Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-12 / 137. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. Június 12. APÁCZAI CSERE JANOS (1625-1659) A páczai Csere János, az első magyarnyelvű 'bölcselet írója, s a magyar nevelésügy első úttörője, 330 évvel ezelőtt, 1625 június 10-én, a Brassó megyei Apácza községben született. Szegény jobbágy- szülők gyermeke volt. A kolozsvári iskolában és a gyulafehérvári kollégiumban tanult. Az előbbiben -ama tudós és nagyhírű« Porcsalmi András, utóbbiban Bisterfeld János Henrik voltak tanárai. Tehetségével annyira kitűnt, hogy 1648-ban ösztöndíjjal Hollandiába küldték. Elsőbben a franekerai egyetemre ment, ahol csak két hónapot töltött. Innét a leydeni egyetemre iratkozott be, ahol főleg a keleti nyelvekben képezte magát. 1650-ben az ut- rechti egyetemen találjuk, ahol még ebben az évben kiadja a legelső, lain nyelvű munkáját. Közben a barderwijcki egyetemre is beiratkozott, ahol 1651-ben a teológia doktorává avatták. A fiatal alapítású egyetemnek ő volt az első doktora. Ugyanebben az évben Utrechtben megnősült, feleségül véve a város társadalmi életében vezetőszerepet i átsző polgárcsalád leányát, a dallamos nevű Aletta van der Mae-et. A holland leány hűségesen elkísérte-tudós férjét a mindkettőjük számára oly. fiatalon tragikus sorsot tartogató Erdélybe, ahol Apáczai Aletta van der Maet nevét susogta, • Mikor a béke bús szemét befogta. (Áprily: Tavasz a házsongárdi temetőben.) Az utrechti egyetem ebben az időben a tudós világ köztudatában, a Ic-gelső főiskola rangjának hírében állt. S ez az egyetem professzori katedrával kínálta meg a fiatalon nagy hírre emelkedett magyar tudóst. Apáczai azonban nem fogadta el a kitüntető meghívást, mert tudását hazája felvirágoztatására akarta fordítani. Lángoló hazaszeretete 1653-ban hazavezérli Erdélybe, álról a gyulafehérvári főiskolán a neki felajánlott állást foglalta el. Itthon azonban csakhamar szembekerül a feudális uralkodó osztály- lyal. A hollandiai évek alatt megismerkedett Descartes filozófiájával és Bacon empirizmusával. A filozófiában ók voltak a mesterei, akik a tapasztalatból indultak ki, azt tekintették ismereteink biztos alapjának. Az ő nyomdokukban haladva hirdette, hogy minden ismeretünket s ítéletünket, amelyeket gyermekkorunkban kritika nélkül veszünk át másoktól, felnőtt korunkban az érett ész világánál újra át kell vizsgálni. Gyulafehérváron »De studio sapletitiae« (A bölcseség tanulásáról) címen megtartott tanári székfoglalóiában bátran állott ki a descartesi filozófia mellett, s együttérző melegséggel nyilatkozott meg az akkoriban egyre hevesebben üldözött presbiteriánizmus kiválóbb képviselőiről. Ez pedig igen veszélyes dolog volt. A ?. angliai események megmu- tatták, hogy a presbiteria- nizmus és a többi haladó protestáns irányzat polgári forradalmi tendenciákat rejt magában. Az erdélyi feudális uralkodóosztály, élén II. Rákóczi Györggyel rettegett a forradalomtól. A kollégium igazgatója, Basire Izsák is féltékeny volt a szellemileg magasan felette álló Apáczaira, s így nem volt nehéz őt a fejedelem előtt kegyvesztetté tenni. A fejedelem halálos fenyegetése elől kénytelen Kolozsvárra menekülni, ahol a romokban heverő, kisebb rangú kolozsvári kollégium igazgatója lett. Az itt tartott »Oratio de summa scholarium necessitate« (Az iskolák szükségességéről) című székfoglaló beszédében újólag kifejti a közoktatás megjavítására irányuló nézeteit. Az ifjúság rajong érte, s amikor Gyulafehérvárról büntetésből távoznia kellett, számos tanítványa követte Kolozsvárra is, ahol Apáczai hatalmas lendülettel látott újra a munkához. Három év múlva, 1659-ben azonban a kiállott megpróbáltatások következtében, fiatalon, 34 éves korában meghalt, Több műve nyomtalanul elveszett. Munkáiban olyan művelődési tervezetet dolgozott ki, amelynek megvalósítása . egyet jelentett volna az akkori erdélyi társadalom osztályviszonyainak jelentős átalakításával. A tudományban a nemzeti nyelv használatát követelte, továbbá az anyanyelven való ingyenes népoktatást és a főiskolák számának szaporítását. Szenvedélyesen elítélte az örökös jobbágyságot. Követelte, hogy a főiskolák a jo'bbógyfiúk számára is nyitva álljanak, sőt, hogy az egyetemet végzett jobbágy örökös szabadságot nyerjen. Forradalmi követelések voltak ezek abban az időben és abban a társadalomban, s éppen ezért Hamar megfonták mártír koszorúját. 'Hiába fénylett harci zászlaján, Hogy ikertestvér műveltség, s dicsőség. De mégis ő az első úttörő Lánglelkű bölcs, aki talpig magyar, Zeng harsonája: Ébredj, nemzetem! Töröld ki álmod mámoros szemedből, Amelyet hályog is föd, éjhomály. ... A mentővágás, mester késedé volt. (Petri Mór: Apáczai Csere János.) / gén, ebben csúcsosodik ki az ő életének célja, értelme: felnyitni a magyar nép nyomorúságtól, tudatlanságtól hályogos szemeit. S ezt a feladatot a legszenvedélyesebb hazaszeretet hevétől fűtve igyekezett végrehajtani. Szabó Gyula. S * ■ HP pp jb r/ zep köszönt© A FUTÓ NYÁRI ZÁPOR jól _ megáztatta a földeket; szinte jólesik kapálni a kukoricát és a burgonyát. Még a traktoros is szívesebben dolgozik ilyen földön. A delelni készülő nap melegen tűz, szinte pörköli az ember bőrét. Nem mozdul a levegő s nem susognak az erdő fái, mintha minden álmos lenne. A zöld búzatábla is mozdulatlan. A pusztasomodori Alkotmány Termelőszövetkezet hatalmas kukorica- táblájának közepén egy Zetor pöfékel, mintha elfáradt volna a melegben. Körülötte két fiatalember szorgoskodik. .. úgy látszik, valami baj van. Mind a kettő egészen fiatal. A bemutatkozásnál megtudjuk a nevüket is. Ifj. Cser Géza, a traktor vezetője és Bertalan István, az eke kormányosa. — Elromlott valami? — Az eke kormányszerkezeténél van valami baj... Legalább az erdő széléig bírta volna ki, hogy a hűvösön dolgozhatnánk — feleli a traktor vezetője, aztán szerszámot nyújt társának és újra felénk fordul. — Itt van a nyár. A hűvös idő után szokatlan ez a meleg... Nem megy? — fordul közben hátra, majd segít a kormánykerékkel bajlódó fiúnak. — Ilyen hibákat megcsinálunk magunk is. Ha bevinnénk a műhelybe, eltelne vele fél nap, a munka meg késne. És ha még tudjuk csinálni, miért ne sietnénk a munkával? Hadd legyen rendben minél előbb a termelőszövetkezet kukoricája. Minden perc forintokat ér ilyenkor. Mire a déli harangszó hangja haluk, már el is készül a kormány és a gép elindul az árnyatígérő erdőszél felé. Ebédidő alatt tovább beszélgetünk a munkáról, az időjárásról, miegyébről. Később a traktoroséletre terelődik a szó. Megkérdezzük, hogyan jutott eszébe ifj. Cser Gézának, hogy életpályájául a traktoros szakmát válassza... Végigsimítja homlokát, szőke haját, szeme a távolba kutat valami után, majd hirtelen elneveti magát. — Majdnem úgy szöktem el hazulról traktorosnak... — mondja, majd látva, hogy szemünkben csodálkozás szikrája bujkál, magyarázni kezdi a történetet. — Szentmik- lóson laktunk. Apám gépészkovács volt. Gyermekkoromban sokat láttam őt dolgozni, ott settenkedtem körülötte, ismerkedtem a gépekkel, a magam módján... Bátyám már akkor a Mernyei Gépállomáson dolgozott. 1951-ben, amikor befejeztem az általános iskolát, községünkből sokan mentek dolgozni a gépállomásra. Én is elhatároztam, hogy traktoros leszek... Szeme megcsillan, látszik, hogy jólesik így visszaemlékezni, föleleveníteni a múltat. Látja ismét magát, amint szülei elé áll és bejelenti, hogy traktoros akar lenni. Mintha csak most is hallaná anyja tiltó szavát... »Wem lehet fiam!. ■ ■ Apád is, bátyád is ilyen »olajos szakmában« dolgozik, te válassz magadnak valami mást...« — Aztán jött az álmatlan éjszaka és másnap titokban elindult a Mernyei Gépállomásra, ihogy jelentkezzék traktorosnak. Gyalog, vonaton; vonaton, gyalog tette meg az utat oda és vissza, s amikor fáradtan haBODA ISTVÁN: Traktor ssánt Traktor szánt a tavaszi fényben, dörög, sziszeg, a kerekében napsugár viliódzik, s az enyhe dombokon mintha megremegne. De perc csak az, s már biztos újra, puffogója a gázt kifújja. Omlik a föld, sóhaja támad az ekék szelte barázdáknak. És ahogy az öt eke sorban felsorakozik jó szorosra egymás után, s vágják a rendet, egymásnak így szólnak, üzennek. S az este csendes sugarában üzenetek szállnak a tájban, traktorok üzennek, beszélnek, hangos zajjal tereferélnek, s dicsekszenek, ha jó a norma, ha rossz, mondják azt is dohogva. S szememben mégis ő maradt meg, ki irányt szab a. kerekeknek, ütemet, értelmet a gépnek, irányt a motor erejének, és megszabja sorsát merészen tervekkel telt meleg szívében. zaért, bocsánatkérően, de szemében a boldogság fényével odaállt anyja elé és bejelentette, hogy már föl is vették traktorosnak. 'TIZENNÉGY ÉVES VOLT... Mielőtt dolgozhatott volna, iskolára küldték, s az iskola sikeres elvégzése után már traktorra ülhetett. Milyen öröm volt először dolgozni! Pedig munkatársai csipkedték: »Ki sem látszol az ülésből. ■. Nem bírod fölhúzni az ekét... Nem éred el a kupungot, gyerek!...« És milyen boldog volt, amikor első fizetésével hozzájárulhatott a tíztagú család eltartásához! Apja és bátyja keresete mellé tehette az ő pénzét is... — Azóta már anyám is belátta, hogy jó pályát választottam. Már talán azt se bánná, ha mind a nyolc gyerekéből traktoros lenne. 1952- ben se haragudott, amikor apám kedvet kapott a gépállomási munkához és eljött a szerelőműhelybe dolgozni.... — És miért szerette meg ezt a szakmát? — kérdezzük. — Szerettem a gépeket — hangzik a határozott válasz — és mindig jobban szeretem. Az állam költségén már háromszor voltam tanulni, ahol megismertem a gép belső szerkezetét is. Apám sokat mesélt gyermekkoromban az életéről, inaskoráról, amikor úgy kellett ellesnie a mesterséget, ha akart valamit kezdeni az életben... Nekem erre nem volt szükségem. Engem ingyen taníttatott az állam. S amit rárnköl- tött, azt jó munkámmal akarom meghálálni a kormánynak és a rpártnak. — Párttag, Cser elvtárs? — szakítjuk meg a beszéd fonalát. — Nem vagyok az, de ha meg- érdemlem, szeretnék majd az lenni. Addig is' a DISZ-ben dolgozom. — Mennyit keres?... — A múlt hónapban, amikor megjöttem az iskoláról, 10 nap alatt 1000 forintot kerestem. Persze ez attól is függ, hogy hol dolgozik az ember. Ha van elég munka a ter- J.melőszövetkézetekben, akkor jó, mert egy helyen hosszabb ideig dolgozhatunk. A gépállomás vezetősége szerződéskötéssel igyekszik biztosítani számunkra a területet. ... A nap odábballagott az égen, a fák árnyéka már kicsit elhajolt keletre, amikor ifj. Cser Géza föl- emelkedett és nagyot nyújtózva megropogtatta fiatal csontjait. — Menjünk — indul a gép felé — mert 35 hold kukorica vár Iminket. Még megállítjuk egy pillanatra: — Ekkora területet mennyi id( alatt tudnak megkapálni? — Ha valami hiba közbe nem jön akkor egy nap alatt. A gép napi normája 15,4 hold, de'mi megcsinálunk 30—35 holdat naponta — mosolygott össze társával... Már fent 0 a gépen, társa is •elhelyezkedik az eke ülésén és búcsúzásra nyújtja a kezét. Megszorítjuk kemény, olajos kezét és jó szórakozást, örömteli ünneplést kívánunk a traktorosnapra... A LEGNAGYOBB ÖRÖMET már megkaptam... — mondja. — A somogygeszti termelőszövetkezet vezetősége személyesen dicsérte meg munkámat a gépállomás igazgatóságánál. A pusztasomodori termelőszövetkezet pedig azt kérte, hogy engem küldjenek a tsz-be a növényápolás ellátására, mert szeretik a munkámat... Nekem ez nagyon jól esett. ... A gyorsan száradó, máris porosodó úton, tűző napfényben ballagunk hazafelé, fülünkben zsong a K 25-ös Zetor motorjának duruzso- lása, s szívünket meghatottság tölti csordultig ... Milyen szép köszöntő ez egy traktorosnak!.. « BUNI GÉZA. DCtifiafiáiaktiak, áttör'éknek ■HUHimiaiuitHiiuuiaiiiiiBBiaiMutuiBiM >%>. -VT. .. Mill i ■ Éle# % , . ' .SA képen a lengyeltóti pajtások tánccsoportja látható, akik nagy sikerrel adták elő a mátészalkai cigány- táncot. Balról jobbra: Pamuky Mária, Kurucz Zsuzsa, Fekete Aliz, Bárdos Jutka, illetve Muzslay Jenő, Kóczián Gyula, Gazsi Lajos, Miletics Mária. Kedves Pajtások! D izonyára értesültetek már mindnyájan arról, hogy június 25- én, szombaton, a Megyei DISZ Bizottság és a Pajtás Újság szerkesztősége megyei úttörő találkozót rendez Kaposvárott, a Dózsa Sporttelepen, i Az egész napos találkozón budapesti művészek szerepelnek. Ezenkívül körhinta, célbalövés, kiállítás — számtalan szórakozási lehetőség is lesz. A találkozón megyénk pajtásai megismerik egymást — kicserélik tapasztalataikat — új barátokat, ismerősöket szereznek, találkoznak a budapesti III. kerületi pajtásokkal is. Pajtások! Jelentkezzetek a találkozóra a csapattanácsnál, csapatvezetőnél, a Járási DISZ Bizottságnál. A találkozóra 50 százalékos kedvezménnyel utazhattok. Az utazásra a vasút kiilönkocsikat biztosít számotokra. A találkozóra gyertek ünnepélyesen, lehetőleg úttörő-ruhában, vagy népviseletben, hozzátok el iskolátok hálazászlóját is. Hívjátok meg a találkozóra nevelőiteket, szüléiteket, DISZ-fiatal barátaitokat, testvéreiteket. % I DISZ Somogy megyei Bizottsága. Nyílt ievél a megye minden pajtásához Kedves Pajtások! I^assan elérkezik a tanév vége, a boldog szünidő kezdete. Mielőtt azonban befejeznénk a tanévet, Kaposváron június 25-én úttörő- találkozó lesz, melyre minden pajtást szeretettel várunk. Nagy esemény lesz ez a találkozó minden somogyi pajtás számára. Ezen a napon sok-sok pajtás ismeri meg egymást és köt hosszú időre barátságot. Ezen a találkozón elmondjuk egymásnak, hogyan lehel mindig jobban anul- ni, hogyan lehetünk tanulásunk által még jobb békeharcosok. A Megyei DISZ-Bizottság által rendezendő kedves napra Kaposvárra jönnek az úttörők kedvenc újságának, a »Pajtás« szerkesztőségének képviselői is, valamint több budapesti művész. Itt lesz a rádióból mindannyiunk által közkedvelt Csinn-bumm cirkusz is! Leéz mindenféle vidámság, ami ezt a napot feledhetetlenné teszi. Kedves Pajtások! Jöjjetek el minél többen erre a találkozóra, hogy ezután mi, Somogy megye úttörői szilárd egységbe, forrva védjük hazánk békéjét jó tanulásunkkal. Mi, laposvári úttörők, szeretettel várunk benneteket. Jöjjetek el, nem bánjátok meg! MAGYARl KATALIN VII. o. tanuló, Kaposvár, Szabadságparki iskola. A pajtások leveleiből Bedegi István kaposvári pajtás ] levelében .a következőket írja: »Mi, a Vörös Hadsereg, úti iskola hetedik osztályos tanulói elhatároztuk, hogy a tanév végén megnézzük Pécs városát. Zsebpénzünk egy részét gondosan megtakarítottuk és a takarékra tettük. Ma már minden tanulónak megvan a jegy ára. Június 6- án indulunk. Biztosan jól érezzük magunkat.« Pamuky Mária lengyeltóti pajtás leveléből idézünk: »Nagyon el vagyunk most foglalva. Szorgalmasan készülünk a vizsgákra. Nagy az izgalom, de reméljük, hogy minden sikerülni fog... A gyermeknapon a legjobb úttörők kitüntetést is kaptak. Vass Mária VI. osztályos pajtás kitűnő tanulásért, én pedig kiváló úttörőmunkáért kaptam jelvényt. Riba Magdolna és Miseta János hetedikesek pedig selyem úttörő nyakkendőt kaptak jutalmul a jó úttörőmunkáért«. A kitüntetésekhez nii is szívből gratulálunk!FEJTSD MEG! ÍT I2 13 ! !l Is üli: 6 I iilji 1117 | 11 8 9 1 íliÜii 10 il !j|jjjii2 13 i Ijjjl i íiliil || 14 j 15 j lő 117 iliií 1*8 j j!9 20 21 22 !:íi!23 í 24 II25 26 ! Ijjjl; 27- I 18 29 jjljli 30 Ilii31 1 ! 32 33 ijjjl: mu i Üli —> Ny 1 M Vízszintes: 1. Ma van. 6. Gizifele. 7. Személynévmás. 8. Ilyen szeg is van. 10. Morze-j©l. 12. Adnak neki- 14. Sémiikor. 16. Az Alföld északi részén több település nevében szerepel. 18. Nyugat-európai ország lakói, 21. Varrásnál használatos vá- góeszközök. 23. Evés után kell. 24. Balogh Imre. 25. Zúzott. 27. OÜ. 28. Itaka magánhangzói. 30. Tetejére. 31. ASR. 32. Útburkolat. 34. Zamat. Függőleges: 1. Tudományos tétel. 2. Nem ezt. 3. Igekötő. 4. Részvény- társaság. 5. Orosházi Iparos Kör. 9. Olaszország. 10. Állóvíz. 11. Híd betűd keverve. 13. Egyforma. 14. Szavat. 15. A. A. I. T. 16. Időszerű jelszó, 17. »Esel«, 19. Egyforma tnás!saéhangzók. 20. Kimér. 22. önmagába visszatérő görbe vonal. 26. Mint a 30. vízszintes. 29. Vonatkozó 'névmás. 31. Nem ezé. 33. Számnév. 34. Foghús. Beküldendők: a vastagon szedett sorok megfejtései. A megfejtésre írjátok rá pontos címeteket és azt, hegy hányadik osztályba jártok. Beküldési határidő: június 17. A múlt heti keresztrejtvény helyes megfejtése: Negyedik pedagógusnapon köszöntjük nevelőinket. Könyvjutalmat nyertek: Badegi István, Kaposvár és Gyimesi Marianna, Marcali T u d © d - e , . . . . . hogy a világ legnagyobb területű állama a Szovjetunió; területed 22 270 000 négyzetkilométer. ... hogy a világ legnépesebb állama a Kínai Népköztársaság, lakosainak száma 620 000 000? ... hogy a világ legnépesebb városa New York, lakóinak száma peilemvároscjkfcal együtt 43 580 000? ... hegy a világ leghosszabb folyója a Nílus, 6671 kilométer? i.. hogy ai Kúria MuriiaHszágeten 70 ember él?' .. . hogy az ember 15 éves koráitól 60 éves koráig életének egyharmad részét, vagyis 15 évet tölt el alvással?
