Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-15 / 165. szám

SOMOGYI NÉPLAP A francia sajtó a német kérdéssel kapcsolatos szovjet nyilatkozatról Párizs (TASZSZ). A német kérdés­sel foglalkozó TASZSZ-tnyllatikozat a párizsi lapok érdeklődésének közép­pontjába került. A Figaro látszólag nincs megelé­gedve a nyilatkozatiban foglaltakkal. Ezt az okmányt »öt nappal Genf előtt ledobott szovjet bombának« miinősíti. A -Franc Tireur szerint a TASZSZ- nyiöatkozajt »eloszlat bizonyos illúzió­kat«, mert »Németország egyesítését szembehelyezi a párizsi egyezmé­nyekkel, és nyitva hagyja a kaput a biztonsági egyezmény megkötése előtt«. A Parisáén Liberé és az Aurora csak a nyilatkozat közlésére 'korlá­tozódik, hírmagyarázatait pedig a küszöbönálló genfi értekezlet általá­nos problémájának szenteli. A l’Humairwté hangsúlyozza, hogy a jú'ius 18-án kezdődő genfi érte­kezlet' nagy reményekkel tölti el a népeket. A lap szerint a TASZSZ- nyiilatkozatot teljes egészében he­lyesli a francia nép, mert az elszen­vedett háborúk megtanították annak felismerésére, hogy »a német prob­léma nagyjelentőségű Franciaország biztonsága és az egyetemes béke szempontjából«. Németországban hatalmas érdeklődéssel fogadták a német kérdéssel kapcsolatos TASZSZ-nyilatkozatai Berlin (TASZSZ). A demokratikus német lapok július 13-i számukban vastagfbetűs címfeliratokkal íközlik a német kérdésről szóló TASZSZ-myi- laitkozatot. A Neues Deutschland ki­emeli a nyilatkozatinak azt a megál­lapítását, hogy a Szovjetunió válto­zatlanul előtérbe helyezi Németor­szág egyesítésének kérdését. Július 13-án az egész nyugat-berli­ni sajtó a TASZSZ-nyitatlkozatra összpontosította figyelmét. A nyugatberilini lapok többsége terjedelmes hírmagyarázatot fűz a nyilatkozathoz, amelynek különösen azokat a fejezeteit emelik ki, ahol arról van szó, hogy a Szovjetunió változatlanul síbraszáll Németország újraegyesítése mellett és ellenzi a rémet mi1;tarizmus újjáteremtését, valamint Nyugat-Németország vagy az egyesített Németország 'bevonását katonai csoportosulásokba. »A Szovjetunió — írja a Telegraph című lap — tegnap megnevezte Né­metország újraegyesítésének feltéte­liéit. A német probléma megoldásá­nak előfeltétele — amint azt Moszk­va tudtuil adja — Nyugat-Németor­szág katonai tömbökbe való bevoná­sának elutasítása«. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet szovjet küldöttségének összetétele Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Minisztertanácsa jóváhagyta a genfi négyhatalmi kormányfői értekezletre utazó szovjet kormány,küldöttség névsorát. A küldöttség következő személyek­ből áll: N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének 'tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, a Szovjetunió Kül­ügyminisztere, G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsailja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, A. A. Gro- miko, a Szovjetunió külügyminisz­terének első helyettese. J. A. Mali­kot, Sz. A. Vinogradovot. G. N. Za- rubiint, G. M. Puskint és V. Sz. Szemjc-novot a küldöttség tanács­adóivá nevezték ki. Dulles sajifilattala Európába utazása előli (MTI) Hírügynökségi és rádíóje- lemtések szerint DulS.es amerikai kül­ügyminiszter szei’dán este Washing­tonból repülőgépen útnak indult Eu­rópába. Elutazása előtt nyilatkozatot tett a genfi értekezletről. Bevezetőül a nyugati küldöttek vé­leményének egységét hangoztatta. Ezután a többi között kijelentette, hogy a kormányfők hétfőin megnyíló értekezlete »kezdetet, nem pedig be­fejezésit jelent«. Dulles véleménye szerint »nem szabad azt várni, hogy Gamfben lé­nyegbevágó, nagy döntések történ­nek«, azonban, a külügyminiszter sza­vaival élve, »remélhetjük, 'hogy a genfi értekezlet megvalósítja a biz­tos és igazságos béke megteremtésé­re irányuló törekvéseinket és új lel­ket lehel azokban a jövőbeni erőfe­szítésekbe, amelyek e cél eléréséhez szükségesek... « Eisenhower elnök pénteken este utazik Genfbe, s ezt megelőzően rá­diónyilatkozatot mond. Hazaérkezett az Anyák Világkongresszusán résztvett magyar noküldöttség (MTI) Csütörtökön délelőtt haza­érkeztek Lausainneból az Anyák Vi­lágkongresszusának magyar résztve­vői. ron a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének intézőbizottsága nevé­ben Raikó Anna, a SZOT titkára üd­A küldöttséget a Keleti pályaudva- vözöite. Péntek, 1955. július 15. A MÁSIK TÁBORBAN Bidault úr fenyegetőzik és siránkozik A letűnt nagyságok ritkán követik a nagy római Cinciinnatus példáját és nem húzódnak vissza a [közélet­ből. Nem akar belenyugodni a le­tűnt »nagyságok« sorsába Georges Bittau.lt úr, a bukott miniszter sem. Minden erejével egy szerény szóno­ki emelvény után kutat, hogy emlé­keztesse az embereket: ő is a vilá­gon vain. Az ilyen 'letűnt nagyságok, miután sikerül felkapaszkodniuk a Bidault úr rossz formában van bűvészkednie és azt a látszatot kel­teni, mintha elgondolásai eredetiek lennének. A francia államférfiak arcképcsar­nokában igen sok a tiszteletreméltó, igaz hazafi. De vannak urak, akik Olaude Bourdet metsző gúnnyal1 ír bemocskolták becsületüket, úgy lát- az újsütetű atlanti társaság vezéré- szik Georges Bidauilt úr az ilyen mek legutóbbi beszédéről: kevésbé tiszteletreméltó ezemélyisé­» ... Bidault úr rossz formában gek sorába akar jutni, van. Beszéde nagyon, zagyva... Ka- Bidault fenyegetőzései és s’ránko­tasztrófáról kell szónokolnia, de zásai inem érdemelték meg a íran­igyáznia kell, hogy ne mutatkozzék a ci'a nép »erkölcsi támogatását«. Azok szónoki emelvényre randszerintT^vet háb°rÚ3 gyújtogat ók köntösében; fi- az emberek, akiket Bidault homfitár- teTnek Ä gyeímeztetnie kell az amerikai sző- Bainak nevez - a franciák túlnyomó _eznek leszámolni az eg^sz ydagg i vetsegeseket, sőt egy kicsit meg is többsége — békét akarnak. Azt riránkSatokSSve a™dov tó- PÚongatnia azokat, de mégsem akarjak, hogy az államok közötti vi- „j iri^wsi Kp-7Áiní»k ° szabad azt a látszatot keltenie, mint- szonyban helyreálljon a kölcsönös SS^SÖfíTSSS: . Tel1“ "*"•»>« <•>«**** ‘ •*>& és « er« piitwi, felett, remeui a jgyeimet. A wtó francia francia publicistával. Georges fii­imumszterenok es külügyminiszter dault már régen ,rossz form4ban van. Bidault úr sorsa aligha irigylésre­jelenileg áz úgynevezett »Atlanti egyesülés hívei társaságának« élén áll. Ezeknek a néhány országban létrehozott egyesüléseknek az a fel­adata, hogy propagálják ennek a nyilvánvalóan katonai támadó szö­vetségnek a jótékony hatását Európa jövőjére. Hisz nehéz kötéltáncos mutatványo­méltó: be kell érnie a közismert Bidault lovag elvesztette harci paripáját Bidault úr és társai ebben a tár­saságban azzal foglalkoznak, vagyis azt a látszatot igyekeznek keltem, mintha az atlanti politika Francia- országban széleskörű »erkölcsi támo­gatásban« 'részesülne. A napókban BidauD.it erről a sze­rény szónoki emelvényről program- beszédet mondott. Gyászos kifejezé- eikkel beszélt a »bécsi szerencsét­lenségről« — ennek nevezi Bidault úr az osztrák államszerződést. Köny- nyeket hullajtott a »belgrádi kataszt­rófa« felett, így nevezi a Szovjetunió és Jugoszlávia közös nyilatkozatát. Egyszóval Bidault hadjáratot indí­tott minden olyan lépés ellen, ame­lyet a nemzetközi feszültség csök­kentése érdekében tettek. Siránkozik »európai védelmi közösség« ha­lálán és még annak gondolatától is megretten, hogy Nyugat-Németország is enged a kísértésnek és lemond ar­ról a nagy megtiszteltetésről, hegy fiainak vérét ontsa a háborús gyúj­tó gatók érdekei miatt. »A jószándék sokkal veszélyesebb, mint a balsejtelem« — állítja Bi- dauM. Közismert, hogy a franciák meste­rien forgatják a metsző gúny fegy­verét. Claude Bourdet, publicista 'ironikusan jegyezte meg a France Qbservateurg hasábjain: »Bidault lo­vag elvesztette harci paripáját, s most eltévedt gyalogosként bolyong a harcmezőn, s a magas fű közül messze hangzik panaszos siránkozá­sa«. A volt miniszter nagyon fájdalmas jajveszékelése Franciaországban nem részesül abban »az erkölcsi támoga­tásban«, amelyért ,Bidault és társai vadásznak az atlanti társaságban. kát bemutatni, s egyúttal gyújtoga- vendég és kenyéradó, Gruenther ta­tó, szándékosan ködös frázisokkal bonnak 'tapsaival. Régi trükk új változatban A béke eszméi közelről érdeklik az egész világot. Ezért még az »erő- politikát« támogató reakciós lapok is igyekeznek agresszív kirohanásai­kat »nemes« formába önteni. ( Erre igen jellemző példái szolgáltatott a »The Indianapolis Star« cí­mű amerikai lap, amely ezt a régi trükköt alkalmazta új változatban. 1955. május lS-i számában első oldalán a következő nagybetűs címet kö­zölte: »A béke hajnala virrad az egész világ felett«. Vajon mire gon­dolt a lap? Milyen reménytkeltő események hívták fel erre a figyelmét? Az alcím röviden válaszai a kérdésre: »Az Egyesült Államok kész fel­fegyverezni Nyugat-Németországot«. A két állítás közötti kirívó ellent­mondás úgy látszik egyáltalán nem zavarja a »The Indianapolis Star« szerkesztőjét, aki így járult hozzá »a béke az erő álláspontjáról« politi­kájának hazug prédikációjához. A ‘■•■béke az erő álláspontjáról« tétele annyira abszurd, hogy ezen még a reakciós lapok és folyóiratok is mulatnak. A Wall Street Journalé cí­mű lap egy rajzot közölt, amelyen a rádiótársaság tudósítója — az alá­írás szerint — megkérdezi az egyik szenátort: »Mondja, szenátor úr! Mennyi hidrogénbombára van szükségünk, hogy baráti viszonyt tartsunk fenn a világ többi országaival?« ) „Tigriseket" nevelnek kiált. Katonái célba- veszik a hallgatókat. Mi más volna a cél­ja ennek a felháborító komédiának, mint áz, hogy a Szovjetunió iránti gyűlöletre ne­veljék az amerikai le­hallgatókat vallatás­nak vetik alá. Akkor aztán szorul a kapcá­juk! Az amerikai légi­erők felderítési szak­it Kémet Demokratikus Köztársaság sajtójából Franz „görbe útja“ A »Fritz Werner« építőbrigád olyan brigád, ami­lyennek egy brigádnak lennie kell.; Mind a hét tagja- tapasztalt kőműves, akiket nem egykönnyen lehet »a falhoz állítani!« Mindegyik családos, kivéve Károlyt, de már ő is biztos kezekben van; Márta a menyasszo­nya. Nyolc hete új ember is dolgozik a brigádban. Franzmak hívják, a harmincas évek vége felé jár, és már jónéhány éve a szakmában dolgozik. Jól dolgozik és állja a tréfát. Minthogy ma fizetés volt, a brigád tagjai ismét körülülik az építkezéssel szemközti füstös kocsma ke­rek asztalát. A kocsmáros szorgalmasan töltöget, míg ők leöblítik az elmúlt hét porát. Kari éppen Mártájá­ról beszél — mikor Kurt meglöki és kimutat az abla­kon. A nevetés elhal. Hét szempár figyel ki az elsár- gu.lt csipkefüggönyök mögül az utcára. Kaid szakszerűen állapítja meg: — Franz! Ezután Kurt teszi le a garast: »Mindenl fizetési nap ugyanígy van. És meglátjátok, holnap jó ruhában fog megjelenni a munkánál, táska nélkül, mint egy tőkepénzes. Aztán egész nap énekel vagy' fütyül és munka végeztével úgy kimósdik. mintha orvoshoz készülne. Ha ilyenkor, amikor megkapja a fizetését megkérdezi az ember, hogy jön-e a »Nedves Sarokba«, akkor titokzatosan mindig így válaszol: »Nem, fiúk, nincs időm!« — Menjünk utána? —• kérdezi Kari és választ sem várva már indul is Kurítal. A többiek azonban marad­nak, a kocsmáros tehát újra tölt. Oszkár, ,a legöregebb, morogja: »Nem tudom elképzelni, hogy ez a Franz görbe utakon járna. — Csak ne mondd ezt — szól bele Max.. — Én ol­vastam valahol, hogy egy ember, aki mindig nagyon szolidan viselkedett, rendesen gondoskodott az asszony­ról és a gyerekekről — kettős életet élt! Minden else­jén elment valami bárba és pocsékul viselkedett. Hevesen vitatkoztak, a »Nedves Sarok« kocsmáro­A »pilótafőiskola« tanterve egyetlen cél­nak — a háború elő­készítésének vau alá­rendelve. A záróvizs­gákon az utolsó évfo­s-a talán már tizedszer is tölt, mikor az üldözők vissza­térnek. Feszült csend. — Na, gyerünk, beszéljetek hát! Kari kezdi: — Franz a földalattihoz ment és je­gyet váltott. Mi is a földalattihoz mentünk és mi is jegyet váltottunk. rt — Aha — szól közbe Oszkár. — Akkor ti is ki- f pihentétek magatokat és Franz is.. Csak a javát mesél- f jétek, az előszó lehet rövidebb is. \ Kurt tovább meséli: —. Franz a Marchlewski ut-f cáig utazott és a Warsótóruház büféjébe ment. Az ab­lakon keresztül láttuk, hegy egy lány örömmel fogadta és megcsókolta. — Na látjátok, megmondtam előre: ez egy Ca­sanova! — veti közbe izgatottan Max. — Maradj már csendben! — szól rá Kari. — Valami ennivalót rendeltek, a lány az órájára nézett, Franz a fizetőt hívta és fizetett. Kijöttek és most már mind a ketten a földalattihoz mentek. Utánuk mentünk és a sötét előcsarnokban... — Na gyerünk, gyerünk! Mi történt? — kapasz­kodott. Max izgatottan az asztal szélébe. — Nem az, amire gondolsz — mordult fel Kurt. —1 _____ _______ „ ______„ __ A lány megszólalt és ezt mondta: Apu, sietnünk kell, ^ mutat aura, hogy Franciaország^ élő­mért anyu és Péter már biztosan várnak a moziban. * űZÖr vesz részt ilyen színvonalú ér- És a jegyek nálam vannak! Mély csend támadt a »Nedves Sarok« kormos ivó­jának kerekasztala körül. A csendet Oszkár szakította meg: — Pál! Fizetni! —• És órájára pillantva, bizonyta­lanul hozzátette: — Tíz perc múlva hét. Ha sietek, még talán beülhetek az asszonnyal valami moziba. A kocsmáros csodálkozott, hogy törzsvendégei már#külügyminisztereik »növelik majd az mennek. Mi ütött ezekbe? — hiszen máskor éjfélig is f értekezlet sikeres .kimenetelének esé­f lyeiit«, ha tekintetüket nem a múlt, Elfriede Siereing [hanem a jövő felé irányítják és A tigris, a »dzsunge- lyamos hallgatók pél- össze ...« A támadók lek csíkos macskája«, dául azt a feladatot parancsnoka felugrik köztudomásúan a leg- kaphatják, hogy dől- az asztalra, orosz nyel- vérengzőbb , fenevad. gozzák ki egy atom- ven parancsszavakat Az amerikai militaris- támadás részletes tor­táknak úgylátszik, ép- vét. De kaphatnak pen ezért eszményké- ilyen feladatot is: a pe. Az alabamai »Pi- hidrogénbomba »tak- lótafőlskolán«, ahol az iikai« alkalmazása, amerikai légierő törzs- Egyébként ennek a tisztjeinek továbbkép- »tantárgynak« az ok­zése folyik, nem ok tatása, mint a Colliers nélkül leit jelszó: című amerikai folyó- pülőtiszteket?! »Minden ember — tig- irat közli, »a világ leg- A »fogságba esett« ris«. titkosabb előadótermé­Csakhogy az ameri- ben, három méter ma­kai légierő tisztjei gas szögesdrótkeriíés­közül koránlsem sej körülvett és állan­mindegyik alkalmas a dóan tábori csend­»tigris«-szerepre, ilye- őrökkel őriztetett épfi- értői folytatják a ki- ténképpen az alaba- létben« folyik. hallgatásukat, Márpe­mai főiskolára csak a Míg az alezredesek dig ezek »értik a dol- kiválasztott »elit« ke- és őrnagyok hidrogén- gukat«. »A szóbeli rülhet. bombával hadonász- csapdák, gyalázkodás A »főiskola« pa- nak a szögesdrótkerí- és fizikai ráhatás« raf- rancsnoka, Cooler ve- tés mögött, rangban pináit rendszerét a'kal- zérőjrnagy, mintaképe fiatalabb kollégáik a mázzák. ÍA /»tigrisek« ennek a »tigris-elit- leendő háború »reális vallatásánál a »fizikai nek«. Arról híres, viszonyaihoz maxima- ráhatást« (vagyis a hogy ő találta fel a Ijsan alkalmazkodó« verést és a kínzást) »reatom-háború« új szárazföldi hadművele- hosszú órákig tartó kifejezést. Ennek a ki- tek terveit dolgozzák nehéz »fegyelmező fejezésnek magyar ki. Nézzük meg, hogy gyakorlatokkal« fae- megfelelője talán »lök- fest ez a »realitás« a lyettesítik. atom-háború« lenne, »főiskola* vezetőinek Az ekként idomított minthogy lökhiijiásos képzeletében. »tigrisek« fokozato­repülőgépek és atom- Kétszáz hallgató, ír- san mind tökéleteseb- fegyver felhasználása- ja a Colliers, ül az elő- ben elállatiasodnak ... val viselt háborút je- adóteremben és hall- így fest az amerikai lent. Cooler vezérör- gatja az előadást. Vá- »piiólafőiskola«, amely nagy és gazdái leg- ratlanul betörik az aj- az Egyesült Államok hőbb vágya egy ilyen tót, s géppisztollyal agresszív körei ter- háború kirobbantasz- össze-vissza lövöldöző, vezte új háborús ka- az oroszhoz hasonló landokhoz képez ká- zöld egyenruhába öltő- dereket. Ilyen sze- zött katonák tömege mérmetlen koméd lá­tódul be a terembe. Az kát rendeznek ezen a előadó »holtan esik különös »főiskolán«. FAURE FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS PINA! KÜLÜGYMINISZTER SAJTÓÉRTEKEZLETE Párizs (TASZSZ). Edgar Faure francia mjnásztetreilinök és Pinay kül­ügyminiszter július 13-án sajtóérte­kezletet tartott, amelyen a küszö­bönálló négyhatalmi kormányfői: ér­tekezlettel foglalkozott. A sajtóérte­kezletein kiosztották Faure ínyilatiko- latának szövegét. A nyilatkozat rá­ftekezleten és azokat az erőfeszíitése­► két, amelyeket Genf ben tesznek ► majd a béke érdekében, Framciiaor­► szág igyekszik »akaratával, szívevei, fagyával és képzelőerejével a lehető ►legjobban elősegíteni«. Faure annak a reményének adott ’kifejezést, hogy a kormányfők és itt üldögélnek. »megkeresik a jövő csetekrnényefchaz szükséges megegyezés alapelveit«, ha ezen az értekezletéin, lamely a legma­gasabb száraién ül össze, a kérdése­ket szintén a legmagasabb szempont­ból fogják vizsgálni, mert »a maigán- ímegvitatások során leküzdhetetlen- .hek látszó nehézségeket közös pers­pektívában, az egyetértésen alapuló fejlődés folyamán , le 'lehet küzdeni«. A francia miniszterelnök a továb­biakban 'kijelentette, hogy nem Fran­ciaország lesz a leghatalmasabb az értekezleten képviselt országok kö­zött, mégis iigyakeziím fog nem ke­vésbé konstruktív lenni, mint az ér­tekezlet többi résztvevői, ment ugyan semmit sem vár az értekezlettől ©gyedül a maga számára, de az a vé'eménye, hogy az értekezleten min­dent el keíl követni, ami mindenki- :k hasznára válik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents