Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. június 9. ...........um ii ini"<iiii —— i iiniBümii A Patyolat dolgozói elhatározták: visszaszerzlk üzemük jóhírét A Patyolat sokáig azok között az üzemek között volt, amelyek nem teljesítették tervüket. Május befe­jeztével végre örömmel jelenthet­ték, hogy mind dekádterveíket, mind havi tervüket maradéktalanul tel­jesítették. Május hónapot 110 száza­lékos tervteljesítéssel zárták. Ez igen örvendetes annál az üzemnél, amelynél tavaly augusztus óta ez év áprilisáig nem volt terv- teljesítés, de béralaptúllépés annál többször. A múlt hónapban már nem volt béralaptúllépés sem, sőt mintegy 1500 forint megtakarítást is értek el úgy, hogy jól szervezték meg a munkát, időbéres órák nin­csenek, a dolgozók kihasználják munkaidejük minden percét. Pótol­ták a hiányzó munkaerőket, s most már a vasalóban sem akadnak el a ruhák, örvendetes eredmény az is, hogy a műit hónapban sokat ja­vult a munka minősége. A mosoda dolgozói különösen ki­váltak jó munkájukkal a múlt hónap­ban. Tervüket a sztahanovista fel­tételiek tezerint teljesítették.. Dicsé­retre méltó Kosa Béla munkája, aki nemrég óta dolgozik az üzembein, de feladatát máris kifogástalanul látja el, tervét rendszeresen, kiváló minő­ségű munkával teljesíti. Hogy a, be­adott ruhákat határidőre, terv sze­rint elkészíthessék, ahhoz hozzájá­rulnak a vasaló üzemrész dolgozói is. Itt Szabó Ferencnének és Búzás Lászlónénak legszebb a teljesítmé­nye. Szűcs Istvánná ugyancsak nagy szorgalommal végzi munkáját, így jellemzik őt: keveset beszél, jó! dolgozik. Dicső Gizella amellett, hogy az új, a gyakorlatlan dolgozó­kat oktatja, saját munkáját sem hanyagolja el, tervét mindig telje­síti. A fűtők, gépészek — az eigész üzem kollektívája — mindent meg­tettek, hogy a május hónapot ilyen szép eredménnyel zárhatta a válla­lat, Valamennyien tettek vállalást és csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. A vállalat dolgozóinak az a célki­tűzése, hogy visszaszerzlk a Patyo­lat jóhírét. Ehhez az első lépéseket ■már megtették. Bátran tegyék meg a további lépéseket is, hogy a jövő­ben ne a legrosszabb, hanem a leg­jobb vállalatok között említsék a Patyolatot. Tudnivalók a mentők hívásával kapcsolatban A mentők csak akkor végezhetik el zavartalanul munkájukat, ha ki­vonulásukat kizárólag indckolt eset­ben veszik igénybe. Akkor hívják ki a mentőket, ha a beteget, sérül­tet csak mentőgépkocsival lehet el­szállítani. Betegszállítás kérhető, ha a beteg kezelőorvosa elrendelte a memtő- gépkocsival történő szállítást, vagy ha már előzőleg a beteg számára a kórházi ágyat biztosították. A be­tegszállítás megrendelésénél feltét­lenül pontosan közölni kell a beteg­re, balesetnél a baleset körülményei­re vonatkozó adatokat, A mentők pontos felvilágosítása elősegíti mun­kájuk jobb és szakszerűbb elvégzé­sét. Városok ritkán lakott külterü­letein és vidéken, különösen éjsza­ka a kivonuló mentőket jól felis­merhető és előre megbeszélt helyen kell megvárni. F.ossz időjárási viszo­nyok mellett» fellazult, sáros uta­kon a -beteget lovaskocsival vigyék a köves útig, ahol a mentőkocsi át­veszi. A memtőkocsin a beteget legfel­jebb egy hozzátartozója kísérheti. Minden indokolatlan hívás a men­tőket megakadályozhatja abban, hogy ugyanakkor sokkal súlyosabb balesethez vagy betegszállításhoz ki­vonuljanak. Ez a beteg, illetve sé­rült számára néha végzetes lehet, vagy tartós egészségi károsodást okozhat. Esetleges panasszal keretesük fel a mentőállomás vezető orvosát, vagy az országos mentőszolgálat központját. (Budapest, V., Markó u. 22.) MTI. A SZERKESZTŐSÉG KÖNYVHETI POSTÁJÁBÓL Irodalmi-est és szavalóverseny volt Somogyszilban Június 5-én, vasárnap este az ün­nepi könyvhét megnyitása alkalmá­val a somogyszili Petőfi népkönyv­tár a Megyei Könyvtár segítségével nagyszabású irodalmi estet és sza- vaióversenyt rendezett. Este 8 órára mintegy 300—350 főnyi közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa az új magyar irodalom tíz esztendejé­ről szóló előadást. Tóthszöllősy Józsefné tanár ma- gasszínvonalú előadását mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a közön­ség. Előadását többször szakította félbe a felcsattanó tapsvihar. Utána Hatos Sándor földmunkás, volt 19-es vöröskatona szólalt fel. Ezután kezdődött a szavalóver­seny, amelyre 14-en neveztek be. Nagy sikere volt Szili Józsefné 60 éves asszonynak, aki nagy művészi tehetséggel és mély átéléssel adta elő A szökevény című verset. Tárnái József 50 éves bognármester Ady tói szavalt a tőle megszokott drámai erővel. Hontváry Endre 40 éves tsz- tag Petőfi Egy gondolat bánt enge- met című versét mondta el nagy ha­tással. Nagyon kedves volt a kis Sallai Erzsi; Tárnái Éva bájosan ad­ta elő József Attila Altató-iát. A lelkes DISZ-fiatalok is mind nagyszerű felkészültséggel álltak a közönség elé és jobbnál-jobb elő­adásban tolmácsolták a magyar köl­tők gyöngyszemeit. Előadás után a jelenlévők még sokáig maradtak együtt, a pedagó­gus-zenekar szórakoztatta őket mű­sorával. Bánki Gyula. Nyaraló Zetor A Marcali Gépállomás trakto­rosai nagy örömmel fogadták új kincsüket, az új Zetort és kulti- vátort. Nagy szükség van most erre, hisz a, növényápoiás jó és időbeni elvégzésétől nagymér­tékben függ termésünk, jövő évi kenyerünk. A gépállomás veze­tői és dolgozói azon nyomban terveket szőttek: vajon hova és milyen munkára küldjék az új gépet. De tervük, álmaik nem valósulhattak meg, mert bármi­lyen szokatlanul és hihetetlenül is hangzik, a Zetor megérkezése pillanatában »-kiesett a termelés­ből«. .. Talán avatatlan kézbe került, vagy valaiki szándéko­san megcsonkította? Nem, nem ez történt. A gép, sajnos, nö­vényápolási munkákra alkal­matlan állapotban érkezett meg. A Beruházási Igazgatóság téve­désből vagy feledékenységből — de joggal nevezhetnénk ezt vét­kes gondatlanságnak is — moto­ros fűkaszáló és hidraulikus emelő nélkül juttatta el a várva várt Zetort rendeltetési helyére. Es a sokhelyütt hasznosítható gép most a szebb napokat váró kultivátorral együtt egyéb tar­tozékok hiányában tétlenül »■nyaral« a gépállomás udvarán. A traktoristáit, mint mindig, most is hálásak a segítségért, melyet a felsőbb szervektől kap­tak. de vajon mennyiben nevez­hető segítségnek az ilyen fele­lőtlen intézkedés? Most minden nap, mindén perc drága, s a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Igazgatóságának ►►majd utánanézünk« ígérete nem nyugtatta meg a dolgozó­kat. Jó lenne, ha a felsőbb szer­vek, elsősorban a Gépállomások Megyei Igazgatóságai sürgősen intézkedne és valódi segítséggel biztosítaná a jó munkát, a gép­állomás tervteljesííésének lehe­tőségét. „Mari néni" és „Gergely bácsi" Somogybcn A múlt héten budapesti kultur- agitációs csoport vendégszerepeit megyénkben. A csoport tagjai el­látogattak több községbe. Szom­baton Mernyén, este pedig Karú­don szerepeltek a pesti vendé­gek. Itt voltak a rádióból is jói is­mert Mari néni: Völcsei Rózsi és Gergely bácsi: Balázs János, akik kitűnő műsort adtak a dolgozó parasztoknak. Magyar nótákkal szórakoztatta a községek lakóit Béres Ferenc és Lorenz Kornélia. Vasárnap Kaposfő és Nagyba« jóm községekbe látogattak el. Es­te Marcaliban vendégszerepeitek. A legfelejhetetlenebb műsorszá­mok Gergely bácsi és Mari néni jelenetei voltak, melyeknek témái a dolgozó parasztok életéből szól­tak, s amelyek kipellengérezték a beadásban lemaradókat. A hónap vége felé a rádió mű-l vészei kéthetes látogatásra jönnek megyénkbe. Szeretettel várja egész Somogyország. JHeqívte ... / A napközben motorberregéstől hangos kis ut­ca elcsendesült az esti órákban. Csak a késői járó­kelők siető léptei kopognak végig a járdán. Az egyik földszintes épület nyitott ablaka alatt elme- nők lelassítják lépteiket, amint a kiszűrődő vidám beszédfoszlányok és nótaszó megüti fülüket. Bent az épületben, a csillárok égőinek fényétől ragyogó, teremnek is beillő szobában vidám társaság gyűlt össze, nők, férfiak vegyesen. Bankett van. A dolgozók gimnáziuma reál­tagozatának érettségizős növendékei, tanárai ültek össze vidám beszélgetésre — emlékezésre. 1952 őszén, amikor e »vén diákok« beiratkoz­tak a dolgozók gimnáziuma első évfolyamára és megkezdték a tanulást, akadtak köztük néhányan kishitűek. — Kemény fába vágtuk a fejszénket, nem fog sikerülni — mondogatták. Bizony jólesett akkor a tanárok biztató szava: — Nem szabad ab­bahagyni, tanulni kell szorgalmasan, aztán minden rendben lesz. S ők tanultak is. Nappal a munkában állták meg helyüket. (Egyikük a Megyei Tanács dolgozó­ja, másikuk műszerész a postánál, van köztük könyvelő, s van, aki a környező községből jár be az előadásra.) Este pedig az iskolában gyűjtötték maguknak a tudást, s amikor tanítás után haza­mentek, nem feküdtek le kipihenni a nap fáradal­mait, hanem leültek a könyv vagy füzet mellé s tanultak fél éjjeleken át. Nehéz volt. Főleg a kez­deti időben nem volt egyszerű dolog megszokni a hatalmas munkatöbbletet, hogy míg munkatársaik munka után szórakoztak vagy pihentek, ők mate­matikai példákat oldottak meg, vagy fizikai törvé­nyekkel ismerkedtek. Tizenketten kezdték. Minden évben jött hoz­zájuk újabb 4—5 növendék; igaz, ugyanennyit el is vesztettek közülük. Kiket vagy máshová helyez­tek, vagy nem bírták a nehéz munkát. S most, amikor túljutottak az írásbelin, a munka nehe­zén, ismét tizenkét növendék ül együtt. Szilárd ki­tartásuk meghozta a szép eredményt. Pár nap múlva leérettségiznek. Megérte a küzdelem, a munka — árulják el a maturandusok lelkében viharzó érzést a boldogság­tól csillogó szemek. A tanárokkal, akik türelemmel oktatták őket, a növendékek, már rég megbarátkoztak. Most, ami­kor a borospoharak mellett beszélgetnek, nyoma sincs a feszélyezett tanár—diák viszonynak. Ba­rátok azok, akik összekoccintják poharukat, elv- társak, akik megbecsülik egymást a közösen vég­zett jó munka után. Vidáman repülnek tova az órák, egymást kö­vetik a vígabbnál vígabb nóták. Künn az ablak alatt egy késői sétáló pillanatra megáll a fényár­ban úszó nyitott ablakok alatt, majd elindul, s közben halkan dúdolja tovább az imént hallott dalt: >►Ballag már a vén diák ... « Sz. I. Erősödjék tovább a magyar—szovjet barátság! Nagysikerű ünnepségen emlékeztek meg Kaposváron az MSZT fennállásának 10 éves évfordulójáról A Magyar—Szovjet Társaság megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelték Kaposvár dolgozói júni­us 7-én este a Városi Színházban. Már jóval az emlékünnepély kezde­te előtt zsúfolásig megtelt, a színház nézőtere. Az ünnepi díszbe öltözött színpadom foglalt helyet az elnökség, melynek soraiban a párt, a tanács, a tömegszervezetek képviselői, az MSZT megyei szervezetének alapí­tó tagjai ültek. A megnyitó szavak után Nánási Imrémé, a Megyei' Tanács elnökhe­lyettese mondott ünnepi beszédet. Előadásában rámutatott, hogy a ma­gyar—szovjet barátság mennyire ré­gi eredetű. Gyökerei megtalálhatok népünk történelmében. Majd me­gyénk viszonylatában emlékezett meg a Magyar—Szovjet ! Társaság születéséről, életéről'!. Kaposváron az ívISZT 1345. július 10-én alakult meg. A szervezési munkából kivet­ték részüket a kaposvári művészek, írók és tudósok is-. A vidéki szerve­zeteket 194G-iba;n kezdték megalakí­tani. Ezek a szervezetek — mind a kaposvári, mind pedig a vidékiek — hamarosan megtalálták helyüket a kultúrmunka terén és aktívan dol­goztak. A kezdeti időszakban Is már .több mint 50 színvonalas rendezvé­nye volt a szervezetnek. Legalább 10 zenekari hangversenyt rendeztek — volt ugyanis 40 tagú állandó MSZT-zenekar. — önálló hangver­senyeinken oly neves művészek, mint Zathureczki Ede hegedűmű­vész és Böszörményi Nagy Béna zon­goraművész is felléptek — mondot­ta többek között Nánási Imrémé. A Magyar—Szovjet Társaság So­mogy megyei elnöksége 1946. októ­berében, amikor már a megye vidé­ki szervezeteit is kiépítették, nagy­szabású kongresszust rendezett, mely hosszú időre megjelölte a szervezet fejlődésének útját. Ettől az időtől kezdve az MSZT-muinka fejlődése mind jobban megmutatkozott. Az alapszervezetek száma meg­növekedett, a tagság létszáma is többtízezerre nőtt. Az alapszervezetek rendszeres elő­adásokat, kiállítósokaj, műsoros rendezvényeket szerveztek. Egyre nagyobb teret hódított megyénkben az orosz nyelv tanulása. íVIegyeszer- te újabb és újabb orosz nyelvtanfo- I lyamokat indítanak, melyek nagy­számú hallgatóival ismertetik meg eredményesen az orosz nyelv elemi szabályait. A jó tömegszervezeti munka kö­vetkeztében nagymértékben megnö­vekedik az Uj Világ előfizetőinek tábora — mondotta Nánási elvtárs- nő. — Ugyanekkor már szervezete­ink nagysikerű kultúrheteket j:s ren­deztek, melyeken 22 helyi és vidéki csoport 742 kultúraktívával vett részt. Mind élénkebb lesz a megye MSZT_szervezeteinek politikai és kuiftjurálisi tevékenysége;. Bekapcsor lódnak az aktuális mezőgazdasági szervező munkába, így például hatalmas (munkát végzett az MSZT a tsz-mozgalom fejleszté­sében. Előadásokat tartottak a Szovjetunió kolhozairól, munkamódszereiről, ta­pasztalatairól. Jó úton .halad és nap­ról napra erősödik, fejlődik a kap­csolat a többi tömegszervezetekkel. Velük sok közös előadást rendeztek. Az MSZT mindemben segíti a párt és az állami feladatok megoldását. A magyar nép, így Somogy megye dolgozó népe is, felmérhetetlen segítséget ka­pott a Szovjetuniótól. Nemcsak a, kézzelfogható segítség! értendő ez alatt, mint például egyik büszkeségünk, a Kaposvári Textil- művek gépei, melyek szovjet gyárt­mányok, hanem a különböző tapasz­talatcserék folytán is kaptunk segít­séget. A hazánkban járó szovjet de­legációk tagjai átadják dolgozóink­nak tudásukat. A kultúrmunka terén is megismerkedhettünk a Magyar— Szovjet Társaság működése folytán az új, a szovjet kultúrával. Hatal­mas sikereket arattak a megyénk­ben járt szovjet művészek, a Moj- szejev-együttes tagjai, ebben az év­ben pedig Pávai Lisziciáih és Tatjá­na Nyikolajeva. A kulturális delegá­ció tagjai nemcsak felejthetetlen él­ményt nyújtottak városunk, me­gyénk dolgozóinak, hanem hasznos tanáqsaikfef!, tapasztalataik átadá­sával , segítették megyénk kultúrcso- porfjait, művészeit és ez is hozzá­járul a magyar—szovjet barátság további erősödéséhez. Nánási Imréné végül rámutatott! a jelenlegi külpolitikai helyzetre, s többek között azt mondta, hogy békénk megvédésének egyetlen útja a magyar—szovjet barátság további fejlesztése. A beszéd után színes kultúrműsor következett. A színház tán még so­ha nem volt tanúja oly dübörgő tapsorkármak, mely ez alkalommal minden egyes műsorszám után fel- csattant. Többek között felléptek a Pécsi Nemzeti Színház tagjai — Buss Gyula, Korodimii Ferenc, Ko­vács Anni — a -Pécsi Zeneiskola igazgatója: Horváth Mihály zongo­raszámokkal, az MSZT táinccsoport- ja és a Szocialista Kultúráért cím­mel kitüntetett Somogy megyei Né­pi Együttes. Mif kell tudni hársfavirág gyűjtésről? A hársfavirágot mindenki ismeri és tudja, hogy abból értékes gyógy- tea készül. Az ízletes hársfavirág­teát nemcsak hazánkban fogyaszt- I ják, de külföldön is nagyon kedvelt a hársfavirágból készült tea. Közsé­gi tanácsaink és földművesszövetke­zeteink tegyenek meg minden előké- j születet, hogy a teljes virágzás ide- . jén zavartalanul megkezdhető le­gyen a hársfavirág gyűjtése. A 'hársfavirágot száraz időben, teljes virágzásban kell gyűjteni. Ha esetleg tartósabb esőzés állna be, akkor is folytatni lehet azzal a mód­szerváltoztatással, hogy a virágok lefosztása előtt az ágvégeket száraz, s-elJős helyen megszikkadásukig ki­terítjük. Semmiesetre sem szabad az esőtől ázott hársfavirágokat le­fosztani és nedvesen padlásra terí­teni, mert megbámul és menthetet­lenül megdohosodik, ezáltal elveszti minőségi értékét. A hársfavirággyűjtéshez az Or­szágos Gyógynövényforgalmi Válla­lat a helyi földművesszövetkezetek útján gallynyíró ollókat bocsát ren­delkezésre. Minden nyers kg kőhársfavirágért 4 forintot, ezüsthársfavirágért 3 forin­tot fizet a helyi földművesszövetkezet. DOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOO Az ünnepi könyvhét müveiből KOVÁI LŐRINC: Á NAGY VIRRADAT Kovái Lőrinc a felszabadulás óta most jelentkezik először mai életün­ket tükröző művel, amikor az ipa­rosítás korszakának nagyszabású »történelmi« regényét írta meg. A mű középpontjában a diósgyőri ko- hóépítés áll. Az itt dolgozó ipari munkások, de főként a faluról jött napszámosok sorsa adja a mű mon­danivalóját. Az építésben résztvevő emberek átformálódása, gazdagabbá, teljesebbé váló élete meggyőzően tükrözi az ország sorsában lejátszó­dó változások emberformáló erejét. Az író az újjáalakuló valóságot szinte teljes szélességében bemutat­ni kívánó lendületében többszálú cselekmény és sok típus felvonulta­tásával teremti meg egy hősi kor­szak hangulatát, levegőjét. A regény alakjai igen sokfélék, különböző helyről kerülnek össze, különféle ►>poggyászt« hoznak a múltból, csa­ládból, kapcsolataikból. A kohó kö­rüli ►*találkozó« összerázza ezt a sok­rétű emberanyagot, a szerelmen, ba­rátságon. munkaélményen keresztül továbbsegíti számos problémán. A Törökpusztáról bejáró parasztfiata­lok nemcsak pályát választanak — de életpárt is. A lányok—fiúk dol­goznak, néha, összevesznek, szeret­nek. Van aki napszámosból szak­munkás, olvasztár lesz, egyik lány feltűnik c. kultúrcsoportban és szí­nésznőnek készül, de olyan is akad, aki csak próbálkozik és megfutamo­dik a nehézségek elől. Horváth mű­vezető egész Sztálinvárosig, mene­kül családi harmóniáját veszélyez­tető szerelmi érzése elől. A házas­sági válság megoldódik a regény vé­gén. Horváth'oan a távol töltött idő alatt megérlelődik a régi életközös­ség visszaállításának vágya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents