Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-07 / 132. szám

Kedd, 1955. június 7. Er SOMOGYI NÉPLAP 3 Az éves terv túlteljesítéséért! A szerkesztőség postájából December 20-ra teljesíti idei tervét; a Szíjgyártó és Nyerges KTSZ A Kaposvári Szíjgyártó és Nyer­ges Kisipari Szövetkezet idén is az elsők között van a kisipari ktsz-ek közötti versenyben. Méltón kerüli­tek az élre, hiszen jó munkát végez­nek. Első negyedévi tervüket 141 százalékra teljesítették. A május hó­napot 121,0 százalékos tervteljesítés­sel zárták. Tervük feszített, de el­határozták, hogy a júniusit is túltel­jesítik. A szövetkezet dolgozói sohasem nézik az órát azért, hogy vajon mesz- sze van-e még a munkaidő vége. Nehezen hagyják abba a napi mun­kát. így aztán a hónaip végén a bo- ■rítékra sincs panasz. Átlagos kere­setük meghaladja az 1200 forintot. Év végén pedig szép nyereség­részesedés jut majd >a tagoknak. Export-kötelezettségüket mindig időben, kifogástalan, minőségben tel­jesítik. A szövetkezet lábdásai olyan' export -labda kát készítettek a múlt negyedévben, hogy a 364-ből csu­pán 4 yolít kifogásolható minőségű. (Egyébként 100 labdánként 5 az en­gedélyezett sölejt.) Bíró elvtárs, a szövetkezet elnöke szinte nem is • akar az eredményekről beszélni. Meri hátha úgy tűnik, mintha dá­• csekedne. Pedig joggal lehet büsz­ke a szövetkezet kollektívájára. Ahol lelkiismeretes munkával, a norma szerinti anyaggazdálkodással 171 kg anyagot tudnak megtakarí­tani egy negyedév alatt — ami pénz­értékben 39 375 forintot jelent a szövetkezetnek — ott nincs mit res­tellni. A szövetkezet legfiatalabb tagjai, az ipari tanulók munkáját is dicsé­rett illétüi. Kovács József, Maróczi Ferenc, Otepka József- és Póré Fe­renc munkadarabjai felkerülitek az .országos kiállításra is. Szorgalmuk, törekvésük azt ígéri, jó szakember válik belőlük. De ha dicséret illeti a fiatalokat, akkor elismerés jár a »mesternek« is: id. Farkas István­nak, aki nagy szeretettel és szak­tudással oktatja őket. A Szíjgyártó KTSZ is csatlako­zott a 20 budapesti üzem verseny- felhívásához. Többek között arra tettek ígéretet, hogy december 20- ra befejezik éves tervüket, vala­mint 2 százalékkal csökkentik az önköltséget. E vállalás teljesítéséhez nemcsak a lehetőség, de az erős akarat is megvan. Úgy tartják rend­jén, hegy amit vállaltak, teljesítsék is. A Nagyatádi Járási Tanács pénzügyi dolgozói csatlakoztak a 29 budapesti üzem felhívásához Miért nem csatlakoztunk a 20 budapesti üzem versenyfelhívásához? A Böhönyei Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat szakszervezeti bi­zottsága javasolta, hogy a vállalat is csatlakozzék a 20 budapesti üzem versenykihívásához. A dolgozók szí­vesen csatlakoznának a versenyhez, hiszen azelőtt is részt vettek a fel- szabadulási versenyben és akkor szép eredményeket értek el. A vál­lalat szakvezetői azonban nem segí­tik a szakszervezetet a versenyek megszervezésében. A Szakszerveze­tek Területi Bizottságának ilyen tar­talmú levele most is a főmérnök fiókjában hever, ahelyett, hogy se­gített volna szakmai vonalon a ver­senypontok összeállításában. Jó lenne, ha a Böhönyei Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalat veze­tősége is jobban megértené a szo­cialista munkaverseny jelentőségét és hathatós támogatást nyújtana a verseny szervezésében a szakszerve­zetnek. IHÁSZ JANOS, a szakszervezeti bizottság elnöke. CIKKÜNK NYOMÁN... »Köszönjük, hogy figyelmünket erre a mulasztásra ráirányították« Az Igazságügyminisztérium válasza A Nagyatádi Járási Tanács pénz­ügyi osztályának dolgozói elhatároz­ták, hogy a 20 budapesti üzem pél­dájára ők is vállalást és egyben felhívást tesznek. Vállalták, hogy a járás éves pénz­ügyi tervét félmillió forinttal túl­teljesítik. Elhatározták, hogy az ese­dékes adó- és biztosítási tervüket mindig határidő előtt teljesítik. Költ­ségmegtakarítást is vállaltak: az adóbehajtásra előirányzott költség összegét 10 százalékkal csökkentik. Arra kérik az összes járást és községet, felhívásukhoz csatlakozva tegyenek ők is vállalásokat, hogy mindjobban kiterjesszék a 20 buda­pesti üzem által kezdeményezett versenyt. Küldöttértekezletet tartott az MÖHSZ A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség városi elhöksége június 5-én délelőtt 9 órai kezdettel rendez­te meg a városi küldöttek értekezle­tét. Az értekezleten a 'Kaposvár üze­meiben, vállalatainál működő MÖHSZ-alapszervezetek küldöttei vettek részt. Az előadó — Kardos Gyula elvrtárs városi elnök ismertet­te a nemzetközi helyzetet, majd a városi szervezet ideiglenes elnöksé­gének eddigi munkájáról beszélt. Ezután a küldöttek szóltak hozzá az ideiglenes elnökség munkájához. Rámutattak az eddigi hibákra és ígéretet tetteik, hogy a továbbiak­ban jobb munkát végeznek, mint ed­dig. Boros Gyula elvtárs a tartalé­kos tisztek nevében azt kívánta, hogy nagyobb mértékben vonják be őket a kiképzési munkába. Márton János elvtárs, az MÖHSZ megyei elnöke hozzászólásában rámutatott azokra a feladatokra,. melyek az MÖHSZ-alapszervezetek, illetve vá­rosi és megyei szervezetek előtt áll­nak. A felszólalások után megválasz­tották a megyei küldötteket, majd a városi elnökség megvendégelte az értekezlet részvevőit. A Somogyi Néplap 1955. május 14-i számában cikket közölt »Nincs nekem az égvilágon semmim sem« címmel. A cikkben beszámoltunk özv. iLaki József né balatonszabadi kulákasszony terményrejtegetési ügyéről és arról, hogy a bíróságnál elaludt az ügy. A cikk alapján az Igazságügymi­nisztérium megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a Siófoki Já­rásbíróság a mai napig sem tűzött ki tárgyalást ebben az ügyben. »Köszönjük az elvtársaknak, hogy figyelmünket erre a mulasztásra rá1 irányították« — írja Vas Zoltán Pé­ter az Igazságügyminisztérium nevé­ben. özv. Laki Józsefné tavalyi és idei terményrejtegetési ügyét együt­tesen fogják a legrövidebb időn be­lül tárgyalni. — AZ IDÉN IS MEGRENDEZIK A VERSENYT A NYOMDAIPAR­BAN az év legszebb könyvéért. E verseny lassan már hagyományossá válik. Eddig a grafikai, a tipográfiai és külső művészi megoldásokkal tö­rődtek elsősorban, most kibővítik a versenyt azzal is, hogy minél gazda­ságosabban állítsák elő a kiadványo­kat. ds akták holt betűi között meg kell látni as osztály-harcot! — Erre int a gyugypusztai példa — Remények és kétségek közt vívód­va várta hosszú idő óta Széchenyi Gyula kőröshegyi gróf a pénzzel tö­mött erszényű földvásárlót — de mmdhiába, illetve mégsem egészen hiába. Egyszer csak betoppant hozzá idős Jenes Miklós volt alföldi földes­úr, ugyan nem földvásárlási, hanem »földmentési« szándékkal. Az alku — Ha nem csalatkozom értesülé- -semben, ön, kedves grófom, csekély 85 holdját pénzzé akarja tenni, nem- debár? — így kérdezősködött a jö­vevény. Miután szóra sem érdeme­sítve ezt az amúgyis magától értető­dő kérdést, egy helyeslő íejbólintás- sal megnyugtatta Széchenyi Gyula újdonsült ügyfelét előbb említett ér­tesülése esaíhatatlanságáról. id. Je­nes folytatta mondókáját, eképpen: — Pénzem ugyan nincs, kérem alássan, mert méltóztatik tudni, sorstársak vagyunk ... Az Alföldön, mifelénk is ilyen szelek fújdogálnak, mint Dunántúlon ... Ám van egy szerény javaslatom ... Nagyot dobbant e szavak hallatá­ra a grófi szív, s szólásra bátorítón mondta: — Halljuk csak! — Távol áll tőlem, hogy egyéni ■érdekek vezéreljenek cselekedetem­ben — hízelgett az alföldi, mire iz­gatottan félbeszakította a javaslatra hőn vágyó gróf: — Száz szónak is egy a vége: most aztán gyorsan ki vele! — szó­lott mellébeszélést tovább nem tű­rő hangon. — Kérném tisztelettel... Meg­menteném az ön kis birtokocskáját. Átvenném művelésre, akarom mon­dani műveltetésre. Áztán majd ha jobb idők járnak ránk, akkor vissza­adnám — hadarta el most már egy- szu.szra. — De kérem, hogy gondolja? Hi­szen 65 hold az nem is olyan kis gaz­daság — vette át a szót a föld »megmentését« egyébként nagyon is kívánó Széchenyi Gyula. — Csak semmi aggodalom. Mél- tózt-assék csak jól meghallgatni: családos ember vagyok. Miklós fia­mat meg Mária lányomat is szár­nyára bocsátottam. De annak sem­mi akadálya, hogy a föld egy-egy harmadát ők birtokolják. A harma­dik harmad pedig szerény szemé­lyemre szállna. — És hogyan gondolja e nem le­becsülendő terület hasznosítását? — kockáztatta meg a kérdést a gróf. — Cselédekkel dolgoztatunk rajta — válaszolt mélységes lelkinyuga­lommal a kérdezett, majd a jólsike­rült »üzlet« megpecsételésére barát­ságosan kezetráztak egymással... 1947-et írtak akkor. FöMesúrbói — „dolgozó paraszt“ Az adminisztráció nem sok gon­dot okozott nekik. Elkészítették az adásvételi szerződést, s amiatt sem fájt a fejük, hogy a telekkönyvezés elmaradt. A lényegen ez mitsem vál­toztatott. Id. Jenes nagy szorgalom­mal nekiállt munkásokat verbuvál­ni. Gutmann János, Pete Károly, Borbély Károly és Tóth József elsze­gődtek hozzá éves cselédnek, s ők esztendőkön át dolgoztak az »új föl­desúrnak« Gyugy-pusztán. Áztán folyam habjaiként tovaűzték egymást az évek s a párt szava idős Jenes cselédjeinek is felnyitotta a szemét. Hárman othagyták »gazdájukat«, Gutmann János pedig beállt a kő­röshegyi Táncsics TSZ-be. 1853 ta­vaszán a tsz vette birtokába a ta­nyát, s a kulák Jenest — akit a Kőröshegyi Községi Tanács szájtáti, megalkuvó módon a dolgozó parasz­tok kategóriájába sorolt (!!!) — el­űzték Gyugy-pusztáról. De nem so­káig volt távol a tanyától: Nagy Imre kormányprogrami beszéde va­lósággal visszacsalogatta. Gálád tervek a tsz szétrobbantására A helyi tanács — amelynek ko­rábban sem volt erős oldala az osz­tályharc — most még nagyobb »jó­indulatot« tanúsított Jenes iránt: 5 hold tartalékföldet és egy négyszo­bás lakást adott neki a pusztán. Ide jöttek össze a tsz szétrobbantá­sára irányuló aljas tervek kiagyalá­sára a társadalom söpredékei: Ko­vács D. András meg Fűzi kulák Kő­röshegyről, aztán a szomszédos ba­góhegyi sertéstenyésztő telep volt vezetője és mai brigádvezetője: Oko- licsányi Károly horthysta ezredes és Gampel Dezső volt grófi ispán. Gá­lád romboló munkájuk azt célozta, hogy a pusztáról elkergessék a Osz­tagokat, s a tanyát a sertéstenyésztő vállalatnak adják át. Ebben az a kapzsi vágy vezette Jenest, hogy a gazdasági épületekért az államtól súlyos tízezreket vágjon zsebre. Becsmérelte, ócsárolta, mocskolta a szövetkezetei, s a tsz-tagoknak azt ígérte: a sertéstenyésztő telepen — amelynek biztosan ő lesz a vezetője — alkalmazni fogja őket. Id. Gut­mann János szövetkezeti tagnak ma­gas fizetésű állást ígért, csak »agi­tálja« meg a tagságot arra, hogy mondjanak le a pusztáról. Jenes bűnös terveit nem tudta tel­jesen megelőzni a Siófoki Járási Pártbizottság. A tagság tavaly ősz­szel elhagyta a pusztát. Mihalovics elvtárs, a JB titkára minden tőle telhetőt megtett, hogy mentse, ami menthető. Az ő javaslatára birtokba vette Gyugyot a balatonkiliti Dózsa TSZ, s ma 8 tag dolgozik itt. Ahogy Orbán Imre elvtárs, munkacsapatve­zető elmondta: az a számításuk, hogy a környék egyéni gazdáiból né- | cÁ kúnijohét Június 5-én az esős idő ellenére is hatalmas érdeklődés nyiivánult meg a könyvkiállítások iránt. Kaposvá­ron a Táncsics Könyvesboltban és négy könyvsátorban vásárolhattak könyveket városunk dolgozói. Már az első nap 674 köteteit vettek meg. Különösen nagy volt az érdeklődés Tóth Ái-pád írásai, Russel: »A horog- kereszt rémtetted« c. könyve, az orosz klasszikusok művei és a szov­jet írók könyvei iránit. A könyvhét­re jelent meg a »Vidám könyvek« című sorozat első száma, mely Mik­száth: »Akii Miklós« című művét eha nap ján tartalmazza. A könyvsorozatok közül az »Olcsó regények« és az »Érdekes könyvsorozat« iránt legnagyobb az érdeklődés. Megyénkben, 220 üzemiben, válla­latnál van elárusítóhely a könyv­hét alkalmából. Kaposvárott 80 üzem, illetve vállalat állított fel könyvelárusító helyet. A Textilmű­vekben több mint 4000 forint, a Termónyforgalmi Vállalat központ­jában csaknem 2000 forint értékű könyv kelt el a könyvhét első nap­ján. Balatonparti előadásokra késsülnek a somogyi népi együttesek Bár az igazi nyár még nem kö­szöntött ibe, de már megkezdődött az üdülés a Balaton mentén. A dolgo­zók tízezrei keresik fel ismét a ma­gyar tenger partját, hogy pihenje­nek, szórakozzanak. Idén nyáron is gazdag, változatos kultúrműsor varázsolja szebbé az üdülést. Az előadásokból nagy részt vállaltak megyénk legjobb kultúrcso- portjai és népi együttesei. Különösen a népi együttesek nyújtanak majd felejthetetlen élményt a dolgozók­nak. Legszebb műsorszámaikat válo­gatják össze, hogy megismertethes­sék a megye szép népi hagyomá­nyait, szokásait. Nemcsak a karádi, a hedrehelyi, a lakócsai és a buzsáki népi együtte­sek készülnek nyári körútra, ha­nem a terv szerint még több népi együttes is ellátogat alkalomadtán a Balaton mellé. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya augusztusban népművésze­ti kiállítást rendez a Balaton men­tén. A kiállítás a legjobb somogyi népművészek munkáival ismerteti meg ’a nézőket. ÜJABB KULTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKKEL GAZDAGSZIK KAPOSVÁR A kaposvári Liszt Ferenc Zeneis­kolában a közelmúltban bensőséges ünnepség zajlott le, melyen színvo­nalas zenei műsor keretében (el­avatták az iskola Bartók-termét, a város első koncerttermét. A Zeneiskola igazgatósága újabb szép terv megvalósításán fáradozik. Hamarosan elkészül a Csajkovszkij- kert. A Zeneiskola udvarában ha­talmas, évszázados fák alatt, díszbok­rokkal és virágágyakkal díszített park közepén emelvényt építenek, körülötte asztalokat helyeznek el. já.Usotaat, juniálisokat. A Csajkov- szkij-kertet vidám juniálissal, zenei műsorral e hónap második felében avatják. Még el sem készült a kert, máris újabb szép terv indult el a meg­valósítás útján. A Zeneiskola a Megyei Tanács Népművelési Osztá­lya és a Városi Tanács támogatásá­éval szabadtéri színpadot létesít. A terv szerint 1400 néző fér majd el a festői környezetben lévő nézőté­ren. A város első szabadtéri színpa­dát Erkel-színpadnak nevezik el. • Itt tartják majd a zeneesteket, raa­Színvonalas nyári kulíúragifációl szervez a Megyei Tanács Népművelési Osztálya A Megyei Tanács Népművelési >sztályának dolgozói alaposan taniuil- nányozták pártunk Központi Veze- őségének márciusi határozatát, vogy a népművelés területén végre- íajtsák a párt által adott feladato­sat. Elsősorban a kultúragitációs mun- cát kívánják megjavítani. Nemrég lányát az őszig beszerveznek kis kö- össégükbe és az ősszel önállósul­lak, különválnak az anyaszövet,ke­lettől. Ám e célkitűzést igyekszik űzzel-vassal meghiúsítani Jenes ku- ák, aki ma is ott van a pusztán. Ezért súlyos felelősség terheli a megyei VKG-osztályt, s annak vezetőjét, Somogyi József elvtársat. Úgy véljük, ha Somogyi elvtárs jobban szívén viselné a tsz ügyét, s világosan el tudna igazodni a falusi osztályharc bonyolult szálai között — akkor már január 11-én intézkedett volna, amikor a járási párt- és tanácsszervek felhívták a figyelmét erre az ügyre. Jóval koráb­ban el kellett volna utasítania a ku­lák beadványát, amellyel a járási tanácstól kapott határozatot felleb­bezte meg. Igaz, hogy Jenes fellebbezéséből nem derül ki, hogy kulák, de So­mogyi elvtárs helyszíni kiszállása al­kalmával meggyőződhetett erről. De tulajdon két szemével láthatta azt is. hogy amíg Jenes másodmagával négyszobás lakásban pöffeszkedik, addig pl. Jámbor Ferenc tsz-tag hét­tagú családjával egy szoba-konyhá­ban kénytelen meghúzódni. Az elmúlt héten, hosszas huza-vo- na után végre megkapta Jenes a véghatározatot. Ám 'fejeződött be a megyei ifjúsági se- | regszemle, melynek során megerő­södtek a régebb óta működő kultúr- csoportok és népi együttesek, ugyan­akkor 380 új csoport is alakult. A csoportok műsorai azonban kevésbé voltak agitatív jellegűek. A népművelési osztály dolgozói el­határozták, hogy a kultúrverseny lendületét nem engedik megtorpan­ni:, hanem tovább fokozzák. Poli­tizáló, szocialista tartalommal telí­tett műsorokat rendeztebnek. Sok kultúrcsoport máris megkezdte a próbákat. A legtöbb csoportból kultúragitá­ciós brigádokat szerveznek a nyá­ron. Népdalokkal, népi tánccal, rö­vid egyfelvonásosokkal köszöntik majd a mezőgazdasági munkákban élenjáró dolgozókat. A népművelési osztály ismét élet- rekelti a rigmusbrigádokat. Termé­szetesen tartalmas rigmusokat tűz­nek műsorra. Somogybán sok rim- faragó dolgozó paraszt él, aki szép versekben szemlélteti községé éle­tét, a munka hőseit. A megyei író- csoport tagjai felajánlották, hogy résztvesznek a rigmusbrigádok mű­sorainak összeállításában. A kultúragitációba tbekaipcsolódik a megyei népi együttes, is. Több cso­portban járják majd a falvakat. Ta­valy csaknem 200 agitációs műsort rendeztek, idén nyárom legalább egy- harmadával több előadást tervez­nek. Az élenjárókat népszerűsítik majd a hangostoemcindók is. A Megyei Ta­nács Népművelési Osztálya heten­ként előre megadja a hangosbemom- dóval rendelkező kultúrotthonok szá­mára a műsort, mely elsősorban po­litikai és szakmai tárgyú lesz, to­vábbá helyet ad a jó munkát vég­zők és a lemaradók neveinek ismer­tetésére is. szívós harcra van szükség, hogy e határozat valósággá váljék. Jenes ugyanis a legkisebb hajlandó­ságot sem mutatja a kiköltözésre. — Egy ilyen kislétszámú szövetke­zet gyenge ahhoz, hogy engem ki­lakoltasson — mondja ő. Államha­talmi szerveinkre vár a feladat, hogy a tények erejével tudtára ad­ják Jenesnek azt a sziklaszilárdan megalapozott igazságot, amelyet al­kotmányunk így fejez ki: »A Ma­gyar Népköztársaságban minden ha­talom a dolgozó népé«. Kutas József — OPERETT-ESTET RENDEZ a B. M. Somogy megyei Főosztá­lyának Egyesülete június 8-án es­te fél 9 órakor és június 9-én fél 6 és fél 9 órakor a Városi Szín­házban, melynek keretében a ka­posvári szimfonikus zenekar ad műsort. Az operett-esten fellép Udvardy Tibor, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze, Mind­szenti Ödön, az Állami Operaház művésze, Raffay Erzsi és Tamási Éva, a Magyar Állami Operaház művésznői. A szimfonikus zene­kart Szilárd György vezényli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents