Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-12 / 60. szám

Szombat, 1935. március 12. SOMOGYI NÉPLAP Megyénk dolgozó parasztjai a tavaszi munkákra való jó felkészülésben is meg akarják előzni Baranyát A lusta tél még itt ólálkodik a somogyi mezőkön, de megyénk ter­melőszövetkezetei, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai, valamint a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói türelmetlenül figyelik, mi­kor kezdhetik meg a tavaszi munkák nagy csatáját: készen állnak a szá ntás-vetésre. A Lengyeltóti Gépállomás dolgozói a tavaszi munkák jóminőségű elvégzésére készültek fel A Lengyeltóti Gépállomás dcfigo- zói határidő előtt kiijarvíitotitélk a tar -vaszá mezőgazdasági munkák elvég­zéséhez szükséges gépeiket. Ezeket a gépeiket mái' most kn/vonitaittek a bri- gádszállásdkna, hogy mihelyt Hé te­lheti memmi a itaflaijra, azonnali munká­ba átCIhiassiainak. A gépállomás veze­tősége álsmeipteitle a traktoros brigá- dok itaigjaiivall a feladiaitokEit. Amel­lett, hogy egy-egy brigádot a gép­állomás egy-egy vezető embere pait- romák 'A minőségi munka érdekéiben kötelezővé tették, hogy a trakiteiro- sek a munka végeztével ráírassák a munkáltatóval a rnunkau tat vány ra, hogy milyen minőségű munkát veit át a itrsktonositői. Ezzel hozzájárul­nak a terméshozam növeléséhez, de hoezájárutoalk azzal is, hegy- a gép­állomás rendszeresein foglalkozik a tsz-ekkcl az agrotechnikai módszerek arjkaJímazása érdekében. így a terve­zett 24 hold helyett 50 holdén vet­nek keresztsizorosiain tavaszi kalászo­sokat és 126 holdon veinek négyze­tesen kukoricát a gépállomás körze­téhez tartozó tisz-ek. Most még arra törekednek a gépállomás trakterosai, hegy miméi több egyéni »gazdáival kössenek, szerződést tataim unkára, hogy vetítik is megszerettessék a gépii munkát, ezen keresetül a nagyüzemi termetest is. A balatonkeresztúriak 100 hold talajmunkára kötöttek szerződést a gépállomással A bálát onkereszt úri tanács a köz­ségi mezőgazdasági áüiliamdó-toizatt- sággal karöltve, Szántó Kálmán kör­zeti aigranómus segítségével tervet dolgozott ki a tavasz,i mezőgazdasági munkák folyamatos elvégzésére. En­nek állapján tett vállalást a község dolgozó parasztsága felszatbadiuOá- sumk ünnepére, épriTfe 4 itiszteCleltére. Szántó Kálmán körzeitii* aignonómus javaslatára a községben Felszabadulási versenyre hívjuk megyénk pedagógusait Országunk üzemeinek, gyárainak dolgozói lelkes felajánlásokkal ké­szülnek hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára: április 4-r# Mi. magyar pedagógusok sem maradha­tunk tétlenek e nemes versenyben, nekünk is ki kell venni részünket belőle. Ezért iskolánk szakszerveze­ti bizottsága úgy határozott, hogy versenyt indít. Versenyünk három részből áll: I. Az osztályok dekorá- lási versenye. II. A fegyelem meg­szilárdítása (órák alatti, szünetek­ben! és utcai magatartás). III. Ta­nulmányi verseny (harc a jelesekért és az elégtelen ellen). A győztes osz­tályok mindhárom részben egy-egy népművészeti vándorvázát, az osz­tályok főnökei pedig értékes könyv­jutalmat kapr?k április 4-én. • Felhívjuk iskoláink szakszervezeti bizottságait, hogy kapcsolódjanak be versenymozgalmunkba és erről érte­sítsék a Szabadságparki Általános Iskola Szakszervezeti Bizottságát. A verseny eredményét minden szombaton értékeljük, a végső érté­kelést április 2-án fogjuk végezni a szakszervezet városi bizottságának közreműködésével. Szabadságparki Általános Is­kola Szakszervezeti Bizottsága Verseny a „Somogy megye legjobb kőművesbrigádja“ címért Takács József sztahanovista kőmű­ves brigádvezető jelenleg a siófoki bányászüdülő építkezésén dolgozik. Takács József és brigádja elhatároz­ta, hogy versenyre hívja felszabadu­lásunk 10. évfordulója tiszteletére a megye összes kőművesbrigádját a -Somogy megye legjobb kőműves­brigádja« címért. A versenypontokat az alábbiak szerint állították össze: 1. Termelési tervünket túlteljesít­jük. 2. A brigád által végzett mun­kát a minőségi követelményeknek megfelelően adjuk át. 3. Az önkölt­ségcsökkentés érdekében az anyag­normában előírt követelményeket betartjuk. 4. A munkaidő minden percét kidolgozzuk s a brigádban igazolatlanul mulasztó nem lesz. 5. Munkaterületünket rendbentartjuk, a balesetmegelőzés érdekében a munkavédelmi szabályokat betart­juk. 6. A kisebb szakmai gyakorlat­tal rendelkező szakmunkásoknak munkamódszerünket átadjuk, estén­ként pedig elméleti oktatás keretén belül foglalkozunk velük. 7. Mun­kánkat mindenkor az új munkamód­szerek alkalmazásával végezzük. mintegy 80 mázsa .jóminőségű burgonyavetőmagot cserélnek a gazdák. Ebből a fajtáiból Gál Balra István 12 holdas gazda», a községi. Hazafias Népfront-bizottság elnöke már a múlt évben 35 mázsa burgonyáit ter­melt egy 200 mégyszögöOes kísérteti parcellán. Az idén a község őszii veééstenüle- tónek mintegy 90 százalékát fejitrá- gyázzák. A műtrágyát már megvásá­rolták a »gazdák a »heíljyi földiműves- szöveitkezeti bciitlben. A tanácstiaigck és a mezőgazdasági áCrjandó-bdzo’.itság tagjai állandóan figyeiiik, a- község határában hogyan szikkad a italiaj, s amint arra rá lehet merni, egy bi­zottság az agreinómus vezetésével határszemlét tant. így áttápítiják meg, hegy melyik területein milyen mennyiségben adagolj amek a gaz­dák műtrágyát őszi vetéseikre, s hdt hemgerezzemek v»agy bcranáPjjainialk. 10 mázsás búzatermést akarnék etenni holdamként a múlt évi 8 mázsáival szemben. A tanácstagok és a mezőgazdasági állandó-bizottság tagjai péCtísmutaitá- sukkal és nevelő szóval meggyőzték a gazdákat a cukor­répatermelés fontosságáról s an­nak előnyeiről is. Ennek ered,menye: a gazdák 35 hold cukorrépa teinmetlléséit vállalták. A tavaszi szántás-vet,és gyors és jómiinőségű elvégzése érdekéiben a gazdák mintegy ioo heüdnyi tiallaj- mur lkára kötöttek szerződésit a Mar­cali Gépállomással. Tervszerű be­osztással biztcisítfiák, hogy mindem gazda veltőgéppef. tegye a földbe a tavasziak vetőm®,gjáit. Németh Ferenc tlaniácsélnök és Hcmváóh Ferenc, a mezőgazdasági ál- i fendó-íblzcttság eí(nőiké, Csikós János pán'titkár segítségévei1; úgy szervezi és irámyíitija a munkákat ezután is, hegy a község melYteen kivegye ré­sziét megyénk Baranyával folytatott párosversenyéből. Az ordacsehi Úttörő TSZ-ben szaporán hordják a trágyát A földeken még Oucskos hót&karó fekszik, de az crdiacsehi Úttörő TSZ tagjai már a határban járnék. Igaz, a dö’őui'jakrÓL még nem meritek rá a szántásra vagy vetésre; - de a teltein összejött trágyát a duőre ki tudják i hordnni. Ha felszikikad a talaj, dminran !már gyorsabban széthcrdhaitiják a .trágyát a tavaszi vetés afiá. A mun- ' kában a Lengyeltóti Gépállomás vám, segítségére a ísz-nefc. Körmös trak­tor után kapcsolt pótkocsival! hord­ják a trágyát reggelről estig. Két nap alatt aranyi trágyát száWtctitak ki a mezőre, ami 12 hóid »tavaszi vetés alá elegendő lesz. A tsz 100 hord ta­vaszi tatejmunkára kötött »szerződésit a gépállomással. Nemcsak tiltakozunk, de jd munkánkkal harcolunk is a béke megvédéséért! Röpgyűléseket tartottak üzemeink és hivatalaink dolgozói Csütörtökön délután több üzemben, vállalatnál és hivatalban né­hány percre megállt a munka. Röpgyűlésre jöttek össze a dolgozók. A fizikai és szellemi dolgozók ezrei emelték fel ismét tiltakozó szavukat az imperialisták háborús készülődései ellen. Felszabadulási műszak indul a Kefeanyagkikészítfiben A KEFEANYAGKIKÉSZITÖ VÁL­LALAT röpgyűlésén Kirsner elv­társ, a vállalat igazgatója országunk belpolitikai helyzetéről beszélt, majd Bacsó János művezető a külpoliti­kai helyzetet ismertette. Az üzem dolgozói — válaszként a háborús gyújtogatóknak — elhatározták, hogy március 15-től április 4-ig, az ország többi üzeméhez hasonlóan, felszabadulási műszakot tartanak. Elek Mária, a vállalat üzemi bizott­ságának elnöke arról beszélt, hogy a békeharcban különösen nagy sze­repük van a nőknek, hiszen minden dolgozó nő, minden édesanya meg akarja védeni férjét, gyermekét, hozzátartozóját a háborús pusztulás­tól. , .Megsokszorozza erűnket az a tudat, hogy mellettünk áll a felszabadító Szovjetunió“ A VÁROSI TANÁCSON szintén 10-én tartottak röpgyűlést. A tanácsi dolgozók levélben is hangot adtak harcos békeakaratuknak. Többek között pzt írják: «-Jól tudjuk, amikor a békeszerető emberek százmillió szebb és boldogabb jövőjüket építik, s a népek közötti békés, gyümölcsö­ző kapcsolatok elmélyítésén fára­doznak, milyen veszélyt jelentenek az imperialista hatalmak háborús tö­rekvései. Tudjuk, hogy a békéért folytatott harcban nem vagyunk egyedül, mellettünk áll a béketábor vezetőereje, hatalmas segítőtársunk, felszabadítónk, a Szovjetunió. Mel­lettünk vannak a kapitalista orszá­gok elnyomott dolgozói is. Ez a tu­dat megsokszorozza erőnket és még szorosabbra fűzi sorainkat a béké­ért való küzdelemben«. Harcolunk a békéért A KAPOSVÁRI JÁRÁSI TANÁCS dolgozói röpgyűlésükön erélyesen tiltakoztak a nyugatnémet militariz- mus feltámasztása ellen. Az Orszá­gos Béketanácsnak küldött levelük­ben ezt írják: »►Mi, a Kaposvári Já­rási Tanács dolgozói erélyesen til­takozunk a nyugatnémet militariz- mus újjáélesztése ellen, mert nem akarjuk, hogy mindaz, amit dolgo­zó népünk 10 év alatt szorgalmas munkával felépített, ismét romba- dőljön. De nemcsak tiltakozunk, ha­nem jó munkánkkal harcolunk is a béke megvédéséért. Pártunk vezeté­sével felsorakozunk a hatalmas bé­ketábor, s annak vezetője, a Szov­jetunió mellé«. MEGYÉNK TÍZ ÉVE Szabadságunk ragyogó alkotása, a Kaposvári Textil művek írta: Bencze József III. J 952. április 4.... Kaposvár né- pe felszabadulási ünnepséget "tart. Üzemünknek csaknem 500 dol­gozója vonul fel szervezetten az ün­nepségre és mutatja meg, hogy né­hány km-re a város szívétől ki­alakulóban van egy olyan ipari üzem, amelynek munkásaira min­denkor számítani lehet. A május 1-i felvonulásunkon már közel 800 dol­gozóval ünnepeltük a munkásosztály nagy ünnepét. Egy-egy. üzem ilyen -'Saérvaaatt, hatalmas törne s?ű meg­mozdulására még nem emlékeztek a kaposváriak. Soraink között ott vo­nultak fonólányaink. többszörösen kitüntetett szerelőink, hirdetve azt, hogy kaposváriak, Somogy megyeiek, gyertek közénk, barátkozzatok meg az új szakmával, segítsétek felépíte­ni üzemünket. '1952 nyarán már épült a nagy sze­relőcsarnok, úgyhogy év végére vég­leges helyén termelhetett 114 gyű- rűsgépünk közel 44 000 orsója. Azt hittük, hogy túl vagyunk a nehezén, de előttünk állt újra a tél. Álltak már épületeink, beszerelve korszerű gépeink, de a hatalmas munkater­mekben nincs fűtés, akadozik a ter­melés. Sok nehézség állt előttünk, hogyan biztosítsuk a meleget a fonó- termekben, hogyan védjük meg dol­gozóinkat, gépeinket a téli időszak viszontagságai ellen, hogyan bizto­sítsuk a termelést. A közeli gépál­lomás traktorai nem bírták bevon­tatni végleges helyére a hatalmas kazántestet, amelyet a jutái ország­út mellé kellett letennünk, hiszen a gyár még utak nélkül volt, nem lehetett a súlyos kazánt helyére szállítani. A traktorok nem bírtak a kazánnal és most már a kazán mellett a traktorok is a sártenger foglyai lettek. Ebben »az időtájban jártak nálunk a közeli honvéd ala­kulat tisztjei, akik szerették volna fiatal üzemünkkel a kapcsolatot ki­építeni. Látták kínlódásunkat a ka­zánnal. Látták, hogy amikor hosszas munkával kisvasúti sínre emeltük a hatalmas testet, hogyan lapult szét a kisvasúti sín, hogyan süllyedt le az egész megépített pálya a sárba. Nem szóltak semmit, hanem egyik nap megjelent két honvédségi vontató kocsi. Húzták, cibálták a kazánt, de az meg sem mozdult. El­szakadtak a vontató kötelek, de minden maradt a régiben. A z újabb sikertelenség Iszinte mindenkit lesújtott, csak a honvéd elvtársak arcán láttunk bi­zakodó mosolyt, egyelőre nem tud­tuk ezt mire vélni. Csakhamar ki­derült azonban a mosoly titka, ami­kor egyik nap mennydörgéshez ha­sonló robajjal megjelent egy T 34- es harckocsi a makacskodó kazán- test mellett és ezt a hatalmas, több tonnás testet a harckocsi láncra fog­ta, s bámulatosan rövid idő alatt végleges helyére vontatta. Mi, akik végig kínlódtuk a sikertelenség több napját, alig tudtunk köszönetét mondani azért a segítségért, ame­lyet katonáink nyújtottak. A néphadsereggel a későbbiekben tovább erősödtek a barátság szálai, amikor az egyik alakulatnak átnyúj­tottuk az üzemünk alapította csa­patzászlót, szimbólumát an dák. hogy védelmezőinket, békés termelőmun­kánk őrzőit látjuk honvédetekben. Az 1952. gazdasági évet is siker­rel fejeztük be. Abból a fonalmeny- nyiségből, amit ebben az évben elő­állítottunk, 14 910 000 méter* ruha­anyagnak megfelelő szövetet gyárt­hatott textiliparunk. Elmúlt ismét egy év, a gyárépít­kezés még tartott, de 1953-ban már 26 863 000 méter ruhaanyagnak meg­felelő fonalat tudtunk adni ipa­runknak, elértük, hogy a magyar textiliparnak közel 10 százalékát je­d Tout i I vv-v 1954 közepére befejeződött az üzem építése. Az, aki néhány évvel ezelőtt járt a jutái úton, s most erre visz az útja. akaratlanul is megáll minden alkalommal az előtt a cso­dás gyárépület előtt, amelyből a gé­pek bugása, a munka zaja kihallat- szik az elkészült betonútra is. Ra­gyogó. korszerű üzemmé építette dolgozó népünk ezt a vállalatot, olyanná, amilyet csak egy szabad­ságra talált nép építhet magának. A gyár beindulásakor lévő 100—200 fős létszámunk is megnőtt és ma már közel 2000 fiatal mondhatja: »éle­tem'célját találtam meg a fonodá­ban«. "El a alkalomadtán összetaláfko- zunk azokkal, a »más város­beli textilmunkásokkal, akik az or­szág különböző szövödéjében a mi fonalunkból készítik népünknek és exportcélra a textíliát, jogos büsz­keség fog el bennünket, amikor azt halljuk, hogy fonalunk minősége ki­tűnő. ebből a fonalból a szövödék !s teljesíteni tudják tervüket. (Folytatjuk.) JHidMt az akUordűk (f eles en dilLti e k ... A Kaposvári Hangversenyzenekar próbáján A Kaposvári Zeneiskola kivilágított, újjávarázsolt Bartók-termében vagyunk. Este 7 óra múlt pár perccel, de már együtt van a zenekar és tagjai izgatottan várják a próba kezdetét. Most még hegedűk és kiirtok, fafúvók és ütőhangszerek hangjainak összevisszasága, keveredése tölti be a termet, hogy aztán később a karmesteri pálca egyetlen intésére . felcsendüljenek Weber Oberon-nyitányának dús hangzású, sugárzó opti­mizmust árasztó akkordjai. Es mielőtt még e csodálatosan szép, lelket üdítő muzsikában gyö­nyörködnénkhadd szóljunk néhány szót Weber remek művének tolmá- csolóiról, a Kaposvári Hangversenyzenekar tagjairól. Városunk képzett, magas hangszertudással rendelkező gyakorlott muzsikusaiból tevődött össze ez a lelkes, minden elismerést megér­demlő együttes. S hogy annyi nehézség ellenére ma ismét együtt látjuk Kaposvár zenészeit, az a zenekar tagjainak lelkes munkáján kívül nagy­részt Nyakas József elvtársnak, a Zeneiskola igazgatójának, vagy ahogy az együttes tagjai nevezik: »a zenekar atyjának« érdeme. De nagy ré­sze volt ebben népművelési szerveink és a honvédség hathatós segít­ségének is. S a közös munka nyomán katonák és értelmiségi dolgozók, orvosok, tanárok és zeneiskolai ‘növendékek komoly, összeforrott együt­tessé kovácsolódtak. És ez az együvétartozás, ez a megértő, kollektív szellem biztosíték arra, hogy zenekarunk be fogja tölteni hivatását és sikerrel elégíti ki Kaposvár zenekedvelőinek igényeit. Az Ob er on-nyitány után Szilárd György, a zenekar karmestere meg­dicséri együttesét. — Legalább így a bemutatkozó hangversenyen is — mondja lelkesen. Aztán felcsendülnek Beethoven I. szimfóniájának be­vezető akkordjai, s a zseniális mester hatalmas alkotása életre kel a muzsikusok hangszerein. Hallgatjuk az emberiség legnagyobb zeneköltő­jének csodálatos muzsikáját, s közben figyeljük az örömtől, lelkesedés­től kipirult arcokat. Oly nagy figyelem és zene iránti őszinte szeretet sugárzik az együttes tagjainak szeméből, hogy maga a látvány is lenyű­gözi az embert. 1 Később hazánk világhírű zeneszerzőjének, Liszt romantikus han­gulatú Les Preludes, majd Csajkovszkij Vonósszerenádja következik, s ezek mind-mind új élményt jelentenek muzsikusoknak és hallgatóknak egyaránt ... Ima egy próba a hangversenyzenekar életéből. Biztosra vesszük, hogy a zeneirodalom e ragyogó gyöngyszemeinek ma esti előadása ma­gával ragadja majd Kaposvár zenekedvelő közönségét. A próba véget ért. A zenekar tagjai felállnak. A fülekben ott cseng még az elhangzott zeneművek dallamainak egy-egy foszlánya, s a zenekar tagjai hangtalanul, élmény dk hatása alatt, megilletődve rakják el hangszereiket... J..B. C7PDPI PM" ^ Émn Km I V *“• !■ ■ /f Ez a címe Barta Lajos most fel­újított négyfelvonásos színművének. Ä Színművészeti Főiskola növendé­kei játszották a napokban a Nem­zeti Színház kamaraszínházában. A sajtó, többek közt az Irodalmi Újság is dicsérő sorokban emlékezik meg a pompás darabról és a kitűnő elő­adásról is. »Nemcsak érett előadás: maradandó szép élmény is .. . örül az ember szíve, hogy ennyi tehetsé­ges. a magyar drámát szenvedélye­sen szerető és játszó fiatal művé­szünk van. Ahogy mondani szokás: forró est volt«. A darabról pedig így vélekednek: » ... érdekes, plasztikus jellemek, a cselekmény nagyszerű helyzetek egész során át kígvózik a tragikum­tól egész a bohózatig: bizony, ke­mény, de gyönyörű feladat ifjú szí­nészjelölteknek«. Bennünket, kaposváriakat köze­lebbről is érint ez az előadás: t. i. az itt szereplő fiatal művészek lesz-' nek a bázisai a május—júniusban szervezendő Somogy megyei állandó színtársulatnak. Hogy közelebbről is megismerkedjünk velük, a megyei népművelési osztály meghívta őket vendégszereplésre. Március 15-én este fél 8-kor mu­tatkoznak be. Sajnos, csak ezen az egy estén játszhatnak, mert köteles­ségük visszaszólítja őket. Nagy él­ménynek ígérkezik ez a színházi est, ezért hívjuk fel előre /közönsé­günk figyelmét. — MEGKEZDTÉK A BALA- TON-PARTI ÜDÜLŐK rendbeho­zatalát, karbantartását és új léte­sítményekkel is bővítik a balaton- parti községeket. Balatonföldváron új 60 férőhelyes szállodát építe­nek. — 46 000 FIATAL vesz részit So­mogy megyében a »Tavaszi dal ün­nepén«, melyeit a felszabadulási if­júsági seregszemle keretiében bonvo.­ií tarnak le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents