Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. május 12. Megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói értekezlete Varsó (TASZSZ). Május 1‘1-én középeurópai idő szerint 10 óra­kor Varsóban a Lengyel Népköz- társaság' Minisztertanácsának he­lyiségében megnyílt az európai ál­lamoknak az európai béke és biz­tonság biztosításával foglalkozó ér­tekezlete, amelyet az európai or­szágok 1954. november 29—1decem­ber 2-ai moszkvai értekezletén el­fogadott határozatából eredő kér­dések megvitatására hívtak össze. Az értekezlet munkájában az 1954. december 2-i moszkvai nyi­latkozatot aláíró államok — a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Csehszlovák Köztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Al­bán Népköztársaság — kormány- küldöttsége vesz részt. Az emlí­tett államok küldöttségének tag­jai: a kormányfő, a külügyminisz­ter, a honvédelmi miniszter és más államférfiak. Az értekezlet munkájában meg­figyelőként résztvesz a Kínai Nép- köztársaság képviselője is. Az értekezlet megnyitásánál je­len voltak a lengyel és a külföldi sajtó képviselői. Az értekezlet az első ülésen él- . nöklő Cyrankiewcznek, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége veze­tőjének megnyitó szavaival nyílt meg. Ezután Bulganyin marsall, a szovjet küldöttség vezetője tett ' nyilatkozatot. Mi történt ex külpolitikában? A Fehér Ház nyilatkozata Washington (TASZSZ). Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára a következő nyilatkozatot olvasta fel a sajtó kép­viselői előtt a legmagasabb szintű négyhatalmi értekezletről: »-Az elnök mindig hangoztatta, hogy ilyen ér­tekezlet lehetséges. A külügyminisz­ter természetesen tökéletesen ismeri az elnök nézeteit és ha célszerűnek és hasznosnak látszik egy ilyen ér­tekezlet megtartása, a külügyminisz­terinek telijes felhatalmazása van egy ilyen értekezhet megszervezésére az elnök nevében.« A nyugatnémet ifjúsági szervezetek szövetsége állást foglalt a kényszertoborzás ellen Berlin (MTI). A nyugatnémet -if­júsági szervezőtek szövetségének Stuttgartban tartott küldöttértekez­lete szenvedélyes hangú nyilatkozat­ban foglalt állást Adenauer kéry- szertoborzási tervei ellen. Hatojama beleegyezik abba, hogy kínai kereskedelmi misszió létesüljön Japánban Peking (Uj-Kína). Icsiri Hatojama japán miniszterelnök hétfőn a kép­viselőházban kijelentette, hozzájárul ahhoz, hogy kínai kereskedelmi misszió létesüljön Japánban — közli a tokiói sajtó. A nyugati hatalmak szabaddá teszik az utat Adenauer hadkötelezettségi törvénye számára Berlin (MTI). A nyugat-mémeter- szá@i megszálló hatalmak képviselői' a párizsi szerződések életbeléptetése utón jogellenesen hatálytalanítottak harmincegy rendeletet, amelyet a második világháború után a Négy­hatalmi Ellenőrző Tanács Németor­szág demiliitarizálásániak végrehajtá­sára és biztosítósára bocsátott ki. A rendeletek hatálytalanításának leg­főbb célja az, hogy szabaddá tegyék Nyugat-Németországiban az utat az általános hadkötelezettség bevezeté­sére. A Német Demokratikus Köztársaság kész résztvenni a genfi atomerő-értekezleten Berlin (MTI). George Handke, az NDK külügyminiszterének helyettese értesítette HammarskjöidötJ, ag ENSZ főtitkárát, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kész résztvenni az atomerö békés felhasz­nálásáról tanácskozó nemzetközi ér­tekezleten. Az értekezhet — minit is­meretes — augusztus elején Géniben kezdi meg munkáját. Csou En-laj tárgyalása a pekingi angol ügyvivővel London (MTI). Hírügynökségi és rádiójelentések szerint Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterel­nöke és külügyminisztere megbeszé­lést fo'.ytaitotit Trevelyan pekingi an­gol ügyvivővel. A megbeszélésen a tajvani térségben uralkodó feszült­ségről tárgyaltak. A megbeszélés so­rán — az angol ' külügyminiszter szóvivője szerint — Csou En-laj ki­jelentette: megfelelő időben és for­mában ismertetni fogja kormányá­nak felfogását az érintett kérdésről. Indokína kérdésében változatlanul fennállnak az ellentétek a nyugati hatalmak között Párizs (MTI). Mint a londoni rádió jelenti, Párizsban kedden értekezletet tartottak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői, hagy megvitassák az indokínai hely­zetet. A hárem altom megbízottal szerdán újabb ülést tartanak, ame­lyen — remélik — végre megegye­zést érnek el. Kedden — a londoni rádió értesülése szeriint — az ellen­tétek még változatlanul fennállot­tak. PÁRIZS (MTI) Franciaország-szerte igen sok ünnepség zajlott le a náciz­muson aratott győzelem tizedik évfordulóján. OVECSKIN: Falusi hétköznapok 2. A barcsi járás QlSZ-fiataljai a kongresszusra készülnek A párt segítségével gyors fejlődésnek indult a DlSZ-szervezetek munkája Megyénk ifjúsága az utóbbi hetekben mind a termelőmunka, mind a szervezeti élet megjavítása terén egyre szebb eredményeket ér el és lelkes, odgadó munkával készül a magyar ifjúság hatalmas seregszemlé­jére, a DISZ II. • kongresszusára. A beérkező levelek, közlemények, a fiatalok eredményei és készülődése láttán látogattunk el a barcsi járás­ba, hogy közelebbről is megismerjük a fiatalok sikereinek titkát, lel­kesedésük forrását és az ő iránytmutató kezdeményezéseik közreadá­sával segítsük megyénk valamennyi szervezetének előkészületeit. Az első percekben bizony hitetlenkedve fogadtuk a barcsi járás fiataljainak munkasikereit, hiszen hosszú ideig az a hír járta, hogy a. DISZ-munka terén ez megyénk egyik leggyengébb járása. Hasonló vélemény alakult ki az alapszervezetek munkájáról is. És meg kell mondanunk, hogy ez a nézet nem volt alaptalan. A járási DISZ-bizottság munkáját szervezetlenség, belső egyenetlenkedés jellemezte, s így természetes, hogy megfelelő irányítás nélkül az alapszervezetekben sem bontakozhatott ki tartalmas, a fiatalok igényeit kielégítő ifjúsági élet. De most, a kongresszus előkészületeinek időszakában váratlanul gyors fejlődésnek indult a járási bizottság és az alap szervezetek munkája egyaránt. A pár! bizalma, gonöuskodása lelkesíti a fiatalokat A járási pártbizottság már a kül­döttértekezletek előkészítésének ide­jén egyre sűrűbben tűzte napirend­re az ifjúság ügyét, s rendszeresen beszámoltatta a járás DISZ-fitkárát. S ahogy javult a párt és DISZ közti kapcsolat, ahogy egyre jobban érvé­nyesült a párt vezetése, úgy alakult, fejlődött a DISZ munkája is. A JB határozatokat hozott a DISZ mun­káját illetően: például a szervezetek megerősítésére, tsz-ala pszervezetek létrehozására stb. És a DlSZ-bizott- sóg munkatársai végrehajtották eze­ket a feladatokat. A pártbizottság DISZ-t segítő mun­kájában — nagyon helyesen — nem e'égedett meg az elvi útmutatással. Igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy a DISZ-szervezetek a községi taná­csoknál és a pár talapszer'/özeteknél :s megfelelő tekintélyt szerezzenek. Az elmúlt évben még 12 olyan köz­ség volt a járásban, ahol a fiatalok­nak nem volt otthonuk, s a pártbi­zottság levelei, intézkedése nyomán ma -már csak egy ilyen község van. Tstyándiban például Pápics József és Otolecz József elvtársak lebecsülték a fiatalokat, nem törődtek velük. Csá'kvári elvtárs, a JB pártépítő tit­kára személyes beszélgetése után azonban megváltozott a helyzet. Ma Istvándiiban találhatjuk meg a járás második legjobb DISZ-szervezetét. E-s sorolhatnánk tovább azokat a példákat, melyek a pártbizottság gondoskodó szeretetét. segíteniakará- sát tükrözik. A járás fiataljai természetesen fel­figyeltek az utóbbi időben végbe­ment változásra is. Ma már a DISZ- tagok érzik, hogy nincsenek egye­dül, hogy a párt mindig ott van, ahol a fiataloknak segítségre van szükségük, s ez büszke örömmel, lel­kesedéssel tölti el őket. De nemcsak a pártbizottság, a pártszervezetek is egyre több gondot fordítanak a fiatalok nevelésére, problémáik megoldására. Bódis László szuloki párttitkár elvtárs pél­dául rendszeresen elmegy a DISZ- taggyűlésre, s az ő kezdeményezésé­nek köszönhető, hogy ma már DISZ rigmusbrigádok köszöntik a begyűj­tésben élenjáró dolgozókat. Komlós- don Schiffer elvtárs, Drávaszente- sen Hodolá elvtárs, Lakócsán Varga e1 vtárs gyakran ott van a fiatalok között, s a tanáccsal karöltve anya­giakkal is segítik a fiatalokat: rá­diót, röplabdafelszerelést és külön­böző sporteszközöket vásárolnak ré­szükre. Nyilvánvaló, hogy ez a segítség jobb rpunkára ösztönzi a fiatalokat és olyan nagyszerű feladatokat olda­nak meg, mint a Barcsi Fűrészüzem­ben a vidám-park, a Vörös Csillag TSZ-ben labdarúgó- és röplabdapá­lya létrehozása, vagy az aranyos­pusztai tsz-fiatailok, a Csokonyavi- sontai Gépállomás traktoristáinak és altaüéban az egész járás DISZ-fia- taljainak kiemelkedő termelési ered­ményei. A fiatal kommunisták átadásával megerősödtek a szervezetek Az első rész rövid tartalma: A kerületi párt- bizottságon Pjotr Illarionovics Martinon, a ke­rületi pártbizottság másodtitkára a »Szovjetha­talom« kolhoz elnökével, Opjonkinnal beszélget az aratási munkák megszervezéséről. — A gabonabeszolgál- tatásról beszélsz? Nem, most szigorúan tilos így ... Legfeljebb köl­csön kérünk tőled. Ná­latok sok gabona ma­radt, a többieké meg -még nincs kicsépelve. Leszállítod helyettük és ők majd visszafizetik ne­ked. — Éppen ez az! — Op­j önkin nyugtalanul for­golódott. A szék keser­vesen nyikargott alatta. — Tudtam én, hogy ki­eszeltek. valami ilyesmit! Egyébként egyre megy! Tudod te. hogy a háború óta mennyi gabonát kért már tőlem kölcsön a többi kolhoz? Az a sze­rencsém, hogy az ellen­őröm nem veszi észre ... Különben már régen el­ítéltek volna, annyit hi­teleztem ... A kedves szomszédok már ezer mázsával tartoznak ne­künk! Helyettük is tel­jesítettem a beszolgálta­tást és vetőmagot is ad­tam nekik kölcsön. Most meg felém sem néznek. Ha megkérdezem az el­nököt: »Barátom, mikor adjátok meg a becsület­beli tartozástokat?« — csak nevetgél: »Majd el­számolunk a kommuniz­musban!« — mondja. Szerintem pedig... — Opjonkin mérgesen fel­pattant és nehezen szu­szogva fel-alá járkált a szobában. A megszáradt víztől kemény esőköpe­nye minduntalan a szék- támlához koppant. — Szerintem addig nem lesz kommunizmus, amíg ezt az átkozott élőskö- dést fel nem számoljuk. Mindenkinek építenie kellene a kommuniz­must! De nem úgy ám, hogy az egyik épít, dol­gozik, a másik meg a szomszédja hátán akar a paradicsomba jutni!... — Várj egy kicsit, ne mérgelődj, Gyemjan Va- szilijics — csitította Martinov. — Lehet, hogy kölcsön nélkül is meg­leszünk ... — Miféle kölcsönről beszélsz? Nevezd nevén a gyereket: feláldoztok bennünket! A szomszé­dok ebben az évben sem fognak törleszteni a régi adósságokból egyetlen grammot sem. Idejönnek hozzátok, elkezdenek si­ránkozni, ti meg maid minket kérleltek: »Vár­jatok még, ne követeljé­tek tőlük. Kevés gaboná­juk maradt. Ha félrete­szik a vetőmagot, alig jut valami a munka­egységre«. A jól megtermett em­ber szétvetett lábbal megállt Martinov előtt: — Ne hidd, Pjotr Illa­rionovics, nem vagyok én fukar. Szívesen segí­tek bármelyik kolhoz­nak, ha valami csapás éri: mondjuk jég veri el, vagy ár viszi el a ter­mést. De ha az a baj ná­luk, hogy a brigádveze- tők, meg az elnökök reg­gelenként szívesebben henyélnek a dunna alatt, akkor a kölcsönök sem segítenek rajtuk!... Nem a saját kolhozomat féltem! Ha ezer mázsát szét is osztunk közöttük, attól mi még nem le­szünk szegényebbek. De nem ez a kérdés nyitja! Ajándékokkal és kedvez­ményekkel sohasem ja­vítjátok meg a lemara­dó kolhozokat... — Magam is úgy hi­szem, hogy ilyen módon nem sokat segítünk a lemaradókon — felelte Martinov és egyenesen Opjonkin okos szemébe nézett. Mi mindent lá­tott már ez a szempár a tizenöt év alatt, ami­óta Opjonkin kolhozel­nök! — így valóban nem teremtünk rendet a kolhozokban és a kerü­let helyzete sem javul... De pótbeadási tervet semmiféle formában sem küldünk neked. Opjonkin bizalmatla­nul csóválta a fejét. — Amíg te helyettesí­ted az első titkárt, ad­dig rém. De amint meg­érkezik Borzov ... for­dul a kocka. Azt mond­ja majd: »Gyerünk, fa­csarjunk ki még egy kicsit a »gazdag« Gyem- janból!« — Megpróbáljuk őt is meggyőzni: persze, a leg­könnyebb megszorítani azokat, akik határidő előtt teljesítették a ter­vet. — Mikor jár le a sza­badsága? — Ha meggyógyult, szombaton itt lesz. — Fárasztó út után pihen majd vagy két órát és aztán újra pisz­kálni kezdi az embert! Martinov nem felelt, az ablakhoz lépett és másra terelte a szót. — Mégis csak rosszul szerveztük meg a kolho­zokban a munkát. Ha rosszkor jön az eső, megfeneklünjk. És mi lesz, ha ilyen marad az idő még két hétig? Tíz­szer ennyi gabonaszárí- tót és fedett fészert kel­lene építeni, hisz lehet, hogy még a kévéket is szárítani kell majd! — Azelőtt a parasztok csűröket építettek —je­gyezte meg Opjonkin. — Nem kell csűr, csak gerendákra állított szal­matető. Minél egysze­rűbb és minél több! — Ha nincs fala, még jobb — helyeselt Opjon­kin. — Átfújja a szél, a gabona gyorsabban szá­rad. Csakhogy a vetés- terület most nem a régi, Larionovics. Azelőtt egy gazda mennyit vetett? Öt hektárt. De most próbálj tetőt építeni négy-ötezer hektár szá­mára! — Szerintem is nagy­vonalúbban kellene ter­vezni — folytatta Mar­tinov. — Minden kolhoz­ban csak három gabona­szárítót akarunk építe­ni, pedig harminc, ötven kellene!... Hol az aszálytól szenvedünk, hol pedig az esőzések te­szik tönkre a termést. Mikor lesz már ennek vége? ... Ugv látom, Gyemjan Vasziljics, té­ged ez az egész dolog hi­degen hagy. Biztosan azt gondolod magadban: ne­kem elég két hét száraz idő a termés betakarí­tásához. De ne nagyon bízd el ám magad, ne hencegj! Mi lett volna, ha már az aratás első napján megindul az eső­zés? Akkor most te is segítségért kiáltanál! I.ehet, hogy ilyesmi tíz évben csak egyszer for­dul elő, de akkor is fel keT készülnünk rá. Opjonkin nyugodtan, mosolyogva hallgatta Martinovot: — Felkészülünk mi az ilyen esztendőkre is. A kolhozunk tíz embere már harmadik hónapja termel fát a kirovi te­rületen. Tizenöt vagon épületfát kaptunk már onnan és még háromszor ennyit küldenek. Ez elég lesz nekünk az áramfej­lesztő, a kultúrház, a fészerek és a csűrök fel­építéséhez. (Folytatjuk.) A járási pártbizottság javaslatára a küldöttértekezletek alkalmával sokhelyütt fiatal kommunistákat vá­lasztottak a szervezet élére. Szu- lokiban Haracsi Imre, a Fűrészüzem­ben Stájer Imre, Somogytamócán Parragi János, a Csokonyavisontai Gépállomáson Tóth László elvtársak és rajtuk kívül még 9—10 DISZ- szervezet kommunista titkára tapasz­talatával, jobb elméleti felkészültsé­gével és szervezőkészségével új színt, új erőt és lendületet vitt a DISZ-szervezetek munkájába. A legnagyobb segítség azonban — mely most a kongresszusi előkészü­letek során érezteti legjobban hatá­sát — az volt, hogy a pártbizottság Bódis elvtárs személyében átadta A IB saját ügyének ér Határtalan lelkesedés, akarat és fiatalos lendület jellemzi a barcsi járás diszistáit. A pártbizottságtól, pártszervezetektől most még nagyobb segítséget kapnak, mint bármikor. Miseta elvtárs, a JB első titkára nap mint nap tájékoztatást kér a DISZ-munkáről s ez azt bizonyítja, hogy a pártbizottság saját ügyének érzi a fiatalok kongresszusi előké­születeinek sikerét. Ha szükséges, gépkocsit ad a DISZ-bizottság ren­delkezésére, s új ötletekkel, kezde­ményezésekkel járul hozzá a fiata­lok munkájához. Csákvári élvtárs külön minden feladatot megbeszél a bizottság titkárával, nincs olyan munka, nincs olyan nehézség, mely­ről ne tudna. Az instruktor elvtár­sak is, különösen Hizsák és Kovács munkatársát a DISZ-bizottságnak. Bódis elvtárs közel hatéves tapasz­talattal rendelkező, a pártmunkában jártas alvtáre, aki mint a DISZ-bi- zottság titkára rövid kéthónapos te­vékenysége alatt is gyökeres válto­zást teremtett meg a bizottság mun­kájában. Mindenekelőtt — nagyon helyesen látta meg a legszüksége­sebb feladatot — a saját portájukon teremtett rendet. Megszüntette a bi­zottság tagjai közt elterjedt szemé­lyi ellentétet, megszilárdította a munkafegyelmet, és ezzel, valamint gyakorlott munkaszervezéssel már megteremtette az előfeltételét annak, hogy bizottságuk^ a megye élvonalá­ba küzdje fel magát. ti a fiatalok segítését elvtárs körzetükben sorra látogat­ják a DISZ-szervezeteket, segítenek a tagszervezésben, a tagdíjlemaradás rendezésében, s tanácsokkal látják el a vezetőségeket. A pártbizottság pedig e hó 11-ón hívta össze a 24 éven aluli kommunistákat és párt- megbízatásként a DISZ-ben végzen­dő munkára irányítja őket. És ez a közös munka, a párt és a DISZ jó kapcsolata, nem utolsósor­ban a fiatalok mindent megmozgató, határtalan lelkesedése a barcsi járás diszistái sikereinek titka. Ez az, ami ifjúi hévvel, pezsgő életkedvvel tölt el minden DISZ-tagot, s oly nagy szeretettel és küzdeniakarással dol­goznak, mely a többi járás fiatal­jainak is követésre méltó példa. Jávori Béla. Készülnek a könnyűipari üzemek az érettségizett fiatalok fogadására A könnyűipariba ezernél több érettségizett fiatalt várnak, hogy magasszínvonalú szakmunkásokká neveljék őket. A nyomdaiparban ré­gebben is elsősorban érettségizette­ket vettek fel tanulónak és jelenleg is több középiskolát végzett fiatal tanulja -a nyomdász szakmát. "A pa­píripar részére a Csepeli Papírgyár­ban kezdik meg az érettségizettek szakmai képzését. Gondoskodnak ró­ja, hogy a gépek mellett rövid idő alatt elsajátíthassák mesterségüket a 'kiváló szakmunkásoktól. A textilipar most is munkaerő­hiánnyal küzd. Ezt a szakmát három hónap alatt az átképzős tanfolyamo­kon tanulhatják meg az érettségizett fiatalok, elsősorban a lányok. A ter­vek szerint mód nyűik majd arra. hogy pl. a fonodákban, ha kellő szakmai ismeretre tesznek szert, s megtanulják a gépek szerelését, se­gédművezetők lehetnek. Elegendő jelentkező esetén a cipő­ipari tanulóintézetben is szervez­nek műszaki osztályt és a műbútor- asztalosdpar ugyancsak készül újabb szakmunkások nevelésére.

Next

/
Thumbnails
Contents