Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-22 / 145. szám
Szerda, 1955. június 22. SOMOGYI NÉPLAP 3 As évi terv túlteljesítéséért Negyedszer is meg akarják szerezni az élüzem címet a Nagyatádi Fonalgyár dolgozói Háromszor nyerték el egymásután a megtisztelő élüzem címet az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepének dolgozói. Ehhez arra volt szükség, hogy az üzem minden dolgozója naponta teljesítse tervét. Nagy büszkeség háromszoros élüzem cím tulajdonosnak lenni, épp ezért a dolgozók most már szinte kötelességüknek tartják, hogy negyedszer is megszerezzék a. dicsőséget. Lelkes vállalást tettek, hogy ebben a negyedévben is elnyerjék az élüzem címet. A DISZ-kongresszus tiszteletére indított ünnepi műszakba nemcsak a diszisták, hanem az üzem többi, idősebb dolgozója is bekapcsolódott. A hónap második dekádjában a legjobb dolgozók között találkozunk Szabó Anna, Farkas Rózsi, Menyhárt Tiborné fiatalok nevével. Ám az idősebbeknek is vannak kiemelkedő teljesítményei, mint pl. Herbán György sztahanovista festőnek, aki tervét átlagosan 163 százalékra teljesítette. Ugyancsak 160 százalék föA Déiscmogyi Állami Erdőgazdaság dolgozói az első félévben szép eredményeket értek el mind a termelés, mind az önköltségcsökkentés területén. Az első félévben mintegy 380 000 forinttal csökkentették önköltségüket. Ezt eredményezte a jó szervezés, valamint az, hogy több gépet alkalmaztak, mint korábban. És még volt egy fontos tényező: gazdaságosan használták ki a szállító- eszközöket. Minden feltételük megvan ahhoz, hogy önköltségcsökkentésük értéke a félév végéig elérje a 400 000 forintot. E’mondhatják, jól dolgoztak a félév folyamán. A felszabadulási versenyben pl. országosan a második helyet szerezték meg. A Délsomogyi Állami Erdőgazdaság egyik legjobbika a lábodi erdélött van átlagos teljesítménye Zava- gyil Anna takarékimotring-készítö- nek. Elismerésre méltó Matics József munkája is, aki 154 százalékot ért el. így adódott, hogy hónapról Hónapra teljesítették dekád-, valamint havi tervüket, június 18-án pedig 99,2 százalékra álltak félévi tervük teljesítésével. A Nagyatádi Fonalgyár is csatlakozott a 20 budapesti nagyüzem versenyfelhívásához. Ügyelnek arra, hogy amire csatlakozásukban ígéretet tettek, teljesítsék. Menetközben is értékelhető vállalásuknak az a pontja, hogy terven felül mennyi fonalat gyártottak. A csatlakozásban azt vállalták, hogy idén terven felül 23,5 tonna fonalat gyártanak. Június első dekádjáig 7 tonna varrófonalat és 1,8 tonna kézimunkafonalat készítettek. Ha továbbra is ilyen jó munkát végeznek, az év végére bizonyosan meglesz a csatlakozásban felajánlott mennyiség is. szét. A munka minden terén teljesítik előirányzatukat, sőt a tervfelada- 'tcn kívül rájuk bízott munkát is elvégzik. Az erdészet vezetője, Széli ■János jó munkájáért megkapta az »Erdészet kiváló dolgozója« címet. Munkájában sokat segít neki Kiss István technikus, valamint Szászi Elemér főerdész, aki ennél az erdészetnél jól megállja a helyét, bár előző munkahelyén volt kifogásolnivaló a munkájában. A félév végéig már nem sok idő van vissza, de a Délsomogyi Erdő- gazdaság máris teljesítette értékesítési tervét. Június 31-ig részletekben is eleget tesznek kötelezettségüknek. Biztosak vagyunk abban, hogy az országos értékeléskor nem vallanak szégyent a Délsomogyi Állami Erdő- gazdaság dolgozói. MOLNÁR JÓZSEF: Háborúban Dühödt tusában vak golyó Talált egy dölyfös gróf-fejet. Barátja bosszút esküdött: »Fogért fogat, szemért szemet! Öld, öld! — ne nézd galamb-ha jáit... Gyermekvér fesse fegyvered...! Asszony ne tartsa vissza vágyadat! Fogért fogat, szemért szemet!« »Nem, nem!« — kiált kemény apám. »Ez bűn! El innen, emberek!« Ám hangján túlrikolt a pap: »Fogért fogat, szemért szemet!« Gyónó apámnak mondta ezt... (A földön kárhozat lebeg, Vér mossa! — isten rendelé... Fogért fogat, szemért szemet!) Nem szólt apám, mit szólhatott... — Fogért fogat, szemért szemet, Nem tette ezt, de e naptól Kerülte mind a szenteket... Mindenkit érdeke! Mi a helyzet a téli tüzelőbeszerzéssel? Az elmúlt években még komoly gondot okozott a téli tüzelő beszerzése. Számtalan esetiben sorba kellett áliini, amíg tüzelőhöz jutottunk, s a minőség sem volt mindig kielégítő, Ma már pártunk 'és kormányunk határozatai eredményeképpen, derék bányászaink hősi munkájával gyökeresen megváltozott a helyzet. A szénbányászait termelékenysége is- erősen emelkedett. Ennek következtében a megyei TÜZÉP-iteiepek&n mindenütt megfelelő mennyiségű és minőségű szén van. Mirademikrlrtek módjában áll ítéli tüzelőjét már most kívánsága szerinti mfiamyilségbeni és minőségben beszerezni. Igen bő a választék ,a különböző szénféleségeikben. Megfellelő mennyiségben van a nyári 'tüzelőüli, tűzhelyeik fűtésére igen kedvelt lignit és iszapszén, épp úgy, mint a téli tüzelőiül szükséges háztartási szén és brikett. A SZOT-aikció keretében idén lényegesen többen szerezhetik be téli tüzelő szükségletüket, mint az elmúlt esztendőben. Egy utalványra átlag 10—12 mázsa szén és 2 mázsa tűzifa jár. Ha azonban valaki brikettet akar beszerezni, azt és vásárolhat. Természetesein ugyanúgy beszerezheti mindenki e szénféleségeket készpénzfizetés elitemében is, A torlódás elkerülése végett a SZOT-utal vány okait 19 napos idő- tartamira érvényesítik. Igein fontos, hogy a dolgozóik az utalványán feltüntetett határidőt be is tartsák, mert ez lényegesen megkönnyíti a TÜZÉR munkáját és meggyorsítja a tüzelő kiszállítását is. A SZOT-utalványra vásárolt tüzelő ellenértékét a vállalat 6 havi részletben vonja íe. Ha valamelyik vállalat nem rendelkezik az igénynek megfelelő mennyiségű SZOT- utal.vá.njnyai, forduljanak: a Kaposvári TÜZÉP Vállalathoz, amely a szükséges mennyiségű utalványt részükre biztosítja. A Nagybajomí Gépállomás teljes készültségben várja az aratás megkezdését Érik a búza, sárguló színben pompázik már az árpa széltől hajladozó kalásza... Közéig az aratás. Tanácsaink, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói, falvaink dolgozó parasztjai lelkiismeretesen készülnek a kenyércsata sikeres megvívására: az időbeni, szemveszteség nélküli aratásra, cséplésre. * # * A Nagybajomi Gépállomáson is munkára készen állnak a gépek. — Legelőször a kombájnok mennek a földekre — mondja Pászti László elvtárs, a párttitkár helyettese. A gépállomás két kombájnja már a hét végén, legkésőbb a jövő hét elején megkezdi a termelőszövetkezetek őszi árpájának aratását. A vezetők már szemlét tartottak a tsz-ek földjén, ahol majd dolgoznak. A gépállomás vezetősége gondoskodott arról, hogy a termelőszövetkezetek földjén az aratás után mindjárt elvégezhessék a tarlóhántást is. A gépállomás dolgozói olyan szalmalehúzót szerkesztettek, amely a kombájn után akasztva a szalmát lehúzza a föld végére, ahol a kazalozó gép kazalba rakja. j Munkára készen áll a gépállomás 39 cséplőgépe is. 22 cséplőgépet a felelős vezetők máris elvittek a köz légekbe. Hogy fennakadás nélkül dolgozhassanak a gépek, a vezetők már megkapták a gépállomás és a tanács vezetői által összeállított menetiránytervet. Csaknem 400000 Ft-os önköltségcsökkentés félév alatt Dudás elvfárs nemsokára hazamegy... Dudás János gyermekkoráról, ifjúságáról sem lehetne mást írni, mint a többi cselédgyerek agyonhajszolt, öröm- telen soráról. Annál többet azonban az utolsó tíz évről, hiszen Dudó,s elvtársnak is ezóta van emberi élete. Igaz, a mai boldogság nem hullott magától az ölébe, sok nehéz harcot kellett megvívnia, míg idáig jutott. S ahogy erről esik szó, kitüzesedik az ötvenen felüli ember arca, úgy meséli, hogyan agitált a balatonkiliti dolgozó parasztok között a tsz-alakítás érdekében. Ennek lassan már hat éve, de az emlékek ma is frissek. Mert lehet-e elfeledni a késő éjszakai órákba nyúló beszélgetéseket, heves szóharcokat, melyeken a fejlődő új csatázott a maradi régivel? Bizony soha! A volt cseléd, ekkor már mint gyarapodó gazda, irányítója volt az életnek, bátor harcosa a szocialista építésnek. És Dudás János meg a többi kommunista győzött: 1949-ben megalakult a balatonkiliti Dózsa TSZ. Lassan, igen lassan bontakozott ki az új élet a csoportban, hiszen az emberek, azzaU hogy aláírták a belépési nyilatkozatot, meg közösen dolgoztak, még nem váltak Szocialista emberré. Továbbra is a kommunistáknak kellett az élen járniuk, .most már nemcsak a munkában, hanem az emberek nevelésében is. Nagy szükség volt erre. A tsz-szel együtt alakult meg a pártszervezet is, de bizony csak papíron létezett, még taggyűlést sem tartottak. A pártélet megjavításáért Dudás elvtársnak is kellett harcolnia. A járási párt- bizottság figyelte, segítette munkáját. Kaposvárra küldte 3 hónapos pártiskolára és a tagság hamarosan párttitkárául választotta. Napról napra fejlődött a tsz, számban és öntudatban gyarapodott tagsága. A vezetőknek lassan már arra is jutott idejük, hogy más, gyengébb tsz-eket is segítsenek. Dudás elvtárs a balatonszemesi Dózsa megsegítéséhez látott. Először is alaposan megismerte annak gazdaságát, közel férkőzött az emberek szívéhez, szóval elölről kezdte azt, amit a kiliti Dózsában. A jó barátság máig megmaradt a szemesi Dózsával, gyakran kérnek ma is segítséget, tanácsot Dudás elvtárstól. És neki mindig van ideje segíteni, pedig derekasan elvégzi a maga munkáját is. Erről a szaporodó munkaegységek tanúskodnak. A tavasszal aztán, mikor pártunk kiadta a jelszót, hogy képzett káderekkel kell megerősíteni a termelőszövetkezeteket, nagyot gondoltak a szemest Dózsában: itt van a mi jó Dudás elvtársnuk, miért ne jöhetne át hozzánk egészen? így történt, hogy Mis- kó elvtárs, a JB első titkára félrevonta az egyik értekezleten Dudás Jánost és megkérdezte tőle: mit szólna ahhoz, ha a JB javasolná, hogy menjen át elnöknek a szemesi tsz-be? Dudás elvtársat ugyancsak készületlenül érte a kérdés. Hamarjában nem is tudott mit válaszolni, így csak annyit mondott: megbeszélem ci családdal. Meg is tartotta rendre a családi tanácskozást: a feleséggel, a hét gyermekkel, sőt a tizenegy unoka nagyobb- jait is megkérdezte, menjen vagy maradjon. Ez a gondolkozás egészen a múlt hétig tartott. A döntést a Központi Vezetőség június 3-i határozata végezte él. Dudás elvtárs úgy okoskodott, hogy pártunk még fokozottabban segíti a tsz-eket, s ennek végrehajtása minden kommunista. így az ő kötelessége is. S ettől kezdve úgy gondol a szemesi Dózsa tagjaira, mint tulajdon édes gyermekeire, az átköltözést pedig úgy említi, hogy nemsokára hazamegy. A búcsú pillanata még hátra van, s ez nehéz lesz, igen • nehéz. De ahogy őt ismerik Kintiben, ezentúl meg Szemesről járogat vissza és segíti tanáccsal, tapasztalatokkal a pártszervezet, minden tag munkáját. Pócza Tánosné. r SZÜLŐ ÉS NEVELŐ OTTHON ÉS ISKOLA ^l&nd&Latak íazám iitin&fLÍLy,at CzavaJat, énekszám, köszönet, búcsúszó, az évzáró ünnepi Shani^ gulata ismert már tanulók, szülők, nevelők számára egyaránt. Idén mégis mások voltaik az évzárók, miint az elmúlt évben, mint ahogy felszabadulásunk óta évről! évre mások voltak, újabb és újabb tartalommal telítőditek meg. Még sohasem volt ennyi szülő a kaposvári Petőfii-isfcoila évzáró-ünnepélyén, minit ebben az évben — jegyezték meg a neveitek, szülők egyaránt. Hogy miért e nagy érdeklődés? A kíváncsiság, hogy milyen lesz a bizonyítványa gyermeküknek, mit mondanak róluk a nevelők, hogy megköszönjék a pedagógusok fáradságos munkáját — vonzotta volna talán a szülőket? Bizonyosan ez is. Az új iskola, az új oktatás, aniniak felismerése, hogy a szülő és nevető, az otthon és az iskola nevelése szorosan kapcsolódik egymáshoz, hagy közelebb kerüljenek ehhez az új iskolához — ez volt a szülők érdeklődésének igazi' forrása. — Az iskola ma nemcsak taniít, hanem nevel, új embert formál — hangsúlyozta ünnepi beszédében .Bakos Gyula igazgató. S ez a nevelőmunka igen nehéz abban az átmeneti korszakban, amelyben országunk a kapitalizmusból a szccializmus felé halad. Azok a szülők, aikiik a múlt rendszerben nevelőditek, többségükben még a régi módon gondolkoznak, s aszerint nevelik gyermekeiket ás. Az iskolában a gyermekek szocialista szellemű nevelést kapnak, a nevelők pedig újtípusú embereket igyekeznek formálni a gyermekekből. Az otthoni és az iskolai nevelés szórt gyakran összeütközik. A gyeimnek nem tudja sokszor, kinek higgyem, szüleinek-e, vagy 'nevelőinek. Gondolkodjunk cs.ak kicsiit azon. amit Bakos igazgató elvtárs mcnidcit't: Cinikussá válik az a gyermek, aki mást hall az Iskolában és mást otthon, aki így nem őszinte sem sziliéihez, sem nevelőihez. Ez a. kettősség a gyermek nevelésében gyakran nem is tudatos. Gondoljuk csak el -azoknak a- szülőknek a helyzetét — különösen az anyákét —, akik .legkevésbé képezték magukat politikailag *— akik gyermekük kérdéseire új életünket illetően nem tudnak választ adni, vagy mást válaszainak, mint az iskola. Ilyen esetekben, a 'nevelőnek nemcsak a gyerekeket — mondjuk meg: sokszor örnmagu lkat is — kePll új széliemben, mievelini, -hanem a szülőket is. He hogyan történjék ez? Az ünnepi beszéd erre csak közvet- ve adott választ Miért van az, hogy a szülők csak az alsó osztályos gyermekeiket segítik és az V—VIII. osztályos gyermekeknek már kevesebb segítséget .adnak? — tette fel a kérdést Bakos igazgató élvtárs. S amit ő -nem mondott el, azt elmordták a szülők. »Hogyan segítsük gyermekeinket, hisz amit azok tanulnák, azt mi annakidején nem tanultuk« — mondta ez egyik növendék édesapja. Bizony, a régi négy középiskola színvonalát meghaladó V—VIII. osztályú általános iskolában a növendékek a tudomány olyan Várát ostromolják, amely- , mefc a múltban még csak kapujához sem juthattak el iá dolgozok gyermekei. Matematika, fizika s a többi új tantárgy sokuk előtt ismeretlen fogalom. Heigyab is 'tudnának segíteni gyermeküknek e tantárgyak megértésében? Az alsóbb osztályú gyermekekkel ma együtt tanulnak a szülők, kénytelenek is erre, hisz nem elég az írás, olvasás, számolás meg értéséhez csak az iskolai tanéra. I.gy aztán megtanulják a zárójeles számtanpéldákat, együtt olvassák azokat az írásokat, amelyek új életünkről szólnák, magúik is gyarapodnak tudásban, világnézetükben. Az V—VIII. osztályosoknál már nehezebb ez az együtt-fianiulás. Kevés olyan szülő van, aki együtt .tanul e korban is gyermekével, pedig erre nagy szükség volna, nemcsak a gyermek tanulása, hanem nevelésé szempontjából is. Ez Vezetne tán leghamarabb a kettősség megszüntetésiéhez. NJ ehéz, áldozatos tehát a nevelők munkája, sok-sok türelmet, szeretetet, hivátásérzétet kíván. Tudják ezt a szülők, s ezért is fordulnak őszinte hizlalómmal gyermekeik tanáraihoz, nevelőihez. Az otthon és az iskola, ,a szülő és nevelő embenfioirmáló umun.ká|jia szorosan összefonódik a mi szocializmust építő országunkban, A kaposvári Pétőfi-isikclia évzáróüinijjepélye e kapcsolat mind szorosabbá válásának volt ibízcraysáigia. ’ Horváth János V ____________________________________J A pedagógusok társadalmunk megbecsült munkásai Közismert Lenin elvtársnak az a mondása, hogy a szocialista társadalomban »a pedagógus legyen a legmegbecsültebb szakmunkás«. Népi demokráciánk, pártunk és kormányzatunk a szocializmus építésének milliónyi gondja közt soha nem feledkezett és nem feledkezik el Lenin elvtárs e tanításának megvalósításáról sem. A szocializmus felépítése, az egész gazdasági rend átépítése nagy feladat, s nem megy máról-holnapra. A pedagógust sem lehetett és nem lehet máról-holnapra kiemelni abbó! a mélységből,. amelyben a burzsoá társadalomban élt. A hétfőn délután tartott pedagógus-gyűlésen Nagy Mihály és Merő Béla elvtársak elmondták, hegy milyen volt a múlt társadalmi rendszerben élő pedagógusok sorsa: az állástalanság, az ideiglenes helyettesség, a nyári ft- zetésnélküliség csak epizódok ebbői a sorsból. Azóta nagvot változott a tanítók és tanárok sorsa. Párthatározatok, minisztertanácsi rendetetek egész sora tanúskodik erről, s mind-mind jelentős állomásai voltak a pedagógusok megbecsülésének, a lenini elv megvalósításához való köze'edésnek. Erről tanúskodik az immár háromszori fizetésrendezés, a falusi és tanyai tanítók fizetésének felemelése, a letelepedési segély bevezetése, a családi ház építési akció (melyben csak az idén is 5 millió forint áll rendelkezésre külön a pedagógusok részére), a konyhakert biztosítása minden pedagógusnak, a kitüntetések és jutalmazások egész sora. A pedagógusok megbecsüléséről tanúskodik minden év június első vasárnapja: a pedagógusnap is, melynek során pedagógusaink az egész társadalom egyre fokozódó megbecsülését, tiszteletét és szeretetét érezhetik. Az idei pedagógusnap alig pár hete volt csak, s pedagógusaink máris újabb megbecsülésben részesülnek. Újságunk hasábjain is hírt adtunk már arról, hogy a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa rendeletet, hozott »az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott nedagógusok bérének felemeléséről«. Eszerint — a népgazdaság anyagi erőihez mérten — az eddiginél fokozottabb mértékben figyelembe veszik a gyakorlati tapasztalatot, a képesítést, a végzett munka minőségét és nagyságát. A gyorsabb előrehaladás íaz eddigi 5 évenkénti előrelépés helyett kezdetben 2 évenkénti, majd 3—4—5) serkentőleg hat a fiatal pedagógusokra. A rendkívüli előrelépés lehetősége pedig a munka minőségének biztosítását szolgálja. Mindezeken betel átlagosan 22 százalékban emelkedik a pedanógusok fizetése. de az idősebbek 40 százalékkal is többet kapnak az eddiginél. A '•endelet szerint megmaradnak a te- rüteti. csoportok, melyek a kultúrától még távoleső kis falusi és tanyai tanítók munkáiét segítik. Megmaradnak a nagvléíszámú, az összevont osztályú iskolák pótdíiai is, valamint a túlóradíjak, osztályfőnöki díjak stb. A pedagógusok fizetésének rendezését elsősorban a munkásosztály és a dolgozó parasztság jó munkája tette lehetővé. A társadalom megbecsülésének ezen legújabb jele kötelezi is a pedagógusokat. Kötelezi az oktatás-nevelés munkájának megjavítására, az ifjúsági mozgalmak fokozott segítésére, vezetésére, az ideológiai és a szakmai továbbképzésben való aktívabb részvételre, a felnőtt lakosság nevelésére és nem utolsósorban a szocialista társadalmi rend megteremtésében való aktív részvételre.
