Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-10 / 58. szám

Csütörtök, 1955. március 10. SOMOGYI NÉPLAP » ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE 211 000 forint értékű többtermelés 2 hónap alatt A Dé Iimagy arország i Fűrészek dolgo­zói a felszabadulási monkaversenyíban az elmúlt (két hónap aOaitlt tervüket globálisam 1-10 száza'lélkra teiljesiíitelt- tök. Mintegy 241 000 forint értékkel teanmeütiek többet, nmiinlt -amit tervez­tek. Gömbfaf el vágási, tervüket 100,7 száz-alléikra teljesítették. A parkeitta- üzam februárban szintén ezt -az ered­ményt érte el. Bredményelilkeit nehéz anyagellátási viszonyok között érték el. A verseny szakasz elején értékes versenyválla'lásokat tettek a DISZ- brigádok. VáHaűásarlkait vaf.iamerunyl- en túlteljesítik. A múlt esztendőben a Déknagyarcrszági Fűrészek négy­szer kapta meg az élű zem-j el vény t. 1955. első terv-negyedében ás tulaj­donosai szeretnének lenni a kit-ün- tető élüzem-ci-m-n-dk. De a faipart válllaiatok országos versenyében ás az elsők akarnak lenni. Túlteljesítette exporttervét & Baromfifeldolgozó Vállalat Tapasztó Sándor eLvtárs, a Ba­romfifeldolgozó Válílíalait üzemi bi­zottságának elnöke írja: Váililaílatumk dolgozói -az év efső napjaiiiban ünnepélyes vállalásit tet­tek felszabadulásunk 10. évfordulója, április 4 tiszteletére. Még egy hó­nap van hátra -az évfordulóig, de máris jogos büszkeséggel számolha­tunk be eddig él-ért eredményeink­ről. Tojásból 50, baromfiból 20 szá­zalékkal többet dolgoztunk fel és exportáltunk a tervezett mennyiség­nél. Toj ás-feldolgozó üzemünkben az átlagos teljesítmény 120, a baromfi­feldolgozó üzemben 110, a láda­üzemben pedig 115 százalék volt. Ez idő alatt az önköltséget ás fokozato­san csökkentettük. Április 4-ig a még hátralévő idő alialtt úgy dolgo­zunk, hogy termelésünk tovább nö­vekedjék, s így líöszönthesse válla­latunk a feli-szabadulás ünnepét. A marcali járási mezőgazdasági állandó bizottság jól felkészült a tavaszra A marcali járás 32 községének ha­tárában közel 8 ezer holdnyi terület vár a tavaszi kalászosok és takar­mányféleségek elvetésére. A tél ki­tolódása miatt később lehet csak megkezdeni a munkákat és ezért igen fontos a jó előkészítés. A járási tanács mezőgazdasági állandó bizott­sága az elmúlt napokban megbeszé­lést tartott a községi mezőgazdasági és termelési állandó bizottságokkal, melyen alapos tervet dolgoztak ki a tavaszi munkák sikeres beindítására. A somogyszentpáli és a sávolyi ál­landó bizottság képviselői szóvátet- ték az értekezleten, hogy nincs kellő mennyiségben vöröshere- és lucerna­mag. A gadányi és a tapsonyi me­zőgazdasági állandó bizottság tagjai nyomban felajánlották, hogy.— mi­vel náluk feleslegben is van ezekből a magféleségekből — cseréljenek magokat. Balogh István szenyéri dolgozó paraszt, a járási tanács me­zőgazdasági állandó bizottságának elnöke, javasolta a többi községek­nek, hogy azon gazdák megsegítésé­re, akik nem rendelkeznek megfe­lelő fogaterővel és gazdasági felsze­reléssel, a fogatokat és vetőgépeket dűlőnként osszák be, ezzel az üres­járatot is tudják csökkenteni, v nem kell félnaponként ide-oda járkálni. Az értekezlet után a községekben gazdagyűléseken és mezőgazdasági állandó bizottsági üléseken, termelé­si értekezleteken megszervezték a ta­vaszi munkákat. A somogyszentpá- liak és a sávolyi gazdák Tapsony- ba, Gadányba látogattak el vető­magot cserélni, s majdnem minden faluban dűlőnként osztották be a vetőgépeket is. 120 tagú úttörő-zenekar alakult Kaposváron A Megyei DISZ Bizottság ' ikezde- [ ményezésére 120 tagú úttörő-zene­kar alakult Kaposváron. A hangsze­rek niagyrészét a Megyei DISZ Bi­zottság szerezte be, a zenekart az is­kolák kis úttörő-zenekaraiból állí­tották össze. A próbák máris meg­kezdődtek, az első előadásit március 20-án tartják. ÍGY SZÓRAKOZNAK ÉS TANULNAK A KADARKUTI DÍSZ-FIATALOK A kadarkúti kultúrterem vidám fiatalok zajától hangos. Petőfi-isko- lai oktatásra gyülekeznek a hallgatók. Már jóval kezdés előtt benépe­sítik a tanács által biztosított DISZ-helyiséget. Kellemes, vidám szóra­kozással akarják tölteni a foglalkozás előtti időt. Hogy mivel szórakoznak a fiatalok? Akad választék bőven! A terem közepén komoly küzdelem folyik. A ping-pongasztalon vidáman pattog az apró, fehér labda, s a fiúk izgatottan küzdenek a győzelemért. A színpadon kisméretű biliárdasztal áll, sok sikert és sikertelenséget tarto­gatva kedvelői számára. Na és a leányok? Őket sem kell félteni, nem unatkoznak. Csopor­tokba verődve dominóznak, s úgy nézem, nagyon érdekes és izgalmas le­het egy-egy játszma, mert még fiú-szurkolóik is vannak. A másik asztalnál társasjáték kerül elő, mellyel még leányoknak is érdemes lenne foglalkozni. Igaz, ha mi is élvezni akarnánk ezt a játékot, meg kellene tanulni a lövészet szép és nagyszerű mesterségét, a# kispus­ka részeit és használatának módját. Es azt hiszem, nem ártana, sőt örül­nének Kadarkút DISZ-fiataljai, ha ilyen irányban is fejleszthetnék ké­pességüket. Es hogy a vidám ifjúsági est teljes legyen, hangos nótaszó .tölti meg a termet, túlszárnyalva a játék izgalmitól kipirult arcú fiata­lok zsivaját. Milyen szép mindezt látni... Milyen jó itt ülni e gondtalan, boldog fiatalok közt és leírni szórakozásukat! Milyen jó lenne, ha egyre több fiatal kapcsolódna be szervezeti életünkbe. Tudom, ha a távolmaradók csak egyszer részesei lennének e vidám összejöveteleknek, a következő alkalommal már boldogan jönnének közénk. Az est komolyabb részében egy nagy asztal köré ülnek - a fiatalok és megkezdődik az oktatás. Most minden szem Gárdonyi tanító elvtársra szegeződik, és nagy érdeklődéssel hallgatják részletes és élvezetes elő­adását. A fiatalok élénken figyelnek, látszik rajtuk, hogy szeretik az anyagot, tanulni akarnak, mégis, úgy gondolom, jó lenne, ha le is jegyez­nék a hallottakat. így válnának valóban értékessé, névelő hatásúvá Gár­donyi elvtárs előadásai. És mint általában mindenki, így a mi szervezetünk is tervez, szép célokat tűz maga elé. Egyedül rajtunk, kadarkúti DISZ-fiatalokon áll, hogy valóra váltsuk, sikerrel oldjuk meg feladatainkat. Remélem, hogy rövidesen már terveink megvalósulásáról értesíthet­jük megyénk DISZ-szervezeteit. KELEMEN ROZSA. A somogygesztí Új Barázda TSZ-ben 20 ezer forint értékű munkát végeztek a patronálok A somcgygeszti Uj Barázda Ter­melőszövetkezet tagságával még az elmúlt évbein megkötötték a paitro- názs-saerződést a Kaposvárt Víz- és Csatornaművek dolgozói. A szövet­kezetben elsősorban a vízvezeték beszerelése volt fontos, amit a pat­ronálok nyomban meg is kezditek. Egy turfxHszivatltyú felszene/lése után csöveket fektetitek le és- vízvezetéket építettek be a hizlaldáiba és még né­hány gazdasági épületbe. Mintegy 20 ezer fontat értékű muinfcávaiL járul­tak hozzá a termelőszövetkezet gaz­daságának korszerűsítéséhez. A Víz- és Csa'lömeiművek dolgozói a napokban újból! fefkeresiték patro­nált szövetkezetüket. Most arról tár­gyaltak, hogy a tsz-tagck lakásaiba is beszerelik a vízvezetéket. A Viz­es Csaitonnaművek vezetői, tekintet­tel a község jó adottságára, éllhátá- rozták, hogy Somogy gesztiiban egy toppé vízmüvet létesítenek. Ezzel a faluban minden házait eil tudnának látni vízvezetékkel). A lakosság öröm­mel fogadta ezt a kezdeményezést és szívesen vállalják a társadalmi mun­kát: a csövek lefektetéséhez szüksé­ges árokásást és egyéb fuvarozást. A patronálok mintegy 70—80 ezer forintos költséggel rarjdbehozzák a I meglévő kutat, a gépházat és a ikét tárcflómedencét. Ezek után pedig megkezdődik a csövezési munka és az országban első helyen Scmcgy- gesztiben épül meg a törpe vízmű s a falu lakossága is városi módra jut majd vízhez. A munkálatokat tavasszal kezdik meg. RAG ALMAZ AS MIATT.-"Népművészeti kiállítást és népviseleti bált rendeznek április 3-án Kaposváron A somogyi népművészek elhatá­rozták, hogy a felszabadulás 10. év­fordulója alkalmával megrendezik az 5. somogyi népművészeti kiállításit Közel 50-en jelentették be részvé­telüket: fatariagvátnydk, csonitfaragá- sdk, hímzések, szőtteseik és csipkék készülnek a kiállításra. Több nép­művész az elmúlt tíz év eredménye­it is szemlélteti munkáin, Kálmán István ibalatcnfenyvesi dolgozó pa­raszt, a népművészet mestere pl. nagyméretű fatálat faragott, mely­nek peremén parányi képekben örö­kíti meg községe fejlődését. • A kiállítást április 3-án nyitják meg, majd ugyanott népviseleti bált is rendeznek'. A bálon részitwesz vala­mennyi somogyi népi együttes és iképviselitettk magukat a népviseleti vidékek is. A somogyi úttörők 300 tagú küldöttséget választanak az április 4-i budapesti ünnepségekre A somogyi dolgozók megyeszeute készülnek a felszabadulás 10. évfor­dulójának megünneplésére. Az elő­készületből a gyerekek is kiveszik részüket. Április 4-én 300 tagú úttörő-kül­döttség utazik Budapestire, hegy tol­mácsolja a megye úttörőinek üdvöz­letéit. Vafiamennyd somogyi. Iskolá­ban kiválasizitotfák már a küldötte­ket, akik egyúttal az iskola legjobb tanulói közé tartoznak és kiváló út- törőmunkát végeznék. Ugyancsak 'valamennyi iskolában »hála-zászló­kat« hímeznek, a népművészetéről neves községekben pedig szőttese­ket, fafanagványokait és egyéb nép­művészebi tárgyakat készítenek az általános iskolai tanulók. Ezenkívül váiafnemnyi járásszék­helyen á'fcészátettefc egy díszes kö­tésű könyveit, az »igazság könyvét«, mely körüljárja a járás valamennyi iskoláját és az úttörők rajzókkal, be­jegyzésekkel örökítik meg az eimúlit tíz év során létrejött helyi eredmé­nyeket. Mtad a »hála-zászlóikat«, m'nd az »igazság-könyveket« és a népművé­szeti tárgyakat április 4-én Budapest­re viszi magával a 300 tagú úit.törő- külriöttség. FÜRDÖKÖZSÉGGÉ FEJLŐDIK BALATONBERÉNY Baiatcniberény közvetlenül a ma­gyar tenger mentén fekszik. A vidék festőim szép, - a fövenyfürdő pedig kilométereikre beinyúHk a Balatoniba. A múltban mégis elhanyagolták a ■ községet. A Megyei Tanács a múlt év elején ■elhatározta, hegy Baiiatonlberényt fürdőközséggé fejleszti. A munkáiar- tek már tavasszal megkezdődtek. Be­fejeződött a strand építése. A leg­szebb partrészen védőgátiat létesítet teik, mögötte pedig fürdőházat, két -öltözősomt és zuhanyozót építettek. Tavasszal parkosítják a staaindcit és a község nagyobb terelt is. A jövőben még egy hatvan férőhelyes szá'íodia és egy képzőművészeti telep építését tervezik. Idén nyáron már Baíiaton- berényben is megjelennek a pihe­nésit, szórakozást vágyó do’gozók ez­rei. Három eketípus közül válogathatnak a dolgozó parasztok A mezőgazdasági kisgépellátás ja­vítására a földművesszövetkezetek három típusú fogatosekét hoztak for­galomba. A 4/A—WP fogatos-ekét egy lóval lehet vontatni. Súlya mindössze 61 kiló. Magasított, acélöntvényű eke­fejjel és jóminőségű acél kormány­lemezzel van felszerelve. Különösen a könnyebb, homokos talajok szán­tására alkalmas. Fogyasztói ára 500 forint. Az 5/A—S jelzésű eke középnehéz talajokra való. Két lóval kell huzat- ni és 18 cm mélységre lehet vele szántani. Súlya 72 kiló. 540 forintért, vásárolható. A D 6—7 K. N. eke két erősebb ló után való. Nehézművelésű, kötöttebb talajokra készült. A magasított acél­önt vény-ekef ej et meredekebb kor­mánylemezzel látták el. Szántási mélysége 18 cm. Az eke sül/a 84 kiló. Ára 750 forint. Mindhárom eke a földművesszö­vetkezeti boltokban vásárolható. lí iggye el, elvtárs, nem téve- dek ... Úgy lett volna, ahogy az előbb említettem .., Csak az bánt, hogy mindent el sem mondhattam a bíróságon... Ha nem tűznek ki újabb tárgyalást, úgy megbüntet­nek, hogy a víz se mossa le rólam ezt a szégyent... Pedig nekem van igazam... Horváth Andrásné elvtársnő, a Sütőipari Tröszt dolgozója mondta el nekem ezeket a keserű szavakat, amikor a napokban, közvetlen a tár­gyalás után felkeresett a szerkesztő­ségben. Férje, Horváth András elv­társ, a Kaposvári Járási Tanács VKG-csoportja vezetőjének szavaiból pedig azt vettem ki: nem hagyják, hogy becsületükön csorba essék, mert az igazság az ő oldalukon-áll. De nézzük csak, miből #is bonta­kozott ki ez a bírósági ügy. * * * V7"an-e olvasóink között, aki ha- ~ csak hírből is, ne ismerné a hirhedt nyilas Kuhl-családot, s an­nak a Szálasi-éra alatt viselt dol­gait? Ennek a családnak egyik, ma is városunkban élő tagjának a ra­vaszsága miatt került bíróság elé a Horváth-házaspár(!). Az ügy rövid története a követ­kező: Horváthék és dr. Kuhl Józ-sef- né, a Sertéstenyésztő Vállalat dol­gozója — igaz, hogy ott leánynevén tdrtják nyilván — egy házban lak­nak a Honvéd utca 45-ben. Az ud­vari Vízvezeték főelzáró csapja Kuhlné konyhájában van. Mivel egész télen elzárta a vizet, Horvá­thék panasszal fordultak emiatt az illetékesekhez. Megtudta ezt Hevesi Antal elvtárs, Kuhlné igazgatója is. így egyszer, még januárban, elment Hevesi elvtárs személyesen meggyő­ződni Horváthék panaszáról. — Nincsen itt ok a veszekedésre, mindegyikük nyugodtan élhet ott­honában, hiszen mindketten dolgoz­nak — ezekkel a szavakkal akarta az ellentétet áthidalni a két asszony között Hevesi elvtárs. Aztán még beszélgettek egyről s másról, mire Kuhlné hirtelen így fordított a be­széden : — Ha ilyen kommunisták építe­nék az országot, mint Horváth né, akkor nem sokra mennénk. Horváthnénak szívébe haraptak e rágalmazó szavak. Érezte, hogy nem­csak őt, egy kommunistát, hanem ­személyén keresztül a pártot,. az or­szág vezetőerejét gyalázza ez az osz­tályidegen. Nem maradt hát ő sem adós a válasszal, s szíve szerint visz- szavágott az őt és a pártot rágalma­zónak: — Bizony, ilyen kommunis­ták építik a hazát, mint én, és nem olyan fasiszták; mint maga. És itt álljunk meg egy szóra. Kuhlné, aki kitelepített férjével "együtt a földjén kizsákmányoltak keserves munkájából, spekulációs manőverekből élt, s akinek közeli rokona a 40-es években hirhedt nyi­las vezető volt, az a Kuhlné most bátorságot vesz magának, hogy »jó hírnevét« bírósági úton megvédje!!). Az ilyen díszes múltú Kuhlné, mivel szemébe mondta Horváthné elvtárs­nő a való igazat, micsoda hallatlan szemtelenségre képes: két kommu­nistát a nép bírósága elé állíttat és ellenük szemrebbenés nélkül tanú­nak Íratja be Hevesi Antal elvtár­sat, a kommunista igazgatót! Nem tévedés, kedves olvasóink; pontosan arról a Kuhlnéról van szó, akinek fia két évvel ezelőtt az ügyészség előtt felelt olyan kijelentéséért, amellyel népünk vezetőit rágalmaz­ta. Az a Kuhlné kapott most ilyen vérszemet, aki a párt 1953. júniusi határozata után uszította Bán Jó­zsef né kaposvári kulákasszonyt — aki szintén lakótársa —, hogy »most már beszéljen nyugodtan, mert már nincsenek kulákck«(H). Egyébként Kuhlménak az említett kulákasz- szony iránti jóbarátságát és egyet­értését az is igazolja, Hogy neki, Pánnénak mindenkor adott vizet. De soroljuk csak tovább a ténye­ket. Kuhlné, aki 1953. júniusa előtt pisszenni sem mert, azóta állandóan rágalmazza a becsületes embereket. Korábban saját kéz- és névaláírásá­val ellátva, most pedig kölcsönkért írógéppel írva valósággal halomra gyártja a feljelentéseket, persze ál­néven. Egyszer pl. — és ez is a mér­hetetlen aljasságát mutatja — Hor­váth elvtársat a felesége nevében írásban feljelentette a pártnál, hogy »fizetését nem adja haza a család­nak«. A vizsgálat aztán kiderítette, hogy a feljelentés minden sora ha­zugság, Horváthné nevének aláírása pedig aljas rágalom. Ám térjünk vissza a vízcsaphoz. Szóval Kuhlné feljelentette a Ka­posvári Járásbíróságon Horvátbé- kat: mindkét elvtársat rágalmazás­sal vádolta. Horváth elvtársat azért, mert »ráfogta«, hogy ő .elzárja a vi­zet. (Bár ennek a »ráfogásnak« a valóságáról a Vízművek igazgatója is meggyőződött a helyszínen.) Hor- váthnét pedig azért adta át a bíró­ságnak, mert őt fasisztának nevezte (mint ahogyan fasiszta is). És a mi osztálybíróságunk, állítólag mitsem sejtve Kuhlné személyéről, annak rendje, módja szerint tudomásúl vette, iktatta stb., stb. ... a feljelen­tést, kitűzte — hihetetlenül rövid határidőn belül — a tárgyalást. (Bárcsak a feketevágókat is ilyen gyorsan állítanák bíróság elé!) Meg­idézték mindenkit, akit csak meg kellett idézni. Dr. Szabó Sándor já­rásbíró figyelmességből jelesre vizs­gázott a tárgyalás napján: felhívta ugyanis telefonon Horváthnét. a vád­lottat, nehogy elfelejtsen megjelenni a tárgyaláson! Bizonyára felvetődik a kérdés az olvasóban: tudta-e a bíróság, hogy kik állnak a nép igazságszolgálta­tása előtt és ki a feljelentő? Felele­tül hadd említsek egy epizódot a tárgyalásról. A jegyzőkönyvvezető megkérdezte Kuhlnétól, mi volt a férje foglalko­zása? Erre a bíró — dr. Szabó — válaszolta, hogy pénzügyi tanácsos. Tehát ismerte dr. Kuhl »tanácsos urat«, s hallott arról is, hogy milyen rokoni szálak fűzték a nyilasvezér­hez. (Ezt egyébként dr. Szabó Sán­dor maga mondta el, amikor a tár­gyalás után beszéltünk vele.) A tárgyalás részletezésétől elte­kintünk, csupán néhány dolgot em­lítünk meg. — Tud-e arról, hogy felesége Kuhlnét fasisztának nevezte? — sze­gezte a bíró a kérdést Horváth elv­társnak. — Bár nem hallottam, de nekem is ez a véleményem — felelt a "kér­dezett. — Meggondolta,, amit mondott’ Mert úgy látom, magát rosszul vi­lágosították fel — mondta indulato­san dr. Szabó, ülőhelyéből felkelve, ezzel is mintegy nyomatéket adva szavának, védve az osztályidegent. Végül úgy döntött a bíró, hogy üjabb tárgyalást tűz ki. * * * /'’ondoljuk csak meg, hogyan is áll ez az ügy, ami jelentősé­gében és a tanulságokat . .illetően messze túlnő a vízcsap-problémán. Horváth elvtárs panaszolta: Kuhl­né megakadályozza, hogy vízhez jus­sanak. Ezért jelentette'febőt Kuhlné. Ám dr. Szabó Sándor járásbíró miért úgy foglalkozik ilyen üggyel, mint rágalommal? S ha már foglal­kozott vele, miért nem mondta ki határozottan: ez nem vád, hanem — amikor Horváth elvtárs a víz­csap rendezését kérte az illetékesek­től. akkor a törvényeink biztosította jogával élt. Illenék ezt tudnia a mi osztálybíráink» között magának dr. Szabó Sándornak is. A tárgyaláson fény derült arra, hogy egy fasiszta két becsületes elv- társat megrágalmazott. Vajon miért nem sújtott le a bíróság azon-nyom- ban kemény kézzel erre az áskálódó osztályidegenre? Miért nem hozott olyan példás büntetést, amelytől az­tán nemcsak Kuhlné, hanem a vele hasonszőrű, nemkívánatos elemek­nek is örökre elment volna a. szája- íze attól, hogy becsületes embereket bíróság kezére adjanak. De még at­tól is visszarettentek volna, hogy a mi bíróságunkon, a proletárdiktatúra bíróságán keressék saját vélt igazu­kat. A büntetés kiszabására — a vádló megbüntetésére mód lett vol­na az említett tárgyaláson is, s úgy véljük, akadna bíróságainknak más fontosabb, a szocializmus építését segítő tárgyalnivalója is, mint a fa­siszta Kuhlné által emelt vádak alapján egy újabb tárgyalás kitűzé­se. A Központi Vezetőség ez év már­ciusi határozata élesen felveti a bí­róságok felelősségét, s ennek a fe­lelősségnek tudatában, mindenkor a proletárdiktatúra szellemében, a munkásosztály álláspontjára helyez­kedve végezzék munkájukat. Ha így dolgoznak, akkor nem kell sem Hor- Vátnéknak, sem más becsületes dol­gozóknak attól tartaniuk, hogy a bí­róságon az osztályellenség javára billen a mérleg. Kutas József.

Next

/
Thumbnails
Contents