Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-30 / 152. szám

Csütörtök, 1955, június 30. SOMOGYI NÉPLAP 3 Iz összefogás erejével hamarosan Vállalták — téliesítettek EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ „kánaán“ lesz a puszta helyén... Másfél hónappal ezelőtt azt írtuk •a böhönyai Szabadság TSZ-ről, hogy szilárd vezetéssel a megye legjobb szövetkezetei közé kerülhet. Bátran állíthattuk ezt, -ugyanis láttuk, hogy jó kezekbe került a tsz irányítása: az új vezetőség — Miklai elvtárssal az élen — eredményesen dolgozik az •előbbi vezetőség laza munkájából eredt hibáik kijavításán. A vezetők bíztak a tagságban, a tagság bízott a vezetőkben. Bátran terveztek, mert érezték, tudták: minden lehetőségük megvan közös gazdaságuk felvirá­goztatásához. Meddig jutottak a böhönyei sza- badságbeliék e rövid másfél hónap alatt? Ez a kérdés vezérelt bennün­ket, amint a minap felkerestük ^ a tsz-t. Mám későre járt, mire odaér­tünk, s a tagság pihenőre tért. De Miklai elvtársat ott találtuk a kivi­lágított irodában. Az asztalnál ült, az újság fölé hajolva rótta a betű­sorokat. A megyei lapban napról napra figyeli, hogy a többi tsz hol fart a' soronlévő munkákkal. — Nem vagyunk az utolsók kö­zött — mondta szokott nyugodt .hangján, amint érdeklődni kezdtünk tőle. S aztán, hogy ne raboljunk _ el sokat az éjszakájából, csak néhány rövid kérdést tettünk fel: — Az aratás megkezdték-e? — Igen... Sőt a 20 hold repcén­ket a múlt héten már kévébe is kö­töttük. Hétfőn pedig az aratógép megkezdte az őszi árpa aratását... — Milyen termés ígérkezik a gabonaféleségekből? Arca megelégedést mutat, amikor válaszol: — A korai vetés és a mű­trágya megtette hatását... Az őszi árpából nem 9—10, hanem még 14 mázsánál is több lesz holdanként. A búzának is olyan kövér a kalásza, mint a buzogány ... ahogy- becsüljük, az is megadja egy-egy holdról a 14 mázsát. Olyan szép gabonatermést még nem adott ez a föld soha, mint az idén. — S győzik majd az aratást az egyéb munkák mellett? —• Hogyne győznénk, amikor a gép is segít!... Úgy osztottuk be a munkákat, hogy az aratáskor ne le­gyen torlódás! A kukoricát, napra­forgót kétszer megkapáltuk; mind- hegyik úgy nő, hogy már majdnem nadrágkötésig ér. Gyönyörű a kuko­ricánk ... biztosan megadja a 35 mázsás átlagot. A burgonyát két­szer feltöltöttek, a cukor- és takar­mány-répát pedig háromszor megka­páltuk. A kapálásban nagy érdemük van az asszonyoknak... ők végez­ték a dolog summáját. — Azok az asszonyok is dolgoz­nak már a közösben, akik tavaly még távolmaradtak? — Dolgoznak bizony... de nem is akárhogyan. Már nem kilenc, hanem tizenhat asszony versenyez a 200 munkaegységért. Eddig átlagosan A Minisztertanács határozata alapján, az 1955/56-os tanévtől kez­dődően a Munkaerőtartalékok Hiva­tala traktoros gépészképző intézetei­ben felvételt nyerhetnek a 17—19 éveseken kívül a 22—31 éves felnőtt- korú férfiak is. A felvétel az álla­100—130 munkaegységet teljesítettek az idén. Horváth Györgyné, Deres 'Ferenc né, de Szinte mindannyian dicséretesen dolgoznak. Gelencsér Istvánná, aki a múlt évben még nem volt köztünk, most becsületesen, szorgalmasan jön dolgozni nap mint nap. Bízunk asszonyainkban, hogy az aratásban is helytállnak. A széna­betakarításban is ott voltak. Náluk nélkül bizony igen nehéz lett volna a 77 holdról betakarítani a szénát. — Lesz-e sok takarmányuk? — Azt hiszem, nem kell szűkölköd­ni állatainknak. A szénán kívül siló :s lesz vagy 400 köbméter. A trakto­rok már szántják a tarlót és a rep­ce után még a héten bevetjük mu­harral és takarmánycirokkal. De ve­tünk silókukoricát is. Legalább 100 hold másodvetésünk lesz. Kell is a takarmány, mert szaporodik az ál­latállományunk. Most vettünk 5 fe­jőstehenet és még ötöt beállítunk. Hamarosan 30 fejőstehén lesz a 'kö­zös állományban. — Emelkedett-e a tejhozam a múlt hónap óta? — Nem valami sokat — szerény­kedik —, körülbelül egy literrel fe­jünk többet tehenenként. 10 liter most a fejési átlag. — De sietve hozzátette: — Ezzel az eredménnyel azonban nem elégszünk meg! — Ha már az állattenyésztésre terelődött a szó, a juhászatról is mondjon valamit, elnök elvtárs! Mennyi gyapjút nyírtak le leg­utóbb a juhokról? — A gyapjú?... Az is több lett, mint amennyit vártunk. Pedig a ta­valyi takarmányszűkét a juhok is .megérezték. Hanem a mi juhászunk, Sebők László elvtárs úgy igyekezett, hogy a gyapjú meg ne csők jön ... Kora tavasztól kint járt a juhok­kal a mezőn, és bent a hodályban is rendet tartott. Alig akartuk elhinni, amikor a nyírás után lemértük a gyapjút, hogy egy-egy juh átlagosan 4,5 kiló bundát adott le. A tervezett­nél 260 kilóval több gyapjút adott át a tsz-nek Sebők elvtárs. Meg is kapta érte a prémiumot, ami nem keve­sebb, mint 2440 forintot tett ki. — A tsz mennyi pénzt kapott a gyapjúért ? — Majdnem 78 000 forintot. Ennek felét kiosztottuk előlegképpen a ta­goknak. Jól jött ez a pénz most a nagy munkák előtt. Ezzel 5 és fél forint előleget adtunk munkaegysé­genként a tagságnak. De kell is!... Hadd lássák a kívülállók, hogy jól megy a szabadságbelieknek. Nem beszélgettünk egy órát. De amit e rövid idő alatt is- megtudtunk Miklai elvtárstól, igazolja: az új ve­zetőség irányításával az összefogás­nak olyan ereje kovácsolódik ki a tagságban, amely hamarosan »ká- naánt« varázsol az egykori puszta helyén. Szűcs Ferenc. mi gazdaságok és gépállomások ja­vaslata alapján történik. A gépállo­mások és állami gazdaságok dolgo­zói a felvételnél előnyben részesül­nek. E dolgozók munkaviszonya a tanulóidő alatt sem szűnik meg. A tanév az ősszel kezdődik. Ipari üzemeink, vállalataink, kis­ipari termelőszövetkezeteink most, a félév utolsó napjaiban még fokozot­tabban azon igyekeznek, hogy pon­tosan eleget tegyenek tervkötelezett­ségüknek, illetve túlteljesítsék válla­lásaikat. A Mélyépítő Vállalat dolgozói ír­ják: — Első féléves tervünket június 20-án befejeztük, s vállaljuk, hogy a hó végéig féléves tervünket 110 szá­zalékra teljesítjük. A Kaposvári Szolgáltatási Kisipari Szövetkezet június 26-án fejezte be féléves tervét. A második negyedév­ben sikeresen pótolták az első ne­gyedév lemaradását, sőt úgy dolgoz­tak, hogy féléves tervüket a határ­idő előtt négy nappal előbb befejez­ték. , íjj. ] A Csurgói Vegyesfaipari Vállalat dolgozói június 24-én teljesítették el­ső féléves tervüket. Hogy ezt az eredményt elérhették, köszönhető az üzem kiváló dolgozóinak: Futás Jó­zsef, Turcsics János, Dóczi András, Szabó Jánosné elvtársaknak és a többieknek. A Kaposvári Földművesszövetke­zet első féléves kiskereskedelmi ter­vét június 25-ig 104,4 százalékra tel­jesítette. ■ Ezzel a tervteljesítéssel mintegy 20 millió forint értékű árut hoztak forgalomba. Mozgó boltok a mezőgazdasági dolgozók szolgálatában A .kaposvári járás földművesszö­vetkezetei a nyári nagy mezőgazda- sági munkák idejére jól felkészültek állami gazdaságaink, termelőszövet­kezeteink és egyéni dolgozó paraszt­ságunk fokozott áruellátására. Földművesszövetkezeteink dolgozói mozgóboltokkal, gépkocsikkal, szeke­rekkel, motorkerékpárokkal keresik fel az arató-cséplőmunkásokat és látják el őket a szükséges élelmi­szerekkel, hűsítő italokkal, cseme­gékkel, valamint mezőgazdasági szeráruval, kapával, kaszával, ka- szakővel és egyéb szükséges árukkal. A Kaposvári Földmű vessző vetke­zet mczgőboltjai ellátására külön cukrászrészleget állított fel és így fagylalttal, süteményekkel is felke­resik a mezőgazdasági dolgozókat. A mozgóboltok működtetéséhez állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink ’s megadják a kellő segítséget. Több gazdaság ad fogatot vagy kocsit a mozgóbolt továbbszállításához. A Csombárdi Állami Gazdaság, a ré­páspusztai Első ötéves Terv TSZ is felajánlotta segítségét. A kaposvári !órásban IS körzeti, íöldművesszövet- kezet 42 községben szervezett mozgó­boltot. A szövetkezeti boltok a nyári me­zőgazdasági munkákra való tekin­tettel nyitvatartási idejüket is meg­változtatták. Reggel 6—7 órától 10— 11 óráig, délután 4—5 órától este 8 —9 óráig tartanak nyitva. Megindí­tották a vevőszolgálatot minden ^ö’dművesszövetkezetnél. A dolgo­zók munkaidő után azonnal átvehe­tik megrendelt árujukat. Reméljük, hogy mindezzel mi is hozzájárulunk az aratás sikeréhez, a dolgozók munkájának könnyebbé té­teléhez. Papp József FJK közétkeztetési előadó. A Minisztertanács határozata a traktoros gépészképzésről ' Lótenyésztési bemutató Bőszénfán A TTIT Somogy megyei) Csoportja és az MSZT Somogy megyei Szerve­zete nagyszabású lótenyésztési bemu­tatót rendezett a Bőszénfai Lóte­nyésztő Gazdaságban. Több kör­nyékbeli teirmelőszövetkezet dolgozói, állami gazdaságok szakemberei és egyénileg dolgozó parasztok gyűltek össze, hegy megismerkedjenek a szakszerű nőneveléssel. A nap a különböző kancatípusok bemutatásával -kezdődött. Furiózó, North, Stár és még többfajta szebb­nél szebb állatot léptettek el a szem­lélők előtt. Ezután a méneket mu­tatták <be. A pompás állatok méltán arattak elismerést. Bemutatták a csi- kómozgaitást is. A szép, jól fejlett egyéves csikókból álló ménes sebes vágtában dübörgött el a vendégek előtt. Fehér kerítéssel körülvett ed­zőpályájuk hol meredek dombol­dalra, hol pedig lejtős völgybe ve­zette az állatokat. A csikók játéko­san, erőlködés nélkül birkóztak meg a tereppel. így válnak edzettekké, izmosakká. A nézőket megismertették a mun­kaerőpróbált egyes mozzanataival is. Meghatározott távolságon teherrel megrakott kocsit keli lépésben, majd ügetésben húznia a lónak, végül pe­dig teherrel megrakott szánkót kell többízben elindítania. Ha a próbákat egy nap alatt sikeresen elvégzi a ló, akkor kerül' csak be tulajdonképpen az »elismertek« közé, akkor tekin­tik továbbtenyésztésre alkalmasnak. A termelőszövetkezeti tagok, az ál­lami gzadasági szakemberek és az egyénileg dolgozó parasztok sokat t a­nultak a bemutatókon. Megismer­kedtek a szakszerű lóneveléssel, a ridegnevelés előnyeivel. Megbizonyo­sodhattak arról, hogy helyes csikó- neveléssel olyan lovakat tenyészthet­nek, amelyek még 10—15 éves koruk­ban is munkabírók, szívósak, sokkal igénytelenebbek, mint az istállóban nevelt állatok, ezzel szemben mun­kabírásuk könnyein felülmúlja a hi­degvérű lovakét is. A bőszénfai Le­nin TSZ vezetősége nyomban elhatá­rozta, hogy a szerzett tapasztalato­kat szövetkezetükben is hasznosít­ják. DÉLUTÁN filmvetítés volt. A »Ménesek iskolája« című filmet mu­tatták ibe. A felvétel eigyrésze Bő- szénfán készült. A dolgozók öröm­mel ismerték fel munkatársaikat és kedvenc állataikat a vetítővásznon. Ezután dr. Hámory Dezső, az Állat- tenyésztési Kutatóintézet lótenyész­tési osztályának vezetője tartott elő­adást a lótenyésztésről. Az irányított csikóneveléssel, az istállózás hátrá­nyával és a ridegnevelés előnyeivel ismertette meg a dolgozókat. Az elő­adást több hozzászólás követte. A dolgozók egyöntetűen elismerték mind az előadás, mind az egész be­mutató hasznosságát. Borostyánkövi Tamás zoológus elmondta hozzászó­lásában, h-cgy Somogybán is létesíte­nek tsz-csikótelepet, ahova a tsz-ek választás után beadják a csikókat. Szakszerű nevelés után edzett, munkabíró állatokat kapnak vissza a termelőszövetkezetek. Az előadás után díjugratás követ­kezett. A bőszénfai csikósok szebb­nél szebb produkciókkal bizonyítot­ok be, hogy valóban ló hátára te­remtek, ESTE kultúrműsorfal zárult a nap. Különösen nagy sikert aratott a ze­nekar. A dolgozók, akik nappal az állatokat gondozzák, keményen ülik a lovat, este árvalányhajas kalap­ban, egyforma népviseletiben játszot­tak a zenekarban. Sikert aratott a tánecscport, a színjátszócsoport és az énekkar is. Külön elismerést ér­demel Mózes Mártod a telep íőagro- nórnusa, akinek két versét adták elő. A művek a természet, a munkakör szeretetét, a szép jövő építésének nemes gondolatát tükrözték. „ D. J. A betegség barátja, a járvány szövetségese A légy a piszokba, szemétbe, trá- gy adom bök alá, szemétládák sarkai­ba, árnyékszék ürgödrébe rakja pe­téit, amelyekből előbb lárva lesz — azt hívják nyűnek —, majd bábbá alakul, amiből nyolc nap múlva bú­vik elő a kifejlett rovar. Egy átte­lelt anyalégy kéthetenként körülbe­lül 250 petét rák. Ez egy nyári idény alatt, az utódok utódaival, mintegy hat-nyolcszázezer ivadékot jelent, te­hát 'Olyan szapora rovar, hegy még a leggondosabb irtás mellett is felmérhetetlen kárt, igen sok bajt és súlyos kellemetlen­séget okozhat embernek, állatnak egyaránt. Fontos szerepe van a járványok terjesztésében, mert a tenyészőhe­lyein szívókájára, lábára, potrohúra tapadó láthatatlan kórokozó bakté­riumok ezreit ráhorcija az ember testére, eledelére, edényeire, haszná­lati tárgyadra. Az lámyékszékben, köpőcsészében éppen olyan jól érzi magát, mint a konyhában, az éléskamrában vagy az ebédlőasztalon, és így joggal kelt undort a jóérzésű emberek között. A le nem fedett élelmet, szabadon hagyott árucikket összemászkálja, tönkre teszi. A füstölt húsokat, álla­tok sebeit beköpi, berakja petéit a seb réseibe, a hús nyílásaiha és az ott kifejlődő nyűvek beteggé teszik az állatot, hasznavehetetlenné silá- nyítják a húst, átlyuggatjáto az állati bőrt úgy, hogy súlyos nemzetgazda­sági károkat okoznak. Nem hagyják pihenni sem az em­bert, sem az állatot. Bebizonyított igazság, hogy a jólpihenő ember munkája eredményesebb, a légy­mentes istállóban fekvő tehén job­ban tejel, de még a ló is jobban'húz, ha pihenni hagyják. A bacilusokat cipelő, az egész há­zat bosszantó légy tehát a nyugalom ellensége, a betegség barátja, a jár­vány szövetségese. Hogyan védekezzünk ? Családunk, embertársaink, hasz­notihajtó barmaink közös érdekét szolgáljuk akkor, ha céltudatosan, rendszeresen és okosan védekezünk a légyveszély ellen.. Ennek két módja van: a legyek irtása és szaporodásuk akadályozá­sa. A falra feeskendtezett DDT-oldat tömeges légypusztulást okoz. Ugyan­csak sok legyet öl meg egyszerre az ablakba, szekrények tetejének szé­lére, lámpakarokra, képrámákra szórt DDT-por is. DDT-vel füstölni is szoktak, de ebben az esetben gondoljunk a meg­felelő szellőztetésre is. . Elég sok legyet megöl a ragacsos légyfogó, ha friss, ha jól ragad. Kevésbé válik be a légyfogó üveg­búra és a légycsapó, amely csak si­lány pusztítást okoz a legyek között. Komoly és okos formája a légy elleni harcnak a szaporodó helyek megszüntetése, A trágyát és szeme­tet hordjuk ki nyolc napon belül, hogy ne az udvarban keljen ki a légy. Olyan fedett, .résmentes, töké­letesen zárt árnyékszéket, trágya- és szeméttelepet építsünk,, .amelybe nem tud a légy befurakodni. Taka­rítsunk, meszeljünk, lomtalanítsunk. Függönyözzük be a szobákat. Az aj­tókra, ablakokra tegyünk szúnyog­hálót, takarjuk le az ételeket, es mindent gondosan mossunk meg, amivel csak érintkezésbe jöhettek a járványok szövetségesei, a legyek. A mesebeli, együgyű szalbó a te­nyerével hatalmasat csapott a pu­liszkái morzsáira, aztán táblát akasz­tott a mellére, hogy hetet egy csapásra. A gondós gazda, a családját sze­rető gazdasszony, de az egész csa­lád minden tagja arra törekedjék, hogy — ha nemi isi egy csapással —, de gondossággal, figyelemmel, a tu­dományos tapasztalatok fegyverével és megbízható légyirtóval ezreit, tíz­ezreit irtsa, ki naponta a legyeiknek, az egészség ellenségeinek. Felhívás a megye ifjúságához Mi, a Nagyatádi Fonalgyár DISZ-fiataljai a múlt évben részt vet­tünk a siófoki ifjúsági béketalálkozón, mely feledhetetlen kedves em­lék maradt számunkra. DlSZ-tagjaink a második ifjúsági találkozóra is nagy lelkesedéssel készülnek. ígérjük, hogy a kibocsátott emléklapokat egy héten belül eladjuk, és versenyre hívjuk valamennyi DISZ-szervezet tagjait, ezenkívül ifjúsági minőségi brigádot alakítunk a találkozó tisz­teletére. Munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatalok! Csatlakozzatok hozzánk, hogy a második siófoki ifjúsági találkozó fényes bizonyítéka legyen fiataljaink békeakaraitának, kulturális fejlődésének. Legyen a siófoki ta­lálkozó Somogy megye fiataljainak harcos seregszemléje a békéért ví­vott harcban. A Nagyatádi Fonalgyár DISZ-szerVezete nevében: Kovács István DISZ-titkár, Hoffman Józsefné és Kispeti Ida vez. tag, Jankovics Mária párttitkár. A miklósi „csonkatorony66 Ott áll a falu alatt árván és el­hagyottan. Szomorúságát csak két szomszédja: a rét meg a mező tud­ja. Nekik panaszolja el, hogy az eső kilúgozza, a szél kiszárítja, a tüzes napsugarak kiszívják testé­nek maradék vérét. Panaszkodik és sóhajtozik immár 3 éve. De saj­nos — mind. e mai napig hiába. Nincs egy ember sem, aki meghal­laná a panaszt, aki segítene rajta, pedig — meghálálná. Aztán a pa­raszt vád váltja fel; vádolja — jo­gosan — az embereket, akik élet- rehívták, hogy ne legyen élete; akik megígérték, hogy szép ruhát és kalapot csinálnak neki, s lám ott áll meztelenül, csupaszon; vá­dolja azokat, akik biztatták népes­séggel, vidámsággal, dalolással, ka­kasszóval ... de ezzel is becsapták: némaság veszi körül, szívet fájdító nemtörődömség. Figyelmetlenek% süketek ezek az emberek. ígérnek, de nem váltják be az ígéretet. Terveznek, s mielőtt célhoz érné­nek, megállnak, hátat fordítanak — elvégre az akarat látszata meg­volt. Meg bizony!... Még Miklósiban is, a Vörös Csillag TSZ tagjaiban is. Mert hát az övéké ez a szomo­rú »csonkatorony«. Az övéké 3 év óta. Annakidején ugyanis elhatá­rozták, hogy megnövelik a ba­romfiállományt, s ehhez egy mo­dem, tágas házikót építenek, mert a régi malomépület dohos kamrája nem felelhet meg erre a célra. Az építkezés el is kezdődött. Dolgoz­tak, építettek frissen, lelkesen. De egy szép napon ugyanilyen lelke­sen abbamaradt minden. Hogy miért? Nem tudjuk, de valószínű a tsz vezetősége sem! Talán meg­gondolták magukat: nem növelik, nem szaporítják a baromfinépet, vagy rájöttek, hogy nem megfelelő helyre terveztek, s most segítő, hasznos ötletekre várnak? Mert erre bizony szükség volna! Szegény tyúkok jelenlegi börtönében w.ajd- nem minden nap előbújik a föld alól egy-egy hívatlan, erőszakos vendég. Ilyenkor elkukorékolják magukat a kakasok, riadtan össze­bújnak a tyúkokkal, s tetszik vagy nem, imlamelyiknek kimondják halálos ítéletét, mert a patkányok­nak eleség kell, ennivaló, s lehe­tőleg tyúkhúsból. (így aztán sza­porodik az állomány, de nem a ba­romfi, hanem a patkányhad, mely­re a tsz-nek tudvalévőleg nincs szüksége!) A kisegítő »ötlet« jó volna azért is, mert a féligkész épülethez kihordott cserepek (tudj’ az ördög miért) eltöredeznek, elfogynak, mielőtt valóban »kalap« lehetne belőlük, rendes te­tő. hogy ne ázzanak a szalufák, gerendák, közfalak. Mert most még így van. A négy nagy ablak üres, ásítozó; a bejárathoz is csak az este varázsol ajtó-függönyt, s minden remény megvan arra, hogy újabb esetleges 3 év(!) alatt, telje­sen megunva a világot, elvándorol a föld színéről az elhagyott, árva épület! Szerintünk a leghelyesebb eljárás ez lenne, akkor talán fel­ébredne a tsz vezetősége, s a tag­ság is jobban ügyelne a közös va­gyon megbecsülésére.

Next

/
Thumbnails
Contents