Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

2 SOMOGYI NÉPLÁP Csütörtök. 1955. június 23. NEMZETKÖZI POSTA Szólnak a szirénák Június 15—17 között általános légoltalmi gyakorlatokat rendeztek az Egyesült Államokban. Három nap 'hosszat elképzelhetetlen hisztéria uralkodott, ötven amerikai városban a lakosság riadtan leste az eget, s megremegett, valahányszor megszel lalt a rádió, jelezve az újabb és újabb »légiveszélyt«. A külügymi­nisztériumban beszüntették a min­dennapos sajtóértekezleteket. Nem volt. aki részt vegyen rajtuk. Kon­gott az ürességtől a Fehér Ház is. Senki sem tudta, hol tartózkodik a kormány, hol van az elnök..’. * Az amerikai hírügynökségek köz­leményei szerint Eisenhower elnök és legfontosabb munkatársai a lég­oltalmi gyakorlatok idején, szemé­lyes példát mutatva az egész nem­zetnek, haladéktalanul elhagyták a Fehér Házat, s a »rendkívüli állapot esetére létesített« főhadiszálláson rejtőztek el. A kormány tagjai há­romnapi tartalék élelemmel megra­kodva szintén titkos óvóhelyeken bújtak el. »Hősiesen« viselkedtek ezekben a napokban a légoltalmi gyakorlatok közvetlen kiagyalói és megszervezői — a hadügyminiszté­rium vezető munkatársai. A United Press hírügynökség közleménye sze­rint az amerikai katonai vezetők az első szirénahangokra, égve a vágytól, hogy minél közelebb legyenek az eseményekhez, helikoptereken egye­nesen a minisztérium udvaráról siettek az elnök központi hivatalá­tól nem messze elhelyezett óvóhe­lyükre. Alkalmazottak és más atom­hisztériába esett amerikaiak tízezrei bújtak a föld alá. Az utcák megtel­tek a városokból evakuálok gépko­csijaival. Csak a kongresszus tagjai maradtak a helyükön. Nem azért, mintha szabotálni akarták volna a szervezett pánikot. Egyszerűen azért, mert számukra még nem találtak megfelelő fedezéket. Az állami hivatalnokokkal együtt az óvóhelyeken tartózkodó polgári újságírók élénk színekkel ecsetelik, milyen gondosan készítették elő és hajtották végre ezt a »műveletet«. Június 16-án egyes lapok pad alá rejtőzött iskolásgyerekek, más lapok a Fehér Házból futva távozó Eisen­hower elnök fényképét közölték. Az újságokban megjelentek a feltétele­zett »pusztítások« diagrammjai. A tájékoztató hivatal közleménye ek­ként hangzott: »A rendelkezésre álló adatok szerint a Brooklynban fel­robbant hidrogénbomba áldozatainak száma 2 991 258 ember-«. Egy másik ilyen közlemény: »Szuperbombák rombadöntötték New Yorkot és Chi­cagót«. Mi célból agyalták ki ezt az egé­szet? A »riadó művelet« megszerve­zői szerint a nagy légoltalmi gya­korlatok célja az volt, hogy feléb­resszék a közvélemény érdeklődését a «-polgári védelem« iránt. Valójában az volt a cél, hogy fenntartsák a háborús őrületet az országban. Június 15-én Jackson szenátor, a kongresszus atomerőbizottságándk elnöke azt a javaslatot terjesztette elő, hogy szélesítsék ki az atomrob- banóanyagokat gyártó üzemek háló­zatát. A szenátus költségvetési bi­zottsága a légoltalmi gyakorlatok zajában határozatot hozott, melynek értelmében a folyó költségvetés köz­vetlen katonai előirányzatait növe­lik. Mert hát — addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Az atomhisztéria folytatódik az Egyesült Államokban. Ez a fegyver- gyárosok malmára hajtja a vizet. Szavak, amelyekkel a reakciósok nem tudnak mit kezdeni Lastra és Signa kerület társadal­ma tavaly a firenzei városháza épü­letén emléktáblát helyezett el »-a fasiszta árulók és idegen megszállók elleni harcban Olaszország szabad­ságáért, függetlenségéért és jövendő­jéért elesett« hősök tiszteletére. El­telt egy év. Az olasz vezetőkörök közben a nép akarata ellenére rati­fikálták azt a Wehrmachtot fel­élesztő párizsi egyezményeket, amely ellen harcoltak Olaszország legjobb fiai. Firenze prefektusa is elhatározta, hogy »haladni fog az idővel«... Mint az Unita című olasz lap ír­ja, Lastra és Signa kerület elöl­járóságát utasította, hogy ... töröl­je az emléktábláról a következő szavakat.: »a fasiszta árulók és ide­gen megszállók elleni«... A város demokratikus közvéleménye azonban egyemberként megakadályozta a re­akciós utasítás végrehajtását. A fel­irat érintetlen maradt. Az emlék­tábla nem csupán annak jelképe, hogy az olasz hazafiak hívek ma­radtak az ellenállás szelleméhez, hanem annak is, hogy együttes erő­vel szembelzállnak a reakció jelen­legi támadásával. Lovak és emberek A Time című amerikai folyóirat jegyzetekben számolt be az úgy­nevezett Angol Eugenetikái Társaság tevékenységéről. Ennek a társa­ságnak tagjai angol lordok, tudósok, professzorok, csupa olyan ember, aki igen kényes ügynek szentelte magát. Azt akarják előmozdítani, hogy az angol társadalom »legjava« gyorsabban szaporodjon, mint az «alja«. A fajvédő angol eugenetikusok munkamódszereiről világos képet ad a társaság elnökének, Sir Charles Halton Darwinnak, a nagy angol tu­dós sokkal kevésbé tiszteletreméltó leszármazottjának alábbi kijelen­tése: i — Ideje, hogy jobban előmozdítsuk az angol faj megjavítását. Nö­velni kell a minőségi angolok számát... Véleménye szerint a legkomolyabb probléma — azoknak a családok­nak kiválogatása, amelyeket ösztönözni kell a minőségi fejszaporítás folytatására. Hozzáteszi, hogy ezen a téren hasznosak lehetnek a faj­tajavítás . >. lótenyésztési tapasztalatai. »Valóban — fejtegeti egészen ko­molyan Sir Charles — a versenylófajták az utóbbi időben jelentősen megjavultak... Az emberi fajjal is ezt szeretnénk véghezvinni«. Igaz, az emberekkel nehezebb kísérletezni, mint a lovakkal, morfondírozik a lord, már csak azért is, mert nem könnyű eldönteni... »mely emberi lé­nyek lettek győztesek az élet versenyében« ... Sir Charles »eszméiből« a fajvédelem áporodott levegője árad... ?)OOGXDOGG0OO©OOO0O©OOOG»OOOOOOOOG0G0GOOOOOOOCDOOOOOO A pártmunka legaktuálisabb feladatairól ír a Pártépítés új száma A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének határozata az ifjúság közötti munka megjavításá­ra. Szilárd pártfegyelmet, derekas példamutatást elvtársak! A pártmunka napi kérdései. Szeged kulturális életének párt­irányításáról. (Ladányi Benedek.) A termelés pártellenőrzése az ál­lami gazdaságokban. Több, jobb, olcsóbb ipari termé­ket. A kádercsoportosítás néhány ta­pasztalata Hajdúban és Szabolcsban. A falusi kommunisták harci fel­adata. A megyei lapok pártrovatáról. Levelek és tudósítások a pártélet­ből. Élenjáró munkásokkal erősítjük a pártot. Akarat és szeretet kell hozzá. Emeljük a szakszervezetekben fo­lyó politikai munka színvonalát. Válasz az olvasók kérdéseire. Egy üzemi párttitkár gondjai. A fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és áru dák pártellenőrzési jogáról. Adatok, érvek a Ész-mozgalom fejlesztéséhez fl kommunista példamutatás eredménye az inámi Napsugár TSZ megalakulása Ne hagyják magukra a béndekpusztai új tsz tagjait Alig két hete alakult meg Béndek-pusztán a Petőfi Termelő- szövetkezet. A Fonyódi Járás-i Pártbizottság, a járási tanács vezetői, munkatársai és a Lengyeltóti Gépállomás kommunistái sokat fá­radoztak a tsz létrehozásán, meggyőző érvekkel segítették hozzá a 12 családot ahhoz a felismeréshez, hogy egymással összefogva job­ban boldogulnak. A tsz megalakulása óta azonban sem a járástól, sem a gép­állomástól nem jön senki Béndek-pusztára Pedig az alakuló köz­gyűléssel nem fejeződött be a tsz problémáinak megoldása, \ Ellen« kezőleg: a felsőbb szervek — elsősorban a járási szervekre gondo­lunk — tettekben megnyilvánuló segítségére a szövetkezet szer­vezése után van szükség. Az alakuló közgyűlés határozata szerint aratás után kezdik meg a közös munkát. Az egyéni gazdálkodásról a földek közös művelésére való áttérés nyilvánvalóan nem megy zökkenők, nehézségek nélkül, és főleg nem megy magától, hanem er­re fel kell készíteni a tsz tagjait. Segíteni kell őket a fel-felbuk- kanó akadályok leküzdésében, az esetleges kételyek eloszlatásában, s a közös gazdaság alapjainak lerakásában. És erre a segítségre nem holnap, hanem már ma szüksége van a szövetkezetnek. A tsz-tagok olvasgatták ugyan a tsz alapszabályát, beszélgetnek is pl. arról, hogy milyen legyen a közös állatállományuk, de — éppen a járási szervek segítsége hiányában — ez csak beszélgetés marad. Most már pedig el kellene határozniuk, hogy a meglévő állataiból ki mennyit és melyiket adja be a közösbe. A gépállomás mezőgazdászától is szívesen vennék, ha segítené őket szaktanácsok­kal, javaslatokkal abban, hogy a learatandó területet mivel vessék be, hogyan válasszák meg a helyes vetési sorrendet, s a tagosítás után hogyan lássanak hozzá a megfelelő vetésforgó kialakításához. De választ várnak a járási begyűjtési hivataltól arra a kérdésükre is: milyen beadási kedvezmény illeti meg őket. Legfájóbb problémájuk a cséplőcsapatból való kihagyásuk. A tsz tagjai minden nyáron a cséplőgépnél szoktak dolgozni, s most is ígérte nekik Vörös elvtárs, a gépállomás párttitkára, hogy szer­ződtetni fogják őket. Ám az ígéret csak ígéret maradt. A gépállo­más vezetőinek sürgősen pótolniuk kell ezt a mulasztásukat, úgy, ahogy azt a tsz-tagok érdekei megkívánják. Úgy véljük, érdemes ezen elgondolkoznia és ebben sürgősen in­tézkednie kell Jani elvtársnak, a járási mezőgazdasági osztályveze­tőnek is. Néhány megoldásra váró feladatot soroltunk fel csupán. Ebből is levonható a tanulság: a járás és a gépállomás vezetői ne hagy­ják magukra az új tsz tagjait, hanem kötelességüknek megfelelően segítsék át őket a kezdet nehézségein, s a továbbiakban is nyújtsa­nak nekik segítőkezet. : — kj — Fokozódik az áruforgalom Jugoszlávia és hazánk között A janiuárban megkötött magyar- — jugoszláv kereskedelmi egyezmény alapján megélénikülllt a két ország köriti kereskedelmi kapcsolat. Az év eleje óta többízben jártak a magyar kereskedelmi vállalatok megbízottai Jugoszláviában és jugo­szláv szakembereik 'hazániklban. Ezek­nek a tárgyalásoknak eredménye­ként üzleteket kötöttek az állam­közi szerződés értelmében például arra, hogy Jugoszláviából tűzifát, fűrészárut és egyéb fiatféleséget, to­vábbá vegyicikkeket és kendert kap­junk. A jugoszláv vállalatok kép­viselői nálunk többi között heinge- reltárukat, elektrotechnikai cikke­ket, vasúti kerékpárokat, szénsavat és különböző vegyszereiket rendel­tek. Ezeknek a cikkeknek a szállí­tása ebben a hónapban kezdődik meg. A két ország gazdasági kapcsola­tának erősítésében fontos áillomást jelent az idei zágrábi nemzetközi vásár, amelyen a Szovjetunióval és ®i 'népi demokráciákkal] együtt! megjelenik a magyar külkereskede­lem -is. Itt alkalom nyílik export- cdkkeimk megismertetésére. Résztve- szünk az őszi No-vi Sad-i (újvidéki) mezőgazdasági vásáron is. MTI. Nagyköveti tárgyalások Jugoszlávia és a nyugati nagyhatalmak között Belgrad (TASZSZ). A Jugopress hírügynökség jeden tése szerint az Egy «sült Államok, Anglia, Francia- ország és Jugoszlávia képviselői jú­nius 24-én /Bel.igrádlbstn nagyköveti szinten értekezletét tartanak. Az ér­tekezlet részvevői eszmecserét foly­tatnak egyrészt iaz Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, másrészt Jugoszlávia közötti kapcsolatok kér­déséről, vaCamdint a közös érdekű ‘•nemzetközi kérdésekről. Inám kis község, távol esik város­tól, falutól. Nem is olyan régen még puszta volt. Herceg Eszterházy cse­lédei voltak az inámi parasztok, ki­szolgáltatva a földesúr önkényének. 1945-ben az elnyomott cselédség jo­gos tulajdonába vette a földet. A puszta is megváltozott. Az omladozó cselédházak eltűntek, helyettük 95 szép, virágos udvarú családi házat építettek az inámi dolgozók. Először az inámi kommunis­ták — Horváth elvtárssal, a párttitkárral az élen — gondol­kodtak azon, hogy <a jó föld­ből, a becsületes, jól dolgozó parasztok 'igyekezetével egyéni úton többet nem tudnak kihoz­ni, gazdálkodásuk meg fog re­kedni, nem tudják tovább fej­leszteni. Horváth elvtárs kéheste a kivezető utat, s amikor pártunk Központi Vezetősége március 4-i határozatá­ban olvasta, hogy a párt és a kor­mány a dogozó parasztság felemel­kedése útjaként a szocialista nagy­üzemi gazdálkodást jelölte meg, el­határozta, hogy beszélget gazdatár­saival a termelőszövetkezet ügyéről. Az inámiak eddig nemigen ismerték a termelőszövetkezeti mozgalmat, a pártszervezet ugyanis nem tett so­kat a nagyüzemi gazdálkodás nép­szerűsítésére. De a felsőbb pártszer­vek segítsége sem jutott el a »pusz­tára«. Inám tudniillik távol esik kö- vesúttól, vasúttól (csak kisvasútja van), s ide bizony nem jöttek me­gyei vagy járási vezetők előadásokat tartani. A dolgozók ele'rüe bizalmat­lanul fogadták a termelőszövetkezet alakításának minden kísérletét, hisz azelőtt csak a rosszat hallották meg a közös gazdálkodásról. Horváth elvtárs nem keseredett el. Tudta, hogy egyedül nem boldo­gul, ezért segítséget keresett. Kiszt István és Németh Imre elvtársakkal beszélgetett hosszú estéken át, és sikerült őket megnyerni a tsz-moz galomnak. Mikor már hárman vol­tak, több dolgozó paraszttal tudtak beszélgetni. A tsz-alakítás gondolata már el volt hintve a kis faluban, amikor a Szabad Nép május 9-i szá­ma közölte az MDP Központi Veze­tőségének határozatát a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésé­nek további feladatairól. Horváth elvtárs nagy erőt kapott a határozattal. Elérkezettnek látta az időt, hogy most már bátrabban ki­áll jen a dolgozók elé a tsz megala­kításának gondolatával. Igen helye­sen először a kommunistákat hívta össze. Kiszt István és Németh Ist­ván elvtársakat már korábban rend­kívüli tagoknak vette fel a pártszer­vezet. A kis pártszervezet kommunis­tái voltak az elsők, akik magu­kévá tették a KV határozatát és döntöttek, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. Ezután szívós felvilágosító munká­ba kezdtek a kommunisták. Ismer­tették a dolgozókkal a párt határo­zatát. Sokaknak az volt a kívánsá­guk, hogy tájékoztassák őket a ter­melőszövetkezet életéről, hogyan le­het tsz-t alakítani, miként lehet kö­zösen dolgozni. Horváth elvtárs eleget tett a kí­vánságnak. Segítséget kért a járási párt-vb-től. Először a tsz mintaalap­szabályzatát ismertették több egy- mástkövető este. Egyik ilyen beszél­getésre összehívták az iskolába a tsz iránt érdeklődő családokat és a járási párt-vb. előadója ismertette a tsz-mozgalmat. Erre a beszél­getésre meghívták a göllei Lendület íTSZ elnökét, Deák elvtársat, a göl­lei MDP-szervezet vezetőségi tagját is. Deák elvtárs ismertette tsz-ük vagyoni helyzetét, a közös munka menetét, jövedelmüket. Az elisme­rés moraja hallatszott, amikor meg­tudták, hogy Biró Sándor tsz-tag évi jövedelme mintegy 40 000 forint volt a múlt évben. A kérdések özöne zú­dult a járási párt-vb. küldöttére és Deák elvtársra. Az arcok sok eset­ben aggodalmasak voltak, amikor kérdeztek, de a válaszok után kide­rültek. Különösen azt fogadták örömmel, hogy a tsz-ben a jövede­lemelosztás a végzett munka meny- nyisége és minősége után történik. Németh Gyula 14 holdas dolgozó pa­raszt kiszámította, hogy ha harmad- magával dolgozik a közösben, jöve­delmük is szép lesz. * A beszélgetés után a kommu­nisták kérték a belépési nyilat­kozatokat. Elsőnek Horváth La­jos párttitkár, Kiszt István, Németh Imre párttagok és csa­ládtagjaik írták alá. Ezen az es­tén 5 család 11 taggal válasz­totta a nagyüzemi gazdálkodás útját. A tsz-t azonban még nem lehetett megalakítani, mert kevesen voltak hozzá. Vasárnap és hétfőn azok a dolgozók, akik már aláírták a belé­pési nyilatkozatot, felkeresték a fa* lubelieket és felvilágosító szavuk nyomán még két család írta alá a belépési nyilatkozatot. Kedden, június 14-én este már 7 család 15 taggal azért jött össze, hogy megalakítsa a tsz-t. Délután még Dervalics János 12 holdas gaz­da nagy gondban volt, hogy miképp is cselekedjék. Felszabadulás előtt summás volt, majd 1945 után mint újgazda szépen gazdálkodott. Erősen ingadozott a már megszokott és szá­mára még ismeretlen új között. A szíve, az esze azokhoz húzta, akik tsz-t alakítanak, a régi gondolkodás pedig az egyéni gazdasághoz. A szí­ve és az esze győzött. A gyűlés előtt írta alá a belépési nyilatkozatot, másodmagával belépett a tsz-be. Az alakuló gyűlés ünnepélyes han­gulatú volt. 8 család 17 taggal biza­kodva hallgatta a mintaalapszabály­zat ismertetését és aláírták a kér­vényt, hogy engedélyezzék a tsz megalakulását: 94 kh. földön. 17 tag: volt cselédek, szegényparasztok most a szocialista mezőgazdálkodás útjá­ra léptek. Tsz-üket Napsugár TSZ- nek nevezték el — mondva: a múlt­ban sokat szenvedtünk, és most bol­dog, derűs életet akarunk. A gyűlé­sen már tervezgettek; latolgatták, milyen adottságaik vannak a nagy­üzemi gazdálkodáshoz. Örömmel fo­gadták, hogy az állam is segíti őket tenyészállatokkal, kölcsönökkel. Úgy gondolják azonban, hogy a 8 család 17 tagja még kevés. Célul tűzték: aratásig még leg­alább 4—5 családot vesznek fel. hogy a közös munka megkezdé­sére többen legyenek. Celler Ferenc, aki most szerelt ie a honvédségtől, értesítette a tsz-t, hogy ő is belép a közösbe. A tsz vezetősége Horváth elvtárs­sal az élen — akit elnöknek válasz­tottak meg — azon dolgozik, hogy tsz-ük bebizonyítsa a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét, és a még kívülállókat meggyőzzék az új út helyességéről. Bertalan József, a kaposvári JB instruktora. Megjelent a Propagandista júniusi száma A folyóirat júniusi számában első helyen emlékezik meg Lenin: »A szociáldemokrácia taktikája a de­mokratikus forradalomban« című zseniális műve megjelenésének 50. évfordulójáról. A propagandista munkájához c. rovatban a folyóirat részleteket kö­zöl Hegedűs András elvtársnak a Petőfi iskolán tartott előadásából. A közölt rész azt jellemzi: hogyan al­kalmazta pártunk a lenini hármas jelszót a magyar viszonyokra. Szecsődi László: Kíméletlenül lep­lezzük le a nacionalizmus és sovi­nizmus minden megnyilvánulását című cikkében azt vizsgálja, hogy a jobboldali elhajlás hogyan nyitott utat a burkolt és nyílt nacionalista nézetek jelentkezésének hazánkban s milyen fő kérdésekben jelentkeztek a nacionalista nézetek. A népgazdaság időszerű kérdései c. rovatban Vági Ferenc: Mi a mér­legmódszer címmé! rövid összefog- j lalót ad a mérlegmódszer lényegéről és a legfontosabb mérlegekről. Válasz a propagandista kérdéseire c. rovatban A szocialista felhalmozás — a bővített újratermelés forrása címmel Molnár Endre a szocialista felhalmozásnak a termelés növelése­ben, az életszínvonal emelésében be­töltött fontos szerepét vizsgálja. Nemzetközi kérdések c. rovatban Egy hónap a külpolitikában címmel az elmúlt hónap legfontosabb nem­zetközi eseményeiről közöl összefog­lalót a folyóirat. A propagandamunka tapasztala­taiból c. rovatban Sebestyén Jenő cikke >-A marxizmus—leninizmus alapjai« tanfolyamot, Bognár Gyula cikke az alsó- és középfokú propa­gandisták képzésének új rendszerét ismerteti. Balogh Elemér: Az ateis­ta propaganda feladatai a filozófia oktatásban című írásában jelentős segítséget nyújt a filozófiát önállóan tanulók részére.

Next

/
Thumbnails
Contents