Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-30 / 178. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953. július 30. I francia sajtó N. II. Bulganyin és H. Sz. Hruscsov angliai útjáról fokú bizalmat és hitet keltett a né­Párizs (TASZSZ). A párizsi esti lapok figyelmének középpontjában az a ;hír á’i, bogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elfogadta Eden meghívását és 1956 tavaszán elláto­gat Angliába. A Monde szerkesztőségi cikkben foglalkozott N. A. Bulgamyin és N. Sz. Hruscsov angliai meghívásával. A szovjet vezetők londoni útja — írja a lap — valamivel több, mint a feszültség további enyhülése. A Croix emlékeztet arra, hogy a genfi értekezleten a szovjet vezetők előmozdították a nemzetközi feszült­ség enyhítését, s ez a tény jelentős pekiben. A lap ezután így folytatja: »Reméljük, .hogy az angol—szovjet találkozó ugyanilyen légkörben fog lezajlani-«. A France Soir írja: »A Szovjetunió és a Nyugat közötti viszony néhány nap leforgása alatt teljesen megvál­tozott. A hidegháború július 23-án megkötött »fegyverszünete« óta nap mint nap újabb jelentéseik érkeznek a feszültség enyhüléséről. Ezeket a jelentéseket mindenütt telkes öröm­mel fogadják« — hangsúlyozza a lap. Paul Robeson nyilatkozata. Blaineben New York (TASZSZ). A Daily Worker jelentése szerint Paul Robe­son július 25-én nagyszabású hang­versenyt adott a Washington állam­beli Blaineben. A hangversenyen több mint 15 ezer ember vett részt. Az ércbányaipari munkások függet­len szakszervezete áltál rendezett hangversenyen Paul Robeson Kije­lentette: »Rövidesein győzelmet vá­rok hosszú harcomban, amelyet azért vívtam, hogy a főid sok országába ellátogathassak és találkozhassak hallgatóimmal, megismertessem őket nemzeti kultúránkkal. Hamarosan minden sorompó megnyílik és min­den országban dalolhatok a békéről és a testvériségről, az ember győzel­méről«. Visszavágják a dohánytöveket Edgar Faure interjúja a United Press párissi tudósítójának Párizs (TASZSZ). Edgár Faure francia miniszterelnök július 27«én interjút adott az United Press pári­zsi tudósítójának. Mint a tudósító közli, Edgar Faure általánosan jel­lemezve a genfi négyhatalmi kor­mányfői értekezletet, azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy »ez az értekezlet a hidegháború megszüntetésének útját jelöli meg, mert megmutatta a nemzet­közi problémák békés úton való rendezésére irányuló általános törekvést.« Arra a kérdésre válaszolva, hogy kedvező-e most az időpont a távol­keleti kérdésekkel kapcsolatos ötha­talmi értekezletre a Kínai Népköztár­saság részvételével, Faure ezeket mondotta: »Hivatalos nyilatkozatot erről a kérdésről nem adhatok, any- nyit azonban megállapíthatok, hogy áltálában mindig hasznosnak tartot­tam a közvetlen érintkezést. A gen­fi tapasztalatok igazolják véleménye- met.« A további kérdésék az októberi négyhatalmi ikülügymimiszteri érte­kezlet kilátásaira vonatkoztak. Faure így nyilatkozott: »Úgy gondotem, hogy igen könnyen érhetnek el sikert a negyedik kérdésben, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kérdésében, és eléggé könnyen lehet számítani sikerre a lesze­relés kérdésében, ha ezzel kapcsolatban minden tár­gyaló fél jóindulatot tanúsít. Véle­ményem szerint nehezebben érhető ©1 eredmény a másik két egymással összefüggő ikéndésbeol, nevezetesen Németország újraegyesítésének és az európai biztonság megszervezésének kérdésében.« Faure említést tett a szovjet veze­tők és Adenauer kancellár közelgő találkozásáról. Ezután válaszolt a genfi értekezlet munkájának egyes részleteire vonat kozóan hozzáintézett kérdésekre, majd befejezésül ezeket mondta: »Úgy gondolom, hogy ennek az érte­kezletnek folytatása gyümölcsöző lesz.« MTI. a Kutasi és a Lábodi Állami Gazdaságban A Kutasi és a Lábodi Állami Gazdaság határa felett a múlt hé­ten orkánszerű vihar vonult végig, amely jelentékeny jégkárokat oko­zott főleg a döfaámyültetvényeken, A két gazdaságban több mint 150 kát. holdon okozott 60—90. százalé­kig terjedő kárt a vihar. A gazda­ság dolgozói most mindent elkövet­nek, hogy ezt a nagyfokú kárt a lehető legkisebbre csökkentsék. Azoknál a dohánytöveknjél, ahol 90 százalék körüli kár mutatkozik, visszavágják a töveket és kacsleve­tek termelését igyekeznek elősegíte­ni. Azokon a töveken, ahol 50 vagy ennél magasabb százalékú kár mu­tatkozik, a jégverte leveleket lesze­dik, s amelyiknek az érettségi foka megfelelő, felfűzik, megszorítják. A megmaradt derék- és hegyleve­lekből nevelik majd a termést. Ezt a munkát már meg is kezdték, s ez­zel a módszerrel 25—30 százalékra tudják csökkenteni a jelenlegi kárt. Elutazott Varsóba a magyar VIT-küldöttség második csoportja Pénteken délelőtt elindult Varsó­ba a magyar VIT-küldöttek második csoportja: a művészeti delegáció tag­jai, valamint a termelőmunkában és tanulásban kitűnt fiataWk. A több mint félezer fiatal a Szabadság-téri emlékmű előtt gyülekezett. Az enVékműtől zárt sorokban, énekszóval a Nyugati-pályaudvar fel­díszített érkezési Oldalához vonultak. Itt a DISZ Központi Vezetősége ne­vében Hollós Ervin, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének titkára búcsúz­tatta a lengyel fővárosba induló de­legációt. A küldöttek nevében Szabó Szil­veszter, az Óbudai Hajógyár ifjú­munkása ígérte meg, hogy méltókép­pen képviselik majd Varsóban a ma­gyar fiatalokat, s azon lesznek, hogy elmélyítsék barátságukat. a világ valamennyi országának ifjúságával. ünnepségek Horvátországbon, Boszniában és Hercegovinában Belgrád (TASZSZ). A Tasijáig je­lentése szerint Horvátország, vala­mint Bosznia és Hercegovina július 25-én ünnepelte a fasiszta megszül­tek elten indult népi felkelés 14. év­fordulóját. Az évforduló alkalmából Horvát­országban a legnagyobb ünnepséget Karlovac városában tartották. • A több mint 200 ezer ember részvéte­dével megtartott 'nagygyűlésen beszé­det mondott Tito, Jugoszlávia elnöke. Az évforduló alkalmából Kar lo­váéban hősi emlékművet lepleztek le. Boszniában és Hercegovinában Bi- letye városkában rendezték a fő ün­nepségeket. Az ünnepi gyűlésen Gyú­ró Pucar-Sztari, a 'boszniai és cegovinai nemzetgyűlés elnöke mon­dott beszédet. Biletyében szintén hő­si emlékműveit lepleztek le. Ezenkí­vül emléktáblát helyeztek el abban a IböntönceDlá.ban, ahol annakidején Mosa Pijade és több társa sínylődött; A feükeüés évfordulója alkalmából több horvátországi és 'boszniai, va­lamint hercegovinál városiban em­léktábláikat helyeztek el, gyűléseket és sportmérkőzésefcet rendeztek. Az ünnep alkalmából több új iparvál­lalatot helyeztek üzembe. A lapok az ünnep alkalmából cik­kekben, tudósításokban számolnak be Horvátország, valamint Bosznia és Hercegovina háború utáni fejlődésé-, ről. her­Több külföldi küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). A szovjet me­zőgazdasági minisztérium meghívá­séra július 28-án Moszkvába érke­zett a Lengyel Népköztársaság me­zőgazdasági funkcionáriusainak kül­döttsége. Ugyanezen a napon lengyel vasiutasküldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A Szovjet Nők Antifasiszta Bi­zottságának meghívására csütörtö­kön norvég nőküldöttség érkezett Lenin grádba. MTI. Kijelölték a Szovjetunióba utazó jugoszláv parlamenti küldöttséget Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak továbbfejlesztése céljából A. P. Vol­kov, a Szövetségi Tanács elnöke és V. T. Lacisz, a Nemzetiségi Tanács elnöke a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa nevében táviratot intézett Pijadehoz, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Nemzet- gyűlésének elnökéhez. A táviratban jugoszláv parlamenti küldöttséget hívnak meg a Szovjetunióba. Mosa Pijade a meghívásra vála­szolva közölte: A Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság Szövetségi Nem­zetgyűlése a két ház együttes ülésén küldöttséget jelölt ki, hogy ellátogas­son a Szovjetunióba. M. Pijade A. P. Volkovhoz és V. T. Laciszhoz intézett tevelében rá­mutatott, hogy a jugoszláv parla­menti küldöttség szovjetunióbeli lá­togatása elősegíti a két ország jó kapcsolatainak továbbfejlesztését. ' A küldöttség augusztus elsején ér­kezik a Szovjetunióba. Rövid külföidi hírek RÓMA (TASZSZ) Olaszország északi ré­szeiben a pusztító viharok árvizeket okoztak. Sok helyen elpusztult a ter­més és sok lakóház rombadőlt. PÁRIZS (MTI) A francia esti lapok Algír­ból keltezett tudósításaikban újabb véres összecsapásokról' számolnak 'be francia idegenlégiósok és az algíri nép nemzeti szabadságmozgalmának osztagai között a tuniszi határon fekvő Aures-hegyvidéken, Az eddigi jelentések szerint 23 idegenlégiós éle­tét vesztette, 14 pedig megsebesült, míg a szabadságharcosok 30 halottat vesztettek. LONDON (TASZSZ) A Reuter-ircda bagdadi közleménye szerint július 26-án a rendőrség letartóztatta az Irata Kommunista Párt 13 vezetőjét. Somogyaszaló az áletindulás küszöbén (Folytatás az 1. oldalról.) ... Egy kis érzés, szív is kell tehát a somo'gyaszalói problémák megoldáséhoz. Mert azzal, hogy a falu nagyrésze aláírta a belépési nyilatkozatot, még nem vált igazi szocialista községgé1 Somogyaszaló. A befeléfoncüulást is mielőbb száműz­ni kell a termelőszövetkezetekből, ez még a régi Aszaló maradványa. Ne hánytorgassák fel a múltat a kilé­petteknek, de a kilépettek se köve­teljenek olyant, amire 1954. májusá­ban már fátylat borítottak: Temes­sék el az apró sérelmeket, ,a bent­hagyott jószág, a kivitt adósság em­lékeit. Készüljenek fél az új, az iga­zi életre, a közös munkára, egymás megbecsülésére, segítésére. így lesz Somogyaszaló valóban szocialista község. Mert eáért a névért, hegy szocialista, tenni is kell. Somogy- aszalóban pedig még van tennivaló. Furcsa szelek fújnak a »főszeg« felől, bár az utóbbi napok­ban ezek a szelek elcsendesedtek. Július 18 ugyanis nem hozta meg azt a fordulatot, amelyet egyesek vár­tak, s így az ellenség suttogása kissé alább hagyott. De ne higgyük, hogy most hallgatnak. A tsz-tagok és az új belépők közötti viszálykodás mö­gött ott van az ő kezük. Jó lesz ezek­re ügyelni Somogy aszalóban, Bolond ember, aki magát lopja meg Somogyaszaló híres volt a megyé­ben jól elkészített, vasalt szekerei­ről, csillogó lószerszámairól. Vajon hol vannak ezek? Mert sem a tsz- ben, sem azoknál, akik be akarnak lépni, nyemát sem találni a iszép szekereknek, a jó lószerszámnak. Vegyék csak elő nyugodtan a tsz- tagok, no meg a belépni akarók is a pajták zugaiból a szétszedett szeke­ret, a jó lószerszámot. Az övék ma­rad az a tsz-ben is. Most már a közös érdeket nézzék az aszalóiak Nagy az érdeklődés Samogyaszaló- ban a közeledő vásárok iránt. Ki lo­vát, ki tehenét akarja csendes haj­nalban a vásárra hajtani, mielőtt be­mernie a tsz-foe. Nem okos dolog, ha valaki magát csapja be. A tsz-ekmiek nem leszegényedett parasztokra van szüksége, s főként nem olyanokra, akik még mindig az egyéni és nem a közös érdekét nézik. ■ ■ ■ ■ Nem kis dolog máról holnapra egy egész községnek új útra lépni, Hatalmas megmozdulás ez, amely felkavarja az egész falut, gyökeré­ben támadja meg a régit, ami az em­bereket a múlthoz köti. És ez így he­lyes . . , Horváth János—Nagy Tamás Amiért elbocsátották írta: Lola Viljacorta de Vidaurre guatemalai írónő — (Igaz történet) a Z ISKOLA üvegezetten abda- " kából széles kilátás nyílik a faluba. Barnabőrű, huncutképű, ki­váncsi gyermekek próbálkoznak az utcáról benézni az osztályba. A ta­nítónő azt mondta nekik, lehetséges, hogy szerdán két úr érkezik a vá­rosból és a tanév befejezése alkal­mából levizsgáztatja őket. Ezért ólál­kodnak már 6 óra óta a ház körül, ahol a szegényes falusi .iskolát elhe­lyezték. A városi urak az intéző társasá­gában már megérkeztek és várják a vizsga kezdését. A 20 esztendős, fia­tal tanítónő az utolsó előkészülete­ket végzi: tollat helyez az asztalra, felállítja a tintásüvegeket és meg­lehetős komolysággal az osztálynap­lót a megszokott helyére teszi. Olyan, mint egy kislány, ahogy ott á’Jl, sápadtan, soványan. Mellette 4 esztendős kisfia játszadozik. Még anyjánál is sápadfabb, nagyon be­tegnek látszik. Miután már az utolsó siimításoxat is elvégezte, kimegy a folyosóra és egy vasdarabbal néhányszor ráüt a kötélen csüngő vasdarabra. A zsi­bongó 'gyermeksereg azonnyomban az iskola bejárata felé tódul és né­hány másodpercen belül már elfog­lalják helyüket. Észreveszik a tanító­nő figyelmeztető pillantását, hátra- simítják borzas hajukat és csengő hangon köszönnek: — Jó napot! Gyorsan folyik a vizsga. A gyer­mekek bemutatják, mit 'tanultak: ol­vasnak, írtnak, számolnak. Kis pala­táblájukra felrajzolják mindazt, ami az iskolaév alatt megmaradt emlé­kezetükben. Lerajzolják a birtok fö­lött reggelenként áthaladó repülő­gépet, egy tehenet, egy borjút, az '«kötet azzal a fehér-kék zászlóval, amelyet a tanítónő varrt és erősí­tett fel a szalmatetőre. Harminc gyer­mek hajol a kis táblák fölé és nagy igyekezettel rajzol. Vizsga után az udvarra mennek és megmutatják a vendégeknek csöpp kis megművelt földjüket, csirkéiket és a nyúiketrecet. A vizsgáztatók gratulálnak a taní­tónőnek, akinek az arcát az első el­ismerő szó után vörösbeborította a pír. ■J ELENTÉSÜNKBEN meg kel'ie- ' ne dicsérnünk a tanítónőt jó munkájáért — mondja egyikük. — Nem érdemes —■ jegyzi meg halkan az intéző, majd közelebb ha­jolva suttogva így folytatja: a gazda nem akarja, hogy a béresgyerekek tanuljanak. Ha a tanítónő lelkiisme­retes és hozzá még eredményes mun­kát végez, feltétlenül elbocsátja. — Ez nem tartozik ránk — vála­szolják —, ennek a nőnek a mun­kája dicséretet érdemek — Szegényke! — mondja az inté­ző. — Súlyos maláriával érkezett ide. Mióta meggyógyult, fáradhatat­lanul dolgozik, hogy eltartsa magát és gyermekét. Ha önök megdicsérik, dón Otto azonnal elkergeti innen. — Ez lehetetlen. De ha mégis ilyen tenne az az ember, meg kell magyarázni neki, hogy alárendeltjei­nek szolgálatait értékelni kelül Az . intéző részvevő pillantást ve­tett á 'tanítónőre, áki az osztály el­lenkező sarkában nyugodtan rakos­gatta a gyerekek füzeteit és semmit sem hallott a beszélgetésiből. Megkezdődött a szünidő. Egy szép napon den Otto megérkezett birto­kára. Piros, petyhüdt arcú férfi volt, szájában rendszerint vastag szivar lógott. Körüljárta a 'birtokot. —■ Mi újság az iskolában? — kér­dezte. — Minden rendben van — vála­szolt az intéző. — Hm... Mutassa a jelentést. Belemélyedt az olvasásba. Hirtelen felemelte a fejét és dühösen sziszeg­te fogai között: — A toprongyos indiánok megta­nultak Olvasni! Mennyi fizetést kap ez a 'tanítónő? — Nyolc pesot és ellátást. — A múlt esztendőben ki volt a tanító? _ — Mundo Garsia. Nem emlékszik? 'Ö 12 pesot kapott és ellátást. Csak látszólag dolgozott az iskolában, va­lójában a hivatali teendőket végez­te. A gyerekek nem szerették. Lusta és hozzá még alig tud írni és olvas­ni... — Mit csinál most ez az ember? — .A napot lopja otthon a falujá­ban. —• Hívja vissza és adjon neki napi 15 peset. Véget ért a szünidő. A tanítónő csak akkor tudta meg, hogy helyét elfoglalták, amikor visszatért a bir­tokra. CGY ESŐS, borongás napon in- dúlt el, karján beteg gyerme­kével. Hegy az éhhaláltól megmene­küljön, néhány garasért mosónői munkát vállalt a szomszédos birto­kon. Szomorú szemmel 'nézett még- egyszer az iskolára, ahol ha rövid ideig, de mégis, egy kis nyugalma volt. Tekintetével utoljára végigsi­mogatta a pici fehér-kék zászlót és hosszan integetett az egyre erősödő szélben, mintha azt akarta volna tol­mácsolni, hogy szíve örökre a gyer­mekeké. í ti si e it - o ii ti si n éjszakai órákig renge­Magdeburgban és Jénában kinyílt a Victoria regia A magdeburgi városi üvegházbam július kö­zepén kinyílt a Victoria regia, a legszebb tavi­rózsa. A Victoria tá­nyéralakú leveleinek átmérője két méter, a levelek 50 kilogram­mos súlyt is fenntarta­nak a víz felszínén. Az első elefántcS'Ontszív.ü virágkehelyl este bon­takozott ki a víztükör felett, hogy egész éj­szaka teljes egzotikus szépségében pompáz­zon. Másnap este a 40 centiméteres virágke- hely halvány rózsaszín­ben mutatkozott, amely fokoz ,V.as an bíborvö­rössé színeződött. A jénai botanikus kertben most nyílott ki először a Victoria re­gia. Minthogy a virág- kelyhek az éjszakai órákban bontakoznak ki teljes szépségükben, az üvegházat a késő tagen látogatják. A tölgyfalevélen élő selyemhernyó tenyésztésének első eredményei Vraca városiban a he- Ijyjii selyemhemyóte- nyésztéssel foglalkozó kísérleti állomás tudo­mányos dolgozóinak vezetésével az idén ta­vasszal elsőízben fog­lalkoztak a tölgyfale­vélen élő selyemhernyó tenyésztésével. Július 8-án szedték le az utolsó gubókat. Az eredmények kiválóak; 230 'gramm selyemher­nyó petét neveltek fel ä tölgyfáerdőben éis a kedvezőtlen időjárás, a sok eső ellenére 71 kg igubót nyertek. A kísérleti állomás tudományos dolgozói­nak irányításával ma­gas terméshozamot ér­tek el a tölgyfalevélen élő 'selyemhernyó-te­nyésztésben a vraeai körzetben lévő Mora- vica község termlőszö- vetkezetének tagjai is. A termelőszövetkezet a gubók eladásából 20 ezer leva fkb. 25 ezer forint) bevételre tett szert. AFRIKAI NÖVÉNYEK HALLÉBAN Dr. Hermann Meusel, az NDK haliéi termé­szetkutató intézetének igazgatója* kéthónapos tanulmányutat tett Francia-Marokkóban,. Az igazgató sok helyen járt, így az Atlosz- hegylánc cédruserdei­ben és szteyppés fenn­síkjain, a mezetai ga­bonavidéken és a mar- rakesi sztyeppén. Út­járól sok érdekes nö­vényt hozott a hallei botanikus' kertbe, 350 preparált növényt) pe­dig a herbáriumba. A Marokkóban gyújtott évelő magvakkal a bo­tanikus kertben fog­nak kísérletezni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents