Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953. május 24. I Borba Jugoszláv—szovjet tárgyalások“ dini vezércikke Belgrád (TASZS'Z). A Borba című jugoszláv lap »Jugoszláv—szovjet tárgyalások« címmel vezércikket kö­zölt. A cikk azt írja, hogy a na- .pójdrfei Bej «érádban kezdődő jugo­szláv—isZövj'et ‘tárgyalások magukra vönjáhc az egész világ közv^Iéihehyé- nek figyelmét. Ez természetes is, hiszen elsőrendű fontosságú nemzet­közi eseményről, olyan eseményről van szó, amely — mint a lap hang­súlyozza — kétségtelenül hajási gyakorol majd a nemzet­köz feszültség további enyhülé­sére. vAz a tériy, hogy legilletékésebb szóvjet kormányküldöttség érkezik öélgrádba, hogy tárgyalásokat foly­tasson. állami vezetőinkkel — írja a Borba — mindenekelőtt a jugoszláv -«szovjet államközi kapcsolatok ren- cté^éséhek és megjavításának tolya- inatiibár: mutatkozó sikerekét bizo- hyítfjá. Ennek a folyamátnák pozitív ’irányú fejlődése kezdettől fogva ér­dekében állt minden békészerétő or­szágnak, ami kifejezésre jutott az Egyesült Nemzetek Szervezetének te­vékenységében is... A küszöbönálló belgrádi találko­zás, amelyen kétségtelenül megvi­tatják -a jugoszláv—szovjet állam­közi kapcsolatok meg nem oldott problémáit, lehetőségét teremt a vi­tás kérdések sorozatának elvi meg­oldására és ezzel gyakörláti #éhdfe- zésére, következéskéj^teh biztosítja, hogy egészséges alapokra helyezzék a jugoszláv—szóvjet államközi kap­csolatokat«. A lap ennék kapcsán fhégjé^yzi. hogy a jugoszláv közvélemény flSvö- zölte N. Sz. Hruscsovnak nemrég el­hangzott nyilatkozatát, amely sze­rint minden, feltétel megvan a szov­jet—-jugoszláv kapcsolatok teljés' rendezésének biztosítására és rámu­tat árrá, hogy a SzÖvjétúhió aí álla­mok közötti kapcsolatoknak az egyenjogúság alapján történő fej­lesztésére törekszik. A cikk a továbbiakban azt írja, hogy Jugoszlávia a népek és álla­mok aktív egymás mellett élésének és aktív együttműködésének politi­káját folytatja, tekintet nélkül az országok belső berendezésére és po­litikai rendszerére. A cikk befejezésül' azt írja, hogy »a legmagasabb színvonalú szov­jet—jugoszláv tárgyalások meg­felelnek a jelenlegi nemzetközi helyzet közös konstruktív ten­denciáinak: alapvető részét képezik a nemzet­közi feszültség enyhítésének és a nemzetközi helyzet megjavításának. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezek a tárgyalások elősegítik majd e pozitív folyamat további fejlődését«. Eden és Macmillan választási beszéde London (TASZSZ). A Reuter hír- ügynökség jelentése szerint Eden an-1 goi iriihiszterelnök szombaton este választási beszédet mondott, amelyet. angol televízió közvetített. Eden kijelentette, hogy a négy hatalom -legmagasabb szintű« értekezletére a ’legközelebbi néhány hét alatt sor kerül és ő nemcsak egy, hanem két ílyén. értekezletre is hajlandó, ha szükség lesz rá. Eden kijelentette, hogy a négy hatalom legmagasabb szintű értekezlete »-kitűnő kiindulási pöht lehet áz előttünk álló munka- drögrám szempontjából és több hó­napig eltarthat. A -közös asztal melléit« esetleg1 megvitatásra kerülő kérdések kö­zött Eden -a hidrogénbomba kérdé­sét, valamint Németország leszerelé­sének és jövőjének kérdését« emlí­tette és kifejezte azt a reményét, hogy sikerül e kérdéseket rendezni. Macmillan angol külügyminiszter szombaton szintén választási beszé­det mondott Kent-grófságban. A ma­ga részéről kijelentette, hogy a négy­hatalmi tárgyalások az idén nyáron lesznek és esetleg még egy találko­zót vonhátnak maguk után a kor­mányfők között a nemzetközi fe­szültség enyhítése végett. A RAMÓ KÖZVETÍTÉST AD AZ ORSZAGÓYCLÉShOL A rádió — a kiadott műsortól el­térően — szerdán, május 25-én a Kossuth-ad ón 20 órától körülbelül 22 óráig közvetítést ad az országgyűlés üléséről. RÖ VID KÜLFÖLDI HÍREK WASHINGTON (MTI) George szenátor, az ameri­kai szenátus külügyi bizottságának elnöke szombaton nyilatkozatot adott a sajtónak. George nyilatkoza­tában célzott a nemrég elhangzott szovjet leszerelési javaslatokra és síkraszállt amellett, hogy az Egye­sült Államoknak -nem szabad le­mondania európai légitámaszpontjai­ról«, továbbá pedig, hogy -nem sza­bad csökkentenie katonai létszámát«. A szenátor az osztrák államszer­ződést -A.usztriára rákényszerített: állapot«-nak nevezte, s aggodalmát; fejezte ki amiatt, hogy esetleg Né-; met ország is követi majd Ausztria útját. BELGRÁD (MTI) Az AFP értesülése szerint' U Nu barmai miniszterelnök június. 6-tól 16-ig hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában Tito elnök meghívá­sára. ■PORT ARTHUR (Uj Kína) A Port Arthurnál állo­másozó szovjet fegyveres 1 haderők valamennyi kulturális, egészségügyi és népjóléti intézményt átadtak a kínai népi felszabadító hadseregnek. A Port Arthur-i intézmények között több hadikórház, klub, továbbá is­kola, egy múzeum és egy nyomda volt. BERLIN (MTI) Saar-vidék Kommunista Pártjának titkársága nyilatkozatban tiltakozott a Saar-egyezmény meg­valósítása és a franciá—saarvi’dékl gazdasági szerződés aláírása ellen. (MTI) Az atomháború élőkészítése elleni bécsi felhívás aláírási akciója Ny ugat-Németországban a hatóság és a reakciós intézmények gáncsvetései ellenére eredményesen halad. Él! ÖV EC SKIN Falusi hétköznapok 12 Borzova megkísérli az., ellentétek elsimítását Martinóv és férje kö­zött. Mártinov nyíltan megmondja Bmzovánák azt a nézetét, hogy férjét nem tartja alkdlmasnák pártmunkára, és kijelenti, hogy ezt a területi bizottságban is igyekszik majd bebizonyítani. — És hogyan javítha­tunk a lemaradó kolho­zok helyzetén? — foly­tatta Martiiicív. — Ügy, hogy kivágunk egy da­raböt az ingünk hátából és azzal foltozzuk meg az elejét? Tavaly öt kolhözban maradt télen asztaghan a ki nem cse- pelt'gdböna és helyettük a -Szovjethatalom«, a -Dolgozó« és a -Győze­lem« kölcsöriképpen tel­jesítetté a beszolgálta­tást, ä következő évi teriHík terhére. Valaha az ilyesmit esztelen kap­kodásnak neveztük. így tönkíétfettétjük a leg­jobb kolhozokat is. A kolhozparásztök elvesz­tik munka kedvüket: miért vágyunk mi köte­lesek ’dolgozni a naplo- pók héJybft is? ... Akkor már ihkább á lemaradó kolhozok tagjai ürítsék fenékig a kesérű poha­rat. Rösszül dolgoztatok? Kévését kaptok a mun­kaegységre. De a szom- fizédOs -Szovjethatalom« kolhozban Csák adják ki az Öt kilót a munka­egységre! A lemaradó kolhozok dolgozói csak érezzék, hogy hibáztak. És nekünk is még kell keresnünk e hibák okát, de észre kell vennünk saját mulasztásainkat is. Végül is, egyszer már mégfelélő vezetőkét kell adnunk ä lemaradó köl- hozökhkk! Mert minden a kolhözélnöktŐl függ! Semmiféle ide-oda utaz­gató felelős meghatal­mazott, nem teremthet a kolhozban rendet, ha unnák 'nincs megfelelő vezetője. Vagy talán a kerület harmincezer la­kosából nem lehet kivá­lasztani harminc jó el­nököt? Milyen furcsa is volna ez. Marja Szerge­jevna! — Mártinov hir­telen felnevetett, hátra­dőlt székén és ujjaival végiggereblyézte kócos haját. — Minden kol­hozba egy felelős meg­hatalmazottat küldünk: erre van elég emberünk. Hónapokig, néha egész nyáron Ott élnék ezek, miközben a kérületi kék­pont hivatalaiban senki sem érzi hiányukat: mindén irodában zavar­talanul folyik a munka nélkülük is. És amikor mi felelős meghatalma­zottakat küldünk a kol­hozokba, akkor termé­szetesén feltételezzük ró­luk, hogy kijavítják a hibákat, tehát okosab­bak, mint az elnökök. De ha okosabbak, miért ne maradhatnának ál­landóan a kolhozokban? Annál is ihkább, hiszen az iroda nélkülük épp­úgy működik, mint ve­lük ... És még valami: hogy elburjánzottak ná­lunk ezek az irodák! Mint a gomba az erdő­ben. Itt a Lenbeszerző, a szomszédos házban pe­dig a Kender-tröszt! Nem lehetne-e valahogy akár lenből, akár ken­derből készült egyfajta kötéllel összekötni őkét ? Én azt mondóm, ha van elég ember arra, hogy a faluban vendégszere­peljenek, altkor talál­nunk kell éleget a falu­ban végzendő állandó munkára is! Mi pedig néha olyan csirkefogót küldünk a kolhozba fő­nöknek, akit még pus- kalövésnyi távolságra sem volna szabad a kö­zösség vagyonához en­gedni! ; ; : — Borzov talán nem ismeri jól a kádereket?... — Ezzel kellene kez­deni! Lámpással kellene felkutatnunk a legjobb embereket! Enéíkül min­den kísérletünk szégyen- teljes kudarcba fullad!... És a helyszínen, a kol­hozokban kell megfelelő emberekét keresni. Igaz ugyan, hogy újabban le­hetőleg főiskolát vagy középiskolát végzett szakemberekből lesznek kolhoízélnökök, de senki sem mondta, azt, hogy meg ’kell szüntetni az egyszerű emberek ki­emelését! Télen, amikor a kolhozokban folytak a beszámolók és a vezető­ségválasztó gyűlések, el­meséltem Borzovnak a következő esetet — foly­tatta Mártinov. — Ez még az N-i terület egyik kerületében történt. Mint újságíró jártam ott. Ebben a kerületben a legrosszabb kolhoz a »Vető« volt. Már nem is tudták, . mit csináljanak vele. Vágy egy tucat el­nök próbált ott szeren­csét, de mindegyik ku­darcot vallott. Rossz volt a munkafegyelem, a kolhoztagok nem dolgoz­tak, a piacon keresked­tek. Terméshozamuk alacsony volt, a munka­egységre filléreket fizet­tek. Nagyhangú, hará­csoló banda kaparintotta kezébe a kolhoz vezeté­sét. Behálózták vagy le­itatták az odaérkező új embert, vagy valamiféle csalásba sodorták. Az is előfordult, hogy az új elnök otthagyott csapot- papot, elcsatangolt, ná­ciókon át nem vetődött haza, feléje sem nézett az irodájának, sehol sem találták. Végül valahol egy szénaboglya tövében akadtak rá, ott aludt, és amikor felébresztették, csak legyintett: dolgoz­zatok, ahogy tudtok! — Kiutazott a »Vétő­be« a kerütotből a fele­lős, hogy levezesse a gyűlést. Előző nap a ke­rületi titkár ezt mondta nekik »Nem ‘tudom, 'kit javasoljunk elnöknek. Engem vagy a körzeti végrehajtó bizottság el­nökét? Csali mi ketten nem voltunk még a »Ve­tőbén« elnökök, minden­ki más megpróbálta már. De nézz szét a helyszí­nen, hátha találsz kö­zöttük egy megfelelő embert«. — A kolhozgyűlésen meghallgatták a vezető­ség beszámolóját, aztán leváltották a régi elnö­köt. A kolhozparasztok kérdezgették a kerületi küldöttét: »Hozott-e új elnököt, kire szavaz­zunk?« A küldött így felelt: »Nem hozunk töb­bé elnököt ide. A tiétek a kolhoz, intézzétek ma­gatok a sorsotokat«. »De nálunk nincs, akit meg­válasszunk!« — lármáz­nak a parasztok. Valaki váratlanul elkiáltja ma­gát: »Ki mondta, hogy nincs? Itt van Sztyopa G orsók. Miért ne volna jó elnöknek?« Zaj, ne­vetés. »A Sztyopa Gor- sok!« »No, Sztyopa, állj fel, mutasd be magadat a népnek!« De nem min­denki nevet. Vannak, akik komolyan javasol­ják, hogy Sztyopa Gor- sokot válasszák meg el­nöknek. »Sztyopa Gorso- kot!« Sztyepan az első pad­sorban ül, cipője el­nyűtt, egyik térdén a nadróggzár elrongyoló- dott; fején rendőrsapka. Valaha ugyanis rendőr volt a városban, később visszajött a kolhozba. Traktoros brigádban dolgozik, az ekét szabá­lyozza a traktor iután. (Folytatjuk.) Bíróságaink munkája a márciusi megyá kommunista aktíva után Pártunk Központi Véz^ftőségéhék március 2—4-i határozata és ennek ■nyomán március hónapban Kapos­váron megtartott megyei kommunis­ta aktívaülés helyes kritikávei mu­tatott -rá a megye területén működő bíróságok utolsó másféléves munká­jában elkövetett hibákra. A felénk elhangzott bírálatot helyesnek tar­tottuk, mert az ítélkezésünkben a bűnözőkkel és főként az osztályeMen- séggel szembem »liberalizmus, az ügyek ifitézébeh pedig a késedelem és »a 'bürokratizmus valóban mint a legfőbb hiányosság, óök esetben elő­fordult. E hibák kiküszöbölése vé­gett március végén a bíróságon és ügyészségen dol­gozó kommunisták aktívaülést tartottak, megjelölték a hibák kiküszöbölésére a feladatokat. Tudatában voltunk mindnyájan — vezetők és beosztottak — annak, hogy a hibákat a bírói munka bo­nyolult, magas politikái és szakmar tudást követelő volta miatt csak hosszú, szívós harc eredményeként javíthatjuk ki. Azonban ahhoz, hegy a munkánkban megmutatkozó jobb­oldali elhajlást és liberalizmust gyor­san és gyökeresen felszámolhassuk, mindenekelőtt is a Központi Vezető­ség márciusi határozatának alapos ismeretére, tudatosítására, a munka­módszereink gyökeres megjavítására, a munkafegyelem fokozására, vala­mint a vezetés és ellenőrzés meg­javítására van szükség. Az igazság­ügyi apparátusban dolgozó kommu­nisták aktíva ülésé és ezt követőén' a Somogyi Néplap március 31 -i szármá­iban az aktívaülés»ről közölt cikk fel­rázta alapszeirvezebühk tagjait, igen nagy hatással volt a bíróságok dol­gozóira. Munkánk megjavítását azzal kezd­tük, hogy a Központi Vezetőség márciusi, valamint ezt megelőző határoza­tait valamennyien alaposan át­tanulmányoztuk, áprilisban ebből az anyagból tanul­mányi konferenciákat tartottunk, a határozatiban foglaltakból következ­tetést vontunk le munkánkra. Azóta már eredményesebb munkát végeztünk, melyet elsősorban az új munkamódszerek bevezetésének kö­szönhetünk. A tárgyalások alatt el­készülnek a tárgyalási jegyzőköny­vek. A legtöbb esetben írásiba fog­laljuk az ítéleteket »is kihirdetésük előtt, szemben a múlttal, amikor fő­ként a büntető jegyzőkönyveket és ítéleteket hetek múlva írtuk le. így munkatorlódás állott elő és az ügyek elintézésé késedelmes volt. Az új munkamódszer lehetővé teszi sza­munkra a hátralékok gyors feldolgo­zását és az ügyek intézésének meg­gyorsítását, sőt érdemben az ügyek elintézését alaposabbá is teszi. Az ©sztályellenséggel szembeni liberalizmus felszámolását április hönapbán tapasztalhatták már a törvényeinket semmibe vevő és bűncselekményeket elkövető ku- lákok. Bajzik Pál ‘toponárt kalákát a Ka­posvári Járásbíróság a sertésbe adási kötelesség kijátszása »miatt 8 évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélte. A dolgozók életszínvonala étien tá­madó spekulánsok, m»uhkaaéliküM: jövedelemből élni akaró árdrágítók és üzérkedők felé is intő példa volt a Siófoki járásbíróság ítélete. Hor­váth Gyulámé és Horváth Imrémé bálványosi lakosokat -1 évi 4 hónapi, ’illetve 1 évi <és 2 hónapi börtönre ítéüto, mert; tojást, baromfit, diót vásárolták fel és azt spekulációs cél­ból Budapestre száliífották. A fekete- vágók is megkapták szigorú börtön­büntetéseiket». A társadalmi tulajdon fcsztotgatói- »nak elszaporodásában mi is felelős­séget érzünk, mert sok esetben» eny­he ítéleteink nem védték a társadal­mi tulajdont. E mindnyájunkat ká­rosító, a szöcializmüs építését akadá­lyozó »bűnözőkkel szemben hozott kemény ítéletek hiányában inem ne­veltük a dolgozókat a nép vagyoná­nak védelmére. Abba a hibába üs­tünk bele, hogy az ellopott dolog ’ki­sebb értéke, az ellopott páir deszka, engedély nélkül kivágott és ellopott egyikét fa vagy más csekély »értékű ingóság nem nagy kárt okozott. Emiatt tehát nem szükséges -szigo­rúbb büntetést kiszabna, sem. Köziben ezek az apróbb lopások és fosztoga­tások annyira elszaporodtak, hogy amint a közmondás mondja: »sók ki­csi »sóikra megy« — összességükben igen jelentős károkat okoztak. Az elmúlt hónapban már a tár­sadalmi tulajdon fosztogatóival szemben is kemény intézkedése­két tettünk, reméljük, hegy a kisebb értékű lo­pások esetében kiszabott súlyos ‘bör­tönbüntetéseik nemcsak az abítéltie- ket nevelik majd a társadalmi tulaj- dán tiszteletben tartására, hanem ebből nagyon sokan mások is okulni fognak. Ugyanakkor 3 dolgozó pa­rasztokat - »fosztogató tolvajokat is szigorúan felelősségire vontuk, hogy a jog- és vagyonbiztonságukat védve termelő munkájukat elős»agítsúk. így több terménylopót ítéltünk el. Felügyeletével és iránymutatásával segítette munkákat az »Igazságügy- minisztérium és a jó munka jutalmá­ul április 4-e alkalmával az igazság- ügyipniszteir elvtárs öt bírótársámflt miniszteri dicséretben és többeket jutalomban és előléptetésben részesí­tett. Április 30-ón Maka László elv­társat, a Marcali Járásbíróság veze­tőjét Szocialista Munkáért érdem­éremmel, Braun Anna eb-társnőt pe­dig Munka Érdeméremmel tüntették ki. Ugyanakkor nem ‘kielégítő mun­kája »miatt, egy bírót és egy köz­jegyzőt elbocsátottunk áz apparátus­ból. Az említettek azonban még csak kezdeti eredmények, »munkánkban még vannak hiányosságok. Hogy munkánkban további jó eredményeket érhessük el, ehhez igen sok küzdelem, tanulás, pár­tunk további segítsége és a dol­gozókkal való kapcsolataink to­vábbi kiszélesítése szükséges. Továbbra is elmélyül ten tanulmá­nyozzuk pártunk és kormányunk ha­tározatait, igyekszünk jogszabályis­mereteinket állandóan fejleszteni, a marxizmus—-leninizmust még jobban élsajátítani. Munkánknak »megyénk területén az állami fegyelem meg­erősítését, a törvények betartását kell szolgálnia. Mikes István, a Megyei Bíróság vezetője. Újabb csatlakozás 20 budapesti üzem versenykihívásához A Somogy megyei Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat dolgozói az alábbi versenykihívást juttatták el szerkesztőségünkhöz: Mi, a Somogy megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat dolgozói csatlakozunk a 20 budapesti nagy­üzem felhívásához, egyben ver­senyre hívjuk az összes mezőgaz­dasági gépjavító vállalatok dolgo­zóit az éves tettv túlteljesítéséhe és az önköltség csökkentésére. Vállaljuk, hogy éves tervünket a létszámhoz viszonyítva 106 szá­zalék felett teljesítjük, önköltsé­günket 2 százalékkal csökkentjük. Tervteljesítésünket a munkaver­seny kiszélesítésével, a munkafe­gyelem megszilárdításával, a mi­nőségi munka megjavításával ér­jük el. Az önköltségcsökkentés érdekében a forgóeszköz felhasz­nálását lebontjuk műhelyrészekre és jó népnevelőmunkával bizto­sítjuk, hogy a forgóeszközfelhasz- nálás a legkisebbre csökkenjen. Horváth István igazgató, Major István párttitkár, Szöllősi János üb-elriök. Készülődés az ünnepi könyvhétre A június 5—12. között rendezendő ünnepi könyvhétre mind a főváros- bari, mind vidéken már megkezdőd­tek a széleskörű előkészületeik. Vidéken, ahol a Magyar írók Szö­vetségének helyi csoportjai működ­nek — mint Debrecenben. Pécsett és Szegeden — tagjai az első sorokban dolgoznak a könyvhét »előkészítésén. A vidékein élő írók maguk 'is dedikál­ják majd a helyű kiadóknál megje­lent műveiket a köríyvsátralkban. A 'nagyobb városokban külön szép- irodalmi, politikái és műszáki, illet­ve mezőgazdasági jellegű kömyvsát- trat állítanak fel. A bányavidékekén, Kazincbarcikán és másutt számos szakkönyvet hoznak majd forgalom­ba. Az ünnepi könyvhét programját sokhelyütt élénkítik érdekes kezde­ményezésekkel. A műsoraikban fel­lépnék a vidéki színiházak művészei.

Next

/
Thumbnails
Contents