Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

2 SOMOGYI NÉPLÁP Csütörtök, 1956. április 28. Az új szovjet jegyzék bécsi visszhangja Bées (ADN). Bécsi politikai körök megelégedéssel fogadták a legújabb szovjet jegyzéket, amelyben a szov­jet kormány hajlandónak nyilatlko- zik a külügyminiszteri konferencia rám is megmutatkozott és a szovjet kormány tovább akar haladni az osztrák áiliamszerződés megkötésé­nek útján. A parlament szerdai ülésén kor­előkészítésére tartandó nagyköveti, ’ mánynyilatkozatot olvasnak fel az konferencia megtartására. Osztrák J osztrák kérdésben elért legutóbbi fej- kormánykörök szerint az új szovjet jegyzékben a szovjet kormánynak ugyanaz a készsége nyilvánul meg, amely Q moszkvai tanácskozások sü­teményekről. A kormánynyilatkozat megvitatásét a parlamentben csü­törtökön tartják. A Szíriái Kommunista Párt felhívása Beirut (TASZSZ). Maliki ezredes meggyilkolásával kapcsolatban a Szí­riái Kommunista Párt felhívással fordult a néphez. Az imperializmus gaz ügynökei — hangzik a felhívás — meggyilkolták Maliki ezredest, Szíria nemzeti ' hő­sét, aki bátran harcolt a diktatórikus rendszer bevezetése ellen. Maliki ez­redest azért gyilkolták meg, mert el­szántan leleplezte az imperialista katonai egyezményeket és állást fog­lalt az ellen, hogy Szíria csatlakoz­zék a török—iraki szövetséghez. Ez­zel a bűncselekménnyel a szíriai hadsereg sorainak egységét próbál­ták megingatni, gyengíteni akarták a hadsereg szellemét és rendzavará­sokat igyekeztek előidézni az ország­ban. Az imperialisták azonban semmi­féle terrorral vagy gyilkossággal nem kényszeríthetik Szíriát arra, hogy csatlakozzék katonai egyezmé­nyekhez. A szíriai hadsereg még szo­rosabbra tömöríti sorait az egész szíriai nép köré és erélyesen síkra- száll az imperialista egyezmények, de különösen a török—iraki szövet­ség ellen. A nyugatnémet lakosság elfordul Adenauertől Berlin (MTI). A nyugatnémet sajtó élénkem kommentálja az ailsószász- országi tartománygyűlési választások eredményét, s emnek legjellegzete­sebb mozzanatát, Adenauer Keresz­ténydemokrata Uniójának súlyos vá­lasztási vereségét. A Karüsruhében megjelenő Ra- dísche Allgemeine Zeitung megálla­pítja: «-Az alsószászorszógi választá­sok utón miniden józanul gondolkodó ember világosan látja, hogy a 'bonni parlament jelenlegi összetétele nem tükrözi a lakosság felfogását és aka­ratát.« A Basler National Zeitung című svájci lap véleménye szerint »Aden­auer Kereszténydemokrata Uniója az 1953. és 1955. évi választási, eredmé­nyek (között mutatkozó különbséget joggal tekintheti a lakosság lesújtó bírálatának.« Adenauer megakadályozta a bonni parlament külpolitikai vitáját Berlin (MTI). A 'bonni parlament állandó bizottsága Adenauer utasítá­sára elvetette a Német Szociáldemok­rata Párt képviselői csoportjának kedden előtérj eszttetü indítványát,! hogy a szövetségi gyűlés a jövő hé­ten folytasson vitát a külpolitika időszerű kérdéseiről. Bolgár penicillinszállítmány Kína számára A bolgár penicillingyár dolgozói elküldték az első hazai gyártmányú penicillint a Kínai Népköztársaság számára. Az első küldemény 500 000 üvegcse penicillint tartalmaz, ame­lyet két vagonban szállítottak el a kínai dolgozók számára. ■■■■■■«■■■■■■■■••■■■■■■■■■a' FEGYVEREK BEMUTATÓJA írta: D. Umanszkij A vásárlók jobb ellátásáért, a kereskedelmi költségek csökkentéséért Megyei kereskedelmi tanácskozás Kaposváron Kedden reggel megyénk hatezer kereskedelmi dolgozójának képvi­seletében mintegy 170 kereskedelmi vezető és legjobb dolgozó gyűlt ösz- sze Kaposvárott, a Megyei Szakszervezetek székházának kultúrtermé­ben, hogy a pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata szel­lemében, az országos belkereskedelmi tanácskozás útmutatásai alapján megbeszéljék megyénk kereskedelmének helyzetét s meghatározzák a szocialista kereskedelem előtt álló legfontosabb feladatokat. A megyei kereskedelmi tanácskozás >elnökségében helyet foglalt Mándi Péter, a Belkereskedelmi Minisztérium csoportfőnöke, Kovács Sándor, a SZÖVOSZ felvásárlási igazgatóságának vezetője, Hornyák Mi­hály, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese, Garami Béla, a Megyei Pártbizottság munkatársa, Hajdú István, a Megyei Tanács Kereskedel­mi Osztályának vezetője, Brachna János, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, Tóth Lajos, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség helyettes veze­tője, Rajta Mihály, a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Péter József, a KPDSZ területi elnöke, Vörös Emília kitüntetett bolt­vezető és több kitüntetett dolgozó. Hajdú István elvtárs beszámolója Münchenben, Bajorország fővá­rosában nemrég igen érdekes ese­mény játszódott le. A warni kaszárnya elé csillogó limousinok hosszú sora gördült. Az autókból egymásután szálltak ki a bajor kormány miniszterei, élü­kön a miniszterelnökkel, továbbá a bajor tartományi gyűlés és ta­nács elnökei, egyszóval csupa ma­gasállású személyiség. A magas személyiségek ünnepélyes arcot vágtak, ami egyébként jövetelük célját tekintve, teljesen érthető volt. ők ugyanis egy még magasabb (pontosabban szólva, magasan fe­lettük álló) személyiség hívására érkeztek. Maga Watson tábornok, az Egyesült Államok délnémetor­szági megszálló csapatainak pa­rancsnoka hívta meg őket. Az amerikai tábornok tárt ka­rokkal várta a küldöttséget és fényűző fogadást adott tiszteletük­re. — Uraim! — fordult neves ven­dégeihez. — Volt szerencsém meg­hívni önöket egyik kaszárnyánkba, amelyet önök vendégszeretően rendelkezésünkre bocsátottak ... — Egészen a század végéig! — vakkantott bele valamelyik mi­niszter. — Akár hosszabb időre is! — készségeskedett a másik. — Mint tudjuk, a szövetségi kancellár úr hajlandó... — De kérem, igazán...! — sza­kította félbe vendégeit Watson tábornok, íbiszen a bonni poli­tikusok engedékenysége felől amúgy sem voltak kétségei. — Nem tegnap ismerkedtünk meg és napról napra közelebb kerülünk egymáshoz. Hogy azonban még szorosabbra fűzhessük kapcsola­tainkat, önöknek pontosabban kellene tudniuk, milyen fegyvere­ket óhajtunk számításba venni tisztán védelmi céljaink érdeké­ben. Ezzel a tábornok a bemutató térre invitálta vendégeit. Ott azután — mint a hamburgi Der Spiegel leírja — bemutattak nekik egy ártatlan atomágyúcs- kát. Hogy még kellemesebb be­nyomást tegyen, Watson tábornok parancsára a bemutató a fúvósze­nekar érzelmes keringőjenek hangjai mellett történt. Az emelvényen elhelyezkedett vendégeket valósággal elbűvölte ez a zenés látványosság és — a Süddeutsche Zeitung szavai sze­rint — »elismerően bólogattak». — Uraim — fordult ismét ven­dégeihez Watson tábornok — az ágyú nem sül el magától. Irányí­tani is kell. Célozni is kell vele. Mi a megfelelő oktatási eszközök segítségével már most a megfelelő szellemben neveljük fiainlcat, hogy majdan hozzáértéssel kezelhessék. Kérem, uraim, fáradjanak be a kaszárnya könyvtárába, ott is vár­ja önöket valami látnivaló. A tábornok végigvezette vendé­geit egy sor asztal előtt, amelye­ken különböző gyilkosok és hul­lák képeivel díszített óceánontúdi kiadványok tarkállottak. Az egyik miniszter egyszer csak megpillan­tott valamit és megtorpant. — Ön talán már talált valami érdekeset? — érdeklődött a tábor­nok. — Igen, bizonyos mértékben ... — felelt némileg zavartan a bel­ügyminiszter. — Hiszen ez itt Au­gust Kubiczek könyve: »Ifjúkori barátom, Hitler Adolf-». Ez... bá­torkodom megjegyezni... meg kell mondanom ... kissé szubjektiven tárgyalja a megboldogult alakját... A szerző ugyanis fanatikusan ra­jongott a Führerért. — Akárhogy is van, ez a könyv legjobb oktatási segédeszközeink közé tartozik — állapította meg a tábornok. — Szeretném, ha fiaink betűről-betűre elolvasnák, mert edzi az elméjüket és konkrét fel­adatokat állít eléjük. Egyébként felvettünk nevelőeszközeink sorá­ba még egy könyvet, amely a ma­ga nemében klasszikus alkotás. Látja itt ezt a pecsétet? »A nem­zeti szocialista irodalom védelmé­re alakult bizottság áltál ajánlott m ű»... Es a tábornok áhitc.tosan simo­gatta meg a könyvet, amelynek címlapján ez állt: Adolf Hitler MEIN KAMPF Ezen a napon a házigazda és vendégei még közelebb kerültek egymáshoz. : ben ki tudta elégíteni a dolgozók lg nyét, mint az elmúlt években bár­mikor. Vendéglátóiparunk helyzete Nem áll ez minden esetben a ven­déglátóiparra, amely még ma is igen elmaradott megyénkben. A felsza­badulás előtt Kaposvárott 40 veav déglátóipari e^ség veit, jelente még 20 sincs, Ennek oka az, hegy különböző szervek használják a volt vemdégáátóipari helyiségeket, melye­ket a nagymérvű épülethiány . miatt még ma sem tudunk visszaadni a vendéglátóiparnak. A vendéglátóipari vállalatok közüli a Ballatonvidéfci Üdülő vendéglátó V. különösen fon­tos feladatot iát el a nyári üdülte­tés zavartalan lébonyolításában. Okulva az előző évek tapasztalatai­ból, az idei alkalmazottak szerződ­tetéséről már megfelelő időben gon­doskodott, s ez már 'biztosíték a jobb munkára. Ezután vizsgáljuk meg, hogy álta­lában megyénk vendéglátóipara ho­gyan tölti be helyét szocialista keres­kedelmünkben. Sajnos, meg kell ál­lapítani, hogy bár fejlődött vendég­látóiparunk, sem állami, sem szövet­kezeti vonalon nem üti meg azt a joggal megkövetelnek. Különösen falusi italboltjaink elmaradottak, piszko­sak, korszerűtlenek. Beszélnünk kell a vendóglótóipari dolgozókról is, akiknek munkájában sok a hiányos­ság. A karäeti szövetkezet italbolt­jában annyira felhígították a pálin­kát, hogy a szeszfekoló nem is mér­te, s erre az italbolt vezetője meg­jegyezte, hogy »azért annyi vizet mégsem tettem beje.« Csökkenteni kell a kereskedelmi költségeket Hornyák Mihály elnöki megnyitója után Hajdú István, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője tartott beszámolót, aki megyénk szo­cialista kereskedelmének kialakulá­sával, tízéves fejlődésével foglalko­zott és megállapította, hogy a nagy- és kiskereskedelem fokozatos át­szervezésével a nagykereskedelem teljes egészében,. a kiskereskedelem­nek pedig 99 százaléka állami vagy szövetkezeti tulajdoniban van. Ma megyénkben 609 állami kis­kereskedelmi bolt, 849 földművesszö­vetkezeti bolt áll a vásárlók rendel­kezésére. Mostani bolthálózatunk mai állapotában nem teljesen kielégítő. Egyes területeken a bolthálózat rit­ka, másutt túlzsúfolt. Vidéki boltháló­zatunk legnagyobb hibája az, hogy a 'boltok nincsenek kellőképpen szako­sítva. A földművesszövetkezet és a. népbeut egységei túlinycmórészt ve­gyes jellegűek. Az állami és szövet­kezeti bolthálózat kiegészítéséképpen 165 magánkereskedőnek is adtunk iparengedélyt, s nagyrészük jól ellát­ja feladatát, azonban akadnak közöt­tük olyanok is, akik nyerészkedési vágyból, meg nem engedhető módon illetéktelen haszonhoz akarnak jut­ni. Ez év első negyedében az Állami Kereskedelmi Felügyelőség öt eset­ben feljelentést tett szabálysértő ma- mértéket, melyet dolgozóink gánkereskedők elfen, akiket — tettük súlyosságáira való tekintettel a bí­róság szabadságvesztésre, áruelkob­zásra, valamint iparengedélyelvo- násra ítélt. Az áruforgalom növekedése I Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését világosan le lehet mér­ni áruforgalmunk jelentős növekedé­sén. Az 1954. évi forgalom az e'őző évihez viszonyítva 18 százalékkal, ezen belül az iparcikkek, a tartó- safob használati tárgyak forgalma többet emelkedett, mint az élelmi­szeré. 1953-iban az összes kiskeres­kedelmi forgalom élelmiszerrészese- dése 42 százalék volt, 1954-ben ez a viszonyszám 34 százalékra csökkent. Az iparcikkek forgalmánál ez a vi­szony fordított. 1955. első negyedében a ruházati cikkek 15 százalékkal, a vegyes­iparcikkeké pedig 23 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A vásárlóerő ilyen eltolódása a leg­jobban bizonyítja az életszínvonal emelkedését. A ruházati főárucsopcmtban elért forgalom az életszínvonal kedvező alakulása folytán szintén emelkedett. Kedvezően befolyásolta ezt az igé­nyek növekedése. Ma már falun is megnövekedtek az igények, és a la­kosság keresi a jobb minőségű, árut a ruházati vonalon is. 8—10 évvel ezelőtt faliun' jobbára csak az olcsóbb •ruhaineműeket lehetett eladni, s ma már a legjobb textilneműek és egyéb iparcikkek a legkeresettebbek a fa­lun is. De javulás van a kereskede­lem többi területén ás. Például igen helyes kezdeményezés volt — s hozzátehetjük, igen eredményes is hogy a fölidművesszövetkezetek vasáruheteket tartottak, s ezzel fél- moillió forint értékű kisgép és szer­áru került a dolgozó parasztság tu­lajdonába. Tüzelőellátásunk lényegesen javult ez évben, melyhez hozzájárult ál­lami és szövetkezeti telepeink sza­bad tűzifa felvásárlása. A földműves- szövetkezeti telepek 310 vagon tűzi­fát ■ vásároltak fel. Az életszínvonal a búlcráiruk for­galmában is kifejezésire jut. Az álla­mi és szövetkezeti bútorüzletek az első negyedévben a tavalyi forga­lomnak háromszorosát érték él, s még így sem tudták teljes egészében •kielégíteni az igényeket. Ugyancsak a dolgozók kulturális igényeinek emelkedését igazolja, hegy kozmeti­kai cikkeikből 20 százalékkal többet adtunk el, mint a tavalyi év hasonló •időszakában. Megállapítható tehát, hogy állami és szövetkezeti 'keres­kedelmünk sokkal nagyobb mérték­keditek. A Kaposvári K iskemeskedeü.- mi V. legmagasabb leltárhiánya egy boltnál 1952-ben 3 ezer forint, 1953- ban 5 ezer, 1954Jben 16 ezer forin­tot tett ki. Ezer forintnál magasabb leltárhiány 1953-ban 9 leltár közül egy esetben, 1954-ben 8 leltár közül négy esetben, tehát a leltárok 50 szá­zalékánál fordult elő. A társadalmi tulajdon megvédése minden dolgozó elsőrendű kötelessége A vagyonvédelem hibáira élesen rávilágít, hogy kiskereskedelmi vál­lalatainknál 1954-foen felvett 754 tel­tárból 145 zárult hiánnyal Ez arra mutat, hogy a bolti árukezelés terü­letén súlyos hibák vannak, dolgo­zóink még mindig nem érzik magu­kénak a nép vagyonát és nem for­dítanak kellő gondot annak megőr­zésére. S hogy a 'hiányokat eltüntes­sék, igen gyakori az árdrágítás, súly­csonkítás. 1955. első negyedében a vizsgált 239 egység közül 40 esetiben kellett árdrágítás miatt pénzbírságot, kiszabni. Az elienőrzőszervek, nem utolsó sorban a társadalmi ellenőrök feladata ezeknek a magukról megfe­ledkezett, a fogyasztóikat megkárosí­tó árdrágítók leleplezése. A továbbiakban a társadalmi tu­lajdon megvédéséről szólt Hajdú elv- társ.. Ez szorosan összefügg a már előibb említett lel t á r'n iá nn yan. A szo­cialista tulajdon megvédése minden dolgozó elsőrendű kötelessége, mert ez jelentős forrása a dolgozók anya­gi és kulturális jóléte emelésének. Hajdú elvtárs a balatonpartot el­látó két vállalat jövedelmezőségével is foglalkozott, majd áttért a keres­kedő utánpótlás kérdésére. Elmondta, hogy jelenleg 85 kereskedelmi tanuló van a megyében. Ez kevés és meg­közelítően sem elégíti ki a keres­kedelmi szaikkáderek iránt mutatko­zó igényt. Utána a kereskedelem pártiirányításáról szólt a követke­zőkben: Szocialista kereskedelmünk életé­iben mindig jobban érvényesül és kell hegy , érvényesüljön pártunk vezető szerepe. Az elmúlt évben kiskereskedelmi vállalatainknál önálló pártszerveze­tek alakultak. A III. pórtkongresz- szus határozata szerint a kereskedel­mi pártszervezeteknek joguk van a gazdasági vezetők beszámoltatására az elvégzett munkáról. Éljenek párt­szervezeteink ezzel a joggal, vállala­taink gazdasági vezetői pedig ne te­hernek erezzék ezt, hanem használ­ják fel a beszámoló megbeszéléseket a hibák feltárására és az alapszervi Hajdú elvtárs beszámolója máso-1 vezetőkkel karöltve, fcfcozzák a vál- dik részeben a vállalatok gazdasá- J lalat gazdasági eredményeit, Párt- gos működésével foglalkozott. Költ-1 szervezeteink kísérjék figyelemmel iségszint-csökkemtést az elmúlt évben vállalatuk és a dolgozók munkáját, egyedül nagykereskedelmi vállalata­ink érteit el, a kiskereskedelmi vál­lalatok 'költségszintje emelkedett. Míg 1953-iban 4,64 százalék volt me­gyénkben a kiskereskedelem költség- szintje, addig ez 1954-ben 4,93 száza­lékra emelkedett. A vemdéglátóapari vállalatoknál az előző évi 14,48-ról 19,10 százalékra emelkedett. A válla­latok gazdasági vezetőinek meg kell vizsgálniuk azoknak a tényezőknek alakulását, fel kell kutatniuk azokat az okokat, amelyek a költségszint emelkedését előidézték. Fontos, hegy necsak a számviteli szakemberek foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, ha­nem a vállalatok igazgatói és keres­kedelmi vezetői is, mert csak a kö­zös munka eredményezhet javulást. Hajdú elvtárs a továbbiakban az egyes kereskedelmi vállalatok, 'bál­itok költséígszinitjenek alajkulásátl vizsgálta, majd így folytatta. A rentabilitás első feltétele az áruforgalmi terv teljesítése. E téren még sok a tennivaló, hiszen a legjobban dolgozó vállalatok 'bojt­jainak tervteljesítése is igen eltérő. Egyes boltok negyedévről negyedévre rendszeresen 10—15 százalékkal túl­teljesítik tervüket, ugyanakkor szá­mos másik bolt 20—25 százalékkal elmarad tervének telj esi tésétőűL Ezt befolyásolja a mechanikus tervbontás. Nem vizsgáljuk meg eléggé az egyes boltok adottságait. Itt vigyázni kell, hogy a tervek fe­szítettek Hegyenek, de olyan terve­ket adni, amiket teljesíteni. lehetet­len, szintén hiba, mert ez a dolgo­zók munkaikedvét károsan befolyá­solhatja. Kereskedelmi vállalataink a for­galmi költséggel — egy-kéit kivétel­től eltekintve — helyesen gazdálkod­nak és a jelentős veszíeségtételék az ú. n kereskedelmi veszteségeknél je­lentkeznek. Ezek között a legna­gyobb a leltárhiány. Vállalataink­nál a leltárhiányok évről évre emel­a párttagok járjanak élen a munká­iban, hegy a párt Központi Vezető­ségének márciusi határozatát, a dol­gozók életszínvonalának emelését, az önköltség állandó csökkentését való­ra válthassuk. Emelni kell a kereskedelmi munka színvonalát Hajdú elvtárs mégegyszer felhív­ta a kereskedelmi dolgozók figyelmét a vevőkkel váló udvarias bánás­módra, s mint mondta, ez is egyik előfeltétele a még jobb, még ered­ményesebb munkának. Befejezésiül 'az eddig elmondotta­kat, a feladatokat a következőkben szabta meg: A városi és falusi áruforgalommal kapcsolatban . a megnövekedett igé­nyeknek megfelelően teljesíteni az áruforgalmat, nagy gondot kell for­dítani a minőségi és választéki ará­nyok helyes betartására. A meglévő állami és szövetkezeti bolthálózatot tovább kell fejleszteni, tökéletesíteni a meglévő technikai berendezéséket. A szövetkezeti kereskedelem és a földművesszövetkezetek tömegszerve- zeti munkáján keresztül fokozni kell a dolgozó parasztság kollektiv gaz­daságiba tömörülését és a szabadfel- vásórlás fokozásával a szabadpiac ár­szintjének kialakulására kedvező be­folyást kell gyakorolni. A gazdaságosság területén a kö­vetkező alapvető feladatokat szabta meg: A forgalmi költségek szintjét az elmúlt évhez viszonyítva legalább 5 százalékkal csökkenteni kell. A rendkívüli veszteségeket (leltárhiány, minőségi romlás) legalább 15 száza­lékkal kell csökkenteni. A jövedel­mezőségi terveket a kiskereskede­lemben és a vendéglátóiparban egy­aránt 6 százalékkal túl kell teljesí­teni. Meg kell szilárdítani a népgaz­dasági vagyon védelmét és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést. (A tanácskozáson elhangzott hozzá­szólásokat lapunk holnapi számában közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents