Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-08 / 133. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. június 8. .MUNKÁSKEZEKKEL" Majevszkij cikke a Pravdában a jugoszláv iparról Moszkva (TASZSZ). A Pravda közli Majevszkij tudósítását Jugoszlávia iparáról. A cikkíró rámutat azokra az átalakulásokra, amelyek a jugoszláv gazdasági életben a háború befejezése után bekövetkez-f tök, majd ezeket írja: A háború befejezése után Jugoszlávia munkásosztálya önfeláldozó- an hozzálátott a nép tulajdonává vált ipar helyreállításához és továbbfej illesztéséhez. J ugoszláviiábain társadalmi tulajdonban vannak a nagy- és középipar termelőeszközei, a közlekedés. A bank- és hitelrendszer, valamint a nagykereskedelem az állam kezében van. Államosították az egykori külföldi javakat. A magánszektor részesedése a jugoszláv' iparban és kereskedeleimbeni (házi ipari termelés, kiskereskedelem.) iáiig 10 százalék. Jugoszláviában, 1946-rtól 1951-ii/g, mintegy 350 ,új vállalatot építettek és helyeztek üzembe. A legutóbbi esztendőkben az összes jugoszláviai beruházásoknak több mint 60 százaléka ipari beruházás volt, miközben a nehézipari beruházások évről évre növekedtek. A háború befejezéséit követő években —■ folytatja Majevszkij — Jugoszláviában több, korábban tulajdonképpen nem létező iparág épült ki: nehézipar, az olajkitermelő és olaj- finomító ipar, a rádiótechnika. Az egy lakosra számított ipari termelés 1954-bein az 1939. évihez, képest így emelkedett: ,a viltamos- erőipar termelése 73 kilowattóráról 199 kilowattórára, a széntermelés 437 kilogrammról 799 kilogrammra, az acélgyártás 15 kilogrammról 36 kilogrammra stb. Jugoszlávia ipara a jugoszláv munkásosztály önfeláldozó munkája révén a nemzeti jövedelem legfontosabb forrásává vált. Az ipar részesedése e nemzeti jövedelemben 42,1 százalék, a mezőgazdaságé 30,3 százalék. Természetesen — állapítja meg a cikkíró — a jugoszláv ipari fejlődésnek megvannak a maga nehézségei is. így a többi között egyes ;par- óigak csaknem teljes mértékben külföldi nyersanyagbehozataltól függenek. Az Ekoromszka Politika című jugoszláv folyóirat múlt havi számában közölte, hogy Jugoszlávia az év első negyedéiben kereskedelmi egyezményt kötött a Szovjetunióval, Romániával,' Bulgáriává Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával, együttvéve 87 millió dollár értékben. A cikkíró befejezésül újabb sikereket kíván a jugoszláv vállalatok munkásainak népgazdaságuk fejlesztésében, MTI. NEHRU UTAZÁSA A SZOVJETUNIÓBA Uj-Delhi (MTI). Az Ind info közli: Radzsendra Praszad, India elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez Nehru miniszterelnök útján a következő üdvözlő üzenetet küldte: Hiszünk abban, hogy a béke nélkülözhetetlen a világ összes országa és népe fejlődéséhez, valamint jólétéhez, s hiszünk abban, hogy mindem jóindulatú férfinek és nőnek kötelessége segítséget nyújtani a béke fenntartására irányuló nemes erőfeszítéshez. Bízunk abban, hogy Nehru miniszterelnök baráti és békés célokat szolgáló látogatása tovább erősíti a baráti kapcsolatokat országaink között és előbbre viszi a béke ügyét. Uj-Delhi (Uj-Kína‘)l A Na ja Za- mana című indiai lap június 4-i számának vezércikke Nehru szovjetunióbeli látogatását a két ország közötti kapcsolatok, de különösen India jólétének emelése szempontjából nagyjelentőségűnek tartja, A vezércikk megállapítja: India jelentős segítséget kaphat a Szovjetuniótól nehézipara fejleszltéséhez, valamint más technikai segítségben részesülhet. Az Indiában most épülő szovjet acélmű bizonyítja, hogy a Szovjetunió ezt a segítséget önzetlenül, hátsó gondolatok nélkül adja, míg a nyugati hatalmak a segély leple alatt saját érdekeiket juttatják érvényre. A Dzsugantar című lap kifejezte azt a reményét, hogy az indiai miniszterelnök most, miután személyesen megismerkedhetik a szovjet műszaki eljárásicikkal;, határozottafcfo formát adhat gazdasági terveinek. TIRANA (ATA). Ulvi Loulot, az Albán Népköztársaság memzie így ülése elnökségének rendeletével az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezték ki a Német Demokratikus Köztársaságba. Átadták a Szovjetuniónak a kormányfői értekezlettel kapcsolatos nyugati válaszjegyzéket (MTI) A nyugati hírügynökségi és rádiójelentések szerint hétfőn este átadták a Szovjetuniónak Francia- ország, Nagy-Brit annia és az Egyesült Államok válaszjegyzéikét a négy kormányfő értekezletére vonatkozóan. A nyugati hatalmak jegyzékükben azt javasolják, hogy a négy hatalom kormányfői július 18-a és 21-e között Géniben üljenek össze értekezletre. Tájékoztatták a három nyugati •nagyhatalom nagyköveteit a szovjet—jugoszláv megbeszélések eredményéről (MTI). Nyugati hírügynökségi és rádió jelentések [szerint hétfőn délelőtt a jugoszláv külügyminisztériumban tájékoztatták az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy- Britannia belgrádi nagykövetét a szovjet—juigoszl áv tárgyal,ásókról. Hasonlóképpen tájékoztatták a megbeszélések eredményeiről Törökország és Görögország belgrádi képviselőit is. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BÉCS (TASZSZ)! A Béke-Világtanács Irodája hivatalos közleményt adott ki, amelynek értelmében a június 1-i adatok szerint a Helsinkiben megtartandó Béke-Világtalálkozón körülbelül kétezer ember vesz részt 75 országból. UJ-DELHI (Uj-Kína). Krisna Menőn, India ENSZ-küidötte június 4-én Ländern ban az indiai diákok egyesületéinek gyűlésén mondott beszédében kijelentette, hegy a béke övezetének elgondolását ma már egyre többen teszik magukévá a világon. Rámutatott arra, hogy a békés egymás mellett élés öt alapél ve, amelyet India és Kína fogalmazott meg először, egyre nagyabb tért hódít. MTI. SZOVJET FŐISKOLAI HALLGATÓK KEZDEMÉNYEZÉSE Az arhangelszki főiskolák hallgatói elhatározták, hogy az idei szünidőben segítenek a kolhozparasztok- nak a növényápolásban, a takarmánykészítésben és a többi mező- gazdasági munkákban. Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Bab-beadás teljesítéséről A begyűjtési miniszter legutóbb megjelent rendelete felhívja a ter- melók figyelmét arra, hogy a beadási kötelezettség teljesítésére beadott babot 100 kilónként 170 búza- kilogrammal egyenlő értékűnek csak abban az esetben szabad átvenni, ha a beadott bab egységes fajtájú, egységes színű (fehér vagy tarka), vagy pedig fürjbab. Abban az esetben, ha a termelő ettől a szokvány-minőségtől eltérő babot ad be, az 100 kilónként csak 85 búzakilogrammal egyenlő értékűnek felel meg. Éppen ezért minden, termelőnek saját érdeke is, hogy egységes, jó fajtájú babot termeljen, amellyel könnyen teljesítheti beadását. A 126 kilón aluli sertések beadásáról A beadási kötelezettség teljesítésére 126 kilóin aluli sertések átvételét a Begyűjtési Minisztérium az alábbiak szeriint szabályozza: Attól a termelőtől lehet csak átvenni a megszabott súlyhatáron1 aluli sertést, aki hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy saját hízlalású, legalább 105 kilós súlyú sertése —- fajtajellegre való tekintet nélkül — tovább nem tartható, vagy nem hizlalható és a 'begyűjtési megbízott az átvételit engedélyezte. A begyűjtési megbízott csak abban, az esetben engedélyezheti az átvételt, ha a sertés jól hízott és a termelőnek nagyobb súlyú sertése nincs. A 126 kilón aluli súlyban átvett sertés teljes életsúlyának csak 85 százaléka számítható be a sertésbeadási kötelezettség teljesítésébe. A termelőnek a beadási kötelezettség teljesítésére elszámolt súlyért a beadási árat, a fennmaradó súlyért pedig kilogrammonként erre a kategóriára érvényes állami szalbadfelvásárlási ár 50 százalékát kell kifizetni. Az állami begyűjtés érdekeit sértő cselekmények büntetéséről Azzal a termelővel szemben, aki termény-, állat-, állati. termék- és borbeadásra vonatkozó jogszabályon alapuló kötelességének nem tesz eleget, a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló rendelet alapján ellene büntető eljárást indítanak. Büntetést, ver. maga után adatok eltitkolása, illetve valótlan, megtévesztő adatok közlésével a beadási kötelezettség megállapítását szándékosan meghiúsító, vagy annak mértékét szándékosan csökkentő cselekedet is. Továbbá büntetés alá esik a beadási kötelezettséginek határidőre való teljesítését szándékosan gátló cselekedet, egyformáiban, hogy a mezőgazdasági termékeket a beadás elől elvonja, vagy az okszerű gazdálkodás szabályainak megsértésével a beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mepőgazdaságí termékek termeléséről vagy előállításáról megfelelő időben nem gondoskodik. MEGJELENT A TÁRSADALMI SZEMLE ÚJ SZÁMA A Társadalmi Szemle most megjelent májusi számának vezércikke a varsói szerződés jelentőségét méltatja a békéért folyó harcban. »Harcoljunk pártunk gazdaságpolitikájáért — az opportunista ferdítések ellen« című szerkesztőségi cikk a jobboldali veszély leküzdésével kapcsolatos - feladatokat tárgyalja. Lakatos Béla írása az iparban folyó munkaverseny eredményeivel és feladataival foglalkozik. Kovács Sándor a falusi pártmunka megjavításának kérdéseit tárgyalja a kaposvári járásban szerzett tapasztalatok alapján. Részletet közöl a folyóirat Lukács György: »Adalékok az ifjú Marx filozófiai fejlődéséhez« című tanulmányából. Szerkesztőségi cikk foglalkozik irodalmunk pártosságának kérdéseivel. Göncöl György írása a banduc- gi értekezlet eredményeit és nemzetközi. jelentőségét méltatja. A Szemle rovatban Csatár Imre a DISZ munkájával és feladataival foglalkozik, különös tekintettel az ifjúsági szövetség közelgő II. kongresszusára. Dávid Katalin a képző- művészetünk tízéves fejlődését bemutató kiállítást ismerteti. A Foiyóiratszemlében Szántó Rezső a Mezsdunarodnaja Zsizny című, nemzetközi kérdésekkel foglalkozó új szovjet folyóirat eddig megjelent számait ismerteti s Huszár István és Pálos István a Számvitel című folyóirat 1954. évi évfolyamát értékeli. OOGO00©OOOOOG0OOOO0OOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOO©G)OOOGOO ©00000O000O 0000000O0000000000000000000000000GO000000O00OOOOOO0G000© HOL AZ ISTEN? frta: Rasid Dzsahan Rasid Dzsahan népszerű haladó indiai író, a rövid lélektani elbeszélések művésze. D irgát üldözte a balszerencse. Férje négy gyermekkel hagyta özvegyen. Annyi pénze sem volt, amennyi a létfentartáshoz elég lett volna. A gyermekeket pedig fel kellett nevelni. Kora hajnaltól késő éjszakáiig varrt, még sem keresett 5—6 rúpiánál többet havonta. Ahitatosan járt a templomba, sokat imádkozott, minden szertartásban részt vett, hogy jobb életet könyörögjön gyermekei számára a jó istentől. A gyermekek mégis betegeskedtek. Dirga is állandóan köhögött. S a szükség soha sem hagyta el házukat. Bárhogy is igyekezett a varrással, keresete nem volt elegendő. Adóssága egyre nőtt az uzsoráshál. Amikor Dirga egyetlen fia, Indar tíz esztendős lett, beíratta az iskolába. Minden reménysége benne volt; Varrás közben mindig arra gondolt, milyen szép nagyra nő majd az ő fia. Erős lesz és dolgozni fog, s megmenti a kis családot a nyomorúságtól. Indar egy alkalommal betegen jött haza az iskolából. Hideg rázta. Dirga lefektette az ágyba, betakargatta. Mellé ült és fogta a kezét. Rövidesen látta, hogy nem segíthet rajta azzal, hogy tétlenül ül mellette. Rábízta a beteget a kislányokra, s elindult a felcserhez. A felcser pasztillákat adott, de nem használtak. Estefelé Indar még rosszabbul volt. Egy korty vizet sem bírt lenyelni. Nyugodtan feküdt, csukott szemmel. Dirga, hogy megnyugtassa magát, minduntalan megkérdezte: — Nincs valamire szükséged, drága fiam? Iyenkor egy pillanatra felnyitotta a szemét, de nem szólt. Dirga látta, hogy nagyon gyenge. Elhivattál a felcsert. Az ismét adott valami orvosságot, s megnyugtatta Dirgát. Az anya egész éjjel fia ágya mellett ült. Korán reggel elfutott a templomba a Ganges partjára, s egy szentkép előtt széttárt karokkal, könnyes szemmel imádkozott fia életéért. Egy pandit (szent ember, a legfőbb kaszt tagja) azt mondta, hogy a felcser nem tud segíteni a gyermeken, mert a gonosz lélek költözött belé. Jobb lenne, ha a varázslónak mutatná meg. JJirga egész nap futkosott a varázslóhoz vagy a felcserhez, mindkettőnek fizetett. A négy rúpiából. amelyet reggel kért az uzsorástól. semmi sem maradt. Oda kellett adnia a parditnak, a felcsernek, meg a varázslónak. Estefelé a felcser meglátogatta a beteget. A kisfiú öntudatlanul feküdt. — Azonnal hívjon orvost — mondotta a felcser —, különben néhány óra múlva meghal a gyermek. Orvost! Honnan szerezzen pénzt orvosra? Eszébe jutott Lalla, a gazdag kereskedő, akinél férje szolgált. Míg élt nagyon gazdag és vallásos ember volt ez a kereskedő. Több templomot építtetett. A Ganges partján azt a .nagy templomot is ő építtette. Az emberek messze vidékről eljöttek, hogy ebben a templomban imádkozzanak az istenhez. Dirga eddig még akárhányszor fordult segítségért ehhez a gazdaghoz, kelletlen fintort vágva mondta: — Igaz. hogy férjed .nálam volt alkalmazásban? de ezért én megfizettem. Nem hagyott nálam egy zacskó aranyat, 'hogy minden alkalommal pénzt adjak neked. Dirga megfogadta, hogy többet nem kér tőle. Ma azonban a fiáért érzett aggodalom elfeledtette vele büszkeségét és elindult a kupechez. Az kereken e1 utasította. Dirga akkor a feleségét kérte meg, segítsen gyermekén. — Nem tudom mit képzeltek t:, szegények, hogy folyton hozzánk jöttök könyörögni? — hangzott a hideg válasz. — És mi szükség arra, hogy te orvost hivass. Miért nem viszed a gyereket kórházba? rjirga elindult, valami kiutat keresett ebből a szörnyű helyzetből. A kereskedő szakácsnője ekkor hozzásietett és észrevétlenül két rúpiát csúsztatott a kezébe. Dirga rohant az orvoshoz. Az ágyból húzta ki, s vitte a fiához. Az orvos gondosan megvizsgálta Indart és szomorúan mondta: — Agyhártyagyulladása van. Azonnal vigye kórházba. Elég későn. de talán még sikerül megmenteni. Dirga már hallott az agyhártyagyulladásról. Három halálos esetre emlékezett. Az orvos szava olyan volt számára, mint a lélekharang. Dirga leült a földre, az ágynak dőlve, s üres tekintettel bámulta a falat. Tudta, hogy Indar haldoklik. Minden /oátorság, minden remény elhagyta, amikor meghallotta ezt a szót: »agyhártyagyulladás«. Besötétedett. A kislányok sírni kezdtek, enni kértek. Az anya azonban nem volt képes felállni, hogy megetesse őket. Csak ült és figyelte, Indar életével együtt hogyan száll el minden reménye. Feljött a hold, s bevilágított a kunyhóba. A kislányok lassan megnyugodtak, s éhesen elaludtak. Indar szaggatottan lélegzett. Dirgának úgy tűnt, mintha egész életében így ült volna gyermeke ágyánál, tekintetét a falra szegezve. De nem volt bátorsága megfordulni és ránézni haldokló fiára. Figyelt, hallja-e lélegzését? Úgy várta fia halálát, mint a vadász, akinek egyetlen tölténye sincs, s borzalommal várja a tigris ugrását. Egy sóhajt hallott, még egyet, de már gyengébbet... Feszülten figyelt: sóhajt-e még? Nem. Csend van. Dirga vad kiáltással ugrott fel: IJalott! Meghalt a fiam! — s ki- rohant az utcára. A sötétben, hajnal előtt emberek mentek a Gangeshez, szent fürdőbe. Dirga közöttük futott és kiáltozott: — Meghalt! Meghalt a gyermekem! Egy öregember megállította és megkérdezte: — Ki vagy te? Mikor halt meg a gyermeked? ö csak tovább kiáltozott és tovább futott. Megállították, körülvették. Mindannyian egyszerre kérdezősködtek. Dirga a sok ember láttán kicsit magához tért, — Fiam tegnap megbetegedett, s ma meghalt. — Minden isten akarata! — mondta valaki a tömegből. — Isten, isten! — ismételte Dirga, próbálta összeszedni gondolatait. — Hol van az isten?! — A templomban! Dirga futott a folyó partján álló templomhoz. A bejáratnál egy pandit állta útját, de vigyázott, nehogy bepiszkítsa magát érintésével. Dirga félrelökte, s berontott a templomba. A z imádkozok között volt Lalla kupec gőgös felesége is. Amint meglátta Dirgát, megparancsolta, hogy távozzék. — Az én istenemhez jöttem! Miért üldöztök el innen? — kérdezte bátran Dirga. — Vigye innen, pandit, -különben bepanaszlom a férjemnél — fenyegetőzött az asszony. Úgy parancsolgatott a templomban, mint a gazda, hiszen az ő férje pénzén építették. — Nagyon ájtatois ember lettél, nemde? — kötekedett Dirgával. — Szeretném tudni, milyen istenhez jöttél, te semmirekellő koldus? —' Ha ebben a templomban csak a maga istene lakik — kiáltott fel Dirga —, akkor csak imádkozzon hozzá! Nekem nem kell a maga istene, a gazdagok istene! A pandithoz fordult: — Hol a szegények istene? Mondd meg nekem! — Az isten, mindenkié. A szegényeké és á gazdagoké egyaránt. De kérlek, menj el innét. — Te aljas, hazudozó! — kiáltott Dirga. — Ez a gazdagok istene. De hol az én istenem, hol a szegények istene, azt mondd meg .nekem. Dirga letépett egy szentképet, a földre dobta, s rátaposott. Magából kikelve kiáltotta: — íme, a kupecek istene, a gazdagok istene! Az emberek Dirgára rohantak, s ütni kezdték. Az ütések magához térítették. Szilárdan eltökélte, hogy megtalálja a szegények istenét. 'T'emplomról-templomra járt, minden szembejövőt megkért, mutassa meg az utat a szegények istenéhez. Volt, aki nem is válaszolt, mások igyekeztek megszabadulni tőle. A városban bolyongva. Dirga eljutott a mecsethez. Egy hosszú- szakállú öregemberhez lépett. — A szegények istenét keresem. Nem tudná megmondani, hol van? — Semmit sgm tudok a te istenedről — válaszolta a .mohamedán pap. Az én istenem Allah. Ö mindenütt van és mindenkié. Dirga körülnézett és kíváncsian kérdezte: — Kié a te istened? A gazdagoké, vagy a szegényeké? — Allah mindenkiről gondoskodik — válaszolta az öreg. —• <5 teremtette a világot. Ő etet téged, engem és minden embert. Ö a gazdagok és a szegények ura. Előtte mindenki egyforma. Dirga elmosolyodott: — Miért teremtett akkor gazdagokat és szegényeket? — Ez az ő akarata — válaszolta a mohamedán pap rendreutasítóan. — Nem beszélsz igazat, öreg — mondotta Dirga. — Ha nem akarod megmutatni az utat a szegények istenéhez, akkor megyek tovább. Estefelé, -teljesen, legyengülve ért egy templomba. Egy szerzetes prédikált: — A gazdagság az isteni áldás egy része. A -gazdagok -az ő szolgái, eszközök a szegények segítésére. A szegényeknek bálát kell mondaniuk istennek ezért és nem szabad engedniük, hogy szívükben feltámadjon a gyűlölet kígyója ... Dirgát az »isten« és a »szegények« hallatára ismét elfogta a düh. A szertartás közepén felkiáltott: . — Hazudsz, csaló! — s a szerzetesre vetette magát. Elvonszo-lták onnan Dirgát az emberek és odébb lökték. Elesett, fejét beütötte egy kő sarkába . .. — Hol a szegények Istene? — kérdezte Dirga, amikor a kórházban magához tért. — Ne mozogjon — szólt rá egy orvos injekciós tűvel a kezében. Dirga suttogva kérdezte ismét: —t Hol a szegények istene? A z orvos barátságosan moso- lyogva válaszolt: — A szegények istene — a szegények keze! Dirga kinyújtotta agyondolgozott kezét és sokáig tűnődve nézegette,