Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, lífcK. máim 17. I varsói értekezleten részvevő államok képviselői megkötötték a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződési s elhatározták, hogy megalakítják fegyveres erőik közös parancsnokságát Záróköslemény as európai államoknak as európai béke és biztonság bistomtása érdekében össsehívott értekesletéröf Varsó, május 14. (TASZSZ). 1955. május 11-től 14-ig tartották meg Varsóban az európai államok­nak — az Albán Népköztársaságnak, a Bolgár Népköztársaságnak, a Cseh­szlovák Köztársaságnak, a Len­gyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak, a Német Demok­ratikus Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségé­nek — az európai béke és biztonság bizftos&ása érdekében összehívóit második értekezletét. Az értekezleten megfigyelőként résztvett a Kínai Népköztársaság képviselője is. A varsói értekezlet részvevői min­denre kiterjedően megtárgyalták a nemzetközi helyzetben a párizsi há­borús egyezmények ratifikálásával előállott változásokat és megállapí­tották, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása növeli az új háború ve­szélyét és fenyegeti a békeszerető ál­lamok nemzeti biztonságát, mert ezek az egyezmények a Nyugateuró­pai Unió képében az újrafelfegyver- zett Nyugat-Németország részvételé­ivel új katonai csoportosulást alakí­tanak és előírják Nyugat-Németor­szág felvételét az északatlanti tömb­be. Az értekezleten részvevő államok elhatározták, hogy megteszik a szük­séges intézkedéseket biztonságuk biztosítására es az európai béke fenntartására. Üvegeit a varsói értekezleten rész­vevő államok — az Albán Népköztár­saság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztár- a-guü szövetsége — megkötötték a barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést. Az értekezleten határozatot fogad­tak el arról, hogy a szerződést alá­író államok megalakítják fegyveres erőiknek közös parancsnokságát. Az értekezlet a béke, a demokrá­cia és a szocializmus táborához tarto­zó testvéri népek szívélyes barát­ságát és együttműködését kifejező teljes egyetértés légkörében folyt le. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási ssersödés szövege A szerződő felek, ujuoi leszögezve, hogy olyan euró- | pai kollektív biztonsági rendszer ‘ megteremtésére törekszenek, amely ! valamennyi európai állam részvété- j lón alapulna, függetlenül társadalmi j és államrendszerüktől, s amely te- : hetévé tenné erőfeszítéseik egyesi- j tését az európai béke biztosítása er- í dekében; figyelembe véve egyszersmind a párizsi egyezmények ratifikálása következténen Európában előállt helyzetet, amely egyezmények kilá­tásba helyezik a »lVyugateurópai Unió« nevű aj katonai csoportosulás létrehozását, Nyugat-Nérnelorszag resz-vétele vei és Nyugat-Németor- szagnak az északatlanti tömbbe va- j ló oevomásaval, ami lokozza egy ! újabb háború veszélyét és veszélyez- | teti a békeszerető államok nemzeti j biztonságát; meggyőződve arról, hogy az euró­pai beleszerető államoknak ilyen ; körülmények között meg kell tenni- j ük a biztonságuk biztosításához szükséges és az európai béke fenn­tartásúnak érdekét szolgáló intézke­déseket; szem előtt tartva az Egyesült Nem. zeifck ozervezete alapokmányának célkitűzéseit és elveit; a barátság, az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás további meg­szilárdításának es leeresztésének ér­dekében, az államok fuggetiensege és szuverenitása tiszteletbentartása- nak, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozásnak eiveível össz­hangban elhatározták, hogy meg Kö­tik a jelen barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést. Az Albán Népköztársaság nemzet­gyűlésének elnöki tanaesa — Meh­met Shehut, az Albán Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökét, a Bolgár Népköztársaság nemzet­gyűlésének elnöksége — Voiko Cser. venkovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — Hegedűs Andrást, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökét, a Német Demokratikus Köztársa­ság elnöke — Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, a Eengyel Népköztársaság Állam­tanácsa — Jozef Cyrankiewiczeí, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége — Gheorghe Gheorghiu-Dejt, a Ko­mán Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökét, a Szovjet Szocialista Köztársasa­gok Szövetsége Legfelső TanácsünaK Elnöksége — Nyikoiaj Alekszanaro- vics Bulganyint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét, a Csehszlovák Köztársaság elnöke — Viliam Sirokyt, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökét küldte el meghatalmazottjaként. A fentiek, miután bemutatták meghatalmazá­saikat, s ezek kellő formájúaknak es teljes rendben találtattak, megegyez­tek az alábbiakban: ELSŐ CIKKELY: A szerződő felek kötelezik magu­kat arra, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete alapokmányának meg­felelően nemzetközi kapcsolataik­ban tartózkodnak az erővel való fe­nyegetőzéstől, vagy az erő alkalma­zásától és nemzetközi vitáikat békés eszközökkel oly módon oldják meg, hogy ne veszélyeztessék a nemzet- közti békét és biztonságot. MÁSODIK CIKKELY: A szerződő felek kijelentik, hogy az őszinte együttműködés szellemé­ben készek részt venni minden nem­zetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság bizto­sítása, és mindrn erővel e célok megvalósításáért fognak dolgozni. A szerződő felek egyben arra fog­nak törekedni, hogy más olyan álla­mokkal való megegyezés alapján, amelyek hajlandók ebben együtt­működni, hatékony intézkedéseket foganatosítsanak a fegyverzet általá­nos csökkentésére és az atom-, a hidrogén- és a többi tömegpusztító fegyver betiltására. HARMADIK CIKKELY: A szerződő felek a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének érdeke­it szem előtt tartva tanácskozni fog­nak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésről. A közös védelem biztosítása és a béke és a biztonság fenntartása végett haladéktalanul tanácskozni fognak egymással mindannyiszor, valahány­szor valamelyikük véleménye sze­rint a szerződés egy vagy több tag­államát fegyveres támadás fenyege­ti. NEGYEDIK CIKKELY: Ha valamely állam vagy valamely államé,söpört Európában fegyveres támadást intéz a. szerződés egy vagy több tagállama ellen, a szerződés minden tagállama az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően, az csyéni vagy kollektív önvédelemhez való jog megvalósításaképpen egyénileg és a szerződés többi tagállamával való megegyezés szerint, a fegyveres erő alkalmazását beleértve, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel azonnali segítséget nyújt a támadás által sújtott államnak vagy államok­nak. A szerződés tagállamai haladék­talanul tanácskozni fognak a nem­zetközi béke és biztonság helyre­állítására és fenntartására szükséges közös intézkedésekről. Az e cikkely alapján tett intézke­désekről az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapokmányának rendelkezé­sei szerint tájékoztatni fogják a Biz­tonsági Tanácsot. Ezeket az intéz- j kedéseket azonnal felfüggesztik, . amint a Biztonsági Tanács megteszi a nemzetközi béke és biztonság hely­reállítására és fenntartására szüksé­ges intézkedéseket. ÖTÖDIK CIKKELY: A szerződő felek megállapodtak abban, hogy megalakítják azon fegyveres erőiknek közös parancs­nokságát, amelyeket a felek meg­egyezése alapján a közösen megálla­pított elvek alapján működő parancs­nokság vezénylete alá rendelnek. Védelmi képességük megerősítésére szükséges más megegyezésen aiapuló intézkedéseket is tesznek, hogy meg­védelmezzék népeik békés munká­ját, biztosítsák határaik és terüle­tük sérthetetlenségét, és az esetleges agresszióval szembeni védelmet biz­tosítsák. HATODIK CIKKELY: Avégett, hogy a szerződés tagálla­mat között megvalósítsák a jelen szerződésben előírt tanácskozást, és megvizsgálják az e szerződés végre­hajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket, politikai tanácskozó bi­zottság létesül, s ebben a szerződés minden tagállamát miniszter vagy más külön kinevezett delegátus kép­viseli. A bizottság, ha ilyenek szükséges­nek bizonyulnak, kisegítő szerveket alakíthat. HETEDIK CIKKELY: A szerződő felek kötelezik magu­kat arra, hogy nem vesznek részt semilyen koalícióban vagy szövet­ségben és nem kötnek semilyen egyezményt, amelynek céljai ellenté­tesek a jelen szerződés céljaival. A szerződő felek kijelentik, hogy az érvényes nemzetközi szerződések­ben leszögezett kötelezettségeik nem ellentétesek a jelen szerződés ren­delkezéseivel. NYOLCADIK CIKKELY: A szerződő felek kijelentik, hogy a barátság és az együttműködés szel­lemében az egymás közötti gazdasá­gi és kulturális kapcsolatok tovább­fejlesztése és erősítése céljából füg­getlenségük és szuverenitásuk köl­csönös tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak az elveit követve fog­nak cselekedni. KILENCEDIK CIKKELY: A jelen szerződéshez társadalmi és államrendszerüktől függetlenül csat­lakozhatnak más államok, amelyek kifejezik azt a készségüket, hogy a jelen szerződésben való részvétellel hajlandók elősegíteni a békeszerető államok erőfeszítéseinek egyesítését a békének és a népek biztonságá­nak biztosítása céljából. Az iiyen csatlakozás a szerződés tagállamai­nak beleegyezésével lép életbe, mi- i után a csatlakozásról szóló okmányt ja Lengyel Népköztársaság kormányá­nál letétbe helyezték. TIZEDIK CIKKELY: ; A jelen szerződést ratifikálni kei! és a ratifikációs okmányokat a Len­gyel Népköztársaság kormányánál kell letétbe helyezni. | A szerződés az utolsó ratifikációs' ; okmány letétbe helyezésének napján I lép életbe. A Lengyel Népköztársa- ! ság kormánya minden ratifikációs [Okmány letétbe helyezéséről tájékoz- | tatni fogja a szerződés többi tagálla­mát. TIZENEGYEDIK CIKKELY: Jelen szerződés húsz évig marad1 érvényben. A szerződés a következő ! tíz évre is érvényben marad azon ' szerződő felek számára, amelyek leg- i később egy évvel a határidő lfejár- I ta előtt nem tesznek a Lengyel Nép- j köztársaság kormányának a szerző-' j dést felmondó nyilatkozatot. Ha lét­rejön az európai kollektív biztonsá- 1 gi rendszer és e célból általános eu­rópai kollektiv biztonsági szerződést kötnek — amire a szerződő felek ál­landóan törekedni fognak — a jelen szerződés az általános európai szer­ződés érvénybe lépésének napján ér­vényét veszti. Készült Varsóban, 1955. május 14- én, egy-egy orosz, lengyel, cseh és német példányban. Minden szöveg egyenlő érvényű. A jelen szerződés hitelesített másodlatait a Lengyel Népköztársaság kormánya eljuttatja a szerződés valamennyi többi tagjá­hoz. Fentiek hiteléül a meghatalmazot­tak aláírták és lepecsételték a jelen szerződést. Az Albán Népköztársaság nemzet­gyűlés elnöki tanácsának meghatal­mazásából Mehmet Shehu; a Bolgár Népköztársaság nemzet- gyűlése elnökségének meghatalma­zásából Volko Cservenkov; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghatalmazásából He­gedűs András; a Német Demokratikus Köztársa­ság elnökének meghatalmazásából Otto Grotewohl; a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának meghatalmazásából Jozef Cyrankiewicz; a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének megha- | klímázásából Gheorghe Gheorghiu- : Bej; j a Szovjet Szocialista Köztársasá- |gok Szövetsége Legfelső Tanácsa EI- j nökségének meghatalmazásából Nyi- j kolaj Alekszamdrovics Biflganyin; a Csehszlovák Köztársaság elnöké- i nek meghatalmazásából Viliam Si- roky. Közlemény a közös parancsnokság megteremtéséről Varsó, május 14. (TASZSZ). Az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista; Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztár­saság közötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés értelmében a szerződésben részvevő államok határozatot hoztak a fegyveres erők közös parancsnok­ságának megteremtéséről. A határozat előírja, hogy a szer­ződésben részvevő államok védelmi képességének megszilárdítására és közös fegyveres erőinek megszerve­zésére vonatkozó általános kérdések megvitatására a politikai tanácsko­zó bizottság illetékes, amely meg­felelő határozatokat hoz majd. A szerződést aláíró államok által kiállított közös fegyveres erők fő- parancsnokává I. Sz. Konyevet, a Szovjetunió marcaliját nevezték ki. i A közös fegyveres erők főparancs- j nokának helyetteseivé a szerződés* ' ben részvevő államok honvédelmi minisztereit, vagy más katonai ve­zetőit nevezik ki, akiket megbíznak a szerződésben részvevő egyes álla­mok által a közös fegyveres erők rendelkezésére bocsátott fegyveres erők parancsnokságával. A Német Demokratikus Köztársa­ság részvételét a közös parancsnok­ság fegyveres erőire vonatkozó in­tézkedésekben később tárgyalják meg. A közös fegyveres erők főparancs­noka mellett felállítják a szerződés­ben részvevő államok közös fegyve­res erőinek törzskarát, amely magá­ban foglalja a szerződésben részvevő államok vezérkarának állandó kép­viselőit. A parancsnokság székhelye Moszkva. A közös fegyveres erők elhelye­zése a szerződésben részvevő álla- ; mólt területén az említett államok | közötti megegyezés szerint a kölcsön i nős védelem szükségleteinek megfe- i lelően történik majd. Raab kancellár fogadása az osztrák államszerződés megkötése alkalmából Becs (TASZSZ). Raab kancellár május 15-én az osztrák államszerző­dés megkötése alkalmából fogadást adott a schönbrunni kastélyban. A fogadáson megjelentek: T. Körner köztársasági elnök, A. Schärf al4 kancellár, L. N. Figl külügyminisz­ter és az osztrák kormány más tag­jai. Ott voltak a fogadáson V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió külügyminisz­tere, J. F. Dulles, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere, H. Macmil­lan, Nagy-Britannia külügyminisz­tere, A. Pinay, Franciaország kül­ügyminisztere, továbbá a négy ha­talom küldöttségének tagjai és a bé­csi nagykövetségek és követségek vezetői. Ollenhauer az osztrák államszerződés aláírásáról Berlin (MTI). Ollenhauer, a Nyu- gat-Nérnetország-i Szociáldemokrata Párt elnöke sajtónyilatkozatban üd­vözölte az osztrák államszerződés aláírását. — Az államszerződés megkötése — mondotta — arról győz meg ben­nünket, németeket, hogy a négy ha­talom tárgyalásai komoly eredmé­nyekhez vezethetnek. Ma minden németnek fel kell vetnie a kérdést, miért nem követi Nyugat-Németor­szág Ausztria példáját. Bonnak ma nincs fontosabb közölnivalója, mint az, hogy a hadkötelezettség beveze­téséről szóló törvényjavaslatokat ha­marosan benyújtják. Amíg Ausztria egén a függetlenség napja ragyog, Németországra a párizsi szerződések sötét árnyéka borul. 9 négy hatalom külügyminiszterei aláírták az osztrák államszerződést Május 15-én délelőtt 11,30-kor a bécsi Belvedere-palota márványter­mében a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország és Ausztria képviselői aláír­ták az osztrák államszerződést, mely előirányozza Ausztriának, mint füg­getlen és demokratikus államnak visszaállítását. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége részéről a szerződést aláírták: V. M. Molotov külügymi­niszter és I. I. Iljicsov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott auszt­riai nagykövete; Nagy-Britannia és Észak-Irország részéről: H. Macmil­lan külügyminiszter és G. Wallinger, Anglia rendkívüli és meghatalmazott ausztriai nagykövete; az Egyesült Államok részéről X. Dulles külügy­miniszter és L. Thompson, az Ame­rikai Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott ausztriai nagyköve­te; a Francia Köztársaság részéről: A. Pinay külügyminiszter és R. L,a- louette, Franciaország ideiglenes ausztriai ügyvivője; az Osztrák Köz­társaság részéről: L. Figl külügymi­niszter. A szerződés aláírásánál jelen volt a négy nagyhatalom és Ausztria kül­döttségének, az osztrák államszerző­dés aláírására összehívott értekezle­ten résztvevő valamennyi tagja. Az államszerződés aláírásánál megjelent továbbá J. Raab, az Osztrák Köztársaság kancellárja és az osztrák kormány más tagja. A szerződés aláírásakor V. M. Molotov, H. Mactmillam J. Dulles, A. Pinay és L. Figl mondott beszédet. Az aláírás befejezésekor V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió külügyminisz­tere, H. Macmillan, Anglia külügy­minisztere, J. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere, A. Pi­nay, Franciaország külügyminisztere, J. Raab, Ausztria kancellárja, A. Schärf, Ausztria alkancellárja és L. Figl osztrák külügyminiszter a Bel­vedere-palota erkélyéről üdvözölte Bécs lakóit, akik összegyűltek a pa­lota parkjában és, a palotát környe­ző utcákon. A szerződést aláíró hatalmak kép­viselőinek megjelenését lelkes ová­cióval és üdvözlő felkiáltásokkal fo­gadták az osztrák főváros lakói. Az ováció új erővel harsant fel, amikor V. M. Molotov ismét megjelent a palota baloldali erkélyén. Hosszú ideig nem halkultak el az Ausztriá­nak függetlenséget nyújtó Szovjet­unió és három nyugati hatalom tisz­teletére felharsanó üdvözlő Kiáltások. A szerződés aláírásakor Molotov elvtárs beszédet mondott. Az Országos Béketanács távirata az Osztrák Béketanácshoz »Az osztrák államszerződés aláírá­sa alkalmából forró szeretettel kö­szöntjük az osztrák békemozgalmat és Ausztria minden békeszere tő pol­gárát. Az osztrák kérdés békés ren­dezésének kivívása az egész nemzet­közi béketábor nagy győzelme. Győ­zött a tárgyalások eszméje, győzött a Szovjetunió békepolitikája, győzött a békét akaró emberiség. A magyar nép külön örömmel köszönti a nagy eseményt, amely megteremti a jó­szomszédi viszony alapjait Ausztriá­val. Köszöntjük Ausztriát és az osztrák dolgozó népet, s kívánjuk, hogy országaink és népeink beké­ben és biztonságban éljenek, egymás mellett. Magyar Országos Béketanács«,

Next

/
Thumbnails
Contents