Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

'Szerda, 1955. június 1.

SOMOGYI NÉPLAP

I

Tor vény elé a törvényt kijátszó szabadi kulákokkal!

Hasonló módon használt egy hold földet Kis János (Kum) községbeli kulák is, már két év óta.

Azt tartja a jó magyar közmondás, hogy »addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik!« Ez most is bevált. A tanácselnök elvtárs elmondja, hogy sajátkezűleg mérték fel a dűlőt, hogy megállapítsák a csalást. A korsó eltört, a mesterkedésre fény derült. t

Méltán háborodtak fel a szabadi dolgozók. Ismét meggyőződtek arról, hogy

a kulák a legravaszabb, a legkörmönfontabb ellenség.

Mindent elkövet, hogy megkárosítsa államunkat, elvonja a dolgozók asztaláról az élelmet, becsapja őket. Még most is azon fáradoznak a dolgozók ellenségei, hogy kielégítsék harácsoló vágyaikat. Nem riadnak vissza) a törvényellenes cselekedetektől sem.

A községi tanács ebben az esetben is azt tette, ami a kötelessége. Kis Józsefet elszámoltatta hárem évre visszamenően, Kis -János (Kum) pediig két évre visszamenően rótta le tartozását. A szabadiak azonban nem elégednek meg ennyivel. Azt kívánják, azt

követelik, hogy a két kulák a törvény előtt is feleljen bűneiért.

Tanulják meg, hogy aki megkárosítja, becsapja a dolgozókat, azokra kérlelhetetlen szigorral sújt le a törvény vasökle.

A Szabadi Községi Tanács címére távirat érkezett a napokban, A járási tanács üdvözölte benne a községet abból az alkalomból, hogy adófizetésben második helyre került Szabadi. A dolgozó parasztok tudták, hogy mivel tartoznak államunknak és első félévi adófizetési tervüket május 20-ig 113 százalékra teljesítették. Hasonlóan szép eredményt értek el a beadásban is.

Szarvasmarhabeadásukat már au- „guszjtusig, sertésbeadásukat pedig júliusig teljesítették.

Álcádnak azonban itt is, akik meg akarják károsítani a dolgozó nép államát. Csalással, hazudozással igyekeznek félrevezetni a hivatalos szerveket. Kik ezek? Természetesen a kulókek! Hiába mesterkednek azonban, fondorlataikra előbb-utóbb napfény derül. így történt ebben az esetben is.

Mészáros Károly tanácselnök elvtársat felkeresték a dolgozó parasztok és elmondták, hogy

Kiss József kulák jogtalanul »feketén« használ másfél hold földet a község határában. Míg a becsületes dolgozó parasztok maradék nélkül eleget tesznek állam iránti kötelezettségüknek,

Kiss József a feketén használt föld után nem teljesít semmit.

A községi tanács dolgozói utánanéztek és meggyőződtek arról, hogy a vád helytálló. Kiss József »megváltoztatta« a haíárcövek helyét és az állami, tartalékterületből »hozzácsatolt« a saját föld.iélvez. Ily módon .háromév óta használja minden kötelezettségteljesítés nélkül a másfélihpldas területet.

Jelleníző sajátosság! Kiss József a múltban 29 hold úra volt, nincstelenekkel műveltette földjét, más verejtékéből húzta a hasznot és az így j jó munkát végeztek a gigei úttörők ' nyert jövedelmet birtokétfiak bővítéGigében az általános iskola tanulói egymással versengve gyűjtötték a vasat és a fémet, hogy teljesítsék községük vasgyűjtési előirányzatát. Az úttörők úgy tervezték, hogy 17 mázsa vasat gyűjtenek össze. E mennyiségből a múlt vasárnapig 12 mázsa gyűlt be. Ebben a gyűjtés ben az V—VI. osztály tanulói jártak az élen. A múlt vasárnap aztán fémgyűjtőin apót rendeztek Gigébenrf-^ az úttörők, s jó munkájuk nyomán a kora délelőtti órákban 550 kg vas .gyűlt össze az iskola udvarán.

A VASGYÜJTÖHÖNAP HÍREI

sere, gyarapítására fordította. Mindig többet akart, hogy ezáltal növelje »tekintélyét«, hatálmát. S amikor a proletárdiktatúra kemény fegyvere kiütötte kezéből önző eszközeit, ilyen jogtalan »gyarapítással« akarta növelni vagyonát. Ez is »jó üzletnek« bizonyult, .hiszen a termés teljes egészében a padlásra vándorolt és Kiss József önelégülten nevetett a markába. Hogyne örült volna, hiszen becsapta a dolgozókat, becsapta a községi tanácsot és becsapta a dolgozó nép államát.

AKI SPEKULÁL,

AZ ELÖBB-UTÓBB RÁFIZET

Császár János nagyberki lakos félre akarta vezetni a községi; tanácsot, hogy mentesüljön a tejbeadás alól. A tervfelbontás során ugyanis nem vallotta be, hogy van tehene. Császár János azonban hiába spekulált, ravaszsága kiderült, és kivetettek rá 448 liter tejbeadást, ezenkívül a 24 kiló tej helyetti húsbeadást is teljesítenie kell.

Az új beadási rendelet csökkentette dolgozó parasztjaink kötelezettségét és módot adott arra, hogy felesleges terményeiket szabadpiacon értékesítsék. Azokkal szemben., akik félre akarják vezetni hatóságainkat, érvényesítik a törvény szigorát, s 10 százalékkal felemelik beadásukat. Császár János is így járt — megérdemelten — mert be akarta csapni a községi tanácsot és meg akarta károsítani államunkat. Esete intsen mindenkit arra, hogy a törvény betartása kötelező, és aki ki akarja játszani, az előbb vagy utóbb, de ráfizet.

Kaposvár dolgozó parasztjainak jobban kell igyekezniük a szálastakarmányok betakarításéval

A kaposvári dolgozó parasztok mindig az élenjárók közé tartoztak a mezőgazdasági munkákban. Ezen a tavaszon is igyekeztek, hogy időiben végezhessenek minden munkával. Nem késlekednek a növényápolással sem. A cukorrépa egyelését már elvégezték, már a kukorica kapálásával sztrgoskodinak. Kiss György 11 holdas Füredi utcai dolgozó paraszt hamarosan már a kukorica második kapálását is megkezdi. Nem maradnak el e munkában Fonai József, Weiter Kovács Antal dolgozó parasztok sem, ők is igyekeznek, hogy mielőbb hozzáláthassanak a kaszáláshoz. A lóhere, lucerna levágását már megkezdték a város határában. A rétek kaszálásával jobban kell igyekezniük, mutas- j sanak a kaszálásban is példát, mert minden napos késés a takarmány minőségének a rovására megy.

<yi tneqqei ludtá^-iereqi^emte tafiaiztaLataik&L

Április végén kezdte és május közepén fejezte be a DISZ Megyei Bizottsága Somogy megye kulturális seregszemléjét. Jóleső érzéssel láttunk, hallottunk, figyeltünk mindent: nincs okunk szégyenkezni, nem maradunk el országos viszonylatban sem. Különösen a népi játékok tetszető- sek, pl. Hedrehely, Kutas magyar, vagy Szentmi hályhegy szlovén népi együttesei. Vagy a tánccsoportok közül a karádi meg az Arany utcai Téglagyár táncosai. Ez utóbbiak dr. Mohai András ötletes koreográfiájával és táncpedagógiai érzékével gazdagodva. Végre olyan népi táncjáték, amelynek mondanivalója is van, meg ötletes cselekménye. »A tánc a legősibb, legösztönösebb színjáték« — ez a tétel érvényesül maradéktalanul dr. Mohai és Együd Árpád munkájában.

Az egyfelvonásos darabokat játszó csoportok közül is a téglagyáriaké a pálma, illetve Pellérdi Gyula rendezőjüké meg Kovács- né kultúrfelelősüké. A kitűnően megválasztott, mai téma: Urbán Ernő »Párviadal« című jelenete. A szatira éle találóan csattant, mint az ostor hegye. Jól érvényesült a fegyelmezett összjáték, a beszéd- és helyzetgyakorlatokon alapuló gondos előkészítés. Kár, hogy csak ez az egyetlen kiemelkedő színjátszó együttese van a városnak.

A színjátszó csoportok munkájából egy alapvető hibát kell kiküszöbölnünk : a mindenáron szórakozni és szórakozhatni vágyást, vagyis az operettesdit meg a könnyedebb énekesjátékokat. Mert leginkább ezt szeretik, s lehetőleg olyanokat, melyeket előzőleg hivatásos színészektől, a Faluszínháztól láttak, s magyarán mondva lemásolják, persze inkább rosszul, mint jól. »Ismerd meg önmagadat« —• illetve teljesítőképességed határát —

„Valamennyi tsz-nek ajánlom: vegyék Igénybe a gépállomás segítségéi, hasznuk lesz belőle66

Sok szó esik napjainkban a kapásnövények, különösen a kukorica, cukorrépa és burgonya termeléséről. Ez természetes is, hiszen a kukorica hazánk egyik legfontosabb növénye. Nekünk, a kaposvári járás termelő- szövetkezetéinek1 és egyénileg .gazdálkodó dolgozó parasztjainak különösen nagy gondossággal kell ápolnunk kapásainkat, mert mi indítottuk el a 35 mázsás kukorica-, a 100 mázsás burgonya- és a 200 mázsás eukcrrépatenmelés i mozgalmat. Járásunkban majd minden ötödik barázda kukoricái. A sok kukorica pedig: sok zsír, .sok hús. A nagy cukorrépatermés a tsz-ek büszkesége, jövedelmük fő forrása.

Az 1954. előtti években termelő- szövetkezeteink egyrésze nem mutatott példát a növényápolásban, a termelésben egyénileg dolgozó -parasztjainknak. A múlit év termésát- Lagaü viszont már azt) mutatlak, hogy fordulat történt a termelőszörításával. Ekkor kell a tavasszal ősz- j ban végzendő munkák ütembeli

szegyűlt istállótrágyát is kihordani, a tábla szélére szarvasba, hogy az

sorrendjét.

Milyen, célokat

tűzzenek maguk

aratás után minél nagyobb területen j elé mezőgazdászaink ebben az idővégezhessük el a legjobb hatású, nyárvégi istállótrágyázást. Sok feladat vár tehát ránk az aratáson, cséplésen kívül is.

A mostani munkák sikeres elvégzésétől függ a kapásnövények termésátlagainak alakulása és az állatállomány jó minőségű mánnyal való ellátása.

Tavaly ilyenkor volt termelőszövetkezeteinkben a legnagyobb szervezetlenség, ekkor érte őket a legtöbb anyagi veszteség. Mi volt ennek az oka? Elsősorban az, hogy nem mérték fe> megfelelően a munkák -mennyiségét. Emiatt nem tudták helyesen elosztani a rendelkezésre álló munkaerőt. Legtöbbször csak egy-egy területre voltak figyelemmel, közben pedig a másik munka elhanyagolása miatt jelontéveíkezetek gazdálkodásában. A ka-; kény veszteség érte a szövetkezetét, posvári járás tsz-eánek többsége kukoricából, cukorrépából, burgonyából átlagon felüli termést ért ei. A büssüi Zalka Máté TSZ pl. 240 mázsa burgonyát, a göliei Lendület 218 mázsa cukorrépát, a nagyberki Győző 34 mázsa kukoricát takarított be egy-egy hold földről. E terven felüli termésátlagok azt bizonyítják, hogy járásunk tsz-ei kapásokból felülmúlták az egyéni dolgozó parasztok termésátlagait.

Jó növényápolás — bő termés

Tsz-einkbem az ódén tavaszon szervezettebben, jobb minőségben végezték el a talaj előkészítést, a vetési munkákat, mint tavaly. Ahhoz azonban, hogy bő termést, takaríthassunk be, okvetlenül fontos, hogy a gabonafélék és a kapásnövények ápolási munkáit is pontosan,

jó minőségben végezzük el. Ez a [nökeiin, az agronómusok előrelátó munka nagy szervezettséget és körültekintést követel a tsz-ek vezetődtől, különösen a tsz-iben dolgozó gépállomás! agronóatusoktól. Idén a szeszélyes időjárás miatt a növény- ápolás egybeesik a szálas- és korai érésű takarmánynövények betakaA növényápolást úgy ahogy elvégezték, a fűkaszálás elleniben megkésett. Későn hordták be a szénát, aminek 30—40 százalékos mennyiségi veszteség és jelentős minőségi romlás lett a következménye. Ez természetesen az állattenyésztésben éreztette káros hatását.

E hibákat azzal tetézték termelőszövetkezeteink, hogy a helytelenül értelmezett takarékosság miatt nem vették igénybe a gépállomások növényápoló gépeit, nem vonták be a közös munkába a családtagokat sem. Tehát sok tsz-ban a gazdálkodás nagyüzemi keretein belül kisüzemi módszerrel dolgoztak.

A mezőgazdászon a tsz-íagok szeme

E hibák elkerülése, a növényápolás és takarmánybetak-arítás sikeres elvégzése elsősorban a tsz-ek éjszakban?

1. A kapásnövények ápolási munkáit: az egyelést, a kapálást, melyet a talajtól és az időjárástól függően legalább háromszor okvetlenül el kell végezni.

2. Az összes gabonavetésekben vé- takar-j gezzék el az időszerű munkákat: a

gyomirtást, a vegyszeres védekezést.

3. Az összes szálastakarmányt időben kaszálják le.

4i Az őszi takarmánykeverékek után nyomban végezzék el a másodvetést.

5. Az összes istállótrágyát hordják ki a trágyázandó terület mellé i szarvasiba.

Ügyelni kell az állattenyésztési hozamokat emelő munkák pontos elvégzésére is.

A gépállomás segítségére támaszkodva

szervező munkáján és alapos szakmai segítségén áll. A mezőgazdász jó munkájának alapja a termelőszövetkezet terve. A terv elsősorban az aratásig elvégzendő időszerű munkákat tartalmazza, az elvégzés pontos idejét és az azonos időpontAz így összeállított, időszakokra pontosan előírt munkaszükséglettel kell szembeállítani a rendelkezésre álló gépi- és fegaterőt, valamint az emberi -munkát. Gépállomásaink gépparkja nagymértékben bővült az idén, A gépállomások traktoros kul- tivátoraival tsz-eihk összes növény- ápolási munkáit időben és jó minőségben ei tudják végezni. A traktoros fűkaszálók lehetővé teszik, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt a növényápolás más szakaszában helyesen használjuk fel. A gépállomás segítségére támaszkodva jelentős emberi erő áll rendelkezésre más munkákra. Tsz-elnökeink, mezőgazdászaink állapítsák meg, hogy milyen munkát lehet -gépesítem és csak a hiányzó gépkapacitás pótlására állítsanak be emberi erőt. Ez nem jelent munkanélküliiséget a tsz-ben. hanem emberi munkaerőt szabadít fel a még kevésbé gépesített munkák végzésére.

Sokkal olcsóbb a gépi munka

Nézzük meg, milyen gazdaságos,

ha a gépállomás gépeit vesszük igényibe: Vegyük példának a gépi kapálás 10 órai munkájának költségeit: a trak toros-kultivátor 10 órás műszaknormája 15 kát. hold. A gépi kapálás munkadíja kát. holdanként 22 forint, vagyis 11 kiló búza. egy műszaknorma munkadíja tehát 330 forint. Egyirányú vetésnél a sorok kézikapálására napi 800 négyszögöles norma mellett 30 fő az emberi murkaerőszükséglet, ami ugyanannyi munkaegységet jelent. Ez pedig — átlag 65 forintos munkaegység-értékkel számolva — 1950 forintot tesz ki. Tehát 15 hold kézi erővel történő teljes kapálása 2280 forintba kerül.

A gépi munka költsége négyzetes vetésű, hossz-keresztirányú művelés esetén további 2/3-éra csekken.

1 hold gépi kapálás költsége — beleszámítva az emberi munkaerőt is — 249,50 -forint. Ugyanekkora terület fogatos művelése — emberi erőve! együtt — 456,90 forintba kerül. Tehát mintegy 200 forintot takarít meg a termelőszövetkezet kát. hoi- J dánként, ha igénybeveszi a gépállo- \ más növémyápoló gépeit. '■

Ez a ipélda is világosan mutatja, mennyire gazdaságos a gépi művelés. A mi termelőszövetkezetünk tagjai már régebben felismerték a gépi munka előnyeit, ezért idén az eddigieknél sokkal több segítséget igényeltünk a gépállomástól. 60 hold kukorica első és második kapálását a gépállomás gépei végzik el, ezalatt tagságunk p többi, kevésbé gépesített növényeket kapálja, s jut f időnk a takarmányok időbeni be- i takarítására ás. Az aratásban is se- i gít a gépállomás: felmenti tagjain-^ kát a nehéz fizikai munka alól az arató-kéve'kötőgép. 115 hold búza, 65 hold árpa és 15 hold zab aratására kötöttünk szerződést a gépállomással. A tarlóhántást, másodvetést szintén a gépállomás végzi, s az őszi szántási, vetési munkákban -is . segítenek nekünk. t

Mi elégedettek vagyunk a gépállomással: jól és időben elvégez minden munkát. Ráadásul gazdaságosabb, olcsóbb is a gépi munka. Én valamennyi tsz elnökének, tagságának ajánlom, hogy kérjék, igényeljék a gépállomás segítségét, meglátják. hasznuk lesz belőle.

Szöllősi Ferenc, t

a répáspusztai Első ötéves Terv i TSZ elnöke. é

ezt az igazságot fontolja meg ne csak a színjátszócsoport, hanem elsősorban a rendezőjük. A Nép- művészeti Intézet legjobb műsoros kiadványait szakemberek állítják össze, hivatásos írók műveiből, neves színpadi rendezők közreműködésével: fogadjuk el útmutatásaikat.

Dicséret illeti Büssü ifjúságátj Varga Gyulát, a község általános iskolai igazgatóját a »-Kőszívű ember fiai« színrehozataláérti Nem látták a darabot előzőleg sehol sem, viszont az igazgató szakszerű leckéért felutazott Budapestre a Petőfi Színház rendeJ zőjéhez. Négy hónapig foglalkozott lelkes csoportjával. Éjfélbe nyúló próbákon alakult, formálódott a három Baradlay-fiú,- anyjuk, meg Haynau jelleme. Ha Büssü nevelői más egyebet nem értek volna el, minthogy hónapokig neves magyar írók írásait forgatták, s ezalatt elvonták az ifjúságot a léha szórakozástól,- már ez is feltétlen nevelői siker. ízes, szép magyar beszédüket, tudatos mozgásukat, elmélyedő és jellemalakító készségüket elismeréssel fogadta a komolyabb igényű közönség, s önfeledten tapsolt annak a kitartó munkának^ melyet kifejtettek a községi tanáccsal karöltve, velük összeforrva. Általában, ahol lelkes, szakképzett pedagógusok a szép, értelmes beszédre, helyes mozgásra, fellépésre szoktatják, nevelik diákjaikat és a falu ifjúságát: ott mindig hálás talajra talál az öntevékeny színjátszás.

Ez a titka az ének- és zenekultúrának is: általános iskolában is szakképzett pedagógusok kezére bízzák az ének oktatást! Repes a szívünk az örömtől, amikor halljuk, hogy Csurgó, Ka- rád, vagy Berzence, Segesd kis diákjai milyen lelkesen szolmizálnak, egymásra licitálva. Vagy milyen áhítattal éneklik Bartók,- Kodály dallamait! Hát Siófok úttörő-fúvósai, Zamárdi furulyazenekara, mennyi igény! Mennyi gondos, lelkiismeretes munka, s milyen áldozatos szolgálata a népi kultúrának.

A bábjátéknak is igen nagy jelentősége van az ifjúság nevelésében. Ezt bizonyítja a Szovjetunió, Csehszlovákia példája is, ahol igen magas fokot ért el ez a művészeti ág. Megyénk itt is élenjár. Balatonberény óvodájából indult el bábmozgalmunk. Gáts Tibor és felesége kezdte. Előbb az óvodásoknak játszottak, majd a község dolgozóinak, így szélesedett mozgalmuk. Bátor kiállásukat felkarolta a helybeli tanács s a megyei népművelési osztály. Most pedig nemsokára Budapesten, a Népművészeti Intézet országos jellegű tapasztalatcsere-értekezletén mutatják be tudásukat. Gáts Tibor patronálta a kaposvári óvónőképző bábjátszóit is. Papp Margit tanárnő vezetésével működik a csoport sikeresen, s már eddig vagy huszonöt nyilvános előadást rendeztek, az óvodái oktatásban pedig állandóan felhasználják. Az ilyen kezdeményezésekre figyelt fel az Oktatásügyi Minisztérium is, s a Szovjetunió eredményeit is figyelembe véve, szeptembertől kezdve kötelezővé teszi az óvónőképzőkben a rendszeres bábjátékoktatást.

De ugyanilyen haszonnal taníthatnák a tanítóképzőkben is, vagy még inkább a szép beszédet, vagy színjátszást, vagy akár a népművelési szolgálat alapelemeit. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint anyanyelvűnk fokozottabb megbecsüléséről és népi kultúránk szakszerű ápolásáról. Ez pedig minden áldozatot megér!

Z. B<