Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

Szerda, 1953. március 2. mi ..... S O'.’OGYI NÉPLAP 3 ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE A Csurgói Vegyesfaipari Vállalat dolgozói túlteljesítik vállalásukat A felszabadulási verseny döntő (hónapjához érkeztünk, s ha márci­us küszöbéről visszatekintünk, azt látjuk, hogy a válildjásckhoz hívem számos munkaisikert értek et a vál­lalatok és üzelmek dolgozói ez e5r múllt hónap alatt. A Csurgói Veigyesfaipari Vá'lla- -taímak mind a fizikai, mind a mű­szaki, . sőt az adminisztratív dolgo­zói is bekapcsolódtak a felszabadu­lási versenybe és a verseny kezde­tén tett vállalásaikat manadékibara1- nul teljesítik te. A szegező-részfJeg 107 százalékos áttCiagtefl'jésífést vál­lalt, ezzel szemben átlagosan 140 fö­lött teljesít. A ddlgcxaák az egyé­nenként tett váfflaüásaükiat is igye­keznek túliszárnyafai. Balassa Zol­tán, Tarjáin' Jenő 120 százalékos tel­jesítésre tett ígéretet, szavukat mind a ketten 1 ártják. A legutóbbi érté­kelés szerint telijesíitrnényük 143, il­lative 152 százalék volt. A műszaki és az adminisztratív dolgozók is eleget tesznek április 4 tisntetellére váilaűt kötelezettségük­nek. Dóczá Andrásnéaiak iaz volt a felajánlása, hogy a mumkalapdkat mindenkor pentosan, időben elkészí­ti. Ez így is történik. Árija a szavát Somogyi Ferenc raktáros te Ö azt vállalta, hogy a raktárost miunkakör- höz tartozó munkákat mteűSbfo elsa­játítja és emetett az üzem zavarta­lan működése érdekében a kisebb villany javításokat, rncterszereCéseket •is elvégzi. Somogyi Ferenc folyama­tosam teljesíti felsaaibad'uOásunk ün­nepére tett váílaOáisát. A Tanácsi Téglagyárak versenyében a csurgóiak vezetnek A Semegy megyei Tanácsi Bánya- •és Építőipari ES téglagyárai közötti •versenyben február hónap második felében szép eredményt ért eJ a csur- •gói téglagyár földkitea-melő Ihrfigédija, valamint az osztopámi földikiiterme- iők 165, illetve 159 százalékos telje­sítményükkel. A kádárkait: téglagyár földfcitermelőiinek sem keil szégyen­kezni, irtt a. munkában különösem Ilfía .András 'brigádja tűnlt ki. A felsza­badulás ünnepére tett vállalásaikat 153,9 százalékra teljesítették. A vállalat tatarozeerészfjege április 4 tiszteletére felJajámTjcitía, hogy a baüiattombcgléri kemencejavítást ha­táridő ©lőtt befejezi. így is történt. A munka a kitűzött határidő előtt négy nappal befejeződött és így 2236 forintos megtakarítást értek et. Hasonló jó eredménnyel’ d.of@ozt.ak a karbantartók a kapossÄendslheSyi (telepen is. Fodrász verseny Siófokon A felszabadulási verseny kere­tében Siófokom február 21-én 1 fed- rászversémyt szerveztek. Aki ezen a mapem 'betért a szövetkezetbe, azt ta­pasztalhatta, hegy a dolgozókon va- lami különös izgatottság tett úrrá. Valamennyien azt latolgatták, ki sesz iaz első. Az idő ilyen esetben gyorsan múlik. A verseny vezető máris indít, első a férfiak versenye. Ezután a női dolgozók versenye ikövetkezett. Itt tán még rogyebb volt az izgalom, kicsit remegett a dolgozóik keze, amikor a fésűt for­gatták a modell hajéban. Jó volt ■nézni az ügyes kezek nycimán ki­alakuló szetobnéü-szebb női nappali frizurát. Majd az estélyi, azaz a szín­házi frizurává;.-; any következett. A munka és izgalom közepette észre­vétlenül teltek a perceik és ©’hangzik a 'bejelentés: a versenynek vége. A szép és impozáns fodrász terem éltlai'iafcuii tanácsteremmé, most dől el*, ki lesz az első. A férfiversenyzok kö­zül az első díjat Steiner József nyer­te. A nőd nappali frizura eílső helye­zettjének Farkas Jánosnét jelentik be. Az estélyi frizuránál egyenlő 1 pontszámmal nyert versenyt Lorincz Lászlómé és Farkas Jánosné. A nyer- jteseket a vendégek nagy tapssal kö- . szöntötték. I A verseny első 'helyezettjei meg- I ígérték, hogy a megyei versenyen hasonló jó eredményeket érmek el és úgy dolgoznak, hogy a felszabadulási versenyben a lakosság igényeit maximálisan kielégítsék. (Tudósítónktól.) Rózsás Márton elvitárs, a Barcsi Vegyesipari KTSZ dolgozója. Kiváló szakértelemmel vezeti brigádját, át­lagos teljesítményük a legutóbbi ér­tékelés szerint 254 százalék volt. Ter­ven felül készített férfiöltönyeikkel segítik a lakosság áruellátását. A Marcali Erdőgazdaság dolgozói sem maradnak el A Marcali Erdőgazdaság dolgo­zói megyénkben az elsők között tettek vállalást hazánk felsza­badulásának 10. évfordulójára. A dolgozók lelkesen küzdöttek foga­dalmuk valóraváltásáért és szép j eredményeket értek el eddig. A szőcsénypusztai erdészet dolgozói vállalták, hogy a faanyag-szállítás­nál bevezetik a láncszerű szállí­tást. E módszer bevezetésével a gazdaság dolgozói első negyedévi szállítása tervük t iparifából 103 százalékra; tűzifából 175 százalék­ra, fakitermelési tervüket pedig iparifából 175 százalékra, tűzifából 167 százalékra teljesítették. Vál­lalásuknak tehát máris becsülettel eleget tettek. A kéthelyi erdészet dolgozói is szép eredményeket értek el már eddig is a felszabadulási verseny­ben. Értékesítési tervüket globá-] lisan 109 százalékra, fagyártmány- termelési tervüket pedig ugyan­csak 100 százalékon felül teljesí­tették. FARSANGI KARNEVÁL BOLHÓN TTgy mondják az öregek, hogy erniberemiékezés óta nem volt olyan ^ jóleíkerüüt farsangi karnevál Bothón, mint amilyet nemrég az MNDSZ helyi csoportja rendezett. Megjelenít ezen a bálom a fafcu asp- ratja-nagyja, szánté nem is akadt olyan család, mely —■ -affghegy bekö­szöntött az este — el ne fimduöt vdana a kultúrotthon felié. Bizeny fő­hetett a feje mindem rendezőnek, hogyan helyezik el ezt a rengeteg an­te. No, de a kitűnő szervezés minden akadályt leküzdött — este 8 órakor már mindenki türelmetlenül ült a helyén, várva a . nagy meg­nyitót. Először Virovecz Páliné Munkaérdemóremmel kitüntetett tsz-asz- sztmy, az MNDSZ elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket, majd Haj­inál Ferenc, az est főrendezője emelkedett szólásra, hogy néhány egysze­rű szóval emlékezzen meg az ádei békés, bcldog farsang jelentőségéről. Ezután vette kezdetét a nagyszerű mulatság! A bál legszebb, legérdekesebb Pillanatai következtek: jelmezes fel­vonulás ... Elsőnek Ludas Matyi érkezett a terembe, nyomában ott fu- rakodott a Rikkancs. De rögtön jött ám egy ugyancsak tairka cúgánypár is, purdéjukat vezetve kézen. Persze, nem maradhatott el most már a ikántyavető asszony s a bchócpár sem, be is vihiarzottak széles jókedvvel. És nyűt újra az ajtó: szépséges menyasszony szerénykedett be, karján daliás vőlegényével, mögöttük ott tipegett a töpörödött magyatiyó is. No, úgy -látszik, e mulatságra mások is igein kíváncsiéit voltak, mert náesak: egy néger pár is érkezett az afrikai vadonokból, s az a dadia, kanján egy édesen szendergő kisbabával egyenesen á XVI. századból jött. Véget 'érninem akaró sekadalcm! Piroska és a Vadász, Hól’Jaibda, Csiriiag, Koska, orosz táncosok következtek, s végűi! vidáman kiacanászva perdült be Édii, Médl, Hédi, a három kislány. Aztán elült a zaj és méltó­ságteljes lépésekkel bevonult Karnevál herceg, oldalén bűbájos herceg­nőjével. Nagy üdvrivalgástól! kísérve foglalták el a számukra, fenntartott díszhelyet, s intésükre — a gondtalan vidámság, békés boldogság jegyé­ben 'kezdetéit vette a bál, a zene, tánc, móka! Jgy volt ez Bei hen. S hegy a részvevők jól élvezték magukat, arról bizonykodtok másnap reggel az üres szendviesestálJalk, az este még forró teával telt, de most üres kancsók, a kongó itatashoedók. De nem maradt egy szem cukorka, csokoládé sem, pedig Gálosa József, a földművesszövet'kezet dolgozója ugyancsak jókora mennyiségben .gomdios- kodott róluk. Már régesrég kivtilógosodott, hetet is eükeatgatott a vén tetremy harangja, amikor véget ért a bolhói fényes nagy farsang. Kicsit mámoros jókedvvel és nagyon vidáman indult ki-ka az otthona felé, szívében hálás köszönet érzésével azok iránt, akik megrendezték, meg­szervezték ezt á szép és nagyszerű estet. Különösen Halmai Feremcmé tanííónőre gondoltak nagy szeretettel, aki éjt nappallá téve fáradozott azon. 'hogy a kis község fakóinak ilyen kedves óráikat, ilyen önömet sze- rezzm. Jókedvű foírsiain'g után, most már jó -muirJka következzék! Uigy-e, így lesz ez, bolhóiak? Ságihi József A nagyatádi úttörők felszabadulásunk ünnepére készülnek A Nagyatádi Általános Iskola fiú és leány úttörőcsapata munkájának megjavításával akarja ürmepeörí feteziabaduliásunk 10. évfordulóját. A pajtások szép célokat tűztek ma­guk elé. Elsősorban csökkenteni akarják a bukott tanulók számét, ezért a jobban tanuló pajtások vál- faflják egy-egy gyengébb előmenetetlű úttörő segítését. Az át-koűa-biz&Usóg március 31-ért értékeli az eredményt, és a legjobb osztályt hálazászlióval jutalmazza; Az úttörő pajtások ezenkívül szé­'píteni, csinosítaná ak'arják az osztá­lyokat és el határozták, hogy minden raj »Felszabadulási íai«-at készít. A (Legjobb falat készítőivel együtt Je- : fényképezik s a képet elhelyezik az -iskola diicséretkön.yvé'ben. A leg­szebb és legtisztább osztályt a szülői miunikaközösság jutalmazza »tisztasá­gi zászlóval1«. Az iskola úttörői a sok szép terv mellett gondoltak a fegyelmi helyzet megjavítására is. Most arra törekednek, hegy szomiba- tonkénrt miinél kevesebb pajtás ke­rüljön a fegyelmi tanács élé. vetkezet munkáját. Különösen szem­mel tartják a kommunistákat. Tóth Sándor lakócsai gazda így véleke­dik: ha mindenki olyan dolgos em­ber lenne a tsz-ben, mint Jelics György párttitkár, akkor ő is be­lépne. Ladon. még nincs tsz, de tudják a ladiak, hogyan dolgoztak tavaly a szomszéd falvak tsz-ei. A minap a ladi tanácsházán két gazda arról beszélgetett, hogy ők is, alakí­tanak szövetkezetét, de nem olyant, mint amilyenek a környékbeli tsz-ek, hanem jobbat. Adva van tehát a tsz-mozgalom kiszélesítésének egyik fontos fel­adata: úgy gazdálkodjanak, úgy dol­gozzanak a termelőszövetkezetek, hogy magas eredményükkel bizonyít­sák be fölényüket az egyéni gaz­dálkodással szemben. A mezőgazdasági termelés és a "tsz-ek nem kielégítő fejlődésének okát így lehetne megfogalmazni: a párt szava nem jut el minden dol­gozó paraszthoz. Állandó jellegű nép­nevelőmunkáról — amely a legfőbb feladatokra irányítaná a falu lako­sainak figyelmét — nem beszélhe­tünk a barcsi járásban. Egyes köz­ségi és tsz-párt szervezetek nem elég önállóak, s bár az elmúlt évben erő­södtek, azonban még mindig gyen­gék ahhoz, hogy területük felelős gazdáivá váljanak. Azokon a helye­ken, ahol a gépállomási, termelőszö­vetkezeti. állami gazdasági, erdőgaz­dasági és községi pártszervezetek vannak, nincs meg a kommunisták egysége, egymástól függetlenül dol­goznak az alapszervezetek így van ez Ladon, Csokonyavisontán, Da- rányban, Babócsán és még néhány községben. A termelőszövetkezetek közül 4-ben még nincs pártszervezet, •ezeknek a tsz-eknek a problémáival a területi alapszervezet kommunis­tái egyáltalán, vagy nem kellően foglalkoznak. A KV ez év február 9-i határozata e hibák kijavítására nyomatékosan felhívja a pártszer­vek és pártszervezetek figyelmét. Nagyobb gondot a tagjelöltek kiválasztására és nevelésére A járás dolgozó parasztságát a fel- emelkedés útjára vezetni csak erős pártszervezetek képesek. Ezért a JB eddig is tett lépéseket a falusi pártszervezetek megerősítésére. Feb­ruárban pl. 23 tagot és tagjelöltet vettek fel a tsz- és községi pártszer­vezetek. Bolhón pl. Vidák Márton egyéni gazdát, aki hosszabb idő óta végez népnevelőmunkát és részt vesz a pártoktatásban, februárban vették fel a pártba. Nerri kétséges, hogy Vidák elvtárssal erősödött az alap- szervezet. De nem így van ez mindenütt és ezért elsősorban a JB-t terheli a fe­lelősség. Előfordul ugyanis; hogy egyes alapszervezetek csak a mező­gazdasági munkák jó elvégzését, vagy az állampolgári kötelezettségek példás teljesítését tartják a tag- és tagjelöltfelvétel egyedüli próbakövé­nek, s elfeledkeznek a tagjelöltek ne­veléséről. Sokukkal még a párt Szer­vezeti Szabályzatát sem ismertetik, s így nem is tudják őket a közösség ügyéért harcolni tudó kommunisták­ká fonnálni. A legtöbb hiányosság azonban nem is a tagjelölt felvétele előtt van, hanem utána, amikor a párt soraiba felveszik. ügy véljük, szükséges a járási pártbizottság és az alapszervezetek figyelmét felhívni, hogy a tag- és tagjelöltfelvételre, a párttagok ne­velésére nagyobb gondot fordítsa­nak. Sajnos, sok példa van arra, hogy egyes pártszervezetek vezetőségei nem sokat törődnek a tagjelöltek taggá nevelésével. Nem adnak ne­kik pártmegbizatást, nem teremtik meg számukra annak feltételét, hogy á küzdelmekben megedződjenek, harcos párttagokká fejlődjenek. La- kócsán Fucskár Pál már több mint egy éve tagjelölt, de nem kapott .á 'vezetőségtől olyan megbízatásokat, amelyek teljesítésével bebizonyíthat­ta volna érdemességét a párttagság­ra. Bélaváron az egyik tagjelölt már egy éve beadta tagfelvételi kérel­mét, de még mindig nem döntött ügyében a taggyűlés, sőt tagsági bé­lyeget sem biztosítottak számára. A JB érezze egyik legfontosabb fel­adatának, hogy mielőbb vizsgálja felül annak a csaknem 30 elvtársnak az ügyét, akik már több mint egy éve tagjelöltek. Közülük az arra ér­demeseket vegyék fel a párttagok soraiba, hadd növekedjék falun a szocializmus építésének harci vezéré kara. A párttitkárok példa­mutatásának fontossága A párt erősítése és épitése — arni a falusi pártpolitikai munka megja­vításának fontos előfeltétele — csak úgy hozza meg a kívánt eredményt, ha a pártszervezetekben megjavul a vezetés, s állandóan képezik magu­rat elvtársaink. Csakis a biztos és szilárd elméleti tudás teszi képessé kommunistáinkat arra, hogy úrrá le­gyenek sokrétű feladataikon. Ho­gyan várhatunk eredményes munkát pl. Buzási elvtárstól, a lakócsai párt- titkártól, aki a legutóbbi taggyűlé­sen beszámolója után a propagan­distát kérte fel, ismertesse a párt­oktatás helyzetét, mert ő ezt nem is­meri. Nem ismeri, mert ő sem jár rendszeresen a politikai iskolára. És vajon mit ér Villányi Jenő patosfai párttitkárnak a tsz melletti érvelése, amikor feleségét hanyag munkájá­ért kizárták a termelőszövetkezet­ből? Az olyan kommunista vezetőket viszont, mint Faulháber János ladi párttitkár, szívesen követik a falu dolgozó parasztjai, mert ő nemcsak beszél a tsz-mozgalom jelentőségé­ről, hanem amikor szóba került a tsz-alakítás ügye, ő írta alá elsőnek a belépési nyilatkozatot, s lelkesen dolgozik a tsz előkészítő bizottság­ban. Ilyen példamutatást várunk többi párttitkárainktól is. Falusi elvtársaink az első vonal­ban küzdenek a mezőgazdasági ha­tározat végrehajtásáért, a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséért. Minden dicséretet, köszönetét és el­ismerést megérdemelnek, akik lelki­ismeretesen f v:ióhatatlanul dolgoz­nak. Segítse hát a barcsi járás falusi kommunistáit az eddiginél hatéko­nyabban a járási bizottság. Járási bizottsági elvtársaink — Misefa. Mandik, Csákvári és Süveges elv- társak irányításával a járás kommu­nistái és dolgozót már eddig is sok sikert értek el. Bízunk abban, hogy a falusi pártpolitikai munka megja­vításával, a falusi pártszervezetek erősítésével a jövőben még eredmé­nyesebben dolgoznak a járás mező- gazdaságának felvirágoztatásáért, a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbi szélesítéséért. Egy „szegény66 kulák leleplezése »Nincs kérem a kukáknak semmije, szegények azok, nem lehet rajtuk behajtani semmit sem« — halljuk gyakran egyes községi tanácselnö­köktől, begyűjtési megbízottaktól. De vajon így van-e ez? — tehetjük fel a kérdésit. Énre azcmlbam már nem valami ha­tározott választ kapuink. Mert mim- denki tudja a faluban, hogy a kulé- kek jól élnek — különösem egyes megalkuvó rtanécsielinökök, begyűj­tési megbízottak jóvoltából — s igyekeznek kijátszani a törvényt, másokat is arra bujtegatmak, hogy ne teljesítsék állam iránti kötelessé­güket. A marcali járás Nagyszakácsi köz­ségéről ás az a hír járta, hogy ott szegények a kulákok, nincs miből beadásukat teljesóteni. így aztán a községben nagy volt a lemaradás, különösen a hízottsertésbegyűj tes­tben. Azonban nem mehetett: min­den valami rendben a községben, ment más megyebeli kupecsk .nyakra- főre jártak ide disznót vásárolni, amire felfigyeltek a járási szervek is. A járási begyűjtési hivatal egy brigádot alakított, amelyik megvizs­gálta. má a helyzet Nagyszakácsiíbaim A brigád elsősorban a hátralékos kulákok portáján tartott helyszíni elszámoltatást. Megnézte ,p>Y, hogy id. Niklai Sándor, aki 7 mázsa bú­zával, 240 kg árpává1 és zabiball, t öbb mint 10 mázsa kukoricával, 238 kg sertéssel és 250 'kg vágómarhával tartozik az államnak, miért nem teljesíti beadását. A portáján nem találtak semmit. A földterület, s a község termésátlagai viszont azt mu­tatták, kell hogy a kukáknak termé­nye legyen. S mivel a brigád tagijai nem valami hiszékeny emberek vol­tak, érdeklődni kezdtek a ku.'ák ro­konait iránt. Hamarosan kiderült, hogy a kulák lányának, Vas József- nének portája körül nincs minden rendben. Igaz, hogy ő teljesítette beadását, de 8 zsák búza. 3 zsák aozs, 3 zsák mák, 20 zsák tengeri, 1 véndő zsír, 5 hektó bor, az nem •az ő tulajdona, hanem apja rejtette el nála. A brigád természetesein ta- fcgfialita ezeket a terményeket, s el­szállította. Nem ment persze ez olyan simán. Hisz nem azért kulak a kulák, hogy belenyugodjon' leleplezé­sébe és a kulá-kfi meg akarta verni Varga Ferencet, á járási begyűjtési hrvaM helyettes vezetőjét. Ifj. Nik- laá Sándor, 'akit már csalásért egy­szer elítélteik, ezért a tettéért a Mar­cali Járásbíróság előtt fog feleCinii. * « * .Az esetből érdemes egy Ibis tainiul- ssgot levenni. Annál is inkább, mi­vel Nagyszakácsiban is bizonyos csztályibéke hangulat 'uralkodott el Pedig a marcali járásban tudniuk kell a vezetőknek, hogy a fehérternor idején itt igen erős volt az éllan- íorradalcm. S a bűnösök közül nem egy ma is bujkál, ártani igyekszik a dolgozó népnek. Aztán a Nilktai kulák esete azt is megmutatta, hegy nem szabad megalkudni az clyan hangulattal, amely azt hirdeti, hogy nincs a kuláknak semmije. Az csz- tályellenség módszere bármilyen ás legyen, bármiként is összefonódik a kulák rokoni szála, sógor-komasáiga a falu dolgozóival', le kelj leplezni, nyilvánosam a nép elé kell tárná, a kulákok aljas tevékenységét. Nagy- szakácsiban id. Niklai Sándor lelep­lezése megmutatta, hogy van a fcu- lákoknak miből állam iránti taatto- zásukat rendezni, csak nem szabad velük szemben e’nézőnek teríti S amikor a dolgozó parasztság tudo­mást szerzett a ikulák mesterkedésé­ről, arról, hegy a kulákkal szemben keményen jártak el, javultt a falu­ban az állami fegyelem. Egy map alatt 10 ezer forint adót fizettek be, majd pedig két nap alatt 46 hízót adtak át a 'begyűjtőnek. Mindazt azonban, amit a brigád megtett, a községi tanács is megte­hette volna, s ez ismét egy tanul­ság arra, hogyan kell eljárni a kulá- kokkai szemben, hogy nem szabad feJülhi azek sírásának. TamiAjanak ebből az esetiből me­gyerik többi községei is. Kutas József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents