Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-19 / 143. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1965. június 19. Gurjev: AZ 1STENHITRŐL A közelmúltban egy nagyon érdekes könyv jelent meg a Szikra kiadásában. A kis füzetecskét G. A. Gurjev írta, címe: Az Istenhitről. A könyv kétségbevonhatatlan tényekkel bizonyítja be az olvasónak a vallási tanok valótlanságait, felsorakoztatja a világ nagy gondolkodóit, akiit évszázadokkal ezelőtt már bebizonyították a természet törvényeinek segítségével, hogy az istenhívés kitalálás, hogy hirdetőinek anyagi érdeke- fűződik a vallásos nézetek fenntartásához. Az alábbiakban a könyv egy részletét közöljük-. Gondolkodásra késsiető tények A keresztény, a zsidó vagy a mohamedán papok azt állítják, hogy vallási tanításuk csak egy istent ismer. Ezeket a vallásokat általában egy- istenhitnek nevezik. De nézzük, igaz-e ez az állítás? Valójában nem igaz, mert az említett vallások sok istenhez hasonló lényt tételeznek fel. Hiszen mindegyikük beszél ángyaidéról, ördögökről, természetfölötti lényekről. A hívők elképzelése és a vallás tanítása szerint vannak angyalok, az embernél tökéletesebb szellemi lények, jó szellemek, akik az emberek barátai, és vannak ördögök, rossz szellemek, akik az emberek ellenségei. A jó angyalokat is vallásos tisztelet illeti meg, csak éppen rangjuk és hivatásuk szerint az istennek vannak alárendelve. A keresztény vallás azt tanítja, hogy az isten lényegében egyszemélyben három: atya, fiú és szentlélek, s hogy mindegyiknek megvannak a ma- ga különleges tulajdonságai. És jóllehet a keresztény teológusok mindent megkísérelnek, hogy a három istent egy istennek tüntessék fel, nem tudnak felelni arra a kérdésre, hogy hol itt az egyistenhit ? A keresztényeknek hinniük kell, hogy a »-szentháromság« egy: egy az isten, de személyében három. Lényegében ez azt jelenti, hogy a »szentháromság« dogmájában lévő ember számára — háromszor egy az egy! A különböző népek vallásai isteneiket az ember képére és hasonlatosságára formálják. Például a négerek istenei feketebőrűek, ördögeik. pedig fehérek. A japánok istenei sárgaarcúak, orruk tömpe, szemük ferdevágású. Xenofanész ókori görög gondolkodó találóan íe- gyezte meg, hogy ha a bikák, az oroszlánok vagy a lovak el tudnának képzelni istent, mindegyik állat a maga módján képzelné el — bika, oroszlán stb. formájában. A vallás az emberek műve: nem isten teremtette az embert, hanem fordítva, az ember teremtette az istent a maga képére és hasonlatosságára! Voltaire-nek, a XVIII. század kiváló francia gondolkodójának szellemes mondása szerint »ha isten az embert a saját képére és hasonlatosságára teremtette, akkor az ember is ugyanezzel áll bosszút rajta«. A hívőknek sohasem volt egységes elképzelésük az istenről, minthogy sok vallás létezik, és mindegyiknek külön istenfogalma van. Ezzel kapcsolatban jellemző, hogy az egyes vallások papjai »szellemi« lényekről — istenekről, angyalokról stb. beszélnek a hívőknek, de egyikük sem tudja értelmesen megmagyarázni, mi is az a »tiszta lélek«. Egyetlenegy sem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy mi voltaképpen az, amit istennek neveznek. A papok azzal térnek ki a válasz elől, hogy kijelentik: az isten »meghaladja az emberi értelmet«, isten létezésében minden bizonyíték nélkül, vagyis vakon, gondolkodás nélkül hinni kell. Ez lényegében azt jelenti, hogy az isten létezését még maguk a papok sem tudják bizonyítani. De hogy is lehetne bizonyítani annak létezését, ami nincs! A vallás hirdetői azt mondják, hogy az isten felfoghatatlan, emberi elme fel nem érheti. De ha ez így van, akkor kár beszélni istenről, isten tulajdonságairól, óhajairól stb. A papok mégis azt mondják, hogy isten bizonyos tulajdonságokkal felruházott lélek: mindenható, mindent megtehet, amit akar, vagyis nincs előtte lehetetlen, örökkévaló, vagyis mindig volt és lesz, mindenütt jelenlévő, mindentudó, ismeri a múltat és a jövőt, végtelenül bölcs, mindent megért magyarázat nélkül, végtelenül jó, csakis jót cselekszik, önmagából való, örös- kévaló, végtelenül irgalmas stb. Lényegében a vallás azokkal a tulajdonságokkal ruházza fel az istent, amelyek az emberből hiányoznak: mindenhatósággal, örökkévalósággal, mindenütt való jelenléttel, mindentudással, bölcsességgel, jósággal stb. De elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: hogyan ismerték meg a teológusok az isten tulajdonságait, ha — mint állítják — istent nem éri fel az emberi elme? Amikor valamelyik vallási igehíírdető a hívőnek istenről, mint testnélküli fölfoghatatlan lényről beszél, valójában sem az egyik, sem a másik nem tudja, miről van szó. Már Voltaire megállapította, hogy ez ugyanaz, mint amikor ketten beszélgetnek, de a beszélő nem érti azt, amit mond; a hallgató pedig úgy tesz, mintha értené. A különböző vallások papjai üres szóbeszéddel áltatják a néptömegeket. A papok azt mondják a hívőknek, hogy az isten a világnak mindenható ura, minden tőle függ, ami a világon van, mert »minden isten akarata«. Isten — úgymond — állandóan beleavatkozik a dolgok menetébe, ítélkezik az emberek felett, megbünteti a »bűnösöket« és megjutalmazza az »igazakat«. A népek történelmi sorsát az isteni gondviselés irányítja — tanítják az egyes vallások. Ezzel kapcsolatban a papok kijelentik, hogy »isten útjai kifürkészhetetle- nek«, ezért »ember tervez, isten végez«, vagyis az ember semmit sem tudhat a jövőről, mert hiszen isten semmiről sem ad számot. De ha ez így van. akkor például a háborúk kitörése, a harcoló katonák megsebesülése és halála, városok és falvak megsemmisülése, a hadseregek veresege és győzelme stb. mind isten akaratától függ! Háború idején mindkét fél hívői imádkoznak istenhez a győzelemért, és mindkét fél papjai azt mondják: »velünk az isten!« Jogosan állapította meg Makszim Gorkij, a nagy proletáríró: »Ha volna isten, végtelenül nevetséges lenne tragikomikus helyzete«. Megyénkben a film is segíti a mezőgazdaság szocialista átszervezését A Megyei Tanács Népművelési Osztálya a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságával, az MSZT és a TTIT-tel, valamint a járási népművelési osztályok vezetőivel, munkatársaival és a kultúrházak igazgatóival együtt megtárgyalták a Központi Vezetőség júniusi határozatát és a népművelés előtt álló feladatokat. Elhatározták, hogy a kultúragi- táció egyik hatásos fegyverét, a filmet is igénybe veszik a feladatok megvalósításának elősegítésére. Termelőszövetkezeti témájú filmeket vetítenek elsősorban azokban a községekben, ahol több egyéni gazda érdeklődik a tsz-ek iránt. Az első ilyen vasárnapot ma Bedegkér, Somogy- vár, Szöllősgyörök, Istvándi, Da- rány, Somogytarnóca községekben rendezik meg. A TTIT Somogy megyei szervezete a legjobb előadókat küldte ezekbe a falvakba, ahol előadásaikban ismertetik a jól működő termelő- szövetkezetek eredményeit és a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét a szocializmus építésében. A Magyar—Szovjet Társaság ugyanakkor a Szovjetunió kolhozainak működését bemutató képkiállítást rendez, este pedig a falu kultúrházában tsz-témájú filmet vetítenek. Bedegkéren vasárnap délután juniálist is rendeznek és ezen a napon kultúrcsoport szórakoztatja a részvevőket. Radarkúton az »Ünnepi Könyvhét« keretében d!r. Mátray Tibor tanár a »Mai magyar irodalom« címmel tartott előadást. Az irodalmi előadás után szavallóversenyt is tartottak. A szavaLóversenyen Végh János, a Népfront bizottság elnöke, Bóna Imre vb. titkár, Papp János tanító, Varjú Józsefné bölcsődei dolgozó, Szabó Mihály agronómus, Szöllősgyörök községből pedig június 19-én 15 egyéni gazdából álló csoport a somogygeszti Uj Barázda Termelőszövetkezetnél tesz látogatást. Ma több termelőszövetkezetbe látogatnak el az egyénileg dolgozó parasztok, hogy saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és tapasztalatokat gyűjtsenek a megalakuló termelőszövetkezetek megindulásához. Ninkó Magda, Fankas Emese, Füle Ferenc, Mikiai József, Novák Zsuzsa tanulók jó felkészültséggel álltak a kb. 200 főnyi dolgozó elé. Megérdemelt ünneplésben részesültek. A szavalatok közben Török Sandámé és Verebes János népdalokkal szórakoztatták a hallgatóságát, Czuni József tanító hegedű- kíséretével. IRODALMI ELŐADÁS K.ADARKÜTON őpizád ÍJíaLka JHálé íLeií/xaL Hálás kegyelettel ünnepeljük Zalka Máté hősi halálának 18. évfordulóját. Ez alkalommal szeretnék elmondani egy kis epizódot az ő életéből, hadd lássuk, hadd ismerjük meg minél több oldaláról ezt a nagyszerű embert. Én Moszkvában, 1933 őszén ismertem meg. Gesztenyebarna, zömök, izmos ember volt. Mosolygó arca, fekete szeme mindig tele volt vidámsággal, örömös csillogással; tekintete, egész lénye derült, nagy életszeretetet sugárzott. Egy alkalommal mi magyarok a külföldi munkások klubjában irodalmi estet rendeztünk. Zalka Máté akkor már dolgozott Doberdó című nagysikerű regényén. Ebből olvasott fel egy részletet. A jólsikerült műsor után tánc következett. A zongora szólt, keringőt játszott, de csak nem indult meg a tánc. A lányok, menyecskék, de különösen a mamák türelmetlenül ültek, vártak... Mi négyen Zalkával egy asztalnál heves irodalmi vitát folytattunk. Egyszerre csak Zalka Máté felkapta fejét, felfigyelt a teremben lévő nyomott csendre, a kellemetlen hangulatra. Abbahagyta a vitatkozást, felpattant. — Ejnye — mondotta rosszallólag — hát itt nincsenek legények, hát senki se kezdi? — Odasietett az egyik lányhoz, mosolyogva biccentett fejével, felkérte táncolni. Pár pillanat múlva vidáman, boldogan repült a táncos pár a sikos parketten. Ez aztán felrázta, táncra buzdította a többieket is... -.! áJ Zalka Máté jó táncos volt, egész este forgatta a fehérnépeket, ropta a táncot. Amint látjuk, Zalka elvtárs nemcsak az ütközetekben, de a táncban is elöljárt, követésre méltó jó példát mutatott. Zalka Máté, a kiváló író, a nemzetközi munkásmozgalom hős Lukács tábornoka portréjához hozzátartozik ez a kis epizód is. Somogyi Pál. Dolgozik a kombájn a moszkvai területben lévő »Sarló és kalapácskolhoz melegágyain. Képek a Szovjetunióból Kolhozok tere a moszkvai Üssz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállításon. A moszkvai össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállításon a látogatók az öntözőberendezést szemlélik. A barnauli textilkombinát új fonodájában. A Minisztertanács rendeleté a pedagógusok bérrendezéséről A Minisztertanács — figyelembe véve az ifjúság szocialista szellemben történő oktatásának és nevelésének nagy fontosságát — továbbá a pedagógusoknak e két területen, valamint a szocialista kultúra terjesztésében a felszabadulás óta végzett áldozatos munkáját — elrendelte ez alsó- és középfokú oktatási intézményeknél foglalkoztatott pedagógusok bérének felemelését. A béremelés az új tanév kezdetétől, szeptember elsejétől lép hatályba. Az új bérek megállapításánál az eddiginél fokozottabb mértékben jut kifejezésre a képesítés és a munkában szerzett tapasztalát, a gyakorlati idő. Az oktató-nevelő munka minőségének fejlesztése, színvonalának állandó emelése érdekében a határozat lehetővé teszi a kiemelkedő, jó minőségű munkának a bérekben történő kifejezését, j Kormányzatunk meg van győződ- ! ve arról, hogy pedagógusaink az el- ! következő időkben még fokozottab- i ban veszik ki részüket az oktató- j nevelő munka színvonalának emelése, ifjúságunk igaz hazafiságra való ! nevelése és a szocialista építés érde- ! kében végzendő munkából.-----------M—■---------A . Termelőszövetkezeti Tanács illése A Termelőszövetkezeti Tanács szombaton tartotta negyedévi ülését az építők Rózsa Ferenc kultúrházában. Fodróczi Lajosnak, a mihályi Táncsics Termelőszövetkezet Kossuthdíjas elnökének megnyitója után Dobi István tartott beszámolót. Dobi István beszámolóját és az ülésről szóló tudósítást keddi számunkban közöljük.
