Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-02 / 154. szám

Szombat, 1955, július í. SOMOGYI NÉPLAP 3 1 szúládiak a beadás gyors teljesítésével meg akarják előzni a siófoki járás valamennyi községét Szótód határában is peng már a Kasza, dőlnek az érett árpakalászok. Eddig több mint 20 kát. hold őszi árpát vágtak le. Ahogy learatnak, nyomban végzik a tarlóhántást, má- sodvetést. Mohai András dolgozó paraszt amint learatta 800 négyszög­öl árpáját, azonnal felhánitotta a tar­lót, és kölessel vetette be. A köz­ségi tanács a dolgozókkal közösen jól felkészült az aratásra. Rendkí­vüli tanácsülést tartottak, melyen megbeszélték az aratás-cséplés gyors elvégzésének feladatait. Az őszi árpa cséplésére közös szé­rűt jelöltek ki, s elhatározták, hogy a község 150 mázsa ősziárpa-beadá- •sát a közös szérűről azonnal rende­zik. A gyorsbeadással meg akarják előzni a siófoki járás valamennyi községét. A learatott őszi árpát közösen hordják be a szérűre, ahol tűzvédel­mi szolgálat vigyáz a gabonára. A cséplőmunkacsapat már a cséplés megkezdését várja. Az aratás nagy munkája mellett a szóládiak nem feledkeznek meg •az állami fegyelem betartásáról sem. A gazdák, mint ahogy eddig, ezután is példamutatóan akarják teljesíteni beadási kötelezettségü­ket. Második negyedévi adóbevételi tervüket határidő előtt 107 száza­Hogyan patronálják dolgosói a mosdósi Az Állami Biztosító kaposvári ki- rendeltségének dolgozóit kissé bizal­matlanul fogadták annakidején a mosdósi Alkotmány TSZ házatáján. Olyanféle nézet volt a tsz-ben, hogy jobb lett volna, ha ipari üzem jön segítségül, amelynek dolgozói meg­javítanák a gépeket, egyszóval gya­korlati segítséget tudnak adni a ter­mei őszövetkezetnek. Frimm Géza káremdeltségvezető és Petre László vezetőhelyettes sokat töprengtek, hogy mivel segíthetnék legjobban a mosdósi tsz-it. Amikor adminisztratív segítséget ajánlottak fel. kiderült, hogy erre nem nagy szükség van. Jó könyvelője van az Alkotmánynak, s nincs hiba az ad­minisztráció körül. Végül aztán mégis találtak mun­kát maguknak a patronálók. Látták, hogy a tsz pártszervezete segítségre szorul. Ezért vállalták a pártnapok megszervezését. Kaposvárról ment előadó a pártnapokra. Szakmai elő­adásokat is szerveztek. A legjobb szakelőadókat «-biztosították« a biz­tosítók Mosdósra. De szakmába vágó problémák is adódtak. Vízügyi kára | iékra teljesítették. A példamutató gazdák tömegét lehetne felsorolni. Közülük is legkiválóbb Csato Sán­dor középparaszt, aki már egész év­re rendezte adóját, sőt már 1956-ra is fizetett 400 forintot. A beadás teljesítésében is példamutató: to­jásból, baromfiból, hízottsertésből rendezte éves tervét. Molnár Jenő szintén eleget tett egész évi állat- és állati termékbeadási kötelezettségé­nek, sőt 1956. első félévi baromfibe­adását is teljesítette. A nemrégen megtartott begyűj­tési napon mintegy 8 mázsa hízott­sertést gyűjtöttek be a községben. Alkotmányunk tiszteletére újabb eredmények elérését tűzték ki célul. Elhatározták, hogy azonnal, még a cséplőgéptől rendezik kenyér- és ta­karmánygabonabeadásukat. A köz­ség vállalását 52 gazda egyéni fel­ajánlásával is megerősítette. Dicséret illeti a község vezetőit és becsületes dolgozó parasztjait, akik egy-emberként harcolnak pár­tunk és kormányunk határozatainak megvalósításáért, a falu és város életének szebbétételéért. Szólád község dolgozó parasztsá­gának azt kívánjuk, hogy jó mun­kájukkal nyerjék el a járás, a me­gye legjobb községe címet, a meg­tiszteltetést, az elismerést és a ju­talmat. as Állami Bistosító Alkotmány TSZ-t? volt a tsz-nek, melynek elintézése hosszú ideig húzódott. Azaz csak ad­dig, amíg a patronálok tudomást nem szereztek erről, s máris intéz­kedtek. A tsz 21 000 forintos kára csakhamar megtérült. Szereztek pé­tisót a tsz-nek és még hosszan le­hetne felsorolni, hogy mivel segí­tette a Biztosító a tsz-t. S munká­jukra azzal tették fel a koronát az Állami Biztosító dolgozói, hogy leg­utóbb 7 új tagot szerveztek be a ter­melőszövetkezetbe. Ma már másképp vélekednek az Állami Biztosítóról a mosdósi Al­kotmányban, mint amikor először voltak ott a vállalat képviselői. Meg­becsüléssel és szeretettel fogadják őket, valahányszor felkeresik a tsz-t. De nemcsak a tsz-tagok ismerték el az Állami Biztosító dolgozóinak a termelőszövetkezeti mozgalmat segítő munkáját, hanem a Kaposvári Já­rási Pártbizottság is, amely egy szép ■vándorzászlót adott a patronálást legjobban végző vállalatnak. Ezt a zászlót őrzik az Állami Biztosítónál, s bizony alapos munkát kell végez­nie annak, aki ezt a zászlót el akar- I ja tőlük hódítani. A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL A 10-es számú sütöde címére A donneri városrésznek azokban az üzleteiben, melyekbe a 10-es szá­mú sütöde szállítja a péksüteménye­ket, nem 5 dekás, hanem 2 dekás kiflit, többször 3 dekás zsemlyét áru­sítanak. Ez már nem egy ízben for­dult elő. Kérdezem, hogy a dolgo­zók, akik jnun ka versennyel harcol­nak a tervek teljesítéséért, népünk jólétének, életszínvonalának emelé­séért, 2 dekás kiflit érdemelnek a megszabott 5 dekás helyett? Szégyen az is, hogy e boltokban kb. másfél hónap óta nem lehet kapni ízletes, friss, puha süteményt. A donneri vá­rosrészben úton-útfélen hallani pa­naszt a sütemények és a kenyér mi­nősége ellen. Joggal teszem fel a kérdést, hova teszi a Sütőipari Vál­lalat azt a lisztmennyiséget, amely a sütemények megszabott súlyából hiányzik? Miért nem ellenőrzik lel­kiismeretesebben a közellátás felelő­sei a Sütőipari Vállalatot? Farsang Kálmánná, a Vas- és Fémipari Kombinát dolgozója. LEVELÜNK NYOMÁN Nagy László kaposvári levelezőnk panaszolta, hogy kerékpárosok és motorkerékpárosok közlekednek a járdán a Virág utcától a kórházig terjedő útszakaszon. Nagy Lászlótól most a következő levelet kapta szer­kesztőségünk: »-Levelem közlése a Somogyi Néplapban eredménnyel járt, mert a rendőr elvtársak min­den nap ellenőrzik az utcai, illetve a járdái kerékpározásokat. Nagy László". KÖSZÖNJÜK, BOLTVEZETŐ ELVTÁRS! A napokban fölkereste szerkesztő­ségünket Tabányi János, s a követ­kezőket adta elő: »Feleségem a Május 1 utcai zöld­ség- és gyümölcsboltban volt bevá­sárolni. Vásárlás közben megfeled­kezett erszényéről, s a boltban hagyta. Az erszényben 600 forint volt. De nemcsak az erszény maradt az üzletben, hanem ernyője és sálja is. Mondanom sem kell, hogy elke­seredtünk. Reménytele,nnek láttuk, hogy valaha is visszakapjuk a pénzt, az ernyőt és a sálat, mert amikor feleségem a boltban járt, .igen nagy forgalom volt. Annál nagyobb volt örömünk, amikor másnap a bolt ve­zetőjétől hiánytalanul megkaptuk a holmikat és a pénzt. Jutalmazni akartam gondosságáért, de nem fo­gadta el. Az a kérésem, ezt a rö­vidke történetet írják meg az újság­ban, hadd tolmácsoljam így is kö- szönetemet Katona Józsefnének.« Tabányi János kérésének szívesen tettünk eleget. AZ IFJÚSÁGI SEREGSZEMLE MÉRLEGE AZ ELMÚLT HETEKBEN lezaj­lott a DISZ ifjúsági felszabadulási kulturális seregszemle megyei bemu­tatója. Megyénkben még soha nem volt oly széleskörű kultúrmunka, mint ez alkalommal. A DISZ Központi Vezetősége és a Népművelési Minisztérium közös fel­hívása nyomán bontakozott ki a mozgalom. A bemutatókon, a külön­böző kultúrcsoportok, művészegyüt­tesek munkájában 23 640 fő vett részt. Ez a szám érzékelteti a meg­mozdulás hatalmas méreteit. A kulturális seregszemle előkészí­tése egyben a DISZ II. kongresszusa sikerének alapköveit is lerakta. Hogy mennyire erősödött a Dolgozó Ifjúság Szövetsége e két és fél hónap alatt, azt a 3 ezer új DISZ-tag iga­zolja. A kultúrmunkán keresztül szerették meg ezek a fiatalok a szer­vezeti életet, ez ösztönözte őket ar­ra, hogy a szervezet tagjai sorába lépjenek. Főleg a községekben mutatkozik meg a kulturális seregszemle jó ha­tása. A felhívás nyomán először a fiatalok kezdték szervezni a színját­szó- és tánccsoportokat, énekkaro­kat. A kezdeti sikerek láttán kedvet kaptak a kultúrmunkához az idő­sebbek is, és a továbbiakban ők is kivették részüket ebből a munkából. Főleg a népi együttesek tagjai közt — mint például a. hedrehelyi népi együttesben — szerepelnek időseb­bek; vannak, akik már a 60—65 évet is túlhaladták. A seregszemle nagy hatással volt a különböző művészeti ágakat műve­lő csoportok számszerű és minőségi fejlődésére. Jó példa erre az ének« karok számának növekedése: 1954- ben csak 24 kar volt a megyében, ez a szám 1955-ban 98-ra szaporodott. 'Hasonlóan nagyarányú a bábegyüt­tesek, a színjátszó- és tánccsoportok növekedése is. A seregszemle előtt a marcali já­rásban volt legelhanyagoltabb a kul­túrmunka. A megyei bemutató idejé­re azonban több mint 2000-en voltak azok, akik komolyan, lelkiismerete­sen dolgoztak a seregszemle sikeré­ért. A tabi járás minden községében színjátszócsoport alakult. Lehet, hogy egyiknek-másiknak működésében van kivetni való, de ez nem csök­kenti a szép eredményeket. AZ IFJÚSÁGI felszabadulási se­regszemle több részre tagozódott. Az első, mely általában április 4-ével le­zárult, tulajdonképpen a szólisták versenye volt. Ebbe kapcsolódott be a József Attila szavalóverseny, majd az énekes és hangszeres szólisták Bartók Béla versenye is. A második rész az ifjúsági kultúrcsoportok he­lyi versenyei voltak. Minden járás­ban, városunkban az ifjúsági kultúr­csoportok járási, illetve városi szem­léit, versenyeit a DISZ járási és vá­rosi bizottságai rendezték meg. A járási, városi kulturális seregszem­lén legjobb eredményt elértek jutot­tak tovább a megyei kulturális se­regszemlére. A megyei bemutatóan résztvettek műsora minden tekintetben kifogás­talan volt. Minden egyes szám után a közönség lelkes tapsvihara csattant fel. Ez annak következménye, hogy a csoportok nem pihentek babérai- kon, hanem tovább dolgoztak, ami­kor a járási vagy városi verseny után megtudták, hogy továbbjutnak a megyei bemutatóra. Tovább csiszol­ták, tanulták szerepeiket, táncaikat, egyéb műsorszámaikat. A kaposvári Városi Színházban tartott megyei bemutatón 6 népi együttes vett részt. A régiek, a hed­rehelyi, szentmihályhegyi, szuloki, kutasi népi együttesek mellett nem­csak hogy szóhoz jutottak, hanem a régiekhez hasonló nagy sikert arat­tak az újak: a siófoki és a szenyéri népi együttesek is. Értékes munkát végeztek a népi együttesek, melyek főleg a helyi gyűjtési népi hagyomá­nyaikból, mesejátékokból, táncokból, mondákból állították össze műsoru­kat. A színjátszócsoportok közül me­gyei bemutatóra jutott az Építők Szakszervezete Arany utcai tégla­gyári csoportja, a Kaposvári Cukor­gyár színjátszói. Emlékezetes marad a büssüi csoport bemutatója. Jókai: "A kőszívű ember fiai« című szín­művét adták elő. Ez a bemutató is egyike azoknak a tényeknek, melye­ken keresztül lemérhetjük kulturá­lis életünk fejlődését. Ehhez hasonló volt az a1 siker is, melyet a balaton- lellei színjátszók arattak. A csak diákokból álló együttesek közül két csurgói iskola, a barcsi út­törők tánccsoportja és a siófoki ál­talános iskola úttörő-zenekara lépett feL öt tánccsoport érdemelte ki jó munkájával, hogy a megyei bemuta­tón részt vehessen. Egyaránt jól si­került a szereplése az Arany utcai Téglagyárnak, a karádi, nagyatádi, martonpusztai, marcali tánccsopor­toknak. A szólisták közül hárman jutottak el a megyei bemutatóra. Műdig Er­zsébet és Haluska József énekszá­mot, Horváth János pedig gitárszólót adott elő. A DISZ ifjúsági felszabadulási kul­turális seregszemle megyei •bemuta­tója megtörtént, de ezzel nem szűnt meg az a széleskörű kultúrmunka, amely Somogy megyében az elmúlt hónapok folyamán kialakult. Kultúr- csoportjaink az eddigiekhez hasonló lelkes, jó munkával fokozzák ered­ményeiket. t—-------------------------------------------------------------------------------\ J ILaszkaai levél Kiss Ferencné, a Nagyatádi Járási Tanács Oktatási Osztályá­nak vezetője a peaagógusnap alkalmából levelet küldött a Szov­jet Nők Antifasiszta Bizottságán keresztül egy szovjet asszony­nak. Levelére a következő választ kapta: ¥/■ edves Kiss Elvtársnő! f f51 Kedves leveléről az Antifasiszta Nők Bizottságában érte­sültem. Nagyon szívesen válaszolok önnek és remélem, hogy köz­tünk jó és baráti levelezés indul. Először néhány szót magamról. Családi nevem Puzanova, ne­vem Zsófia. Negyven éves vagyok. Moszkva egyik szabóüzemében dolgozom 1932. óta. Emellett üzemünkben a társadalmi biztosítás inspektora és a gyári műhelyvezetőség tagja vágyók. Tetszik nekem a munkám, és a gyárat saját otthonomnak tekintem. Kollektívánk nagy, és mindannyian, mindenkor gondoskodunk egymásról. Két fiam van: Valérián és Oleg. Mindketten iskolába járnak. Üzemünk segít engem abban, hogy gyermekeimet felnevelhessem. Kicsinyeim születésüktől kezdve a gyári bölcsődében, később a gyári napköziben voltak elhelyezve. Minden nyáron elmennek az úttörőtáborral vala­melyik szép fekvésű nyaralóhelyre, ahol jól pihennek és erősödnek. Nem érzejm' magam egyedül állónak és segítség nélkülinek gyermekeim nevelésében. j A Nagy Honvédő Háborúban majdnem minden közelálló roko­nomat elvesztettem: elesett édesapám, bátyám és két nővérem. Azután elvesztettem férjemet. Nagyon nehezemre esik mindezt megemlíteni... Ugyan mi lelhet nehezebb annál, mint elveszteni a legközelebbi hozzátartozóinkat? Már több mint tíz éve annak, hogy elvesztek, de nem tudom el­felejteni. Nem múlik el nap anélkül, hogy eszembe ne jutnának. Hányszor sírok egymagámban az éji csöndben, hogy a gyermekeim ne lássák könnyeimet... Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy rokonaim a bátor és becsületes emberek halálával haltak meg, ön­zetlenül szeretve hazájukat, ök feláldozták magukat nemcsak a sa­ját hazájuk, hanem valamennyi nép felszabadításáért, az emberi­ség megmentéséért. • Kedves Elvtársnő! Igen meghatódtam, amikor az ön kedves so­rait olvastam. Nagy örömömre szolgál, hogy a demokratikus népek közötti ba­rátság, különösképpen pedig a magyar és a szovjet nép közötti ba­rátság napról napra erősödik. Az én barátságomnak kifejezését adva gondolatban erősen megszorítom a kezét, és sok sikert kívánok életében, munkájában. Most, amikor az egész világ felett megint megjelentek a rette­netes, fekete, borzasztó háborús fellegek, minden népnek éberen kell őrködnie a béke megvédésében, hogy megmentsük drága gyer­mekeink életét. Az egész szovjet nép osztatlanul szereti a békét, őszintén; óhajt­ja, hiszen azt a szót, ’hogy »Béke«, saját vérével írta meg... Nagy megelégedéssel követtük a varsói értekezletnek a béke megerősítéséről és az európai biztonságról folytatott munkáját, no és természetesen a nyolc európai ország együttműködéséről és köl­csönös segélynyújtásáról szóló szerződések aláírását és ratifikálását. Igen sok fontos nemzetközi esemény történik al béke megöl» zésének érdekében: így többek között Bécsben az osztrák állam- szerződés aláírása, valamint a Jugoszláviával való viszonyunk rendezése. Mindez arra mutat, hogy mily erős a népeknek a béké­ért való törekvése. /\n bizonyára tudja, kedves Elvtársnő, hogy május első felében ” Moszkvában tartották meg a béke barátainak összszovjet konferenciáját. A konferencia tribünjén több mint ötven különböző nemzetiség képviselői jelentek meg. Mindannyian tanúságot tették törhetetlen barátságukról és következetes béketörekvéseikről, vala­mint elszánt harcukról az új háború gyújtogatóival szemben. A szovjet asszonyok nagy honszeretettel és teljes egyetértéssel készülnek az anyák vüágkongressz'usára, mert ott együtt lesznek sok-sok ország képviselői, függetlenül politikai, vallási meggyőző­désüktől, telve azzal az elhatározással, hogy megmentik a békét és gyermekeik életét az atombombáktól. Kedves Elvtársnő! Mondja el. vajon hogyan készülnek Önöknél a nők az anyák kongresszusára? A következő levelében ífrjon magá­ról, életéről, valamint családjáról. Hol dolgozik? Hogyan tölti sza­badidejét? Olvas-e szovjet könyveket, lapokat? Nálunk a Szovjet­unióban igen sok demokratikus lap jelenik meg orosz nyelven. En nagy örömmel olvasom őket. Nekem különösen tetszik a Ma­gyarország című képes lap és gyönyörű fővárosuk, Budapest. A ké­peken olyan sok hatalmas épületet és utcát láttam; s mily gyönyö­rű a Sztálin sugárút! Mily érdekes, hogy a felszabadulás 10. évfor­dulója összeesett a város alapításának 800. évfordulójával. Budapest régi város, mint a mi drága Moszkvánk is, amely 1947-ben szintén 800 éves volt. Most. kedvesem, néhány szót mondok munkámról. Termelési tervemet 130—135 százalékra toljesítem. Hálásak érte, sűrűn kapok prémiumot. Keresetem kb. 1000 rubel egy hónapban. Szabadidőm­ben szeretek eljárni klubhelyiségünkbe, ahol sűrűn jelennek mez munkatársaim. De meghívunk hivatásos művészeket .is a moszkvai színházakból. Láthatunk a klubban filmeket, előadásokat, s van televíziós állomásunk is. A gyárban igen jól berendezett ambulancia és étkezde is van. Nyáron igen sokszor rendezünk kirándulásokat Moszkvában, sé­tahajózásokat a Moszkva-folyón, a Moszkva-—Volga-csatomán. Mun­kásaink kedvezményesen minden, nyáron üdülőkbe utaznak, vagy szanatóriumokban pihennek, a dr igozók .gyermekei az úttörőtábo­rokban nyaralnak. Én Moszkva elővárosában élek, gyönyörű he­lyen, van jó darab földem gyű mö'esős sei, és ezért szabadságomat szeretem otthon eltölteni. , ¥£edves Elvtársnő! Ha megkap om a választ levelemre és megfcu- dek valamit az ön életéről, akkor majd elbeszélek egyeí- mást az én életemről, az én országomról, a mi építkezéseinkről, •termelési eredményeinkről, a művészetről stb. Ezzel be is zárom első levelemet, kedves Elvtársnő’ Nem hallgathatom el, hogy igen kellemes volt az ön levelét olvasni, amelyet orosz nyelven írt .meg. ön már jól tud oroszul. Remélem, hogy Jevelezésünk segítségül fog szolgálni ahhoz, hogy még jobban elsajátítsa a mi szép nyelvünket. Türelmetlenül várom válaszát. Az ön szovjet elvtársa: Puzanova Zsófia v ______________________________________________:_______j T sz előkészítő bizottság alakult Kazsokon Kazsok község dolgozó parasztjai közül leginkább Horváth György, Bútor László figyelte nagy érdeklő­déssel a környék termelőszövetkeze­teinek munkáját, és nem egyszer be­szélgettek a más községbeli terme­lőszövetkezeti tagokkal, főleg a rák- siakkal, akik büszkén dicsekedtek kiváló eredményeikkel. A júniusi párthatározat után megérlelődött bennük is a gondolat: »alakítsunk termelőszövetkezetet.« Hétfőn este a községi tanácsnál öt kazsoki gazda: Horváth György 12 holdas, Bútor László 6 holdas, Ko­vács Lajos 3 holdas, Ifj. Magyar Fe­renc és Kiss Tibor dolgozó parasz­tok megalakították az előkészítő bi­zottságot. Az előkészítő bizottság tagjai a hétfő esti megbeszélésen elhatároz­ták, hogy meglátogatják a község dolgozó parasztjait és .beszélgetnek velük a közös gazdálkodás előnyei­ről, A tsz megalakítását akkorra .ter­vezik, ha legalább húsz dolgozó, pa­rasztot meggyőznek a szövetkezet ügyének. A hétfői megbeszélésen je­len voltak a pártszervezet és a ta­nács vezetői is, akik megígérték, hogy a legmessáebbmenően támogatják az előkészítő bizottság munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents