Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-28 / 124. szám

Szombat. 1955. inájus 28. SOMOGYI NÉPLÁP S Kukoricatermelési értekezlet Kaposvárott A Megyei Párt-végrehaj tóbizottság és a Megyei Tanács inájus ‘:6-án a Megyei Tanács székházénak nagy­termében a megye legkiválóbb ku­koricatermelő inek részvételével ku- korücateirmelési értekezletet tartott, melynek előadója Mészáros 'László, az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság tudományos munkatársa volt. A több mint 200 jelenlevő előtt tartott értékes előadásiban elmondot­ta Mészáros elvtárs az iregszemcsei kísérletek eddigi eredményeit. Be­szélt a különböző kukoricafajtákról és mint a somogyi tájjellegnek leg­megfelelőbb magot többek között a már meglévő korai Fleismann- és mindszentpusztaá sárga kukorica- fajták termesztését ajánlotta. A fajta-heterózis kukorica ter­mesztésére az óvári ötös és az F. .korai aranyozom, továbbá az óvári egyes vagy a mindszmtpusztai fehér kukorica kombinációját javasolta. Általános örömet keltett megyénk kukoricatermelői körében1 Mészáros elvtársinak az a bejelentése, hogy Somogy megye is az Iregszemcsei Kísérleti Gazjdaság felügyeleté afá tartozik majd, és ott kísérletezik ki a megyében legjobban megfelelő kuikcricafajtákat. Több hozzászóló közül Nagy Fe­renc, a komiósdi Terv TSZ elnöke elmondotta, hogy a talaj jó előkészí­tésével, megfelelő trágyázással, gondos növényápolással egy holdról 45 mázsa kukoricát takarítottak le. Végül1 az értekezlet részvevői fel­hívással fordultak a megye állami gazdaságaihoz, termelőszövetkezetei­hez és egyénileg dolgozó parasztjai­hoz, hogy csatlakozzanak a hoídan- kénti 35 mázsás kukoricatermés el­éréséhez. Készülődés a tsz-napra A Siófoki Községi Tanács VB "29-én nagy ünnepséget rendez a termelőszövetkezeti nap, az épí­tők napja és a gyermeknap tisz­teletére Siófokon. Az ünnepségre meghívták szá­mos tsz vezetőjét, a pedagóguso­kat, a szülői munkaközösségek vezetőit. Az ünnepi napot zenés ébresz­tővel kezdik, majd délelőtt meg­tekintik a helybeli termelőszö­vetkezeteket. Délben díszebéd lesz a Dimitrov-parkban. Dél­után kultúrműsor, sportműsor Szórakoztatja a dolgozókat, este utcabált rendeznek. Egész Siófok készül az ünnep­ségre — írja Lidith Miksa levele­zőnk. Takács László DISZ-fiatal a karádi Szabadság TSZ munkájá­ról számol be. Az egész tsz lelkesen dolgozik, készülődik a termelőszövetkezeti nap megünneplésére. Mindent ki­takarítottak, kimeszeltek az ün­nepségre. A termelőszövetkezeti nap tiszteletére a DISZ-tagok fel­ajánlást tettek, hogy élenjárnak a munkában. 30 kát. hold rozs pótbeporzását vállalták, hogy ez­zel is emeljék a terméshozamot. A vasgyűjtő-hónap hírei A legutóbb kiadott hivatalos jelen­tés alapján Győr-Soprom megye ve­zet a vasgyűjtésiben. Somogy megye eredményét lerontja a földművesszö­vetkezetek gyenge tervteijesétése. A városi és járási székhelyi gyűjtés­ben Somogy továbbra is az élenjár. * * * Csaknem 100 mázsa ócskavasat gyűjtöttek össze a Csillag-pusztai Állami Gazdaság dolgozói, ahol Fro- jó Imre igazgató és Kovács László vezető mechanikus irányítják a gyűjtést. Eredményesen dolgoznak a balatoiniboglári általános iskola ta­nulói is, akik ezideig 10 mázsa ócs­kavasat és 3000 darab üveget szállí­tottak a MEH-telepre. A bogiári pajtások közül Bodrogi Károly V. osztályos tanuló 3 mázsa, Tokolics Mária IV. oszt. tanuló 1 mázsa va­sat gyűjtött. Eső után köpönyeg »Terjesszen fel írásbeli javas­latot Jobban Gyula és négy begyűjtő dolgozó megjutalma- zására«. — Értelem szerint ilyen utasítást kapott telefonon a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója Gárdos Ferenctől, az Élelmiszeripari Minisztérium Baromfiipari Igazgatósága be­gyűjtési ősztályvezetőjétől. Az igazgató persze javaslatot ké­szített s felküldte a miniszté­riumba, onnan pedig szentesít­ve, ugyancsak Gárdos Ferenc aláírásával megkapta a jóvá­hagyást. Eszerint Jobban Gyu­la áruforgalmi és begyűjtési osztályvezető 1000 forint pénz­jutalomban részesült »a felsza­badulási versenyben végzett jó munkájáért.« Néhány kérdésünk van ezzel kapcsolatban: nem az igazgató joga és kötelessége-e — termé­szetesen a párttitkárral és üb- elnökkel együtt — eldönteni, ki szolgált rá a jutalomra! Ha az ő feladata ez — márpedig az — akkor miért csorbítják meg jogát felettesei azzal, hogy névszerint megszabják, kit ja­vasolhat? Ha pedig a miniszté­rium már előbb úgy határozott, hogy Jobban jobban érdemes a jutalomra, mint más, akkor miért kell olyan dolgot javasol­nia a vállalat igazgatójának, amit már ott fent eldöntötték? Vagy tán így akar Gárdos Fe­renc elvtárs hadat üzenni a felesleges adminisztrációnak, illetve így akarja lecsapolni a Baromfifeldolgozó Vállalat ép­pen eléggé felduzzasztott bü­rokráciáját? Az utólagosan kért javaslat — nemcsak véleményünk, de egy régi közmondás szerint is: eső után köpönyeg... — kj — Megyeszerte nagy megelégedéssel tárgyalják dolgozóink a varsói szerződés törvénybeiktatását Megyéink dolgozóinak tízezrei ‘hallgatták május 25-én este a rádió­iból 'Hegedűs András elvtárs beszá­molóját és Rákosi Mátyás elvtárs hozzászólását az országgyűlésnek ar­ról az üléséről, melyen törvénybe iktatták a varsói szerződést. A fal­vakban. a kultúrházakban gyűltek, össze az emberek, vagy azoknál a gazdáknál, akiknek rádiójuk van. Mindenütt nagy helyesléssel fogad­ták ;a varsói egyezmény törvénybe iktatását. Kaposvárott 26-án délelőtt negyven üzemben .tartottak röpgyűléseket a dolgozók és mondták el vélemé­nyüket a törvényfoeiktatásróL A Textilművek több mint ezer főnyi dolgozója különböző üzemrészekben tárgyalta meg az országgyűlésen el­hangzottakat és a felszólalásokból kácsendüJt a békében való hit. Mó- rocz Gyuláné fonónő elmondta, hogy most már nyugcdtabban dolgozik, mert olyan kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződés megkötését iktatta törvénybe az országgyűlés, amely biztosíték 'arra, hogy 'békében építhetjük életünket. Negyedes La­jos lakatos csoportvezető jobb munkával válaszol a törvénybeikta­tásra. A fonoda dolgozói egyöntetű­en megfogadták: azzal fejezik ki leginkább helyeslésüket, hogy har­madszor is megszerzik az élüzem- címet. A gépállomások traktorosai' kimm a földeken dolgoztak, s a rádiót ke­vesen hallgathatták. Másnap reggel Szabad Néppel ,a kézben, valamennyi brigádvezető rövid röpgy ülésen is­mertette a törvényibeiktatás jelentő­ségét. A Fonói Gépállomás lanz- bulldogosa, Fehérvári László azzal' fejezte ki helyeslését, hogy az előírt! napi 15 kát. hold helyett naponta 20 holden végzi el kitűnő minőségben a növényápolást. Igái községnek átadták a begyűjtési versenyben elért második helyért járó SOOO Ft pénzjutalmat Igái községben ünnepélyes tanács­ülésen. adták át a jó munka jutal­mát, az 5000 forintot. A Megyei Be­gyűjtési Hivatal képviseletében Ski- ba Miklós és Pintér József kiküldöt­tek üdvözölték a begyűjtési verseny­ben második helyet elért község ve­zetőit és további sikerek elérésére serkentették Igái dolgozó parasztja­it. Az eredmény elérésében nagyré­sze volt a két termelőszövetkezet­nek, melyek nemcsak beadásuknak tettek eleget, de a beütemezetten fe­lül, jóval túl. is teljesítették tervüket. Az Alkotmány és a II. Pártkomgresz­szus Termelőszövetkezet, úgyszintén a község legkiválóbb egyénileg dol­gozó parasztjainak becsületes és pél­damutató munkája hozta meg a reg várt eredményt. A község legjobb egyénileg dói- gozó parasztjai, mint Major József (Kossuth Lajos u.), Németh T. Fe­renc, Császár György, Bodó József és még sokan mások újabb sikerek elérésére tettek vállalásokat augusz­tus 20 tiszteletére. Reméljük, hogy ezt a törekvésüket újabb siker ko­■m Szöllősgyörökön ezideig 21 mázsa vasat gyűjtöttek az úttörők. A szép eredmény Németh János pedagógus jó munkáját dicséri — JELENTŐS MENNYISÉGŰ ANYAGOT biztosítottak ország­szerte a bádogos és cipész kisipa­rosoknak. Az utóbbi hetekben 340 tonna fekete és horganyzott le­mezt kaptak a bádogosok és jelen­tős mennyiségű bőrt és hulladék bőrt juttattak a cipészeknek szan­dálok és cipők készítéséhez és ja­vításához. OVECSKIN Faiusi héíköznapok 14 A -Mi utunk« kolhozban nem az került az elnöki székbe, akiben a tagság bízott. Ennek következte ben a kolhoz csaknem szétzüllött. Martinon megvizsgálta, miért húzódoznak az arra rátermett parasz­tok a kolhozelnöki tiszttől. Megállapította, hogy a dolgozók félnek Borzovtól, akitől csak szidást kaptak, segítséget pedig sosem. Általában levonhatjuk a tanulságot: ha valahol arról panaszkodnak, ■hogy csak pártfegyelem­ből vállalják az embe­rek a kolhozelnökséget, ott a hiba gyökere a kerületi bizottságban van. Honnan ismerem ilyen jól a kolhozelnö­kök észjárását? — kér­dezhetnéd. Onnan, hogy magam is három évig kolhozelnök voltam: ezt elfelejtettem elmondani. Ott írtam meg elbeszé­lésemet, amiért -ki­emeltek«. Azt mondták: -Hiszen van nekünk sa­ját írónk!« — és én let­tem a kerületi újság nyomdájának a vezető­je. Ott kezdődött újság­írói pályafutásom. — Pjotr Illarionovics, lesz min töprengenem egész éjszaka —• mondta Marja Szergejevna. — Sokat gondolkoztam én már azon, miért is sze­retett belém Viktor? Nem voltam én valami szép lány. De divatba jött akkoriban, 'hogy a férfiak híres sztahano­vista lányokat vegyenek feleségül. A mi kerületi végrehajtó bizottságunk elnöke is munkacsapat­vezetőt vett feleségül egy kolhozból, kis pa­rasztlányt, aki az elsők között kapott nagy ki­tüntetést. Annakidején róla is sokat írtak az Újságok — Hát azt én igazán nem tudom, hogy volt ez nálatok —• felelte Mar- tinov. — Az én segítsé­gemmel aligha vonhatod le a helyes tanulságot abból, ami közietek tör­tént ... Rágyújtott, az asztal­hoz ült és kért még egy pohár teát. Aztán foly­tatta: — Minden élő dolgot tönkre lehelt tenni, ha lélek nélkül, közönyösen foglalkoznak vele. Most például azt javasolják, hogy képzett mezőgaz­dasági szakemberek, ag- ronómusok, zooteehniku- sok legyenek a kolhoz­elnökök. Nagyon helyes. Már régen kellett volna. Hiszen az ipari üzemek­ben a műhely vezetője okvetlenül mérnök, a gyárigazgatóról nem is beszélek. Az iparbein ta­nítják a kádereket, ala­posain kiképzik őket. Pe­dig 'ha a .termelés meny- nyiségét nézzük, egyik­másik kolhoz akkora, mint egy gyár, a nö­vénytermelés sokezer holdon folyik, nem is szólva a sokféle mel- léktenmelésrőL öntöző- rendszer építéséről, er­dőültetésről ... De mi csak az őstehetségekre építünk. Legjobb kol­hozelnökünk, Gyemjan Vasziljevics Qpjonkin mindössze három osz­tályt járt az egykori, fa­lusi egyházi iskolában. Vajon, tanítjuk-e mi a kolhozelnökeinket? Igen. Van egy hároméves te­rületi kolhozelnök-isko- lánk. A mi kerületünk két embert küldhet oda, ennyi helyet tartanak fenn számunkra. Küld­tünk is két elvtársat. De hogy minden kolhozel­nökünk elvégezhesse ezt az iskolát, althoz leg­alább ötven esztendőre van szükség! Az termé­szetes, hogy minél több aigronómust kell a kol­hozokban vezető állás­ba helyezni. A fejlődés előbb-utóbb úgyis oda­vezet, hogy még a bri­gádok vezetői is agro- nómusok lesznek. De mit csinálunk most? — Borzov utasítást kapott: nyolc agronó- must kell a kolhozokba küldeni elnöknek. Igen­is küldünk! De kit és hova? — ez őt nem na­gyon izgatja. Öt csak az érdekli, hogy a feladatot mennyiségileg és határ­időre teljesítsék, hogy aztán erről a területi bi­zottságnak beszámolhas­son. De egy agronómus csak akkor lehet jó kol­hozelnök, ha a diplomán kívül szervezőtehetsége is van. Az elnök legyen vezető, a tömegek em­bere, a népnevelője. És mindenekelőtt szíwel- lélekkel szolgálja a szovjettoatalmat ilyen fontos helyen!... Ma pedig az egyik lemaradó kolhozba Akszenovot küldtük elnöknek. Ez az ember húsz esztendőn keresztül a Mezőgazda- sági Áruellátó Vállalat irodájában csücsült. Nem a szakmájában dol­gozott, írnok volt, min­denféle .bizonylatokat töltögetett ki és nem kétséges, .hogy az egész agrotechnikát, amit a főiskolán tanult, már teljesen elfelejtette. Ép­pen a kolhozépítés ne­hézségei elől futamodott meg és bújt el abban az irodában. Mi jót várha­tunk ilyen hitvány em­bertől? Arra minden­esetre jó, hogy a terü­leti bizottságba küldött beszámolóban szerepel­jen: az agrár egyetem el­végzését igazoló diplo­mája van. — Mit ér az üyen el­nök? Hiszen annakide­jén is csak azért iratko­zott be az agráregye­temre, mert nem vették fel a filmművészeti fő­iskolára, a kolhozokat pedig csak annyira is­meri, amennyire a nyári szünidei gyakorlat ide­jén, az aratás alatt meg­ismerhette. — Két fiatal agronó- must is megtettünk kol­hozelnöknek. Ezek a fiúk egyébként tetszenek nekem. Kamszomoldsták, nem ijednek meg a sa­ját árnyékuktól. Sok bennük a hév, friss szemmel észrevesznek olyasmit is, ami felett mi már megszokásból elsiklunk, és őszintén csodálkoznak azon, hogy mi a haladó tudomá­nyunkkal és gépeinkkel nem aratunk le hektá­ronként legalább har­minc mázsa gabonát... Ha segítünk nekik, nem is lesz baj velük. De ha az első naptól kezdve ököllel verjük az asz­talt: »Ti szakemberek vagytok! Ti többet tud­tok, mint a többi elnök! Megnyúzlak bennete­ket! ... « — ha így »ser­kentjük« őket, akkor nem tudom, mire viszik. Ennek az elbeszélés­nek egyelőre nincs foly­tatása, mert javarészét a szüntelen fejlődő élet­ből merítettem. (Folytatjuk) Önzetlenül és szeretettel dolgoznak értünk Bőségesen van ideje szemlélődnie annak, aki foghúzásra vár. A váróhelyen még az is előfordul, hogy a betegtársak előzékenyek egy­más iránt és előre engedik a később jövőket is. Ilijenkor figyelgettem az SZTK életét. Nagy ott a sürgés-forgás. Állandóan jönnek-mennek a betegek, számukat csak egy óra alatt is igen nehéz lenne felmérni. Csecsemőket gyógykezelnek, öregeket ka­lauzolnak és mindenkit tájékoztatnak gondja, betegsége elintézésének módjáról. Az épület tisztasága mintaszerű. A fehérköpenyű dolgozók előzékenyek. (Csak az a kár, hogy még sok későnjövő beteg akar első lenni. Védik is »igazukat« erősen.) Hosszabb időt igényel fogkezelésem teljes befejezése. Amikor egy­szer én is »előzékeny« akartam lenni és javasoltam újabb berendeld-> sem elhalasztását, meglepődve és örömmel hallottam dr. László Béla főorvos válaszát: »Nem lehet kérem, mert én minél előbb akarok önnek jó fogakat adni«. Ez a felelet meglepett, mert hallottam már olyasmit is, hogy az SZTK-ban húzzák-halasztják a dolgokat. De én hetek óta csak azt láttam, hogy a főorvos és segítőtársai, de a töb­bi orvosok is egyetlen pillanatot sem hagytak feleslegesen elfutni. Es örültem is a válasznak, 'mert azt éreztem, hogy itt nem akkord-mun­kát végeznek, hanem emberek kezelnek embereket, dolgozók segítenek dolgozó társuk bajain. Ugyanezt láttam sok-sok új ismerősöm arcán, úgy nyilatkoztak, hogy ők is így éreznek. A kételkedőknek nem kívánok ugyan hasonló jókat, de azt bát­ran mondhatom, hogy a kaposvári SZTK intézetében önzetlenül és szeretettel dolgoznak értünk. NAGY KÁROLY. Várható időjárás szom­baton estig: Felhőseibfo fjn idő, elsősorban a Du­í-O nántúlon néhány he­lyen eső, zivatar. Mér­sékelt, időnként élén­kebb délkeleti, déli, ké­sőbb délnyugati, nyuga­ti szél. A hőmérséklet főként kele­ten emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 25— 28 fok között. SsefninystafdcU 1910-ben e napon halt meg Mik­száth Kálmán. — KAPOSVÁR VÁROS ANYA­KÖNYVI HÍREI: SZÜLETÉS: Kadó Kálmán leánya Ágnes, Kőmives Já­nos fia István. Nagy József leánya Margit, KolMir László fia László, Truniga Béla fia Béla. HALÁLO­ZÁS: özv. Németh Lászlóné 89 éves. — ORSZÁGOS áUat- és kirako­dóvásár lesz május 31-én Csurgón. — A PEDAGÖGUSNAPRA KÉ­SZÜLNEK már a tabi járásban. A Ha­zainak’ Népfront-bizottság «■zán.vona- las kultúrműsort biztosít gyermekeik nevelőinek, a pedagógusoknak, aki­ket ezen a napon megvendégelnek Tabon. — A DOLGOZOK kulturális fel- emelkedését szolgálja a tíz év .alatt létesített 6919 szakszervezeti könyv­tár. E könyvtárakban az elmúlt év­ben 3 403 000 könyvet kölcsönöztek ki az olvasók. Ez a szám háromszo­rosa az 1850. évi forgalomnak. — GÉPKOCSISZERVIZT léte­sített a Kaposvári Finommechani­kai Vállalat, ahol elvégzik a gép­járművek kötelező időszaki vizs­gálatát. Korábban a járműveket Nagykanizsára, Pécsre vagy Bu­dapestre kellett vinni szervizre. [EK * NAGYSTÍLŰ RABLÓK Az amerikai monopóliumok la­tinamerikai szervezett fosztogatá­sának méreteit megítélhetjük egyet­len példából. Az amerikai üzlet­emberek a múlt évben 69 millió dollárt fektettek be Brazíliába, s ugyanekkor haszon és osztalék for­májában 217 millió dollárt présel­tek ki ebből az országból, vagyis a befektetett tőke háromszorosáti, mint az Imprensa Populär című lap írja a Banco do Brazil bank adatai alapján. AZ IDŐ FELMELEGEDÉSÉ­VEL gyorsan kezd érrnl az első ta­vaszi gyümölcsök egyike, a piros cseresznye. Május 27-én már az ős­termelők útján is tekintélyes volt a felhozatal a kaposvári piacra. A cse­resznye napi ára 14 forint volt kg-on- ként. — RÖVIDESEN Somogy megyé­ben is hallható lesz a pécsi rádió műsora, amelyet korábban kizáró­lag a városban vagy a közvetlen környéken lehetett hallani. A rádió új berendezése lehetővé teszi, hogy a Déldunántúl rádiózni készülékeik-1 kel hallgathassák az igen nép­szerű pécsi rádió műsorát. — A Kaposvári JárásbírófRíg Har- sányi Ferenc ikapasújlaki lakost, volt terményfelvásárlót egy évi bör­tönbüntetésre ítélte, mert 1954. őszén, amikor Zselickisfaludon egyéni pa­rasztoktól szalmát vásárolt fel, ma­gának csaknem 5300 forint megnem- engedett hasznot biztosított. Más sza­bálytalanságaival is 1486 forint kárt okozott a népgazdaságnak. A bíró­ság elrendelte Harsány! korábbi ha­sonló bűncselekmények miatt kisza­bott kettő évi börtönbüntetésének a letöltését is, melyet korábban1 köz­kegyelem folytán elengedtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents