Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

CKütärtük. W66. április 31. SOMOGYI NÉPLAP 3 Nagyobb megbecsülést megyénkben az állattenyésztésnek! Állattenyésztési értekezlet a Megyei Tanácsnál Az elmúlt vasárnap a Megyei Párt-VB és a Megyei Tanács VB kezdeményezésére a megye legjobb állattenyésztői, áffilaittenyésztő szak­emberei és apaállatgondozói értakiez.- teteft tartotofcalk a Megyei Tanács nagytermében. Az értekezleten Ceglédi elvitárs, megyei fóáüfiaittenyészitő számolt Ibe a megye állattenyésztésének helyzeté­ről, femJnaényeinőili, hiányosságairól^ s szakmai tanácsot adott az állat­tenyésztés további feladataihoz. A beszámoló ímegállapította, hegy a múlt évibem a teheinenkériíti tej'hozam mintegy 300—350 letérnél emelkedett megyei viszonyHaitban. Megyénk -ter­melőszövetkezeteiben az egy tehén utáni tejhazam átüiagosan 500 liternél, a kocámként! maiaeszapoirulat pedig átlagosan 1 darabbal nőtt az elmúlt évben. Pártunk és kormányunk sokat vár a* állattenyésztőktől, de meg is becsüli őket! Számos .t.sz-ben születtek kiemel­kedő eredmények -az álilaibtenyésztés- foem, asmellyeik példaképül állnak me­gyénk többi tsz-e előtt. Vonyi/k Ist­ván, a bedegkéri Uj Élet TSZ -tehe- tnéeae gondos munkával, az étenijóró- acotechnilkai módszerek helyes eilkal- mazásávail elérte a 10 literes iistá.hló- áttagiot, ugyanekkor minidén tehén után- falnevelt agy 'borjút. Ezért ő-tsz-juhásza« vándórzásrtót Velhoffsr Lajos, az QsztqpánS Győzelem TSZ juhásza kapta mag jó munkájáért. Az említetteken kívül is van még tsz- einkben iónóhány hírneves álölaitte- nyészitő, aki bátran és eredményesem alkalmazza -az úját, -az élenjáró zoo- technikai módszereket. Sőt, -büszkém mondhatjuk ed, hogy o-lyan kiváló tsz-állattenyész,tönk is van, -mint kapta meg most a »Megye legjobb SzöU-ősi László Kossutih-díjas, a mé- tsz-üejögulyás« című váindorzászlót. pás-pusztai Első öt-éves Terv TSZ Kovács János, a ráksL Uj Élet TSZ álliatenyésatője, Amdirokity János, a sertéstenyésztője nyerte el a »Megye somogyigeszti Uj Barázda TSZ mumr legjobb tsz-sertéstenyésztője« című kaérdemrendes sertéstenyésztője st-b. vándorzásztót, -amiért az elmúlt év- j A beszámoló hangsúlyozta, hogy a ben kocámként 10,-5 malacot válaise- jtakarmányházis biztosítása és a tott le, darabonként 16.5 kilós álfáig- szakszerű takarmányozás területem súlyban. Megérdemeltem nyerte ed jeten-tős javulás állt be a múlt évben. »A megye legjobb fez-baromíite- j Termelőszövetkezetaink többsége — «vésztője« vóndorzász'lót Szendrődd s ehhez a nagyobbarányú sálékészí- La-jos a nagyberki Győző TSZ-ibem, tég jg hozzájárult -— minden különö­aki a múlt évben 10,2 százalékos el- 'hulöással nevelte fel a csiibaálilo- mányt. A vémd-or-ólaztatásisál mint­egy 30 százalékos taikarimáinymegta- karítiást ért ei. »A megye legjobb sebb nehézség nélkül átteleltette ál- >1 atáKomány át. Megemlítette a -beszámoló, -hogy az eredmények mellett még igen sok a hiányosság megyénk állattenyésztésében,-nemcsak a tenyésztési munkában, hanem a gondozás te-rüűiaté® is, A ta­karmány-bázis — főleg a jóminőségű takarmányok — biztosítása területén is sok tennivaló vám még. Érdem­ben azonban nem foglalkozott a be­számoló azokkal a feladatokkal, amelyek sürgős megoldásra várnáik, hogy a KV 1953. decemberi határo­zatának szellemében jelentős javunást érjünk el megyénk állatenvésztésé- ben. Ceglédi elvtárs túlsúlyban in­kább szakmai kérdésekkel foglal­kozott, s nem tárta fel kellő őszinte önkiiálattal azokat a mu" laszíásokat, amelyekért ő maga és a Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága a felelős. .Árnál, hogy a Megyei Állattenyész­tési Osztály mit tett a Megyei Párt-VB és a Megyei Tanács VB álr tál kezdeményezett és beindított ál­lattenyésztési hónap sikere érdeké­ben, csak futólag tett említést. Nem ■elemezte alaposan a saját maga és munkatársai, valamint a járási és .'körzeti állattenyésztők munkáját, s elhallgatta a legfőbb hibákat. 'Na­gyon keveset szólt árról, hogy a Me- gyei Állattenyésztési Osztály ötöd- renriű kérdésként kezelte az állat- tenyésztési versenyt, s hogy vajmi keveset tettek annak kiszélíasiításe, szervezése érdekében kint -a terüle­tem, A Megyei Állattenyésztési Osztály felelőssége A hozzászólásokból kiderült, -hogy a Megyei Állattenyésztési Osztálytól igen ritkán járnak ki a területre, s adnak a helyszínien1 segítséget. A leg­több esetben adminisztrációval, -uta- sátásokkiad, jelenitéssoro-zatok kérésé­vel »segítik« a járási állattenyészté­si osztályokat. Ottó -István, a mar­cali járás főál’attenyésztője airról seóMj Ihiozzászálásiábiain, -hogy úgyj meg van iterhedve adminisztrációs munkával, hogy alig tud kimozdiulinii az irodából, pedig érzi: sokkal na­gyobb szükség volna arra, hogy ide­je nagyobb részét a tsz-elkben, köz­ségekben töltse. Az is kiderült, hegy hesülés a’ág 60—64 százalékos volt, ugyanakkor 60 ezer mázsára rúg az a húsmennyiség csak a szarvasmar­háknál, -amit vesztettünk a métely­kor miatt. De lehetne még sorolni azokat a hibákat, amelyek fékezik megyénk állattenyésztésének fellen­dítését. S hogy ez így van, ezért elsősorban Sasi János elvtársat, a Mezőgazdasági Igazgatóság veze­tőjét terheli a felelősség, mert nem ellenőrizte és segítette az állattenyésztési osztály munkáját úgy, ahogy art a párt és a ikomnány határozata megköveteli itőie. De nem kisebb a felelőssége ,a Megyei Ta­nács Végrehajtót» zottságánák sem. Sokkal többet kell törődni az élenjáró módszerek elterjesztésével Erre mutatott rá -Bőhm József elv- társ, a Megyei Pártbizottság Mező- gazdasági Osztályának vezetője is hozzászólásában, amikor .azt mondta: — Megyénk áMattenyésztésének irányítása és szervezése mostani álla­potában nem biztosítja a hozam és minőség javítását. A járási állatte­nyésztők nagyrésze hivatalnokként dolgozik, nem segítik kellően; a ter­melőszövetkezeteket, s -leginkább ab­ban merül ki munkájuk, hogy ha­vonként vagy -kéthavonikénit megmé­rik a tejét a tsz-elk tehenészetében, s egyebet nem tesznek. De nem se­gítik -a tsz-ek állattenyésztőit a gép- állomási agronómusok sem érdem­ben. Bőhm eliwtárs bírálta a Megyei Ál­lattenyésztési Osztályt azért is* -hogy nem karolja fel .az alulról jövő he­lyes kezdeményezésieket és nem segí­ti azok kiszélesítését. A nagyberki Győző TSZ álltai kezdeményezett 35 mázsás kukoricateirmiei'jásn. mozgalom fejtesztése érdekében sem tett meg mindent az Áiiaittenyésztésd Osztály, illetve a Mezőgazdasági Igazgatóság, pedig ez a mozgalom jelentősen elő­segítené megyénk abraktefcarmány- termelés-ének növelését, a takar- mánye’ilótásit, s vele együtt az állat­tenyésztés javítását. Felhívta a fi­gyelmet Bőhm elvtárs- -arra is, hegy sokkai többet keli törődni az elkö­vetkező időben az élenjáró módsze­rek elJterjesztésével. E óéiból több tapasztalatcsere-aukétot kell tartani az állattenyésztők­nek. Gondoskodni kell az állattenyésztők versenyének -rendszeres értékelésé­ről, a verseny nyilvánosságáról, a verseny jobb szervezéséről). Egyszó­val nagyobb megbecsülést keil adni megyénkben az állattenyésztési mun­kának, nagyobb feleí.ősséggel keli -harcolniuk állattenyésztő szakembe- reinikniek csak úgy, mint az állatgon­dozók.maik azért, hogy a KV határo­zatának megfelelően Somogy megye beváltsa a hozzáfűzött reményeket az állattenyésztés számszerű és mi­nőségi, valamint a hozam fokozot­tabb növelésében. Megyénk tehenészei csatlakozza­nak Burger Józsefnek, a somodon Alkotmány TSZ tehenészének felhí­vásához, a tehenenként 3000 literes évi tejtermélésí mozgalomhoz. Ser- téstenyésztőiind indítsanak harcot a nagyobb ma lacszapo;uI átért, a -neve. l-ési százalék növeléséért, juhászaink a 100 juh utáni 100 bárány felneve­léséért, s a 'gyapjúhozam növelésé ért. Ehhez adjanak fokozottabb se­gítséget megyénk állattenyésztő szakemberei. Lenin a békéről Beadási kötelezettségük határidő előtti teljesítésével készülnek az Anyák Kongresszusára a kötcsei MNDSZ-asszonyok Sötét, esővel toli felhőket haj tott i hogy -az egyéni panaisztasszoinyok be- a csípős szél vasárnap a Baiiat-cn fe- j csiületbeli kötelességüknek tartják a ülői. A 'többnapos eső feíáztatta a föl- 'beadás pontos teljesítését, és váOilák­az állattenyésztési hónap alatt a marcali járásban egyetlen egy­szer nem voltak kint a Megyei Állattenyésztési Osztálytól ellen­őrizni, segíteni az állattenyésztők munkáját. Pedig hogy. milyen nagy szükség lett volna -a maroalii járásban is a segít­ségre, mutatja az is, hogy -az állat­tenyésztési hónap állatit e járásban a tsz-ek szarvasmaírhaálilománya nem hogy növekedett volna, hanem csök­kent, s a tejtermelés, növekedése is igen -laisisú. Igen sdk -a probléma az élenjáró állattenyésztési módszerek bevezetésével., a baromfitenyésztéssel sitb. A -hozzászólásokiból kitűnt t az ás, hogy sokhelyütt rossz az apaállatok elhelyezése, baj van: az állatok se­lejtezésével, sok kánt ckoz a métely­kór! A múlt évben például: a vem­det; ragadós sár borította Kötésé ut­cáit. Délután mégis r épes volt a Fő utca. Fekete fejkendős, berl-ineres pairasztasszonyok és fiatal menyecs­kék igyekeztek a Gazdakör felé — MNDSZ-gy ülésre. A gyűlés célja az volt, hogy -meg­beszéljék, hogyan készülnek -a nő- kangir-esszusra, az MNDSZ-szervezet, és maguk az asszonyok mit tesznek annak érdekében-, hogy községük teljesíteni tudja beadási tervét. Igaz, a -kötcsiei asszonyok példamutatásá­val ©didiig sem volt hiba. Az MNDSZ- aisszcnyók jó teljesítésükkel jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a begyűjtésben községük az első a siófoki járásban. Nem egy olyan be- csüietesv jólteljesítő asszony van a faluban, mint Reichert Gáspárné, Gaoras -Hemiríkiné (csillágó), akik már egész évi -beadásukat tal-jeisítetté-k. A Béke és Előre Termelőszövet­kezet asszonyait is dicséret és elis­merés illeti, amiért lelkesen küzdöt­tek a-zért, hegy termelőszövetkezetük elsőinek teljesítse beadásét a község­ben. Gutéman Henrifcn-é, az Előre TSZ baromfi-gondozója büszkén újsá­golta, hogy baromfiból félévre, to­jásból pedig egész évre letették a -beadás gom-dját. Guttmanin-é ígéretet tett arr-a, hogy fajtiszta, egészséges baromfiakat nevelnek, csökkentik az elhullást, jól gondozzák, etetik a ba- iromfialkat, hogy sok -tojást adjanak. Versenyre ,hívta megyénk vaiameny- myi tsz-foaromifi,gondozóját a jómiiniő- ségű, faj-tiiszfa baromfiak tenyészté- sére. Az e-gyéniileg gazdálkodó jparaszit- asszonyok nevében- Pacskó Györgyné. 8 holdas dolgozó parasztasszony, MNDSZ-tag szólalt fel. Elmondta, ta, hogy épinT-is 30-ig egész évi. tojás-, baronTfibeadásának eleget tesz az Anyák Kongresszusénak tiszteletére, egyben versenyre hívta megyénk va­lamennyi egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztasszonyát. Az asszonyok elhatározták azt is, hogy ajándékot készítenek a kong­resszusra, amelyet majd egyik kül­döttük viisz fel, A kötcsei MNDSZ-asszonyr.ik ösz- szejövetei igen hasznos és eredmé­nyes volt. Az asszonyok vállalása — hogy -április 30ri,g egész évi tojás-, banomfiibeadés-ukat teljesítik —- kö­vetésre méltó. Azt kérik; a kötcsei asszonyok járásuk, a megye vaia-. mennyi asszonyától, hogy teljesítsék ők is -beadásukat az Anyák Kong­resszusának tiszteletére. A lenini eszmék között tündö- kötve ott ragyog az emberi­ség évezredes reménysége is: a béke eszméje. Lenin élete és munkássága fényesen példázza, hogy a kommu­nizmus eszméi magukban hordják a béke eszméjét, hogy a harc a népek felszabadulásáért összefügg a béké­ért folytatott harccal. Lenin mun­kássága a legszebb példa rá, hogy a legnagyobb kommunista harcos egyheti a legnagyobb békeharcos is Lenin elvtárs vezetésével 1917-ben az orosz nép egyszerre vetette le a kapitalizmus igáját és az öldöklő vi­lágháború jármát. Egymás után lá­tott napvilágot Lenin dekrétuma a földről és a békéről. Lenin a népek emlékezetében nemcsak úgy maradt meg, mint. a munkásha-talom megte­remtője. hanem mint a békét hozó Lenin is. Lenin a béke ügyének elvi védel­mezője és tántoríthatatlan harcosa volt. Az első világháború kitörése előtt a világ minden részén a szo­ciáldemokrata pártvezérek a véres háború agitátoraivá váltak. Lenin volt az, aki hősiesen harcolt a cári kom\ány háborús politikája ellen. Leleplezte a népek előtt a hazug frá­zisokat hangoztató imperializmust, s megmutatta az imperialista háborúk igazi okait, melyeknek célja más né­pek kirablása és leigázása. Lenin békepolitikája kommunista politika, amely a napnál világosab­ban mutatta meg: mi a különbség a kommunisták reális, kemény béke- harca, valamint azok nézetei között, akik pacifista illúziókat táplálnak 0 tömegekben, hogy leszereljék és harcképtelenné tegyék őket. Ennek a harcnak eredményeképpen ková- csolódott ki a világ kommunistáiban a béke szükségességéről és lehetősé­géről vallott egyöntetű szilárd állás­pont. Lenin vetette el azt a magot, amelyből kisarjadzott a második vi­lágháború alatti fasiszta-ellenes egységfront és amely napjainkban a nemzetközi békemozgalom hatalmas fájává terebélyesedett. I” enin, a kommunista államférfi, * J kezdettől fogva látta, hogy megvan a lehetősége a népek békés együttélésének, lehetségesnek és szükségesnek tartotta a szocialista és kapitalista rendszer békés, együtt­élését, ha a kapitalista államok veze- tőköyei ezt akarják, ha nem Utasít- iák el ezt az együttműködést. Lenin kiemelte a szovjet kormánynak azt az óhaját, hogy normális diplomá­ciai és kereskedelmi viszonyt, te­remtsen a kapitalista országokkal. Többízben állást foglalt amellett, hogy baráti kapcsolatot kell terem­teni Angliával és Franciaországgal. 1922-ben a Manchester Guardian cí­mű angol lap tudósítójának adott nyilatkozatában Lenin elvtárs rámu­tatott: »Véleményünk szerint min­denképp lehMséges, hogy a legjobb baráti viszonyban legyünk mindkét hatalommal, és nekünk éppen az a rétünk ... Úgy véljük, hogy Anglia és Franciaország jól felfogott érde­kei hasonlóképpen ebben az irány­ban fognak hatni-«. (Lenin összes művei 33. k. 381—-382. o. 1953. Szikra.) Lenin e kijelentése lerántotta a leplet az. imperialistáknak azokról a rágalmairól, hogy a szovjet kor­mány nem ólrajt normális viszonyt tei-amteni a kapitalista országokkal: T enin különleges jelentőséget tulajdonított a szovjet állam és a burzsoá országok kereskedelmi kapcsolatainak, mint a két rendszer tartós, békés egymás mellett élését előmozdító egyik fontos tényezőnek: Lenin rámutatott, hogy a gazdasági nehézségek múlhatatlanul arra kényszerítik a kapitalista országokat, hogy a Szovjetunióval a normális kereskedelmi kapcsolatok útjára lép­jenek. »Ven egy erő — mondotta Lenin —, amely nagyobb, mint bár­melyik ellenséges kormány vagy" osztály óhaja, akarata vagy elhatá­rozása — ez az erő az általános vi­lággazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik, őket, hogy nekünk való kapcsolatoknak erre az útjára lépje­nek«. (Lenin művei, 33. k. 142. old.) A Szovjetunió és a népi demok­ráciáik kormányai mindig szem előtt tartották és tartják Leninnek, nagy tanítómesterüknek országuk és a kapitalista országok tartós békés egymás mellett élésének lehetőségé­re vonatkozó tanításait. A két rend­szer — a szocialista és a kapitalista rendszer tartós egymás mellett élé­sére és a békés gazdasági versengés­re vonatkozó lenini útmutatások je­lentik az elvi alapját annak a kö­vetkezetes harcnak, amelyet a szov­jet kormány a szilárd és tartós bé­kéért. a nemzetközi feszültség eny­hítéséért vív, Lenta azonban arra is tanított bennünket, hogy a békéért, az im- oerialista háború kirobbantása el­len folytatott harc csak akkor lehet sikeres, ha a néptömegek ébereik, ha állandóan résen vannak, ha ké­szek arra, hogy szervezett erejükkel kényszerítsék visszavonulásra a há­borús gyűj tagatokat. Éppen ezért a kezdeti sikerek nem jelenthetik, hogy akár nemzetközileg, akár pedig országunkban a békéért folytatott harc, a békemozgalom ellanyhuljon: Ellenkezőleg: a tárgyalások szellemé­nek, -a béke politikájának sikerei kell hogy megsokszorozzák a béke- harcosok erejét, kell hogy még na­gyobb lendületet adjanak a béke-r- mozg-alomnalc, még több lelkesedés­sel töltsék el a béke valamennyi hí­vét, mert az elmúlt évek során be­bizonyosodott, hogy a háborús erő­ket igenis vissza lehet szorítani. \T issza lehet kergetni a -hideghá­' ború szellemét is. ha az ösz- szes békeszerető és. a háborút ellen­ző emberek összefognak az egész világon. Mert nincs olyan kormány, amely huzamosabb időn keresztül fi­gyelmen kívül hagyhatná a népek, köztük a saját népe Világosan kife­jezésre juttatott békeakaratát. Bódis István m. békebiz. titkára. A Központi Vezetőség határozata újabb sikerek elérésére ösztönzi megyénk kommunistáit A Központi Vezetőség április 14-i határozata megyénk dolgozói kö­rében nagy visszhangra italált. A dolgozók örömmel és megnyugvással ■vették tudomásul, hogy pártunk erős kézzel vezeti az., országot, s min­den párttagra, egyformán .érvényesíti a szervezeti szabályzat előírásait, legyen az akár a legmagasabb pozícióban is. Megyénk dolgozói széles körben nyilvánítják ki véleményüket és a KV határozata újabb sikerek elérésére ösztönzi őket. Erről tanúskodik fiz a sok levél is, amely nap mint nap érkezik szerkesztőségünkbe, mint például az alábbiak is: kísérlet sikerült, ami azt Fiola József, a -böhönyei gy ezt a különleges do- Pártbizottság tagja: Havannai dohányt termeszt a Nagybaráti Állami Gazdaság A Nagybaráti Állami Gazdaság magyeszerte -híres dohánytermeszté­séről. Tavaly új dohányfajta, a ha» vainmaá- d-ohény termesztésével kísér­leteztek. A igazolja, ho; hányfajtát meg lelhet honosítani ná­lunk is. A melegágyakban a dohány- magot időben elvetetíálk és nagy gomddial ápoltak. Éjszakára mindig gonfdo&ain betafeairgatták nádtakaró- -vál. A dchá-nypalántók most -gyö­nyörűen fejlődnek, a napokban már a negyedik levelüket is kihozták. A gazdaság dolgozói már meg­kezdték a dohány földek jó előkészí­tését da.' Úgy tervezik, hogy május első napjaiban nekilátnak az tés-nek. Ebben az esztendőben. Szili István, a barcsi Vörös Csillag TSZ dolgozója: MINDEN ERŐMMEL VÉDEM TSZ-ÜNKET Még a mi erős termelőszövetkeze­tünkben is nagy kárt okozatit Négy Imire elvtárs politikája. Én, aki kap­tam már kitüntetést jó munkámért, ezután .úgy fogok dolgozni, hogy még jobban kiérdemeljem a párt bizal­mát. Minden erőimmel és ha- kell, utolsó csepp véremmel is megvédsl- mezem -a mii gyönyörű és sok-scik örömet szerző termelőszövetkezetün­ket. KIKÖZÖSÍTJÜK sorainkról AZ ELLENSÉGET Nagy elvtárs beszéde -után a Ser­téstenyésztő Vákálatnél is eälburjan» j zott az ellenséges tevékenység. Irá- j nyitott »szakember-imádattal« kü- j lönböző ellenséges elemek kerülték a -vállalathoz. I Az április 14-i párthatározat meg­erősít minket, komm-uniistákat abban, hogy kiközösítsük sarainkból mind­azokat, akik helytelen irányba akar­ják terelni a párt 'politikáját. A RÉTHELYIEK VÁLASZA: ERŐSÍTIK a tsz-t Réíhelyem a határozat ismertetése után a kommunisták kezdeményezé­sével szenvedélyes vita folyt -a ter­melőszövetkezet megerosátéséről. El­határozták, ho-gy még -azon .a napom nyolc családot keresmek. fel, hogy be­szélgessenek velük a közös gazdál­kodós előnyeiről. Az esti rendkívüli páirttaggyűlésen ö: új elvtárs kérte felvételét a párt­ba. Új Ssikra-könyvek: Leninről Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából a Szikra Könyvkiadó gyűjteményes könyvecskéket adott ülte-(ki: Magyarok Leninről (vdsszaemlé- 100 Ifeezések), Leninről (régi bolsevikok hold dohányt ültetnek, ebből dón havanmiaii fajtát. 5 hol- visszaemlékezései) címmel. A Magyarok Leninről' című köny­vecskében többek között egy magyar tanító, egy -vörös parancsnok, egy földműves emlékezik Leiujnnel való találkozására, E gyűjteményben 5'an Somogyi Pál elvtársinak: Így gyászol­tuk őt círnű íráta isi A füzet -ára 3 fo-rimt:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents