Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. május 15. JELEMTÉS fi FÖLDEKRŐL iAZ ÉVI TERV TLLTELJESITESEERT Sürgősen fogasoliuk meg tavaszi kalászosainkat A rossz időjárás miatt a vetés igen elhúzódott, éppen ezért ta­vaszi kalászosaink: a búza, árpa és a zab nehezen indult fejlődés­nek. Hogy jó termést takaríthas­sunk be, feltétlenül fontos, hogy elősegítsük fejlődésüket. Sürgősen végezzük el a tavaszi kalászosok fogasolását boronával. Ne feledkezzünk meg a kikelt kukorica, burgonya, napraforgó fogasolásáról sem. A fogasolás felér egy egyszeri ka­pálással, s ha idejekorán elvégez­zük, 10—15 százalékos termés- többletet jelent. 4 somogyszili Kossuth TSZ-ben sem tűrik a gazt A somogyszili Kossuth Terme­lőszövetkezét tagjai fontos fel­adatuknak tartják a kalászosok acatolását. A múlt héten ezt vé­gezték. 180 hold búzavetésükből, 6 hold rozsból és 30 hold őszi ár­pából irtották ki a kártékony gyo­mokat. Boranálnait, scatßlnak, ssrabolnali, egyelnek SJszfopanban Az osztopáni dolgozó parasztok és a termelőszövetkezét tagjai megboronálták tavaszi kalászosai­kat. Időt szakítottak az őszi gabo­navetések acatolására is. Tudják a gazdák, hogy a gyom eltávolítá­sa most még könnyen megy, s az a haszna, hogy a gaz nem vonja el a tápanyagot a kultúrnövé- nyektől, több lesz a termés. A 80 hold cukorrépavetés nagy­részét megsarabolták, de vannak, akik már ki is egyelték cukorré­pájukat. A kukorica egyelését is megkezdték. Dávid István fogott hozzá elsőnek. A többi gazda ku­koricája is olyan szépen kel, hogy 2—3 nap múlva az egész határban megkezdhetik az egyelést.---------«■» » —--------­Z üldsilót készít a íiRyaszen'kifálvi Kossuth TSZ A rín vaszent királyi Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai már most gondoskodnak szép állatállományuk téli takarmányának biztosításáról. Az őszi takarmánykeverékeket a múlt héten lekaszálták és azonnal a siló­zógépre hordták. 100 köbméter zöldsilót készítettek el a héten. A silózást folyamatosan végzik, hogy állataiknak mindig friss, jóminőségü zöldíakarrnányt biztosíthassanak. Hasznosítsuk a határszemlék tapasztalatait Megyénkben tegnap befejeződ­tek a határszemlék. A szemlebi­zottságok gondos körültekintéssel végezték munkájukat. Felülvizs­gálták, hogy az áprilisi határ­szemléken tapasztalt hiányossá­gokat hogyan küszöbölték ki, a tartalékterületeket hogyan hasz­nosították. Megállapították, hogy az ápri­lisban talált tartalékterületek nagyrészét hasznosították taná­csaink, a mezőgazdasági művelés­re alkalmatlan területeket pedig az erdőgazdaságok vették át er­dősítésre. A kutasi szemlebizottság 45 hold megműveletlen területet ta­lált. A községi tanács azonnal in­tézkedett. 35 holdat egyéni gaz­dáknak adtak ki művelésre — az­óta már be is vetették —, 10 hol­dat pedig a tanács maga vett ke­zelésbe. A Szabási Községi Tanács, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák jó munkáját igazolja, hogy a faluban egyetlen hold megmű­veletlen területet sem talált a szemlebizottság. A sarabolást • is szorgalmasan végzik a dolgozó parasztok. Nagyfokú felelőtlenség jelle­mezte a Lábodi Községi Tanács munkáját a határszemle előkészí­tésében. A lábodiak a nagykor- pádiakkal vannak párosverseny- ben. A nagykorpádiak a megbe­szélt napon megjelentek Lábodon,., hogy közösen végezzék a határ­szemlét. Legnagyobb meglepeté­sükre a lábodi tanács elnöke tel­jesen megfeledkezett a határszem­léről, és mivel nem készítette azt elő, a korpádiak kénytelenek vol­tak hazamenni és a határszemlét későbbi időpontra halasztani. A lábodi tanácselnök súlyos mulasz­tást követett el, amikor erre a fontos munkára nem készült fel időben. A párosversenyben lévő terme­lőszövetkezetek, községek értékelő bizottságainak tagjai a mai napon .mégegyszer megnézik versenytár-: saik határát és a ’tapasztaltak alapján dől el, melyik község lesz a verseny győztese. ............................................ H l jj A hívó szóra egymásután j lépnek be a családtagok a tsz-be Termeljünk többet, jobbat, olcsóbban! Újabb csatlakozások a 20 budapesti üzem versenyfelhívásához A répáspusztai Első Ötéves Terv Termelőszövetkezet kom­munistái, egész tagsága nagy lel­kesedéssel fáradoznak azon, hogy szövetkezetüket számsze­rűleg is megerősítsék. Az elmúlt két hét alatt 8 család 17 taggal, 81 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. A tsz-tagck május 6-i közgyű­lésükön határozatot hoztak, hogy azokat a családtagokat, akik vá­rosban, üzemben vagy különbö­ző munkahelyeken dolgoznak, visszahívják a termelőszövetke­zetbe. Alig egy hét telt el a köz­gyűlés óta, de a határozat meg­valósítása során máris szép eredményekkel dicsekedhetnek. Eddig 22 családtag választotta a felemelkedés útját. Gulyás Andrásné, akinek férje és két fia dolgozik a tsz-ben, gyors számvetést csinált Kiszámítot­ta, hogy a múlt évben egy-egy családtagja 2860 forint értéket keresett havonta. Úgy döntött, hogy a közösségi munka neki is jövedelmezőbb lesz, mintha al­kalmi munkát végezne havi 800 forintért. Horváth Mihálynéval, László Lászlóval és a többi 19 család­taggal is beszélgettek a közgyű­lés határozatáról, s meggyőző­désük alapján valamennyien a közös gazdálkodás útjára léptek. Az új belépők mintegy 100 000 forint értékű állatállományt és különböző mezőgazdasági felsze­reléseket hoztak magukkal. A családtagok visszahívása tovább folyik, s a járási párt­bizottság, az alapszervezet kom­munistái és a tsz-tagok lelkesen dolgoznak virágzó termelőszövet­kezetük megszilárdításáért Mol­nár József, Bíró József és Bíró Ferenc elvtársak is megígérték, hogy a jövő hét folyamán kérik felvételüket a termelőszövetke­zetbe. Megyénk ipari üzemei és vállalatai egymásután csatlakoznak a 20 -buda­pesti üzem versenyfelhívásához és tesznek értékes vállalásokat az évi , terv teljesítésére, illetve -túlteljesíté­sére, az önköltség csökkentésére és -a minőség javítására. A SOMOGY MEGYEI FINOMMECHANIKAI ÉS GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT dolgozói írják:- Vállaljuk, -hogy* éves tervünket december 20-na befe­jezzük, a lakosság részére tervezett árucikkeket december 10-ig teljes egészében legyártjuk. Önköltségün­két 2 százalékkal kívánjuk csökken­teni. Itt figyelembe kell venni, hogy vállalatunk több új gyártmányt ké­szít, s a" prototípusok legyártása, szerszámok készítése és az ezekkel való kísérletezés önköltségünket erősen terhelik. Az értékes verseny- vállalások között még ígéretet tet­tek arra-, hogy -az egy főre eső ter­melési értéket 5 százalékkal emelik A SOMOGY MEGYEI TANÁCS BÁNYA- ÉS ÉPÍTŐ ANYAGIPARI ÉS vezetősége, pártaiapszervezete és üze­mi ibizottság-a értekezleten vitatta meg a 20 budapesti ipari vállalat felhívását, s csatlakoznak ehhez. Vállalják, hegy éves tervüket de­cember 15-re -teljesítik, 100 százalé­kos tervszerűség betartásával. A ter­melés növelésével párhuzamosan a selejtszázalékot 0,ö százalékkal kí­vánják csökkenteni. A munka jobb megszervezésével, a technológiai uta­sítások pontos betartásával, a terme­lékenység növelésével, anyag- és emer- giatak-aréko-ssággal önköltségüket éves viszonylatban 1 százalékkal csökkkentik. A SOMOGY MEGYEI FAIPARI VÁLLALAT dolgozód is 'bekapcsolódnak e ver- senymo/gnlomba. Vállalásaik között szeirepa-1, hogy éves termelési tervü­ket értékben 8 százalékkal túltelje­sítik, ami az* jelenti, hogy tervü­ket december 4«re befejezik — ez 171 ezer forint megtakarítást jelent. — Vállalják továbbá, hegy terven felül két -garnitúra fényezett hálót és három garnitúra nyers konyha­iberendezést készítenek megtakarí­tott anyagból 13 200 forint termelé­si értékben. A termelési értéket Ét- tervezettel szemben 5 százalékkal kívánják túlteljesíteni. I A Nagybereki Tőzegkitermelő V. A Csurgói Vegyes Faipari V. is csatlakozik a felhíváshoz. ígéretet tesznek a terv határidő előtti tel­jesítésére, a termelékenység növelé­sére, s az önköltség csökkentésére. Éves viszonylatban önköltségüket 5 százalékkal csökkentik, ami 241 200 forintnak felel meg. Éves tervüket dolgozói sem maradnák ki a nemes- versengésiből. Vállalásaik között sze­repel, hogy éves tervüket december 25-re teljesítik, önköltségüket pedig 5 százalékkal csökkentik, -ami 25 500-' Megyénkben csaknem 2000 holddal nagyobb a kuk oricavefésterülef Megyénk termelőszövetkezetei be­fejezték a kukoricavetést. Az egyé­nileg (dolgozó parasztok is május 16- án végeznek ezzel a munkával. Az idén megyénkben csaknem ikétezer kot. holddal nagyobb területen ter­melnek kukoricát a , tervezettnél. Ez holdanként 20 mázsás termés esetén is közel 40 000 mázsa csövestengeri­vel jelent többet, amelyen mintegy 5000 süldőt hizlalhatnak majd fel. Nagy lendülettel halad la jcukorré­pa sarabolása is. 14-ig több mint 6000 holdon már elvégezték a sor­közi művelést. december 20-ra akarják befejezni. Felajánlásaik maradéktalan va’-óra- váltását jó műszaki feltételek biz­tosításával, a terme'őeszközök jó és ésszerű kihasználásával, gépek be­állításával kívánják biztosítani. A Kaposvári Eendeltszabóság dolgozói írják: — Éves tervünket december 2l«re, Sztálin elvtárs szü­letésnap j ára teljesítjük és a külön­féle költségekből 5 százalékos meg­takarítást vállalunk. Ígérjük,, hegy a minőségi kifogásokat az év végéig a legminimálisabbra csökkentjük. forintos megtakarítást jelent a válla­latnak, a népgazdaságnak. A Nagyatádi Fonalgyár dolgozói is csatlakoznak a budapesti üzemek versenyfelhívásához. Úgy tervezik, hogy termelési tervüket december 19—ig befejezik, azaz 31— ig 103,8 százalékra teljesítik. Ez év­ben terven felül 23,5 tonna varró- és. kézimunkafonalat akarnak gyárta­ni. Önköítségcsökken-tési tervüket 1,4 százalékkal túlteljesítik. Az Újpesti Cérnagyár dolgozóival tett közös vállalásaik értéke 11 725 000 forint. Szilárd vezetéssel megyénk legjobb szövetkezetei közé kerül a böhöoyei Szabadság TSZ A böhönyei Szabadság TSZ gondo­san művelt földjein lázas munka folyik. A tsz tagjai becsülettel meg­dolgoznak azért, hogy gazdag' ter­mést takaríthassanakbe. A dúsan zöidelő őszi vetéseket időben fej- trágyázták, acatdták. A tavasziak szépein sarjadtnak. Amint kibújt a cukorrépa, azonnal hengerelték, majd sarabolásához fogtak. A kerté­szetben már kiültették a káposzta-, paprikapaiántáikat, s a cukorborsó hamarosan virágzik. A sertéstenyész­tésben a malacok leválasztását, a juhászaiban a birkamyírást készítik elő, a tehenészek pedig az állatok iegelőreszoktatásával foglalkoznak. A .termelőszövetkezet iparosai: a kőművesek az épületeket csino­sítják, s új falakat ráknak; a kovácsok, bognárok pedig a gazda­sági felszerelések javításával . fogla­latoskodnak. Az egész tsz-tagság egy nagy család együttérzésével, gondos­ságával, összefogásával ápolja ú.i, boldog életét tápláló gyümölcsének egyre terebélyesedő, bőségesebben termő fáját, a közös gazdaságot. Nem 'csoda, hogy a még egyedül, dolgozó , parasztok közül mind töb­ben kérik felvételüket a tsz tagjai közé. Az a 13 család, amely az idén, állt közéjük, boldögám, bizakodva, veszi, ki részét a közös munkából és osztozik a közös gondokban.: biztos- mali látja itt a szép jövőt Vajon így volt-e itt ezelőtt még egy éve is? Bizony nem... fl régi nem aüia át egykönnyen a helyét az ásnak Bár a régi mindig gyengül, s az új mindinkább erősödik, végül győz­tes lesiz, d.e ez időt, szívós, küzdel­met igényel. A régi és az új elsősor­ban az emberekben vívja 'harcát. Szakítani kell a megszokottal és meg kell ragadni, meg kell szeretni az újat. Nos, ez nehezen ment itt, a böhönyei Szabadság TSZ-ben is. Bár odatartoztak a közöshöz, mert szövet­kezeti parasztnak vallották magu­kat a tagok, de még erősebben élt bennük az ►►enyém«, mint a ►►miénk«. S főleg azért volt ez így sokáig, mert gyenge volt az az erő, amely a közös, felé húzta volna őket: a kommunis­ták nevelő szavai munkája. Ezért volt az, hogy a tsz földjéhez kevés­nek bizonyult a munkaerő. így -aztán nem tudta -adni a ts2 azt a példát, amelyet egy nagyüze­mi társasgázdálkodásnak kellett volna adnia. A tsz földje csak nagy­jából volt megművelve, mert a csa­ládtagok elvétve dolgoztak a közös­ben, de akik ott dolgoztak, azek sem mind szíwel-lélekkel. Az asszonyo­kat szinte nem ds érdekelte a közös, csak annyiból, hogy férjük mit hoz onnan a konyhára. S hogy miért nem vonzódtak a. közös felé az asszo­nyok, annak is megvan az oka. Első­sorban a tsz pártszervezetének gyen­geségét látjuk ebben. Éveken át csak éppen hogy neve volit. itt a pártszervezetnek, nem volt az motor­ja, gerince a szövetkezet irányításá­nak, a közös munka szervezésének. A szövetkezet kommunistái néni álltak ki szilában a tsz törvénye, az alapszabály mellett, , hagyták, hegy el burj éhezzem- az ig-az- | ságtalanság a tsz-ben. Az .történt ugyanis, hogy 1952- ben —- amikor pedig a tsz asszony tagjai ás már részt kértek a közös munkából — Dunkler Gyöngy volt | járási könyvelő, javaslatára, az év­végi zárszámadáskor nem számolták el a tsz női dolgozóin,sk munkaegy­ségét. Csak a férfiak részesedtek a közös jövedelemből, az asszonyokat egyszerűen kkmlMzták. A tsz vezetői, kommunistái nem gondoltak arra, hogy ezzel a helytelen eljárással va­lósággal ellökik 3 közös munkától a tsz-asszenyokat. Tehát megsértet­ték az asszonyok igazságérzetét, az.o- két az asszonyokét, akik az egyéni ; sorban ás mindig szívesen osztoztak férjük gondjaiban, s ott szerettek dolgozná, ahol férjük, akik a munká­ban nevelődtek, edződtek. Ahogy a részesedésnél a férfiak jötték csak számba, a munkáiban is magukra maradtak. Az asszonyok a háztáji gazdaság mellett inkább elmentek egyéni gazdákhoz részesmunkára, sem mint a közösben dolgoztak vol­na. Gelencsér Istvánná még a múlt évben is egyéni gazda rokonainál művelt részes földet, s ráadásul több, állatot tartott a háztájiban, . mint amennyit az -alapszabály megenged. •De a háztáji gazdaság is sok helyen több területtel és állattal. remdelke-. sett, mint amit megállapít az alap­szabály. Odáig fajult a dolog —mert most már hívták az asszonyokat a közös munkára —-, hogy tavaly részé­ből akartak kapálni a közös földié«: rületen az asszonyok és. a csalódta-; 'gok. így is azonban, csak 9 asszony, vett részt a közös munkában, pedig több mint 50 nő van a tsz-ben. A kevés munkaerő, a szervezet­lenség, fegyelmezetlenség miatt az­tán gazos maradt a tsz kukoricája, répája, kint rothadt a sok jó takar­mány. Olyan kára lett tavaly a szö­vetkezetnek, ' amely erősen megrövi­dítette az cs*ztalékot, de gátolta a tsz erőteljes fejlődését is. Csak a kukoricánál és a szénánál több mint 330 ezer forint kárt okozott a fele­lőtlen, laza munka. Ez pedig azt je­lenti, hogy minden munkaegységre 15 forinttal kevesebb jövedelem ju­tott. így egy olyan család, mint Horváth Istvánék, akik öten dolgoz­tak. a fcözösibm, legalább 15 ezer fo­rint jövedelemtől esett el. Ennyi pénzből nyugodtan felruházkodha- tofct volna a Horváth-cs-al-ád, sőt egyébre is jutott volna belőle. De ennyi pénzből már egy jól tejelő te­hénre is futotta volna. No de nem­csak idáig, hanem még sóikkal mesz- s/.ebb ás hatott. a károsodás ereje. A hibák kcvelkezisiénve: anyagi és erkölcsi károsodás A széna- .és abrakhiány visszave­tette a közös állatállomány fejlődé­sét. Tehénállományuk kondíciója annyira leromlott, hogy alig 2—3 li­ter tej volt a -fejési átlag a tehené­szetben. Nem gyarapították számsze­rűleg sem a tehénállományt, bár kellett 'volna a földterülethez mér­ten, de nem volt takarmány. A ju­hászaiban például az anyajuhok 99 százaléka .ikerbárányt ellett, de az aibrakhiáffiy. miatt, legyengült anyák, nem voltak képesek egyszerre . Két bárányt felnevelni, s így a bárá­nyok jórésze elpusztult. De a gyap­jú-hozam sem lett olyan, mint amá­.lyenre számítottak. A sertésszapor-u- iatíbó! soványan adták, el a süldőket,, mivel hizlalásra, nem jutott abrak. Felébredt a tsz lemmunisláinalt felelősségtudata Ezek a hibák nemcsak gazdasági­lag, ’hanem erkölcsileg is rovására voltak a ts.z-nek. A múlt evben szinte megyeszerte rossz híréről em­legették a -böhönyei Szabadság: TSZ-t, S hogy ez így volt, azt tétle­nül nézte hosszú időn át a községi tanács, de a járási párt- és tanács- szervek sem nyújtottak segítséget. Megvárták, hogy a tsz-tagság jelen­tős részében megérlelődjék az a -helytelen nézet, hogy mindemben a közös gazdálkodást és nem a rossz: gazdasági -irányítást 'és vezetést okol­ja. A megyei párt- és tanácsszervek- mek keílet-t erélyesen intézkedniük, hogy a szövetkezet tagjaiban s első­sorban a kommunistákban felébresz- szék a közös iránti felelősségtudatot és ráirányítsák a figyelmet a bajok okára, s megmutassák azok kijaví­tásának módját. Két viharos közgyűlés követte egymást a tsz-ben, mire a tagság he­lyesen- döntött: új vezetőséget vá­lasztott. Elnöknek a harcokban mag- eözeft kommunistát, Mi-klai János élvtánsat választották, aki elsősor­ban a- pártszervezet segítségére tá­maszkodott. Bauer elvtárs, a tsz pórttitkára is igyekezett, hogy az előbbi hibákon mielőbb -javítson a pártszervezet, hogy képes legyen a tsz kommunistáinak kollektívája úgy dolgqzm, ahogy azt a pánt elvárja tőlük. <A cikk befejező részét-következő, számunkban közöljük.) .... , Szűcs Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents