Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
L. ^PQSN/^’ VILÁG PROLET ÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Emeljük a nők körében végzett politikai munka színvonalát A fö'dművesszövctkezeíek a begyűjtési hét sikeréért Egészheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 136. szám. Aha m filler Szombat, 1955. június 11. Erőteljesebb léptekkel előre a mezőgazdaság felvirágoztatásának útján A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 7—8-án megtartott ülése újabb nagyjelentőségű határozatot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. A határozat elemzi termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzetét, s megállapítja, hogy pártunk irányításával, munkásosztályunk segítségével és az állam hathatós támogatásával napról napra erősödik mezőgazdaságunk szocialista szektora. De sokkal előbbre juthattunk volna a mező- gazdaság szocialista fejlődésében, ha 1953 júniusa óta a lábrákapott jobboldali nézetek nem fékezték volna munkánkat. A Központi Vezetőségnek e mostani határozata, csak úgy, mint az ez év márciusi és áprilisi határozata, újabb hatalmas csapást mért ezekre a jobboldali nézetekre azzal, hogy félreérthetetlenül megszabta: »-Pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti.« Kettős, egymással szorosan összefüggő feladat megoldására irányította egész dolgozó népünk figyelmét a KV új határozata: »-a mezőgazdaság szocialista átszervezését s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk.« E kettős feladat megoldására minden lehetőségünk megvan. Van erős, dicső harcokban edzett pártunk, amely nemcsak az utat mutatja meg célkitűzéseink eléréséhez, hanem biztos kézzel vezeti is dolgozó népünket ezen az úton. Nehéziparunk el tudja látni a mezőgazdaságot szántó- és univerzál-trakíorok ezreivel, kombájnokkal, munkagépekkel, műtrágyával, megfelelő növényvédőszerekkel és minden egyéb fontos termelési eszközzel. Van a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségén alapuló szilárd népi demokratikus államunk, amely erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatja, segíti a szocialista mezőgazdaság építését s a mezőgazda- sági termelés növelését. Vannak példamutató termelőszövetkezeteink, amelyeknek tagjai az elmúlt évek alatt győzedelmeskedtek g, tsz- mozgalom kezdeti nehézségein, akiknek jóléte mind több és több egyénileg dolgozó paraszt számára vonzóvá válik. A Központi Vezetőség június 7—8-i határozatát nekünk, somogyiaknak különösen meg kell szívlelnünk, Rákosi elvtárs is felhívta figyelmünket a megyei pártaktíván, hogy a mi megyénkben lassúbb a mezőgazdaság szocialista építése, mint bárhol másutt hazánkban, kell, hogy ez a határozat mindnyájunk harci programjává váljék, s megyénk minden becsületes dolgozója, párttagok és pártonkívüliek egyaránt, ki-ki a maga munkaterületén tudása legjavát vesse latba a Központi Vezetőség által megszabott feladatok Végrehajtásáért. Ahol korábban is így dolgoztak párt- és állami funkcionáriusaink, ott nem maradt el a kívánt eredmény. Palaj-pusztán az elmúlt hetekben a pártmunkások fáradhatatlan felvilágosító munkája nyomán született meg az »Arccal a szocializmus felé« TSZ. Ezen a tavaszon alakult meg Kisasszondon a Csokonai TSZ, amelynek szervezésében a község tanácselnöke kommunistához méltóan kivette részét. A Központi Vezetőség legújabb határozata ismételten aláhúzza a pártós állami funkcionáriusok felelősségét a tsz-mozgalom fejlesztésében. Ez a határozat kell hogy iránytűjévé váljék Kutas község párt- és tanácsvezetőinek is: ne hagyják magára, sőt minden erejükkel támogassák a tsz-előkészítő bizottságot, •hogy mielőbb megalakulhasson a termelőszövetkezet az ő községükben is. Ugyanez a feladat vár megyénk minden tanácselnökére, falusi kommunistáira, A KV-határozat kétszeresen aláhúzza gépállomásaink szerepét a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében, s a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésében. A gépállomásokat nemcsak azért hívta életre pártunk és kormányunk, hogy gépsikkel segítsék a mezőgazdaság dolgozóinak, elsősorban a termelőszövetkezeteknek a munkáját — bár ez is nagyon fontos feladatuk —, hanem mulaszthatatlan kötelességük az is, hogy erejükhöz mérten részt- vállaljanak a tsz-ek létrehozásáért, megszilárdításáért és fejlesztéséért vívott politikai szervező és nevelő munkából is. Nem kisebb feladat vár állami gazdaságaink dolgozóira sem, akiknek példamutató gazdálkodással a gyakorlatban kel! igazolniuk az egyéni gazdák előtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzem adta korlátlan lehetőségeket A mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítésének élharcosai a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói — állami gazdasági, gépállomás! dolgozók, valamint termelőszövetkezeti tagok. Mozgósítsák őket kommunistáink e szerepük maradéktalan betöltésére. De kommunistáinkra, népnevelőinkre vár az a feladat is, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak megmagyarázzák: pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget megad nekik termelésük növeléséhez, növénytermelésük, állattenyésztésük hozamának emeléséhez. Ám meg kell mondani az egyéni termelőknek azt is, hogy boldogulásukat, számításukat a termelőszövetkezetekben sokkal inkább megtalálják. Egyre szaporodik azoknak az egyéni gazdáknak a száma, akik megértik pártunknak ezt á szavát. Kaposkeresztúron péidául az, elmúlt j napokban alakult meg a Petőfi TSZ, amely a falu kommunistáinak, becsületes dolgozó parasztjainak önálló, saját kezdeményezéseképpen jött létre. Fejlődik tehát szinte óráról órára megyénk termelőszövetkezeti mozgalma, újabb és újabb dolgozó parasztok hagynak fel a régi. megszokott élettel, s lépnek rá a jobb megélhetés, a gondtalanabb életet biztosító közös útra. A szövetkezeti mozgalmat azonban nem szabad magárahagyni. Sokat tehetnek fejlődéséért maguk a termelőszövetkezeti tagok is. Ha az egyéni gazdák azt látják, hogy a termelőszövetkezetben példás rend uralkodik, a tsz növényei a legszebbek a határban és a tsz állatai a leggondozottabbak, s főleg, ha azt látják, hogy a tsz tagjai egyetértésben nagyobb jólétben élnek, akkor közülük mind többen és többen vágyakoznak be a szövetkezeti tagok táborába, S hogy ez a vágyakozás elhatározássá, belépésre .sarkalló tetté érlelődjék, ahhoz az keil, hogy termelőszövetkezeteink tagjai jó barátságban éljenek az egyéniekkel, fogják meg kezüket, hívják és fogadják szívesen maguk közé mindazokat az egyéni gazdákat, akik érdeklődnek a közös gazdálkodás iránt. A mezőgazdaság felvirágoztatása sokrétű feladatot állít dolgozó népünk -elét. Munkásosztályunk, mint eddig is mindig, ezután is nagy segítséget ad a falu dolgozóinak azzal, hogy időben falura küldi azokat a cikkeket, termelvényeket, amelyekre a falusi dolgozóknak szükségük van termelésük fokozásához, élet- színvonaluk emeléséhez. A mezőgazdasági dolgozóidnak, termelőszövetkezeti tagjainknak és egyénileg dcl- ! gozó parasztjainknak is halasztha- ; tat'anul feladatuk, hogy| becsülettel teljesítsék a munkás-paraszt szövetségből rájuk háramló kötelezettségeket: a maga idejében fizessék meg adójukat, adják be az államnak járó terményt, állatot és állati terméket. Az állam soko'dalú támogatásának felhasználásával különös gonddal növeljék a kenyérgabonatermelés és a szarvasmarhatenyésztés színvonalát, gondosain és időben végezzék el az időszerű mező- | gazdasági munkákat. Párt- és állalmi szerveink minden segítséget ad- ijanak meg falusi dolgozóinknak a KV június 7—8-i határozata végrehajtásához, hogy erőteljesebb lépésekkel haladhassunk előre a szocialista mezőgazdaság megteremtésének, a mezőgazdasági termelés na- gyobbarányű fellendítésének pártmutatta útján. II mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mező- gazdasági termelés fellendítésének további feladatairól Hegedűs András elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség 1955. jítnius 7—8-i ülésén Tisztelt Központi Vezetőség! A munkásosztály hatalomra kerülése óta társadalmunkban, népgazdaságunkban és ezen belül a mezőgazdaságban is mélyreható változás, következett be. Történelmi jelentőségű az a tény, hogy a mezőgazdaságban szocialista szektor alakult ki, amelyhez szántóterületünknek már egy- hanmada tartozik. Megindult és — a kulákság, valamint más ellenséges elemek minden mesterkedése ellenére — ellenállhatatlan erővel halad a szocialista mezőgazdaság kialakítása, ami megteremti a lehetőséget a mezőgazdasági termelőerők gyors (kifejlődéséhez és kizsákmányolástól mentes, szabad életet, jólétet biztosít a dolgozó parasztságnak. Pártunk és kormányunk a , gyorsan fejlődő szocialista nehéziparra támaszkodva, népünk élelmiszerekkel való jobb ellátása, népgazdaságunk fejlesztése érdekében nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Áz 1953. decemberi határozat intézkedéseinek megvalósítása nyomán a mezőgazda- sági termelés sok ágazatában, kiváltképpen a kukorica- és zöldségtermelésbein, a sertés- és baromfit e- nyésztésben erőteljes fejlődés indult meg. A mezőgazdaság egészséges fejlődését azonban hátráltatták és sok tekintetben megakasztották a pártunkban és államapparátusunkban lő veszéllyé vált népellenes jobboldali nézetek, amelyek egyaránt kárt okoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés általános fellendítésében. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és áprilisi határozata döntő csapást mért ezekre a népellenes nényomatékosan aláhúzta, zetekre, hogy csak a lenini hármas jelszó következetes alkalmazásával — a szegényparasztságra támaszkodva, szilárd szövetségben a középparasztsággal, harcolva a kulákság ellen — lehet megvalósítani a munkás-paraszt szövetség megerősítését. A párt és a munkásosztály azonban nem tudná megszilárdítani befolyását a középparasztság között, ha a szegényparasztságra támaszkodva nem folytatna következetes, mindennapi harcot a külákságnak a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyása megsemmisítéséért. A jobboldali nézetek — figyelmen . kívül hagyva az osztályharc éleződését — gyengítették a kulákság elleni harcot és lehetőséget adtak a. kulákság politikai befolyásának megnövekedésére és gazdagodására is. Most az a tennivaló, hogy elsősorban politikai munkával leleplezzük, elszigeteljük, s határozott gazdasági intézkedésekkel visszaszorítsuk a kulákságot: ez egyik legfontosabb előfeltétele a mezőgazdaságiban előttünk álló feladatok sikeres megoldásának. Pártunknak és kormányunknak a helyes lenini politikát követve a faluban két egymástól elválaszthatatlan, egymással egységet alkotó feladatot kell megoldania: győzelemre kell vinnie a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét, és ezzel egyidőben fel kell lendíteni? a mezőgazdasági termelést. . Tisztelt Elvtársak! Pártunk előtt a falun népi demokráciánk fejlődésének mostani szakaszában legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozó parasztok kisüzemi gazdaságainak egyesítése az önkéntesség alapján szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokban. E feladat sikeres ^végrehajtása ad lehetőséget a mezőgazdaságban a munka termelékenységének gyors növekedésére és arra, hogy megszűnjék az az ellentmondás, amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és az egyhelyben topogó mezőgazdaság között fennáll. A termelőszövetkezeti mozgalom megfelelő ütemű fejlődéséhez pártunk III. kongresszusa határozatának megvalósításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy végrehajtva a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatait, szétzúzzuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését akadályozó, mindenékelőtt a Nagy Imre elvtárs által képviselt káros jobboldali nézeteket. Elsősorban azokkal a nézetekkel kell szembeszállnunk, amelyek szerint a kis- és középparaszti gazdaságok a maguk módján szintén a szocializmus irányába fejlődnek és a népi demokrácia viszonyai között tömegesen és évről évre képesek rendszeresen bővített újratermelésre. Ezek a nézetek a termelőszövetkezeti . mozgalom ellen irányultak és hirdetői — szemben a kongresszus határozataival — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének látszólagos elnapolását, ténylegesen azonban a napirendről való teljes levételét szorgalmazták. A kisárutermelés fejlődéstörvényeinek meghamisítása, a kis- és középparaszti gazdaságok termelési, lehetőségeinek túlértékelése anti- marxista álláspont. A kis- és középparaszti gazdaság, mint Lenin megállapította, a proletárdiktatúra viszonyai között is napról napra szüli a kapitalizmust, -azaz lehetőséget. ad a kizsákmányolás és a spekuláció különböző formáinak újjáéledésére, sőt erősödésére. A kis- és középparászti gazdaságok természetesen fejlődhetnek a szocializmus irányában, de nem automatikusan és nem a kisárutermelés keretei között, ahogy azt mindenekelőtt Nagy Imre elvtárs és mások állították, hanem a párt és a kormány tudatos, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikai, gazdasági és szervező munkája eredményeképpen oly módon, hogy az önkéntesség elve alapján fokozatosan szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokban egyesülnek. Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekéiben nagyarányú politikai és -gazdasági szervező munkát kell végeznie, hogy fokozatosan gyorsítva a termelő- szövetkezetek fejlesztésének ütemét, 1960-ra a termelőszövetkezetek szántóterülete az ország szántóterületének a többségét tegye ki. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyetlen helyes útja az, amelyet Lenin dolgozott ki szövetkezeti tervében és amelyet Sztálin fejlesztett tovább. Ezen az úton győzött — a világon először — a Szovjetunióban a szocializmus és létrejött a világ leigfejletteb és leg- géipesítettebb szocialista nagyüzemi mezőgazdasága. Q tsz-mozgalom fejlesztésének egyik isolontosabb elve: az önkéntesség A lenini utat követve nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, amelyeket 1953. júliusa előtt számos csözzék és nem tűri, hogy bárki is elferdítve pártunk politikáját e tekintetben zavart keltsen a dolgozó parasztság soraiban. Az önkéntesség elvének azonban semmiféle köze nincs ahhoz az »elmélethez«, amely szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezése minden különösebb erőfeszítés nélkül, automatikusan megy végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csakis a párt és a népi demokratikus állam céltudatos, politikai és gazdasági szervezőmunkájával jöhet léire. Enélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A szocializmus győzelmét a falun megkönnyíti, hogy a Szovjetunió taipasztalataiíiiak felhasználásával hazánkban is kialakult a szövetkezésnek olyan egészséges, életerős formájai, amilyen a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely a legjobban egyezteti ősszé a népi demokratikus állam általános és a dolgozó parasztság egyéni érdekeit. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt a továbbiakban is összehasonlíthatatlanul nagyobb segítségét és támogatást kell hogy kapjanak, mint a szövetkezetek egyszerű típusai, vagy a különféle társulások. Seaitjiih a szövetkezés egyszerűbb.tormái! is Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság egyrósze azonban! nem egyszerre választja a régitől leginkább eltérő legfejlettebb szövetkezeti formát, hanem kezdetben olyan átmeneti megoldásokat tesz magáévá, amelyek kevésbé térnek el a számára megszokott régi gazdálkodástól. Pártunk és kormányunk ezért a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a szövetkezésnek egyszerűbb formáit is segíti. Továbbra is támogatni kívánjuk a gyakorlatban bevált egyes típusú termelőszövetkezeti csoportokat, valamint a különböző termelési társulásokat, amelyek elsősorban a földművesszövetkezetek keretében alakultak és működnek. Sőt még a legfejlettebb típusú szövetkezetben is fenn kell tartanunk a szövetkezésnek azokat a vonásait, amelyek — mint a földjáradék fizetése, a 'bevitt állatok és felszerelések értéke egyrészének az alapszabály szerinti visszatérítése — könnyebbé és érthetőbbé, éppen ezért elfogadhatóbbá teszik a szövetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, köztük a középparasztok számára is. A termelőszövetkezetek növekedése és az új termelőszövetkezetek alakulása már ez év őszén elkerülhetetlenül napirendre tűzd- a belépő dolgozó parasztok földjének összevonását olyan táblában, amelyeken nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást lehet folytatni. Ahol a dolgozó parasztok nagyobb számban termelőszövetkezetekbe lépnek, ott egész községre kiterjedő földrendezés, 11». letve tagosítás nélkül az új és megnövekedett termelőszövetkezetek földjei szétszórt kisparcellákban maradnának és így a szövetkezés előnyeit nem lehet kihasználni. Pártunk és kormányunk tudatáesetben elkövettünk, és mindenkép- i;ban van annak, hogy a mezőgazdapen biztosítanunk kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése egyik legfontosabb elvének, az önkéntességnek a betartását. A kényszer és erőszak útján létrehozott termelőszövetkezetek gyakorlatban csak hátrányt jelentettek. Pártunk és kormányunk nemcsak hogy kényszert nem alkalmaz a szövetkezetek szervezésénél, hanem továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy növelhessék termelésüket és biztosítja, hogy szorgalmas munkájuk számukra megfelelően gyümölság szocialista átszervezésének idején a tagosítás az egyik legbonyolultabb feladat, mert átmenetileg óhatatlanul érinti az egyénileg dolgozó parasztok egy részét. Arra kell törekednünk, hogy a földek összevonása minél kevesebb egyénüeg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és azok feltétlenül kártalanítást kapjanak. A földek összevonása legkevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot — a dolog természeténél fogva — a termelőszövetkezeti (Folytatás a 2. oldalon.)
