Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1955-07-14 / 164. szám
A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése r VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Maguk alatt vágták ki a fát a nemesdédi kulákok A VIT labdarúgó bajnokságának tervezete A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGA NA K LAPJA Xíí. évfolyam, 164. szám. ARA 5« FILLÉR Csütörtök, 1955. július 14. r •'N Darányban tegnap széliében -hosszában kósza hírek keltek lábra a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról. Ezen a napon szemléletes módon mutatkozott meg az ellenség és a tájékozatlanság közös hatása, amely mindenféle találgatásra, helytelen nézetek kialakítására vezetett. A járási párt-vb kiküldöttei gyorsan felismerték a helyzetet. A községben járva meghallgatták a dolgozókat, megmagyarázták nekik a rendelkezés lényegét, s feljegyezték azokat a kérdéseket, amelyeket a falu egészének, sőt a járás dolgozóinak is tudomására akartak hozni. Voltak, akik azt mondták, hogy »most már mindent elvesznek tőlünk«. Ezek a magyarázat nyomán tüstént megértették, hogy itt csupán a feleslegek egyrészének állami felvásárlásáról van szó, hiszen a vetőmag, a kötelező beadás, a cséplőrész, a háztartási szükséglet biztosítva van minden dolgozó paraszt számára. Végigfutott az a hír is, hogy árpából csak 4 mázsát hagynak meg családtagonként. TermészeteS) hogy azonnal leszerelhette ezt Süveges elvtárs azzal, hogy a rendelkezés az árpára nem terjed ki, csak a kenyérgabonára. Viszont az árpára is vonatkozik, hogy szabaddá csak akkor válhat, ha a községben mindenki teljesítette beadását. A termelőszövetkezetekben, különösen a Győzelemben elterjedt az a hír (állítólag Paíosfáról), hogy a tsz-dolgozók munkaegységéből 30 százalékot levonnak az év végén. Ezt a nyilvánvaló hazugságot könnyű volt megcáfolni, hisz ilyen rendelkezést államunk sem most, sem később soha nem hoz, mert a munkaegységeket a dolgozók becsületes munkával szerezték, ahhoz a jogokat alkotmányunk biztosítja. A pártbizottság kiküldöttei még aznap este szükségesnek látták népnevelőértekezlet összehívását. Ez helyes is volt, mert a népnevelőkön kívül nagyszámban Jelentek meg más érdeklődők is. Csákvári elvtárs, a PB egyik titkára megmagyarázta, hogy a rendeletet szükségessé tette a kenyérgabonaárak indokolatlan magassága és a spekuláció elburjánzása, állam tartalékok képzése, a kenyérgabonaigények megnövekedése. Nem hozhatjuk államunkat még egyszer abba a helyzetbe — mondta —, hogy fejlődő mező- gazdasággal rendelkező ország lévén, mégis 40 ezer vagon kenyér- gabonát hozassunk be külföldről. Ennek semmi indoka sincs. Készletünk gondos számbavétele és megőrzése lehetővé teszi, hegy e kiadást nyersanyagok behozatalára fordítsuk, ami mind a munkás- osztály, mind a dolgozó parasztság javára válik. Figyelmeztette a dolgozó parasztokat és tsz-tagokat e rendelet Jszigorú betartására, ami saját érdekük is. Szabó Nándor tsz-tag kérdésére megjegyezte, hogy a tsz-tagok számára a 230 kg-os háztartási szükséglet csak a biztosított alsó határ, a gyors betakarítás és jó munka révén jól dolgozó tsz-tagok enné! több kenyérgabonához is juthatnak. »Arra 'nines /azonban szükség, hogy egyes tsz-tagok — ugyan becsületes módon keresett — 40—50 mázsa gabonát tartsanak 1—2 évig padlásukon, amikor az másutt mint kenyér hiányzik, így egy- része pedig tönkremegy.« A népnevelőérlekezlet megnyugtatta a falut. Azzal a meggyőződéssel mentek haza a jelenlévők, hogy a dolgozó parasztok érdekeit a legmesszebbmenőkig figyelembe vette államunk, s a szabad gabonáért fizetett árért érdemes az ország gyűjtőcsatornájába szolgáltatni feleslegeiket, mert az állam a munkás-paraszt szövetség erősödését, a spekuláció letörését és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja. V. ________________________________J M INDEN 1DŰT ÉS MINDEN ERŐT AZ ARATÁSRA! Járási pért szerveink és tanácsaink azonnal számolják fel az aratási munkákkal kapcsolatos tűrhetetlen lazaságot Az esős napok után bekövetkezett meleg idő gyorsan érleli a gabonát, s a szemveszteség veszélye fokozódhat azáltal, hogy a megduz- zadí búzaszemek a száradás következtében könnyebben kifordulnak a toklászból. Ezt csak úgy előzhetjük meg, ha minden percet felhasználva, teljes erővel, gyorsan aratunk Ezt tudják megyénk szakemberei, a párt- és tanácsszervek is, mégis vontatottan indult meg az aratási munka az esős idő után. Szinte kivétel nélkül valamennyi járásban úrrá lett az a káros nézet, hogy »2—3 nap kell, míg a talaj annyira megszikkad, hogy tovább lehessen folytatni az aratást«. Ezt vallják a járási pártbizottságok és a járási tanácsok is ahelyett, hogy intézkednének minden szem gabona megmentése, betakarítása érdekében. Most, amikor amúgy is kiesés volt az aratásból az eső miatt, s minden erőfeszítésró szükség van; amikor a kenyérről, az életről van szó, ifiiért tétlenkedik a fortyódi, a siífoüi, a marcali, a Kaposvári járási tanács. amikor az ő járásuk maradt el a legjobban az aratással? Vajon Németi László elvtárs, a siófoki, Király Ferenc elvtárs, a fonyódi és a többi járási tanács elnökei érzik-e a felelősséget, amely a gabonabe- íakai'ításáért rájuk hárul? Az eddigi tapasztalat szerint nem. És ezt a Megyei Tanács se nézze el tovább. A járási pártbizottságoknak, a járások kommunistáinak sokkal lelkiismeretesebben és nagyobb felelősségtudattal kell dolgozni azért, hogy az aratásban bekövetkezett tűrhetetlen /(lazaságot, megnyugvást azonnal felszámolják. Álljanak az aratási munka élére megyénk kommunistái, mozgósítsák a falvak népét, s «e kíméljék erejüket a kom- bájnosok, a traktorosok se most, amikor minden perc drága. Adják ki a jelszót: minden időt és minden erőt az aratásra! Azonnal arassuk le a fekete- rozsdával megtámadott gabonát! A bekövetkezett párás, meleg időjárás kedvez a feketerozsda nevű gomba,betegség i elterjedésének, A 20—23 C fok a legkedvezőbb, de a 17—20 C fokos melegben is gyorsan szaporodik. A kiadós esőzés után beállt rek- kenő meleg a rozsdát igen nagy mértékben elszaporítja. A dúsan- búján fejlődő, megdőlt gabonatáblákat támadja meg inkább, mert ezek fogékonyabbak. A feketerozsdával erősen megtámadott kalászok aratásával ne várjunk a viaszérésig. Kevesebb kár származik, ha már a tejesérés végén, viaszérés kezdetén learatjuk a táblákat, mintha várnánk és a rozsda az egész termést elpusztítaná. Az aratással a gombatelepek elpusztulnak, és a magvak, ha nem is a várt mennyiséget és minőséget adva, de utánérnek. Horváth Gyula agronómus, M. T. Mezőgazd. lg. Dolgozó parasztok a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozóiéról Termelőszövetkezetünk tagjai helyeslik a Minisztertanács határozatát Elmondta Dezső József elvtárs a pusztakovácsi Dimitrov TSZ párttitkára. Amikor megjelent a Minisztertanács határozata a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról, az ellenség különböző rémhírekkel, hazug rágalmaikkal igyekezett félrevezetni a dolgozó parasztokat. Ez a mi -tsz-ünk egy-két tagját is megingatta. De amikor mi, kommunisták megmagyaráztuk a rendeletet, szétoszlottak kételyeik, s ők is helyesnek tartották. Megértették, hogy népünk jobb kenyérellátásáról van szó. Elhatároztuk, hogy kenyér- igabonafeleSlegü n két az államnak adjuk el. A korpajuttatásra, a gépállomása kedvezményre tsz-ünknek is nagy szüksége van, ezenkívül hozzájárulunk a spekuláció (leküzdéséhez is. A kulákok állataikkal etették íe1 íe'iesleges gabonájukat, ugyanakkor dolgozó népünk kenyér- és lisztellátását csak úgy tudtuk biztosítani, hogy külföldről hoztunk -be gabonát. Az idén igen jó termés várható gabonából, 135 hold gabonánk legszebb az egész határiban. Búzából és rozsból 12 mázsát várunk holdanként. A felesleget szívesen adjuk el államunknak. A -tagok megígérték, hogy a galbonarészesedésből is be- adják a felesleget, hogy minden dolgozó asztalára bőségesen kerülhessen kenyér. A szenyéri dolgozó parasztok közül többen összes kenyérgabona-feleslegüket az államnak adják el Sok látnivaló van a balatonboglári Dózsában A balatonboglári Dózsa TSZ a fonyódi járás egyik legjobb termelő- szövetkezete. Gyakran előfordul, hogy a szomszédos termelőszövetkezetek és községek dolgozó parasztjai felkeresik, hogy az ott tapasztaltakból vigyenek haza az ő gazdaságukba is. Van is látnivaló a Dózsában. Szántóföldjei, kapásai, gabonái a (gondos munkát dicsérik és ami a gazdának szemefénye, szép állatállománnyal is dicsekedhet. Sok körültekintés, szaktudás szükséges ahhoz, hogy az állatállomány jövedelmező legyen. A. Dózsa TSZ nem is vásárol anélkül állatot, különösen szarvasmarhát nem, hogy ne kérné az állattenyésztők szakvélemé nyét, vagy éppen a szövetkezet fejő- gulyásáét, Schlotter elvtársét. Soha úgy nem kötöttek egyességei, hogy ne végezték volna el a próbafejést. Fejlett is a szarvmmarhaitenyésztés a Dózsában. Pár évvel előbb még igen alacsony volt a fejési és istállóátlag. A fejlettebb módszerek alkalmazásával, a helyes törzsállomány kiválasztásával azonban elérték, hogy ma már 18—20 litert ad egy- egy tehén. Schlotter elvtárs nagy figyelmet fordít a növendékállatok nevelésére 300 mázsa cukorrépatermés holdanként Bányai József agronómus irányításával a kas- télyostíombói Felszabadulás TSZ-bcn szovjet I módszerrel termesztik a ^cukorrépát. A cukorrépa vetőmagját szétzúzzák, így a magvak 8—8 termőszemcsére oszlanak. Egy magból 8 cukorrépa fejlődik. Egyelést úgy- /fjszólván nem is kell végezni, A tsz 300 mázsás 8®®** átlagtermésre számít *dén ebből a cukorrépá- HS bol. A képen: Bányai Jó- *'$&*'*< zsef agronómus ellenőrzi a cukorrépa fejlődését. és gondozására. Ez meg is látszik: a növendékborjak már négyhetes korukban elérik a 80 kg súlyt. Nagy jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek a szabadtej. A napi háromszori fejes és a tőgymasszázs növelte a tejhozamot. Az üdülők százai keresik fel a tsz-t, mert mindig friss, egészséges tejet kapnak. A múlt hónapban 30 000 forintot jövedelmezett a tej. Persze, van még kívánnivaló. Hogy még több tejet kaphassanak, s hogy még szebb utódokat nevelhessen Schlotter elvtárs, be kell vezetni a szarvasimarhák érdem szerinti takarmányozását is. Ne pocsékolják el a téli etetéshez szükséges jó takarmányokat, hiszen most jóminőségű réti- szénával is abrakolhatják a lovakat. Gondoskodjanak az állatok vízellátásáról is. Már többször panaszkodott Schlotter elvtárs, hogy hónapok óta húzódik a motoros kút üzembehelyezése, melynek hiánya bizony sokszor okozott már kellemetlenséget az állatgondozóknak. A rossz vízellátás miatt a tehenek sokszer félnaphosszat sem kapnak vizet. Szereljék fel végre már azt a villany- motort! Ha pótolják e hiányosságokat, niég nagyobb jövedelemre számíthatnak, mert a több gonddal nevelt állat jobban meghálálja az ember munkáját. Ruda Gyula levelező. Szenyér községben tanácsülésen ismertették a dolgozó parasztokkal a Minisztertanács határozatát a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról A dolgozó parasztok többsége megértette, -hegy kormányunk csak így tudja biztosítani dolgozó népünk kenyér- és Msztöllátá- sá-t. A kommunisták, a népnevelője okos szóval meggyőzték a kétkedőket. Amikor a dolgozó parasztok megtudták, hogy államunk milyen magas -árat és kedvezményt biztosít a felvásárolt kenyérgabona után, -többen azonnal felajánlották, hogy összes felesleges gabonájukat az ál- ’amn.ak adják eL Mógor Lajos 7 holdas dolgozó paraszt elsőnek vállalta, hogy összes kenyérgabonái el eslegét eladja az államnak. így számolt be -gazdatársai- nak elhatározásáról: 2 hold búzavetésem van, amely biztosan megadja a 16 mázsát. (Amilyen szépek a gabonák Szenyéran, lesz 18—20 mázsa búza is a két holdon. Szerk.) Az 1200 négyszögöl rozs 8 mázsát ígér. ösz- szesen tehát 24 mázsa kenyérgabonám lesz. Kettőnk szükséglete 440 kiló, búzából' a vetőmag 220 kiló, rozsból pedig 100 kiló. Beadásom 448 kg búza, 220 kg rozs. Még mindig -marad több mint 5 mázsa búzám és 7 mázsa rozsom. Ezt eladom az államnak. Jól jövök lei, mert helyben átveszik -tőlem, ugyanolyan áron, mintha szabadpiacon adnám el. Mivel nem veszem igénybe a korpa juttatást és a gépállomási kedvezményt, így 280 forintos mázsán- kénti áron, számítva 1400 forintot kapok a búzáért, a rozsért pedig 1620 forintot. Ajánlom minden gazdatár- samnek: ne sokat gondolkodjék, adja el -bátran felesleges kenyérgabonáját az állaimnak. Gazda Ferenc 15 holdas dolgozó paraszt követte Mógor Lajos példáját. Gazd-a Ferenc jó gazda hírében áll a faluban: ésszerűen gazdálkodik, földjei minidig jó termést adnák. Az idén 4,5 hold búza-, másfél hold rozsvetése van, amelynek aratását már megkezdte. Ahogy számol Gazda Ferenc, 40,50 mázsa búzája és 12 mázsa rozsa lesz. A beadás, a fejadag, vetőmag és egyéb kiadás 27 mázsa búza és 3 mázsa rozs. Még mindig marad több minit 10 mázsa búzája és 9 mázsa rozsa és ezért 4000 forinton felüli összeget kap államunktól. Gazda Ferenc és minden dolgozó paraszt -megtalálja tehát számítását, ha az államnak adja el a felesleges kenyérgabonát. A barcsi Vörös Csillag TSZ őszi árpája idén is szépen fizetett. A szilo- nicspusztai 160 hoií'/is ősziárpa-táblát a Darányi Gépállomás hat kombájnosa aratta le és csépelte el. A kombájnok után sűrűn teltek a zsákok, a gépkocsiknak gyorsan kellett fordulniuk. Pár napos szárítás után megállapították a termésátlagot: 19 mázsát adott a szilonics- pusztai árpatábla holdja. A képen: A tsz gépkocsija a kombájntól viszi az elcsépelt gabonát a kombájnszérűre. IS mázsás átlasiermés őszi árpából a barcsi Vürös Csillagban
