Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-20 / 67. szám

Üdvözlet a felszabadulási munka verseny élenjáró bőseinek! 7őalté ! — Halló!... Az Akövöt ké­rem! — Aköv?... Jó napot kívánok! Itt Sülé József tabi lakos be­szél. Csak azt szeretném kérdez­ni az elvtársaktól, mit szólná­nak ahhoz, ha hosszú kilométe­reken keresztül nyitott ajtajú autóbuszban kellene utazniok, méghozzá dermesztő hidegben. — Tessék?.-.. Nem értik a hangomat? Sajnos nem tudok jobban kiabálni, mert be vagyok rekedve. Igen... Re-ked-vé... Alapos influenzát szereztem az önök autóbuszán, amikor március 5-én Tabról Kaposvárra utaztam. Tudniillik egész úton nyitva volt az ajtó, s bárhogy erőlködtünk is mi, utasok, közös erővel sem tudtuk becsukni. Megjegyzem, nem ez az első és egyetlen eset. Nem lehetne tenni valamit annak ér­dekében, hogy megszűnjék ez az áldatlan állapot? Mert ennek nemcsak egyedül én örülnék, hanem na­gyon sok más utas is, aki nap mint nap ezen a vona­lon utazik. Várjuk intézkedésüket! Az Állami gazdasagok •GÉPJAVÍTÓ VÄLLALATA a felszabadulási verseny során terven felül 200 db hengerfejét készített. A hengerfej hivatalos ára db- ként 600 forint, a Gépjavító Vállalat dolgozói azon­ban 400 forintos árban állították elő. A felszabadulási műszak alatt fejezik be 3 ezer db hajtócsavar készí­tését. — ebből 1500 darabbal túlteljesítik az előirány­zatot. E szép eredmények köszönhetők a jó munkát végző hegesztőknek: Rab Józsefnek, Puspán Ádámnak; az esztergályosoknak: Mikó, Svind, Ambrus elvtár­saknak, valamint a lakatosoknak: Kardos, Lukács és Kocsis elvtársaknak. A BAROMFIFELDOLGOZÓ VÄLLALAT az élelmiszeripari tanácskozás tiszteletére tett felaján­lását március 18-ra teljesítette. Első negyedévi terv­előirányzatuknak 107 százalékban eleget tettek. Mun­kájuk minőségén is sokat javítottak a versenysza- kasz alatt. Lendületesen megy a munka a felszaba­dulási műszakban. Biztosak vagyunk benne — írja az ÜB-elnök elvtárs —, hogy vállalásainkat április 4 tiszteletére túlteljesítjük. Ezt elősegíti azoknak a dolgozóknak a munkája, akik napi tervüket rendsze­resen túlteljesítik, mint Blum Borbála, Varga. Magda, Valenta Jánosné. Minden üzemrészben van olyan dol­gozó, aki példát mutat, áld élenjár. A tojáslámpázás- riál: Glergyák Ferencné, Molnár Anna, a gépi osztá­lyozásnál: Szekér Mária, Földesi Júlia. A SOMOGYMEGYEI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT a jó munkaversenyszellemnek és a jó munkaszerve­zésnek köszönheti, hogy az építőipari vállalatok kö­zötti versenyben országosan az elsők közé küzdötte fel magát. Jól megy a munka az építkezéseken, sőt verseny indult a főépítés-vezetőségek között is. A vi­déki munkahelyek közül szép eredményei vannak a balatonbogldi’i MAVAG-üdülő építkezés dolgozóinak. Zics Lajos 3 tagú kőművesbrigádja a legutóbbi érté­kelés szerint 212 százalékra teljesítette tervét. Ugyan­csak itt dolgozik Bakonyi Ferenc segédmunkás bri­gádja is, amely már a fonoda-építkezésen kivívta magának az elismerést. Most is 191 százalékot írhat­nak a versenytáblára. Az építkezés dolgozói a kije­lölt munkát rendszeresén a batáridő előtt egy héttel -elvégzik. A Hűtőház-építkezés dolgozói is teljesítet­ték április 4 tiszteletére tett vállalásukat. Március 15-ig befejezték azokat a munkálatokat, melyeknek batárideje március 30 lett volna. Munkahelyi átla­guk meghaladta a 160 százalékot. EZ IGEN! A Pécsi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat kaposvári dolgozói a múlt év negyedik negyedében megkapták a »-Kiváló Vállalat« címet. Annakidején, mikor a felszabadulási verseny indult, ígéretet tet­tek, arra, hogy nem pihennek meg az elért babéro­kon, hanem úgy dolgoznak, hogy az 1955. év első negyedében ismét elnyerjék a »Belkereskedelmi Mi­nisztérium Kiváló Vállalata« címet. A náluk folyó verseny eddigi eredményei azt mutatják, hogy áll­ták is szavukat, mert pénteken örömmel jelentették, hogy negyedéves tervüket teljes egészében teljesítet­ték már. Nagyrésze van ebben Pál János, Vörös István, Csima László, Temesi Lajos, Kovács István, Sípos József és Vass Sándor elvtársaknak, kiknek jó munkájára méltán büszke lehet az egész vállalat. Mi is megszerezzük a „Somogy megye legjobb kőműves brigádja“ cimet Mi, a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetői elfogadjuk Takács József szta­hanovista brigádvezető felszabadulásunk ünnepének tiszteletére tett versenyfelhívásét. Mi is igyekszünk megszerezni a »Somogy megye legjobb kőműves-bri­gádja« címet, ezért az alábbi versenypontokat mara­déktalanul teljesítjük: Termelési tervünket túlteljesítjük. Munkáinkat a minőségi követelményeknek megfelelően adjuk át. Az önköltségcsökkentés érdekében az anyagnormában elő­írt követelményeket betartjuk. A munkaidő minden percét kihasználjuk, a brigádban igazolatlan mulasztó nem lesz. Munkaterületünket rendben tartjuk. A bal­esetek - megelőzése erdőkében a munkavédelmi szabá­lyokat- . betartjuk. A kisebb szakmai gyakorlattal' ren­delkező dolgozóknak munkamódszerünket átadjuk. Dékány József, Balogh János, Farkas József, Hegedűs Lajos. Kö»xöntjüh a felszabadulási versenyben kivaló eredményt elérő dolgozókat! A TEJÜZEMBŐL: Horváth J ózsef felöntőt, aki az április 4 ■ tiszteletére indított versenyszakasz alatt 103 százalékos teljesítmé- ■ nyét 139-re emelte és munkája ellen minőségileg sincs kifogás. A BARCSI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET két kiváló dolgo- £ zójáí: Rózsás József elvtársat, a férfi konfekció-részleg szabászát, £ aki a felszabadulási verseny során 34 öltönyre való anyagot takarí- £ tott meg gazdaságos anyagfelhasználással, valamint Vörös Józseínét, ■ aki ez idő alatt 16 női ruhát és 35 gyermekruhát készített terven ! felül. A KAPOSVÁRI SZABÓ SZÖVETKEZET tagját: Majer Feren- £ cet, aki a felszabadulási versenyben 12 gyermekruhát készített tér- i ven felül és április 4 tiszteletére már befejezte negyedéves tervét, s £ átlagos teljesítménye rendszeresen a 280 százalék fölött van. A CUKORGYÁRBÓL: Bajzik Lajos és a centrifugás brigád £ minden tagját. E brigád tagjai mind sztahanovisták. A kiváló ■ brigádvezető, Bajzik elvtárs az április 4-i ünnepségek alkalmából £ kapja meg munkájának jutahná «1 az »Élelmiszeripar Kiváló Dől- £ gozó ja« c. kitüntetést. Ez a brigád tett elsőnek az üzemben felaján- j lást felszabadulásunk ünnepére. Vállalásukat híven teljesítik is. ! Január-februárban havi tervüket 5 nappal előbb befejezték, ezzel £ egy hónap alatt 135 munkaórát takarítottak meg, ami forintban £ 587 forintot jelent az üzemnek. Ötéves Tervkölcsön a dolgozók érdekében... 750.000. OOO. Fs = öt évvel ezeiöttt több miint 750 millió forintot adott kölcsön dolgozó népünk az államinaik. Az ötéves Terv kölcsöjj összege nyereményekkel te­tézve, most teljes egészében, kifizetésre Ikerül. A ítervikötesön nagy cél­jaink megvai ósításót, a dolgozók életszínvonalának emelését szol gálta. A fenti rajz mutatja, hogy a tervköl csön milyen jelentősen járult hozzá az étótszánvonaO! növekedéséhez. Ha államiunk a kölcsön teljes összegét csak íakásiépíiíésre vagy ruha, rádió stb gyártásánál fordítja), akkor ezek­ből a cikkekből a feltüntetett merni yisóget készítették volna el. Emlék ezzünk 1919 vörös katonáira! 36 esztendővel ezelőtt, 1919. március 21-én alakult meg a dicső emlé­kű Magyar Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság megvédéséért foly­tatott harcokban sok nagyszerű ha.-afi, munkás- és parasztember ontot­ta vérét és váUa’t minden megpróbáltatást a boldogabb jövőért. S nem hiába, mert amiért harcoltak, — az immár valósággá vált. Sokat szen­vedett népünknek, elnyomott hazánknak 10 esztendővel ezelőtt szabadsá­got hozott a nagy Szovjetunió áldozatos népe, hős Vörös Hadserege. A 36. évfordulón büszkén és megjlietődötten emlékezünk 1919. vörös katonáira... # * * Mojzer István elvtárs, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat dol­gozója, aki maga is részese volt a nagy napoknak és dicsőséges harcok­nak, így emlékezik 1919-re: Az első világháború utolsó hónapjaiban megsebesültem, s mint beteg katonát az egyik budapesti kórházba helyeztek el sokadma- gammal együtt. Ugyan­ebben az épületben tartották vesztegzár alatt az Oroszországból hazatért katonákat is, akik lelkesedéstől izzó szavakkal mondták el nekünk tapasztalatai­kat, - ismertették ve­lünk az oroszországi forradalmat és annak nagy vívmányait. így ismertük meg a nagy szocialista forradalom történetét, s az orosz­országi kommunisták legyőzhetetlen erejét. Az együtt töltött idő alatt mohó figyelem­mel hallgattuk őket és szomjasan szívtuk ma­gunkba gyújtó szavai- ' kát. A katona-tanács meg­alakulása után mint bizalmi tevékenyked­tem a zászlóaljnál. Nem kis feladat hárult rám akkor, mert tisz­tek is nagy számban özönlöttek a tanácsba, s ezek a régi K. U. K.- szellemet akarták is­mét feléleszteni. A mi feladatunk volt távol­tartani őket, s a for­radalom addigi ered­ményeit megőrizni, il­letve fokozni. A Tanácsköztársaság kikiáltása után mint a munkászászlóalj jtagja nappal üzemben dol­goztam, munka után pedig katonai gyakor­laton vettem részt, hogy mégjobban meg­tanuljam a fegyver forgatását. Az imperialisták azonban ellenünk szö­vetkeztek és a cseh burzsoázia is ránk küldte fegyveres ere­jét. A kormány felhí­vására fegyvert ragad­tunk, így én is az északi frontra mentem. Bár a túlerővel szem­ben végül is alul ma­radtunk, s habár a Tanácsköztársaság bu­kása után a fehérek véres terrorja követke­zett — a Horthy-elnyo- más sötét évei alatt is bíztunk a munkásosz­tály, a dolgozó nép fel- szabadulásában, szebb jövőjében. Tudtuk, hogy amiért harcolunk, igaz ügy s a győztesek mi leszünk... így is történt. 1945- ben a Szovjet Hadse­reg győzedelmes fegy­verei meghozták szá­munkra a szabadságot, melyet híven őrzünk azóta is, s munkánk­kal. helytállásunkkal erősítünk. Ma a munka front­ján harcolok. Hétsze­res sztahanovista va­gyok, legutóbb 154 szá­zalékot értem el. De ez nem elég, Ynég többet akarok, hogy becsüle­tes munkámmal minél eredményesebben já­rulhassak hozzá ha­zánk felvirágoztatásá­hoz, a szocializmus győzelemrevitelébez... EmelMfö a feíjesítsnény ... JSfTitSS.. a VaslomSunalbanJ A Kaposvári Vas- és Fém­ipari Kombinát dolgozói dícsé- retreméltó eredményt értek el március első dekádjában: ter­vüket ugyanis 104,11 százalék­ra teljesítették. A műhelyré­szek közötti versenyben a leg­jobbnak a lakatosműhely bizo­nyult .186,3 százalékkal, máso­dik helyre a forgácsolóműhely került . 18,49 százalékos ered­ményével, harmadik helyre pe­dig az öntöde kollektívája. A lelkiismeretes tervteljesítés alapja olyan köte­lességtudó dolgozók jó munkája volt, mint amilyen Balogh Tibor lakatos, aki hosszú idő óta egyetlen se- lejtet sem gyártott, átlagszázaléka mégis 218. A for­mázok közül ketten is megérdemlik, hogy nevüket szárnyrakapja a hír, s a felszabadulási verseny leg­jobbjai között emlegessék őket megyeszerte. Borsos Ferenc és Domonkos Kálmán forgácsolóról beszél­nek. Borsos elvtárs 20 db dugattyú beformálását vál­lalta naponta, s azt is megígérte, hogy selejt je egy százaléknál nem lesz magasabb. Vállalását folyama­tosan teljesíti, s 251 százalékos eredménynél alább nem igen fejezi be a napi munkát. Selejtje pedig mindössze 0,38 százalék. Domonkos Kálmán minősége már egy kicsit elmarad emögött, mert 1,19 a selejt­százaléka, azonban átlagteljesítménye neki is igen szép: 225 százalék, annak ellenére, hogy 200-ra tett vállalást. Bajzik István és Frank József, az esztergályos műhelyben lát minden reggel munkához. Kettőjük közül Frank elvtárs mutathat fel többet, mivel a vállalt 140 százalék helyett 222 százalékot teljesít, s a selejt részéről már hosszú idő óta ismeretlen. Ugyan­ezt mondhatja el magáról Bajzik István is, hiszen vállalását 180 százalékról ő is 212-re módosította jó munkájával, a határidőket is pontosan betartja és selejtje neki sincs. Az elmúlt dekádban volt még egy büszkesége a Vasipari Kombinátnak, mégpedig Csendes József mintaasztalos. Ö arra tett ígéretet, hogy a mezőgaz­dasági kisgépek alkatrészeit készíti el határidőre, s 140 százalékos átlagteljesítmény mellett kitűnő mi­nőséget fog nyújtani. Azóta már a 190 százalék ka­puját döngeti, s munkájában nem is találni hibás darabot. Mindez mutatja, hogy a Vasipari Kombinát­nál becsületbeli ügynek tartják az adott szó valőra- váltását. De méginkább követésre méltóak lennének akkor, ha azt a 3 szakmunkást is, akik az elmúlt de­kádban 100 százalékon alul maradt, úgy segítenék, hogy az ő gyenge teljesítményük se hagyjon foltot a Vaskombinát versenydicsőségén. Sajtóankét a Texdlművehben A múlt héten a Somogyi Néplap szerkesztősé­ge ankétot tartott a Kaposvári Textilművekben. A cél az volt, hogy szerkesztőségünk beszélgetést folytasson az üzem dolgozóival a Somogyi Nép­lapról. Sokat és sokszor írtunk megyénk legna­gyobb és legkorszerűbb üzeméről, dicséretet, bírá­latot egyaránt. Be is mutatták ezt az üzemben megrendezett Somogyi Néplap cikkeiből készült kiállításon. Az üzem egész történetét tükrözi ez a kiállítás és élő bizonyítéka a történelmet alkotó nép munkájának. A szerkesztőség munkájáról Horváth János elvtárs, felelős szerkesztő beszélt. Majd Bencze József elvtárs mondta el véleményét a lapról és tett figyelemreméltó javaslatokat a Somogyi Nép­lap munkájára. Azt kérte: foglalkozzék többet a lap városunk, üzemeink dolgozóinak múltbeli éle­tével, mert így lehet jól megmutatni a szebbet, a jobbat, az újat. Gál elvtárs a lap sportrovatát bírálta, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a lapon keresztül be kell mutatni azokat a sportolókat is, akik sokszor sportemberhez nem méltó magatartást tanúsítanak. A felszólalók közül többen szóltak arról, hogy a fiatalok nevelésével kapcsolatos vitát folytassa to­vább a lap. A dolgozók,, az olvasók véleménye, bírálata segítséget adott szerkesztőségünk munkájához, s mi ígérjük, hogy megfogadjuk hasznos tanácsaikat Egyben ezúton is köszönetét mond szerkesztő­ségünk és kiadóhivatalunk a Textilművek lelkes népnevelőinek, akik azért látogatták dolgozótársai­kat, hogy növeljék a Néplap olvasótáborát. A VÁSÁRLÓK SZOLGÁLATÁBAN Ez a jelszava a barcsi 18. sz. Népbolt dolgozóinak; Korábban a boltról nem a legjobb volt a dolgozók véleménye. Amikor Pacsek Pál elvtárs vette át a bolt vezetését, merőiben megváltozott a helyzet. Ma mór mint a megye egyik mintaüzletét emlegetik -a barcsi 18-ast a kereskedelmi szakemberek. De a barcsi dol­gozók is szívesen keresik fel a példamutató üzletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents