Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-25 / 148. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1936. június 26. A helsinki béke-világtalálkozó részvevői csütörtökön tartották első munkaülésükat, amelyet Josue de Castro (Brazília), az ENSZ élelme­zési és mezőgazdasági szervezeté- . gáti propaganda a félelem és bizal- nek elnöke vezetett. Imatlanság légkörének kialakításával A béke-világtalálkozó ülése A csütörtöki ülés első szónoka, Candy kanadái anglikán lelkész, a toncmtói egyházközségi békebizott- ság elnöke kijelentette, hogy a nyu­igyekszik ellensúlyozni a Béke-Vi- lágtanács és a nemzetközi békemoz­galom nagyszerű, immár gyürhölcsö- zőnek nevelhető munkáját. Kuo Mo-zso beszéde Viharos taps zúgott fel a terem­ben, amikor Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke lé­pett a szónoki emelvényre és 600 millió kínai fénfi és nő üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a kong­resszus részvevőinek. Kuo Mo-zso -beszédében méltatta a nemzetközi bókemoagakxm ered­ményeit és ezzel kapcsolatban ki­tért azokra a legfőbb nemzetközi eseményekre, amelyek bizakodással és derűlátással töltik el a béke hí­veit. Méltatta a Szovjetunió béke- lépéseinek jelentőségét, így elsősor­ban az osztrák államszerződés meg­kötését, továbbá a Nyiugat-Német- ország kormányához intézett javas­latot a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti diplomá­ciai, gazdasági és .kulturális kapcso­latok felvételéről. E kapcsolatok megteremtése — mondotta — két­ségkívül nagy lépéssel előrevinné a német kérdés rendezésének ügyét. Kína népe üdvözli a szovjet—ju­goszláv tárgyalások eredményét — mondotta Kuo Mo-zso —, mert ezek hozzájárulnak a nemzetközi biza­lom helyreállításához és a béke megszilárdításához. A továbbiakban kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság teljes mér­tékben támogatja a varsói szerző­dést, beszélt a szovjet beszerelési ja­vaslatok jelentőségéről, a küszöbön- álló négyhatalmi értekezletről, to­vábbá az ENSZ ünnepi üléséről, aimivel kapcsolatban kijdlen- tette, hogy a Kínai Népköz­társaság magáévá teszi az alapok­mányokban felsorolt elveket. Sajnos, ezeket a fenkölt alapelve­ket bizonyos államok különböző mesterkedésekkel megszegték. Az ENSZ-et például a Koreában meg­indított agresszív háború igazi cél­jainak leplezésére használták fel. Nagyon helytelen, hogy egész sor államot mindmáig nem vettek fel az ENSZ tagjai sorába. Az ENSZ alap­okmányának jubileumával kapcso­saiban reméljük, hogy ez a fontos nemzetközi szervezet a jövőben ér­vényesíti majd az alapokmányban foglalt elveket és a népek békés együttélésének valóban hatásos elő­mozdítójává fejlődik.. Tudomásul vettük Eisenhower amerikai elnök békesaólamokfoan bő­velkedő ünnepi beszédét. A szép szavak olvasásaikor azonban lehetet­len vissza nem emlékeznünk az olyan kevéssé szép tényekre, mint az Amerikai Egyesült Államok ka­tonai költségvetésének csillagászati számaira, a Csendes^óceán térségé­ben folytatott /amerikai atombom­ba-kísérletekre, az Egyesült Álla­mok külföldön — többek között a tajvani körzetben ás — fenntartott, körülbelül ezer katonai támaszpont­jára. Ami Tajvan kérdését illett, Csou Ennlaij miniszterelnök és külügymi­niszter félreérthetetlenül leszögezte, hogy ez a sziget kínai terület és fel­szabadítása Kína belügye. Kína né­pe nem engedi elvitatni Tajvan fel­szabadítására vonatkozó jogát, igyek­szik azonban békés eszközökkel el­érni azt. A Kínai Népköztársaság kormánya ennek előrebocsátásával' kész ebben a kérdésben tárgya uá- sotoait folytatná az Amerikai Egyesült Államok kormányával, de semmi esetre sem mehet bele abba, hogy ezeken a tárgyalásokon az áruló Csatig Kaj-sek-klikk képviselői is részt vegyenek. Várijuk a washing­toni kormány konkrét lépéseit ezzel az üggyel kapcsolatban. A békeszerető emberiség nemzet­közi mozgalma komoly sikereket ért el, de nem lankadhatunk a béke­harcban, mert tudjuk, hogy a béke biztosításának útjában álló erőpoli­tika hívei még nem változtatták meg irányzatukat és terveiket. To­vábbi éberségre és elszántságra van szükségünk, hogy megszilárdítsuk a békét, és jobb, boldogabb életet te­remtsünk minden .ország, minden nép, mindén ember számára — fe­jezte be nagyhatású beszédét a kí­nai küldöttség szóvivője. Dr. Czupik Gyula egri érsek beszéde Dr. Czapik Gyula egri érsek, a magyarországi római katolikus püspöki kar ez idő szerinti elnöke, a ■ béke-világtalálkozó csütörtöki ülésén beszédet mondott. Többek között a következőket mondotta: Elnök Ur! Tisztelt Kongresszus! Megtiszteltetésnek veszem a konigrc/sszusrá való meghívásomat és kiküldetésemet, a lehetőséget, hogy itt felszólalhatok. Amikor itt megjelenek és szólok, mondandóimat két részre osztom. Az első rész személyi vonatkozású, a második tárgyi. Ami felszólalásom tárgyi részét illeti, röviden összefoglalhat cm: bé­két, akarok a földkerekségen. Békét akarok az emberi jog alap­ján. A természet több vágyat oltott bele az emberbe. E vágyak közül az egyik sokszor küzdelembe kényszerí­ti az embert, de a küzdelemben az a remény erősíti, hogy utána nyu­galma lesz és a béke napjait élvez­heti. Ezt a békevágyat nem lehet megfojtani és kiirtaini, mert az, amíg emberi természet lesz és amíg áll a föld, annak minden táján ott szuny- nyad a becsületes embereik lelké­ben és csak alkalmat kapjon, fel- szítódik, mint a parázs a levegő ha­tására. És itt a parázs-hasonlatnál ma­radok. Ha több parázsszem kerül egymás mellé, nagyobb hőt rejte­nek ki és jobban izzanak. Ha ezer és millió ember f og kezet a béke­vágyban, lelkünk parazsa nagyobb erőt ad majd. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy széles e világon millió és százmillió ember érez így és ezek vágyai izzásának lángja odaírja a világ égboltjára: Békét akarunk! A kereszténység békét hirdet és követel, ámde nem a pacifizmus defetista rossz értelmű mérefébein.. Erkölcstana nem veti el abszolúte a háborút, de azt csak igazságos esetekben, mint a legvégső eszközt ismeri el és akkor is erkölcsi ke­retek közé szárítja. Ez az állásfoglalás ma különösen aktuális. Tessék leülni a tárgyaló- asztalhoz és ott bebizonyítani az igaz jogot, érvényesíteni a méltá­nyosságot és az emberies megértést, Akit a jog, a méltányosság és emberies megértés nem győz meg, az emberi közösségből ön­maga rekesztette ki magáit. A keresztény erkölcs további kö­vetelménye, hogy a háború által ne szenvedjenek az attól távolálló ár­tatlanok. Konkréten: semmi körül­mények között se vétessenek hasz­nálatba a hádrcigénbombák, az atomfegyverek, általában a tömeg- pusztító eszközök. Végül: békét akarok, mert ma­gyar vagyok! Az én hazám népe immár két vi­lágégés és viiágremgésl távlatából nem romantikus lélekkel emlékezik a háborúról. Kétszer szenvedte át az anyagi és erkölcsi «pusztulások ré­mét. Érthető, hogy irtózik minden következő háborútól. Mi tapaszta­latból tudjuk, hogy azok a bombák, ágyúgolyók, pusztító támadások, me­lyek rajtunk vógiigviharzottak, bi­zony nem nézték, vajon Istennek temploma, kultúránk csarnoka, avagy családi boldogságnak fészke, melyet rombadöntenek. A magyar haza népe tudija, hogy az elesettek halálhörgésénél is van borzasztóbb és ez az édesanyák sikolya, az öz­vegyek és árvák sírása. A magyar nép országának rom- badőtite után nem állott ki a világ országútjára és nem nyújtogatta ké­regéivé kezét alamizsnáért. A ma­gyar nép talpraállott, elhordta a ro­mókat, hozzákezdett az újjáépítés erőfeszítést és áldozatokat kívánó munkájához. Alkotmányba iktatta a vallíásH és lelkiiismereti szabadsá­got; kiterjesztette a társadalambiz- tosítást, iparkodott a nehéz körül­mények között is jobb szociális helyzetet teremteni. És mindezt nem alkalomszerűen, hanem előre kidol­gozott gondos tervek szerint tette. Ebben a tagadhatatlanul parat la* munkában mindenki összefogott, a kormánytól kezdve ai kezét és eszét használni tudó minden becsületes polgárig. Ebben a helyzetben mindenki be­láthatja, hogy a magyar nép nem akar háborút, hanem igenis békét követel! Délutáni ülés A magyar érsek latin nyelvű be­szédét töfclbízben hosszas helyeslő taps szakította félbe. Az ülésen beszédet mondott Kaoru Jasui egyetemi tanár, az atom- és hidregémfegyver eltiltásáért küzdő japán bizottság főtitkára, «aki java­solta, hogy a béke-világtalálkozó részvevői nyilvánítsák az atomhábo­rú elleni tiltakozás nemzetközi nap­jává 1955. augusztus 6-át, Hirosima elpusztításának 10. évfordulóját. A továbbiakban felszólalt Grüber prépost, a német evangélikus egy­ház képviselője. Hangsúlyozta: vala­mennyi keresztény egyház köteles­sége, hogy megbélyegezze az er­kölcstelen és veszélyes »erőpaliti- kát«, amely az emberi elme által fel­fedett természeti erőket zsarolásra és pusztításra igyekszik felhasznál­ná. A csütörtöki] ülésein felolvasták Pietro Neműnek, az Olasz Szocia­lista Párt főtitkárának, Bertrand Russel angol tudósnak, Katajama volt 'japán miniszterelnöknek és Brazília szakszervezeti szövetségé­nek a béke-világtalálkozóhoz intézett üdvözletét. A Helsinkiben tartózkodó Nazim Hikmet, a kiváló török költő -Fegy­vertelenek« címmel verseit írt a bé­ke-világtalálkozóról. A ihat nyelvre fordított költeményt sokszáz pél­dányban osztották ki a küldöttek kö­zött. Államvédelmi szerveink amerikai kémeket és diverzánsokat vettek őrizetbe A Magyar Népköztársaság Bel­ügyminisztériuma az utóbbi időben hazafias lakosok segítségével ameri­kai kémek és diverzánsok néhány csoportját leplezte le és vette őri­zetbe, akiknek ügyében a vizsgálat folyik. Szilárd Sándor, Jakab Ferenc és társai, valamint más amerikai ké­mek és diverzánsok őrizetbe vétele alkalmával az államvédelmi szervek lefoglaltak amerikai gyártmányú fegyvereket és lőszert, a külföldi kémközpontokkal való titkos össze­köttetéshez használt vegyszereket, hamis iratokat, külföldi valutát stb. Az őrizetbe vett kémeket és di­verzánsokat a CIC nevű amerikai kémszervezet és az úgynevezett -Szabad Európa Rádió« imperialista propaganda- és kémszervezet szer­vezte be és részesítette különleges kiképzésben, a Magyar Népköztársa­ság elleni aknamunkára. PÁRT ÉS PARTÉPlTÉS * Jelentősen segítette munkámat a Ili. pártkongresszus és a KV márciusi határozata anyagának tanulmányozása Az 1954—55. pártoktatási év ki­emelkedő jelentőségű ténye volt, hogy a hallgatók megismerkedhettek a III. pártkongresszus anyagával, határozataival, a kongresszuson el­hangzott referátum és a hozzászólá­sok gyakorlati vonatkozású kérdései­vel. Én a politikai gazdaságtan H. évfolyamának anyagát tanulmányoz­tam az elmúlt oktatási évben. E ta­nulmányok mellett a III. pártkong­resszus anyagának megismerésére, a gyakorlati munkában való alkalma­zására is kiterjedt tanulásunk. A ta­nulás még jobban elmélyítette a szeretetet a Szovjetunió iránt. Az ország egyik legkorszerűbb, szovjet módszerekkel szervezett és (berendezett textilipari üzemében dolgozom. A kongresszusi referátum nemzetközi helyzettel foglalkozó ré­sze, amely a magyar—szovjet barát­ság magasztos gondolatával foglal­kozott, megállapítja:-A testvéri barátság nemcsak ha­talmas erőforrása a demokratikus tábornak, de a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza és biztosítéka«. Felszabadítónk, a nagy Szovjet­unió segítsége, a magyar—szovjet barátság szervezete, az MSZT. mely ebben az évben ünnepelte tízéves lé­tét, tette lehetővé, hogy üzemünk a legkorszerűbb technikával épülhetett első ötéves tervünk keretében. A magyar—szovjet barátság nyomai­val, eredményeivel napi munkám­ban lépten-nyomon találkozom, mi­kor a korszerű szovjet gépek terme­lését látom, amikor dolgozóink a legkorszerűbb munkafogásokat sa­játítják el, amikor gyárunk egész apparátusát a modem szovjet gyár­szervezés módszerei alapján alakít­juk ki. A kongresszusi anyag tanul­mányozása az őszinte barátság ma­gasztos gondolatát még jobban el­mélyítette bennem, egyúttal arra ösztönzött, hogy még jobban meg­ismerjem a fejlett szovjet technikát. A nemzetközi helyzetben való el­igazodáshoz a III. pártkongresszus anyaga kitűnő támpontot nyújtott. A tanulmányok lehetővé tették nap­jaink nemzetközi eseményeinek meg­értését és a béketábor erejében, to­vábbi győzelmeinek biztos tudatában való megerősödésemet. A kongresszus anyagából különös­képpen azokat a részeket tanulmá­nyoztam alaposan, amelyek gyakor­lati munkámmal vannak kapcsolat­ban. A kongresszusi anyag tanulmá­nyozásával egyidejűleg a gyakorlat­ba igyekeztem átültetni a Központi Vezetőség 1954. októberi, az Orszá­gos Könnyűipari Tanácskozás 1955. januári és a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatait. A határozatok végrehajtása segíti a termelés emelését 1. A könnyűipari vállalatok elé a III. pártkongresszus célkitűzései és a Központi Vezetőség határozatai azt a feladatot állítják, hogy a megnö­vekedett szükségletek kielégítésére a közszükségleti cikkek minél na­gyobb mennyiségét, jobb minőségét, dúsabb választékát és alacsonyabb önköltségét valósítsák meg. Tervező munkánkban az elmúlt év utolsó negyedében célul tűztük ki, hogy a termelés minőségének meg­tartása mellett megvalósítjuk a ter­melés emelését, így az utolsó ne­gyedévi termelési céljainkat az el­múlt időszakhoz képest 3,1 százalék­kal magasabban szabtuk meg. A ter­melés emelését .a műszaki feltételek megteremtésével 1955. évre is át­vittük oly módon, hogy I. negyedévi tervünk az 1954. utolsó negyedévé­héi további 3 százalékos, II. negyed­évi tervünk pedig az I. negyedévhez képest ismételten 3 százalékos emel­kedést írt elő. E tervek teljesítésére áll a Hl. pártkongresszusnak az a megállapí­tása, hogy: »Erezhető a javulás a termelés­ben, a munkások, a műszaki ér­telmiség magatartásában, hangu­latában is«. Dolgozóink helytállása tette lehe­tővé, hogy a felemelt terveket rend­re teljesíthettük, elérhettük a két­szeres élüzem címet, és eddigi ered­ményeink alapján bizton tekinthe­tünk a harmadik élüzem cim eléré­se elé is. Javítottuk a minőséget A mennyiségi tervek teljesítésé­vel nem feledkeztünk meg a minő­ség javításáról sem, aminek bizo­nyítéka, hogy minőségi munkánkra legjellemzőbb fonalegyenlőtlensé­günk a III. pártkongresszus óta fo­kozatos javulást mutat. Az elmúlt év májusában fonalegyenlőtlensé­günk 11,3 százalék, decemberében 10,6 százalék, ez év áprilisában 10 százalék. Műszaki és fizikai dolgozóink ma­gatartása, munkához való hozzáállá­sa, a technológiai fegyelem megszi­lárdítása tette lehetővé a minőség nagymérvű javítását. Ezt a továb­biakban is döntő kérdésnek tekint­jük. Erre annál is inkább szükség van, hogy napjainkban a korábbi hónapokhoz képest előállott átme­neti minőséglngadozást sürgősen megszüntessük, és minőségi muta­tóink valóban a minőség további fo­kozatos emelését bizonyíthassák. Nőtt az egy főre eső termelékenység 2. A munka termelékenysége — amely végeredményben a dolgozók életszínvonala emelésének döntő esz­közeként jelentkezik — nem hanya­golható el a tervező munkában. A pártkongresszus utáni időszakban a munka termelékenységének 7 száza­lékos emelkedését írtuk elő, ugyan­akkor ténylegesen az elmúlt év utol­só negyedévében az 1954. II. ne­gyedévhez képest 11 százalékos ter­melékenység-emelkedést értünk el. A termelékenység emelését végre­hajtottuk 1955. I. negyedévében is, amikor a tervhez képest 7,1 száza­lékkal volt magasabb termelékeny­ségünk. Az 1955-ös gazdasági év még hátralévő időszakában további ter­melékenység-emelést hajtunk végre a Központi Vezetőség márciusi ha­tározatának megfelelően, ugyanak­kor a termelékenység emelésére vég­rehajtandó műszaki intézkedéseken kívül különösképpen a tervező mun­kában tovább harcolunk a munka­időn belüli kiesések, igazolatlan hiányzások ellen. Megmagyarázzuk dolgozóinknak, müyen nagymérvű hátránnyal jár ez minden dolgozóra és népgazdaságunkra is a hiányzás, vagy a munkaidő nem teljes kihasz­nálása. Csökkent az önköltség 3. Rákosi elvtárs kongresszusi re­ferátumában mondotta, hogy: »Az önköltség nem kielégítő alaku­lásának egyik legfőbb oka, hogy vállalati igazgatóink, sőt miniszté­riumi vezetőink többsége még mindig csak a tervek mennyiségi teljesítésével törődik, de elhanya­golja a gazdaságosság kérdését«. A textilipari önköltségcsökkentés a textíliák önköltségének alakulásá­ban döntő jelentőséggel bír, hiszen az előállított termékek önköltségé­nek több mint 60 százalékát a kül­földről behozott drága gyapot teszi ki. Az elmúlt évek folyamán önkölt­ség-tervezési módszerünk nem ösz­tönzött kellőképpen a termelési ter­vek teljesítése mellett a minél na­gyobb arányú önköltségcsökkentés­re. A megtervezett önköltségcsök­kentést nem igyekeztünk mélyreha­tó műszaki intézkedésekkel alátá­masztani, hanem megelégedtünk olyan intézkedésekkel, amelyek csak egy-két önköltségcsökkentési ténye­zővel foglalkoztak. A Központi Ve­zetőség múlt év októberi és ez év márciusi határozata többek között az önköltségcsökkentést is népgazdasá­gunk további fejlődésének kulcskér­désévé teszi, s ennek tervező mun­kánkban is meg kell mutatkoznia. A múlt év utolsó negyedében az ön­költségicsökkentés teljesíthetőségére már alaposabb műszaki intézkedési terveket dolgoztunk ki, s ez év első és második negyedévében ezt a fo­lyamatot tovább fejlesztettük. Ennek bizonyítéka, hogy II. negyedévi ön­költségcsökkentési tervünknek már több mint 90 százalékát e megterve­zett műszaki intézkedések végrehaj­tásával kívánjuk biztosítani, jóllehet ez az arány az elmúlt években a 20 —25 százalékot alig érte el. A mű­szakiak tudományos munkája az ön­költségcsökkentési mozgalomban je­lentősen kibontakozik,' aminek bizo­nyítéka, hogy a Textilipari Tudomá­nyos Egyesület helyi csoportja által ellőfonó üzemrészünkben javasolt rotafü bevezetése nemcsak terme­lékenység-emelkedést biztosított, ha­nem jelentősen csökkent ennek az üzemrésznek az önköltsége is. ön­költségünknek több mint 70 száza­lékát teszik ki az anyagköltségek. A tervező munkában az anyagkölt­ségek terén történő normalizálás és az önköltségcsökkentési lehetőség feltárására a pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozatai hívták fel a figyelmünket. Eredmények az anyagtakarékosságban Rákosi elvtárs referátumában megállapította, hogy: ( »Az önköltségcsökkentésnek egyik legnagyobb akadálya az iparban és egyebütt a számunkra egyébként is nehezen bizttísítható anyagok meg­engedhetetlen pocsékolása«. Gerő elvtárs felszólalásában hang­súlyozta: »Az önköltség csökkentésének ná­lunk legfontosabb eszköze az anyaggal való takarékoskodás — a pazarlás megszüntetése«. A mi termelési területünkön ez a nehezen biztosítható anyag a meg­lehetősen sok deviza-forintot igény­lő gyapot. Ha anyagkihasználásunk­ban a nyersgyapotnál csak 0,5 száza­lékos javítást tudunk elérni, ez ne­gyedévenként kb. 60—70 000 forintos megtakarítást jelent. Figyelmünket az elmúlt negyedévek folyamán az

Next

/
Thumbnails
Contents