Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1935. április 23. Az országgyűlés elfogadta az 1955. évi állami költségvetést Az országgyűlés csütörtökön folytatta a költségvetés tárgyalását. Házi Árpád elvtárs, az ÄEK elnökének felszólalása után Nagyistök József elvtárs, az országgyűlés alelnöke, majd Nagy Károly, a Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei irodájának vezetője szólalt fel, aki MATOLCSI JÁNOS ELVTÁRS: Állami Gazdaságok Minisztériumának költségvetésével kapcsolatban az eredmények hangoztatása mellett súlyos hibaként jelölte meg a termelési költségek kedvezőtlen alakulását. Ezután Matolcsi János elvtárs, a Központi Vezetőség titkára emélke- az I dett szólásra. A mezőgazdaság fejlesztése változatlanul pártunk politikájának középpontjában áll Matolcsi János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára a földművelésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság ma kétszer annyit kap a népgazdaság beruházásaiból, mint 1953 júniusa előtt: a beruházási összegek 26 százalékát erre a célra fordítjuk. Dolgozó népünk azt várja, hogy 1955-iben tovább haladjunk a 'mezőgazdaság fejlesztésének útján, termeljünk több kenyeret, húst, tejet, tojást, mert népünk életszínvonala további emeléséinek, szocialista iparunk fejlesztésének ez elengedhetetlen feltétele. Éppen ezért a mező- gazdaság fejlesztése — mondotta — változatlanul pártunk politikájának középpontjában áll, s az a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista építésének ma is egyik fő kérdése. Most, a jobboldali elhajlás által emelt -akadályok elhárítsa után, erőinket a falun újra az 1953 decemberi határozat végrehajtására összpontosíthat j uk. Ezután elmondotta, hogy iparunk segítsége révén gépállomásaink, állami gazdaságaink az idén 22 százalékkal több traktort — közte 90 százalékkal több univerzál-traktort — kapnak: a kultivátorok számának növekedése lehetővé teszi, hogy a tisz-ekben a növényápolás 31, az állami gazdaságokban pedig 55 százaidat gépesíthessék. A nagy állami támogatás és a jobb munka ellenére a mezőgazdaság termelési színvonala nem emelkedett a kívánt mértékben. A fejlett mezőgazdasági országokhoz, különösen a Szovjetunióhoz képest még most is igen alacsony színvonalon és drágán termelünk. Nagy az elmaradás főleg a kenyérgabona termelésében és a szarvasmarhatenyésztésben. Az elmaradás fő oka mezőgazdaságunk szétforgácsoltsága, a primitív termelési módszerek. Pártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség határozata is rámutatott — mondotta ezzel kapcsolatban Matolcsi János —. hogy mezőgazdaságunk nagy elmaradottsága véglegesen akkor szüntethető meg, és dolgozó parasztságunk felemelkedését is úgy tudjuk biztosítani, ha a mezőgazdaságban is a gépesített nagyüzemi termelésre térünk át, ha a kis- és középparaszti gazdaságok tömegei önkéntesen, saját meggyőződésük alapján termelő-> szövetkezeti gazdaságokba egyesülnek, Mindez nem jelenti azt, hogy megfeledkezünk a mezőgazdaság nagy részét kitevő egymillió kis- és középparaszti gazdaságról. Továbbra is minden támogatást meg kell adni az egyénileg gazdálkodó kis- és kő-1 zépparasztoknak termelésük növeléséhez, a kisgazdaságban rejlő lehe-1 tőségek kihasználásához. Erdei Ferenc elvtárs hozzászólása Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter bírálta a mezőgazdaságot irányító állami szervek munkáját. A legfontosabb feladatok között jelölte meg a minőségi vetőmagellátás és a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, a legelőgazdálkodás megjavítását, Méltatta az állategészségügyi szervezetnek az elmúlt években elért nagy fejlődését, majd a mező- gazdasági tudomány és a kísérleti kutatómunka eredményeiről beszélt. A terméshozam általános növelése mellett a mezőgazdasági szervek munkájának központi kérdése a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztése, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése. Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta :—, hogy ezen a téren a Központi Vezetőség márciusi határozata óta gyökeres fordulat következett be. Hangoztatta, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó nagyjelentőségű párt- és kormányhatározatok azzal biztatnak, hogy ezévi eredményeink jobbak lesznek a tavalyiaknál. Ezután az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. A költségvetés főösszegében 47 milliárd 11 millió 362 ezer forint bevételt és 45 milliárd 502 millió 17 ezer forint kiadást tartalmaz, bevételi feleslege tehát 1 milliárd 509 millió 345 ezer forint. Elfogadta az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és a múlt évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést, valamint az alkotmány 24. paragrafusa új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés pénteken folytatta munkáját. E napon került sor Bol- doczky János elvtárs, külügyminiszter felszólalására. Boldoczky elvtárs a többi között ezeket mondotta: A Magyar Népköztársaság alapvető feladata, hogy tovább mélyítsük barátságunkat ás testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval és a béketábor többi országaival Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártja IH. kongresszusának határozatai a következőkben jelölik meg külpolitikai vonalvezetésünket: >-A szocializmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői között világméretekben folyó nagy mérkőzésből, ha a 'béketábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország, saját aktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósításához-«. Ezek a megállapítások képezik kormányunk külpolitikájának alapelvét. A Szovjetunió teljes szabadságot nyújtott népünknek ahhoz, hogy olyan társadalmi rendszert létesítsen, amelyet népünk legmegfelelőbbnek tart a maga számára. Elsősorban a Szovjetunió testvéri támogatásának köszönhetjük, hogy évszázados elmaradottságunkat felszámolhattuk, hogy hazánk agrárországból ipari országgá vált és rátérhettünk a szocializmus építésének útjára. A magyar nép és a szovjet nép között a szoros baráti és szövetséges! viszonynak és a minden térre kiterjedő együttműködésnek szikla- szi'Mrd alapja az 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A Szovjetunióval fennálló testvéri együttműködésünk mellett egyre jobban erősítjük a barátság és a testvériség szálait a haitszázmilliós Kínai Népköztársasággal, a szomszédos csehszlovák és román népi demokráciákkal, valamennyi népi demokratikus országgal. Az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért állhatatosain küzdő Német Demokratikus Köztársasággal fennálló szoros együttműködésünk és egyre mélyülő barátságunk bizonyítja, hogy meg lehet és meg kell teremteni a békés együttműködést a német néppel. Kormányunk arra törekszik, hogy minden szomszédos országgal normális kapcsolatokat, baráti jóviszony alakítsunk ki. Az utóbbi időben jelentősen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviával. Gazdasági, kulturális és sportkapcsolataiink helyreállottak. Megállapodást kötöttünk a határincidensek megelőzésére és kivizsgálására, árucsereforgalmi, Tisza-hajózási. vasúti, tengerhajózási és más megállapodások jöttek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad. Őszintén kívánjuk és a magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyancsak számos kezdeményezés és ennek alapján több konkrét eredmény született. A Magyar Népköztársaság külpolitikájára jellemző az a törekvés, hogy valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, békés .jóviszonyban éljen, a népeik egyenjogúságának, szuverenitásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletben tartásának alapján. Jelenleg 34 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban, ezek kétharmada kapitalista ország. Népköztársaságunk jelenleg a világ majdnem valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll. A Magyar Népköztársaság kormányának az a törekvése, hogy kapcsolataink az Egyesült Államokkal is megfeleljenek az országok közötti normális viszonynak. A Szovjetunió békepolitikájának újabb megnyilatkozásával 'kapcsolatban hangoztatta, hogy Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége üdvözölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett legutóbbi felhívását. Helyesnek tartanánk — mondotta —, ha az Országgyűlés Elnöksége és külügyi bizottsága a közeljövőben meghívná hazánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, az Osztrák Köztársaság és az Olasz Köztársaság parlamenti küldöttségeit. (Nagy taps.) Népi demokratikus államunk következetes és őszinte békepolitikája a magyar dolgozó nép egészének helyeslésével és támogatásával találkozik. Amikor népünk elszántan harcol a békéért, egyben kivívott szabadságát, eredményeit, 'boldog jövőjét védelmezi. Az imperialista körök nem nyugszanak bele ábba, hogy hazánk ügyeinek intézését munkások, dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiségiek vették a kezükbe, vissza akarják állítani a régi, 'kizsákmányoló, népelnyomó rendszert. Ismét a ^hárommillió koldus«, az ipari bérrahszoigák országává akarják süllyeszteni hazánkat. A Magyar Népköztársaság kormánya, amely aláírta a moszkvai értekezlet deklarációját, és a magyar nép érdekében vállalta az abból fakadó kötelezettségeket, mindent megtett és megtesz, hogy a maga részéről minél hatékonyabban járuljon hozzá az európai népeik békéjének és biztonságának megőrzéséhez. Készen áll arra, hogy aláírja a moszkvai értekezleten részt vett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését és a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást. (Taps.) Boldoczky elvtárs befejezésül ezeket mondotta: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság alapvető feladata, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket .a Szovjetunióval és a béketábor többi országaival. Ez a külpolitika a dolgozó nép érdekeinek legjobban megfelel, a magyar nép hazafias érzéseiből fakad, a magyar nép jövőjének biztosítását jelenti. Népköztársaságunk külpolitikája szoros kapcsolatiban áll népi demokráciánk 'belső fejlődésével. Minél egységesebb népünk, minél erősebb hazánk, minél magasabb népünk élet- és kulturális színvonala, annál eredményesebben tudjuk megvédeni függetlenségünket, annál nagyobb súllyal vehetünk részt a béke megerősítéséért folyó harcban. Ennek biztos útját jelölik ki a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai és a Központi Vezetőség márciusi határozatai. Népünk elszánt akarata, hogy pártunk iránymutatása alapján leszámol minden jobboldali elhajlással, a sovinizmus és nacionalizmus minden megnyilvánulásával, leküzdi a fennálló nehézségeket, minden erejével továbbfejleszti a szocialista ipart, elsősorban annak bázisát, a nehézipart. Biztosíthatom az országgyűlést, hogy a magyar külügyi szolgálat — pártunk és kormányunk útmutatásához hívan — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képviselje hazánk érdekeit. Minden erejét latbaveti a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke »biztosítása érdekében. (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.) PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ir A pártoktatá^i év tapasztalatai a barcsi járásban A barcsi járásban is rövidesen befejeződik az 1954—55-ös pártoktatási év. A pártkongresszus anyagának feldolgozásához a Barcsi Járási Párt- bizottság nagy segítséget adott az oktatásban résztvevő elvtársaknak a tanulásban, de a propagandistákat is rendszeresen segítette ellenőrzéseivel, a vitás kérdések tisztázásával. Az oktatási munka mérlege A pártoktatási év eredményeit és hiányosságait, a propagandisták és a szemináriumok munkáját április 19-én ünnepélyes évzárón értékelte a Barcsi Járási Pártbizottság. Süveges elvtárs szinte minden propagandista munkájával foglalkozott. Rámutatott az eredményekre, de feltárta a fogyatékosságokat is, melyek vagy a propagandisták készület! en- ségéből, vagy a járási pártbizottság hibájából adódtak. Többhelyütt, mint pl. Lakácsán, Darányban, Istvándi- ban, Potonyban és a járás több községében már az első foglalkozások elmaradtak. Ehhez az is hozzájárult, hogy csaknem minden községben késve kapták meg az anyagokat, így a propagandisták és a hallgatók csak az útmutatóra voltak utalva. Emiatt többen nem jelentek meg az első előadásokon. A járásban több mint 60 elvtárs hagyta abba a tanulást. Noha rosszul indult a járásban az oktatási év, a propagandisták zömének lelkes munkája és az oktatásba bevont elvtársak többségének jó felkészülése szép eredményeket hozott. A 45 szeminárium 547 hallgatója közül eddig 40 szeminárium. 492 hallgatója vizsgázott dicséretreméltóan. A közeli napokban a többi szemináriumban is megtartják az ünnepélyes tanfolyamzárót. Az eredmények mellett feltárták a hibákat is Az évzárón kiderült, hogy a legtöbb helyen nem foglalkoztak eléggé, >A pártmunka kérdései. Pártunk új Szervezeti Szabályzata« című téma feldolgozásával. Több községben (Ba- bócsán, Somogytarnócán, Kastélyos- dombón, Potonyban, Lakócsán és rnég vagy egy tucat helyen) a három helvett egy foglalkozásba tömörítettét: a pártról, a párt Szervezeti Szabályzatáról szóló anyagot, Mindez a pártbizottság tudtával, beleegyezésével történt. A propagandisták megígérték az évzárón, hogy pótolják a mulasztást és megtartják az elmaradt foglalkozásokat. Propagandisták az oktatási évről, a szemináriumokról A járás pártszervezeteinek propagandistái elmondták az oktatási éviben tapasztalt észrevételeiket. Dibusz elvtárs, á darányi párt- szervezet propagandistája arról beszélt, hogy az ő pártszervezetükben az oktatási év elején a hallgatók nagyrésze nem "jelent meg a foglalkozásokon, két előadás el is maradt. — A tél folyamán azonban megszerettettem hallgatóimmal a szemináriumot, és hogy érdekesebb legyen a tanulás, Dia-filmeket vetítettünk. Ennek eredményeként mind többen és többen jelentkeztek, hogy részt vehessenek a politikai oktatáson. Az én szemináriumom — mondja Dibusz elvtárs — 14 hallgatóval indult, az évzáró vizsgán azonban már 18 elvtárs vett részt, s mind a 18-an kérték, hogy a jövő évi oktatásban is részt vehessenek. Jávor István elvtárs, a patosfai pártszervezet propagandistája elmondta, hogy náluk is vontatottan indult a pártoktatási év. Alig kapott segítséget a járási pártbizottságtól. Kérte, hogy a következő oktatási évben — melyre máris több hallgató íelentkezett — nagyobb segítséget adjon a járási pártbizottság a párt- szervezetnek. segítse a propagandisták munkáját rendszeres ellenőrzésével is. Sípos János elvtárs, a drávaszen- tesi Búzakalász TSZ propagandistája beszámolt a tsz-ben folyó párt- oktatás eredményeiről. Két párton- kívüli tsz-tagot is bevontak az oktatásba, akik közül az egyiket a tanulásban és a termelőmunkában kifejtett jó munkájáért felvettek a párt tagjai sorába. Helyes lenne — mondotta —, ha a járás minden termelő- szövetkezetében tartanának a jövőben szervezett. pártoktatást, mert ezzel jobban megismertetnék a pár- tonkívüli dolgozókkal a párt politikáját, s így mind minőségileg, mind zámszerűleg is erősíthetnék párt- szervezetüket. í Az ünnepélyes évzáró legyen egyben az új oktatási év előkészítője A barcsi járás pártszervezetei, kommunistái, propagandistái ezzel a ie’szóval tartották meg mindenütt ünnepélyes tanfolyamzárójukat. Nagy terveik vannak az új oktatási évre: növelni akarják az oktatásban résztvevők számát, főleg a szocialista szektorokban, de mind több és több egyénileg dolgozó parasztot is bevonnak az oktatásba. A jövő évi pártoktatásra eddig már több' mint 500 hallgató jelentkezett. Ezt a számot azonban tovább kell növelni, hiszen mint az idei példa is igazolja, a pártoktatásban résztvevő párton- kívüli dolgozók közül sokan válnak alkalmassá a párttagságra, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül többen pedig éppen ia pártoktatásban való részvételük eredményeként, kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe. Ezek a példák is igazolják, hogy ha helyesen foglalkozik a járási pártbizottság, a pártszervezetek a rártonkívüli dolgozókkal, ha nevelik. tanítják őket, nem marad el az eredmény. Éppen ezért különös gonddal folytassák a hallgatók kiválogatását és vonjanak be minél .több elvtársat a szervezett politikai oktatásba. Berkics Vendel. Ünnepi pártnapokon emlékeztek meg megyénkben Lenin születésének 85. évfordulójáról BÖHÖNYE község pártszervezete április 21-én este ünnepélyes megemlékezést tartott Lenin elvtárs születésének 85. évfordulója alkalmából. A kul- túrházban tartott ünnepi nagygyűlésen pártonkívüli élenjáró dolgozó parasztok is jelen voltak. Molnár István elvtárs, párttitkár mondott ünnepi beszédet. Ezután kultúrműsor szórakoztatta a jelen-: lévőket. Az úttörők táncszámot, szavalatokat és énekszámokat adtak elő. • KAPOSFÖN i 22-én este 8 órakor tartott ünnepélyes megemlékezést a pártszervezet Lenin elvtárs születésének 85. évfordulója alkalmából- Standi János párttikár beszédében Lenin elvtárs munkásságát, munkájának jelentőségét ismertette. A megemlékezésre pártonkívüli dolgozó parasztokat és népfront-bizottsági tagokat is meghívtak. VESE községben Horváth József elvtórs., párttitkár a község alapszerveze- teinek összevont taggyűlésén tartott ünnepélyes megemlékezést Lenin elvtársról. Beszédében ismertette Lenin forradalmi harcokban eltelt életét, azt hogy mit köszönhet Leninnek a világ prole- táriátusa. * * -X* Hasonló ünnepségek zajlottak le szerte az egész megyében községi, gépállomási, termelőszövetkezeti, állami gazdasági pari szervezeteinkben, melyeken falva ink dolgozói hitet tettek a haladó emberiség nagy tanítója, Lenin elvtárs iránt érzett mélységes szeretetük- ről és hálájukról. Megjelent a Pártépítés legújabb száma Tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Előre a Központi Vezetőség márciusi határozatának megvalósításáért! Huszár Tibor: Az ifjúság sajátos »arculatáról. Tóth József: A szocialista munika- verseny továbbfejlesztéséért. ( Kovács Sándor: Szüntelen harcot a bürokrácia ellen. Farkas Lajos: Tapasztalatok a Fejér megyei tsz-pártszervezetek életéből. • A fent kiemelt cikkek mellett még több fontos* cikket közöl az MDP I Központi Vezetőség folyóirata.
