Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-29 / 177. szám

2 isi SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. július 29. Befejezte munkáját az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése 9°OOOOOOOOOOOOOOOC Az utolsó ülésen is több szónok szólalt fel a Luigi Lángénak, a párt főtitkárhelyettesének beszámolója fe­lett kialakult vitában. Palimiro Togliatti, a párt főtitkára felszólalásában főleg a szocializmus felé forduló tömegek és a katoliku­sok közötti kapcsolatokkal foglalko­zott. Elemezte a kereszténydemokrata párt vezetőségének politikáját és azokat az okokat, amelyek miatt ku­darcot vallottak az olasz munkás­mozgalom elleni támadások. A kereszténydemokrata párt poli­tikájának maguk a kereszténydemok­raták előtt keli lelepleződnie. Har­caim kell e politika ellen, mert e politikának célja a reakció megerő­sítése és a régi konzervatív kaszt uralmának fenntartása Olaszország­ban — mondotta Togliatti. A moszkvai szovjet elnökét meghívták Londonba London (MTI). Sir Seymour Ho­ward, London főpolgármestere 8 na­pos moszkvai látogatása befejezté­vel visszaérkezett Londonba. A repülőtéren a sajtó képviselői­nek kijelentette, hogy meghívta Jasznovot, a moszkvai tanács vég- rehajtóbizottságának elnökét, láto­gasson októberben Londonba. JOOOOOOOOOCXX A Csehszlovák Köztársaság Nem­zetgyűlésének baráti látogatásra ha­zánkba érkezett küldöttsége, ame­lyet Zdenek Fierlámger, a Csehszlo­vák Nemzetgyűlés elnöke, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja vezet, csütörtökön délelőtt megkoszorúzta a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot. A koszorúzásnál jelen volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nagyis­tók József és Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnökei, s a magyar politikai élet több képviselője. Ott voltak a koszorúzásnál a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének tágjai, élükön Stefan Majorral, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetével. Megjelent a koszorúzásnál V. V. Asztafjev, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ideigle­nes budapesti ügyvivője. Dulles üljön le tárgyalni Csou En-lajjal New York (TASZSZ). Az Associa­ted Press hírügynökség közlése sze­rint Walter George, a szenátus kül­ügyi bizottságának demokratapárti elnöke ismét kijelentette, hogy a legközelebbi időben össze kell hívni a külügyminiszterek értekezletét a Kínai Népköztársaság részvételével. George kijelentette: mindaddig nem lehet elérni jelentékeny sikert, »amíg Dulles nem ül egy asztalhoz Csou En-lajjal, Kína külügyminisz­terével.-« Magyar mezőgazdasági küldöttség érkezett ' Berlinbe Berlin (ADN). A Német Demok­ratikus Köztársaság földművelési és erdőügyi minisztériumának meghí­vására kedden Berlinbe érkezett a Magyar Népköztársaság mezőgazda- sági küldöttsége. A magyar mező- gazdasági , küldöttséghez tairtpzó' szakemberek behatóan tanulmá­nyozni fogják a gabonaterme­lés, az állattenyésztés, az állami gazdaságok gépesítése, a vetőmag­termelés és az agrárpropaganda egyes kérdéseit. „Leomlottak az utolsó gátak, amelyek Ausztriát elválasztották a szabadságtól" Bécs (TASZSZ). Július 27-én, a de­mokratikus és független Ausztria visszaállításáról szóló álíamszerző-1 dés hatálybalépése alkalmából Kör­ner osztrák köztársasági elnök és Raab kancellár beszédet mondott a bécsi rádióban. Körner elnök többek között ezt mondotta: »Leccnlottakl az utolsó gátak, amelyek elválasztották Ausztriát szabadságától. A nagyhatalmak ki­építették az utat e nehéz probléma igazságos megoldásához, még hozzá olyan egyöntetűséggel, amely remél- hetévé teszi, hogy a földön helyre­áll a 'béke . . . Mi, osztrákok, ugyancsak betart­juk ígéretünket, soha nem veszünk részt semmiféle más harcban, mint amely a békéért és az igazságért folyik.« A karádi üzemgazdász még ezt sem tudja . . . Megyénkben több mint 200 csép­lőcsapát nevezett be az országos versenybe. Ezek között van Mráv László is, a Karádi Gépállomás diszista cséplőgépkezelője. Kisbár- apátiban állt munkába és a brigád szorgalma nyomán a cséplőgép dobja szinte falja a dús kévéket, óráról órára fogynak a gabonaasz- tagok. Mráv László DISZ-fiatal cséplő­csapata megmutatta, hogyan kell derekas munkát végezni a kenyér­csatában. Napi teljesítményük 1070-es gépükkel 180 mázsán alul még nem volt. Mi ennek a szép eredménynek a titka, vetődik fel az emberekben. Egyszerű. Mráv Laci minden nap kora hajnalban, ami­kor még el sem kezdődik a mun­ka, már gépei körül sürög-forog, erősíti a meglazult csavarokat, át­vizsgálja a hajtószíjakat, megnézi a rostát, hogy a legkevesebb szem se vesszen kárba, no meg azért, hogy megőrizhesse a megyei ver­senyzászlót, melynek büszke bir­tokosa. Amikor elkezdődik a mun­ka, a gép egész nap egyenletesen búg, és ilyenkor látszik meg csak igazán, hogy nem hiábavaló Mráv Laci igyekezete. A régi közmondás így válik valóra: »Ki korán kel, aranyat lel«. Július 25-ig a diszista csépiőbri- gád több mint 15 vagon kenyérga­bonát csépelt el, és nemcsak a me­gyében Iptt első, hanem a 20-i ér­tékelés szerint országosan a har­madik helyet is megszerezte. Július 27-én azonban váratlan esemény történt, amikor a Karádi Gépállomás üzemgazdászától, Gere­ben Erzsébettől nagy szívszorongva érdeklődtünk, hogy Mráv László mennyit teljesített két-három nap alatt (mert bizony nagyon érdekel sokakat, hogy vajon mennyit ha­ladt előre, bejut-e a döntő ütkö­zetbe és győztesen kerül-e ki be­lőle?). A válasz ugyanis megmutatta, hogy a Karádi Gépállomás üzem­gazdásza mennyire tájékozatlan a gépállomás körzetében folyó mun­kákról. E sorok írójának azt a választ adta Gereben Erzsébet, hogy nem dolgozik Mráv László már két napja, mert nincs behord­va elegendő gabona. De ugyanezt mondta a Gépállomás Megyei Igaz­gatóságán a jelentéseket szedő elv­társnőnek is. Oda a versenyzászló, Laci! — gondoltam magamban. És még ha­ragudtam is egy kicsit rá, hogy nem lesz a húsz vagonból semmi, amit a VIT tiszteletére felajánlott a brigád. Július 28-án aztán újabb váratlan fordulat következett. A kisbárapáti tanácstitkár elvtárssal beszélget­tem, aki örömmel újságolta, hogy Mráv Laci, az a fiatal gyerek min­denkit megszégyenítő ügyességgel csépeli a gazdák gabonáját! Teg­napelőtt és tegnap is egész nap dolgozott! Majdnem 200 mázsa mag hull a zsákokba egy nap. A gazdák szorgalmasan hordják ga­bonájukat. Kezdett velem forogni a világ. Mi ez? Mráv Laci nem dolgozik, mert nincs mit, Mráv Laci kétszá­zon alul nemigen adja naponta... Ez aztán furcsa dolog. S a végén kiderült az igazság! Mráv Laci egy napot sem állt gé­pével, dolgozik most is és már el­kerülte a húsz vagont. Nem állt meg az ő gépe, csak a karádi üzemgazdász nem látja, hogy az ország egyik legjobb cséplőcsapata az orruk eiőtt milyen ragyogó eredményeket ér el. — Káplár — ÍTÉLT A NÉP BÍRÓSÁGA Megérdemelt helyükre juttatták a tsz ellen izgató iharost kulákokat A vádlottakat elővezették. Három ötvsnkörüli, közönyösarcú ember áll a Megyei Bíróság előtt. Nem ismer­ve az ügyet, a vádlottak puszta meg­jelenéséből következtetni nem sokat lehet. Foltozott ruhájukról ítéllve le­hetnek csavargók vagy jómódú ku- láikok is. Megkezdődik a tárgyalás. Az első­rendű vádlott Katona Gyöngy iharosi lakos: kulák, a másodrendű vádlott Pintér János, ugyancsak iharosi, szintén toulák. A harmadrendű vád­lott Horváth Imre. Róla sem Írha­tunk mást, mint társairól: iharosi la­kos, kulák. A személyi adatok egyez­tetése után a bíró ismerteti a vádat: huzamosabb ideig tartó termelőszö­vetkezet elleni izgatás és a népi de­mokratikus rend elleni izgatás. A vádlottak egyenkénti kihallga­tása során fény derül arra, hogy mindhárman esküdt ellenségei a dolgozók hatalmának, és válogatás nélkül minden alkalmat felhasznál­tak arra, hogy Iharos község dolgo­zó parasztjait eládagenítsék a szövet­kezetit gazdálkodás gondolatától, s ennek elérésére a legképtelenebb rémhíreket gyártották és terjesztet­ték. Mit takar a foltos gúnya ? Katona Györgyöt, Pintér Jánost és Horváth Imrét nemrégiben még mint dolgozó parasztot kezelték a köz­ségben. A falu volt vezetői évéken át szemet hunytak afölött, hogy Ka­tona Györgynek a felszabadulás előtt és napjainkban 14 hóid földje volt és egy cséplőgép társtulajdonosa. A politikailag képzetlen községi veze­tők Katonát származása és eredeti foaWlkozása szerint tekintették egé­szen ez év tavaszáig. Katona 34 éves koráig maga is cseléd volt. Majd egy gyermektelen kispanasat házas­pár felnőtt korában örökbe fogadta. Haláluk után örökölte 6 hald föld­jüket. Katona ekkor már ember­számba se vette a hozzá hasonló "-'resfefeneiket, kisparasztokait, ku- lákiányt választott magának felesé­gül, akivel nemcsak a jólét költözött házába, hanem a kizsákmányoló szellem is. 14 hold földje, felesége cséplőgéprésze indokolttá tette, hogy munkásakat alkalmazzon. Pintér Já­nosból a 16 hold mellett szintén a cséplőgép révén lett kulák, hiszen az csak természetes, hogy földje meg­művelését és a cséplőgép melletti munkát sem maga, sem családja nem végezte el. Azt pedig nem kell különösebben magyarázná, hogy a nekik dolgozók .kizsákmányolása né­vén tetemes haszonra tett szert. A triász harmadik tagjának nem volt cséplőgépe. Horváth Imre 16 hold föld tulajdonosa. Ez a föld azonban nem közönséges szántó, van ebben egy hold jól termő szőlő és két hold parasztok leghaladottabb rétege ér­deklődik a termelőszövetkezet iránt, maga ás felcsapott »népnevelőnek«; Ö azonban másként agitált, mint a kommunisták. Míg a pártmunkások fáradhatatlanul magyarázták a pa­raszti élet felemelkedésének egyetlen járható útját, addig Katona és társai, a három jómadár nem volt válogatós mocskos rágalmainak terjesztésé­ben. Mindegy volt, ha vasárnap, mi­se után a templom előtt jöttek össze, vagy egyik-másik lakásán, csoportos és személyes beszélgetéseken egy­aránt végezték aknamunkájukat. De amikor felelniük kellett volna cselekedetükért, visszavonulót fúj­tak. Kcirábbi, aláírásukkal megpe­csételt vallomásaikat a tárgyaláson kivétel nélkül megtagadták. A farkasok báránybőrbe akartak bújni és majdhogynem azt csűrték-csavar- ták ki, ellenséges, rágalmazó kije­lentéseikből, hogy ők mindig a tsz mellett voltak, és egyéb vágyuk sem Volt, csakhogy hozzájárulhassanak a demokratikus államrend szilárdítá­sához. Szavuknak azonban senki, sem adott hitelt, ellenben elérték azt, hogy eldobták maguktól az egyetlen enyhítő körülményt: a tö­redelmes beismerést. Álnokságuk nem tévesztette meg az ügyészt, a bírákat. Korábbi be­ismerésük, a 13 tanú terhelő vallo­mása, valamint a tények elegendő bizonyítékot szolgáltattak arra vo­natkozóan, hogy megállapítsa a bí­róság: Katona György, Pintér János és Horváth Imre folyamatos terme­lőszövetkezet elleni izgatása, Hor­váth Imrének az államhatalom elle­ni kijelentései befolyásolták Iharos dolgozó parasztságát a szövetkezeti mozgalom támogatásában. Míg ott rontották a levegőt a községben, csak néhány dolgozó paraszt tudott ’kiszakadni a kulákok bűvköréből és lépett a paraszti felemelkedés útjá­ra, de miután' fény derült hármó­juk kártevő üzelmeire, mint a li- dérctől megszabadultak, tömegesen léptek a tsz-be. Letartóztatásuk óta Iharos szövetkezeti községgé alakult. Az iharosiak körükben tapasztal­hatták Rákosi elvtárs közismertté vált mondását, hogy a kulák kulák marad listával és lista nélkül. Ismert a községben, hogy Katona, Pintér és Horváth nemcsak attól kezdve el­lenségei a tsz-nek, a dolgozó nép ha­talmának, mióta! á község vezetői felismerték kulák mivoltukat, ha­nem részük volt abban is, hogy 1.95.3. júniusa Után felbomlott' a tsz. Ez is az ő számlájukra írandó. És ítélt a nép 'bírósága. Mindhár­mójuk ügyében megállapította _ a termelőszövetkezet elleni izgatás, valamint Horváth Imre esetében a Gyilkos merénylet a damaszkuszi stadionban fj’ORRÓN TŰZ A NAP Damasz­kusz háztetői felett. Szinte levél se mozdul a verőfényes tava­szi délutánon. Az utcák csaknem teljesen kihaltak ezekben az órák­ban. Csak a Sportstadion felé veze­tő széles utakon mozgalmas az élet. A labdarúgás rajongói ezrével igyekszenek a lelátókra. Izgatottan latolgatják, mit hoz Szíria váloga­tott csapatának találkozója a régi nagynevű vetélytársa: Egyiptom együttese ellen. Már jóval a kezdés előtt zsúfolásig megtelik a stadion. A díszpáholyban megjelennek a szíriai kormány és hadsereg vezetői. Az első sorban egymás mellett Ui Sukeiri tábornok, a szíriai vezérkar főnöke, Maliki ezredes, a vezérkara főnök helyettese és Mahmud Ríjad egyiptomi nagykövet. Áz első félidő 40. percében jár az óramutató, amikor pisztolylövés dör­renése hallatszik. Az első lövést gyors egymásutánban még három lövés követi. A díszpáholyban egyetlen éles jaj­szót hallatva előrebukik Maliki ez­redes. Fehér zubbonyán, a kitünte­tések között, gyorsain növekvő vér- foltok tűnnek elő. A pálya két sar­káról szuronyos katonai rendőrök rohannak a díszpáholy felériA tribü­nök közönsége (hanyatt-homlok igyekszik menekülni. De már késő: valamennyi kijáratot lezárták. A fakorláton fiatal őrmester veti át magát. A katonai rendőrök egyenruháját viseli. Menekülni pró­bál, de a 'Salakon a szembejövők szuronyerdejének rohan. Megtorpan. Látja: minden, elveszett. Halántéká­hoz emeli a pisztolyt, amellyel az imént a merényletet Maliki ezredes ellen elkövette, megnyomja a ra­vaszt és holtan, rogy össze. Rettenetes a zűrzavar, a mérkő­zés természetesen nyomban félbe­szakadt. Nem gólokról, hanem em­beréletről; talán az egész ország szabadságáról, függetlenségéről1, jö­vőjéről van szó . . . Mindenki tud­ja, hogy Maliki ezredes megöletése nem közönséges gyilkosság, hanem politikai merénylet. 1955. április 22-én, a merényletet követő éjszakén, Damaszkusz utcá­in rohamsisakos, géppisztolyos jár- őrpárok cirkálnak és csapatokkal zsúfolt íeheralutákaravánok vonul­nak az északi, a török határ felé. A SZÍRIÁI FŐVÁROS három és félszázezemyi lakosa a bizonytalanság és a háborús han­gulat nehéz óráit éli át. Arról be­szélnek, hogy a török hadsereg gé­pesített egységei éjfél után átlépték Szíria, határát és gyors iramban törnek az ország szíve felé. Reggelre az emberek megnyugod­nak. Alaptalannak bizonyult a túl­zott rémlátás. A szíriai határok még sérthetetlenek! Miért kellett meghalnia Malik! ezredesnek? A damaszkuszi lakosság körében kézről kézre járnak a Szíriái Kom­munista Párt röpcédulái. Ezrek és ezrek előtt világosodik meg sok, korábban rejtélyesnek tűnő össze­függés. »Az imperializmus gaz ügynökei — hangzik a felhívásban — meg­gyilkolták Maliki ezredest, Szíria nemzeti hősét, aki bátran harcolt a parancsuralmi rendszer bevezetése ellen. Maliki ezredest azért gyilkol­ták meg, mert leleplezte az imperia­lista -katonai egyezményeket és el­szántan (állást foglalt az ellen, -hogy Szíria csatlakozzék a török—iraki katonai szövetséghez . : . Az impe­rialisták azonban semmiféle terror­ral nem kényszeríthetik Szíriát ar­ra, hogy csatlakozzék katonai egyez­ményeikhez, különösen pedig a tö­rök—iraki szövetséghez.« Damaszkusz utcáin tüntető cso­portok tűnnek fel. Az egyetemek és középiskolák diákjai felvonulása ütemes kiáLtással követelik: Vesz- szaniek az árulók, az imperialista ügynökök! Vesszen a nemzeti szo­cialista párt! A tüntetők a reakciós nemzeti szocialista párt főhadiszállása felé haladnák. De mire 'Odaérnek, már csak üres szobákat találnak. A né­hány napja még fennhéjázó, egyen­ruhába bujtatott, fasiszta mintára szervezett kapuőrség tagjainak nyo- maveszett. S eltűntek a párnázott ajtók mögött székelő főnökeik is. Néhány utcával arrébb, az ame­rikai'—angol olajtársaság székháza eiőtt begyújtott motorral három sű­rűn lefüggönyzött gépkocsi várako­zik. Az amerikai vezérigazgató szobá­jából izgatott szóváltás foszlányai szűrődnek ki. Hirtelen félbeszakad a vita. A tömeg moraja egyre közele­dik. Tömött aktatáskás férfiak futnak ki iaz épületből: Pattogó parancs­szavak, rövid utasítások hangzanak — s a három nagy gépkocsi, nagy sebességgel robog a repülőtér felé. Nyomukban az egyik kanyarodé­nál feltűnnek a rendőrségi mcforo- sok. De az autóknak sikerül egér- utat nyerniük — s néhány pillanat múlva az angolszász kézen lévő »Iraq Petroleum Company« külön repülőgépe a magasba emelkedik. |fc/f ÄSNAP vargavetűs címek “ tudatják az Ar »Rai Al Amm című lapban a damaszkusziakkal, hogy a szíriai nemzeti szocialista párt vezetői az amerikai—angol olajtársaság gépén külföldre szök­tek. »erdő«. Erdő a javából, mert azok a fák, amelyek ebben az erdőben gyö­kereznek — szelidgesztenyét terem­nek. S ennek termése testvérek kö­zött is 15—16 mázsát tesz ki évente, amelynek termelői ára meghaladja a 13 ezer forintot. A hárem vádlott jeliternrajzához tartozik még az is, hogy szívesen adták »kölcsön« foga­tukat olyan dolgozó parasztoknak, akik ezt minden esetben gyalogmun- kával »hálálták« vissza. Tarifát ugyan nem állapítottak meg, a »kit hogyan tehet becsapni« elv alapján alkalmazták az igauzsorát. Ezt takar­ta tehát a foltos gúnya, meg azt a förtelmes ellenségességet, melyeket bensőjükben hordtak a tsz-efckel, a népi demokratikus álllamrenddel szemben. Államrend és tsz elleni izgatás A vád az, hogy termelőszövetkezet ellen izgattak, a népi demokrácia ha­talmát akarták aláásni. Hogy e két főbenjáró bűnt mindhárman elkö­vették, azt maguk is beismerték elő­zetes letartóztatásuk során. A tár­gyalást megelőző nyomozás, valamint a tárgyaláson kihallgatott 13 tanú is egybehangzóan erről tett tanúval­lomást. Katona György, miután ne­szét vette, hogy az iharosi dolgozó demokratikus államrend elleni izga­tás bűntettét. Figyelembe véve bű­nük társadalmi veszélyességét, Ka­tona Györgyöt 5 évi börtönre, 19 évi jogvesztésre és teljes vagyonel­kobzásra, Pintér Jánost 3 évi bör­tönre, 10 évi jogvesztésire és teljes vagyonelkobzásra, Horváth Imrét 3 évii börtönre, 10 évi jogvesztésre* teljes vagycnelkabzádra, valámilnit rádiójának elkobzására ítélte a bí­róság. ítéletük példás Alkalmas arra, hogy elvegye az ő és a hozzájuk hasonló ellenséges elemek kedvét ilyen bűnök elköveté­sétől: De ne higgyék községi vezető­ink, hogy ez elég intő példa a ka­lákák s egyéb ellenséges elemek szá­mára, és többé meg sem kísérelnek ártani szocialista építésünknek. Mi­nél kisebb területre szorul vissza az osztáilyellenség, az osztályharc annál jobban élesedik. Az ellenség nem egykönnyen adja fel hadállását, ottrfc is igyekszik 'ártani, ahol' a legkevés­bé gondoljuk. Községi vezetőink fel­adata, hogy éber figyétemimel őrköd­jenek az élet minden területén és megakadályozzák az ellenséges kár­tevést. A kártevőket pedig .börtön­be kell juttatni úgy, mint ezt az iha­rosiak tették. Póeza Jánosné Nasszer beszéde Egyiptom felszabadulásának 3. évfordulóján Kairó (TASZSZ). Nasszer, Egyip­tom miniszterelnöke, július 26-án a felszabadulás harmadik évfordulója alkalmából Alexandriában rendezett nagygyűlésen arra szólított fel* hogy folytassák a harcot a feudalizmus maradványai ellen és az Egyiptom­ban lévő külföldi kapitalista mono­póliumok befolyásának felszámolásá­ért. Az imperializmus ellen indított 'mozgalom — hangsúlyozta Nasszer — arra kényszerítette az angol'meg­szálló csapatokat, hogy vonuljanak ki a Szuezi-csatorna övezetéből. Nasszer többi között rámutatott, hogy »egészséges és szilárd alapo­kon« nyugvó demokratikus parla­menti rendszert kell teremteni Egyiptomban.

Next

/
Thumbnails
Contents