Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-02 / 128. szám
Csütörtök. 1955. június 2. SOMOGYI NÉPLAP 9 Legeltetési bizottságaink lássanak végre hozzá a legelők javításához, ápolásához Munkában a Hazafias Népfront A Somogvsárdi Népfrontbizottság tagjai példát mutatnak a soronlévő munkák végzésében népfront-bizottság tagjai: az évvegi A jó példa követésére mozgósít a kazsoki Népfrontbizottság sék példájukat. Készül a kenyéresatára a gálosfai Népfrontbizottság hiányzások megszüntetése végett felkeresték azokat a szülőket, akik-* nek. gyermekeik többízben hiányoztak az iskoláiból igazolatlan/uh Jó felvilágosító munkával elérték, hogy az igazolatlan hiányzások száma csökkent. A népfront-bizottság tagjai példát mutatnak a növényápolási munkák végzésében, s a többi doi-< gozó parasztot is meggyőzik, hogy minél előbb végezzék el a növény« ápolást. A legközelebbi népfront- bizottsági ülésen az aratás, cséplés, gabcnatoehordás megszervezését be- szélik meg. Népfront-bizottság tagjai járnak ae élein jó példával. Ugyanakkor foglal-* koznak a többi dolgozó paraszttal is és meggyőzik őket arról, hogy köves-* Állattenyésztésünk fejlődését jelentősen, elősegíti a szakszerű legelőgazdálkodás. Legelőink jelenlegi állapota azonban nem szolgáltatja azokat a feltételeket, amelyek a takarmánybázis ki,szélesítését szolgálják, mert még az életfenntartó takarmánymennyiséget sem tudják biztosítani a legeltetési időszakban. A legelőgazdálkodás megjavítására nemrég jelent meg az Elnöki Tanács 10. számú rendelete, amely előírja, hogy1 minden községben újjá kell szervezni a legeltetési bizottságokat. Legeltetési bizottságaink a múlt évben nem végeztek olyan jó munkát, amilyet a dolgozó parasztok vártak tőlük. A legelők javítására csak igen kevés helyen tettek intézkedést, mivel községi tanácsaink sem segítették munkájukat. A most megjelent törvény- erejű rendelet megszabja községi tanácsaink feladatait is. Itt az ideje, hogy tanácsaink felszámolják nemtörődömségüket és az újonnan megválasztott legeltetési bizottságoknak megadjanak minden támogatást. Megyénkben már több községben megválasztották a legeltetési bizottság tagjait. Lengyeltótiban Ko’.ler Imrét, a falu egyik élenjáró gazdáját választották a bizottság elnökévé A legeltetési bizottság a községi tanács irányításával már munkához is látott. SzöMősgy örökben az új legeltetési bizottság első teendője az voit. hogy az apaállatok részére egész évre biztosították a takarmányt, bevetették a tartalékterületeket. Nem sokat törődnek a legeltetés5 bizottságok munkájával a gyugyi és a somogybabodi tanács vezetői. Itt már évek óta nem gondozzák a legelőket és a legeltetési bizottság újjászervezésére sem tettek még semmit. Igen hanyagul dolgozik a ladi legeltetési bizottság is: az apaállatok részére még mindig nem készítették el a karámot, az állatok körmözetlenek, soha meg nem jártatják őket. A községi tanács vezetői a legsürgősebben szervezzék újjá a legeltetési bizottságot és olyan dolgozó parasztokat válasszanak tagjaivá, akik törődnek a község ügyeivel. Községi tanácsaink, legeltetési bizottságaink szüntessék meg közömbösségüket, kezdjék meg végre a legelők javítását, ápolását. Gépállomásaink agrcmómusai 'segítsék szaktanácsokkal, gépi munkával a termelőszövetkezetek legelő javítási, ápolási munkáit. Községi tanácsaink, rg- ronómusaink segítsék a legeltetési bizottságok tagjainak munkáját, hogy a jó legelőgazdálkodással is fokozhassuk állattartásunk jövedelmezőségét. Wéber Endre fl Vöröskereszt Somogy megyei szervezete felkészüli a mezőgazdasági idénymunkára Alkotmányunk lerögzíti, hogy népköztársaságunkban legfőbb érték az ember. Ezt a paragrafust tartja szem előtt megyénk Vöröskereszt szervezete is, amikor készül a mezőgazda- sági munkák idejére. Somogy megye területén számtalan »Egészség- védelemre Kész« tanfolyam működött az elmúlt években és működik jelenleg is. Ezeken a tanfolyamokon közel 4 ezren ismerkedtek meg az elsősegélynyújtással. Az EVK tanfolyamot végzetteken kívül vannak még szépszámmal önkéntes ápolónők is, akik már komolyabb, több hónapos tanfolyamon vettek részt. Őket szervezi be a Megyei Vöröskereszt, hogy az orvosok segítségére legyenek a balesetek megelőzésében, illetve az elsősegélynyújtásban. Somogy megye minden falujában felállítottak már elsősegélynyújtó helyet és felkészülve várják a nyári mezőgazdasági munkákat, az aratást, cséplést. Az elsősegélynyújtó helyeken az önkéntes ápolónők és az EVK tanfolyamot végzettek teljesítenek állandó szolgálatot az idénymunkák idején. Megszervezték az egészségügy! járőröket is, akiket kötszerekkel, fertőtlenítő szerekkel, fájdalomcsillapítóval szereltek fel. A vöröskeresztes Somogysárd község Hazafias Népfront-bizottsága az elmúlt hetekben is jelentős kezdeményezésekkel és segítséggel járult hozzá az akcióprogram megvalósításához, melyet a népfrcntHhizottlságj megaliakulásako r dolgoztak ki. Megkezdték a volt tanácstitkár! lakás átalakítását orvosi rendelővé és orvosi lakássá, s jelentékeny anyagi és társadalmi segítséggel elérték, hegy az orvosi rendelőt már átadhatják rendeltetésének és a lakás is beköltözhető. Sokat segítettek a pedagógusoknak a A kazsoki mépfrent-jbizottság elnöke arról számol be, hogy a mező- gazdasági munkákban, növényápolásban és az állattenyésztésiben, az állam iránti kötelezettség teljesítésében!, az adófizetésben a Hazafias Gálosfa község Hazafias Népfront- bizottsága szintén arról számol be. hogy kezdeményezésére a közutakat társadalmi munkává! kijavították. E munkákban a bizottság tagjai mutattak példát. A község határában lévő vízlevezető árkok kiásását és mélyítését is tervibe vették. A népfront- bizottság tagjai felkeresik azokat a dolgozó parasztokat, akik a növény« ápolási munkákban elmaradtak. A legközelebbi ülésen napirendre tűzik az aratás, behordés és csópiésseli kapcsolatos kérdéseket, a helyi párt- és tanácsszervek vezetőivel és tagjaival megbeszélik a feladatokat, biztosítják, hogy a kenyércsatát sikeresen, megvívhassák. Elszámoltatták a kulákot, utána kilenc gazda tett eleget beadásának A kaposvári járás 12 kézségében már túlteljesítették félévi beadási kötelezettségüket a dolgozó parasztok. A ráksiak például hízottsertés- ből 115, vágómarhából 121 százalékra rendezték a félévre esedékes beadást. Tojásból és soványbaromfibél már ia háromnegyedévit is teljesítették. Őrei, Juta és még több község dolgoz© parasztjai hasonlóan igyekeznek, hogy idejében rendezzék a rájuk eső részt. Kaposgyarmaton azonban vontatottan halad a beadás. Főleg a hí- ■zottsertésbeadással maradtak el a gazdák. Az állampolgári fegye'em megszegésében Löczi István 40 holdas kulák i rtja az elsőséget. A tanács éberségét úgy akarta kijátszani, hogy a 40 holdjából az elmúlt években 26-ról lemondott és látszólag csak 14-en gazdálkodott, s erre állapították meg a beadást is. Ugyanakkor csaknem 5 hold földet »feketén« művelt, s ezután nem adott -be egy kiló terményt vagy húst sem. A dolgozó parasztok látták ezt és felhívták a tanács figyelmét a kulák ravaszságára. A járási tanács begyűjtési hivatalának dolgozói megállapították, hogy igazuk van a dolgozó parasztoknak. Azonnal elszámolta/tták a kulákot: mintegy 150 kg hízottsertést vettek igénybe, a tanács félrevezetéséért pedig eljárást indítanak ellene. Amikor a/ 'kapcsgyarmaiti becsületes gazdák látták, hogy a törvénv szigorát alkalmazzák a kuiákkal szemben, nyomban megjavult a begyűjtés. Május 28-án kilenc gazda, köztük Papp Jenő 10 holdas egy 120 kilós hízót vitt az átvevőhelyre. aktíváit fontos feladatai közé tartozik még az ellenőrző munka is. Látogatniuk kell a nyári mezőgazda- sági munkák idején az idényszállásokat, fel kell figyelniük minden rendellenességre, azokat megszüntetni, vagy a felsőbb szervnek jelenteni kötelesek. Ellenőrizniük kell az idénybölcsődéket, melyek közül már 20 május 1-én megnyílt. Marcaliban, Böhönyén és Somogy- zsitfa községben az egészségügyi aki tívák munkájának megszervezése példamutatóan halad. Vöröskeresztes aktíváink megyénk minden községiében, a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban legfontosabb feladatuknak tekintsék a mezőgazda- sági idénymunka folyamán a dolgozók legmagasabb fokú egészségvédelmét. o vec sk i n : rí . I < , | .. I ralusi herkoznapok A traktoros elmagyarázza Martinomnak, hogy ő például sokkal job- ban keres azon a földön, ahol a búza hektáronként csak tíz mázsát terem, mert ő terület után kapja a munkaegységet. Martinen) rádöbben, hogy a bérrendszeren kell először változtatni. — Nem jutunk semmire. Az ilyen Jersovo- kat, úgy látom, csak rubellel, meg kilóval lehet jobb belátásra bírni... Pedig ez a tűzvo- nal: a gépállomás! Rajta múlik a termés! Egy traktorostól az emberek százainak sorsa függ. Ha akarja, annyi gabonát termel, hogy nem fér 'be a magtárba, de ha akarja, akkor a "kolhoz gabona nélkül marad. Akárhogy trágyáznak és fejtrágyáznák is, ha az ilyen »fiskális« nem szánt, csak kapirgálja a földet, akkor ott ugyan várhatják a jó termést! Annyi termése lesz annak a földnek, amennyi teje a bakkecskének!« »Nem lehet csupán az emberek lelkiismeretére építeni. Nem angyalokkal van dolgunk — hanem emberekkel. Nevelni kell a gépkezelőket is, Sok munka lesz még velük! De a bérrendszert is meg kell változtatni. Ezen gondolkozni kell. Talán ki lehetne dolgozni olyan rendszert, amely biztosítja, hogy mennél nagyobb a termés, annál többet adnak a munkaegységre! Erről írni kell a területi bizottságnak. De a mi területi bizottságunkban nem szeretik az efféle leveleket. Azt fogják mondani: megzavarodott ez a fiatal párt titkár. Más titkárok is dolgoznak a mostani bérrendszerrel, és mégis rendben ment minden. Ez a fiatalember mindent újjá akar szervezni! ...« »Ennek a Jersovnak pedig szamárságot mondtam: »Ahol nem kell, ott egyáltalán ne szánts!« De kinek mondtam ezt? Egy egyszerű kolhozparasztnak. Pedig még a kolhozelnökök közül sem mer mindegyik ennyire »önálló« lenni. Nálunk a répaföldekkel, délen meg a napraforgó- és a kukoricaföldekkel van gond. Itt van például a föld, a kapások után. Okos paraszt soha nem szánt újra kapások után, ha előzőleg jól megmunkálta a földet, ha kipusztította a gyomnövényeket és visszatartotta a nedvességet. Az ilyen földet nem szabad a következő vetésig megbolygatni. A kukorica és a napraforgó után csak össze kell szedni a szárat és borona nyomán búzát lehet vetni. Akármilyen is az időjárás, ilyen földön jó lesz a termés, száraz esztendőben pedig kétszer annyi lesz, mint az őszi szántás után. De ha most a kolhozelnök a volt répaföldön boronával mer »szántani«, akkor mi lesz? A búza még ki sem kelt, még nem lehet tudni, kinek van igaza, az elnöknek-e — a régi földművesnek —, vagy azoknak a hivatalnokoknak, akik a vetési utasítások végrehajtásán őrködnek, de az ügyésznél már kész az »akta«, benne a vád: megsértették az agrotechnika kötelező szabályait! Pontosan úgy, ahogy azzal a brigádvezetővel történt, akiről Jersov beszélt. Ha pedig mi, kerületi vezetők, megbocsátunk ennek a »szabálysértő« kolhozelnöknek, akkor mi kapunk a fejünkre. Megnézik a kimutatást és látják: a vetési tervet száz százalékra teljesítették, de a tavaszi szántást nem. »Milyen csoda történt itt nálatok? Hogyan vetettetek, hiszen a föld fel sem volt szántva? Itt, barátaim, valami nincs rendben! Gyerünk, vegyünk fel jegyzőkönyvet!« »Néha olyan részletesen szabályozzuk utasításainkkal és határozatainkkal, hogy mikor vessenek, hogyan vessenek, hogyan arassanak, mintha attól félnénk, hogy utasításaink nélkül a kolhozparasztok egy lovat sem tudnak befogni. Mintha nem is parasztokkal volna dolgunk. Ezzel elfecséreljük a saját időnket, amellett megbénítjuk az emberek okos kezdeményezését. Ha nem bízunk a kol'hozc-'nökökiben és a gépállomás vezetőiben, akkor ne tegyük meg őket vezetőknek. A mezőgazdasághoz rugalmas észjárás, bátorság és találékonyság keli. Itt, éppúgy, mint az ütközetben, harc közben kell dönteni. Az egyik év nem olyan, mint a másik. íróasztal mellől nem lehet mindent előrelátni. Hol korán köszönt be a tavasz, hol meg késik, égjük évben szárazság van, a másikban meg túlsók az eső. Vagy mi van akkor, ha például gyakori zivatarok akadályozzák az aratást és lófogatú aratógépekkel akarják learatni a kombájn számára kijelölt táblákat?! Azt mondják akkor: »gépesítés-ellenes hangulat!« Pedig mindenki előtt világos, hogy ilyenkor nemcsak a lófogatú aratógépet, hanem a kaszát és a sarlót is harcba kell vetni, hogy megmentsük a termést!« »Nálunk nem úgy van, mint az iparban, ahol a munkanap végén összeszámolhatják az eredményt — a termék kész. A paraszt egész éven át dolgozik, s csak a gazdasági év végén mutathatja meg, hogy mit termelt. A faluiban a csibéket ősszel számolják meg. Nem kellene hát úgy sietni, amikor a megrovásokat osztogatják a »szabály megsértéséért«. Türelmesebben kellene megvizsgálni azokat a »szabálytalanságokat«, amelyeket azzal követnek el az emberek, hogy jobbat akarnak, mint az előírás. (Folytatjuk.) Zselicszentpál és Simonfa népfrontbizottsági tagjai a két község párosversenyének sikeréért Zselicszentpál és Simonfa régi versenytársak. A műit évben is párosversenyre hívták ki egymást és nemes vetélkedés indult a két község között, hogy ki lesz az első a mezőgazdasági munkákban és az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Most, ahogy a verseny első szakasza lezárult, mindkét község nép- front-bizottségának javaslatára értékelték a verseny eredményeit és megállapodtak, hogy a verseny má« sodik szákaiszábam miilyen eredményeket akarnak elérni. A bizottságok egyöntetűen megállapították* hogy Zselicszentpál lett az első a pánosversenybenl. Mindkét község népfront-bizottsági tagjai elhatározták, mindent elkövetnek, hogy a ddlgozó parasztokat meggyőzzék ai soronlévő munkák időben való elvégzéséről. Tanácsaink, tömeg szervezeteink készüljenek a pedagógus-napra Már köztudomású, hogy vasárnap, június 5-én szerte az országban pedagógus-napot rendeznek, mely alkalommal a községek és tömegszervezetek vezetői, szülők, diákok, az egész dolgozó nép azokat az embereket köszöntik, akik a kisgyermekből szocialista embert nevelnek, akik igen sekat tesznek az új társadalom felépítéséért. A pedagógus — mint a falu, a város tekintélyes vezetője — a gyermeknevelésen kívül is sokat munkálkodik a falu és a város gazdasági, kulturális felemelkedésén. Bárhol, bármiféle megmozdulás van: ott a pedagógus, a tanító, a tanár, aki szervez, beszél, cselekszik. Életének minden napját a társadalom ügyének szenteli, minden napja a közösségé. Méltán érdemlik meg tehát. hogy az év egy napja —1 június első vasárnapja — az övék legyen, ezen a napon ,ne ők iTtószöntsenek, hanem őket köszöntsék szép szóval, virággal, ünnepséggel. A pedagógusnapi ünnepség megszervezése a tanácsokra és a tömegszervezetekre vár. Több községben már meg is alakultak az operatív bizottságok, melyeknek munkájában részt vesz a község párttitkára. a vb elnöke, a Szülői Munka- közösség. a DISZ. az MNDSZ. a Hazafias Népfront és a többi szervezetek képviselője. Ezek a bizottságok szervezik meg a vasárnapi ünnepségeket. Sokhelyütt már a reggeli órákban zenével, az úttörők énekével köszöntik a pedagógusokat, délelőtt pedig bensőséges ünnepséget szerveznek a pedagógusok tiszteletére. melynek során könyvvel, virág-' gal ajándékozzák meg az ifjúság ne« velőit. Számos helyen közös ebédet is rendeznek, melyen a 'község vezetői és a pedagógusok vesznek részt, délután és este pedig sport- és kultúrműsort szerveznek a pedagógusok tiszteletére. Az ünnepségek előkészítésében azok a községi tanácsok és tömegszervezetek járnak el helyesen, melyek az ünnepségeket öntevékenyen, a pedagógusok bevonása nélkül szervezik meg. Több községben azonban arra várnak, hogy — mint minden ünnepséget —• ezt is a pedagógusok rendezzék meg. Hencsén például az előkészületek utáni érdeklődésünkre a tanácselnök elvtárs azt válaszolta, hogy szólt a tanítónak, de ő még nem jött el a tanácshoz megbeszélni a dolgokat. Ehhez hasonló helytelen eset még több helyen is előfordult. A pedagógusok nyilván nem fogják saját ünneplésüket megszervezni, -bármennyire is kényelmes lenne is ez egyes tanácsoknak. Még van néhány nap a pedaigógus- napig. Tanácsaink és tömegszerve- zeteink kövessenek el mindent a nap széppé, sikeressé tételére^ A járási tanácsok és a Megyei Tanács — főként az oktatási és a népművelési osztálj’ok — valamint a különböző szervezetek járási és megyei vezetői tanácsaikkal segítsék a sokszor tanácstalanul álló községi szervezeteket az ünnepségek megszervezésében. Csak így, az alapos felkészülés biztosításával tehetjük olyanná a pedagógus-napot, amilyent tanítóink és tanáraink méltán megér- ' demelnek. fi kőröshegyi szőlőben megkezdték a harmadszori permetezést Kőröshegy dolgozó parasztjai országszerte ismertek kitűnő boraikról. Valóságos mesterei a jó bor termelésének. Nagy gonddal is ápolják a tőkéket kora tavasztól késő őszig. Kőröshegy határában csaknem 30 holdon új szőlőtelepítéssel — kitűnő olasz rizling fajtával — egészítették ki a meglévő 250 kát. holdat. Az egész határban szépen fejlődnek a hajtások. Idejében elvégezték az első, második permetezést, az első kapálást is. A perenosz'póra-veszély elhárítására május 30-án reggel csaknem százan hozzáláttak a harmadszori permetezéshez. Több gazda pedig már a másodszori kapálást végzi. Kovács Károly 8, Kálmán István 9, Kovács Géza 12 holdas gazda elsőnek kezdte meg a harmad- | szőri permetezést és a másodszoriI kapálást. Ha valami elemi kár nem éri a kőröshegyi bortermelőket, egy- egy holdról 14 hektó! iter bortermésre számítanak. Szóládcn szintén nagy sürgés-forgás van a szőlőkben. Itt is befejezték az első kapálást és a másodszori permetezést. A fémgyűjtés hírei A göllei úttörők szép eredménye A göl.lei általános iskola tanulói eddig 19 mázsa vasat gyűjtöttek. A gyűjtésben a pajtások versenyéiben Bódog Anna II. oszt. tanuló jár az élen, aki 4 mázsa vasat gyűjtött. Sárdi Mária 157, Szineg Emii pedig 135 kg vasat gyűjtött.
