Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1955-07-27 / 175. szám
EILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A genfi értekezlet után Megalakult a pártszervezet a Vörös Csillag TSZ-ben A bogiári példa A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A XII. évfolyam, 175. szám. ARA 51 FILLER Szerda, 1955. július 27. Szabadon vihetik kenyérgabonájukat a piacra a szegerdői dolgozó parasztok Gabonafeleslegüket eladják az államnak a balatonkiliti Dózsa TSZ tagjai Gazdagon fizetett az idén a gabona a balatonkiliti Dózsa TSZ-ben. Jutott iis bőven a jól dolgozó 'tagoknak, 15—20 mázsa körül vittegy- egy tsz-tag haza az elolegosztáskor. A tsz taigjai kiszámították, hogy mennyi gabonára van szüksége családjuknak, a felesleget pedig az államinak adják el. Gabonájukért 280 forintot kapnák mázsánként, s a pénzen ruhát, cipőt tudnak vásárolni. Dudás Károly pl. 10 mázsa 65 kg búzát adott el, amelyért 2968 forintot kapott. Májer Vendel 10 mázsa 18 kg, Kovács József 10 mázsa 93 kg, Kovács Imre 550 kg, Beffincs Gyula 895 kg, Fesztii János 489 kg, Peresz- tegi Gyula 219 kg gabonát adott el az államnak. A Dózsa TSZ tagjai elmondták: az állam jó árat fizet a gabonáért, érdemes tehát eladni. gazdák, mint Bakai Kálmán, Házes- iteiner György, Luki János, Rosta József dolgozó parasztok, akik példamutatóan elöljártak gabonafeleslegük államnak való eladásában. A szegerdőiek az összefogásnak, egymás segítésének és a Marcali Gépállomás jó gépeinek köszönhetik elsőségüket. Gondolkodjanak azon, hogy közös erővel még szebbé tehetik életüket, alakítsanak termelőszövetkezetet községükben; Több gondot a gabonakévék szaggatására és behordására Megyénk dolgozó parasztsága boldogan és lelkesedéssel takarítja be a gazdag gabonatermést. E nagy és fontos munkában sokat segít a falunak a város. Egyrészt azzal, hogy gépeket adott, amelyeket többé-ke- vésbé jól ki is használtak a termelőszövetkezetekben. De úgy is segített a város, hogy elegendő fontos közszükségleti cikket küldött a falusi boltokba. Szép példáját adták a baráti segítségnek az üzemi és hivatali dolgozókból toborozott aratóbrigádok is. Nehéz munka az aratás. Idén nehezítette a rendkívüli időjárás is. De még mindig veszélyezteti a J?ya" kori esőzés a gabonatermést. Mert azzal, hogy keresztekbe kerül a gabona, még mindig nem a zsákban van. Tudvalévő, hogy a megázott kévék — főleg, amelyek a kereszt alján a földön fekszenek — köny- nyen kicsiráznak. A kicsírzott gabonaszemek pedig már nem használhatók semmire sem. Az is hiba, ha a kévéket nedvesen hordjuk asz- tagba, mert ha így áll sokáig, bemelegszik, s ha vizesen csépelik, a gép nem dolgozza ki rendesen a kalászból a magot. Ami mag pedig a szalmába megy, az már a madaraké vagy az egereké: elveszett. Már pedig minden szem gabona drága. Nem hagybatjuk veszni, amiért a szántó-vető ember egész éven át dolgozott s aggódott. Ezért igen fontos, bogy a megázott kereszteket napos időben szétrakjuk, a kévéket mcgszárogassuk, s mihelyt száraz, a szérűre hordjuk. Példásan végzik ezt a munkát a kaposfői gazdák, hogy megmentsék évi faradságuk gyümölcsét: a kenyeret. Több helyen azonban elhanyagolják ezt a fontos feladatot, nem gondolnak arra, hogy gondatlanságukkal saját maguknak, de az egész országnak is kárt okoznak. Bárdi- bükk. Lipótfa és Somogyszentimre határában a halastavak kiöntötték a sok csapadéktól, a víz a tarlókra szorult, ott pedig a gabonakeresztek állnak. Nagy kár keletkezhet egy-két nap alatt, mert vizben lévő kévék gyorsan csíráznak. A Bárdibükki Állami Gazdaság vezetőinek sürgősen meg kell mozgatniuk minden erőt, hogy a gabonakévéket a vízből kihordják és megszárogas- sák. Államunk minden termelőtől elvárja, hogy harcoljon a gabona megmentéséért. Ebben is az állami gazdaságoknak kell jó példát mutatniuk, minden erőfeszítést megtenniük. Ahol csak mód van rá — s igyekezni kell megteremteni a módját — a megszárított kévéket hordjuk a cséplőgéphez, s csépeljük el azonnal. Ezt leginkább az állami gazdaságokban és a tsz-ekben lehet megvalósítani, ahol a nagyobb táblákon kint csépelnek. De az egyéni termelők is tehetik, ha egymást segítve, közös szérűre hordják a gabonát. A falvak kommunistái, tanácstagjai mutassanak példát, s felvilágosító szóval serkentsék a dolgozó parasztokat a gabonakévék szároga- tására és behordására, A pártszervezetek és a tanácsok tegyenek határozott intézkedéseket, szervezzenek minél több közös szérűt, lehetőleg úgy, hogy a kévéket minél előbb a cséplőgéphez hordhassák a gazdák: kint a mezőn, illetve a tarlón. A nagyatádi járás néhány községében, mint pl. Kutason és Taranyban négy-öt gazda összefog és közösen, egymásnak segítve hordják be a gabonát. Ez is igen szép és helyes, de még jobb, ha 8—10 gazda hord közösen, mert minél többen fognak össze, annál könnyebben, annál gyorsabban kerül zsákba gabonatermésük. Fogjanak össze a termelők saját érdekükben és az ország érdekében. Mert nagy dologról: az ország kenyeréről, az életet tápláló kenyér megmentéséről van szó. Keddi számunkban már hírt adtunk arról, hogy megyénkben elsőnek a marcali járás egyik községe, Szegerdő dolgozó parasztjai fejezték be a cséplést és teljesítették állampolgári kötelességüket. A Megyei Begyűjtési Hivatal értesítette szerkesztőségünket, hogy Szegerdő megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát és a dolgozó parasztok szabadon vihetik kenyérgabonájukat a piacra. Jankovics József eűvtárs, a községi tanács elnöke is örömmel közölte, hogy a dolgozó parasztok az államnak eladott gabona árából 'azonnal rendezték adójukat, melynek eredményeként a község harmadik negyedévi adótervét 65 százalékra teljesítette. Kösd Imre tanácstag 2030 forint adót fizetett be, id. Jankovics József 1220 forint adót és 480 forint biztosítási díjat fizetett be az államnak eladott kenyérgabona árából. Dicséretet érdemelnek az olyan adás elmulasztásáért, helyszíni elszámoltatást kell elrendelni és az előírt ikenyérgabonamennyiséget igénybe kell venni. Ebben az esetben azonban hátralékosnak: kell tekinteni és semmiféle 'kedvezmény nem jár neki. A szabadfeitvásárlási gabonáért búzánál 240, rozsnál 220 forintot kel neki kifizetni. Le kell vonni ebből a behajtási költségeket és sem a 10 kg-mos térítés nélküli, sem pedig a 20 kg-mos állami áron juttatott korpát nem lehet neki kiadni. ' Jó lesz, ha a Termény forgalmi Vállalat Megyei Igazgatósága végre kioktatja raktárosait és gondoskodik arról, hogy a törvény értelmében járjanak el a gabonafelvásárlásnál. Több raktáros panaszkodott, hogy a szafoadgabona felvásárlására nincs megfelelő vételijegy. Erről is gondoskodjék a Terményfongaltmii VálA rozs behordásával már a múlt héten végeztek a tagok, s július 26- án este, örömmel jelentette a szövetkezet, hogy délután hat órakor az utó só szem rozs is a zsákokba hullt. Nyomban összeszámolták az elcsépelt mennyiséget. Alig akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy több mint hatszáz mázsát adott a jól megművelt, fejtrágyázott i 31 hold rozsföld. Kiderült az is, hogy az átlagtermés 16 mázsa 23 kiló holdanként, ami bizony régen volt már Sávolyon. Orbán Károly, a tsz elnöke az első számolás eredményét nem äs merte megmondani a tagoknak — hátha rosszul számoltam és akkor aztán nagy lesz a bánat — gondolta magában. A második, sőt a harmadik számolás aztán megerősítette az elsőt. Volt nagy öröm a tagok körében. — Érdemes volt jól dolgozni és idejében hozzáfogni az aratáshoz — mondogatták egymásnak. A rozs cséplése után folytatják a 'búza cséplését is, ami szintén szép termést ígér, hiszen egy holdon ötven kereszt van, s a próbacséplésnél egy-egy kereszt csaknem negyven kilót adott, ami kb. húsz mázsás termésnek felel meg. A sávolyi szabadságbeliiek rendezték már beadási kötelezettségüket ás. Úgy tervezik, ha az időjárás közbe nem szól, augusztus elsején már azt jelenthetik: .befejeztük a csépilést, jó termésünk volt, jut bőven osztalékra, eladásra egyaránt Bőséges elölegosztás a magyaratádi Búzalalászőan Gazdag termést takarít be a ma- gyaratádi Búzakalász Termalősizövei- kezet. Az eddig kombájnnal learatott és elcsépelt területen, a leggyengébb táblán is 13 mázsa búza termett holdanként. A termelőszövetkezet így már teljesíteni tudta beadási kötelezettségét, s tagjainak búzából előleget is osztott. Munkaegységenként 4 kiló búzát osztottak előleg címén, s igen sok termelőszövetkezeti tag eddigi jó munkája után csak előlegként több gabonát vitt haza, mint nem egy egyénileg gazdálkodónak az egész termése. Katii n- ger György fogatcs a feleségével’ dolgozik a tsz-ben. Ketten 20,3 mázsa 'búzát kaptak előlegként. Takács Pál állatgondozó egymaga 14,7 mázsa búzaelőleget kapott. Végh János foga- ttos 11,5 mázsát vitt haza Végh János egyike a termelőszövetkezet legjobb dolgozóinak. Becsülettel helytállt, élenjárt az aratási munkában, s amikor megkapta az előleget, azonnal két mázsa 'búzát ajánlott fel az államnak megvételre. Sasvári János, a itsz egyik brigádvezetője ugyancsak 2 mázsa gabonát ajánl fel' megvételre. Gyűlik a gabona a barcsi járás raktáraiba A barcsi járás dolgozó parasztjai mindenütt megkezdték a cséplést. A cséplőgéptől egyenesen a terményraktárakhoz viszik kötelező beadásukat, mert így akarnak hozzájárulná az erszágépítés nagy munkájához. Barcson eddig 3924 mázsa, Kasté- lyosdomibón 1295 mázsa, Babocsán 1228 mázsa kenyérgabonát vittek a termelőszövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok a terményraiktárakba. KI AZ IGAZI ELNÖK? Az az igazi ember, aki felülemelkedik sérelmén és becsülettel dolgozik minden 'beosztásban. Bődi Sándor valami isérelem miatt még az ősszel lemondott a csokonyavisontai Haladás TSZ elnökségéről'. A tagság tudomásul vette és helyette Perregö Sándort választotta meg. Azóta Bő- di rendesen dolgozott és most az aratásban is sók jótulajdonságát mutatta meg. Valahogy vontatottan ment. az aratás elejéin a munka. Nem jól osztották el az erőt. Az elnök csak reggel 7 óra tájban jelent meg az irodában, akkor osztották be a munkát, délben túl hosszú volt az ebédszü- net. Bődi Sándor ezt nem tűrte tovább Reggel nem várt senkire, fogta a kaszát, és elindult kifelé. Délben ugyanígy. S a tagság követte őt. őz „erőszakos“ járási pártiár Szentborbáson valahogy nem fűlt a foga a tagságnak a dőlt gabona aratásához, gépre meg nem szerződtek. Ki is adták gabonájuk egy részének aratását a szentmártoniak- nak, bár Miseta elvtárs, a járási pántbizottság titkára ezt helytelenítette és fűkasza beállítását javasolta. Másnap ellenőrizte a végrehajtást. De akkor már arattak a szentmárto- niak. A fűkasza pedig szép békén pihent a fészerben. A járási titkár nem szólt semmit, hanem másnap 23 barcsi szövetkezeti dolgozóval megjelent — aratni. Méghozzá a legdőltebb gabonát. Addig pedig nem hagyta nyugton Gulyás Jánost, a párttitkárt, míg a fű* kaszát le nem vitte a táblába. Na, volt is mozgás, izzadás, amíg a gép odáig gurult. — Miseta elvtárs, nem akarok szégyenben maradni a már- toniak előtt — mondogatta. De ez csak addig tartott, amíg az első rendet le nem vágta vele. XJtána már hetykén ült a nyeregben és hívogatta oda a mártoniakat. — Arattam már egypár éve, de még ilyen köny- nyen soha. — Amivel a mártoniak is egyetértettek. A borbási csoport aznap befejezte az aratást. Megint baj van a terményraktárosokkal Sfciba elviére, a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője jelentette szerkesztőségünknek, hogy Nagyibereny- fben Csizmadia Géza raktáros azoknak a dolgozóknak is kiadta a kötelező gabonabeadás után járó 10 kgmos korpautalványt, akik az előírt szabadgabona-eladást nem teljesítették. így pl. Pozsár Mihálynak, Proi- musz Károlynak adott ki korpautalványt. A községi begyűjtési megbízott, Putyera Ferenc is alkudozott, hogy hátralékosnak tekinthető-e az, aki a számára eőírt szabadgabonát nem adta el az államnak. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy az előírt gabonamennyiség átadása a 'termelőre eladási kötéliezett- ségként áll, s azt á kötelező beadással együtt közvetlenül a cséplőgéptől kell a raktárba szállítania. Ha a termelő nem szállítja be a szabad eladásra előírt gabonát, akkor ellene ugyanúgy, mint a kötelező bellatat Megyei Igazgatósága. Több mint 16 mázsás rozstermés a sávolyi Szabadság TSZ-ben \6-b a gép? Tudott dolog, hogy még sok termelőszövetkezetben vannak olyanok, akik nem jó szemmel néznek a kombájnra, a gépre. Azit tartják, hogy elviszi a hasznot. Hiába nekik, hogy kiszámolják előttük, mennyivel olcsóbb a használata. Ök csak morgolódnak és leszavazzák a gépi aratást. Persze számításuk nem válik be. Az aratásnál látják csak, hogy saját erejükkel még egy hónapig is aratnának. így volt ez a darányi Győzelem TSZ-ben is. Látják ám, hogy a szomszédos Árpád TSZ-ben hogyan halad a munka. A kombájn egymaga levágott naponta 12—14 iholdat és még el is csépelte. Nem, ezt tovább nem bírták. így jelent meg a gépállomás igazgatójánál Kusz István elnök, aki a legjobban ellenezte a gép alkalmazását. S ha nem is kombájnt, de aratógépet kapott. Harc az új paraszti életformáért Nemesdéden Ütközet a régi és új között, a pártmunkások, a népnevelők okos szavainak összecsapása a maradi gondolkodású emberek szavaival. Hogy ez igazi ütközet, arról nemcsak al pártmunkások, hameím Ne- mesdéd dolgozó parasztjai is beszélnek. A község három termelőszövetkezete egyre nagyobb teret hódít, s az új útra lépők mind szélesebb sora szorítja ki a régit, a maradit Nemesdéden is. Nem könnyű ez a harc; szívós, kitartó, áldozatkész munkát kíván a párt parancsnoki karától', a pártmunkásoktól, türelmet, kifogyhatatlan érveket az agitátoroktól, a tsz-t szervező közkatonáktól. Ha egy népnevelő belép Déden valamelyik házba, s keresi a gazdát, az apai a fiúra memdija, a fiú az apára, az apa az asszonyra, hogy az a gazda, nem pedig ő, a gazdával beszéljenek. Ki is a gazda a háznál, kivel beszéljenek az új útról, a szövetkezésről? így van ez Kontra Józseféknél, Zsovár Laj ásóknál. Okos népnevelőink aztán mind a három gazdával beszélnek. Az apával, a fiúval és az asszonnyal is. S türelmes munkájuk nyomán egyre szaporodnak az új útra lépők száma. Vannak olyan dolgozó parasztok, akikhez nem elég egyszer elmenni, ötször is meg keli látogatni, újabb és újabb kérdéseikre választ adni. Nyári Józse- fék, a harmadik látogatás alkalmával írták alá a belépési nyiitkozatot.' Őket meg kellett győzni áriról, hogy 6 hold földjükön sohasem boldogulhatnak úgy, mint a közösben. S a Dózsa TSZ szép eredményei, gyermekük boldogabb életének gondolata nyomán a közös gazdálkodást választották. Vannak olyan gazdák, akik már várják a népnevelőket, s akiknek nem kell sokat beszélni, hisz ök már megfontolták, hogy az új útra lépőket követik. A mikor felkeresik őket a népnevelők, a meghitt beszélgetés vége a belépési nyilatkozat aláírása. A legnagyobb ütközetet az új életformáért kell vívniuk az agitátoroknak. Most a magam gazdája vagyok — mondják az egyéni gazdák —, de a tsz-ben parancsolnak. A családban is van veszekedés, hát akkor a közösben mennyi lesz? — hajtogatják egyesek. Nem könnyű bizony meggyőzni őket arról', hogy legalább olyan gazdák a tsz-ben, mint a maguk egyéni portáján. Igaz, hogy az »én-« felcserélődik a »rm«-vel, a szűk egyéni porta, a keskeny nadrágszíjparcella helyett a közös gazdaság nagy szérűje, hatalmas táblája szélesíti látókörét. Hogy nem a parancsolgatás, hanem a közösségi szellem, az összefogás jellemzi a termelőszövetkezeti tagok munkáját, hogy gépek teszik könnyebbé a nehéz testi munkát. A község három termelőszövetkezete, a régi Dózsa, a két új: a Május 1 és a Kossuth naponta újabb és újabb családokkal szaporodik. A Május 1-ben már 63 tag van, s hogy könnyebben boldoguljanak az új úton, többen közülük kérték felvételüket a pártba. Az új 'párttagok új tsz-ükben rövidesen megalakítják a pártszervezetet, amelynek már 5 tagja és 2 tagjelöltje van. Nemesdéden van néhány gazda, akiket az egész falu figyel. Ilyen pl. Pozsgai Mihály, aki legutóbb azzal búcsúztatta el a népnevelőket, hogy még egyet alszik, aztán választ ad. Sokan várnak még Déden ezzel a válasszal, de népnevelőink, pártmukásaink segítik ezeket a gazdákat, hogy közülük minél többen a termelőszövetkezeti útra, a felemelkedés útjára lépjenek.
