Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

2 SOMOGYI mPLAP Péntek, 1955. június 10. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatai (Folytatás az 1. oldalról.) .afegyelem, a tagolt nem becsülik léggé a közös vagyont, gyakran ie gsértik az alapszabályt és mert a épállomások munkája a javulás el­mére sem kielégítő. A termelőszövetkezetek megszilár- ításában a legfőbb feladat most az, ogy a növénytermelés és az állatte- yésztés hozama már ebben az év­en jelentősen emelkedjék és a jö- edelmezőbb gazdálkodás eredtné- yeként a tagok jövedelme túlhalad-* a az egyénileg gazdálkodó dolgozó arasztokét. Ez az egyik legfonto- abb f eltétele annak, hogy a termelő- zövetkezeti mozgalom már ebben az vben számszerűleg is egészségesen ovább fejlődjék. A terméshozamok övelése érdekében jobban ki kell asználni a rendelkezésre álló gépe- et, bátrabban kell bevezetni a fej- stt agrotechnikai eljárásokat, gyor- abban kell növelni a talaj terrnő- rejét és fokozottabban kell érvé- yesíteni a termelőszövetkezeti ta- dk anyagi érdekeltségét. A termelőszövetkezetek törekedje- ek arra, hogy szántóterületük mint- gv 20 százalékán évenként végezzék 1 a szervestrágyázást, s a holdan- ént átlagosan felhasznált műtrágya rennyiségét pedig emeljék mintegy 00 kilogrammra. 1 Fokozottabban kell támogatni • a termelőszövetkezeteket beru­ázásaik megvalósításában. Részükre 956-ban 20—30 százalékkal több pítőanyagot kell adni, mint 1955- ien. Az építőanyagok nagy részét az Iső negyedévben kell leszállítani. A termelőszövetkezetek beruházá- aik megvalósítása során az állami egítségre való túlzott támaszkodás lelyett az eddiginél sokkal jobban asználják fel saját eszközeiket, íunkaerejüket. Építkezzenek egv- zerűbben és olcsóbban, helyileg biz- asítható anyagokkal. A járási taná­sok végrehajtó bizottságai engedé- rezzék a termelőszövetkezeteknek, ogy a területükön lévő tanyaép lile- eket tulajdonosaik beleegyezésével s az ellenérték megtérítése mellett ebonthassák és ebből is építkezhes- enek. A termelőszövetkezetek tagosított őrületéről a kulákokat és egyéb el- enséges elemeket el kell távolítani, le részükre házhelyet kell adni, meg :ell nekik engedni lakóépületük le­rontását és a tanács által kijelölt lázhelyen új épületek építését. 0 A termelőszövetkezeti mozga- “• lom további egészséges fejlődé- e érdekében erősíteni kell a terme- őszövetkezetek belső szervezettségét s nagyobb gondot kell fordítani az Japszabály betartására. Véget kell etni annak, hogy a termelőszövet- :ezet átjáróiház legyen. Ezért vissza :ell állítani az alapszabálynak azt a orábbi helyes rendelkezését, hogy a ermelőszövetkezetből való kilépési zándékot csak a belépéstől számí- ott 3 év eltelte után lehet a közgyű- éstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetősé- ei, a pártszervezetekre támaszkod- a, szilárdítsák meg a munkafegyel- net és a családtagok közös rnunká- ■a való (bevonásával szüntessék meg munkaerőhiányt. Szigorú rendet :ell teremteni a munkaegysegek lyilvántartása és elszámolása terén. 1 megyei és járási tanácsok végre­hajtó bizottságai kötelesek biztosíta- li a nyilvántartás megszervezését, és dlenőrizzék, hogy a termelőszövet- :ezeti tagok az alapszabályt betart­ok. A termelőszövetkezeti tagok anya- ;i érdekeltségének további fokozása 'égett a jól dolgozó brigádoknak, nunkacsapatoknak, az állattenyész- ésben pedig a tagoknak, a terven elüli termés és termék után őket negillető prémiumot ki kell adni. Mindenütt létre kell hozni a meg- elelő munkaszervezgtet. A munka- zervezet alapvető formája mind a lövény termelésben, mind az állat te­nyésztésben: a brigád. A termelőszövetkezetek megerősí­tse érdekében a közös gazdaság sok- ildalú, gyors fejlesztése mellett to­pábbra is segíteni kell a termelőszo- /etkezeti tagokat, hogy az alapsza­bály által megengedett kereteik között ejleszthessék háztáji gazdaságukat. Mindenütt törekedni kell arra, hogy t termelőszövetkezeti tagok háztáji 'azdaságában legyen egy-egy tehén is a család szükségletéhez képest .—2 hízósertés. A járási tanácsok és a termelőszö­vetkezetek vezetőségei — elsősorban i tagok meggyőzése útján — gondos­kodjanak az alapszabályellenesen 'elduzzasztott háztáji gazdaságok túl- néretezettségének megszüntetéséről, nert ez akadályozza a termelőszö­vetkezeti gazdaságok megerősödését. Azoktól a termelőszövetkezeti tagok­tól, akik e téren az alapszabályt nem tartják be, a községi tanácsok végre­hajtó bizottságai vonják meg a be­adási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagyobb háztáji gazdaság egész területét terheljék meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tokra érvényes beadási és adófize­tési kötelezettséggel. A Földművelésügyi Minisztérium minden termelőszövetkezetben tegye kötelezővé a könyvelést, valamint könyvelő alkalmazását. A kisebb te­rületű termelőszövetkezetek alkal­mazzanak megfelelő fizetés ellené­ben a könyveléshez értő — elsősor­ban földművesszövetkezeti — dolgo­zókat. A Magyar Nemzeti Bank el­lenőrizze és segítse a termelőszövet­kezeteket a szakszerű és megbízható könyvelés és nyilvántartás megszer­vezésében, a hitelek rendeltetéssze­rű felhasználásában. A termelőszövetkezeti alapszabály betartása, a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelemelosztás ér­dekében minden termelőszövetkezet­ben jól működő szervvé kell tenni az ellenőrző bizottságot. O Ki kell szélesíteni a termelő­'szövetkezeti vezetőkáderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalát. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti vezetőik to­vábbképzésére szervezzen a téli hó­napokban állandó jellegű négyhóna­pos vezetőképző tanfolyamokat az Agrártudományi Egyetem és a me­zőgazdasági akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente 600—700 ter­melőszövetkezeti vezetőt kell kiké­pezni. A mezőgazdasági akadémiák és technikumok neveljenek minél több szakembert a termelőszövetke­zetek számára. A mezőgazdasági szakiskolák szá­mát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább 1000 terme­lőszövetkezeti tag végezzen a szak­iskolákban. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti tagok széle­sebb körű szakmai képzéséről helyi "ezüstkalászos« tanfolyamokon gon- goskodjék. Emellett a gépállomá­sok mezőgazdászai tartsanak a téli hónapokban minden termelőszövet­kezetben szakelőadásokat. A termelőszövetkezetek tartsa- * nak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokkal, ismertessék velük szövet­kezetük eredményeit. A pártszerve­zetek és a járási tanácsok szánjanak szembe a szövetkezetek egy részében tapasztalható elzárkózó magatartás­sal és ne engedjék, hogy alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvé­telét, vagy korábban kilépettek visz- szavételét. Uj termelőszövetkezetek alakulásá­nak szervezettebbé tétele érdekében a pártszervezetek és a tanácsok tá­mogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az elő­készítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozókat, azok földjét, állatállományát, gazdasági felszere­lését. A gépállomás segítségével dol­gozzák ki az alakuló szövetkezet ter­melési feladatait és végezzenek fel­világosító munkát a dolgozó parasz­tok, különösen a középparasztok kö­zött, érjék el, hogy a belépők között már az idén jelentős számban legye­nek középparasztok. A termelőszövetkezetekbe való be­lépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály betartását. Mindenütt meg kell követelni, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szükséges vetőmagvakat térítés nél­kül, továbbá a háztáji gazdaság ke­reteit meghaladó állatállományt, ta­karmányt és gazdasági eszközeiket a megállapított térítési feltételek mel­lett a közös gazdaságba hiánytalanul beadják. Arra kell törekedni, hogy a család­fő mellett a család valamennyi me­zőgazdaságban dolgozó tagja, asszo­nyok és lányok is, tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe kulákokat és más osztályidegen elemeket to­vábbra sem lehet felvenni és éberen kell őrködni afelett, hogy a (kulákok ne furakodhassanak be a termelő- szövetkezetekbe. Ahol eddig mégis megtűrtek kulákokat és más ellensé­ges elemeket, onnét ezeket haladék­talanul távolítsák el. IV. A gépállomások munkájáról A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének sikeres végrehajtása, a mezőgazdasági termelés hozamának előirányzott növelése jórészt a gép­állomások munkájától (függ. Pár­tunknak és népi demokratikus álla­munknak, s az egész munkásosztály­nak az ediginél nagyobb erőfeszíté­seket kell tennie, hogy a gépállomá­sok technikailag és politikailag gyor­sai! fejlődjenek, hogy betöltsék a termelés növelésében és a mezőgaz­daság szocialista átszervezésében reájuk háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépek­kel való további felszerelését, káde­rekkel való megerősítését, hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával mezőgazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. A gépállomások többsége már ed­dig is nagy segítséget nyújtott a ter­melőszövetkezeteknek és az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak. Az elmúlt évben több munkát végeztek a termelőszövetkezetekben és az egyéni parasztgazdaságokban, s javult a gépi munka minősége is. A termelőszövetkezetekben dolgozó 2500 gépállomási mezőgazdász egy része már eddig is számottevő se­gítséget nyújtott a termelőszövetke­zetek gazdálkodásának fejlesztésé­hez. A gépállomások munkája a javu­lás ellenére sem kielégítő. Munká­juk nyomán még nem emelkedik kellően a termelőszövetkezetekben a növénytermelés és az állattenyésztés hozama. A gépállomások vezetőinek és dolgozóinak egy részét még nem hatja át az a tudat, hogy nagyrészt a gépállomás jó munkájától függ a termelőszövetkezetek megerősödése és számszerű fejlesztése, valamint a terméshozamok általános növelése. A gépállomások többségében — a gazdasági szervező munka alacsony színvonala, a munkafegyelem laza­sága és a szocialista tulajdon gon­datlan kezelése miatt — nem hasz­nálják ki megfelelően a gépeket. Alacsony a munka termelékenysége és magas az önköltség. Részben en­nek következtében olyan fontos munkafolyamatoknál, mint a kapá­lás. a gabona betakarítása, még ke­vés segítséget adtak a termelőszövet­kezeteknek. A gépállomások munkájában meg­lévő hibák és hiányosságok, a mező­gazdasági szervek nem kielégítő munkája mellett, annak tudhatok be, hogy a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságai és egyes me­gyei, járási pártbizottságok nem ér­tékelik még jelentőségének megfelez lően a gépállomások szerepét, nem fordítanak megfelelő gondot irányí­tásukra. "I A gépállomásokat új, nagy tel- * jesítményű gépekkel kell fel­szerelni. hogy a növekvő termelőszö­vetkezeti mozgalomnak egyre na­gyobb gépi segítséget tudjanak nyúj­tani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) a gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás-vetés 85—90 százalékát; b) a gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukor­répa, burgonya és rostnövények be­takarításának gépesítését is; c) a növényápolási munkáikat, első­sorban a kukorica, burgonya, cukor­répa és napraforgó kapálását 55—60 százalékban és az ezzel egyidőben je­lentkező szálastakanmány-foetakarí- tást 50 százalékban gépesítsék; d) lényegesen fokozzák a termelő- szövetkezeteikben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úgy, hogy a trágyahordás, terményszállítás 45— 50 százaléka géppel történjék. O A gépállomások vezetőit és dolgozóit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásá­ért. Úgy kell dolgozniuk, hogy mun­kájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növény- termesztés és az állattenyésztés ho­zama, és a termelőszövetkezetek ma­radéktalanul eleget tegyenek az ál­lam iránti kötelezettségüknek. a) A gépállomások vezetői személy szerint felelősek a gépi munkák mi­nőségéért. Kötelezni kell őket a gépi munka olyan megszervezésére, hogy azt az agrotechnikai követelmények­nek megfelelő határidőben és kiváló minőségben végezzék el. Szigorítsák meg az elvégzett munkák minőségi átvételét és kötelezzék kártérítésre azokat a dolgozókat, akik rossz mun­kát végeznek. A földművelésügyi miniszter java­solja a termelőszövetkezeti elnökök­nek. hogy a traktorosbrigádok kiváló munkát végző dolgozóit részesítsék természetbeni vagy pénzbeni juta­lomban. b) A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését, és minden eszközzél segítsék elő a nagyüzemű gazdálkodásban rejlő le­hetőségek kihasználását. A mezőgaz­dászok munkáját a termelőszövetke­zetek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni. Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mező­gazdászt a termelőszövetkezetbe he­lyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meg­hallgatásával lehet. A termelőszövet­kezetek vezetőségei a szövetkezeti gazdaságok fejlesztése érdekében az eddiginél hathatósabban támogassák és segítsék a gépállomási mezőgaz­dászok munkáját. A Földművelésügyi Minisztérium 1956 végéig minden gépállomáson alkalmazzon állattenyésztési szak­embert, aki a főagronómus irányítá­sa mellett segítse és ellenőrizze a gépállomási mezőgazdászok állatte­nyésztési munkáját. c) Növelni kell a gépállomások szerepét és felelősségét a termelő- szövetkezetek termelési tervének és költségvetésének elkészítésében. A Földművelésügyi Minisztérium gon­doskodjék arról, hogy il956—tói kezd­ve a termelőszövetkezetek termelési tervfeladatait a megyei tanácsok a gépállomásokig levigyék. A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak. Tegyenek határidőre és jómi­nőségben eleget az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknál vál­lalt kötelezettségeiknek. Akadályoz­zák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek iga-uzsorával ki­zsákmányolják őket. 4 Vég at kell vetni a gépállomá- • sokon az anyaggal, s az anya­gi és pénzeszközökkel való felelőt­len gazdálkodásnak. A pártszerve­zetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt. 5 A gépállomások vezetői a • pártszervezetek s a szakszer­vezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerő vándor! ást és minél előbb alakítsák ki a jó szak­mai felkészültséggel rendelkező ál­landó munkáskollektívát. Ennek ér­dekében tovább kell javítani a gép­állomási dolgozók szociális helyze­tét. A honvédségi párt- és DlSZ-szer- vezetek folytassanak politikai felvi­lágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról be­vonult’ traktoristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül, leszerelésük után, minél többen men­jenek a gépállomásra dolgozni. /k A gépállomásokat fokozott mértékben kell erősíteni jó po­litikai képzettséggel és szervezőké­pességgel rendelkező, tapasztalt munikáskáderekkel. valamint meg­felelő szakmai felkészültséggel ren­delkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területeiről 1955-ben 50, 1956-oan pedig további 100 jól képzett gépészmérnököt kell küldeni a gépé!1 cmásokra. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy ezer katonaviselt dolgozó számára szervezzen Diesel-traktor­vezetői tanfolyamot. rf A Központi Vezetőség felhívja * * a gépállomások vezetőit és dol­gozóit, hogy gépeik teljes kihaszná­lásával. a munka minőségének meg­javításával már ebben az évben adjanak fokozott segítséget a ter­melőszövetkezeteknek a munkaigé­nyes termelési folyamatok — kapá­lás, takarmány- és gabonabetakarí­tás — elvégzéséhez, terméseredmé­nyeik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. A mezőgazdasági gépek kor- • szerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a Mezőgéptervező Iro­dát kiváló gépszerkesztő mérnökök­kel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erő­sítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, üzemi laborató­riumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság za­vartalan alkatrészellátását, gondos­kodjék megfelelő öntödei kapacitás­ról, hogy a mezőgazdasági gépalkat­részekhez szükséges különböző önt­vények időben és kifogástalan minő­ségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatré­szeinek gyártásáról a sorozatot gyár­tó vállalat tartozik gondoskodni. V. Az állami gazdaságok munkájának megjavításáról Az elmúlt években az állami gaz­daságokban megteremtettük a nagy­üzemi gazdálkodás legfontosabb fel­tételeit. Az állami gazdaságok ha­talmas gépparkkal rendelkeznek, ve­zetőik többsége politikailag, szak­mailag tapasztalt. Eginre több azok­nak a gazdaságoknak a száma, ame­lyek példát mutatnak és a gyakor­latban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és néphez hű értelmiségi hozzáértéssel és becsüle­tesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkakörökbe osztályidegen, ellenséges elemek, al- szakemberek is furakodtak be, akik­nek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás me§ javításával, a termelési eredmények növelésével, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb veszteseg- ment-es, jól jövedelmező, példamuta­tó mezőgazdasági nagyüzemekké -e gyék gazdaságukat. 1 A termésátlagok, az állatte- • nvésztés hozamának növelésé­vel tovább kell emelni az állami gazdaságok árutermelését. 1956-ban 3 millió mázsa kenyérgabonát, 500 ezer mázsa húst és 130 millió 'liter tejet kell a városi dolgozók ellátásá­ra átadniuk. 2 Az állami gazdaságok jótelje- • sítményű tenyészállatok és bő termést adó vetőmagvak előállításá­val segítsék elő az egész mezőgaz­dasági termelés fellendítését. A tér­imé1 őszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terme­lésének megsegítéséhez 1956-ban 900 ezer mázsa minőségi vetőmagot, 2000 tenyészbikát, mintegy 40 ezer te- nyészsertést és 4000 kost adjanak. Q Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok terméseredményeinek to­vábbi növelése mellett a kapásnövé- hyek termésátlaga is már ebben az évben meghaladja az országos átla­got. Fordítsanak nagy gondot a leg­értékesebb takarmánynövény, a ku­korica termesztésére, amelynek ve­tésterületét 1956-ban — 1955-höz ké­pest — legalább 40 százalékkal emel­jék. Az állami gazdaságok minisz­• tere tegyen intézkedéseket, hogy a (gépek kihasználási foka már ez évben legalább 15 százalékkal ha­ladja meg az 1954. évit, 1956-ban pro- dig további 5 százalékkal növeked­jék. Az erőgépek teljesítőképességei­nek jobb kihasználása érdekében a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. C Az állami gazdaságokban szi- gorúan meg kell .követelni a pénzügyi tervek maradéktalan tel­jesítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyere­ségük 25 százalékát a gazdaság ter­ven felüli beruházásaira és 15 szá­zalékát 'jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró gazdaságok vezetőit 1956-tól sem pré­miumban, sem jutalomban részesí­teni nem szabad. Gondosabban kell felhasznál­* ni a beruházási összegeket. El­sősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelé­sét, az önköltség csökkentését segí­tik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek ki­használásával (vályog, terméskő, mész, nád, szalma stb.), a saját re- zsis építkezések (bővítésével olcsób­bá kell tenni. 'T Az állami gazdaságokban az * • önköltség csökkentése, a vesz­teség megszüntetése érdekében szi­lárd munkafegyelmet kell biztosíta­ni. Ebben a munkában az állami gazdaságok vezetői támaszkodjanak a párt- és MEDOSZ-szervezetekre, a gazdaságok kommunistáira és a be­csületes pártonkívüli dolgozókra. Olyan légkört kell létrehozni, amely­. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents