Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-29 / 151. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. június 29. Lukács György beszéde a helsinki béke-világtalálkozón Helsinki (MTI). A béke-világtalálkozó hétfői ülésén német nyelven beszédet mondott Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a magyar küldöttség tagja. A világszerte ismert magyar tudóst a kongresszus részvevői melegen ünnepelték. Lukács György többek között a következőket mondotta: Teljesen érthető és helyes is, ha akkor, mikor a béke megőrzése és a népek önrendelkezési joga közötti összefüggésről van szó — mindenekelőtt a gyarmati és félgyarmati népek képviselői szólalnak meg. Hiszen ténylegesen náluk, az ő sorsok alakulásában dől el messzemenően: meg tudja-e valóban hiúsítani a népek akarata a reakciósok kis csoportjának agressziós szándékait, meg tudia-e őrizni, biztosítani tudja-e az emberek millió számára a szabad és békés életet. Mindezek általánosan ismert és elismert dolgok. Ismeri és elismeri őket a magyar nép is, amelynek nevében én itt szólok. Mégis úgy gondolom- akkor lesznek szavaim ezeknek a törekvéseknek és határozatoknak szellemével a legteljesebb összhangban, ha a népek önrendelkezési jogának és a béke megőrzésének problémáját saját népem nemzeti érdekeiből kiindulva, közvetlenül azt 'képviselve igenilem. Mi magyarok kis nép vagyunk, amely nagyhatalmak közé beékelve, ezer év óta, fennállása óta volt kénytelen küzdeni a jogért, hogy sorsát maga határozhassa meg. Egy évszázad előtt, midőn népünk mérsékelt polgári újjászerveződését kísérelte meg, a Habsburgok s később a Rcmanovok fegyveres intervenciója támadt rá s csaknem két évig tartó véres háborúra volt szükség, hogy meghiúsítsák azokat a Jogos követeléseket, amelyekkel népünk szabadságáért és függetlenségéért síkraszállt. Az utolsó évtizedekben pedig a német imperializmus nyomása és belső ügyeinkbe avatkozó politikája sodort minket két világháborúba. Kétízben jutott hazánk idegen érdekekért rá- kényszerített háborúban örvény szélére, abba a veszedelembe, hogy elveszti nemzeti létét. Amikor pedig hogy az elnyomástól szabaduljon, 1919-ben népünk végre saját lábára akart állni, megint csfk véres, fegyveres imperialista intervenció akadályozta meg ebben. Tudjuk, nem állunk egyedül ezekkel a nemzeti tapasztalatainkkal. Európa története azt mutatja, hogy a nagy háborúk túlnyomó többsége annak következtében tört ki, hogy egyes nagyhatalmak reakciós módon megsértették más népek önrendelkezési jogát. Már a francia forradalom után is az robbantotta ki az évtizedekig ' tartó háborúkat, hegy Ausztria és Poroszország jogot formált ahhoz, hogy megakadályozza Franciaországot egy saját népe akaratának megfelelő belső rend megalakításában. És ki ne tudná, hogy az első világháborúhoz az szolgált kiváló alkalomként, hegy Ausztria Szerbia belső ügyeibe avatkozott, s hogy a második világháborút Hitlernek a szomszédos népek önrendelkezési jogát sértő állandó interveniálása készítette elő és robbantotta ki. S azt sem szabad soha elfelejtenünk, hogy az akkori nagyhatalmak folytonos beavatkozása a balkáni népek belügyeibe, hozzájárult az első — Hitler és Mussolini beavatkozása a spanyol polgárháborúba pedig a második világháború előkészítéséhez. Korunk történeténék egy általános tényéről van tehát itt szó. De nem csupán történelemről — aktuális politikáról is. Mindannyian ismerjük Dulles és Eisenhower urak fontos jelszavát Közép-Európa ama népeinek »felszabadításáról«, amelyek mint végre szabaddá vált nemzetek a világháború után létrehozták a népi demokráciákat. Ez közvetlenül fenyegeti önrendelkezési jogunkat, azt a jogot, hogy saját nemzeti életünket úgy rendezzük be, ahogyan azt népünk többsége kívánja. Még akkor is fenyegeti, ha olyan formát ölt, hogy semlegesítést akarnak reánk kényszeríteni. Nem akarunk mások belügyeibe avatkozni, de azt sem tűrjük, hogy mások avatkozzanak be a mi problémáinkba S itt nemcsak a mi önálló, szabadon választott nemzeti létünk megalakítására való jogunkat fenyegetik, hanem a lengyel, cseh, román, bolgár és albán népekét is. Nemzeti öngyilkosság volna, ha nem tennénk kísérletet arra, hogy ezeket az élet- érdekeinket megvédelmezzük. A népi demokráciák varsói szerződése egymással és a Szovjetunióval ilyen védelme nemzeti érdekeinknek és egyúttal védelme a világ békéjének is. Ezáltal kerül ez a kérdés napjaink nemzetközi problémáinak homlokterébe és nagy szerepet fog játszani minden valószínűség szerint a négy nagyhatalom találkozóján is, és pedig — tartalmának megfelelően — mint ütközőpont a háborút előkészítő és a békét védelmező erők között. Az Egyesült Államok állajmfér- fiainak nyilatkozatára a Pravda éleshangú válasza kiemelte, hogy a Szovjetunió számára nem képezheti megvitatás alapját egy olyan módszer, amely beavatkozást jelent szabad népek belső ügyeibe. A kis népek önrendelkezési jogának kérdése számunkra, magyarok számára sorskérdés, egyben a világpolitika egyik sarkalatos pontja. Ez semmi esetre sem véletlen. Mert az intervenció abszolút eltiltása — még polgárháborúk esetére is — azok közé a legfontosabb momentumok közé tartozik, amelyek révén a békepolitika eljuthat az agresszió fogalmának egyértelmű meghatározásához, Csak ha elismerik, hogy a nemzeti sors eldöntése egészen, a forradalomig és polgárháborúig minden egyes népek tisztán belső ügye, amelynél külső beavatkozásnak elvileg semmi helye nem lőhet, csak akkor szüntethető meg az agresszió definíciójának minden kétértelműsége, amely évszázadokon át elhomályosította a kérdést, amely még ma is újra meg újra ürügyül szolgál az agresszív beavatkozásra, háborús veszedelem előidézésére, anélkül, hogy mindig és mindenütt átlátnák agressziós jellegét. Világos, hogy csak az agresszió ilyen egyértelmű, félreérthetetlen meghatározása lehet elvi és gyakorlati alapja az olyan népek békés együttélésének, amelyek egymástól eltérő, gazdasági, politikai és kulturális rendiben élnek. Mégis olyan megfogalmazásoknak vagyunk tanúi manapság, amelyek rabulisztikus módon feje tetejére állítják az egész kérdést és arra törekszenek, hogy az agressziót demagóg módon önvédelemnek állítsák be. Az »Indirekt« agresszió meghatározáséra gondolok az Egyesült Államok diplomáciai szótárából. Eszerint ha egy nép, amellyel valamely nagyhatalom kapcsolatban van, vagy amelynek iparában, kereskedelmében stb. érdekelve van, alkotmányát megváltoztatja, akárcsak demokratikusan más természetű kormányt választ, elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államoknak »joga« legyen, ugyancsak az önvédelem pózában, erre az »indirekt agresszióra« direkt .agresszióval válaszolni. Guatemala sorsa világosan megmutatta, mit jelent a gyakorlat- ' ban az »indirekt« agresszió elmélete. Az, hogy ebből nemcsak a kis népek leigázása, nemcsak annak megtiltása következik, hogy belügyeiket saját szükségleteiknek megfelelően, saját érdekeik szerint rendezzék, hanem hogy ez egyben az általános háborús veszély forrását is jelenti, nyilvánvaló. Ez a szoros összefüggés a mi sorsunk: Magyarország s a népi demokráciák sorsa és az indirekt agresszió elve között. A világ nem ott tartana, ahol ma tart, hanem sokkal tovább, ha évszázadok óta a népek előrehaladását számtalan ilyen intervenció nem akadályozta volna. Amikor mi a népek korlátlan önrendelkezési jogát védelmezzük, amikor szenvedélyesen tiltakozunk az indirekt agresszió hazug és mélyen reakciós elve ellen, nemcsak a békét védjük, hanem azt is, ami a békével elszakíthatatlan kapcsolatban van, a népek korlátlan előrehaladását is. Somogyvári elvtársat, a párttitkárt kivéve. Vannak persze dicséreíre- méltó példák, olyan elvtársak, akik telkesen, szorgalmasan tanulmá- | nyózzák a marxizmust—leninizmust, } Hűtőház igazgatója, vagy Dózsa Zol- Kaposvári Állami PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS & Gazdasági funkcionáriusaink csak a marxi-lenini elmélettel lelvériezve tudnak szilárdan vezetni Az elmúlt másfél évben fellépett jobboldali elhajlás veszélyességére a Központi Vezetőség márciusi határozata hívta fel figyelmünket. A jobboldali elhajlás pártunk helyes irányvonalával szemben egy sor fontos kérdésben helytelen nézetet képviselt, amelyek érvényesülését kell a párthatározat nyomán meghiúsítanunk. A jobboldali elhajlás elleni küzdelem fő formája az ideológiai harc. Ezt az ideológiai harcot csak a marxizmus—leninizmus alapos ismeretével, politikai, elméleti tudásunk állandó fejlesztésével tudjuk győztesen megvívni. Különösen a vezető funkciókban lévő elvtársakra ró nagy és fontos feladatot a káros jobboldali ideológia szétzúzása és 'megsemmisítése. A jobboldali, anti- marxista nézet minden munkaterületen megmutatkozott, mezőgazdasági, ipari, kulturális vonalon egyaránt. Tehát valamennyi vezetőnek aktív harcot kell folytatnia a jobboldali elhajlás minden megnyilvánulásával szemben. De hogyan tudja szétzúzni a jobboldali nézeteket az a vezető, aki sok esetben önmaga sem ismeri fel azokat, hiányos elméleti képzettsége miatt? Nyilvánvaló, hogy sehogyan. Pedig munkájuk során nap mint nap nap találkoznak olyan problémákkal, amelyeknek helyes megoldása a marxizmus—leninizmus ismeretét teszi szükségessé. Az elmúlt pártoktatási évben mégis igen sokan akadtak olyanok állami és gazdasági vezetőink között — éppen a jobboldali, opportunista irányzat eredményeképpen — akik nem tartották fontosnak a politikai oktatásban való részvételt, vagy ha részt vettek is valamüyen formában az oktatásiban, az csak formális volt: a konferenciákra nem jártak rendszeresen, az anyagot nem tanulták meg. A MEZÖKER igazgatója, Gál László elvtárs például a politikai gazdaságtan I. évfolyamának volt hallgatója. Méghozzá valóban csak hallgatója. Mert ha egy évben két- szer-háromszor el is ment a konferenciákra, ott mélyen hallgatott, soha sem szólt hozzá. Vagy Izgum Ádám elvtáirs, a Mélyépítő Vállalat igazgatója, aki egyáltalán nem vett részt semmiféle politikai oktatásban, így azután nem meglepő, hogy éppen a Mélyépítő Vállalatnál igen sok osztályellenség furakodott vezető állásba. A Városi Tanácsnál egyetlen osztályvezető sem vett részt politikai oktatásban, FÉNYEK A KÁRPÁTOKBAN A tán elvtárs, a (S Gazdaságból. W Az 1955—56-os oktatási évre min955. JUNIUS 29-ÉN tíz éve, méter hosszú, hatalmas vasbeton gát Az egykor terméketlen földeken, flí'en v?zst° állású elvtárs jelentke- hogy a Szovjetunió és a zárja el. Építettek egy három és fél pusztákon, ahol azelőtt csak tüskés JÍ;ett párt oktatásra. Mégis meg- kell Csehszlovák Köztársaság között lét- kilométer hosszú alagutat, s a Rlka- bokrok sínylődtek _ ma gyümölcsös ^’állapítanunk, hogy még mindig nem r ejött a Kárpát-Ukrajnáról szóló folyó partján már ott állnak a vil- kertek, szőlők virulnak A kolhoz-ii-ordítanak az elvtársak kellő gon- egyezmény. Az egyezménynek meg- lanytelep épületei. Az idén többezer rendszer bevezetése óta’ Kárpát-Uk-'|ídot az elméleti színvonal állandó fej- felelően Kárpát-Ukrajna mint Ukrán villanylámpa gyűl ki a Kárpátok he- rajnában a szőlőterület 1 8-szeresére ^esztósére. Beszélgettünk néhány Szovjet Szocialista Köztársaság csat- gyeiben, az új villanytelepek be- a gyümölcskertek területe pedig^igazgatóva1’ de egyikük sem ismerte lakozott a Szovjetunióhoz. kapcsolásával. A növekvő villamos- kétszeresére növekedett A nagyobbá közülük a szocializmus gazdasági Tíz év múlt el azóta. Viszonylag energia-hálózat lehetővé teszi egy szőlőterületele központjában így p] ^alaptörvényét, egyet »kivéve«, aki nem is olyan nagy idő. Mégis milyen sor új gyár, üzem létesítését, a Kár- Mukacsevoban, Szeredában & Mu-i" mint mondotta — mar 1922-ben(!) hatalmas változások történtek azóta pátok gerincén átvezető hágókon zsijevben és még néhány községbeníuanidta azk Vagyis pontosan 30 ev- a fiatal szovjet területen! Mindé- villanymozdonyok futnak nemsoká- új pincészetek létesültek, a tyacsevwív?^ előbb, mint ahogyan Sztálin elv- nekelőtt az építkezések hatalmas ra. Az új villanytelepek áramából és huszti kerületekben, Ahol különö-^>ars a szocializmus gazdasági alaplendülete ragadja meg az embert, meg a oarati Csehszlovákia falvai— sea fejlett a gyümölcstermelés kon-Iv különösen azt, aki most jár először nak is jut... _ zervgyárat építettek a gyümölcsféléké törvényéről szóló nagyjelentőségű meghatározását megfogalmazta volna! Nem szabadna előfordulnia annak sem — ami szintén megtörtént —, hogy a megkérdezettek közül egyetlen egy sem olvasta el a Szabad Nép vasárnapi számában megjelent »A szocializmus gazdasági alaptörvénye és a párt politikája« című cikket. Pedig ez a cikk éppen a gazdasági vezetőknek nyújt elsősorban segítséget, az ő munkájukat könnyíti meg. A vezetők általában sokoldalú elfoglaltságukra hivatkoznak, ami szerintük hátráltatja őket az olvasásban, a tanulásiján. Vitathatatlan, hogy fontos beosztásban dolgozó elvtársainknak felelősségteljes és nehéz munkát kell végezniük. De éppen ezért elengedhetetlenül szükséges számukra a rendszeres elméleti képzés, csak így tudják megérteni pártunk politikájának elvi alapjait, csak így tudnak szilárdan és megingathatatlanul a marxi—lenini tanítások alapján vezetni. Sokan vezetőink közül szakmai továbbképzésben vesznek részt. Ez is egyik feltétele a jó vezetésnek, sőt a fejlődés mostani szakaszában már elengedhetetlen. A szakmai továbbképzés azonban nem pótolja a politikai tudást. Gazdasági vezetőink előszeretettel hivatkoznak a szakmai tanulásra, amikor a pártoktatásról van szó. Arról azonban megfeledkeznek, hogy hiába szerzik, a legmagasabb műszaki ismereteket, hiába ismerik az anyagoknak, gépeknek minden porcikáját, ha nem ismerik az embert, aki ezekkel dolgozik, ha nem ismerik fel az egyes kérdésekben megnyilvánuló különböző nézetek közül a megfelelő marxisba—leninista nézetet. Az a vezető, aki csak szakmailag képezi magát, politikailag nem, az nem tud megfelelni a jó vezető, a kommunista vezető követelményének. Az nem érti meg ügyünk igazát — mint ahogy Sztálin elvtárs mondotta — perspektíva nélküli, korlátolt gyakorlati emberekké válnak, akik vakon és gépiesen hajtják végre a felülről jövő utasításokat. A gazdasági kérdéseket a politikai kérdésektől elválasztani nem lehet. Egyedül .a marxizmus—leninizmus tudománya segíti a vezetőt ahhoz, hogy az előtte álló feladatokat mindig pártunk politikájának, az egész nép érdekének megfelelően tudja megoldani. Fel kell tehát véglegesen számolni azt a nézetet, hogy a szakmai tanulás fontosabb a marxista—leninista elmélet elsajátításánál. Pártunk határozata is leszögezi, hogy a szakmai tanulás nem mentesít a politikai továbbképzés alól. Minden párttagnak, de elsősorban vezető kádereinknek kötelessége, hogy állandóan fejlessze politikai tudását. Csak a marxizmus—leninizmus tanításaira alapozott szilárd elvi-politikai egységgel valósítható meg pái'- tunk politikájának maradéktalan végrehajtása, a még mindig fejelhető hibás nézetek eszmei, ideológiai megsemmisítése, a szocializmus S!" keres felépítése. Ez yedig rendszeres tanulás nélkül nem érhető el. Erre gondoljanak gazdasági és állami funkcionáriusaink, amikor pártsajtót vesznek a kezükbe, és ezt tartsák szem előtt majd az új oktatási évben is. ezen a vidéken. Hatalmas ipari üze- A z ERDŐ valóságos kincsesbá- feldolgozására. nya itt a kárpátukrajnai he- a Veliko-Luki-i Lenin-kolhozW mek épülnek, iskolák, kórházak, falusi villanytelepek, kolhozfanmok gyekben. A korszerű technika lehe- messze földön híres gazdaggá vált .'Iá stb. A városokban és falvakban egy- tővé tette a fakitermelés jelentékeny 'Évről évre jó termést takarítanak})' re újabb háztömbök, egész utcák ke- megnövelését, amire a fafeldolgozó be búzából kukoricából és napra-K letkeznek. ipar nagyarányú fejlődése miatt van forgóból, de jól tejelő teheneik Atotoák ^&itekT“ül&^ «««. ...Mikor a hegyek köze leszáll az szükség. Mukacsevo kornyékén egy vannak. A kolhoz egyik brigádveze-;)',zerr,lOClr1t hangzott el melyek all alkotnyat, a Terebba es a Rika f<> nagy pusztatérség közepén hatalmas tője, Dimitrij Volosin 23—24 mázsást-nazása elősegíti a népi ront-ihiz lyok völgyében, Oljsan es Nyizsmj fafeldolgozó kombinátot építettek, búzatermést ér el hektáronkénti át-»ságok munkáját. Megyénkben ír hantiban IrS,aVaa haj1^ bútorokat készíte- fogban. Anna Ladányi, a Szocialista jl’hétfőn számos bizottság tanulmá- lamoslámpák, s csak hajnalban nek, Uzsogorodban most epul egy Munka Hőse, az Ukrán SZSZK Leg-Wozta a tanácskozás anyagát és elhunynak ki ismét. Nyugat-Ukrajna bútorgyár, a sebesfolyású Tisza part- felső Tanácsának küldötte hektáron-Laforozták h^y ^kTiíikban hasz- legnagyobb vizieromutelepemek te- ján, Rahón kartonlemezgyár műkő- ként 100 mázsás kukoricatermést ésjjjnosítják nyei ezek. _ . dik- 30 mázsás napraforgótermést takarít})- Elsődleges a mezőgazdaság feileszVatemikor regen egy Knzsek ne- Fényes lámpasorok jelzik estén- be majdnem minden évben. Tíz év|{té9e a termelőszövetkezeti ” moz»a- vu tehetséges csehszlovák mérnök kent a múlt évben épített bányász- alatt a kolhoz több mint 150 külön-Jj;^’ ifops^s^ lzefo^el a prSgNépfronlbizottságaink a tsz-mozgalom fejlesztéséért kitűnő tervet dolgost ki a Kárpá- falut, Ijnicet. A bányászok ma már böző iazd^ági épületet hőZp tok hegyem építendő nagy víziére- kényelmes, világos házakban lak- összejövedelme meghaladta az öt-elején mintew fenöt községben müvek létesítésére. De a tervből so- nak. A szénre nagy szükség van a millió rubelt. Majdnem minden ötö-íL, ,, ° _ hasem lett valosag. Kinek kellettek vidék iparának fejlesztéséhez. A bá- dik család számára új házat építet— rU-manketot rendeznek, melyen Volna vaio.n az ilven n.aev költség- .nvá«7rtV éPré«zt.VPS7!np*lc a knrnvÁlchiPi’l'i t^rrmplnművek létesítésére. De a tervből so- nak. A szénre nagy szükség van hasem lett valóság. Kinek kellettek vidék iparának fejlesztéséhez. A volna vajon az ilyen nagy költség- nyászok igyekeznek is becsülettel: tek. ” J " ’ ’ fflrésztvesznek a környékbeli termelőgél megépített vízierőművek, mikor tizenötszörösére emelték a szénter- » Z UJ ÉLET tüzei egyre sűfojszövet kezetek tagjai és az egyénileg rűbb sorokban ragyognak a ledolgozó parasztok. A kollektív gaz» ' Kárpátokban alig volt néhány ipa- melést a legutóbbi hat-hét év alatt. '’»só munkáskéz ő? viszont a vidék látképe is észrevehetően Kárpátok hegvei között Az úi tüzekt-í^f6C*t megváltozott a tíz év alatt. Az erdő- fényénél mind világosabban látják)|da kodassal f°Sla-kozo fúrnék vetítése után az egyénileg dolgozók megismerkednek a termelőszövetkezetek (/.életével, eredményeivel, a tsz-ek nem jutott tovább a borította hegyek alján egyre több az emberek boldog jövőjüket, ame-"Ás , valósággá lett. A emeletes házat, gyárkéményt látha- lyért nem sajnálnak semmi fáradsá-ÍH ■lgyet immár ötven tunk. got, áldozatot. tagjai pedig kicserélik tapasztalataikat. A barcsi és a csurgói járásiban több helyen kiálMtésdkaii >* rendaz- nek, melyeken a barcsi Vörös Csillag TSZ és a többi élenjáró tsz eredinényeit szemléltetik. A somogycsicsói népfrontebizott- ság elhatározta, hogy egyöntetűen agitációt fejt ki a nemrég alakult helyi tsz fejlesztése érdekéiben, Dávid István, a népfront-bizottság elnöke jó példával járt elöl, a terv megszületése után nyomban belépett a tsz-be egész családjával együtt, példáját sokan követték a községben. — lij változatban készítenek dia filmvetítőket. A vetítőhöz transzformátort Is készítettek, amely a hálózati áramot 12 voltra redukálja. Az új vetítőt minden veszély nélkül kezelhetik a gyermekek is.
