Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-02 / 78. szám

Éljen a magyar dolgosé nép, a hatalom birtokosa! A kínai mező- és erdőgazdasági dolgozók szakszervezete elnökének látogatása a Bárdibükki Állami Gazdaságban Szun, Suan elvtárs,. a kínai mező- ■és erdőgazdasági dolgozók -szakszer­vezetének országos elnöke, a Szak- szervezeti Világszövetség mező- és ■erdőgazdasági tagozatának alelnöke március 31-én meglátogatta a Bár­dibükki Állami Gazdaságot. A gaz­daság vezetői és dolgozói nagy sze­retettéi fogadták a kínai vendéget, s ismierteiMélk veie a gazdaság eredmé­nyeit. Szun Suan az ünnepélyes fogadta­tás alkalmával eJmcndottia: — Önülök, ihcgy rés átvehettem a Szakszervezeti Világszövetség buda­pesti ülésén, ahol a világ mezőgaz­dasági dolgozótaalk életéről, harcé­ról is igen sok szó esett, örülök annak, hegy miaglátcgatíhaftaim a 'Bárdibükki Állalmi Gazdaságot, niük, a felszabadulásunk óta eltelt 5 év alatt már értünk el szép ered­ményeket, amelyeket a kommunista pártnak és a Szovjetuniónak, vala­mint a népi demokráciák és ezek között c. magyar népi demokrácia ba­ráti segítségének is köszönhetünk. A kommunisták türelmes és kitartó felvilágosító munkája nyomán ma már mintegy 550 000 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik Kíné» ban egyre eredményesebben. Az ál­lami gazdaságok fejlesztéséiben mág nem beszélhetünk nagy eredmények­ről Mindössze 114 állami gazdasá­gúink, 2000 tartományi gazdaságúink és 80 állattenyésztő állomásunk van. Igen nehéz feladatét kell megolda­nunk, hisz a múltban, a lakosság 80 százaléka analfabéta volt. Ennek jámimőségű, a külkereskedelem szá­mára is alkalmas terményt termelje­nek, amelyből jóminőségű vetőma­got kapnak a kínjai parasztok ás. — Nagy terveink vannak a mező- gazdaság fejlesztésére — mondotta a továbbiakban Szun &uam el/várs. — 15 év -alatt termővé kívánjuk tenni az ország mintegy 100 millió hektár szűzföldjét. Nehéz feladat ez, de a kínai dolgozók -bátran harcol­nak ennek megvalósításáért, mert érzik, hogy mellettük van a Kínai Kommunista Pánt, a nagy Szovjet­unió és a népi demokráciák. — Majd így folytatta: Mi figyelemmel kísér­jük a magyar népi demokrácia fej­lődését, a magyar dolgozók szocialis­ta éipitő munkáját és sokat tanulunk ábból. JUtqjyjénk dő t/f űzői az ilnnepve készülnek Még két nap és elérkezik népünk gyémk egész dolgozó népe lelkesen legnagyobb ünnepe, hazáink feásza- készül, felvonulásokat, tábortüzeket, badulásának 10. évfordulója: áprd- színes műsorokat készítenek elő. lös 4-e. Erre a nagy ünnepre me- | -jf' MARCALIBAN parkírozzák az utakat, tereket, lo­bogózzák a házakat. Április 4-án reggel 6 órakor zenés ébresztő kö­szönti- a község dolgozóit, majd -a Földművesszövetkezet és a Cipész KTSZ zenekara- térzenéi adi. -DélH előtit a szovjet hősök sírjánál a hely­őrségi díszszázad fogadása után ün­nepi megemlékezést tartanak. Ün­nepi beszédet Illés Dezső elvtárs, a JB első titkára mond. Az ünniepé­jlyen elismerő oklevelet osztanak ki ' azoknak a dolgozó parasztoknak, i akik -az állampolgári fegyelemben j élenjárnak, majd megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. A köz­ség egy-ik terét »-Mártírok tere« névre változtatják, s itt emléktáb­lát helyeznek el. Délután színes műsorral szórakoztatják a lakossá­got, békestafóta, futball és külön­böző sportműsort rendeznek. amelynek eredményei mutatják a -magyar mezőgazdaság erőteljes fej­lődését, s azt; hogy a magyar állami -gazdaságok már sokkal fejlettebbek, mint a kíniaáajk. Szum. Suan elvtárs ezután a kí­nai állami gazdaságok eredményei­ről -beszélt, majd vázolta a kínai dolgozó népnek a felszabadulás előt­ti eLnyomatását, feaitajlmiasi nyom®-' mát, az imperialista rabság szörnyű­ségeit. Majd a kínai mezőgazdaság helyzetét ismertetve a többi között .a következőket mondatta: —■ Annak ellenére, hogy mély el­maradottságból kell! a -kínai mező- gazdasági- dolgozóiknak (fefiemeüked­megszünteté-séért mindenit megtesz a Kínai Kommunista Párt, ment -tud­ja, hogy jobban és többet termelni csak kultúráitai’öb emberek képe­sek. A kínai áillami gazdaságoknak jelenleg három fontos funkcióit kell betölteniük. Először, hegy példát mutassanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt oknak a! termelés­Befejezés-ül Szun Suan elvtárs sok sikert -kívánt a magyar dolgozók­nak a. szocialista építő munkában és a békéért folytatott harcban, s el­mondta, -hogy ők is mindent meg­tesznek a -béke megvédése érdeké­ben. bein, hegy bemutassák: csak nagy táblán, gépi műveléssel és a fejlett termelési módszerek 'alkalmazásával lehet ened-mémiyejsen igazdá ikodinf. Az állami gazdaságok másik funkció­ja, hogy kineveljék -az új admini­sztratív és technikai szakkádereket. Harmadszor pedig, hogy miinél töb-b Vdsi Imre elvtárs, az állami gaz­daság párttitlkána megköszönté Szun Suannak az -állami gazdiaság- 1 ban -tett látogatását és -kérte a kínai ! vendéget, hogy innen hazatérve tol­mácsolja a n-agy kínai népnek a Bárdibükki Állami Gazdaság, illet­ve Somogy megye mező- és ©rdőg-az- Ídíasági dolgozóiinak harcos üdvözle­tét. A felszabadulási verseny élenjárói A felszabadulási verseny során megyénk üzemei­ben kiváló munkasikerek születtek. A Somogy megyei Faipari Vállalat dolgozói is jó munkát végeztek. A fel- szabadulási verseny alatt az élenjárók közölt találko­zunk Vatulik Péter asztalos nevével. Vatulik elvtárs az üzem egyik legszorgalmasabb, legügyesebb dolgo­zója. Az április 4-i verseny alatt átlagos teljesítménye 183 százalék volt, munkája minősége ellen sincs kifo­gás. Doma János elvtárs szintén asztalos. Az ő mun­káját is dicséret és elismerés illeti. ÜB-elnöki mun­kája mellett jó teljesítményt ér el a termelésben is. A versenyszakasz alatt 190 százalékot teljesített mi­nőségi munkával. mellé lódította. Fürge kezek szalad­tak végig Jós' a ruháján. Sorba for­gatták ki zsebeit. Az őrmester egyen­ként dobálta el a talált tárgyakat. Hirtelen azonban felragyogott az ■arca. Nagy csomó cédulát húzott elő a belsőzsebéből. Érdeklődve ’simí­totta szét és ismét elmosolyodott. — Igen kedves olvasmányok, na­gyon érdekesek. Szovjet röpcédulák. Honnan szerezte ezeket, kedves ba­rátom? Jóska fehéren meredt az áruló pa- ■pírdarabkára. Tudta, hogy elveszett. Bármit felel, kegyetlenül elbánnak vele. Akkor pedig inkább elhallgat­ja az igazságot. Ha megmondja, csak ront a helyzetén és esetleg másokra is bajt hárít. Meglepetten tapasztal­ta, hogy félelme elröppent és hideg nyugodtság ömlött szét rajta. Meg­vonta a vállát és közömbös hangon felelt: — Találtam. — Igazán? Érdekes, hogy én még egyszerre ennyit soha nem találtam. Hiába, te burokban születtél. Min­denesetre mondhattál volna okosab­bat is. Jóska nem felelt. Apjára tekintett és elszorult a szive. Az öreg össze­roppanva, hangtalanul zokogott az állás mellett. Az őrmester átható te­kintettel figyelte, aztán elfogyott a türelme. Elkapta a kabátját, kissé fölemelte a levegőbe, aztán kegyet­lenül megrázta. E1 ELELJ, mert úgy jársz, mint * az anyád! Leütlek, mini egy koszos kutyátJ Jóska fölkapta a fejét. Most tűnt csak fel neki, hogy anyja nincs az istállóban. Az őrmester látta a ha­tást, gyorsan tovább folytatta. — Elénk állt és úgy siránkozott, mint búcsújárók a keresztnél. Ez a derék katona aztán kissé hátbasimo- gatta... Jóska úgy ugrott előre, mint a dü­hös farkas. Egyenesen az őrmester­nek. Ökle belezúdult a széles, vörös arcba. A csendőr fájdalmasan felor­dított, az egyik katona pedig pisz­tolyt rántott elő és Jóska mellének szegezte. Az őrmester ökle is előre­lendült, de aztán meggondolta ma­gát. Intett a katonáknak, majd csí­pőre rakta a kezét. — így is jó, nem bánom. Nem ér­dekel, hogy honnan szedted, ezeket a szemeteket, a sorsodat úgysem ke­rülöd el. Másodszor ütöttél meg és ezért keservesen meglakolsz. Érted?! — Előrehajolt, beleordított a fiú ar­cába. — Megdöglesz, mint egy vad­állat! Széltaposlak, akár a férget! Megfizetsz az ütésekért, hitvány kommunista! Jóska elmosolyodott. Csibészesen, mint amikor annakidején a lányok körül forgolódott. Félelme nyomta­lanul elpárolgott. Tudta, hogy mi­lyen sors vár rá, mégis lehiggadt. A nyomasztó képek háttérbe szorultak, helyettük végtelen nyugodtság öm­lött szét rajta. Apjára nem nézett, mert félt, hogy ismét erőt vesz raj­ta a gyönge ség. Helyette az őrmester bíborvörös arcára pillantott. A hom­lokán rózsaszín sebhelyet látott és ez jókedvre hangolta. — Kommunista? Az lehet. Nem ismerem ugyan őket, csak hallottam róluk, de örülök, hogy velük hason­lított össze... j/ INT ismét megdördült uz ágyú. Mindannyian összerez­zentek, a németek türelmetlenül to­pogtak. Hadonászó kézzel magyaráz­tak valamit az őrmesternek. Az egyik hirtelen előrelépett, meglódította a legényt és mindannyian a kijárat fe­lé indultak. Az őrmester megállt az ajtónál. Rápillantott a könnyező öregre, aztán becsapta az ajtót és ráfordította a kulcsot. Még a reteszt is belökte. Az utca felől bábeli hangzavar hallatszott. Motorberregés, lovak patkócsattogása, idegen nyelvű kiál­tások verték fel a csendet. Néha cgv-egy lövés is dörrent. A kertté£ előtt szürke alakok rohantak el, a szomszéd udvarból pedig nagy csö­römpöléssel vontattak ki egy ágyút. Jóskát a gyümölcsös felé lökdös- ték. Az egyik katona a lovakat tar­totta, a másik pedig a legény mögött botorkált. Kezében pisztolyt szoron­gatott. Az öreg, píllámsújtotta diófához állították. Évszázados, odvas fa volt. Jóska régi ismerőse. Erre mászott fel először, sokszor lakmározott az ágai között. Az őrmester megállt előtte. Kezét ismét -csípőre rakta és gúnyosan ne­vetett. — Most jut eszembe, hogy te ka­tonaszökevény is vagy. Eggyel több ok. Tudod, mi jár a katonaszöke­vényeknek? Halál! Érted? Halál! — kéjelegve morzsolgattd a szóiagokat és szünielenül vihogott. ÖSKA riadtan állt a fa alatt. Tudta, hogy ütött az utolsó órája. Az életösztön megmozdult benne, az ereiben száguldó vér vad riadót vert, de csitította önmagát. Nem akart gyávának mutatkozni az őrmester előtt. Inkább végezzenek vele így, minthogy hátulról kapja a golyót. 'Tudta, hogy meghal, de nem tudta, hogy miért. Nem ártott soha senkinek, mindig csak a szép élet titán vágyott. Gondolatai kusza ösz- szevisszaságban keringtek. Eszébe jutott édesanyja. Képzeletben látta, amint ott fekszik a konyha kövén aléltan. Apja, a melegszívű, jó öreg az istálló zárával küszködik bizo­nyára. És Rózsi... A kékszemű, szöszkehajú kislány... Más öleli, más csókolja, más köti be a fejét. Pedig, hogy szerette, mennyire sze­rette! Meleg otthon, családi élet, ti­pegő kisfiúcska .. . Szertefoszló me­rész álom. Eszébe jutott az a férfi is, akivel együtt aludt a csőszkuny­hóban. Az is menekült valahonnan. Milyen szép dolgokat meséli a jövő­ről! Búcsúzáskor kezébe nyomta a röpcédulákat is, hogy ossza szét, amerre jár ... Hallotta, hogy az őrmester beszél, de a szavak értelmét nem tudta fel­fogni. Hajnalodott. A templomtorony lassan kifehérlett a homályból és távol, az erdő csipkéi fölött pirosság éledt. Előbb csak egy kis felhődarab kapott tüzet, de aztán lángbaborult az egész égbolt. A szürke felhők cső - dás palotákká, mesebeli várossá alakultak át. Talán ilyen városbari laknak majd a jövő emberei, akik­ről az az idegen beszélt ott a csősz­kunyhóban ... A lövések mind közelebbről hallal - szottak. A lovakat tartó német ka­tona elunta a várakozást és kiáltott valamit. A másik nyomban felelt, aztán fölemelte fegyverét. Az őrmes­ter intett, majd a maga pisztolyát lendítette előre. Lassan, kényelme­sen. Félszemét behunyta, hosszan, gondosan célzott és eldördült a fegy­ver ... MIKOR az öreg a széttörött vasvillával kifeszítette az is-, tállóajtót, már kiürült az udvar. Csak távol, a vasúti töltés fölött lá­tott embereket mozogni. Lövöldözve közeledtek, földszinti kövenveg volt valamennyin. Kétségbeesetten igye­kezett a kert felé, de egy vakond­túrásban megbotlott és végigzuhant a földön. Kezét beleméig esztette a nedves fűbe és nyögve xápászkodott fel. A töltés fölött vaskos, dübörgő gépek kapaszkodtak át. Tankok! Az első már majdnem elérte a kerteket. Az elején hatalmas vörös csillag dí­szelgett. A hajnal pírja kétszeresére nagyította. Úgy fénylett, lángolt, mint a felkelő nap az erdő gerin­cén ... BARCSON már 3-én. megkezdődik -az ünnep. Este a helyi DISZ- és úttörő-szerve­zet ad- kulitúrműscnt, 4-én pedig a zenés ébresztő után a község dolgo­zói ünnepi nagygyűlésre jönnek ösz­sze, melynek során megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Este pedig a népi együttes szórakoztat­ja a dolgozókat. FONYÓDON 3-án este a község legmagasabb pontján kigyúl a 'tábortűz, -hogy mes-sze látszó fényével köszöntse szabadságunk napját. A tábortűzinél az általános -iskola tanulói adnak műsort. 4-én a község dolgozói nagyszabású felvonulást rendeznek, zászlók, feliratos táblák hirdetik majd lelkes ünneplésüket. A dél­előtti ünnepélyen, elismerő oklevél­lel tüntetik ki a Tőzegkitermelő j Vállalat dolgozóit és az élenjáró dolgozó parasztokat. Délután sport­műsort rendeznek, este pedig utca- I bálon szórakoznak a község dolgozói. A TABI JÁRÁS I---------------------------------------­; minden községében rendeznek üinine- jpá gyűlést. I Tabon felvonul a honvédség dísz­százada is, majd -megkoszorúzzák a j szovjet hősök emlékművét. Délután a Szakszervezeti Székházban kul­túrműsor szórakoztatja a dolgozó­kat. j Darany-pusztán az Állami Gazda­ságban 3-án emlékművet lepleznek le, melyein a környező községek (Bábonymegyer, Som, ÍNTagyberónyj küldöttsége is részt vesz. A nagyberényiek hálazászlót ké­szítenek. Somban pedig emlóktáblét helyez el a párt és a tanács a fel­szabadító szovjet hősök tiszteletére. Néphadseregünk fiai így készülnek... Dübörög a gyakorlatozó díszszá- zad léptei alatt a Sztálin út. A hen- védzenekar pattogó indulókat ját­szik. A nyílegyenes sorok felett, a szuronyok hegyén meges lián a ját­szi áprilisi napsugár. A honvéd díszszázad az április 4-i felvonulásra készül. A kemény öklök erős szorí­tással fogják a fegyvereket. A jól begyakorolt, izmos katonák fegyel­mezett mozdulatai megdobogtatják a szíveket és büszke mosolyt vará­zsolnak az arra járók arcára. Büszkén ünnepeinek a Vaskombinát dolgozói A Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói április 2-án este 7 órai kez­dettel rendezik meg zártkörű ünnepélyüket. Ez alkalomból osztják ki a versenyben kiemelkedő eredményt elért dolgozóknak a sztahanovista okleveleket, jelvényeket, valamint a különböző jutalmakat. Ez alkalom­mal adja át a Megyei Szakszervezeti Eizottság titkára a Megyei Ta­nács vándcrzászlaját, melyet az üzemek közötti felszabadulási verseny­ben a Vas- és Fémipari Kombinát nyert el. 3-án dél-előtt 10 órakor a dolgozók kollektíván vonulnak fel a szovjet hősi emlékmű megkoszorú­zására. 4-én 10 órakor az üzem dolgozói részt vesznek a felvonuláson és a 10 órakor rendezendő ünnepi nagygyűlésen. Neveléstörténeti kiállítás és szoboravatás iskoláink április 4-i programjában Hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulóján, április 4-én a szabad­ságparki általános iskolában neve­léstörténeti kiállítás nyílik. A kiállí­tás előkészületei már egy -hónapja folynak. Bemutatják a közoktatásügy tízéves fejlődését Somogy megyé­ben, de a kiállítás emlékeztet a Hor- i ! !iy-rendszer silány, elhanyagolt is­koláira is. A pedagógusok Hegedűs Gyula vezetésével erőt és időt nem kímélve dolgoznak a kiállítás sikeréért. Csa- jághi László, Farkas Ágnes, Póhner Kálmán, Cselők László és Dóczi Im­re néha éjfélig a kiállítás színhelyén vannak és rendezik a beérkezett anyagokat, amit az általános és kö­zépiskolák küldtek. Igen nagy segít­séget jelentett az óvónők munkája, valamint Szabados János gimnáziu­mi tanuló szorgalma |j>. * * * A kaposvári Cseri úti általános is­kolában április 4-én du. a felsza­badulás emlékére és iskolájuk 30 éves fennállásának évfordulójára szoboravató ünnepséget rendeznek. DISZ-szervezetek és Népfrontbizottságok! Segítsétek elő a fásítási tervek teljesítését! Március 27 és április 2 között szer­te az országban megrendezték a fák hetének ünnepségeit. Megyénkben is sok új facsemetét ültettek el ezen a héten és sokan vállalták a fák és legelők gondozását is. A buzsáki fia­talok 5 ezer, a somogyváriak ugyan­csak 5 ezer facsemete elültetését vál­lalták. A mernvei népfront-bizottság az iskola előtti terület parkosítását és az utak mellékének fásítását vet­te tervbe, az utak mellé hársfacse- metéket ültetnek, s ezzel a későb­biek folyamán a méhészet fejlődé­sét is elő akarják segíteni. A dará­nyi népfront-bizottság pedig a mozi környékének parkosítására mozgósí­totta a község társadalmát. Több he­lyen, mint pl. Buzsákon, Somogyvá- moson a fiatalok a fák hete ünnep­ségen a legelők karbantartását is vállalták. A napokban beköszöntött hide­gebb, havas idő azonban akadályoz­ta a fásítás munkáját. A DISZ So­mogy megyei Bizottsága és a Haza­fias Népfront Somogy megyei Bi­zottsága ezért felhívja megyénk va­lamennyi DISZ-szervezetét és nép­front-bizottságát.. hogy folytassák to­vább is a fák hete helyes kezdemé­nyezéseit és ne legyen egyetlen köz­ség sem megyénkben, ahol ne kap­csolódnának be e nemes és hasz­nos mozgalomba. Segítsék a fásítási tervek teljesítését, vállalják a lege­lők karbantartását, szervezzenek em’ékfásításokat, kezdeményezzék ligetek, parkok, fasorok létesítését. Beszéljék meg községeikben, hogy mit tehetnek még a fásítás érdeké­ben. Szervező munkájukkái pedig segítsék elő, hogy a fásítás valóban tömegmozgalommá váljon minden községben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents