Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

SOMOGYI NÉPLAP i *x#wnm vm» Szombat, 1955. május 21. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL ' dl kultúra lénye írta: Saripa Ahmedova, könyvtáros fyjikéní a kicsiny vízcsepp tükrözi a napot, úgy mutatkoznak meg t’A szerény falusi könyvtárunk, Zengi-Ata, dolgos mindennapjaiban szovjet élet új vonásai. Az olvasók kartonjait nézegetve örömmel Id­om, miképpen váltak valóra a kultúrf orra dalom lenini eszméi. Tíz évvel ezelőtt a könyvtár megalakulásakor a falusi iskola tanulói loltgk az első olvasók. Megilletődötten lépte át a küszöböt a koromfeke- e szemű Tulan Muszajev és a borzas Mahmud Dzsurajev. Kíváncsian léztek körül és elragadtatva, szinte áhitatosan állapították meg: — Hüh, mennyi könyv! — Hej, ha ezt mind elolvashatnám! Akkor talán ezer könyv sem volt, most ötször annyi a számuk. Még- s nehezen tudnék olyat említeni, amelyet Tulan Muszajev vagy Mah- nud Dzsurajev ne olvasott volna. Az ifjak néhány évvel ezelőtt végezték ■l a középiskolát és Muszajev most a pedagógiai főiskolára jár, Dzsu- ajev pedig orvosnak készül. De amikor hazajönnek a kolhozba szüleik­hez szünidőre, időt szakítanak arra is, hogy bejöjjenek a könyvtárba. Az utolsó három esztendő alatt két és félszeresre növekedett n zönyvtár olvasótábora. A 300 olvasó rendszeresen kölcsönzi ki a rnar- '.izmus—leninizmus klasszikusainak műveit, a szépirodalmi és mezögaz- lasági könyveket. Az olvasók köre olyan szakemberekkel bővül, akiket égebben hírből sem ismertek falun. Vannak köztük traktoristák, vil- anyszerelők, zootechnikusok. A fiatalok érdeklődése átterjedt az öregekre is. A 60 éves Ahun Na- iróv ács, aki csak 30 éves korában tanult meg olvasni, most minden lönyvet orosz nyelven olvas el, így például tavaly Tolsztoj »Háború és )éké«^jét. Corkij Válogatott Müveit, stb. A hasonlókorú Galif Galiul- m éjjeliőr nagy kedvelője a hőskölteményeknek és a szatíráknak. A jó könyv magával ragadja az olvasót, új gondolatokat ébreszt. Az tlvasók javaslatára irodalmi esteket és vitákat rendezünk. Az egyik lyen alkalommal Nyekraszov műveivel foglalkoztunk, máskor pedig a ■Fehér nyírfá«-t vitattuk meg. Az olvasók véleményüket, javaslataikat a faliújságon mondják el. 4 kolhoz brigádvezetői és dolgozói gyakran imák bírálatokat a köny­vekről. különböző témájú, rövid irodalmi cikkeket. A szovjethatalom megnyitotta az egyszerű emberek előtt a művelő- léshez vezető utat, az emberi ismeretek kincsestárát, az irodalmat. A íolhozparasztok a könyv segítségével fejlődnek, szoknak le a babonák- ‘ól, ismerik meg a világot és építik ragyogó jövőjüket: a kommuniz­must. i HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL — A leningrádi Honvédelem Házá­ban országos rádiókiáUítás nyílt meg abból az alkalomból, hogy A. Sz. Popov, a nagy orosz tudós 60 evvel ezelőtt találta fel a rádiót. A tárló­kon körülbelül 300 féle készülék •át­ható. A közönség figyelmét a »Rosz- szia« nevű »rádnókombájn« köti, !o a legjobban. A Sz. Vorobjev tervezte rádiókcmbám televizcrból, két radió- vevőkészüdékből, magnetofonból és lemezjátszóból áüt. — A szovjet kormány határozata értelmében a Mcszkva-folyó mellett, a Lenin-hegy környékén megkezdő­dött a nagy moszkvai stadion építé­sé. A moszkvai városi Komszomol- szervezet a stadion építését élenjáró | komszomolisita építkezésnél nyilvá­nította. Határozat van arra, hogy há- , rom hónap alatt tízezer ifjút és j leányt küldenek az építkezésre. Né- * hányszáz ifjú önkéntes már tnunká- í ba is állt. A Sztálin-gépkocsigyárból 45 önként jelentkező fiatal kapott Kcmszomol-megbízólevelet a stadion építésére. — A moszkvai Gorkij ku t őspark­ban. megkezdték a virágok ültetését. 50 000 'négyzetméternyi területen lé­tesítenek színpcmpás virágágyakat, így például egy rózsakertet 3000 ró­zsatővel. A ku! túrpark látogatói idén egy különleges alkotást csodál­hatnak majd meg: e kertészek 50 kü­lönféle virágfajta 300 000 tövéből Gorkij képéit alakítják ki. JCufLaitájLaknak, áUÖPűkiwk DeOGOOGeGGGOOOQOOOOOOOOGOeOOGeOOOOOeOGOOGOOOOGOOO KEDVES PAJTÁSOK! özeledik május 29-e, mindnyájunk kedves ünnepe, a nemzetközi ---- gyermeknap. A gyermeknap minden évben sok kedves megle­petést szerzett a pajtásoknak. Az idei gyermeknap ünnepélyességét eme­li a DISZ KV határozata, amely szerint azoknak a pajtásoknak, akik jo tanulásukkal, példás magatartásukkal, jó úttörő közösségi munkával példaként állnak az úttörőcsapat előtt, »Kiváló úttörőmunkáért-« kitün­tetést ajándékoz. Az idei gyermeknap alkalmával megyénkben több mint 500 pajtás kapja meg a »Kiváló úttörőmunkáért-« kitüntetést és a vörös selyem nyakkendőt. A kitüntetést megkapni nagy örömet, átadni szintén örömet, de egyben komoly felelősséget is ye'ent. a kitüntetés átvételére és átadására készüljön az egész csapat. A csapattanács határozza meg, ki a legmél- tóbb a kitüntetésre — ugyanakkor műsorral, ünnepéllyel készüljetek a kitüntetés átvételére. A kitüntetés az egész csapat jutalmazásának ünne­pe akkor is, ha egy, esetleg két pajtás kapja, mert a kitüntetett pajtá­sok a csapat neveltjei. Oajíások! Az idei gyermeknapra való felkészüléssel is bizonyítsá- " tok be, hogy Somogybán a »Kiváló úttörőmunkáért« kitüntetést és a vörös selyem nyakkendőt megérdemelten kapják az úttörők. SZAGAI IRÉN megyei iskolai titkár. Dóssá, a haladás harcosa Gép, amely deszkákat füs össze A Sztálin Autógyár gépszerkesztő- e, G. Ivanov, érdekes gépet készl­ett, amely drótkapcsok segítségével nóg 50 milliméter vastag deszkát is isszefűz, vagy egymáshoz erősít leszkát és vaslemezt. A deszkákat illetve a deszkát és a vaslemezt) •áteszik a gép asztalára, közvetlenül i munkavégző fej ailá, utána bekap­csolják a villamos motort. A gép egyik szerelvénye minden egyes nunkaciklusnál odahúzza az 1,6 milliméter átmérőjű drót kötegéböl a negfelelő darabot a vágókészülék­hez, s az levágja a szükséges mérete irótot, úgy, hogy a drótnak kihegye­zett végei lesznek. A gép ezt a be­vágott drótdarabot »U« formába haj­ítja és az így nyert kapcsot a csú- izófej’ nagy erővel benyomja a desz­kába. A kiélezett végű kapcsok fér­ié vonalban hatolnak be a fába, egész addig, amíg neki nem ütköz­tek az asztál vasfelületének, amikor s elhajolnak és hurkot képeznek. A deszkák összetűzésének ez a nódszere sokkal nagyobb szilárdsá­got ad, mint az összeszögeJés és ímeltetj termelékenyebbé teszi a munkát. A gépet főképpen deszka- ádák készítésére használják. ÚJ TÁVOLSÁGI AUTÓBUSZ 1514. május lS-án tartotta Dózsa György híres beszédét Cegléden. En­nek az évfordulónak alkalmából em­lékezek meg Dózsa Györgyről. »Én Dózsát a magyar történet egyik legdicsőbb emberének tartom és szentül hiszem, hogy lesz idő, ha fönnmarad a magyar nemzet, midőn Dózsának nagyszerű emlékszobrot fognak emelni ...« — mondotta Pe­tőfi, a világhírű magyar költő, aki fényes látomásában látta, hogy a XX. században a felszabadult ma­gyar nemzet példaképe Dózsa lesz, ki már évszázadokkal ezelőtt harcolt a haza szabadságáért. Az 1500-as érek körül a jobbágy­ság szörnyű nagy nélkülözésben, el­nyomatásban élt. A támadásra kész törökök már itt voltak az ország határán, de az ország akkori vezetői nem törődtek a haza védelmével. Egymással marakodtak a nagyobb birtokért, nagyobb hatalomért és közben mindinkább kiszipolyozták jobbágyaikat, kiknek élete már el­viselhetetlenné vált. 1514-ben keresztes hadjáratot hir­dettek. A jobbágyok kezébe nem ad­tak fegyvert, mert féltek a nép nagy erejétől. Erre a felbőszült nép ka- szát-kapát ragadott és a sanyargató urak ellen fordult. Vezérük Dózsa György volt. Dózsa a nép ügyének harcosa volt. Seregével először Ceglédre indult. Itt beszédet intézett a jobbágysereg­hez. Ebben egyebek között a követ­kezőket mondotta: »Meddig tűrjük még, magyarok, ezeket a méltatlan­ságokat?« Hiába volt azonban a jobbágyok lelkesedése, a. sok dicsőséges csata után túlerővel leverték őket, Dózsát tüzes vaskoronával a fején tüzes trónra ültetve megégették. E nagy parasztvezér harca még­sem volt hiábavaló. Hős küzdelme példát mutatott későbbi korok sza­badságharcosainak, akik a nép sza­badságáért fogtak fegyvert. Kocsis Gabriella, Vili. o. úttörő. Nagybajom. Mi is megyünk kirándulni ! — A csornai kispajtások levele a szerkesztőséghez — A moszkvai Sztálin Autógyár kollektívája új, korszerű autóbusz, a »ZISZ—127« kibocsátására készül. Az új autóbuszt távolsági forgalomba állítják be, 189 lóerős Diesel-motor hajtja és különleges, kényelmes ülé­sekkel látták el. Az autóbusz jól szellőztethető és fűthető. Átlagos seoes- sége 75—80 kilométer óránként. A gyár az idén elkészíti az újt/pusú autóbusz első sorozatát. A képen: A »ZISZ—127« autóbusz belseje. (Koto L. Velikzsanyin.) Kedves Szerkesztő Báesi! Olvastuk Bók Anna pamuki VIII. o. úttörőpajtásnak a Somogyi Nép­lap május 15-i. vasárnapi számában megjelent levelét. Ezzel kapcso’at­ban szeretnénk mi is írni. Mi, a csornai III—IV. osztályos ú‘- törők is készülünk nyári nagy or­szágjáró kirándulásunkra. Tavaly öt boldog napot töltöttünk Budapesten. Az idén már év elején tervbevetíük, hogy Egerbe, s hazánk legszebb hegyvidékére: a Blikkre és Lillafü­redre megyünk tanulmányi kirándu­lásra. Ősszel elkezdtük már a takarékos­ságot, s ma már nekünk, a III—IV. osztályosoknak fejenként 58 forin­tunk van a takarékban. Két színda­| /* » , _ kórháziba szállítsák-e a beteget, rm­^*'Dl í?-S f(HÓ í vei ez az utasítások szerint »nem íe­« 2 rr , _ ” lelt várna meg a szabályoknak«. Ju­CS fIS dÓ!B<BKCn'Y8CÍF1*Ől rií s2lüleí kétségbeestek. Ekkor lé­J 8 pött közbe Szekcióvá orvosnő. Az ság együttesen szervezte meg a ju- ^Syeteiná ,halogató nem az ő betege ■. ---- . i volt, csak véletlenül szerzett tuao­j rabot is előadtunk. Egyet újévre, a i másikat április 4-re tanultuk meg. A bevételből már biztosítva van a nagy f út egész vasúti költsége, sőt még egyéb kirándulásokra is marad pén­zünk. Most vasat gyűjtünk. Már 10 mázsánál több vasat behoztunk, s úgy számítjuk, hogy szüléinknek nem sokat kell pótolni a kirándulás költségéhez. Alig várjuk már az indulás nap­ját, június 1-ét. Előre! A III. és IV. tásából: tanulók megbiza­Balaskó Ferenc IV. oszt. Kovács Jolánba III. oszt. tanuló, Csorna. Ezer úttörőtábor A SZOVJETEK országában büszke' csengése van ennek a nagyszerű szó­nak — ember. Gorkij, a nagy huma­nista írta: »...olyan, életfeltételeket teremtünk, amelyek közt őszintén szerethetjük az embereket — szeret­hetjük őket hősi munkájukért, ba­sánk általános fejlődését és megszi­lárdítását szolgáló nagyszerű munká­jukért.« Őszintén szeretni az embereket! Ezelőtt ez nem volt lehetséges, men amint Gorkij megállapította, »az emberek félték egymástól, minden ember gyanús szemmel nézett a má­sakra, mert azt hitte róla, hogy eset­leg ellenség, vagy mint vetélytárs a helyére tör, a kenyerét akarja el­venni.« Milyen távolinak tűnnek ezek az idők! Társadalmunkban az emberi méltóság eddig soha nem tapasztalt magas fokra emelkedett. Éietfmamánk nem tűri meg, hogy kö zömibösen, bürokratikus nemtörő­dömséggel intézzük az emberek ügyes-bajos dolgát. A figyelmesség és az előzékenység magatartásunk nor­mája, a szocialista közösségi élet leg­főbb szabálya lett. Pavel Alekszandrovics Szevosztya- nov, a hidroturbánaműhely szerszám­részlegének művezetője egy negyed­századon át dolgozott a lenimgrádi Sztálin Férnárugyárban. A mun,Ka veteránjának jubileumát az egész biiláns tiszteletére rendezett ünnep­séget. A hidroturbiina-műhély mun­kád'.'. és alkalmazottjai külön gyű­lésen üdvözölték elvtérsukat. A gyár legtisztaletrenaéltóbb dolgozói — az idős szakmunkások díszalbumot ad­tak át néki. Ez nem kivételes eset. Nálunk no- gyomám-yá vált, hogy magünneplik j az idősebb dolgozók sokévá, kifogás kapunk. Az érzéketlen, közönyös mást a történtekről és nem tudta megállni, hogy be ne avatkozzék. Elintézte az összes formalitásokat és kiharcolta, hegy Pomizovkimit meg aznap este kórházba vigyék. Mind­járt megcperálták és megmentettek életét. , Több szeretettel foglalkozzunk ar. ; emberekkel! Ezért mindig köszóneiet Ukrajna több mint 1000 úttörő­táborában 1955-ben 458 000 gyermek töltheti a vakációt. Kiev közeiében egy erdős területen új úttörőtábor nyílók, amelynek egyemeletes vilá­gos épületeiben 4000 gyermeket le­het elhelyezni. Ugyanilyen tábor lé­tesül Harkov mellett is. Az Azovi- tenger partján a bányászok és kohó­ipari dolgozók gyermekei számára 11 gyermekszanatóriumot 6- üdülőt építenek. LEGDRÁGÁBB KINCSÜNK A GYERMEK Moszkva egyik legnagyobb gyer- mek-sportintézménye az 1934-ben lé­tesített úttörőstadion a Leningrádi úton. Mindent megtalálunk itt: re­mek atlétikai pálya, tornatér, ko­sárlabda- és röplabdapályák, kerék­párpálya áll a gyermekek rendelke­zésére. Még a lelátók sem maradnak el mondjuk a Dinamó stadion lelátói mögött. FEJTSD MEG! Séta a térképen tálán munkáját. Társadalmunkban mindenütt állandóan kifejezésre jut az emberek iránt való gondoskodás, igényei és szükségletei iránti figyel- , messóg. A párt és ,a kormány nagy­ra becsüli a szovjet emberek ércre­meit és becsületes munkájukért ér­demrendekkel, érdemérmekkel tün­teti ki őket, megtisztelő címeket ado_ j mányoz nekik. ÉLETÜNKBEN sokszor előfordul, hogy a szovjet emberek nem hiva­tali kötelezettségből nyújtanák segít­séget, hanem kizárólag erkölcsi fe­lelősségük tudatában, figyelmesek és előzékenyek. Hadd mondjuk el, ho­gyan mentette meg O. M. Szőke,:óva szovjet orvosnő Jurij Ponizovkinna k, az egyik moszkvai főiskolai hallgató­iak életét. Több orvos is megvizs­gálta Ponizovkimt, de nem tudták nagyképű ember mindig szigorú megítélésben részesül. Nem véletlen, ■hogy a lelketlen és formális ügyke­zelés eseteiről szóló újságközlemé­nyek rendszerint éles reakciót válta­nak ki az olvasókban. A PÁRT- és szovjetszervek, egesz társadalmunk köteles könyörtelenü 1 harcolni az aktatologatás, a dolgozók ügyeinek bürokratikus intézése el­len. Mindezek a jelenségek, mint a kapitalizmus csökevényei a múltból maradtak ránk. Csak úgy harcolha­tunk eredményesen ezek ellen a csö- kevények elllen, ha a szovjetappa­rátus minden részlegén, minden kol­lektívában fokozzuk a nevelőmun- kát, ha bátrabban kibontakoztatjuk az önkritikát és különösen az alul­ról jövő kritikát, ha minden funkeio- nárust állhatatosan nevelünk, hogy „ ____________ nem m egállapítani a diagnózist. A hete- ,I!( dik napon, amikor beállt a krtZLs, L. , . , . . ,___ v eteránjának jubileumát az egész Ikihívták a mentőket. Az orvosok ’ J'~- L f ** gyár megünnepelte. Az igazgatóság, ellentétes véleménye következtében ja hozzájuk forduló emberek ügyes­a pártbizottság és az üzemi bízott- ’ azonban nem tudták eldönteni, hogy i bajos dolgát 21314 5 16 17 !ÜIÍI9 I I t0 i11 ii :::::: 112 13 14 11.4 lijlllll 16 17 18 19 ;!!!;! 120 121 24 2 22 23 llljü: 25 Iliiül 26 27 | Hí:!:! 28 !:ll!Íj!ÍÍI{}|29 Sjjjjjj30 31 | |32 133 I 34 jjijjjj 35 Vízszintes: 1. A háború után két tészakított ország. 9. Egyik somogyi községből való. 10. Kerti munkát, vé­gez, ékezet nélkül. 12. Virág része. 13. A mondat része. 14. Balogh Sán­dor. 16. Rokkán dolgozik. 17. Vissza: névelő. 18. KimásoL 20. L. L. 21. Amur fele. 22. Női- név. 23. Biztató szó. 24. A ház oldala (ék. hib.) 25 Óra magánhangzói. 26. Tudományos föltevés. 27. Vigyázó. 30. Idős rövi­dítése. 31. Régi történelmi város. 35. Világrész. Függőleges: 1. Afrikai földrész. 2. Megyei bizottság. 3. »Betűi« magán­hangzói. 4. Tar Sándor. 5. Fordított fontos ásvány. 6. Bőrbetegség. 7. Szó a hangskálában félhamggal fel­emelve. 8. A világ legnagyobb szi­getére. 11. Állat. 12. Nem somogyi! 14. Bűnöst ítél el. 15. Nem recés. 18. Kérdőszó. 19. Helyhatározó ragja. 28. L. O. A. 29. Tanár mássalhangzói, 31. Mint a 20. vízszintes. 32. Sándor Má­tyás. 33. Orel magánhangzói. 34. Cica fele. Beküldendők: Vízszintes 1. és 35., füg­gőleges 1. és 8-as sorok. A megfejtés­re írjátok rá, hogy hányadik osztály­ba jártok. A felnőttek megfejtéséi nem vesszük figyelembe. A múlt heti rejtvény helyes meg­fejtése: Petőfi Sándor: István öcsém­hez c. versének 4. sora, mely így kezdődik: S anyánkat, ezt az édes jó anyát... Könyvjutalmat nyertek: Szabó Katalin, Kaposvár és Haris Tété*. Nagyberki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents