Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-09 / 57. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. március 9. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a politikai helyzetről és a párt feladatairól (Folytatás az 1. oldalról.) gokban m'ég félMJhető tehetőségeket kell megmutaitni, hanem e gazdasá­gok szűk korlátáit is. Támogatni (kell az egyéniilleg -gazdálkodó dolgozó pa- raiszteksf abban, hogy tehetőségeiket a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésében kihasználják, de ugyanakkor saiintettfemül népszerűsáté- ná kell köztük a szövetkezésnek, mint a felemelkedés egyetlen fartó- sain járható dijának előnyeik A fa­lusi pártszervezetek egyidejűleg moz­gósítsák rruirad a termeCőszöveitkezetii tagokat, miffid az ^egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraisatokat a kulókság és más f alusi kizsákmányolok elften. Pántunkban egyesek helytelenül foglaltak állásit a 'begyűjtés kérdésé­ben ás. Ebben a jobboldali álfláspomit- ban és a kulákoik aknamunkájában van az oka annak, hogy 1954-fbein a párt és a kormány által helyesen csökkentett begyűjtési tervét sem teljesítették. Nem húzták alá a be­gyűjtési kötelezettség fontosságát és téitf.eniül szemlélték a begyűjtési fe­gyelem ímegfazulását. Pártunk Közppnlti Vezetőségének az a véleménye, hogy tovább kedd folytatni erőfeszítéseinket á mező­gazdaságii termelés fejlesztésére, ugyanakkor azonban meg kell köve- te’.mii az álliamipoligári kötelességek teljesítését, mert csak ilyen módon lehet megteremteni a népgazdaság — és ezen belül a mezőgazdaság fej­lesztésének iis — ajnyagwalapjáiít. Pártiunk politikája, amely a mun­kás-paraszt szövetség megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista átalafótá- sána és a mezőgazdasági termelés feHendítésére irányul, olyan politi­ka, amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a tsz-tagók, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeinek. A jobb- “ oldali nézetek ellenben, amelyek pár­tunk pairaisztpoliitikáján-ak alapvető kérdéseiben az utóbbi időben elter­jedtek, nemcsak munkásetenesiek, hanem dolgozó paraszt-ellenesek is, mert a kulákok és egyéb falusi ki­zsákmányolok megerősödéséit sizcfgallt- ják a dcfgozó parasztság rovására, hátráltatják a mezőgazdasági terme­lés fellendítését és a falu jobb éle- téniek kialakulását. IV. A megerősödött jobboldiaM, oppor­tunista elhajlás megmutatkozott a párt vezető szerepének liebeosÜLésé- ben' is. Egyesek tagadták a párt ve­zető szerepét a Hazafias Népfront­ban. A Hazafias Népfront létrehozá­sát — amelyet pártunk kezdeménye­zett — olyan jobboldali törekvések kísérték, amelyek a párt jetantőségé- mek és vezető szerepének visszaszo­rítását célozták, -annak érdekében, hogy a Hazafias Népfront tegyen az az eirő, amply ellenőr?! pz. állami és tanácsszerveket is. Hogji a Hazafias Népfront ezt az Mfienőrző és irányí­tó szerepeit« betöltse, akarták egyesek a népi demokrácia legátfogóbb tö- niegszervezetévé tenni, ezzel lénye­gében a Hazafias Népfrontnak na­gyobb szerepet 'akartak adni, mint .a helyi taniácisokniak, amelyek tudva­levőleg a legátfogóbb ’tömegszerve­zeteik és az őMiamhaitalcm helyi szer­vei is, s amelyeket a választásokon maga a dolgozó nép hoz létre. Esek a jobboldali nézetek lényegében a proletáriátus diktatúrájáról szóló marxi-leninii tanítást akarták revízió alá venni. A tagfcintasiabb a népi demokrácia' rendszerében a munkásosztály forra­dalmi pántjának irányító, vezető sze­repét feltétlenül biztosítani. Ennek biztosítása nélkül nincs népi demok­rácia! A munkásosztály forradalmi pártjának az egész társadalom ve­zető, irányító és lelkesítő erejének kell tennie. Csak ezen az úton ké­pes érvényesíteni a munkásosztály vezető szerepét a szocializmus építé­sében, csak a párt vezető szerepének maradéktalan érvényesítése révén töltheti be a népi demokrácia álla­ma a munkásosztály, dolgozó népünk érdekének matgféWőgp valamennyi funkcióját. A párt a munkásosztály legmagasabb szervezet: formája, ezért a párt hivatott valamennyi tö- megszervezet irányítására és tevé­kenységük ellenőrzésére. Valamennyi tömegszervezet munkájában a legfon­tosabb a párt vezető, irányító sze­repének biztosítása, mert csak így érhető el, hogy különböző tömeg­szervezetek a szocializmus építésének ügyét szolgálják. A marxizmus—le- ninizmus e sarkalatos tanítását ve­szi revízió alá a jobboldali elhajlás. A központi Vezetőség a leghatá­rozottabban elutasítja a párt vezető­szerepét csökkenteni akaró jobbol­dali törekvéseket, mert ez végső so­ron a munkásosztály, dolgozó né­pünk hatalmának gyengítését, alá- ásását jelentené. A megerősödött jobboldali nézetek pártunk belső élete, egész harci te­vékenysége, valamint a párt egysé­ges, szilárd vezetése biztosításának alapvető elve, a demokratikus cent­ralizmus elve ellen irányultak. A pártban egyesek olyan helyzetet akartak teremteni, hogy a pártveze­tés határozatai ne tegyenek kötele­zők a párt valamennyi szervezetére, hogy minden szervezetnek joga le­gyen a felső pártszervek által ho­zott határozatok “helyességének felül­bírálására. Ez jobboldali revizionis­ta álláspont — s ha a párt nem lé­pett volna fel ellene — végső soron megfosztotta volna pártunkat, mint a munkásosztály forradalmi párt­ját élcsapat, szervezett csapat jelle­gétől. Megszüntette volna a párt akarategységét, ajtót-kaput nyitott volna különböző csoportosulásoknak a párton belül. A demokratikus cent­ralizmus megszüntetése vagy gyen­gítése komoly veszélybe sodorta vol­na a párt eszmei és szervezeti egy­ségét, komolyan megrendítette vol­na a párt fegyelmét, gyakorlatilag harcképtelenné tette volna a pártot, népi demokratikus rendszerünk ve­zető, irányító erejét. Kifejezésre jutott a jobboldali ve­szély a kommunista bírálat'és ön­bírálat kispolgári, anarchista irány­ban való eltorzításában is. A Központi Vezetőség helytelen­nek, sőt egyenesen károsnak tartja, hogy az utóbbi időben jobboldali elemek a kritika ürügyén rágalmazó módon tagadták a munkásosztály és az egész dolgozó nép által, a párt vezetésével Magyarországon elért történelmi sikereket. A Központi Vezetőség felhívja az egész párt, minden kommunista fi­gyelmét arra, hogy ugyanakkor, amikor a leghatározottabban elítéli a párt tekintélyét romboló rágalma­zást, feltétlenül biztosítani kell a párt egész tevékenységében, az ál­lami munka minden területén, s egyebütt a kommunista bírálat és önbírálat érvényesülését. Gondoskod­ni kell arról, hogy komoly és állan­dó harc folyjék a párt- és az állami munkában megmutatkozó hiányossá­gok ellen, megszüntelásük érdeké­ben. Bátran ki kell bontakoztatni az alkotó kommunista kritikát, amely nélkül nem biztosítható pártunk jó munkája és épülő szocialista társa­dalmunk előrehaladása. A pártmunka megjavításának — az alapszervezetektől kezdve a Köz­ponti Vezetőségig — legfontosabb fel­tétele a bátor, pártszerű elvi bírálat és önbírálat, különösen pedig mun­kánk hiányosságainak alulról jövő bírálata.' Ilyen bírálat nélkül lehe­tetlen az előrehaladás, ellenkezőleg mindig fennáll az önelégültség, az önmegnyugtatás, a tespedés veszélye. Semmi körülmények között sem sza­bad félnünk az elvi, pártszerű bírá­lattól. Az ilyen bírálat még jobban emeli a párt és a párt vezető szer­veinek tekintélyét, még jobban erő­síti a párt egységét. A jobboldali elhajlás egyik legve­szélyesebb megnyilatkozása a nacio­nalizmus és a sovinizmus. A Központi Vezetőség elengedhe­tetlenül szükségesnek tartja a na­cionalizmus és a sovinizmus minden megnyilatkozása elleni kíméletlen ideológiai harcot. Szükségesnek tart­ja minden ellenséges támadás vagy aknamunka leleplezését és visszave­rését. El kell mélyíteni népünkben — különös figyelmet fordítva az ifjú­ságra —* a hazafias nevelést és ezzel párhuzamosan a proletárintemacio- nalizmus szellemét. Népünk nevelé­sében döntő szerep jut nagy felsza­badítónk, a szocialista Szovjetunió népei iránti mélységes hála és sze­retet ápolásának. Erősíteni kell né­pünk tudatában a hatalmas, kilenc- száz milliós béketáborhoz való tarto­zásunk nagy jelentőségét. * « * Az ideológiai és gazdasági kérdé­sekben elterjedt helytelen és hibás nézetek jelentékeny része az osztály­ellenség behatásának tükröződése a pártban és a népi demokrácia egyéb területein. A jobboldali nézetek pártunkban és államunkban azért válhattak ilyen veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs beszédeiben és cikkeiben tá­mogatta ezen antimarxista nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Nagy Imre elvtárs jobboldali vo­nalának egyik alapvető vonása ab­ban mutatkozott meg, hogy tagadta és lebecsülte a párt által elért nagy­szerű győzelmeket és rendszeresen elhallgatta az eredményeket. A Sza­bad Népben október 20-án megje­lent, »A Központi Vezetőség ülése után« című cikkével Nagy Imre elv­társ egyenesen bátorította a párton belül és a párton kívül a kispolgári elemeket, helytelen, a párt tekin'c- lyét aláásó tevékenységük fokozásá­ra. Maga a cikk irányvonala eltér az 1953. júniusi határozatoktól, a III. pártkongresszustól, az 1954. októberi KV ülés határozatától, sőt több kér­désben szembe is kerül ezekkel az alapvető párthatározatokkal. Ez a cikk szembefordul a párt helyes ipa­rosítási politikájával, lebecsüli a jobboldali veszélyt, lekicsinylőén veti fel a takarékosság kérdését, hallgatással mellőzi a legfontosab­bakat, a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének kér­dését, helytelenül magyarázza a munkás-paraszt szövetség szerepét, elhallgatja a munkásosztály vezető­szerepének fontosságát e szövetsé­gen belül. A jobboldali elemek a párton kívül és a párton belül jel­adásnak tekintették e cikket és rom­boló módon kezdték támadni a párt helyes politikáját. Ilyen jelenségek voltak tapasztalhatók több újság — köztük a Szabad Nép — szerkesztő­ségében s az irodalmi élet területén is. Nagy elvtárs, a Minisztertanács el­nöke, valamint egyes gazdasági, párt­ós szakszervezeteink nem törekedtek a munkásosztály mozgósítására, a termelési tervek teljesítése és túl­teljesítése, az ipar minőségi muta­tóinak megjavítása, a munka terme­lékenységének emelése, az önköltség csökkentése, a technika jobb kihasz­nálása érdekében. Ellenkezőleg: Nagy elvtárs és néhány más elvtárs a mi­nisztériumokban, a sajtóban (minde­nekelőtt a Szabad Népben) olcsó, demagóg ígéreteikkel tévedésbe ej­tették a munkásosztályt, a megnyug­vás, a sültgalambvárás hangulatát terjesztették a munkásosztályban, al­kalmazkodtak a munkások elmara­dott rétegeihez és ezzel a bomlás bi­zonyos elemeit vitték be a munkás- osztályba. Az ipar 1954. évi nem ki­elégítő munkájának fő oka ebben áll. Több minisztérium és a Minisz­tertanács munkájában az a helyte­len és káros opportunista gyakorlat terjedt el, hogy abban az esetben, ha a vállalatok nem teljesítették a tervet, akkor az év folyamán több esetben is csökkentették tervüket, ahelyett, hogy mindent megtettek volna az elmaradó vállalatok fel­zárkóztatása érdekében és mozgósí­tották volna a munkásokat a terv feltétlen teljesítéséért, a munka ter­melékenységének emeléséért folyó harcra. V. A Központi Vezetőség — figye­lembe véve, hogy minden előrehala­dásunk fő akadályát a jelenlegi hely­zetben g megnövekedett jobboldali veszély képezi — a következőkben állapítja meg pártunk soronkövetke- ző fő feladatait: 1. Pártunk alapvető feladata — a III. pártkongresszus határozatának megfelelően — a szocializmus építé­se, a szocializmus alapjainak lera­kása hazánkban. E cél elérésére kö­vetkezetesen érvényesíteni kell pár­tunk fő irányvonalát, a szocialista iparosítás politikáját, biztosítva a nehézipar fejlesztésének elsőbbségét a népgazdaságban!. A szocialista ipar, benne mindenekelőtt a ' nehézipar fejlesztése erősíti elsősorban a szo­cializmus anyagi alapjait. Az orszá­gunk szocialista iparosításáért vívott harcban szem előtt kell tartani ha­zánk gazdasági adottságait, nyers­anyagforrásaink jobb kihasználását. A szocialista iparosítás politikájá­nak következetes megvalósítása el­engedhetetlen feltétele a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének, mely­nek fő útja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a dolgozó pa­rasztok önkéntes szövetkezése ré­vén. Ennek érdekében pártunknak, államunknak hatalmas segítő, neve­lő, szervező, felvilágosító munkát kell végeznie a falvakban. Egyide­jűleg pártunk s államunk változat­lanul támogatja az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztságot gazda­sága lehetőségeinek jobb felhaszná­lásában, termelése növelésében az anyagi érdekeltség elve .alapián. El kell érni, hogy a párt és a kor- vány hathatós segítsége, s a falu dolgozó népének mozgósítása révén végrehajtsuk pártunknak a mezőgaz­daság fellendítésére hozott határoza­tait. 2. A szocializmus alapjainak lera­kásáért vívott harc, a szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép életszínvonalának kö­vetkezetes emelését, a dolgozó nép anyagi," kulturális, szociális viszo­nyainak állandó javulását, ami min­dig pártunk politikájának fő célja volt és fő célja marad. Az 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülés nagyfontcsságú határozatait pártunk eme fő célkitűzése megvalósítására következetesen végre kell hajtani. A dolgozó nép életszínvonalának kö­vetkezetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazda- sági termelés, emelkedjék a munka termelékenysége, csökkenjen a tér-, mékek önköltsége, hogy határozott harc folyjék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában a legszi­gorúbb takarékosság érvényesítésé­ért, valamennyi állampolgári köte­lezettség (adófizetés, beadási kötele­zettség stb.) pontos teljesítéséért. 3. Biztosítani kell, hogy az 1955. évi terv keretében a szocialista ipar termelése 1954-hez képest 5,7 száza­lékkal, a mezőgazdaság termelése pedig 7,3 százalékkal emelkedjék. Biztosítani kell, hogy a széntermelés 4 százalékkal, a kohászat termelése 4 százalékkal, a villamosenergiater­melés 10 százalékkal növekedjék az elmúlt évhez képest. Biztosítani keli a közszükségleti cikkek termelésé­nek jelentékeny növekedését. Az egy főre eső termelést az ipar­ban az elmúlt évhez képest 3,9 szá­zalékkal kell emelni, az önköltséget általában 3 százalékkal kell csökken­teni, áltálában 2,3 százalékos anyag­megtakarítást kell elérni. Mintegy 9 milliárd forintot kell 1955-ben beruházni, s 4,8 milliárd forintot kell felújításra fordítani. A nemzeti jövedelemmek 8,4 száza­lékkal (kell emelkednie 1954-hez ké­pest. Az elkövetkező hónapok legfőbb feladata, szakadatlanul, dekádról de­kádra, hónnapról hónapra teljesíteni a terv minden előírását. A párt-, állami és (gazdasági -szerveknek moz­gósítaniuk kell minden erőt -az 1955. évii miépga-zdaisáigi terv teljesítésére és túlteljesítéséire. Mozgósítani (kel a -majdnem kétimfillió főt számláló szakszervezetek hatalmas tömegeit, a j DISZ lelkes fiataljait, a Hazafias i Népfront kibontakozó erőit, az MNDSZ-t, és valamennyi tömeigszer- j vezetet e célok eléréséire. Mindenütt a kommunisták legfőbb kötelessége, hegy a terv teljesítésében és túltel­jesítésében, az önköltség csökkenté­sében, s a termelékenység emelésié­ben példamutató magatartást tanú­sítsanak. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hegy a iraépgaizdaságá terv megvalósításánál egyaránt döntő mind a mennyiségi mutatók teljesíté­se, mind az előírt növekvő termelé­kenység s csökkenő önköltség továb­bá hiztosítáísa. 4. A Központi Vezetőség megbízza a PdLitiikad Bizottságot, hogy a III. pártkongresszus határozatainak szel­lemében dolgozza ki a második öt­éves terv részletes irányelveit. Ve­gye ennél figyelembe a nehézipar és ezen beliül a fenmelőesziközök terme­lésiének eflsődfegességét, a mezőigaz­daság további fejlesztését és korsze­rűsítését, a szocializmus alapjainak lerakását a mezőgazdaságban, valia- mimf a fogyasztási cikkek termelésié­nek további növekedését. Legyein a második ötéves terv hazánk további megerősödésének, népünk növekvő jólétének, a honvédelem fejlődésé­nek, a szocializmus győzelmének terve. 5. Miniden erővel', teljes mértékben biztosatamli kéül a párt megingatha­tatlan eszmei, politikai és szervezeti egységét. Ennek a száCáad egységnek felülről lefelé; a párt Politikai Bi­zottságából, Központi Vezetőségéből keli! oly érövéi kliisugáirozróa, hogy 'biztosítsa minden vezető pórtszerv- mek és minden kommunistának a párt helyes politikája szellemében való egyöntetű működését. Ez a meginigaithataitlian eszmei, po­litikai és szervezeti egység kell hogy biztosítsa a pártban az akarat és a cselekvés egységét s a párt vasfe- gye’mét. Csak ezen alapvető feladát sikeres megoldásával érhető el a párt és a pártvezetés, tekintélyének to­vábbi növekedése, továbbá az, hogy mind nagyobb lelkesedéssel’ s minél egységesebben kövesse és Mikesen támogassa munkásosztályunk, dolgo­zó parasztságunk és értelmiségünk a párt pdliitikáját. Tömörüljön pántunk köré az egész dolgozó nép és egységes lendülettel vigye győzelemre célkitűzéseinket, 6. Megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell folytaira’, a párt pdliitlikó- jától- eltérő minden elhajlás ellen, a jelen esetben mindenekelőtt a jcíbfo- oddailii elhajlás ellen. Fel kell iámná’ mindenütt a jobboldali veszély gyö­kereit. Feltétlenül biztosítani kell a jobboldali nézetek eíszgetef léséit és azok tellies felszámclliását. Ügyelni kell arra, hegy a jobboldali nézetek elleni harc ne elvcnit mód-cin folyjék, hanem össze legyein kapcsolva a párt mindennapi feladatainak sikeres végrehajtásával. Miközben pártunk erőteljesen küzd a jobbcílídaili veszé­lyek eilen, ugyaniakkor szakadatla­nul folytatja a harcot a ba’oldöln túlzók és az áll-gmi törvényesség megsértői eliten is.-Biztosítani kef.il a párt vezető, irá­nyító szerepéit a társadalmi és az ál­lami élet minden területén, az. álla­mi szervekben, tömeg-szervezetekben és tömegmozgafimakbain, a sajtó, a rádió szerveiben, az íred allémban stb. Biztosítani kell, hogy pártunk köz­ponti lapja, a Szabad Nép, pártunk elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle minden elhal fástól mentesen harcoljon a párt helyes pclii,bikájának végrehajtásáért, nevelje pártunkat, pártunk kádereit a párt marxista— leninista politikájának szellemében, A többi lapoknál és folyóiratoknál is biztosítaná kell, hogy valamennyit — figyetembevóve sajátosságukat és szerepüket — -a pánt politikájának megfelelően szerkesszék. A Központi Vezetőség kötelezi a pártszervezeteket: miniden erejükkel szélesítsék és erősítsék a párt kap­csolatait a munkások, dolgozó parasz­tok és értelmiségiek széles tömegei­vel!!, erősítsék a munkásosztály vezet­te megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. I Minden kommunista végezze pél­dásain és éberen munkáját azon a he­lyen, amelyet a párt, a munkásosz­tály, a dolgozó nép, népi demokra­tikus államunk kijelölt számára. A Központi Vezetőség szilárdan meg van győződve arról:, (hogy a ma­gyar dolgozók harcedzett pántjának minden szervezete és egész tagsága, a dicső magyar munkásosztály, dol­gozó népünk milliód lelkes, szívós, odaadó munkával valóraválitják azo­kat a nagy nemzeti feladatokat, ame­lyeket e®határozat országunk felt- emeíkedésére, népünk boldoguláséra kitűzött. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PHENJAN (TASZSZ). A Koreai Központi Távirati Iroda jelentette, hogy a Koreai Népi Demokrat ifcus. Köztár­saság Mumisíj'iertenácste. hrténozalflot hozott arról, hogy segélyt ke’ll nyúj­taná az 1954-ben etemé csapásokat szenvedett parasztoknak. Az állam az idén 100 ezer tonna gabonát ad kölcsön az elemi csapások sújtotta parasztoknak. PEKING (Uj-Kína). A Vietnami Tájékoztató Iroda március 3-án közölte, hogy amerikai fegyverekkel ",!V- felszerelt banditák a genfi egyiezmiétóyt meg­sértve, március 2-án elfoglalták a pa- teltlaoi erők átcsoportositási övezeté­iben lévő Muomg Peunt. A- Vietnami Tájékoztató Iroda rámutat arra, hegy e támadás összhangban van az ame­rikai imperialistáknak és szekér- tolóiknak -azzal a tervével, hogy be­hatoljanak Samneua és Ptanigsaly tartományokba, a patetlaei erők áit- csoportosítási övezetébe, s amerikai katonai támaszponttá tegyék Laoszit. NEW YORK (TASZSZ). Amiint az United Press hír ügynökség tudósítója PnomáPenh- ibői közölte, Szarikmatak, a kam­bodzsai hadsereg vezérkart főnöke bejelentette,' hogy katonai segély­nyújtási szerződést -készítenek elő az Egyesült Áld,amok és- Kambodzsa kö­zött. A tudósító hangsúlyozza!, hogy Dültes amerikai külügyminiszter e bejelentést megelőzően járt Kam­bodzsában, A jelentésből kitűnik, hogy az Egyesült Államok útmutatá­sai szerint cselekvő kambodzsai ha­tóságok újabb polgárháborút igye­keznek iktxobbantaíná az országban, LONDON (TASZSZ). Lapjelentések szerint március 5-én a legtöbb nagy angliai városban tiltakozó gyűléseket és tüntetéseket tartottak Nyugalt-INé- •metország felfegyverzése elten-. A bé- keharcos-ok feláraitokat vittek, ame­lyeken kifejezésre juttatták tiltako­zásukat Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen és négyhatalmi tárgya­lásokat követetitek, a német kérdés békés megoldása végett.

Next

/
Thumbnails
Contents