Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-11 / 136. szám

L. ^PQSN/^’ VILÁG PROLET ÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Emeljük a nők körében végzett politikai munka színvonalát A fö'dművesszövctkezeíek a begyűjtési hét sikeréért Egészheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 136. szám. Aha m filler Szombat, 1955. június 11. Erőteljesebb léptekkel előre a mezőgazdaság felvirágoztatásának útján A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének június 7—8-án megtartott ülése újabb nagyjelentő­ségű határozatot hozott a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendí­tésének további feladatairól. A ha­tározat elemzi termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzetét, s megállapít­ja, hogy pártunk irányításával, mun­kásosztályunk segítségével és az ál­lam hathatós támogatásával napról napra erősödik mezőgazdaságunk szocialista szektora. De sokkal előbbre juthattunk volna a mező- gazdaság szocialista fejlődésében, ha 1953 júniusa óta a lábrákapott jobboldali nézetek nem fékezték volna munkánkat. A Központi Ve­zetőségnek e mostani határozata, csak úgy, mint az ez év márciusi és áprilisi határozata, újabb hatal­mas csapást mért ezekre a jobbol­dali nézetekre azzal, hogy félre­érthetetlenül megszabta: »-Pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számá­ra a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti.« Ket­tős, egymással szorosan összefüggő feladat megoldására irányította egész dolgozó népünk figyelmét a KV új határozata: »-a mezőgazdaság szocialista átszervezését s a mező­gazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk.« E kettős feladat megoldására min­den lehetőségünk megvan. Van erős, dicső harcokban edzett pártunk, amely nemcsak az utat mutatja meg célkitűzéseink eléréséhez, hanem biztos kézzel vezeti is dolgozó né­pünket ezen az úton. Nehéziparunk el tudja látni a mezőgazdaságot szántó- és univerzál-trakíorok ezrei­vel, kombájnokkal, munkagépekkel, műtrágyával, megfelelő növényvé­dőszerekkel és minden egyéb fon­tos termelési eszközzel. Van a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségén alapuló szilárd népi demokratikus államunk, amely erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatja, segíti a szocialista me­zőgazdaság építését s a mezőgazda- sági termelés növelését. Vannak példamutató termelőszövetkezete­ink, amelyeknek tagjai az elmúlt évek alatt győzedelmeskedtek g, tsz- mozgalom kezdeti nehézségein, akiknek jóléte mind több és több egyénileg dolgozó paraszt számára vonzóvá válik. A Központi Vezetőség június 7—8-i határozatát nekünk, somo­gyiaknak különösen meg kell szív­lelnünk, Rákosi elvtárs is felhívta figyelmünket a megyei pártaktíván, hogy a mi megyénkben lassúbb a mezőgazdaság szocialista építése, mint bárhol másutt hazánkban, kell, hogy ez a határozat mindnyá­junk harci programjává váljék, s megyénk minden becsületes dolgo­zója, párttagok és pártonkívüliek egyaránt, ki-ki a maga munkaterü­letén tudása legjavát vesse latba a Központi Vezetőség által megsza­bott feladatok Végrehajtásáért. Ahol korábban is így dolgoztak párt- és állami funkcionáriusaink, ott nem maradt el a kívánt ered­mény. Palaj-pusztán az elmúlt he­tekben a pártmunkások fáradha­tatlan felvilágosító munkája nyo­mán született meg az »Arccal a szocializmus felé« TSZ. Ezen a ta­vaszon alakult meg Kisasszondon a Csokonai TSZ, amelynek szervezé­sében a község tanácselnöke kom­munistához méltóan kivette részét. A Központi Vezetőség legújabb ha­tározata ismételten aláhúzza a párt­ós állami funkcionáriusok felelőssé­gét a tsz-mozgalom fejlesztésében. Ez a határozat kell hogy iránytűjé­vé váljék Kutas község párt- és ta­nácsvezetőinek is: ne hagyják magá­ra, sőt minden erejükkel támogas­sák a tsz-előkészítő bizottságot, •hogy mielőbb megalakulhasson a termelőszövetkezet az ő községük­ben is. Ugyanez a feladat vár me­gyénk minden tanácselnökére, falu­si kommunistáira, A KV-határozat kétszeresen alá­húzza gépállomásaink szerepét a mezőgazdaság szocialista fejlesztésé­ben, s a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésében. A gép­állomásokat nemcsak azért hívta életre pártunk és kormányunk, hogy gépsikkel segítsék a mezőgazdaság dolgozóinak, elsősorban a termelő­szövetkezeteknek a munkáját — bár ez is nagyon fontos feladatuk —, hanem mulaszthatatlan kötelességük az is, hogy erejükhöz mérten részt- vállaljanak a tsz-ek létrehozásáért, megszilárdításáért és fejlesztéséért vívott politikai szervező és nevelő munkából is. Nem kisebb feladat vár állami gazdaságaink dolgozóira sem, akiknek példamutató gazdál­kodással a gyakorlatban kel! igazol­niuk az egyéni gazdák előtt a szo­cialista mezőgazdasági nagyüzem adta korlátlan lehetőségeket A mezőgazdasági termelés nagy­arányú fellendítésének élharcosai a mezőgazdaság szocialista szektorá­nak dolgozói — állami gazdasági, gépállomás! dolgozók, valamint ter­melőszövetkezeti tagok. Mozgósít­sák őket kommunistáink e szerepük maradéktalan betöltésére. De kom­munistáinkra, népnevelőinkre vár az a feladat is, hogy az egyénileg dol­gozó parasztoknak megmagyaráz­zák: pártunk és kormányunk to­vábbra is minden lehetőséget megad nekik termelésük növeléséhez, növénytermelésük, állattenyésztésük hozamának emeléséhez. Ám meg kell mondani az egyéni termelők­nek azt is, hogy boldogulásukat, számításukat a termelőszövetkeze­tekben sokkal inkább megtalálják. Egyre szaporodik azoknak az egyé­ni gazdáknak a száma, akik meg­értik pártunknak ezt á szavát. Kaposkeresztúron péidául az, elmúlt j napokban alakult meg a Petőfi TSZ, amely a falu kommunistáinak, be­csületes dolgozó parasztjainak ön­álló, saját kezdeményezéseképpen jött létre. Fejlődik tehát szinte órá­ról órára megyénk termelőszövetke­zeti mozgalma, újabb és újabb dol­gozó parasztok hagynak fel a régi. megszokott élettel, s lépnek rá a jobb megélhetés, a gondtalanabb életet biztosító közös útra. A szövetkezeti mozgalmat azon­ban nem szabad magárahagyni. So­kat tehetnek fejlődéséért maguk a termelőszövetkezeti tagok is. Ha az egyéni gazdák azt látják, hogy a termelőszövetkezetben példás rend uralkodik, a tsz növényei a legszeb­bek a határban és a tsz állatai a leggondozottabbak, s főleg, ha azt látják, hogy a tsz tagjai egyetértés­ben nagyobb jólétben élnek, akkor közülük mind többen és többen vágyakoznak be a szövetkezeti tagok táborába, S hogy ez a vágyakozás elhatározássá, be­lépésre .sarkalló tetté érlelődjék, ahhoz az keil, hogy termelőszövetke­zeteink tagjai jó barátságban élje­nek az egyéniekkel, fogják meg ke­züket, hívják és fogadják szívesen maguk közé mindazokat az egyéni gazdákat, akik érdeklődnek a közös gazdálkodás iránt. A mezőgazdaság felvirágoztatása sokrétű feladatot állít dolgozó né­pünk -elét. Munkásosztályunk, mint eddig is mindig, ezután is nagy se­gítséget ad a falu dolgozóinak azzal, hogy időben falura küldi azokat a cikkeket, termelvényeket, amelyek­re a falusi dolgozóknak szükségük van termelésük fokozásához, élet- színvonaluk emeléséhez. A mezőgaz­dasági dolgozóidnak, termelőszövet­kezeti tagjainknak és egyénileg dcl- ! gozó parasztjainknak is halasztha- ; tat'anul feladatuk, hogy| becsület­tel teljesítsék a munkás-paraszt szö­vetségből rájuk háramló kötelezett­ségeket: a maga idejében fizessék meg adójukat, adják be az állam­nak járó terményt, állatot és állati terméket. Az állam soko'dalú támo­gatásának felhasználásával különös gonddal növeljék a kenyérgabona­termelés és a szarvasmarhatenyész­tés színvonalát, gondosain és idő­ben végezzék el az időszerű mező- | gazdasági munkákat. Párt- és álla­lmi szerveink minden segítséget ad- ijanak meg falusi dolgozóinknak a KV június 7—8-i határozata végre­hajtásához, hogy erőteljesebb lépé­sekkel haladhassunk előre a szocia­lista mezőgazdaság megteremtésé­nek, a mezőgazdasági termelés na- gyobbarányű fellendítésének párt­mutatta útján. II mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mező- gazdasági termelés fellendítésének további feladatairól Hegedűs András elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség 1955. jítnius 7—8-i ülésén Tisztelt Központi Vezetőség! A munkásosztály hatalomra kerü­lése óta társadalmunkban, népgazda­ságunkban és ezen belül a mezőgaz­daságban is mélyreható változás, kö­vetkezett be. Történelmi jelentőségű az a tény, hogy a mezőgazdaságban szocialista szektor alakult ki, amely­hez szántóterületünknek már egy- hanmada tartozik. Megindult és — a kulákság, valamint más ellenséges elemek minden mesterkedése elle­nére — ellenállhatatlan erővel ha­lad a szocialista mezőgazdaság ki­alakítása, ami megteremti a lehető­séget a mezőgazdasági termelőerők gyors (kifejlődéséhez és kizsákmá­nyolástól mentes, szabad életet, jó­létet biztosít a dolgozó parasztság­nak. Pártunk és kormányunk a , gyor­san fejlődő szocialista nehéziparra támaszkodva, népünk élelmiszerek­kel való jobb ellátása, népgazdasá­gunk fejlesztése érdekében nagy erő­feszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Áz 1953. de­cemberi határozat intézkedéseinek megvalósítása nyomán a mezőgazda- sági termelés sok ágazatában, kivált­képpen a kukorica- és zöldségter­melésbein, a sertés- és baromfit e- nyésztésben erőteljes fejlődés indult meg. A mezőgazdaság egészséges fejlő­dését azonban hátráltatták és sok tekintetben megakasztották a pár­tunkban és államapparátusunkban lő veszéllyé vált népellenes jobboldali nézetek, amelyek egyaránt kárt okoz­tak a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében és a mezőgazdasági termelés általános fellendítésében. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és áprilisi határozata döntő csapást mért ezekre a népellenes né­nyomatékosan aláhúzta, zetekre, hogy csak a lenini hármas jelszó kö­vetkezetes alkalmazásával — a szegényparasztságra támaszkod­va, szilárd szövetségben a kö­zépparasztsággal, harcolva a ku­lákság ellen — lehet megvalósí­tani a munkás-paraszt szövet­ség megerősítését. A párt és a munkásosztály azon­ban nem tudná megszilárdítani be­folyását a középparasztság között, ha a szegényparasztságra támaszkodva nem folytatna következetes, minden­napi harcot a külákságnak a dolgo­zó parasztokra gyakorolt befolyása megsemmisítéséért. A jobboldali né­zetek — figyelmen . kívül hagyva az osztályharc éleződését — gyengítet­ték a kulákság elleni harcot és le­hetőséget adtak a. kulákság politi­kai befolyásának megnövekedésére és gazdagodására is. Most az a ten­nivaló, hogy elsősorban politikai munkával leleplezzük, elszigeteljük, s határozott gazdasági intézkedések­kel visszaszorítsuk a kulákságot: ez egyik legfontosabb előfeltétele a me­zőgazdaságiban előttünk álló felada­tok sikeres megoldásának. Pártunknak és kormányunknak a helyes lenini politikát követve a fa­luban két egymástól elválaszthatat­lan, egymással egységet alkotó fel­adatot kell megoldania: győzelemre kell vinnie a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének ügyét, és ezzel egyidőben fel kell lendíteni? a me­zőgazdasági termelést. . Tisztelt Elvtársak! Pártunk előtt a falun népi de­mokráciánk fejlődésének mostani szakaszában legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozó parasztok kisüzemi gazda­ságainak egyesítése az önkéntesség alapján szövetkezeti nagyüzemi gaz­daságokban. E feladat sikeres ^vég­rehajtása ad lehetőséget a mezőgaz­daságban a munka termelékenységé­nek gyors növekedésére és arra, hogy megszűnjék az az ellentmondás, amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és az egyhelyben topogó mező­gazdaság között fennáll. A termelőszövetkezeti mozgalom megfelelő ütemű fejlődéséhez pár­tunk III. kongresszusa határozatá­nak megvalósításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy végrehajtva a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatait, szétzúzzuk a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sét akadályozó, mindenékelőtt a Nagy Imre elvtárs által képviselt ká­ros jobboldali nézeteket. Elsősorban azokkal a nézetekkel kell szembeszállnunk, amelyek szerint a kis- és középparaszti gazdaságok a maguk módján szintén a szocializmus irányába fejlődnek és a népi demokrácia viszonyai között tömegesen és évről évre képesek rendszere­sen bővített újratermelésre. Ezek a nézetek a termelőszövetkeze­ti . mozgalom ellen irányultak és hirdetői — szemben a kongresszus határozataival — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének látszóla­gos elnapolását, ténylegesen azonban a napirendről való teljes levételét szorgalmazták. A kisárutermelés fejlődéstörvé­nyeinek meghamisítása, a kis- és középparaszti gazdaságok termelési, lehetőségeinek túlértékelése anti- marxista álláspont. A kis- és közép­paraszti gazdaság, mint Lenin meg­állapította, a proletárdiktatúra vi­szonyai között is napról napra szüli a kapitalizmust, -azaz lehetőséget. ad a kizsákmányolás és a spekuláció különböző formáinak újjáéledésére, sőt erősödésére. A kis- és középparászti gazdasá­gok természetesen fejlődhetnek a szocializmus irányában, de nem au­tomatikusan és nem a kisárutermelés keretei között, ahogy azt mindenek­előtt Nagy Imre elvtárs és mások állították, hanem a párt és a kor­mány tudatos, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére irányuló po­litikai, gazdasági és szervező mun­kája eredményeképpen oly módon, hogy az önkéntesség elve alapján fo­kozatosan szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokban egyesülnek. Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság szocialista átszervezé­se érdekéiben nagyarányú politikai és -gazdasági szervező munkát kell végeznie, hogy fokozatosan gyorsítva a termelő- szövetkezetek fejlesztésének üte­mét, 1960-ra a termelőszövetke­zetek szántóterülete az ország szántóterületének a többségét te­gye ki. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének egyetlen helyes útja az, amelyet Lenin dolgozott ki szö­vetkezeti tervében és amelyet Sztá­lin fejlesztett tovább. Ezen az úton győzött — a világon először — a Szovjetunióban a szocializmus és lét­rejött a világ leigfejletteb és leg- géipesítettebb szocialista nagyüzemi mezőgazdasága. Q tsz-mozgalom fejlesztésének egyik isolontosabb elve: az önkéntesség A lenini utat követve nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, amelyeket 1953. júliusa előtt számos csözzék és nem tűri, hogy bárki is elferdítve pártunk politikáját e te­kintetben zavart keltsen a dolgozó parasztság soraiban. Az önkéntesség elvének azon­ban semmiféle köze nincs ahhoz az »elmélethez«, amely szerint a mezőgazdaság szocialista át­szervezése minden különösebb erőfeszítés nélkül, automatiku­san megy végbe. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése csakis a párt és a népi demok­ratikus állam céltudatos, politi­kai és gazdasági szervezőmun­kájával jöhet léire. Enélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A szocializmus győzelmét a falun megkönnyíti, hogy a Szovjetunió taipasztalataiíiiak felhasználásával hazánkban is kialakult a szövetke­zésnek olyan egészséges, életerős formájai, amilyen a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely a legjob­ban egyezteti ősszé a népi demok­ratikus állam általános és a dolgozó parasztság egyéni érdekeit. A mező­gazdasági termelőszövetkezetek po­litikai, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt a továbbiak­ban is összehasonlíthatatlanul na­gyobb segítségét és támogatást kell hogy kapjanak, mint a szövetkeze­tek egyszerű típusai, vagy a külön­féle társulások. Seaitjiih a szövetkezés egyszerűbb.tormái! is Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság egyrósze azonban! nem egyszerre választja a régitől legin­kább eltérő legfejlettebb szövetkeze­ti formát, hanem kezdetben olyan átmeneti megoldásokat tesz ma­gáévá, amelyek kevésbé térnek el a számára megszokott régi gazdálko­dástól. Pártunk és kormányunk ezért a mezőgazdaság szocialista át­szervezése érdekében a szövetkezés­nek egyszerűbb formáit is segíti. Továbbra is támogatni kívánjuk a gyakorlatban bevált egyes tí­pusú termelőszövetkezeti cso­portokat, valamint a különböző termelési társulásokat, amelyek elsősorban a földművesszövetke­zetek keretében alakultak és működnek. Sőt még a legfejlettebb típusú szö­vetkezetben is fenn kell tartanunk a szövetkezésnek azokat a vonása­it, amelyek — mint a földjáradék fi­zetése, a 'bevitt állatok és felszere­lések értéke egyrészének az alap­szabály szerinti visszatérítése — könnyebbé és érthetőbbé, éppen ezért elfogadhatóbbá teszik a szö­vetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, köztük a közép­parasztok számára is. A termelőszövetkezetek növekedé­se és az új termelőszövetkezetek alakulása már ez év őszén elkerül­hetetlenül napirendre tűzd- a belépő dolgozó parasztok földjének össze­vonását olyan táblában, amelyeken nagyüzemi szövetkezeti gazdálko­dást lehet folytatni. Ahol a dolgozó parasztok nagyobb számban terme­lőszövetkezetekbe lépnek, ott egész községre kiterjedő földrendezés, 11». letve tagosítás nélkül az új és meg­növekedett termelőszövetkezetek földjei szétszórt kisparcellákban ma­radnának és így a szövetkezés elő­nyeit nem lehet kihasználni. Pártunk és kormányunk tudatá­esetben elkövettünk, és mindenkép- i;ban van annak, hogy a mezőgazda­pen biztosítanunk kell a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztése egyik legfontosabb elvének, az ön­kéntességnek a betartását. A kény­szer és erőszak útján létrehozott ter­melőszövetkezetek gyakorlatban csak hátrányt jelentettek. Pártunk és kormányunk nemcsak hogy kényszert nem alkalmaz a szövetkezetek szervezésénél, hanem továbbra is segíti az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy növelhessék termelésüket és biztosítja, hogy szorgalmas munká­juk számukra megfelelően gyümöl­ság szocialista átszervezésének ide­jén a tagosítás az egyik legbonyo­lultabb feladat, mert átmenetileg óhatatlanul érinti az egyénileg dol­gozó parasztok egy részét. Arra kell törekednünk, hogy a földek összevo­nása minél kevesebb egyénüeg gaz­dálkodó dolgozó parasztot érintsen és azok feltétlenül kártalanítást kapjanak. A földek összevonása leg­kevesebb egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztot — a dolog természe­ténél fogva — a termelőszövetkezeti (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents