Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-25 / 71. szám
Éljen április 4 — hazánk felszabadulásának 10. évfordulója A tanácsok mellett működő állandóbizottságok munkájából j KAPOSVÁRI VÁROSI TANÁCS A pénzügyi állandó-bizottság elfogadta a nyíregyháziak versenyfelhívását. A Városi Tanács pénzügyi állandó-bizottságának '.március havi ülése arról tanácskozott, mit kell tenniük ahhoz, hogy Kaposvár város adófizetői pontosan eleget tegyenek kötelezettségüknek. Elhatározták, hogy fokozzák a népnevelőmunkát, de ott, ahol szükséges, •a törvény szigorával lépnek fel. A bizottság elfogadta a nyíregyháziak versenyfelhívását az első negyedévi adóbevételi terv 105 százalékos teljesítésére, azzal megtoldva, hogy április 4-ig 108 százalékra teljesítik. A pénzügyi állandó-bizottság megalakította a takarékossági szakbizottságot és a város részt vesz az országos készpénztakarékossági versenyben. MEGYEI TANÁCS Az egészségügyi és szociálpolitókai állandó-ibizcttság az 1955. évi beruházási terveket vitatta meg. A Megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó-bizottsága a napokban tartotta rendes ülését. Az elmúlt időszak munkáját ismertető beszámoló után az állandó-bizottság résztvevői megvitatták a megyei egészségügyi osztály 1954. évi beruházásának ismertetését és javaslatokat tettek az 1955. évi beruházások végrehajtására. Majd a gondozásügyi albizottság beszámolója hangzott el a szociálpolitikai munkáról és feladatokról.. Számos felszólaló olyan javaslatot tett, amely még jobban elősegíti a megye dolgozóinak egészségügyi és szociálpolitikai ellátását. ASSZONYOKNAK r <5 e s a n y a, Már vetni kellene a cukorrépát, de még a szerződési tervet sem teljesítettük Nélkülözhetetlen fogyasztási cikk a cukor. Azt természetesnek vesszük, hogy legyen a boltban, hogy ételeinket ízesíthessük, vagy gyermekeinknek cukorkát tudjunk vásárolni. Egyes községekben azonban minderre nem gond rínak, mert a tervezett mennyiségű cukorrépát még nem szerződték le a dolgozó parasztok. Megyénk egy járása kivételével sehol sem teljesítették a szerződési tervet. Pedig már vetni kellene a cukorrépát, nincs idő a várakozásra. A cu- korrénatermelés kifizetődő, fontos fogyasztási cikk, minden dolgozó paraszt érdeke, hogy földterületéhez mérten szerződjön cukorrépatermelésre. Községi tanácsaink is fordítsanak nagyobb gondot erre a munkára. A cukorrépaszerződtetés állása megyénkben: Járás: Százalék: 1. siófoki 102,5 2. falú 94,1 3. barcsi 93,7 4. nagyatádi 91 5. marcali 90,8 6. fomyódi 89 7. csurgói 87,2 8. kaposvári 80,5 Azt szeretnénk, ha a barcsi járás vezetői nevét is az elsők között olvasnánk Zanati József vb-elnök elvtárs Bolháról levelet írt szerkesztőségünknek: »Nagyon szégyenkezünk amiatt, hogy járásunk vezetőinek nevét az utolsó helyen olvassuk. Bolhó község ugyan teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét, március 19-én már 102 százalék volt, s ezt olyan példamutató dolgozó parasztoknak köszönhettük, mint Spolár Mihály, Szegény Imre, Szigecsán József, Vidák Márton, Gadánecz László. De voltak és vannak nálunk is olyanok, akik azt várják, hogy a tanács a törvény szigorával lépjen fel velük szemben. Ilyenek: Sigecsán Sándor, Gadánecz Imre, Berkics György VH., Jáger Tamás, Kolics Tamás, akiknek pedig éppen olyan lehetőségük van kötelezettségük teljesítésére, mint az élenjáró gazdáknak« — írja levelében Zanati elv- társ. S a levél arról is tanúskodik, hogy Bolhán jó a kapcsolat a községi tanács dolgozói és a területi pártszervezet között. »Ahhoz, hogy községünkben az adóbegyűjtési tervet 102 százalékra, hogy tojásból 190, tejből 90, baromfiból 207, hízottsertésből 71, vágómarhából 133 százalékra teljesítettük a begyűjtési tervet, sok segítséget adott a községi pártszervezet. És dicséretet érdemel Kertész János vb-titkár is, aki fáradságot nem ismerve dolgozott a terv teljesítéséért. Eredményeinkkel azonban nem vagyunk megelégedve — írja a továbbiakban. — Különösen az bánt bennünket, hogy járásunk a szégyen- teljes utolsó helyen van. A járás vezetői neve után ott érezzük a mienket is. Ezért a Somogyi Néplapon keresztül kérjük a barcsi járás községi pártszervezeteit, tanácsait, fogjanak hozzá keményebben a munkához, s érjük el, hogy a barcsi járás végre elhagyja a szégyenteljes utolsó helyet és a járás vezető elvtársainak nevét az elsők között olvashassuk-«. '< ki napi munkád után repeső szívvel térsz haza békés otthonodba, hogy mire az óra hetet üt, dúsan terített asztalhoz ültesd kedveseidet.., Anya, ki féltő büszkeséggel öleled át magasranőtt, délceg katonafiad... Anyácska, ki dúdolva ringatod édes álomba csöpp gyermeked — emlékezz ... Nagy évforduló közeledik! Emlékezz és soha ne feledd: hány drága szív ontotta vérét a te mai csendes, békés estédért... a e boldogságodért. S miközben irt rgsimogatod kicsi Jutkád vagy Marikád baját — hallgasd a költő: Alexej Szurkov szavát ... Tányáról mesél! Játuja Búcsúzik a tűznél: -— Útra kelek, mert itt az idő már. Ég veletek! Fölismeritek Tányát, mikor ég a tábori tűz, vagy pirkad az ég. Leszáll a novemberi éjszaka, hol kis Tánya megy útján s egyre dalol: «■Kiűzzük a rablót! Rajta! Tovább! Miénk a dicsőség, hős katonák!« Megcsillan a hó, vad fénye veres. Köröskörül ellenség szeme les. Szélnél sebesebben lebben a lány, könnyű hó porzik a lépte nyomán. Itt fordul az út, a faluba vezet, Tányára lecsapnak a durva kezek, és zúzza a puskatus, égeti láng, mezítláb botlik a hóban a lány. Hurcolják kínra, de hallgat a rab. Hiába a kínzás, néma marad. Kötél tekerődzik a torka körül, mint kígyó, marja, szorosan feszül. S már hangját hordja a szél meg a köd, hű társaihoz, a halála előtt: — A népért halni se fáj, katonák! Jön Sztálin! Előre, nyugatra tovább! Friss hant körül illan a szél s odalenn a sírban a bátor Tánya pihen. Ifjan s ragyogón, mint hajnali pír, meghalt a hazáért, őrzi e sir. S tör küzdve nyugatra a hősi serege a lány dala fűti a fegyvereket: »Kiűzzük a rablót! Rajta! Tovább! Miénk a dicsőség, hős katonák!« Édesanyák! Emlékezzetek 1945-re!... Ugye, azóta gyönyörű, nagyszerű volt már idáig is az út! Az orvosnő tanácsa Tornástássuk kisgyermekünket A nágoesi Petőfi TSZ őrzi a Somogyi Néplap vándorzászlajáí Nemrég alakult meg Ná- igocson az állattenyésztési szakkör, amely azt a célt tűzte ki, hogy Nágocsot állattenyésztő községgé alakítják. Ezt elsősorban a termelőszövetkezetek állatállományának fejlesztésével -akarják elérni, de ugyanakkor nagy gondot fordítanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állatállományának fejlesztésére is. A szakkör tagjai, köztük kiváló szakemberek, agro- nómusok azt is elhatároznák, hogy mind a tsz-ben, mind az egyénileg gazdálkodóknál ellenőrzik a helyes trágyakezelést. Mint már annakidején megírtuk, szerkesztőségünk zászlót adott Nágocs legjobb állat- tenyésztőjének, amelyet most a Petőfi TSZ őriz, azzal, hogy 6 hónap elteltével annak az állattenyésztőnek adja, aki a legjobb munkát végzi. Képünkön az állattenyésztési szakkör tagjai vidám poharazgatás közben adták át a zászlót a Petőfi TSZ-nek. A FEL SZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Kaluber Imre elvtárs helytállására is számítunk 24-én már 98,6 százalékra állnak negyedéves tervük megvalósításával a Kaposvári Nagymalom dolgozói. Mint mondják: úgy igyekeznek, hogy háromhavi tervüket már e hét szombatjára befejezzék. Legtöbben a teljesítmény emelésére tettek vállalást, de azért nem feledkeztek meg a takarékosság növeléséről, az önköltség csökkentéséről sem. A karbantartók például 4900 forintot takarítottak meg azzal, hogy a javítási munkákhoz nem új anyagot, hanem régit, valamint hulladékot használtak fel. Az őrlő-üzem dolgozói a negyedév első felében például 3500 forint megtakarítást értek el azzal, hogy a kötelező karbantartást áramszünet idején végezték el. A Nagymalom munkásai tehát becsületbeli ügyüknek tekintik a versenyt, a jó munkát. Nem így Kaluber Imre segédmunkás, aki legutóbb is négy napot hiányzott igazolatlanul. Kaluber elvtárs fiatal ember, diszista, s mint ilyennek, a legjobbak, a példamutatók között kellene haladnia, Ö azonban megfeledkezik erről. Nemcsak feletteseit, munkatársait vezette félre magatartásával, hanem szüleit is. Mikor a vállalat beteglátogatója kiment Kaluber Imréékhez, a fiatalembert nem találta otthon, ugyanakkor kiderült, hogy szülei azt hitték, fiúk rendesen dolgozik a munkahelyén, s most is ott van. Nagy szégyen ez egy diszistára, egy ereje teljében lévő fiatalemberre, akinek helytállására pedig nemcsak idős szülei, hanem munkatársai, vezetői, pártunk s az egész dolgozó nép is számít. Kaluber elvtársnak egyszer már lehetőséget adtak hasonló módon elkövetett hibája kijavítására, s elbocsátása után visszavették, cootxxxxxxxxxxxxx»oooooooooooooooooooocxx»ocxxxxx> Győzelmi jelentés TÚLTELJESÍTETTE 8 I. NEGYEDÉVI TERVET g A BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT A rendszeres napi, dekád- és havi túlteljesítés nyomán a Baromfifeldolgozó Vállalat már március 19-ével teljesítette negyedéves tervét. Azóta két vagon tojást dolgoztak fel exportra, baromfiból 50 mázsával szintén túlteljesítették exporttervüket. ^c<xxx)ooococoo<x»oooooooootxxxxxoocKX»»ooooooooó mert bíztak őszinte javulni akarásában, azonban most ismét visszaélt a beléje helyezett bizalommal. Milyen örömmel írnánk e sorok helyett azt, hogy: «-Kaluber Imre DISZ-fiatal kitűnő tervteljesítésével a Nagymalom legjobb ifjúmunkásának bizonyul, aki kedves, segítőkész magatartásáért, szorgalmáért, igazmondásáért és ta- nulniVágyásáért megérdemli, hogy minden somogyi fiatal példaképének tekintse«. Milyen boldogan olvasná e sorokat munkában, az érte való küzdésben megöregedett édesapja, s mindenki, aki szereti őt! De nem írhatjuk ezt. Kaluber elvtárs nem törődik azzal, hogy a munkakerülés, a hanyagság, a hazudozás milyen útra vezet. Megérdemli tehát a büntetést, melyet a vállalat vezetősége kiszab rá, megérdemli a szégyent, mely ezzel éri. De diszista társai és idősebb elvtársai segítségével próbáljon meg megváltozni, s nagyszerű, történelmet formáló napjaink, alkotó munkánk hősévé, példaképévé válni. Olyan ifjúvá, akire nemcsak szülei néznek büszkén, hanem az egész haza'! Minden anyáinak tudnia ikei.il, hogy gyermekünk testi fejlődését hathatósan segíti az ésszerű, rendszeres torna. A testedzésit sohasem Sehet elég korán kezdeni. Már csecsemő karunkban tornáztassuk a kicsiket, amiinit pedig elértik a ké't-hónom évei, még élvezetesebbé és kedveltebbé tehetjük mindennapi 'testgyakorlatukat. A kisgyermek tárnáját tanácsos játékos farméiban mesével, magyarázatokkal összekötni, hogy ez a gyermek érdeklődését felkeltse és ébren tartsa. Ilyen gyakorlatok lehetnek a következők: 1. gyakorlat: A fa. Fej mellé emelt karokkal a törzset jcfab- ra-balra ’hajlítaná. 2. A bekor. Fej 'mellett .tartott karokkal! mélyen ©lőre hajolni és fefemeKkedim többször egymás után, 3. A béka. Lábujjbegyein leguggolni, tenyereket a földre támasztani és utána ugrani 4. Halacska. Hasraáteküdiná a félidőn, karok fej mellett, Lendülieíitéii agy-időben egyszerre kar- és’ lábemelés. 5. Rák. Hasrafeküdmá, kanokat fej mellől íörzsemeléssefl. oldalira, vinni és isimét előre hozná. 6. Gólya. A karóik fej mellett, a kisgyermek lélb- ujjlhegyre áll, s álHiaindóan felfelé nyújtózva, apró lépésekkel, 'feszes térdekkel előre megy. Mint említettük, a gyaflooifaokat torna-mese keretében használjuk fel. Pl.: Egyszer vcíit ©gy nagy tó, melynek partján ’bokrok) és .fák állottak. A tóban boldogan éldegélt egy zöld kis béka meg egy aramyhalaeska. De egy napon hírül hozták, hogy a hosszúlábú gólya nemsokára a tó partjára érkezik é;s megeszi a békáit meg a hafjacskáit. Nagy veit az ijedelem, de senki sem tudott jó 'tanácsot adni. Végre az okos, öreg rák, a patakibeli szabómester vállalta magára a dolog eMmtézését. Amikor a gólya megérkezett, akkorát csípett a hosszú halász lábéiba, hogy az foeilie- peíve elröpült, s úgy elszégyelte magát, hogy soha többé nem merészkedett a tópartra. Természetesen ezt a. mesét ás lehet hcaszalbbam és színesebben elmondani, több gyakorlattal megtoldani, s mese közben eljátszafnii a gyermekkel. A fémára tulajdonképpen! legalkalmasabb a reggel, de ha ez bármilyen clknál fogva megoldhatatlan, nyugodtan lehet délután vagy este tartani a «í«maórát.« JÓ TUDNI... . .. hogyan mossuk a csipkét. Langyos szappanos vízbe csak ujjarák-i kall nyomkodjuk ez anyagot. A csip- j két nem szabad csavarná. Kéit-há- romszor váltjuk a vizet, majd kiöblítjük. Az utolsó öblítővízbe kevés denaturált szeszt öntünk, ettél a csipke, gyorsabban szárad. A langyos öblítővízbe néhány kávéskanál porcukrot teszünk, csipkénk ettől visszakapja eredetá tartásét. Nem túl erősen kifeszítve szárítjuk, miután tiszta j deszkán gombostűikké! húzzuk ki eredeti alakjára. Egyenletes lesz a csipke alakja, ha előbb ritkán, majd sűrűn tűzzük ki gombostűvel, Száradás után két tiszta ruha között a színéről -vasaljuk, a vasalót azonban ne helyezzük teljes súllyal rá, csak könnyedén ’mozgassuk rajta rldé-oda. .. .hogy a selyemharisnyák sarka sokkal tovább hibátlan marad, ha az első mosás után szintén mosott és színiben megfellelő vékony füMiré- teget dolgozunk a ibaMelére. Egészen apró és tág öltésekkel vamjuk. ... hogy mittesszeres pattanásos arcbőrnek a krémek nem használnak. A Zsíros bőrt szárítani kell. Leghelyesebb naponta kétszer fonró- vizes közönséges háziszaippaninal megmosni, utána alkoholos arcvízzel áttönö-'ini. A zsíros ’bőrűek nyáron napozzanak sokat. MIT SÜSSÜNK? Vaníliáskifli. Hozzávalók: 2dib tojás, 18 dkg liszt, 7 dJkig váj, 5 dkg cukor, 2 csomag vaniiliás- ouker és csepp rium. A lisztet, vajat, cukrot, káis vaniliáscuk- roit, csepp rumot és kiét db főtt, szitán áttört tojássárgájáit ösz- szegyúrjuik. Egy sütőpliéhire fehér papirost .teszünk és csUliagcsőveü, zacskó mé!teüü>, ujjunk segítségével kifli-alakokat nyemiumk ki a papirosra. Közepes nagyságú sütőben, kisütjük és ha kihűlnek, van Llliáscukcmail meghintjük. \
