Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

Csütörtök, 1955. április 14. SOMOGYI NÉPLAP ■3 ' !■ mii |^l■lll ll|[^yílrT^íl lllTlrr^l■^■ l l l^lM■ll^■^l ...................... ■h^miimiiiiibiiimim B eleg DISZ-fiataljai kivívják a falu elismerését Pár hónappal ezelőtt még sok panasz hangzott el a belegi DISZ-fiatalok viselkedéséről, munkájáról. A község és a DISZ vezetői is egy véleményen voltak: — A mi fiataljainkkal semmit se lehet kezdeni — mond- 'ták. A DISZ-tagokat bántotta ez a megállapítás, ölt tudták, érezték, hogy többre képesek, csak jobb veze­tés, több segítség kellene, S az új vezetőség megválasztása után megválto­zott a helyzet. Szalai József személyében új, erőskezű '-vezető került a szervezet élére, aki most már, a veze- "tőség tagjaival karöltve mindent megtesz a DISZ-élet fellendítéséért. A szervezet tagjai egyénileg dolgozó 'parasztfiatalok. Április 4-e tiszteletére vállalták, hogy földjeiken befejezik a zab . és burgonya vetését, válla­lásukat teljesítették is. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákban titkárukkal az élen különösen Vackó László', Kovács János és ifi. Farkas János elvtársak tűntek ki. De nem feledkeztek el a szervezeti, élet megjaví­tásáról, erősítéséről sem. A fiatalok határozatot hoz­tak, hogy április 4-dg öt fiatalt vesznek fel a DlSZ-foe. E téren is jól dolgoztak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy márciusban kilenc fiatal kérte felvéte­lét. A tagszervezp munkában különösen Kulcsár Edi­tet és Szolicz Jánost illeti dicséret. Egyre fejlődik, tartalmasabbá lesz Belegen a DISZ-munka, egyre szebb a disz isták élete. Dolgoznak ;a fiatalok, de szórakozni is akarnak, s a lehetősége­ket maguk teremtik meg. Nemrég nagy sikerrel adták <elő a »Bor« c. népszínművet, és most nagy szorgalom­mal készülnek a DISZ kulturális seregszemléjére. Beleg fiataljai jó munkaeredményekkel akarják köszöntem a DISZ II. kongresszusát. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy április 15-ig elvégzik a cu­korrépa és egyéb szerződéses növények vetését. Ezen­kívül 10 tagú békeőrjáratot hoznak létre, amely po­litikai és szakmai segítséget ad majd a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Az a nagy lendület és elszántság, mellyel Beleg fiataljai munkához láttak, lelkesítse őket további oda­adó munkára, hogy sikereikkel kivívják az egész falu «elismerését és megbecsülését. Németh Imre, DISZ JB, Nagyatád. Oyugy község jó eredményeinek alapja: a tanács szót ért a gazdákkal E napokban szokatlanul nagy a sürgés-forgás a é'yugyi tanácsnál. A dolgozó parasztok a begyűjtési tervfelbontás végett keresik fel egymás után a be­gyűjtési megbízottat, Winterstein Edét. Tudják, hogy igen fontos dolog' ez. Saját érdekük, hogy megbeszél­jék a tanáccsal beadási kötelezettségük teljesítésének tervezését és közös egyetértéssel megegyezzenek ab­ban. Ez a- törvényesség rendje. A gazda is előre látja, mikorra mit kell beadnia, és a tanács is tudja, mit mikor kérhet a gazdától. Az alaposan elkészített terv a feltétele annak, hogy a község mindig pontosan, ha­táridőre teljesítse begyűjtési előirányzatát. így bontották fel az előzetes tervet is, melyet ma­radék nélkül teljesített a falu. Persze ehhez hozzájá­rult a tanács és a begyűjtési megbízott alapos felvi­lágosító munkája is. Horváth János tanácselnök gyak­ran beszélget a gazdákkal az állami fegyelemről. így aztán több olyan gazda, mint pl. Márton József 17 hol­das, már az első negyedévben rendezte egész éyi to­jás-, baromfi- és hízottsertésbeadását. Spardcs János 7 holdas élenjáró dolgozó paraszt az előzetes tervfel­bontásnál az első félévre ütemeztette be egész évi ba- romfibeadását. Ehhez tartja is magát Spainics gazda. Már az első negyedévben beadta baromfiból a három­negyedévi kötelezőt. Állati termékből az egész évit be­adta az első negyedben, aszerint, ahogy beütemeztette. Kletner István az előzetes tervfelbontáskor még úgy kérte, hogy a harmadik negyedévre ütemezzék a to­jásbeadását, de ő — mert módiában állt — előbb le­tette erről a gondot a háromnegyedévi baromfi- és vá­gómarhabeadással együtt. Ez is mutatja: ahol a tanács a dolgozó parasztok­kal szót ért, ott könnyebb eredményeket elérni. Egész biztos, hogy a tanácsnak és a begyűjtési megbízottnak alapos munkáját siker koronázza: Gyügy község meg­tartja jó hírnevét a begyűjtésben. Serény munka folyik a szöllősgyöröki határban A szöilősgyörüki dolgozó parasztok lelkesem munkálkodnak azon, hogy .a tavasziak magja minél1 előbb a földibe kerüljön. A tavaszi búzát már a múlt héten elvetették, a tava- •-szi árpia vetéséivel is végeznek egy­két nap múlva. Zabvetésá tervük tel­jesítéséből mindöSiSze 6 hold van vissza, a mai nappal a zabvetőmagot is földibe teszik. A mezőgazdasági munkákban 'Számyasi László, Tóth Lajos és Da- kos József dolgozó parasztok jártak az élen, alkiik a burgonya és a ku­korica kivételével mindent elvetet­tek. A szöllősgyöröki gazdiák úgy •számítanak, hr. így a napokban meg­kezdik a burgonya, vetését i,s. Külö­nösen Kiss István vb-tsg siet a bur- •gomyaveitéssel, ugyanis csatlakozott a 100 mázsás burgoinyaitermelésá moz­galomhoz és nem akar szégyenben maradni. A földet már jó előre elké­szítette, a műtrágyát is megvásárol­ta. Kiss István erősein fogadkozik, hogy még a 100 mázsát is túlteljesíti. .Az ősszel majd megtudjuk, fogadal­mát hogyan váltotta valóra. A nagyberkiek felhívásához Győré István vb-etoökhelyettes csatlakozott ■elsőnek, de vannak még többen is .a faluban, akik elhatározták, hegy ■elérik a 35 mázsás kukoricatermést holdanként. Gépállomásaink a tavaszi kampányterv április 25-ig való teijesitésóórt A Kaposvári Gépállomás felhívásá­hoz eddig a Balatonkiliti, az Iharos- herényi, a Marcali és a Nagyatádi Gépállomás dolgozói csatlakoztak, vállalva, hogy április 25-ére teljesí­tik tavaszi kampánytervüket. A legjobb eredményt áz elmúlt 10 napban Fekete Márton, a Marcali | Gépállomás traktoristája érte el, aki 110,3 noímálhoiöat szántott fel, ezzel 116 százalékra teljesítette tavaszi kampánytervét. A keddi napon a legjobb ered­ményt Kovács István iharosberémyi traktorista érte el, aki a somogycsi- csói Békebástya TSZ-ben 7,4 nor­málholdat szántott. A Tapsonyi Gép­állomás traktoristája, Gáspár Imre , — aki 6 normálholdat szántott fel — j szintén dicséretet érdemel jó munka- ■ jáért. A gépállomások agronómusai min­denütt ismertetik a nagyberki Gyózo TSZ felhívását a 35 mázsás kukori­catermés elérésére. A Balatonkiliti Gépállomás körzetében 12 tsz, a Csurgói Gépállomás körzetében 9, a Darányi, Nagybajomi Gépállomás körzetében 2—2, a Tapsonyi Gépál­lomás körzetében 6 tsz csatlakozott a 35 mázsás kukoricatermelési moz­galomhoz. Hedrehely súlyosan lemaradt a begyűjtésben Félévi beadási kötelezettségüket sertésből mindössze 10, vágómarhá­ból 7, .tejből 12, tojásból 28, barom­fiból pedig alig 20%záziai!ékra telje­sítették. A faluban több olyan gazda van, aki az idén még semmit sem adott be. Kardi József elvtárs, a községi tanács elnöke és Pcpovics Zoltán begyűjtési megbízott mindezt tétlenül nézi. Ahelyett, hogy minden erejüket a törvényesség betartására fordítanák, a felelősséget egymásra háríitgatják. Az igazság az, hogy a begyűjtésinek nincs gazdája. Vajcin mit szólnának a hedrehe- ilyiek, ha az, üzemek és gyárak dol­gozói a község lakói számára a meg­rendelt 10 vég szövet helyett csak egy véget, a negyven kasza helyett csak ötöt, a 150 pár cipő és .nyári szandál helyett csak 10 párat készí­tenének el? Érdemes lesz mindezen elgondolkozni és levonni a tanulsá­got. — A BALATONBOGLÁRI FÖLD- MÜVESSZÖVETKEZET 103 vasakét, 3 vetőgépet, több mint 200 tengeri- morzsolót, 80 permetezőberendezést és számos más mezőgazdasági kis­gépet és felszerelési tárgyat adott el a dolgozó parasztoknak. Hogyan alakítottak ki termelőszövetkezetünkben a helyes munkaszervezetet Elmondta: Ifj. Molnár József, a somogyjádi Augusztus 20 TSZ növénytermelési brigádvezetője Termelőszövetkezetünkben sokáig bandában dolgoztunk. Ennek nagy hátrányai voltak: lazította a munka­fegyelmet, ugyanis akadtak tagok, .akik 1—2 napra otthon maradtak a háztájiban dolgozni, gondolván, hogy majd a másik tag ellátja helyette is a munkát. Ez arra vezetett, hogy zárszámadáskor a .becsületes tagok jó jövedelmét látva a hanyagabbak zúgolódtak, amiért ők kevesebbet kaptak, ami sok esetiben veszekedést váltott ki, s ennek az egyéniek előtt nem jó hatása vollt. Tudtuk, hogy az erős, nagy terme­lőszövetkezetekben egészen .más for­mában dolgoznak a tagok: brigá­dokban, munkacsapatokban, a terü­letet egyénekre osztják ki, s pre­mizálnak .is. Elhatároztuk, hogy mi is áttérünk erre a módszerre. Tagja­ink egyrésze azonban kezdetben idegenkedett az új munkaszervezet bevezetésétől, többen ragaszkodtak a bundázáshoz. De ezen a tavaszon si­került megvalósítanuink az új mun­kaszervezést. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hegy Boszkovics Já­nos elvtárs visszajött közénk, szövet­kezetünk éjére állt és nevelő szóval megértette a tagakkal, .hogy mennyi­vel előnyösebb, könnyebb az új munkaszervezeti formában dolgozni. Tsz-üníknek jelenleg 46 'tagja van, 330 hold földön gazdálkodunk. Föld­jeink taigosftott táblákban vannak. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy mezőgazdasági nagyüzemhez méltóan műveljük meg földjeinket. Tagjainkat két brigádba osztottuk be. A növénytermelési ,brigádban 2 munkacsapat van. Az egyikben van­nak a foga/tosok, a másikban az asz- szonyck'és a családtagok. Ez a mun­kaszervezet növeli a tagok felelős­ségérzetét. Nem is marad el a mun­kából egyetlen .tagunk sem, minden­ki résztvesz a közös munkában. En­nek eredménye, .hegy az összes ta­vaszi kalászost időben elvetettük, az őszi vetéseket fejtrágyáztuk, a cu­kor-, takarmányrépa, cukorborsó, mák és napraforgó vetésével is vé­geztünk. A héten megkezdjük a bur­gonya és a kukorica vetését, is. Hogy tagjaink milyen becsületesen vesz­nek részt a munkában, arra példa, hogy Fekete Sándornak az idén ed­dig 180, id. Molnár Józsefnek pedig 195 munkaegységet írtak a javára. Másfél héten belül megkezdjük a cukorborsó és a cukorrépa sarabolá- sát. A tsz tagjai azt vállalták, hogy május elsejére végeznek e munká­val. A növényápolási munkákat már egyénileg végzik tagjaink; kiosztottuk a területet, egy-egy tagnak körülbelül 3,5 hold kapálás jut. Az 1 hold paradicsom és fél hold paprika ápolását közösen végezzük. A kiosztott terület akkora, hogy mindenki becsületesen meg tudja művelni.. Bevezettük a pre­mizálásit, ezáltal, a tagoknak még na­gyobb érdekük, hegy területük rend­ben legyen, A gépállomás is segít a növény­ápolásban. Az . aratás .nagyrészét géppel végezzük: kombájnnal, arató- kévekötő géppel, hogy minél gyor­sabban, szemveszteség nélkül kerül­jön a csűrbe a .termés. Az állattenyésztési brigádnak öt tagja van. A 23 szarvasmarhát Bukó- vics István gondozza igen lelkiisme­retesen. A 180 sertést Cs«bán Emma és Toldi Bertalanná gondozza. A 150 baromfit Varga Józsefre bíztuk. Az állattenyésztési dolgozóknak: ál fej­lett módszerek alkalmazásénál sokat seglít Boszkovics elvtárs. A tsz jövő­beli teheneit, a fiatal hasas üszőket már úgy etetjük, hogy foőtejelőkké válhassanak. Van két üzemágunk is: ©gy fű- irészgaitter és egy daráló, ezek is szép jövedelmet hoznak. Ősszel, tél elején, tél végén, amikor a mezőn nincs munka, építkezünk. Most fejezzük be a sertésfiaztaitó építését. A dará­lónak ás új helyiséget építünk. így dolgozunk mi, így gyarapszik évről évre közös gazdaságunk, nő jövedelmünk. Az új munkaszerve­zet kialakításéval elérjük, hogy tag­jaink a gépek és a nagyüzemi mód­szerek segítségével könnyebben na­gyobb jövedelemhez jutnak és to­vább erősödik szövetkezetünk. Majakovszkij neve örökké ragyogni fog a szabadság vezérzászlaján ajakovszkij szovjet korszakunk legjobb, legtehetségesebb költője volt és az is marad • — mondotta Sztálin elvtárs, meghatározva Majakovszkijnak a szovjet iro­dalom fejlődésében elfoglalt helyét. Róla emlé­kezünk meg most, tragikus halálának 25. év­fordulóján. Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij a grúzdai Bagdagyi nevű városkában született 1893. július 19-én. Apja erdész volt, s a kis Vla­gyimir sókat járt vele a hegyekben. Korán meg­ismerte tehát a természet csodálatos szépsé­geit, a városban pedig a civilizáció csodái, új gyárak, gépek tettek rá nagy hatást. Apja azon­ban hamar meghal: anyjával együtt Moszkvá­ba költöznek s megkezdik nyomorgó életüket. A geteget olvas: Hegel dialektikáját is elolvassa és az Anti-Dühringen is keresztül rágja magát. Ismeri Byron, Shakespeare, Tolsztoj, Verne Gyu­lát, s 1908-ban már a bolsevik párt tagja. Többször büntetik, sokáig rendőri felügyelet alatt áll. Közben festőnövemdék lesz és megismerkedik a futurizmussal, mely felé hajlik. Ekkor már irodalommal is foglalkozik. Első költeményei a »Pofon a •közízlésnek« című 1913-ban kiadott kötetben jelentek meg nyomtatás­iban. Ezek a versek Majakovszkijt mint futurista költőt mutatják be. Majakovszkij az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít, közben teljesen szakít a futurizmussal, mert észreveszi ennek reakciós voltát. A továbbiakban a város költőjének mutatkozik be: költészete a sokarcú, modern város képét tükrözi. Megrajzolja a kapitalista város lé- lektelenségét is, s ennek okát a pénzben, a kapitalizmusban látja, és harcot követel a pénz urai ellen. Első legjelentősebb műve a »Nadrágban járó felhő« c. tetraptyehon (4 részből álló elbeszélő költemény), melyben mindent megtagad, mely a kapitalizmusra jellemző. Majakovszkij költői pályájának legelejétől kezdve vonzódik a hősi művészethez, ahhoz, .amely cselekvőleg vesz részt a társadalom életének alakításában. Maga körül viszont egészen mást látott: amíg a nép a vé­rét ontotta a háborúban, a burzsoák otthon dőzsöltek, mincjenből igye­keztek pénzt csinálni. Ebből az élményből születnek meg szatírái, me­lyek éles hangon a cárizmus hivatalnokait, a bürokratizmust gúnyolják ki. Ezeket a szatirikus költeményeket »himnusz« névvel nevezi, hogy még élesebb legyen az ellentét. Az 1917-es forradalom nagy hatással van Majakovszkijra is. »Forra­dalom« című költői krónikájában üdvözli a népet, amely saját sorsának irányítója lett: »Amíg a fegyvert markolod erősen, addig új akaratunk lesz az úr«. »A mi indulónk« című versében pedig a tömegeket forradalmi állásfoglalásra szólítja fel a régi világ ellen. »Induló balra« című versé­ben forradalmi optimizmusra nevel, s az ellenség feletti győzelmet hir­deti: »Csak öntsön köréd acélból lávát a gyülevész, bérelt harci banda — Az oroszt nem gyűri le az ántánt. Balra! Balra! Balra!« Majakovszkij megfogalmazza a művészet feladatát a forradalomban. Legyen a népé, a nép vezetője és szolgája. (»Napi parancsok a művészet hadseregéhez«). / 919-ben belép a Rosztába (Orosz Távirati Ügynökség), s itt az úgynevezett »Roszta«-ablakokat írja. (Kartonból kivágott sab­lonokkal plakátokat sokszorosítottak kézzel, s ehhez verset és prózai szöveget Majakovszkij írt.) Ezekben az írásokban lelkesíti az in­tervenciósok ellen küzdő hős Vörös Hadsereget, elrettenti .az ellenséget és helytállásra serkenti -az itthoniakat. Pl.: »Te nem püfölöd a fronton a bárót? , Lövészároknak nem esz mocska? Teljesítsd itthon, mit a haza rád ró, rohanj a kommunista szombatokra!« »150 millió« című versében pedig a Nagy Októberi Szocialista For­radalom harcait dicsőíti, szembeállítja egymással a szocializmust és a ka­pitalizmust. (Iván és Wüscn személye.) A békés építőmunka korszakában dicsőíti a munka hőseit (»A kuz- nyecksztrojról és kuznyecki emberekről«), gyilkos szatírában gúnyolja ki a nyárspolgárokat, a köpönyegíorgai ókat (»A söpredékről«) és a bürok­rata kommunistákat (»önagyonülésezők«). 1922—2£f között sokat jár külföldön, megismeri a nyugati társadalmi viszonyokat s ezeket egész sereg újabb költeményben rögzíti le. (Pl. »Á párizsi nő«, »Hat apáca«, »Brooklyn-híd« stb.) Lenin mindig nagyra értékelte Majakovszkij munkásságát, sokszor védelmébe vette a támadókkal szemben. Lenin iránt Majakovszkij is nagy-nagy tisztelettel viseltetett, s »Vlagyimir Iljics Lenin« című .nagy­szabású versében emlékezik meg róla halála után: »A párt és Lenin ikertestvérpár, — Történelem anyánknak melyik drágább rang szerint? Azt mondjuk mi — Lenin, és úgy értjük — a párt. Azt mondjuk mi — a párt, és értjük — Lenint«. 1926»ban uj szakasz kezdődik a Szovjetunió életében: a szocializmus felépítésének szakasza, s Majakovszkij hűen követi a fejlődést. Ebben az időben a Komszomolszkája Pravda újságírója és sokat jár vidékre, elő­adásokat tartani. Költeményeiben megszabja a költészet feladatát: » ... Felemelni és vezetni és magunkkal ragadni, kiknek szeme gyenge«. »Csuda jó« című költeménye a forradalom hősi harcairól, a szovjet hazafiságról szól, amelyben dicsőíti a szocialista hazát. Majakovszkij pályája egyre magasabban szárnyal, s pihenést nem is­merve dolgozik. Az irodalmi szervekbe beférkőzött trockisták nem nézik ezt jó szemmel: állandóan rágalmazzák, támadják, bohémséggel vádolják, s azzal, hogy nem értik meg a dolgozó tömegek az ő verseit. Közben torokbaja is egyre rosszabbodott, és túlzottan ideges kiegyensúlyozatlan­sága katasztrófához vezetett. 1930. április 14-én, ma 25 éve agyonlőtte magát. enne a világirodalom egy legeredetibb költője veszett el, aki tar- /) talomban és formában is újat alkotott. Művei külföldön is nagy silrert arattak. Majakovszkij a költészetben az volt, ami Gorkij a prózában: a szocialista realizmus megteremtője. Neve örökre fenn­ragyog a haladó kultúra vezérzászlaján. Várkonyi Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents