Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-05 / 156. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1935. július 5. A béke-világ találkozó bizottságai indítványainak kivonata A leszerelés és az atomfegyver ügyében kiküldött bizottság jelentése Helsinki (TASZSZ). A jelentés is­mertet egy tervet az általános le­szerelés végrehajtására, A terv elő­írja a kísérleti atomrobbarutások be­szüntetését, ünnepélyes kötelezettség vállalását arra, hogy nem használ­ják az atomerőn alapuló fegyvereket, megsemmisítik azokat és jelentős mértékben szakaszonként fokozatos leszerelést hajtanak végre szigorú ellenőrzés mellett. A terv értelmében az ellenőrzés rendszerének pártat­lannak kell lennie, olyannak, amely lehetetlenné teszi, hogy bármely or­szág is kibújjon az ellenőrzés alól, megfigyelőket alkalmaz a kikötők­ben, a katonai objektumoknál, a hadiüzemekben, az atomnyersanyag- lelőhelyek közelében, az atomipar- v állal átoknál stb. Minderre vonatkozólag — állapítja meg a jelentés — elvileg már meg­van az egyetértés a jelenleg az ENSZ leszerelési bizottsága előtt fekvő angol—francia és a szovjet tervben. Annak érdekében, hogy ezt a ter­vet minden országra kiterjesszék, értekezletet kell összehívni minden kormány részvételével, akár tagja az ENSZ-nek, akár nem. A megegyezés létrejötte paran- csolóan szükséges és a legrövidebb időn belül meg kell valósítani. A négy hatalom kormányfőinek küszöbönálló genfi találkozója szé­leskörű távlatot nyit meg. A világ népei követelik, hogy ez a találkozó sikeres legyen, és küz­denek is a találkozó sikeréért. A Latinai tömbök és a biztonság kérdésében kiküldött bizottság jelentése: A bizottság három albizottságot alakított. A német kérdéssel kapcsolatban alakított albizottság indítványaiban rámutat arra, hogy a párizsi egyez­mények következtében fokozódott Európai katonai tömbökre szakadá­sának veszélye és ez a körülmény a békét fenyegeti. A veszély kiküszöbölése érdieké­ben szükséges, hogy valamennyi európai állam kölcsönös megértésre jusson, egymással egy kollektív biz­tonsági rendszer megteremtése érde­kében. Az Amerikai Egyesült Álla­mokat meg kell hívni, vegyen részt ebben a biztonsági rendszerben. Németország egyesítése — hang­zik a továbbiákban — összefügg az európai biztonságnak ezzel az új felfogásával. Németország egyesítése csak akkor valósítható meg, ha olyan feltételek között történik, amelyek kizárják a német militarizmus feltá­madásának és Németország valami­lyen katonai szövetségben való rész­vételének lehetőségét. Az ENSZ ügyeivel foglalkozó al­bizottság a többi között követeli, hogy a Kínai Népköztársaságnak adják meg jogos helyét az ENSZ- ben. A béke-világtalálkozó felhívja a világ közvéleményének figyelmét arra, hogy tevékenyen részt kell venni az ENSZ céljainak és alap­elveinek megvédéséért folytatott harcban. Az ázsiai és közép-keleti országok kérdésében kiküldött albizottság követeli, hogy vonjanak ki Ázsiából minden külföldi csapatot és semmi­sítsék meg az összes ázsiai külföldi támaszpontokat. A nemzeti szuverén i tás és a béke ügyében kiküldött bizottság jelentése Kijelentjük — olvashatjuk az in­dítványokban —, hogy ,a 'békét csak az alábbi feltételek mellett lehet megszilárdítani: 1. Be kell szüntetni a békére, füg­getlenségre és szabadságra törekvő gyarmati népek ellen irányuló min­dennemű hadműveletet és megtorló intézkedést, olyan országokban, mint Malájföld, Kenya, Algír, Ma­rokkó, Madagaszkár, Brit- és Fran- cia-Kamerun stb. 2. Meg kell szüntetni a katonai támaszpontokat, amelyeket a gyar­mati országokban az országok aka­rata ellenére létesítettek és amelyek az országok biztonságát fenyegetik. 3. Meg keli szüntetni azt a hely­zetet, hogy országokat népeik akara­ta ellenére mesterségesen megosztva tartsanak. Példa erre Goa, Nyugat- I'rian, Togo stb. 4. Meg kell szüntetni mindennemű faji megkülönböztetést, aminőt pél­dául Dél-Afrikában gyakorolnak. 5. Meg kell szüntetni mindennemű idegen uralmat az országok gazda­ságában és kulturális életében, vala­mint a rendszeres külföldi bevándor­lást, amelynek célja, hogy alárendelt helyzetbe hozza a bennszülött la­kosságot. A béke-világtalálkozó a béke ér­dekében felszólítja az erdekelt or­szágokat, tartózkodjanak mindenne­mű erőszakpolitikától és minden- vi­tás kérdést tárgyalások útján old­janak meg. A békeszerető erők tevékenységének kérdéseivel kapcsolatban kiküldött albizottság jelentése javasolja, hogy augusztus 6-án, Hiro­sima atombombázásának évforduló­ján tartsanak világszerte akciónapot a béke érdekében, amelyen a lesze­relést és az atomfegyver teljes eltil­tását követelik. A gazdasági és szociális kérdések ügyében kiküldött bizottság jelentése A béke-világtalálkozó abban a tö­rekvésében, hogy elősegítse a béke helyreállítását, az életviszonyok és a munkakörülmények szakadatlan ja­vulását. minden országban és külö­nösen az elmaradott országokban, in­dítványozza, hogy a parlamentek és kormányok dolgozzanak ki és fogad­janak el egy tervet a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére, az így felszabaduló anyagi eszközöket pedig a békés iparágak és a mező- gazdaság fejlesztésére használják fel, hozzanak olyan törvényeket, me­lyek tiltanak mindennemű hátrányos megkülönböztetést és összhangban állnak az »egyenlő munkáért egyen^ lő bért« elvével. A kulturális kapcsolatok ügyében kiküldött bizottság általános nyilat­kozata: A béke-világtalálkozón megjelent kultúrmunkások — mondja a nyi­latkozat — felszólítanak minden ér­telmiségi dolgozót, a kultúra és a művészet minden dolgozóját, állja­nak ki vállvetve népükkel, segítsék elő kulturális és társadalmi tevé­kenységükkel, hogy az egész vilá­gon létrejöjjön a megértés és egyet­értés légköre. A nevelés, a művelődés és az ifjúság kérdései ügyében kiküldött bizottság jelentése A bizottság indítványai rámutat­nak arra, hogy az ifjúságot a türe­lem, a barátság és a béké szellemé­ben kell nevelni. Az iskolai oktatás­ból ki kell küszöbölni az erőszak és a háború mindennemű dicsőítését, a faji, politikai vagy vallási megkülön­böztetés minden formáját. A fegyverkezési verseny végzetes 'hatást gyakorol a fiatalság nevelésé­re és művelődésére —> mondják az indítványok. Ennélfogva szükséges, hogy minden ország költségvetésében az első hely a nevelésre és művelő­désre szánt kiadásokat illesse meg, a katonai kiadások csökkentése ré­vén. Rövid külföldi hírek Peking (TASZSZ). Az Uj Kína hír- ügynökség jelentése szerint július 1-én az amerikai 7. flotta nagy had­gyakorlatokat tartott a Tajvan szo­rosban lévő Penghu szigetek közeié­iben. A hadgyakorlatokat Kivette el­lentengernagy, az amerikai 7. flotta 72. operatív csoportjának parancsno­ka vezette. Washington (TASZSZ). Az ameri­kai szenátus július 1-én jóváhagyta ázt a törvényjavaslatot, amely továb­bi amerikai szárazföldi, haditengeré­szeti és légi objektumok építését irá­nyozza elő az Egyesült Államokban ó-1 külföldön több mint kétmilliárd háromszázmillió dollár értékben. Lé­gitámaszpontok és repülőterek építé­sére az Egyesült Államok határain kívül 458 millió dollárt hagytak jó­vá. Ebből az összegből a többi kö­zött támaszpontok épülnek Francia- országban, Angliában, Spanyolor­szágban, Marokkóban és a Távol-Ke­leten. Fulbright demokratapárti sze­nátor a szó'banforgó törvényjavaslat vitája során sajnálkozását fejezteti amiatt, ho’y a katonai célokra szánt hiteleket a kongresszus a kulturális célokra előirányzott kiutalások rová­sára hagyja jóvá. BELGRAD '(MTI) Vasárnap reggel Nehru in­diai miniszterelnök leányával, Indára Gandhival Tito köztársasági elnök és felesége kíséretében Zenicába, a boszniai iparvárosba érkezett. A ze- nicai vaskombinát megtekintése után folytatták útjukat Szarajevó felé. Rövid szarajevói tartózkodás után Nehru indiai miniszterelnök és Tito elnök folytatta újtát-- Jafolanica felé, útközben Ivanszedlo község közelé­ben Tito és Nehru két fenyőfát ülte­tett el az út mentén lévő kis dom­bon, az indiai és a jugoszláv nép barátságának jeléül. Jablanicánái, a Neretva partján megtekintették Ju­goszlávia egyik legnagyobb vizierő- művét. A KV júniusi határozatának végrehajtásáért ^ Kosos erővel a spekuláció és as üsérkedés megszüntetéséért »A spekulánsok ellen törvé­nyeink teljes sziqorával kell fel­lépnünk és káros működésüket le kell leplezni mind a munkások, mind a dolgozó parasztok előtt«. (Hegedűs András elvtársnak a KV 1955. június 7—8-i ülésén el­hangzott előadói beszédéből.) A mezőgazdaság legfontosabb fel­adata, hogy dolgozó népünket, a vá­rosi és falusi lakosságot ellássa élel­miszerekkel. Egész dolgozó népünk érdeke megköveteli, hogy a megter­melt élelem eljuttatását a termelőtől a fogyasztóhoz ne bízzuk a véletlen­re, hanem ezt a feladatot minél terv­szerűbbé tegyük. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági termények és termé­kek kötelező begyűjtési rendszere, amely nem ideiglenes rendszabály, hanem gazdasági rendszerünk állan­dó és jellegzetes vonása, amely fenn­marad a szocializmusban is, amint a KV június 8-i határozata megállapít­ja. Az élelmezési cikkeknek a meg­termelésében és e cikkeknek a fo­gyasztókhoz való közvetítésében nagy szerepe van a szerződéses ter­melésnek és hizlalásnak, az állami szabadfelvásárlásnak és a szabad­piacnak. De semmi köze a dolgozó nép élelmiszerrel való ellátásához — sőt nehezíti, akadályozza ezt — a spekulációnak, az üzérkedésnek. Márpedig az 1953. júliusát követő 20 hónap alatt elterjedt jobboldali né­zetek valóságos melegágyat készítet­tek a spekuláció és az üzérkedés szá­mára. Pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi és júniusi határozata elítélte a spekulatív elemeket, s harcba szólítja ezek tevékenysége megszüntetéséért egész dolgozó né­pünket. Mi a spekuláció? Hegedűs elvtárs a KV június 7—8-i ülésén mondott előadói beszédében így határozta meg a spekuláció fo­galmát: »Abban az esetben, ha a termelő szabadpiacon közvetlenül a fogyasz­tónak ad el, nem beszélhetünk spe­kulációról. Ha azonban közvetítő lép közbe, aki terményt harácsol össze azzal a céllal, hogy azt haszonnal to­vább adja, akkor világos, hogy spe­kulációval állunk szemben«. Ilyen esetek nagymértékben el­szaporodtak a mi megyénkben is. A Marcali Járásbíróság alig pár héttel ezelőtt ítélte el 10 havi börtönbünte­tésre Kiss József né marcali lakost, aki tojást vásárolt fel a helyi pia­con és azt Budapestre szállította. Nyilvánvaló, hogy tettével ártott a dolgozó nép érdekeinek, s elvonta a szabadpiacra felhozott tojást az álla­mi, illetve a, szövetkezeti felvásárlás elől. Ezzel — több hozzá hasonszőrű spekulánssal együtt — mesterséges áruhiányt idézett elő, ami az árak felveréséhez vezetett. Kissné bünte­tése méltó a dolgozó nép rovására folytatott spekulációjához. A z üzérkedés — spekuláció nagyban Az üzérkedők nagyobb mennyisé­gű terményt és terméket vásárolnak és halmoznak fel, s azt nagyobb ha­szonnal adják tovább. Ilyen árdrá­gító üzérkedő volt Házi József gépko­csivezető, a 23. sz. AKÖV dolgozója, aki. az elmúlt ősszel 50—60 mázsa csö­ves tengerit harácsolt össze. A ható­sági vizsgálat tanúsága szerint a ku­koricát a tavasszal — amikor na­gyobb kereslet mutatkozik a piacon e termény iránt — nagy nyereséggel akarta értékesíteni. Világos, hogy becsapta a termelőket, mert olcsón vette meg a kukoricát, de be akarta csapni a vásárlókat is, akiknek zse­béből igyekezett súlyos összegeket ki­csalni. Kemény, de igazságos ítélet­tel elvették Házi József kedvét az ilyen és hasonló manipulációktól: 3 évi börtönre ítélte a múlt hónapban a Kaposvári Járásbíróság. Házi Józsefhez hasonló üzérkedőt vont felelősségre június 20-án a Marcali Járásbíróság is Vég József nemesvidi lakos személyében. Vég semmit sem dolgozott, csak üzérke­désből élt, sőt házat is vásárolt, az ilyen becstelen úton keresett pénz­ből, a falusi és városi dolgozóktól elcsalt forintokból. Üzérkedése állan­dóan fokozódott: az előző hónapban »csak« néhány ezer darab tojást szál­lított Pestre, áprilisban pedig több mint 5 ezer tojással spekulált, üzér­kedett. A feladásról szóló fuvarleve­lek és a bűnvádi eljárás bizonyítja: Vég József alig több mint egy év alatt mintegy 32 ezer forint meg nem engedett jövedelemhez jutott —eny- nyivel károsította meg dolgozó né­pünket. A reá kiszabott 6 évi bör­tönbüntetésből mindenki megtanul­hatja: rosszul spekulál, aki a dolgozó nép kárára spekulál Kikből áll a spekulánsok siserehada A bíróságoknál lévő hivatalos bűn- lajstromokon többek között ez olvas­ható: Magyari (Kossá) István egy­kori 800 holdas »földesúr« (jelenleg a Marcali Állami Malom adminisztra­tív dolgozója!!!) mintegy 7 mázsa to­jással és dióbéllel üzérkedett. Szabó István nemesdédi kulák földjét egyik dolgozó parasztra »íratta«, s a terményből nem adott be semmit, hanem azzal spekulálni akart. Hajdú Júlia volt apáca, balatonberényi la­kos mintegy 6 mázsa tojással üzér­kedett. E rövid felsorolás is mutatja: el­sősorban a kapitalista rendszer volt kiszolgálói, a levitézlett osztályidege­nek siserehada lepte el a piacokat, s az osztályellenség támadási területe a spekuláció, az üzérkedés. Olyan elemekről van szó, akiknek nem fű­lik a foga a fizikai munkához, akik­nek nem áll az oldalához a kapálás, a kaszálás, hanem becstelen módon mások kizsákmányolásából akarnak élni, a dolgozó nép nyakán próbálnak meg élősködni. Ideje, hogy véget ves­sünk tevékenységüknek s megakadá­lyozzuk további terveik megvalósu­lását, szétverjük gyülevész hadulcat, s kiebrudaljuk őket a szabadpiacról, népünk ellátásának eme fontos te­rületéről. A spekuláció lazítja as állami fegyelmet A spekulánsok és üzérkedők nem­csak anyagi kárt okoznak dolgozó né­pünknek, hanem mérhetetlen politi­kai kár is származik abból, ha nem lépünk fel kellő eréllyel és kellő idő­ben ellenük. A marcali járásban pl. a tejásbegyűjtési terv teljesítését nagyban hátráltatta a spekuláció el­burjánzása. Nemesvid lemaradásának a tojásbeadásban elsősorban az em­lített Vég József spekulációjának hosszú ideig való eltűrése volt az oka. Vég úgyszólván a község min­den termelőjétől vásárolt tojást, per­sze a hátralékosoktól is. Ez pedig lazította, rombolta a korábban tör­vénytisztelő gazdák állami fegyel­mét is. Miután Véget a börtönbe jut­tatta az igazságszolgáltatás, javult a beadás helyzete a községben. Kíméletlen harcot kell tehát foly­tatnunk a spekuláció ellen azért is, hogy a spekulánsok tevékenysége csorbát ne üthessen az állampolgári fegyelmen. Különösen fontos most, a kenyérgabonabeadás megkezdésé­nek előestéjén megkülönböztetett fi­gyelmet szentelni a spekulatív ele­mek harácsoló szándékának a ke- resztülhúzására. Ha így cselekszünk, már ezzel is egy lépést teszünk dol­gozó népünk egész évi kenyerének biztosításáért. A törvények teljes szigorával A KV június 8-i határozata bírósá­gaink fontos feladatává teszi, hogy a legszigorúbban vonják felelősségre, példásan büntessék meg a spekulán­sokat. Az eddig idézett példák azt mutatják: egyes igazságügyi szer­veink megértették e párthatározat­ból rájuk váró feladatokat. Tovább­ra is nagy figyelmet kell fordítani a spekulánsok elleni harcra, időiben, a lehető leggyorsabban el kell ítélniük a leleplezett spekulánsokat. Ezzel nemcsak egy-egy spekulatív elem to­vábbi harácsolását szüntetik meg, hanem olyan légkört teremtenek, amelyben visszariadnak a nép kárá­ra való spekulálástól az erre hajla­mos elemek is. Ha viszont késik a felelősségrevonás, ismét Aak felbá­torodnak a harácsolok. Példa erre Szabó Károlyné kéthelyi lakos ese­te. Szabónét üzérkedés miatt egy év vei ezelőtt bíróság elé állították és elítélték. Az elítélt halasztási kérel­mére a Marcali Járásbíróságot arra utasította az Igazságügyminisztérium, hogy »a további intézkedésig« ne hajtsák végre az ítéletet. Az igazság­ügyi szervek munkájában még min­dig fellelhető jobboldali elhajlás miatt még a mai napig is késik ez a »további intézkedés«. Csoda-e, hogy ennek hatására Szabóné ismét mint­egy 6 mázsa terméket vásárolt fel és szállított — magas haszonnal — a fővárosba? És csoda-e, hogy özv. Horváth Istvánná, özv. Kövér Györgyné és Szabónéval együtt hét kéthelyi spekuláns felel rövidesen bűncselekményéért a bíróság előtt? Úgy kell dolgozniuk igazságügyi szerveinknek, hogy a leleplezett spe­kulánsok mielőbb elnyerjék jogos büntetésüket — ezzel mindinkább kiszoruljanak a szabadpiacról, s így előbb felszámolhatjuk teljesen a ka­pitalista szellemű piaci felvásárlást. Segítsenek a dolgozók a spekulánsok leleplezésében Népi demokráciánk törvényei vé­dik dolgozó népünket a spekulánsok kártevéseitől. Ahhoz azonban, hogy a spekulánsok, üzérkedők, árdrágítók megérdemelt helyükre — a börtönbe kerüljenek, nem elegendő csupán az állami szervek, a hatóságok igyeke­zete. A spekuláció megszüntetéséért folytatott harcba kapcsolódjék be az egész dolgozó társadalom. Vég József nemesvidi üzérkedő azért ül ma már a börtönben, mert a helyi tanács végrehajtó bizottsága határozata ér­telmében a falu dolgozói szemmel tartották tevékenységét, s átadták őt a rendőrségnek. Marcaliban pedig az MNDSZ aktívái ellenőrzik a piacot és igyekeznek leleplezni a spekuláh- sokat. Minden községben arra van szükség, hogy a pártszervezet irá­nyítása mellett a tömegszervezetek — elsősorban a tanács, a társadalmi szervezetek tagjai figyeljék, leplez­zék le, s adják át hatóságainknak az üzérkedőket, a zug-felvásárlókat. Ezt kellene szem előtt tartania Balogh Imre elvtársnak, a szenyéri tanács­elnöknek is, akinek a szeme láttára kupeckednek, üzérkednek többen is a faluban. Németh József (Bűntelen) pl. tíz év óta tojással és más egyéb termékkel spekulál büntetlenül — mondta a minap Balogh elvtárs, de úgy, mintha ez a világ legtermé­szetesebb dolga volna, mintha ehhez neki, az államhatalom helyi szerve egyik vezetőjének semmi köze sem lenne. Ideje felszámolni Szenyéren és másutt is ezt a törvények sárba- (tiprásán való szemhúnyást, ezt az, olcsó népszerűséget hajhászó, káros jobboldali nézetet. Összefoglalva: A spekulánsok, kupecok, üzérke­dők jogtalanul vágnak zsebre súlyos összegeket. Meg nem érdemelt hasz­nuk abból származik, hogy becsapják mind a termelőket, mind a fogyasz-. tókat, tehát megkárosítják dolgozó népünket. Áruelvonással és árufel­halmozással veszélyeztetik, akadá­lyozzák dolgozó népünk élelemmel való ellátását, s lazítják nemcsak az állampolgári fegyelmet, hanem a munkás-paraszt szövetséget is. Éppen ezért leleplezésük, tevékenységük felszámolása minden becsületes dol­gozónak anyagi érdeke és erkölcsi kötelessége. Fogjon hát össze a spe­kuláció és üzérkedés elleni harc győ­zelemre segítése érdekében a rend­őrséggel, az ügyészséggel, a bíróság­gal a falvak és a város dolgozó né­pe. Szélesítsük ki, tegyük hatéko­nyabbá a piacok, az utak és vasutak termény- és termékforgalmának tár­sadalmi ellenőrzését! A spekuláció elleni harc nem csor­bíthatja és nem is csorbítja a dolgo­zó parasztok szabadpiaci jogát. A kö­telező beadáson felüli felesleges ter­ményeit és állati termékeit minden dolgozó paraszt és termelőszövetke­zet korlátlanul értékesítheti. Ügyel­jenek azonban termelőink arra, hogy a szabadpiacra vitt áruikat ne ka­parinthassák meg a spekulánsok. Csak így, egész dolgozó népünk erejének egyesítésével védhetjük meg saját magunkat a spekulánsok sisére- hadának támadásaitól, csak így vet­hetünk véget erkölcstelen tevékeny­ségüknek. \ KUTAS JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents