Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
2 SOMOGYI fSEFLAF Vasárnap, 1955. május 8. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Az ötéves tervidőszakban szocialista nagyiparrá alakult az építőipar. Az egész- építőipar termelése 1954 ben 169 Százalékkal, ezen belül az állami építőiparé > 2,17 százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az állami építőiparban — lényegesen az elmúlt öt év a’att — in dúlt meg a korszerű nagyüzemi ter- mtelési eljárások bevezetése. 1954. év végén az állami építőiparnak csak a fontosabb gépekből több mint 120 ezer lóerőt képviselő géppark állott rendelkezésére. Elsősorban a legnehezebb fizikai erőkifejtést igénylő munkálatokat gépesítették. Közel 300 földmunkagép alkalmazásával 1954-ben a földmunkáknak már 48 százalékát, több mint 1500 betonkeverőgéppel a betonkeverés 74 százalékát, 600 habarcskeverővei a munkák. 55 százalékát végezték el gépi erővel. Az anyagszállítás gépesítését közel 1000 daru, 3000 szállítószalag, több mint 200 keskenynyomtávú mozdony, motoros és villamos targoncák segítették elő. Az építőipar gyorsabb, eredményesebb munkáját szolgálták az előregyártott építési elemek; 1954-ben az építkezés helyén előregyártott elemeken kívül már 244 ezer köbméter üzemileg előregyártóit szerkezetet használtak fel az építkezéseken. Az építőipar a fokozódó gépesítés és a nagyüzemi módszerek széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések koaisegeit, gyakran nem tartotta be a tervben és a szerződésekben előírt átadási határidőket. Nem mindig volt kifogástalan az építkezések minősége sem. Az építőipar lemaradt a lakásépítkezések korszerűsítésével, a lakások építési költsége magas, az építkezések és főként a befejező munkálatok elhúzódnak. A könnyűipar termelése 1954-ben kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben 59 millió négyzetméter pamutszövettel, 3.5 njill’ó négyzetméter selyemszövettel, 10 millió négyzetméter len-, kerderszö- vetteil, 7,7 millió pár pamutharisnyával, 6 millió pár bőrcipővel termeltek többet, mint 1949-ben. A ruházati ipar termelése több mint négyes félszeresére emelkedett. Áz utóbbi években jelentősen bővült a könnyűipari cikkek választéka és javült á- termékek minősége. Megindult a nylonból készült női harisnya, a perion felhasználásával gyártott férfi- és gyermekharisnyák termelése stb. Az ötéves tervidőszak során kezd ték meg működésüket a Szegedi Textilművek és a Kaposvári Textil- művek. Jelentősen bővült öt év alatt á Kőbányái és a Lőrinci Fonógyár teljesítőképessége is. Az országban a fonóorsók száma öt év alatt több mint 100 ezerrel növekedett. Özem behelyezték a Sarkad i Kendergyárat és a Mikópusztai Lenüzemet. Töhb új ruhagyár épült: Zalaegerszegen és Budapesten — mely megteremtette a nagyüzemi ruházati ipar alapját. Az ötéves tervidőszakban kezdte meg működését a szalmacellulóze- gyár Szolnokon. A tervidőszkk folyamán az ipar számos területén nem volt megfelelő az anyaggal és az energiával való takarékosság. Az anyagtakarékosság hiányának következtében az önköltség sem az iparban, sem az építőiparban nem csökkent az előírt mértékben, sőt a tervidőszak utolsó évében emelkedett. Az iparosítás érdekében végrehajtott beruházásoknál nem mindig és nem kellőképpen érvényesültek a gazdaságosság szempontjai. A beruházások egy része a tervezettnél többe került, nem készült el az előírt határidőre. A nagy és új beruházások mellett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meglévő gépek és felszerelés felújításé ra, rendszeres karbantartására. Az ötéves tervidőszakban — elsősorban a régebbi üzemekben — nem fejlődött kellőképpen az ipar műszaki színvonala. A .gépesítés, az automatizálás és a legkorszerűbb gyártási eljárások alkalmazásának mértéke nem volt kielégítő. III. MEZÖGAZDASÄG Az élelmiszeripar S W\integy 170 százalékkal termelt többet 1954-ben, mint 1949-ben. A fejlődés — elsősorban a mezőgazdasági termelés ingadozása következtében nem volt egyenletes. 1954-ben az élelmiszeripar 101 ezer: tonnával több cukrot. 7100 tonnával több gyűmölcskonzervet, négv- szerarmyi cukorkát, csokoládéárut és többmint négyszerannyi sört termelt, mint 1949-ben. Az élelmiszeripar fejlesztésére létesítették a debreceni, győri, kecskeméti, szegedi hűtőipari üzemeket. Zalaegerszegen, Debrecenben, Szolnokon új, korszerű tejfeldolgozó üzemek létesültek, öt év alatt a tejfel- dolgozó üzemek teljesítőképessége több mint 37 százalékkal nőtt. 1950 óta tíz kenyérgyár, illetve nagyobb sütőüzem létesült, többek között Sztálinvárosban. Komlón, Veszprémben. Ózdon. A könnyűipar és az élelmiszeripar termelésének növekedésében jelentős szerepet játszottak a helyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek. Az ipar fejlődése az ötéves tervidőszakban — az elért igen jelentős eredmények mellett — nem volt minden tekintetben zavartalan. A munka termelékenysége a gyáriparban áz ötéves terv első éveiben igen gyors ütőmben nőtt, a növekedés üteme később lassult, sőt 1954-ben a termelékehység közel 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésére jelentős összegeket fordítottak: öt év alatt 9,2 milliárd forint, az összes beruházások 13,8 százaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13 200 traktort, 2200 arató-cséplőgépet (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12 000 traktorekét, 4900 traktoros vetőgé- pet, 3600 kévekötő-aratógépet és több tízezer más kisebb mezőgazda- sági gépet kapott a mezőgazdaság, öt év alatt több mint 150 ezer kát. holdat tettek öntözhetővé, mintegy 360 ezer holdat erdősítettek és fási- tottak. A mezőgazdasági termelés növekedése — a jelentős beruházás ellenére — nem elégítette ki a népgazdaságnak a mezőgazdasággal szemben támasztott növekvő igényeit. A termelőerők fejlesztése megteremtette a mezőgazdaság szocialista átalakításának anyagi alapját. 1954- ben az ország szántóterületének egy- harmada tartozott a szocialista szektorhoz. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a tervidőszak alatt jelentősen fejlődtek. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mezőgazdasági termelés növekedésében. Az úi szocialista nagyüzemek egy része kezdeti nehézségekkel küzdött, a túlsúlyban lévő kisárutermelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelően a gépesítés és fejlett agrotechnika eredményeit, s a mezőgazdasági termelés még túlságosan nagymértékben függött az időjárástól. A mezőgazdaság növényi és állati termékekből együttesen 1954-ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termelt, mint 1949-ben, megközelítőleg annyit, mint a jó időjárás következtében rekordtermésű 1938. évben. A mezőgazdaság árutermelése 1954-ben 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban — 1931 —40. évek átlagához képest — megváltozott a növénytermelés szerkezete: megnövekedett a munkaigényes, nagyobbrészt ipari kultúrák aránya. Az ötéves terv időszakában a kenyérgabona átlagtermése mintegy 7 százalékkal volt magasabb az 1931—40-es évek átlagánál, az átlagtermés növekedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenését (1938-ban a vetésterület 40,9 százalékában termeltek kenyérgabonát, az elmúlt 5 év átlagában ez az arány 35 százalék körül mozgott). Az egy főre jutó kenyérgabonafogyasztás 1954-ben magasabb volt, mint 1938-ban. A legfontosabb takarmánynövények közül a kukorica és az árpa termés- mennyisége öt év átlagában némileg meghaladta az 1931—40-es évek t’-aeát. A zabtermelés csökkent. Az állatállomány takarmányellátása az ötéves terv éveiben nem volt kielégítő. A burgonya termésátlaga öt év átlagában kát. holdanként 4,4 mázsával, 11,1 százalékkal volt magasabb, mint az 1931 40-es évek átlaga. A cukorrépából az öt év átlagában több mint kétszer annyit termeltek, mint az 1931 -^40-es évek átlagában. A textilipari növények vetésterülete a tervidőszakban 30 százalékkal emelkedett. Az olajos növények vetésterülete csökkent. Zöldséget 1954-ben több mint 150 százalékkal nagyobb területen termelt#:, mint 1949-ben: A rizs vetésterülete és termés- mennyisége 1954-ben 1949-hez szonyítva mintegy háromszorosára emelkedett. Az ötéves terv időszakában 40 000 kát. hold üzemi gyümölcsöst és 9300 kát. hold, ebből 1954-ben 2900 kát. hold szőlőt telepítettek. Az új telepítés azonban nem pótolta a ki öregedett és kipusztult szőlőtőkéket. Az ötéves terv időszakában az öntözött terület jelentősen megnövekedett. 1954-ben több mint háromszor annyi területet öntöztek, mint 1949 ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9,5-szerasére növekedett. Az öntözött terület további na- gyobbmérvű növelését teszi lehetővé az ötéves tervidőszakban épített Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna. A növénytermelés fejlesztését szol gáűta a műtrágyafelihasználás növelése és a fokozódó gépesítés. 1954- ben a műtrágyafelhasználás mintegy 160 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. A szocialista nagyüzemek egy kát. ho’dra jutó műtrágyafelhasználása az ötéves terv végén kilencszer annyi volt, mint az egyéni gazdaságoké. Növekedett öt év alatt az istállótrágyázott terület is. 1954. év végén 312 gépállomás működött. Az egy gépállomásra jutó erőgépek száma 1950 óta 68,4 százalékkal nőtt. A gépállomások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt több mint megkétszereződött és az egy traktorra jutó munkateljesítmény 16,3 százalékkal' emelkedett. A növényápolást, a kapásnövények és szálastakarmányok betakarítását csak kis mértékben végezték gépekkel. Az állami gazdaságokban 1954- ben már az őszi mélyszántást 98,7 százalékkal, • a tarlóhántás 98,9 százalékát, az aratás 68.3 százalékát, a sorközi kapálás 21,1 százalékát, a kaszálás 28.0 százalékát végezték géppel. A háborús károk következtében csökkent állatállomány már kodott közösen, mint a tervidőszak elején. A termelőszövetkezetek jelentékeny része megszilárdult. Lényegesen javult a munkafegyelem, javult az elvégzett munkák minősége is Ezek eredményeként 1954-ben a termelőszövetkezetek csaknem 40 százaléka már az országos átlagnál magasabb terméseredményeket ért el. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás ellenére több mint 400 termelőszövetkezetben a búza termésátlaga kát. holdanként meghaladta a 9 métermázsát. A közös állatállomány öt év alatt több mint nyolcszorosára emelkedett. 1954-ben a megelőző évekhez képest jobban gondozták az állatokat. A tejhozam nem volt kielégítő. Az elmúlt öt év alatt jelentősen gyarapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona. Az egy kát. hold szántóterületre jutó közös vagyon mintegy 80 százalékkal, a szövetkezeti alap 137 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetek öt év alatt igen jelentős beruházásokat hajtottak végre, amelyekhez az állam közel 1 milliárd forint segítséget nyújtott. Eme'kedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból származó jövedelme. Az erdőgazdaságok öt év alatt közel háromszor akkora területen telepítettek erdőt, mint amekkorán kitermelés folyt. Az ország erdőterülete öt év alatt 12 százalékkal emelkedett, de mindez mégsem pótolta megfelelően a Horthy-korszak éveiben kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 20 000 kát. hold mezővédő erdősávot létesítettek. Megkezdődött az erdőgazdasági munkák gépesítése. KÖZLEKEDÉS IV. HÍRKÖZLÉS A közlekedés teljesítményei az ötéves terv időszakában jelentős mértékben növekedtek: 1954-ben vasúton 30,3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió tonnával, hajón 1 millió tonnával több árut számítottak, mint 1949-ben. A vasutak árutonna kilométer teljesítménye 79,3 százalékkal, a tehergépkocsiké 235,5 dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszközökből a munkabéren és kifizetésen kívül részesültek. Társadalombiztosítási juttatások, ingyenes orvosi segítség, különböző segélyek és jutalmak, újítási díjak, munkaruha- és védőételjuttatások, az étkezési hozzájárulás, ingyenes vagy kedvezményes beutalások szanatóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnövekedett vásárlóerejét fejezi ki az áruforgalom növekedése: a kiskereskedelem — változatlan árakon számítva — 1954ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949-ben. 1954-ben a megnövekedett forgalomnak mintegy 98 százalékát a szocialista (állami és szövetkezeti) kiskereskedelem bonyolította le. 1949-ben a szocialista kiskereskedelem részesedése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma. A legfontosabb élelmiszerekből általában növekedett az egész lakosság egy főre számított fogyasztása, beleértve a saját termelésből származó fogyasztást is. 1954-ben kenyérgabonából 8 százalékkal, cukorból 30 százalékkal, húsból közel 20 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt több az egy főre eső fogyasztás, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a konzerv-, tea-, kávé-, a cukorka- és csokoládéáru és a cigaretta fogyasztása is. A városi lakosság sertéshús e’Iátása azonban nem volt kielégítő. A közétkeztetés forgalma igen gyors ütemben nőtt: 1954-ben mintegy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben már fcb. 800 ezren vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt a forgalom a ruházati cikkekből, elsősorban cipőből, gyermekruházati cikkekből, kötött árukból, selyemszövet- ' bői sltb. és a különböző tartós fogyasztási cikkekből is Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586 000 százalékkal, a hajóké 104,5 százalék- rádiót 578 000 kerékpárt, 42 000 ■kai. nőtt a tervidőszak alatt. A vasutak utasforgalma 1949-ről 1954-re 83,6 százalékra, a repülésé 212,1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbu- 1950 isz°k 1954-ben hétszer annyi utast elérte a háború előtti szín-1szállítottak, mint 1949-ben. A tervele jen vonalát, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mértékben. Az 1950. és 1955. év tavaszán végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a sertésállomány öt év alatt 5,5 millióról 5,8 millió darabra nőtt. A szarvasmarhaáJlomány öt év alatt 4,2 százalékkal csökkent. A szarvas- marhaállományon belül csökkent ■ a tehenek aránya. A tejhozam nem volt kielégítő. A lóállomány az ötéves terv időszakában csak kevéssé változott, a juhállomány a tervidőszak alatt 78 százalékkal — évről évre egyenletesen nőtt. Az ötéves terv éveiben lényegesen előrehaladt a mezőgazdaság szocialista átalakítása. 1954 végén 494 állami gazdaság és 4381 termelőszövetkezet működött. Az állami gazdaságok szántóterülete öt év alatt több mint háromszorosára nőtt. Bár az állami gazdaságok termelési eredméhyei a legtöbb területen meghaladták az országos átlagot, még nem használták ki eléggé a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Az állami gazdaságok szerepe a lakosság és az ipar ellátásában állandóan növekszik. Az állami gazdaságok árutermelése öt év alatt négy- és félszeresre emelkedett. 1954-ben már a begyűjtött mennyiség jelentős hányadát: a kenyérgabona 19 százalékát, a rizs 49, a tej 22,5 százalékát és a gyapjú 27,7 százalékát adták az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok állatállománya öt év alatt ötszörösére nőtt. 1954-ben a begyűjtött vágómarha 23,3 százalékát, a vágósertés 53.6 százalékát adták az állami gazdaságok és az állami hizlaldák. ' Az állami gazdaságokban az egy tehénre eső tejhozam 2744 literre melkedett. Az állami gazdaságok állattenyésztésének gyorsabb fejlesztését az utóbbi években fékezte a takarmánytermelés alacsony színvonala. Az elmúlt öt esztendő alatt mély gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visz- szaesés ellenére az elmúlt év végén csaknem 'kilencszer annyi család hatszor annyi földterületen gazdálidőszak alatt a közlekedés fejlesztésére: utak, hidak építésére, a járművek növelésére és a postahálózat •bővítésére 8,7 milliárd forintot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfontosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a Boráros-térj, Petőfi-hidat, a bajai és dunaföldvári hidakat, a polgári tiszaiadat, fe'építették a 'Sztálin-hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi Duna-hidat. Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt áll az újjáépített újpesti (északi) összekötő vasúti híd. Uj vasútállomások épültek, illetőleg jelentősen bővültek, pl. Sztólin- városban, Kazincbarcikán, Székesfehérváron, Komlón, Miskolcon, Bu- dapest-Ferencvárosban, Záhonyban stb. Az úthálózat öt év alatt 1100 kilométerrel bővült. Elkészült többek között a Szekszárd—Pécs, a Ba- latonkeresztúr—Nagykanizsa, és Miskolc—Sátoraljaújhely közötti műút. Számos új közlekedési eszközt helyeztek üzembe. A posta öt év alatt a távbeszélőközpontok befogadóképességét 78,2 százalékkal, ezen belül a főközpontokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal növelte. A helyközi légvezetékes hálózat hossza 47 százalékkal, a helyi hálózaté Budapesten 40 százalékkal, vidéken 44 százalékkal növekedett. A rádióadó teljesítőképessége a tervidőszak alatt, elsősorban a diós- di és a balatonszabadi adók üzembehelyezése révén, 119 százalékkal, 394 kilowattal nőtt. 1954-ben megindultak a kísérleti televíziós adások. A LAKOSSÁG anyagi HELYZETÉNEK ALAKULÁSA. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK: Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság - anyagi ellátottsága, jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben 100 keresőre 128, 1954- ben 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedc’mét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az értéke, amelyekben a motorkerékpárt. 476 000 tűzhelyet és sok má.s egyéb fontos (fogyasztási! cikkét vásárolt. Az utóbbi két évben megnövekedőit a mezőgazdasági munkaeszközök és az építőanyagok kiíkereskedelimi forgalma is. LAKÁSÉPÍTKEZÉS. KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS öt év alatt több mint 100 000 lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban, Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Várpalotán, Komlóm és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszakban, jelentősek voltak a lakosság —. elsősorban a falusi lakosság — magánépítkezései. A -lakosság építkezéseit az állam hosszúlejáratú hite'1 lei és az építőanyagellátás nagymértékű növelésével támogatta. A 1 ákásépítésefc -üteme azonban elmaradt a lakosság — különösen a rohamosan növekvő számú városi lakosság — szükségletei mögött. öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást, 400 állami gazdaságot, ugyanennyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. 9 városiban, 27 községben és bányatelepen építettek vízmüvet, vagy kezdték meg új vízmű építését, öt év alatt 400 000 lakást kapcsoltak be a közműves ivóvíz-ellátásba. Fejlesztették — különösen Budapest munkáslakta területeiben — a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: a helyi közlekedési vállalatok 1954-ben összesen 1157 millió utast szállítottak, a villamosok 44 százalék ka1, a városi autóbuszok 174 százalékkal többet, mint 1949-iben. Budapesten öt év alatt 213 kilométer hosszúságú, 29 autóbusz- vonalat, 3 új villamosvonalat és 28 kilométer hosszúságú új trolibuszvonalat létesítettek. Jelentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: öt év alatt 400 kilométer hosz_ szúságú állami bekötőút épült. Közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbuszhálózatba. EGÉSZSÉGÜGY Az ötéves terv éveiben jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1954. végén már a lakosság mintegy 60 százaléka, 5,8 mlkió fő két millióval több. mint a tervidőszak kezdetén — részesült társadalombiztosításban. A társadalombiztosításiban egyre inkább részesül a parasztság is. A társadalombiztosítási juttatások összege erősen növekedett: 1954-ben az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség közel kétsze(Folytiatás a 3. oldalon.)
