Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-17 / 64. szám
Dicsőség- a magyar munkásosztálynak, dolgozó népünk yezefő erejének! Megyénk szarvasmarhaíenyészíésének felvirágoztatásáért Megyéink szarvasmarhat anyésztésé- betn az utóbbi évek során számos szép eredmény született. Több olyan termelőszövetkezet vám megyéinkben, mint a balaton szárszód ©éke TSZ, ahol 100 hold szántóterületre 23 szarvasmarha, ezen belül 12 tehén jut. A tsz vezetősége nagy gondot fordít a szairvasmaiihateinyésztésre. Ouzmics Jénos szanvasmaribagomido zót 'megbecsüli a tsiz tagsága, ment sziiwel-teOekkel gondozza a reá bízott álfáitok ait. Guzimics elivitárs munkájának nagy része vám afaiban, hogy a tsz teiheinészetéban a tehenein- kénita évi fedési átlag meghaladja a 3000 kg tejet. Haspln!» ió példaként lehet megemlíteni a balatoinőszödi Vörös Csillag TSZ, a répásipusztai Első Étéves Terv TSZ sízarvasínaTÍha- t enyészetét, Miindeaniek ellenére azonban meig- á’i’iatpíthaitijuk, hogy még igen sok a tennivaló, hogy pártunk Központi Vezetősége h;v táresatainak megfelelően megyénkbe!» felvirágoztasspk a szarvasmairhat enyésztést. Több termelőszövetkezetiben az a téves nézet uralkodott öl, hogy inem •érdemes szaivasmarhatenyésztéssel foglalkozmá, s etnmek kövefikezitébeim sem memyiségileg, sem minőségiletg nem növekedett a szaírvasimarhaáílb- mány kellő mértékben. A töröfckop- :pányi Kqppányvöligye TSZ-iben pét- dáuil ICO hold területre mindössze 8 si2sarvasmatíhía, ezen beftül 2 tehén jut. Ez is mutatja, hogy a Koppány- völgye TSZ vezetősége nem fordít kellő gondot a «zarvasmarhatenyész- tésre. Pedig tudvalevő, hogy a szarvasmarhatenyésztés igen fontos mind nemzetgazdasági szempontból, mind a termelők ^ szempontjából. Pártunk és kormányunk sokat vár a Somogy mégyei szarvaismairhalte-i nyésztőktől az ország tej- és tejtermék-, valamint húsellátásához. Ezért fontos, hogy megyénkben és elsősorban a termelőszövetkezetekben megvessük a szawasmarhaitemyésztés fefl- /landitésének alapjait. Ennék érdekében a Megyei Párt-végrehajtóbizcft- ség javaslatára a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága március hónapban több községben tenyészál- Igjtvásárokat rendez, amelyeken a termelőszövetkezetek részben áTílami kölcsönön, részben saját erőből meg- féleiiő szarvasmarihatenyószegyedielkat váséiralbatniak. Ezenkívül több termelőszövetkezetiben szerveznek állat- tenyésatési tapasztal atc sere-lát cigajtá- sokat. E hónap ltfoém, szambatem a ráksi U.j Élet Termelőszövetkezetiben tekintik meg az áUattenyészetiet a környék termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztijai. Itt tanulmányozzák majd azokat a módszereket, amelyekkel a ráksi Uj Étet TSZ például a téld hómapokibain is 11 liter tejet fej tehenemként. A tapasztalatcsere-látogatás alkalmával állattenyésztési szakemberek és állatgondozók elmondják az állatgondozásban, a takarmányozásban szerzett tapasztalataikat és a feladatokat. M egyénik termelőszövetkezetei és egyéniiteg gazdálkodó dolgozó parasztjai használják ki ezeket a ta- ipasztaliatesere-fiéitcigötásdkiat és mindazokat a lehetőségeket, amelyek segítségével haimencsam jelentősem javítani tudjuk megyénk szamvasmar- hateny és ztését, hogy bebizonyítsuk: pártunk és kormányunk bizton számíthat Somogy me;gye szamvasmar- batemyésztés érnek növekvő eredrhé- Imyeiire, s teljes felvirágoataitására. A TÁLA] ORVOSAI A talaj laboratóriumok a talaj mély rétegeit kutatják és vizsgálataik alapján szakszerű támogatást és segítséget nyújtanak az állami gazdaságoknak, tsz-eknek és az egyénileg dolgozó parasztságnak. Nap-nap után többen keresik fel a talajlaboratóriumokat és kérik segítségüket a talaj szerkezetének megjavításához, az általános növénytermelés, gyümölcs- és szőlőtelepítés, valamint az öntözéses gazdálkodás bevezetésénél, rizstelepítésnél. Hazánkban az OMMI keretében hat talaj laboratórium működik, melyeknek külön körzetük van. A kaposvári talajlaboratórium működési területe: Baranya, Somogy, Tolna és Zala. A Kaposvári OMMI Talajlaboratórium 1954-ben 50 796 kát. holdat térképezett fel és 49 554 kát. holdra adott ki szakvéleményeket savanyú talajoknak mésszel való megjavítására, üzemi térképezésre gyümölcs- és szőlőtelepítéssel, rizstelepítéssel és ezenkívül talaj- védelmi és egyéb munkákkal kapcsolatban. A kaposvári talaj laboratóriumnak 17 dolgozója van, akik különböző szakbeosztásokban dolgoznak. Az intézet talajtani szakemberei különböző községekben számos szakelőadást tartottak és a laboratóriumban is állandó szakmai továbbképzés folyik, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat gyakorlati megvalósításához komoly segítséget nyújthassanak. Nagyobb fete!§ssétpc! Sagialkozzatjak járásaink a cukorrépa temetési szerződéskötésekkel Megyénk talaja igen megfelelő a cukorrépa termelésére, éppen ezért nagymennyiségű cukorrépa termelésével jelentősen hozzájárulhatunk országunk jobb cukoréi látásához. A •cukorrépa termelési szerződéskötés azonban igen vontatottan halad a megyében, pedig a határidő már lejárt. A cukorróp \ termelési szerződés- kötésben legjobb munkát a siófoki járás végzett, ahol mind a pártszervezetek. mind a községi tanácsok ■segítették a szerződéskötést. A járás tarvtel.iesítéséből mindössze 8 hold hiányzik még. Legnagyobb lemaradás a kaposvári járásban van, ahol az előirányzott terv szerint 5000 hold cukorrépa termelésére kell leszerződni és még 1221 hold vissza- van. A tanácsok vezetői eddig nem sokat törődtek a _ szerződtetéssel, hagyták, hogy a községek cukorrépa termelési felelősei végezzék egyedül ezt a fontos munkát. A járás tanácsvezetői adjanak segítséget a szerződéskötéshez. A cukorrépa termelési szerződés- kötésben a járások sorrendje: Járás: Százalék siófoki 98 tabi 88,7 barcsi 88.3 nagyatádi 88 marcali 82,6 fomyódi 79.5 csurgói 76 kaposvári 75,6 Az intézet dolgozói (talajvegyészeti technikusai) a szakszervezet bevonásával erre az évre felajánlási munkatervet dolgoztak ki. Vállalták a dolgozók, hogy a műszaki munkában kialakult napi munkateljesítményüket az év utolsó napjáig 11 százalékkal túlteljesítik, ami a 17 tagú kollektívánál 51 munkanap. Forint értékben 22 211’ forint megtakarítást jelent. Intézetünk dolgozói lelkesedés-! sei végzik munkájukat és öröm- j rael valósítják meg felajánlásai- S kát is, mert tudják, hogy ezzel segítik- virágzóbbá tenni mezőgazdaságunkat. Domsa Lajos üb-elnök. Határozottabban harcoljon igazságszolgáltatásunk az osztály ellenség ellen az újítómoizgalcjn? Mi a jetantosege az újításnak? Milyen eredmények születnek egy-egy újítás bevezetésével és mit eredményez a mégteikairí- tás, amely az üzemeiken keresztül népgazdaságunk számára oly nagy értékeit képvisel? Ha e kérdéseket vizsgáljuk, m-itn- deiniskelőtit meg kell áiTiapteamiunlk, hogy az újítólnczgalcmnak sokkal nagyabb jelentőséget kell tulajdonítanunk a jövőben, mint ahogy ezt — nagy általánosságban — üzemeinkben ezideig tapasztalhattuk. De ne beszéljünk itcibbeKzÓTriban. L átogassunk eíi rövid pár percre ® Kaposvári Vas- és Fémipari Kcmbiináit- hoz és Vizsgáljunk meg egy újításit: hogyan és milyen körufaoények között jött létre és mélyein eredményeket hozott. Üzemünknél, ahogy' röviden nevezni szokták, -a Vaskcirribináénál 1954. nyarán azzal a jelszóval, hogy «-Minél több közszükségleti cikkét és mezőgazdasági kisgépet dolgozó népünknek!« elkezdtük egy úgynevezett K-típusú tárcsás répa vágó gyártását. Ez a K-típusú répavágó külsőre metm volt szép, egyes öntvényei feleslegesem nehezek voltak és konstrukciója sem volt megfelelő. Bizonyította ezt a tübbfeilől érkező reklamáccá ás. Olykor elgondolkoztam ezeken a hibákon. és lassan megérlelődött bennem a gondolat, hegy segíteni fceCl rajtuk. Igv jutottam el odáig, hogy egy napon bejelentettem üzemünk főménnöképék: vidéken felkutatok egy régebben már gyártott cá jól bevált répavágó-típust, amelyet öntödénkben lefonmáziunk és amennyiben megfeleli, úgy éttérümk a széria- gyártásra. így kenuit üzemünkhöz az újabb típusú répavágó, amely a »KRU« elnevezést nyerte. Kivitele szebb volt, minit a régi típusúé, konstrukciója jobb és éSSálfiülása olcsóbb. Különösen jó az ajtós megoldása, melynek előnye, hogy a késeket bármikor cseréim lehet és egy késesére vagy késéi® tás nem teszi szükségessé az egész répavágó szétszerelését. Előkalkulációt késiziíiteétem, amelyből 'kiderült, hogy egy darab répa- vágó efőáltótása 12,80 forinttal kevesebb, mint a régi K-tópusé volt . Ha egy év alatt 5000 darabot gyártunk, e mannyiiiség után népgazdaságunk számára több minit 60 000 forint a megtakarítás. A »KRU«-típu<? bevált és elkezdtük a szériagyártásét. A deléig eddig rendiben lenne, de ezután 'következett a nehezebbik része. Közöltem üzemünk ' főmérnökével, ez teljesein kiküszöböli annak lehetőségét, hogy a javaslat — mely megvalósítást nyert — újítás legyen. Biztonság okáért azéirt küldtek egy üe- j vetet a Megyei Tanács ipari osztályára, ahonnan csakhamar megjött a válasz: «-A beadott javaslat nem tekinthető újításnak, az illető dolgozót mindenesetre jutalmazni taeUi.« , Nem hagytam eranyífoeim a defigot és írtam ’tevéiét az Országos Találmányi' Hivatal lapjához, az Újítók Lapjához, ahol eCipamaszolitam sérelmemet. Rö- [videsen válaszolt a szerkesztőség, íamely 'hávatkozett a 41/1953. MT. számú rendeletre, amef.y világosain megmagyarázza, hogy »újítás minden javaslat, amelynek megvalósítása a népgazdaság részére gazdasági vagy egyéb hasznos eredrncxmyel jár.« Ugyanennek a rmdeletinek a második pontja kimondja: »Az újítástól csak viszonylagos újdonság követefl- heíő, ami annyit jelent, hogy az újításnak nem egy soha nem tótat* és sciha nem hallott javaslatnak kell lenni — habár tehet éiyem is —, de az már az újításnak egy magasabb formája, .amit találmánynak neveznek.« Megtört tehát a jég. Válflaila- tuník vezetősége elfogadta újításnak a benyújtott javaslatomat és azóta már az újítási díjait is folyósították. Mi a tanulság mindezekből? Mindenesetre az, hogy érdemes újítással foglalkozni. De ahhoz, hogy az újítás újífómozgálommá fejlődjék, szükséges az ás, hogy felsőbb szierveink minél szélesebb körű támogatásiban részesítsék e népgazdaságunk számára oly nagyjelentőségű mozgalmait. Dolgozóinknak napi munkájuk elvégzése közben számtalan mód és lehetőség nyílik arra, hogy a meglévő műszaki adoétságókaf továbbfejlesszék, számtalan új módszert vezessenek be, ami megkönnyíti munkájukat és cöicsófcíbá teszi az általuk előállított cikkeket. Az önköltség csökkentése és a minőség javítása mind-mind olyan terület, amelyen számtalan lehetőség kínálkozik különböző újítások bevezetésére. Miiintí- ez'ekhez szükséges, hogy dolgozóink érezzék az újítási mozgalom jelentőségét, £ tisztában legyenek azzal, begy ezen a téren végzett munkájukat megbecsülik és érdemlegesen jutalmazzák. , Mert mindenegyes megtakarított forint, amelyet népgazdaságunknak nyújtunk át, saját érdekeinket is szolgálja és népgazdaságunk erősödésén keresztül közelebb hozza számunkra a szocializmus megvallósulá- sáit. Érdemes újítással foglalkozói Újítás... újítómozgalam... ésszé- r műnk vezetőségéhez, tekintettel arra, rűsítés. Napjainkban dlég .gyakran hogy jelentős megtakarítás mutartlko- baltjuk ezeket a szavakat, die vajon jziiik népgazdaságunk számára. Majd- tisztában vagyunk-e e szavak értei- i nem kinevettek és megjegyezték, mével, jelentőségével és fel tudjuk-e , hogy semmi körülmények között mérni, hogy mit jelent az üzemek , nem lehet újítás, mert ez a típus már élteitébein, ha egészséges éis életképes. »valamikor« gyártás alatt állloitt és A Somogy megyei kommunista nagyaktíva töb-1 bek között rámutatott a Központi Vezetőség március 4-i határozatának arra a szakaszára, amely bírálja igazságügyi szerveink egyes helytelen intézkedéseit. De szó volt arról is, hogy megyénkben sem folyt kíméletlen harc a burzsoázia maradványainak a nép érdekeit sértő kísérletei ellen. Ezt én magam is tapasztaltam. Március 8-ra megidéztek a kaposvári városi és járási ügyészségre kihallgatás végett mint »terheltet«, Schlesinger István volt kizsákmányoló nagytőkés feljelentése alapján. Érdemes a feljelentéssel részletesebben foglalkozni. Az történt ugyanis, hogy 1958. júniusában, a papírgyűjtő hónap alatt a MÉH Vállalat a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat egyik dolgozójának, Less Antalné házkezelőnek a bejelentése alapján egy államosított ház pincéjéből 10 mázsa körüli faszenes papírzacskót szállított el. E papírmennyiség egy része már rothadásnak indult, mert volt tulajdonosa, Schlesinger, egy nedves pincében tárolta, nem tudni milyen ■céllal. A pincét a Városi Tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője nyitotta fel és vállalatunk ezek- után nyugodtan elszállította a kérdéses papírféleséget és azt rendeltetési helyére juttatta. Ez a tényállás, és ezért kellett nekem és még néhány dolgozónak az ügyészség elé állni terheltként egy kapitalista nagytőkés vádja alapján. Érdemes megnézni alaposabban, hogy ki is ez a Schlesinger István. Vállalatunk egyik dolgozója 1936— 37-ben dolgozott nála mint kereskedelmi gyakornok, havi 30 pengő fizetésért. Schlesinger a »szerény« üzleteivel 1936—37-ben csekély 30 000 pengő havi készpénzforgalmat bonyolított le. Az övé volt a csurgói téglagyár, egy csurgói vegyes vasüzlet, Kaposvárott egy téglagyár és egy »kis telep«, ahol a tüzelőn kívül épületanyagot, meszet, cementet stb. árulgatott, hogy »szerény« megélhetését némiképp biztosíthassa. A kihallgatást vezető elvtársat megkérdeztem, hogy miért vagyunk mi terheltek. Kifogásoltam, megszégyenítőnek és sérelmesnek tartottam, hogy egy munkás-igazgatót egy nagytőkéssel szemben ilyen ügyben terheltként idéznek. Az elvtárs »kioktatott«, hogy nem ismerem a perrendtartást és jogilag csak akkor emelhetek ez ellen panaszt, ha bűncselekménnyel vádolnak. Ez pedig még csak kihallgatás. Egyszóval mindenáron meg akart győzni az elvtárs, hogy engem semmiféle sérelem nem ért és csodálkozott azon, hogy bosszankodom s nem megnyugvással fogadom a terheltként való idézést. A. kihallgatás megtörtént. Aláírással tudomásul kelleti vennem, hogy az. ügyészség polgári útra terelte ügyünket, mert Schlesinger István tudta és beleegyezése nélkül elvittük a papírzacskókat. Arról már nem esett szó a javaslatban, hogy egy hivatalos szerv, a Városi Tanács nyitotta fel az államosított ház pinceijét. Arról sem szól a javaslat, hogy nem egyéni célra, hanem a népgazdaság részére a rothadás elől szállítottuk el a papírt. Már a kihallgatás során, de most a nagyaktíva értekezleten különösen felvetődött bennem a gondolat, hogy a mi fontos államhatalmi szervünk egyes vezetői és dolgozói miért nem képviselik következetesen a dolgozó nép ügyét. Miért engedik, hogy a schlesin- gerek átkos letűnt rendszerének maradványai áskálódjanak becsületes dolgozók ellen? A kaposvári városi és járási ügyészség dolgozóinak tudomásul kell venniük, hogy a proletárdiktatúra idején éles harc folyik a megdöntött kizsákmányoló osztályok maradványainak felszámolásáért, hogy a proletárdiktatúra egyik ■funkciója: mag kell tötni a kisajátított kapitalisták ellenállását. S ha ez a harc lanyhul, az imperializmus e haza szekértolói rögtön romboló munkát igyekeznek végezni. Véleményem szerint jobb lenne, ha a volt kapitalista schlesingerek »vélt sérelmei« helyett az ügyészség dolgozói a társadalmi tulajdon fosztogatói elleni harcra fordítanák idejüket. Remélem, hogy Mikes elvtársnak a nagyaktíván elhangzott felszólalása segít rendet teremteni e területen, mert hisz az említett példa is mutatja, hogy még akad bőven javítani való igazságügyi szerveink munkájában is. MÉSZÁROS FERENC, a Somogy megyei MÉH Vállalat igazgatója. hogy az általam leszállított irápavá- gót mint újítást benyújtom üzeErdészeti dolgozóink A Kaposvári Állami Erdőgazdaság' kardosfai erdészetének dolgozói megyénkben az elsők 'között csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek felszabadulási versenykezdeményezéséhez. Azóta csaknem két hónap telt el lelkes munkával, gazdag eredményekkel. Az erdészet dolgozói már túlnyomó többségében teljesítették felajánlásaikat. Az elmúlt rácokban részletes jelentésben számoltak be szerkesztőségünknek eredményeikről, munkájuk gyümölcséről. Fakitermelésre tett vállalásukat 81 százalékra teljesítették. ami 1? 598 köbméter ipari- és tűzifának felel meg. A fakitermelési munkálatokban kiváló eredményt értek el Lő- rincz György, Posza Ferenc favágók, akik átlagosan napról napra 217 százalékos teljesítéssel dicsekszenek. Dicséretet érdemel id. Hegedűs József favágó brigádja is: átlagteljesítésük 145—150 százalék között mozog. A szállítási munkák is jól haladnak. Iparifából 2234 köbmétert, tűzifából pedig 5490 köbmétert szállítottak el, ami megfelel 81, illetve 106 százalékos tervteljesítésnek. Ezekben a munkákban élen járnak Nagy János és Nagy Sándor üzemi kocsisok, akik napi normájukat rendszerint 123—130 százalékra teljesítik. A szállításnál az eredmények ellenére elég jelentős lemaradás van a íülledékeny szer fa-anyagok leHorváth László, a Vaskamfoiiruát diszpécsere. teljesítik vállalásaikat szállításában. Ebből, több mint 20 zúzalékkal kevesebbet szállítottak a vasúti rakodókra a tervben megállapítottnál. Ez a lemaradás főleg a nagy havazások és a rossz utak miatt történt. A lemaradás felszámolására máris történt intézkedés. A Hárságyi Állami Gazdaság, a Bő- szénfai Versenylótenyésztő Telep dolgozói, a kaposszerdahelyi. patcai, zselirkisfaludi. zselicszentpáli fogatokkal rendelkező dolgozó parasztok felajánlották segítségüket a szerfa elszállításához. így határidőre, még a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt felszámolják a lemaradást. A Kardosfai Erdőgazdaság területén a téli erdősítés eddig már jóval meghaladta a 23 hektárt. A jelentésből kitűnik az is, hogy a dolgozók mór most megalapozták egész évi munkájukat. Az erdősítéshez szükséges facsemetéket teljes egészében biztosították, sőt más erdészeteknek is szállítottak ezüst- hárs-, tölgy- és bükkfacsemetéket. Az erdőgazdaság a felszabadulási versenyben résztvevő dolgozóknak jutalmat tűzött ki. A végleges értékelésnél a verseny győztesei 4—500 forintos jutalmat kapnak. Az , erdőgazdaság dolgozóinak lelkesedése napról napra fokozódik. Ezt az is nagymértékben elősegíti, hogy a gazdaság vezetői rendszeresen értékelik munkájukat, közlik velük a verseny eredményeit, a többi erdészet munkáját.
