági Igazgatóság beruházási osztályának egyik dolgozója a Váro­si Tanács szabálysértési előadójá­nak szobájában. Az történt ugyan-is, hogy B. J. motorkerékpárjával sza­bálytalanul- közlekedett. Nem állt meg egy -sorompó nélküli vasúti át­járónál, s a közlekedési rendőr elő­vette I. számú ellenőrzőlapját. Most kell felelnie az akikor még kihágá­sért, amely időközben szabálysértés lett. Kissé izgatottan válaszol a hoz- zái-ntézett kérdésekre. Csak akikor csillan meg a szeme, amikc-r elhang­zik az ítéltet: Kivételesen megszün­tetjük az eljárást, miután- Ibeibizcnyo- sedö-tt, hogy nem notórius »vad- motorosról« van szó. Persze nem mindenki »ússza meg ilyen szára­zon«. A legnagyobbrészt -kontár- ügyek .terheltjei legtöbb esetben pénzbüntetéssel kapnak figyelmezte­tést, hogy nemcsak a törvényt, de a szabályolrat is be kell- tartani, A KISIPAROSOK IS PONTOSAN FIZESSÉK AZ ADÓT Ez a pénzügyi osztály, de az ipari csoport legfőbb gondja, ment vagy 60—70 hátralékos adófizető kisiparos nehezíti meg munkáját. A nem fi­zetőktől megvonjuk az iparenge­délyt — mondja Wagner elvtárs. — így is van ez rendjén. Az is a tanács feladatához tartozik, hogy szémon- kérje a dolgozóktól az állam iránti kötelezettség elmulasztását. A DOLGOZÓK KENYERÉT BIZTOSÍTJA a tanács -begyűjtési hivatala. Nincs szégyenkezni valónk — mondja Igali elv-társ, a csoport; vezetője. — Ud­varias,, figyelmes itt a dolgozókkal való kapcsolat. Nagy Józsefmé, a Körtönyeinhegyből jött a -begyűjtési hivatalhoz, mert nem értette az ál» látni szabaidiMváisárMsi i gaíbomaJ rendeletét. Megmagyarázták neki tö- virőlr-hegyire. Nagyr.é gyorsan egy kis számvetést csinál1, s az előbb még elégedetlen arca mosolyra de­rül. Nem szól, de nyilvánvaló az álláspontja: »Jut az állaimnak is Na­gyék terméséből, s a családnak is marad.« AKIK, AZ ÍRÓASZTALNÁL »KERESKEDNEK« A kereskedelmi csoportnak mind­össze két tagja van. I,gy aztán nem csoda, ha munkája nem megy zök­kenő nélkül. Nagyon sek a papír­munka, -amit el kell1 végeznie két embernek. Pedig inkább a -terüle­ten kellene' mozogniuk — mondják a dolgozók. Ott vagyunk a piacokon, leleplezzük az üzérkedőket. Ellen­őriznünk kellene az üzleteket. Fő­ként a magán-kereskedőket. Dehát leköt bennünket az íróasztal'. Bizony, a jelenlegi helyzet szerint ez így is van. AMIVEL NEM BÜSZKÉLKEDHETNEK A TANÁCSNÁL Az első emeleti folyóson találjuk a tanács faliújságját. Légiéiül rajta a -következő felirat: A FALIÚJSÁG TÁBLÁRA HIR­DETMÉNYT VAGY MÁS EGYÉBB IRATOT, KI, FÜGESZTENI TILOS. (Ejnye, ejnye, helyesírás! És ez még a kisebb hiba.) A faliújság há­rom papírlapocskája közül az egyik békekölcsön-sorsolási híradó, a má­sik az IBUSZ fonyódi különivona- tián-ak sckszerosíltidtt nyomtatványa, a harmadik a MÁV értesítése, hogy Bárdibükk vasúti megálló ezután- a Bárdudvarnok -nevet viseli. Nem csoda, -ha ezetoután »nem találjuk« a faliújságfelelőst. Mi metamendjuk: Valamennyi tanácsi dolgozó felelős. A bejáratnál hatalmas tábla, vá­rosunk életét volna hivatva tükröz­ni, Teljesen üres. Szerencsére nem ettől függ városunk életének tartal­ma. Persze helyesebb volna, ha ez a tábla is mutatná -annak -az • 1227 embernek gondját kívánságát, éle­tét, aki ezen a napon a tanácsnál megfordult. kultúrterem, melyben NINCS KÜLTERÜLET így lehetne jellemezni * -azt a ha­talmas, gyönyörű színpaddal ellátott termet, amelyet kizárólag tanácsko­zás céljaira használnak. Kevés a fia­tal — -panaszkodik a ikultúhfielelős. — Ezek a fiatalok is inkább -a, spor­tot, mint a kultúrmunkát kedvelik. Röplabdázni, »focizni« szívesen men­nek — mondja —, ide hozzánk in­kább csak télen. Mi a véleménye erről a népművelési csoportnak? KILÉPÉS, ENGEDÉLY NÉLKÜL Szinte természetesnek tűnik a legtöbb dolgozó előtt. Még pörle­kedőnek is a portással, amikor kéri tőlük a rendszeresített kilépési en­gedélyt. »Csak cigarettáért me­gyek«. »Csak a piacra megyek« — hangzik ilyenkor a válasz. Az osz­tályvezetőkön áll, hogy a jövőben ez ne így legyen. KÉSÖNJARÓK is akadnak. Ezt is a kapus szolgá­latot teljesítő elvtársiéi tudjuk meg, aki még külön meg is kér bennün­ket, hogy említsük meg Horváth Tibor és Főzi Gyula elvtársak ne­vét, ők a notórius késők. Megtettük. De reméljük, hogy a későnjárók is megteszik azt, hogy a jövőben azzal a kis bizonyos 5 perccel korábban lépnek be a tanácsház kapuján, mert a munkafegyelemben is a ta­nácsnak kell jó példát mutatnia. **# Délután elnéptelenednék a tanács folyosói, vége a hivatalos fogadó­óráknak -az osztályokon. Akiket író­asztalukhoz köt a munka, feldolgoz­zák az az,napi -anyagot. S fél 5 után indulnak -a tanácsi dolgozók haza. Mi is befejezzük ,a. látogatást. Ne­héz feladat egy rövid írásban össze­foglalni azt a hatal-mas munkát, amelyet a mi tanácsunk közmegelé­gedésre végez, még a meglévő hibák ellenére is. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents