Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-06 / 55. szám
Vasárnap, 19ő5. nsárciu» 6. SOMOGYI NÉPLAP 7 A mérlegbeszámoló közgyűlések elé Néhány nap múlva szerte a megyében megkezdődnek a ktsz-ek mérlegzáró közgyűlései. Visszatekintve az elmúlt év munkájára, azt látjuk, hogy kisipari szövetkezeteink nagyrésze az elmúlt övben jó gazdasági eredményt ért el. A zárszámadások megmutatják, hogy a kollektív termelés mind gazdasági, mind termelékenységi vonalon bebizonyította fölényét az egyéni termeléssel szemben. Évről évre nő a szövetkezetek vagyona, emellett a szövetkezeti dolgozók jövedelme is jelentékenyen emelkedik. Komoly eredmények vannak a gépesítés és a műszaki fejlesztés terén is a szövetkezetekben. Ez természetesen nagymértékben elősegítette a termelékenység nagyarányú növekedését. Ezenkívül a szövetkezeti dolgozók lelkiismeretes munkája komoly mértékben járult hozzá a kisipari termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséhez is. Á szövetkezeti dolgozók jó munkájának gyümölcse az, hogy 1954. évi tervüket 112,6 százalékra teljesítették. A szövetkezeteknek 8 441 700 forint a tiszta nyeresége, melynek 24 százaléka kerül a szövetkezeti dolgozók között felosztásra, munkájuk, keresetük arányában. A fenti eredmények pártunk és kormányunk sokoldalú támogatásával jöhettek létre. Az eredmények mellett azonban hiányosságok is kísérik munkánkat. Komoly hiba van az önköltség alakulásánál. Szövetkezeteink döntő többsége nem tette magáévá pártunk Központi Vezetőségének az önköltségcsökkentésre irányuló határozatát, mely azt eredményezte, hogy 1954. utolsó negyedevében a harmadik negyedévhez viszonyítva 1,6 százalékkal emelkedett az önköltség. Az önköltség emelkedéséhez hozzájárult az anyaggazdálkodás és a bérgazdálkodás telén fennálló lazaságok, a te',hn*ió- giai fegyelem be nem tartása, a szövetkezeti vagyonnal való lelkiismeretlen gazdálkodás, mely több szövetkezetben megmutatkozik. Szövetkezeteink vezetőinek, dolgozóinak össze kell fogni és meg kell vizsgálni a hibák forrásait. Most, amikor a szövetkezetek vezetői és a tagság mérlegbeszámoló-közgyűlésen szamotvetnek múltéin munkájukkal, törekedjenek a hibák bátor feltárására, arra , hogy az új gazdasági évben ezeket kijavíthassák, hogy jobb munkát tudjanak végezni. Boros Gyuláné KISZÖV megyei elnök. Országosan ellenőrzik a gépkocsik üzemanyagfogyasztását A népgazdaság, illetőleg a közlekedés szempontjából igen jelentős szervezetet állított fel az Autó- közlekedési Tudományos Kutató Intézet. A Minisztertanács határozata folytán országosan megszervezte a gépkocsik tüzelőszer- és üzemanyagfogyasztásának ellenőrzését ■és műszaki felülvizsgálatát. Eddig Budapesten, Székesfehérvárott ^szervezés alatt), Győrött, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben, Szolnokon, Miskolcon és Gyöngyösön állított fel kirendeltségeket. Az üzemaftyagfogyäsztäs ellenőrzésével egyidejűleg a pécsi kirendeltség vizsgálja felül a körzetünkhöz tartozó gépkocsik karburátorait, gyújtóberendezéseit. A gázolajt adagoló-szivattyúk felülvizsgálatálra egy későbbi időpontban kerül sor. Az ellenőrzés már eddig is meglepő eredményeket hozott. Sorozatosan kiderült, hogy egyes gépkocsik fogyasztása a norma kétszeresét is meghaladja. De ezen túlmenően is nagy a szolgálat gazdasági jelentőségeimért hibás beállításból üzemzavarok támadhatnak. Ezzel a vizsgálattal azonban gyorsabban sor kerül ezek elhárítására. A kirendeltséghez befutó gépkocsikról megállapítja a szolgálat, mit fogyaszt az érkezéskor való műszaki állapotában, s mennyi a fogyasztás beállítás után. A vizsgálatról az üzembentartó írásos bizonylatot kap. Itt jegyezzük meg: kívánatos, hogy a vezető az ellenőrzéshez vigye magával a gépkocsi törzskönyvét. Örömmel regisztráljuk a nagy- jelentőségű szolgálat bevezetését. A kirendeltség a gépkocsikat — tíz- és tízezer kocsi rendszeres ellenőrzéséről van szó — műszakilag teljesen felülvizsgálja ás útbaigazításokat ad a helyes üzemeltetésA Húsüzem vágóhídi és húsfeldolgozó részlegének munkásai maradéktalanul teljesítik vállalásukat A felszabadulási munkaverseny eredményeit a Húsüzemben rendszeresen értékeli az értékelő bizottság. Február második dekád- jában a legjobban dolgozó brigádoknak egyike a vágócsoport volt 162,7 százalékos átlagteljesítménnyel. Emellett munkájuk minőségét is állandóan javították. Borjúbőr-selejt nem volt, a sertésbőrnél is a megengedett selejtszázalék alatt volt termelésük. A vágócsoport példásan teljesítő dolgozója Delly Gyula, Segesdi József és Újbányái Ferenc volt. A húsfeldolgozó-részleg brigádjai közül a töltő-brigád ért el jó eredményt, a selejtszázalék náluk is a megengedett alatt volt. Ugyanezt mondhatjuk el a' keverő, füstölő és a csontozó, brigádról is. Teljesítményük jóval meghaladta a 10Ü százalékot, a munkájuk minősége ellen sem volt kifogás. lllll!H:!l!lltll[|l!lllll!IIIIIjillllillIII1IIUIi:illll!liniHI!ll!nill]l!!ll!ligi!lllll!l Á FUNDAMENTUMTÓL A TETŐIG —'( Pálfi elvtárs, a zord téli időjárás ellenére melyik építkezésen van élet, hol megy legjobban a munka? A Somogymegyei Építőipari Vállalat lelkiismeretes versenyfelelőse rövid gondolkodás után ad a kérdésre választ: — A Tanítóképzőnél — mondja, s az asztalra halmozott versenyvállalások és értékelések tömegéből biztos kézzel választja ki a Tanítóképzőét. • Nézzük csak, mit vállaltak, s főleg mit teljesítettek? Pálfi elvtárs jogosan büszkélkedhet az 'eredményekkel, a Tanítóképző építői az elmúlt téli hónapok során jól dolgoztak. Március 30. helyett már február 5-én átadták rendeltetésének a második szekciót. Vagyis már február 5- én birtokba vehette a tanulóifjúság az épület egyik szárnyát. Csupa dicsérő szót hallunk Kollár János kőművesbrigádjá- rói, Horvath Sándor, Horváth Magda segédmunkás-brigádjáról, az elismerés, a megbecsülés hangján szólanak Bóna János elvtársról, az építkezés munkavezetőjéről is. a * * jEr* nnyi elismerés hallatán már csak meg kell ismerkedni ezekkel az emberekkel! Keressük meg őket az építkezésnél! Az épület csendes, lárma nem hallatszik, csak a tanítás halk zaja szűrődik a termekből a folyosóra. Az építésvezető kicsi kis irodájában derűs tekintetű, jó hangulatú emberek fogadnak. Lám, lám, ez a vidámság, ez a jókedv is hozzájárul az eredményes munkához! A vidám és jókedvű ember könnyebben megbirkózik a feladatokkal. Az optimista ember érzi azt, hogy a munkával folytatott harcban csak ő lehet a győztes. Ilyennek képzeltem Bóna elvtársat is az első néhány szó után. Ezt az érzést a későbbi beszélgetés során csak megerősítette bennem. Élvezetes hallgatni, amint mesél, vidáman, jókedvűen, akár nehézségekről, akár eredményekről van szó. Kezdettől fogva dolgozik az építkezésen — ahogy mondják: ő rakta le az épület fundamentumát. — Volt úgy — peregnek ajkáról a szavak —, hogy már kezdeni kellett volna a munkát, a szakmunkások a helyükön is voltak, de nem volt segédmunkás. S jött a barátságos utasítás vagy kérelem: »Bóna elvtárs, te jó szervező vagy«. Vagyis röviden: — segédmunkás kell. És lett. Mehetett a munka. Arra a kérdésre, hogyan érték el a téli hónapok folyamán a 100 százalék fölötti teljesítményt (pl. februárban 141 százalékot), először csak ennyit válaszol: —- Biztosítottuk a munkafeltételeket. Nagyon egyszerűnek hangzik ez, végrehajtani azonban már nem ilyen könnyű. — Nem kell itt az embereknek egy percet sem arra várni, hogy mi lesz a következő munka, sőt legtöbbször azt mondtam : »Gyere már le onnét, mert itt is munka vár rád«. Kihasználtuk a munkaidőt —, mondja Bóna elvtárs. — A másik segítőtársunk a gép. Jelenleg ott áll kettő magányosan — mutat az udvarra —• a daru és a betonkeverő. A betonkeverő útrakészen, ez már megtette kötelességét, itt nincs rá tovább szükség. A téli hónapok alatt jó szolgálatot tett. A hidegben kokszkályhával állítgatták körül, hogy a fagyban semmi baja ne történjék, hogy időben be tudják fejezni a munkát. — De segítőtárs a daru is — toldja meg Bóna elvtárs — ez volt az építkezés lelke. — A gépek, a jó anyagellátás, munkaszervezés mellett nem szabad elfeledkezni az építkezés segéd- és szakmunkásairól sem! — teszi hozzá Bóna elv- társ. — A dolgozók nagyrésze fiatal, fiatal mint ember, fiatal mint szakmunkás. irp s mi tegyük hozzá még, hogy Bóna elvtárs jól megérti magát velük. Nemcsak a rendet és a jó munkát követeli meg, hanem meghallgatja a dolgozók egyéni problémáját és ha tud, segít is rajtuk. Munkatársai szívükbe zárták. Mint munkavezető a felszabadulás óta dolgozik, de munkahelyről munkahelyre szívesen követik a dolgozók emberséges magatartásáért. Pedig neki is vannak problémái! Tréfálkozva megjegyzi: — Vendégségbe járok haza egy héten egyszer. öt év óta küzd egy lakásért, de talán most sikerül (csak el ne kiabáljuk). Mégsem tört le, vidáman dolgozik. Eddig még majdnem minden építkezését határidő előtt fejezte be. — Bóna elvtárs, milyen érzés az, ha egy épület elkészül és átadják rendeltetésének? — kérdezzük tőle búcsúzóul. Csak ennyit mond: — Jó. De ebbe az egy szóba szíve egész melegét beleönti, benne cseng az a nagy-nagy szeretet is, amivel építette ezt a hatalmas épületei: a Tanítóképzőt is. P. L Jlleílíl&ik exjhzshjiigi/hol Látogatás a Kaposvári Kórház koraszülött részlegében! Ha olvasóink meg akarnak ismerkedni a koraszülöttek fogalmával, nézzék meg az első képet, melyen két újszülött leányka látható. Az egyik időre született, életképes, 3 kg 20 dkg; a másik hat és fél hónapra, tehát idő előtt született. Ez utóbbi életképesnek alig mondható és mindössze 80 dkg. A koraszülöttek rendes újszülötteink mellett szinte porontyoknak látszanak és nem csoda, ha a régi görögök a Tajgetos hegyről mély szakadékba dobták őket. Felkerestük a Kaposvári Kórház gyermekgyógyász főorvosát, dr* Svastits Pál egyetemi magántanári és vele beszélgettünk a koraszülöttük kérdéséről. A kérdéseket és a kapott választ az alábbiakban közöljük: MILYEN A K OR ASZÚ LÖTT- ELLÄTÄS MÚLTJA ÉS JELENE? Magyarországon a második világháború előtt nem működött korszerű koraszülött osztály. A felszabadulás után egészségügyi kormányzatunk alapvető intézkedéseket tett a koraszülött-kérdés megoldásával kapcsolatban. Hazánkban évről évre egyre modernebb koraszülött-osztályok jöttek létre. Már 1949-ben megnyílt a főváros korszerűen felszerelt koraszülött-otthona, majd a vidéki klinikákon és közkórházukban is létesültek hasonló intézmények. Kaposvárott 1953-ban nyílt meg a kórház gyermekosztályának koraszülött-részlege. Tervezését és kivitelezését kórházunk műszaki osztálya végezte. A koraszülött-részleg három kórteremből áll. Ezek közül a »kondicionált« részleg a legnagyobb, mely 5 db egymás mellett elhelyezett, minden oldalról teljesen zárt üvegboxot (fülkét) foglal magába. Egy- egy boxban^ két koraszülött fér el. A kisebb kórtermek — az úgynevezett átmeneti részleg — a boxokból kikerülő, bizonyos fejlődési fokot elért koraszülöttek elhelyezésére szolgálnak. A. részleg jelenleg 20 csecsemő befogadására alkalmas. MI AZ A „KONDICIONÁLT“ LEVEGŐ, MILYEN CÉLT SZOLGÁL ÉS HOGYAN ÁLLÍTJÁK ELŐ? A koraszülöttek normális életműködést alig-álig képesek kifejteni. Mi mesterségesen igyekszünk megteremteni számukra azokat a viszonyokat, melyek az anyaméhben természetszerűleg rendelkezésükre álltak. A koraszülött hőanyagcseréje rossz: kevés meleget termel, a párolgást sem tudja csökkenteni,., tehát gyorsan lehűl és tüdőgyulladás következik be. Ugyanakkor légzésük és táplálkozásuk sem tökéletes. A koraszülöttek igényeinek megfelelően előkészített levegőt hívjuk kondicionált levegőnek. A fűtőházbán elhelyezeti gép i'entillátorral szívja be a levegőt, majd felmelegíti és párásítja. Az egyes fülkékbe tehát előmelegített és páradús, friss levegő áramlik be. A lehűlés megakadályozására ggzfűtéses radiátort és elektromos fűtőtestet helyeztünk el. A szellőztetés ugyancsak ventillátor segítségével történik, mivel a levegő oxigéntartalma nerh elefféndö 'á koraszülöttek részére, ezért külön vezetéken keresztül oxigén-pótlást juttatunk a fülkékbe. Ezenkívül különös gondot kell fordítanunk a fertőzések meggátlására, valamint B, C, majd D2 vitaminok adagolására. ! HOGYAN TÖRTÉNIK EGY KORASZÜLÖTT KEZELÉSE? Válaszul ismertetem osztályunk »csodagyermekének«, H. E.-nek kór- történetét. E csecsemő — mint az első kép mutatja — 80 dekával született. Jelenleg, mint a második képen látható, 7 kg 20 dkg és csupán azért szepeg a képen, mert nem szimpatizált a fényképész bácsival. A csöppség 1953. november 20-án látta meg a napvilágot és azonnal a koraszülött-osztály egyik boxába került. Magunk sem hittünk a sikerben, de mégis mindent' elkövettünk, hogy életben maradjon. A fent ismertetett kezelésen kívül már az első naptól kezdve szíverősítő szereket is kapott. Lefejt anyatejjel szondán keresztül tápláltuk. Abban az időben még nem működött a jelenlegi anyatejgyűjtő állomás és Horváth János beteghordó kerékpárral látogatta végig a városban a szoptató anyákat, hogy összegyűjtse a fölös anyatejet. Ezzel tápláltuk a kicsi Erzsikét, aki valóban a közösség gyermeke lett. Súlya az első hónapban 1 kg 10 dekára emelkedett. A következő hónapban már tápszert, Adaptát is kapott, a harmadik hónaptól kezdve pedig sárgarépa- és bur- gonyafőzeléket. 105 nap múlt el. amikor hirtelen tüdőgyulladás lépett fel nála. Ez a betegség a »koraszülöttek halála«. Ekkor az előbbieken kívül penicillint, streptomycint és vérátömlesztéseket kapott. Végül is legyőztük a tüdőgyulladást. Erzsiké több mint hat hónapig feküdt osztályunkon és kibocsátásakor 4 kilogrammos súlyt ért el. Jelenleg 15 és fél hónapos: 7 kg 20 dkg. szellemileg teljesen ép és egészséges baba. MILYENEK A KORASZÜLÖTT-OSZTÁLY EDDIGI EREDMÉNYEI? Rövid fennállása miatt még nem lehet pontos adatokat szolgálni, mégis megállapítható, hogy a koraszülött-osztály számos, egyébként pusztulásra ítélt csecsemőt adott vissza a szülőkének, a szocialista társadalomnak. Kiemelhetjük továbbá azt, hogy az 1948-as 8, és az 1949-es 20 koraszülöttel szemben 1954-ben már 186 csecsemőt ápoltunk»és kezeltünk. i KÉRÉSEK A SZÜLŐKHÖZ Végül két kéréssel fordulunk a szülőkhöz és a betegek hozzátartozóihoz. Az első az, hogy csökkentsék a telefon-érdeklődések számát. Ha naponta egyszer telefonálnak, készséggel és részletesen válaszolunk, s úgy gondoljuk, ennyi elegendő is. Sajnos azonban előfordul, hogy egy csecsemő után naponta ötször-hatszor is érdeklődnek. A telefonhoz való szaladgálás kifejezetten a betegellátás rovására megy! Az orvos, az ápolónő kénytelen abbahagyni a kezelést, az ápolást, hogy egy türelmetlen szülő kérdésére ugyanazt a választ többször is elmondja. Természetesnek tartjuk, ha a szülő naponta egyszer érdeklődik gyermeke állapota felől, de a rokonok ne hozzánk, hanem a szülőkhöz forduljanak. Második kérésünk az, hogy a hozzátartozók lehetőleg szüntessék meg a rendkívüli beteglátogatásokat, mert azok a beteg gyermeket felizgatják, nyugtalanítják és idegesítik. Végül kérjük, hogy mindenki tartsa be az előirt, megszabott látogatási időt. FRANKL JÓZSEF DR.
