Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-24 / 147. szám
Péntek, 1955. június 21. SOMOGYI NÉPLAP * Adatok, érvek a tsz-mozgalom fejlesztéséhez Ezt olvastuk a heresznyei Dimitrov TSZ híradóján Sok termelőszövetkezet dicsekedhet már szép eredményeivel a barcsi járásban, de kevés még az olyan- tsz, amelyik Írásban és szóban is mindent megtesz az egyéni gazdák meggyőzésére. A henesznyei tsz tagsága és vezetősége azonban kivétel. A közeik múltban egyik este beszélgetésre hívták 'meg a tsz-toől kilépett veit 1945-ös párttagokat. Szinte élvezet volt hallgatni, ahogyan Szarka Árpád tsz-eínök. és Kuczkó József párttitkár számokkal és példákkal bizonyították a közös jövedelem növekedését az elmúlt évek alatt, de saját gazdagodásukat its. Most a tanács helyes kezdeményezésére a nagy utcai hirdetőtábla mellett elhelyezték a tsz híradóját i.s, amelyen igen értékes cikkek és fényképek dicsérik a tsz és a tagok eredményes tevékenységét. De beszéljenek ők maguk. Álljon példának az alábbi írás: A mi állatállományunk Nem dicsekszünk azzal, hogy fejlett állatállományunk van. De amink van, arra büszkék vagyunk. Lássuk a számvetést: A közös gazdálkodásiban 12 darab tehenünk van. Ebből leborjazott 7 db, és 5 db borjazás előtt van. Ezenkívül 14 dib növendékmarhánk van. Ha figyelembe vesszük a tagok háztáji állományát ás, akkor egy családra egy és fél tehén és egy növendék jut átlagosan. A közös áiílömány teheneinek fejégi átlaga napi 13 liter .tej. SERTÉSÁLLOMÁNY: 14 db anyakocánk van, ebből leellett 9 db koca összesen 58 malacot, ami 6,4 ellesi átlagnak felel meg. Ezenkívül 2 db hízónk, 7 db éves süldőnk és 10 db 6 hónapos süldőnk van. Ha mindehhez hozzászámítjuk ® tagok háztáji sentésáiilomá- nyát, akkor egy családra 9 és fél db sertés jut. BAROMFIÁLLOMÁNY: A közös és a tagok háztáji1 .gazdaságálban lévő baromfiállományból, együttesen számolva!, egy családra 73 db baromfi jut. Heresznyén elég sok család van, akiről nem mondhatjuk el azt, hogy ilyen állatállománnyal rendelkezik. Az idén már any- myi takarmányt termelünk, 'hegy állatállományunkat továbbfejleszthetjük. Nem is állunk meg a jelenlegi helyzetnél, hanem feltétlen továbbfejlesztjük állatállományunkat mind tmnáőségi- leg, mind mennyiségben, mert ez a tagok nagyobb jövedelmének biztos alapja. A fényképeken Pápics Imrét, a tsz egyik fogatosát látjuk, akinek már eddig 190 munkaegysége van és aki a tsz új fogatos fűkaszálójával már az első napon 4 kát. hold -lucernát vágott le. Mellette mosolyog felesége is, aki a növényápolásból, minden tavaszi munkából favette részét, és elsőnek fejezte be a répaegyelést. Kuczkó József szarvaismarhagoin- dozó kiváló munkáját 'bizonyítja, hogy 13 literes fejési átlagot ért el, és ezt a teljesítményt állandóan tartani tudja. Bizonyosak vagyunk, hogy az eredmények iszüntelien ismertetése, a pártagok példamutatásai /rövidesen meggyőzi a gondolkodó heresz- nyei gazdákat, hogy nekik is a termelőszövetkezet nyújt jobb életet. A többi barcsi járási tsz kövesse a heireszinysiek példáját, és szemléltető, rajzos, képes híradókkal is népszerűsítse a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, a paraszti élet ! felemelkedésének egyetlen útját. Csákvárj János Községi tanácsaink segítsék az új termés tűzvédelmének megszervezését Mezőgazdasági terményeink tűzkártól való megvédése fokozott feladatok elé állítja a tűzoltó egységeket, különösen a községi tűzoltóságot. A tűzvédelmi feladatokat tűzoltó egységeink egyedül nem tudják elvégezni, s ezért feltétlenül szükség van a társszervek, különösen a községi tanácsok segítségére, a velük való szoros együttműködésre. Az elmúlt évek tapasztalatait leszűrve a mezőgazdasági termények tűzvédelmének biztosítására a következők szükségesek: Fontos feladat a tűzvédelmi bizottság megszervezése és állandó munkájának biztosítása. A bizottságok megszervezése a helyi tanácsok feladata. Elsőrendű követelmény a behoi-dási engedélyek időbeni kiadása, a megfelelő tűztávolság betartásának ellenőrzése. A közös szérűket időben ki kell jelölni. Meg kell szervezni a figyelő-, tűz- készültségi és fogatszolgálatot, hogy a termények érésekor működésüket megkezdhessék és éberen őrködhessenek terményeink felett. Javítsa meg munkáját a szöllös- györöki és ordacsehi községi tanács; az aratás és cséplés idején támogassa a tűzoltóparancsnok munkáját, és adjon lehetőséget a szolgálatok megszervezésére. A mezőgazdasági termények tűzvédelme megköveteli, hogy az elkövetkező időben tanácsaink az egyik legfontosabb kérdésként kezeljék a tűzvédelem ügyét. A községi tűzoltó- parancsnokoknak a szükséges segítséget adják meg, hiszen minden dolgozónak egyaránt érdeke: az új kenyérből egy gramm se váljon a tűz martalékává. BM Somogy megyei Főosztálya. Élenjáró dolgozók a Téglagyári Egyesülésnél A Tanácsi Téglagyári Egyesülés marcali téglagyárában.' Tokolics Láíjcs kihordó, okleveles sztahanovista neve állandóan a dlicsőség- táblán szerepei. Átlagos itervfeije- siítése 200 százalék felett van. Mám>- di Lajos és Kovács László is állandóan 170 százalék körül teljesítik tervüket. ASSZONYOKNAK A magyar anyák Helsinkire figyelnek JJelsinkiben e hó 22-én megnyílt a béke-világtalálkozó. Több mint 80 ország 2500 küldötte vesz részt ezen a hatalmas békemegmozduláson. A békeküldöttej^ a világ minden táján élő sok- sokmillió dolgozó érzelmét, akaratát tolmácsolják. Szerte a világon millió és millió apa, anya, fiatal és Öreg tekint várakozással és bizalommal Helsinki felé. Az ö szivükből beszélnek, az ő akaratukat mondják el azok a küldöttek, akik — elszántan dacolva az imperialisták akadékoskodásaival — [ minden > nehézséget legyőztek, hogy a béke-világtalálkozón résztvehessenek. Különösen a nők körében vált harcos elszántsággá a béke-világtalálkozö sikeres megvalósítása. A japán iparművésznők komoly iparművészeti munkáik árát ajánlották fel küldötteik utazásának fedezésére. A belga lányok és asszonyok »kilométer-pénzt« gyűjtöttek, hogy küldötteik is ott lehessenek a találkozón, és elmondhassák a belga nők békeakaratát. Mi, magyar asszonyok is Helsinkire figyelünk. Mert amint Joliot Curie elnöki megnyitójában mondotta: »A történelem színpadán új, hatalmas erő bontakozik ki: a világközvélemény ereje.« Ez az erő hozta létre ezt a találkozót is. Ennek az erőnek vagyunk mi is részesei, alkotói. A mi munkánk, a mi harcos kiállásunk is segít győzelemre vinni a helsinki béke-világtalálkozó célját: a tartós béke megvalósítását. A mi üdvözletünk is Helsinkinek szól, a mi gondolatunk is Helsinkiben van, amikor erős kézzel fogva a munkát, gyermekeinkre tekintünk és megfogadjuk: mi, feleségek és anyák, mi, akik az életet adjuk, harcolunk az életért. Az anyaság szent jogán kiáltjuk a világ minden asszonyával egyetemben: Néni engedjük még egyszer megismétlődni a háború borzalmait, a nyomorúságot, a könnyet, a vért. Nem engedjük önmagunkért, férjünkért, a jövőért, gyermekeinkért. Divat Két Csinos egyszínű vászonruha. , Egyaránt készíthetjük len- és bal- icnvászonból, sőt shanitumgból 'is. (Különösen elegáns és divatos zöld és fehér ballonból.) Mind a karcsú, mind molettebb alakon egyaránt jól áll, mivel szabása egyszerű és jóvonalú. Másfélmilliés hönnyelmiíség — avagy hogyan Ívták meg a béndekpusztai baromfitelepet az erdei ragadozíktél? Ha vallaiká ellátogat a Balaton- 'bogilári Szőlészeti Állami Gazdaság béndekpusztai üzemegységébe, gyönyörű és ritkán tapasztalt, de mégis 'felháborító látnivalóban lesz része. Az erdővel szegélyezett festői demb- oldlalon fehérre meszelt épületek sora hívja fel magára a figyelmet. Körülötte nagy íviben betonoszlopokra erősített drótkerítés. A látogató töprengve néz körül: vajon mi célt szolgál e hatalmas udvar s a házak? Következtetni intem lehet, hisz az udvar, az épületek üresek. Magyarázatra van szükség. És ez az, ami ,a táj, a környék, az épületek szépségét elhomályosítja, s jogos felháborodást kelt az érdeklődőiben ... A gazdaságban még 1952-ben hatalmas, mintegy másfétmllHós beruházással korszerű baromfitelepet létesítettek. A szakemberek ugyanis megállapították, hogy a terület kiválóan alkalmas baromfitenyésztésre. A hét épület, a kerítés csakhamar elkészült, és meg is kezdték a munkát .. . De mi történt azóta? Hisz az udvar, az ólak üresek, a környék kihalt. íme a »magyarázat!« Krastenics Mihály elvtárs, az üzemegység vezetője elmondja, hogy megváltozott a szakvélemény: mindenki meggyőződött arról, hegy az erdei ragadozó állatok és az általuk terjesztett fertőző betegség miatt Béndek- puszta nem alkalmas baromfitenyésztésre. S hogy ez a felfogás mennyire meghonosodott a gazdaságban, mi sem igazolja jobban, mint hogy két éve kihasználatlanul, üresen állnak az épületek. Igaz, a gazdaság vezetői egyszer már elhatározták, hogy tyúkok 'helyett majd kacsákat tenyésztenek, legutóbb pedig a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötte is hozzájárult, (hogy — esetleg újabb félmilliós költséggel — sertésíiaztatóvá alakítsák át, de a telep még ma is árván, szebb napokat. várva követeld a sürgős intézkedést. Ezek után minden látogató, minden 'olvasó véleményt alkothat) á gazdaság vezetőinek »jószívűségéről«, mellyel megóvták állataikat a ragadozóktól... Ezt a »megoldást« csak a vétkes könnyelműség, a lek- kiismeretlenség jelzőivel lehet illetni! A rókákra és sasokra hivatkozni természetesen könnyebb, mint megfelelő óvóintézkedéssei megakadályozni az állatok elhullását. De önkéntelenül is arra gondolunk: vajcin 1952-ben a tervezők még nem tudták, hogy az erdőben ragadozók is élnek? És a gazdaság vezetői később nem mérlegeltek, hogy az 'állatállomány kipusztulásához a gondatlan kezelés is hozzájárulhatott? Nem ezen a téren kellett volna inkább intézkedéseket tenni? Hisz ma már mindenki tudja, hogy a fertőző betegségek ellen megfelelő védőszerek állnak rendelkezésünkre. Igen, lelkiismeretlenségről, súlyos mulasztásról van szó! Jó lenne, ha a gazdaság vezetői végre felocsúdnának merengésükből, ha alaptalan kifogások helyett megoldást keresnének, és az épületek kihasználásával, fejlett állatállománnyal viszonoznák államunk gondoskodását! (JB) Könnyű lenge anyagból készült csíkos ruha fiatal lányoknak. Ezt a ruhát érdekessé teszi különös csíko- zásirj. Ha selyemből vagy selyemhez hasonló finom anyagból készítjük, ne viseljünk hozzá bőrövet, hanem keskeny 'bársonyból vagy itpsz-szalaigbál készítsünk hozzá övét, melyet elöl vagy hátul masnira kötve viselhetünk. ■* ttt Tanítsuk meg helyesen enni gyermekünket „Kiváló" címmel és ezüst serleggel a Megyei Könyvtárat tüntették ki Kedden este rövid, de annál meghittebb, bensőségesebb ünnepség zajlott le a kaposvári Megyei Könyvtárban. Ekkor adta át Forrni János elvtárs, a Megyei Tanács VB elnök- helyettese a Népművelési Minisztérium által adományozott »Kiváló Megyei Könyvtár« címet és ezüst serleget a tömegkönyvtárak országos felszabadulási versenyében kiváló eredményeket elért Megyei Könyvtárunknak. Hosszú, önzetlen és áldozatos munkákkal teli út vezetett ehhez a kitüntetéshez, sok-sok ember, hivatását szerető, a kultúra terjesztése »sarzsi nélküli katonáinak« jó munkájából tevődött össze ez az eredmény. Boda Péter kazsokí, Márton István hedrehelyi, Reőthy Ferenc kőröshegyi pedagógusok s egyben népkönyvtárosok csak példák a több mint 200 népkönyvtáros közül, akik nem törődve esővel, hóval, széllel és hőséggel: estéről estére 4—5 kötet könyvvel hónuk alatt kopogtattak be a házakhoz. így érték el, hogy falusi dolgozóink ma már megszerették a könyvet, a tudás forrását. A verseny munkáiból derekasan vették ki részüket a könyvtári hálózat hivatásos dolgozói is. Az egész megyét átfogó hatalmas méretű szervező munkához mindannyian tudásuk, erejük legjavát adták. Ezért kapott a verseny ideje alatt Kovács János, a Siófoki Járási Könyvtár vezetője és Bánki Gyula, a Megyei Könyvtár szervező munkatárta »-Szocialista kultúráért« kitüntető jelvényt, Kellner Béla, a Megyei Könyvtár helyettes vezetője »Szocialista Kultúráért Érdemérmet-'-', Kerekes András, a Megyei Könyvtár vezetője »Munka Érdemérem« kormány kitüntetést. A 135 500 kötetes könyvállomány kezelése és a mintegy 600 000 kölcsönzés lebonyolítása nem könnyű feladat. Hogy mégis helytálltak, ezt a mostani kitüntetés is igazolja. Fonai elvtárs, amikor átadta a kitüntetést, a következőket mondta: — Aki a népért dolgozik, sohasem fárad el, mert az egyik nap fáradságát nyomtalanul letörli a holnap öröme. A könyvtár munkásai tanítsák meg dolgozó népünket a szocialista haza küzdelmes, harcos jelenének megbecsülésére, és tanítsák meg örülni a holnapnak, a ragyogó szocialista jövőnek. Ebben a néhány szóban benne van a könyvtárosok munkájának szépsége, legfőbb feladataik. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a legutóbbi kitüntetés serkentőleg hat nemes feladatuk elvégzésében és az ő segítségükkel mind nagyobb tért hódít dolgozóink körében a könyv, a kultúra szereteie, amely elengedhetetlen szükséglete szocialista építésünknek. A kitüntetés átadása után Fonai elvtárs pénzjutalmakat adott át Bertalan Margit, Bulla Magda, Sommer Ignác és Kerekes András elvtársaknak, a könyvtár dolgozóinak. A kitüntetést és jutalmazást bensőséges, baráti beszélgetés követte. A GYERMEKET már kiskorában hozzá -kell szoktatni, hogy illedelmesen, zajtalanul egyék, helyesen használja az evőeszközöket, szalvétát, ebéd közben ne beszélgessen.' Mielőtt a gyermeket etetni kezdjük, mossuk meg kezét, az asztalra tegyünk térítőt vagy viaszosvásanat, a gyermek nyakába kössünk tiszta szalvétát, készítsünk melegvizet meg vattát. A kanál ne legyen nagy és élesszélű. A gyermeket etessük komótosan, utána nedves vattával, majd tiszta szalvétával töröljük meg a száját. Amint a gyermek kezd önállóan enni, egy-két eves korban szoktassuk hozzá, hogy evés előtt ikezetmesison és kössön tiszta szalvétát. Elejétől fogva ügyeljünk arra, hogy jobbkeze mutató, nagy és középső ujja közé fogja a kanalat. Semmi szín alatt se engedjük meg neki, hegy a kanalat akiéibe szorítsa. Evés előtt nézzük meg, tiszta-e az orra, nehogy hozzászokjon a szi- •pogáshoz vagy csámcs-gáshoz. 4—5 ÉVES KORÁBAN, amikor már önállóan eszik kanállal1, ideje rniagitalniítanii a gyermeket villa használatára. Nem nagy, kényelmesen kezelhető életlen villát adjunk neki. Kísérjük figyelemmel, hogyan veszi kézbe, hogyan tartja a villát. Könnyebb ,a kezdet kezdetén meg- tianítahi a gyereket az evőeszközök helyes használatára, mint idősebb korban leszoktatni a helytelen étkezésről. Amint a gyermek megtanulj; - önállóan enni, a felnőttekkel együtt az asztalnál egyék. A család felnőtt tagjai pedig sohase felejtsék él, hogy a gyerek róluk vesz példát. Figyeli, hogyan használják az evőesziközöfcet, hogyan nyúlnak a kenyérért, hogyan ülnek az asztalnál. 6—7 éves korban a gyermeknek tudnia kell bánni a késsel is. Tudnia kell! húst vágni vele; a kést jobbkezében, a villáit balkezében kell tár,taniá, tudnia kell, hogy a kést nem szabad szájba venni. ENNÉL JÓVAL bonyolultabb dolgokat is tudnia kell, többek között: hogy a halat, vagdalthúst, töltött- káposztát, rántottat villával, kés nélkül esznek, hogy a kenyeret a kenyereskosárból kézzel1 veszik ki és kézzel tördelve eszik, hogy a baromfit a cséntnái megfogva sza« bad kézzel enni, (hegy a sült húst nem vágják előre darabokra, hanem egy«egy darabkát yágniak az egész szeletből, hogy a kompótot a gyermek teáskanállal eszi, a magot hangtalanul ejti ,a szájához emelt kanálba, hogy a teáscsészét sem ,szck'ták csordultig teletölteni, és zajtalanul keverik el a cukrot a kanállal, s mielőtt a teát inná kezdik, a kanalat a csésze aljára helyezik, és d,vás köziben ujjal' hozzáfogják a csészealjhoz, A gyermek jó ’hangulatot keltő, nyugodt környezetben egyék. Mit süssünk? Mézes szeletek: Két tojást, 2 evőkanál cukrot, 2. citrommail' finomra vágott sárga héját, késhegynyi .szegfűszeget, ugyanennyi fahéjat, fél dkg szódabikarbónát, 2 és fél deci ■mézet jó habosra keverünk, aztán kanalanként hozzákeverünk 25 dkg lisztet. Vajjal kikent tepsibe másfél ujjnyi vastagon beleöntjük, a tetejét fehér mandulaszálakkal meghintve megsütjük.
