Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-04 / 53. szám
VILÁG PROLET AK J AI EGY ESC LJ ET E K ! mpqs^9' Somogyi Néplap Nagyobb gondot a taggyűlések határozataira Megyénk MNDSZ-asszomyai a nemzetközi nőnapra készülnek Nyílt levél a nagyatádi sporttáborhoz MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK XU. évfolyam, 53. szám. AHA aü tULtlt Péntek, 1955. március 4. A NAGY BaRATSAG Népünk minden sikerének alapja a Szovjetunió és a magyar nép barátsága volt eddig és marad ezután. is. Országunk .romjai felett a Szovjetunió népe segített bennünket az első lépés megtételéhez; a háborúban kiéhezett, a sötét bunkeroktól sápadt arcú gyermekeinknek a barát szovjet katona adott először kenyeret a kezébe, ők hozták meg a bunkerlakóknak az éltető napvilágot, ők hoztak újra reményt és életet a kétségbeesett magyar szívekbe. Gyönyörű és magasztos eszme a magyar—szovjet barátság: benne van új életünk öröme, függetlenségünk, biztonságérzetünk, felszabadulásunk tudata. Ezt a soha el nem múló barátságot az idén is, mint eddig minden évben, megünnepli a magyar nép. Az MSZT-szervezetek már előre készültek a barátság hónapjának méltó megünneplésére. Egymásután alakultak meg operatív bizottságok, melyeknek feladata: a március 4 és április 4 közötti ünnepségek irányítása és összehangolása. Az idei barátsági hónap szélesebb körű lesz, mint az eddigiek bármelyike. A magyar dolgozó nép még nagyobb szeretettel gondol a szovjet népre, mint eddig. Érzi, hogy szeretettel és hálával tartozik tízéves szabadságáért, e tíz év nagyszerű eredményeiért. Nagy alkotásaink, békemüveink vasba- és kőbeöntött bizonyítékai a két nép soha el nem múló barátságának, létük vitathatatlan záloga és bizonyítéka a két testvéri nép békeakaratának. Eredményeinket a párt vezetésével és a Szovjetunió önzetlen segítségével értük el. Hálánkat és sze- retetünket úgy fejezhetjük ki, ha széles körben ismertetjük a Szovjetunió eredményeit, a szovjet nép békeharcát, termelési tapasztalatait, irodalmát, művészetét, egyszóval a szovjet életet. Arra kell törekednünk, hogy a barátság hónapjának rendezvényei segítsék a napi feladatok megoldását. Minden akció, melyet e hónap alatt megrende-» zünk, sikeres legyen. Vegyék ki ebből részüket a párt- szervezetek vezetésével az összes tömegszervezetek. Megyénk községeiben március 4—7 között ünnepi megnyitókat tartanak, melyeket a nemzetközi nőnap ünnepségeivel kötnek össze. A megnyitó ünnepségek színvonalát kultúrműsorok emelik, melyeket a helyi kultúregyüttesek szolgáltatnak. Községeinkben ünnepi barátsági heteket tartanak, melyeken tízéves eredményeinket ismertetik, megemlékeznek a felszabadulás eseményeiről. Az MSZT megyei és járási szervei gondoskodnak arról, minél több előadást hallgathassanak a dolgozók a Szovjetunió békepolitikájáról, a mezőgazdaság eredményeiről, de nagyszámban lesznek irodalmi és egyéb szakmai előadások is. A barátság hónapja alatt minden községben egy esetben »Teremtő barátság« címen lesz előadás. Sok községben vidám magyar—szovjet kültúrhetet rendeznek, melyek műsorán mezőgazdasági, állattenyésztési előadások, élménybeszámolók, műsoros estek, kiállítások, filmvetítések és hanglemez estek lesznek. Március 7 és 12 között, a szovjet könyv ünnepi hete alatt, irodalmi estek, ankétok, könyvismertetők és: könyvvásárok lesznek. Megyénkben neves írók tartanak előadásokat. Népünk érdeklődik a Szovjetunió eredményei és tapasztalatai iránt. Igen sok jól bevált szovjet módszer segítette megyénkben is a dolgozókat szép eredményeik eléréséhez mind az ipari üzemekben, mind a mezőgazdaságban. A magyar—szovjet barátság mély, kiszakíthatat- lan gyökeret vert szinte minden ember szívében. Nincs olyan dolgozó, aki ne érezné áldását ennek a barátságnak. A szovjet nép segítségével hatalmasabbra nőnek gyáraink, gépeink erősebbek, tartósabbak lesznek, a lakóházak ezrei nőnek ki a földből; ringó, aranysárga búzatábláink gyorsabban ontják a szemet és kenyerünk puhább, jobb ízű. A Szovjetunió barátsága teszi népünket törhetetlen erőssé, segítségével szinte napról napra öntudatosodik a magyar ember és válik harcos katonájává a békének, a szocializmus útján haladó magyar népnek. ^ Kevés a szó leírni azt a hálát, amivel népünk tartozik a baráti szovjet népnek. Tízéves szabadságunk alatt dolgozó népünk szívébe zárta a szovjet embereket. A falu népe soha nem felejti el, hogy jussát, a magyar földet szovjet emberek, a Vörös Hadsereg katonái hozták el. Felvidul az ember szíve, amikor gyermekek ajkáról hallja a kedves emlékezést. Sok gyermek van, aki egész életében kedves emlékként őrzi meg azt a pillanatot, amikor először találkozott szovjet katonával és az ijedt közeledés ellenére csokoládé-1 kapott. Idős, görnyedt hátú emberek emlegetik, hogy a szabad levegőn először szovjet dohánnyal tömték meg pipájukat és a bodrozó pipafüst még ma is egy szovjet katona kedves arcára emlékezteti őket. Sorolhatnánk tovább az apró történetkéket, melyek hű bizonyítékai, hogy a két nép az első pillanatokban már testvérré kovácsolódott és hogy ez a testvérbarátság tartós, -hogy kitörölhetetlen a magyar ember szívéből. Most, amikor szavunkat a barátság ünnepének köszöntésére emeljük, kívánjuk, hogy e barátság még melegebb, még szorosabb legyen. Adjon erőt népünknek a békéért vívott harcban és a szocializmus építésében. Felkészülés a tavaszi munkákra j A begyíijíésben élenjárók: Község: Tanácselnök: Begyűjtési megbízott Büssü Maitesz Pál Fodor Ferenc Szenna Haris Pétiemé Tóth Imre Scmogyszil Király Lajos Szappanos Sándor Kiskorpád Lebó Lagos Gergely Sándor Kaposújlak Szabó József Pécsek Gyulámé Lemaradók: Kaiposfüred Torma Ferenc GeOile József Visnye Sand Lajos Popovics Zoltán Hetes Táncos Ferenc Varga János Bőséges jövedelmet hoz a tejtermelés a Somogy szili Kossuth 1 SZ-nek Termelőszövetkezeteinknek már az etaiúlt esztendőkben is ágén jó jövedelmet biztosított a szarvaismarha- tenyészités, a tej szabadpiaci értékesítése. Különösen jó jövedelmet hozott az eímúlit esztendőben a volt. Ezzel a korpamemnyisóggel nagymértékben emelni tudták a szarvasmarhák tej hozamát. A termelőszövetkezet tagjai ígéretet tettek arra, hogy ez évben is élenjárnak a tejtermelésben és ponszarvasmarhaitenyésztés a semegy- tosan teljesítik tejbeadásukiatt, amei- szili Kossuth Termelőszövetkezetnek lett a szabadtejei ás mindig beszái- ahol tehenenként: 1340 liter tejet ad- irtják a tej csarnokiba, A iörz&köny- tak el szabadon a tejbe-gyújítanék, vezeti tehenek tejhozamára szerző- így összesen 30 699 Citert sziállítottak dóst kötöttek, és így ez évben is lóét. A kötelező és szabad tej árán szegülnek korpaju.t'.aitásban, ama kívül 133 mázsa korpát is kaptok, megáint megkönnyíti állataik fcakar- amelybőt 25 mázsa jutalomiKorpa mányozását. A nagybajomiak le akarják győzni Kadarkuíot a párosversenyben Nagybajomból Bán István olvtirs, a községi tenáps elnöke arról ír levelében, hegy az utóbbi napokban a jó népmevéőrnumka nyomán ‘öbb dcHgozó paraszt azzal kereste' fel a községi tanács ~t. hegy' részt ajkamnak venni a mór hetekkel ezelőtt megindult felszabadulási versenyben. Szalai István dolgozó paraszt azt vállalta hegy április 4-á,g első félévi adóját befizeti. Landor István tanácstag április 1-ig egész évi adójának, va’a- mimt évi tojás- és baromfi'lbeadésánf k rendezését vélOailta. Major .Jams szántén egész évi tojás- és baromíibestdásámiate március 31-ig történő teljesítésével akar hozzájárulni ahh- z, hogy községük győztesen kerüljön ki a Kadarkúttal folytatott páros versenyből De nem mátka olyan eset sem. hogy a váffialást -tett dolgozók már teljesítették is fogadalmukat. Például Matók János 5 holdas -dóig paraszt büszke örömmel jelentette, hogy teljesítette 1955. évi sertés-, tojás- és baremfiibeadéstt kötelezettségét, A tanácselnök' e’tvtáms szerint. bevált, jó termést hozott, maradt feleslegük is, ezektől ezideág 160 egyénileg dolgozó paraszt tett felajánlást felszabadulásunk ) is cseréltek vetőmagot a gazdák. Van olyan gazda is ünnepének tiszteletére. Ilyen eset, ekkora lelkesedés még nem fordo 11 a községben, akinek megvan a 40 százalékos vetéseié Nagybajomban, | területe, mégis vet távaszi búzát is. , '0O00O0000OO00OOOOOO0000O00O0OO00O0OO0OO000OO00OC0000000O0OOOO0OO0OOOOOOO0000000OO00O01 Kiliordták az összes issailótrágyát a somogirszoai Úttörő TSZ tagjai A somogyszobi Úttörő Termelőszövetkezet tagjai felkészülten várják a tavaszt, a nagy munkák megkezdésének idejét. Gazdasági felszereléseik kijavítva, megolajozva, ekéik kiélezve várják a jó időt. A velő- magokat is elkészítették. 3 holdra való korai vetésű } burgonyájuk már félig kiesírázva várja a vetés idejét. ' A téli hónapokat is jól kihasználták és minden istállótrágyát kihordtak a földekre, mellyel több mint 10 hold földet lehet majd megtrágyázni. Most a munkacsapatok szervezésével foglalkoznak. Kerezsi Lajos elvtárs, a pártszervezet titkára javaslatára minden munkacsapatba beosztottak egy kommunistát, aki felelős a csapat munkájáért, a pártonkívü-. iek mozgósításáért. A munkacsapatokban lévő kommunistáknak pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken kell beszámolniuk végzett munkájukról. Az idén már nem bandában dolgoznak, mint a múlt években: minden tagnak kimérik a megművelésre váró földterületet. Ez hatalmas lépést jelent majd előre a termelőszövetkezet életében. Ezzei a helyes munkaszervezéssel elmélyítik a tagok egyéni felelősségérzetét. Mostanában nem ritka eset, hogy még este 10—11 órakor is villanyfény szűrődik ki a tsz székházának ablakaiból. Ide járnak beszélgetni, rádiót hallgatni a tsz-tagok. De nem ritka az egyénileg gazdálkodó vendég sem, akiket szívesen látnak maguk között. A kaposszerdahelyiek szívesen vetnek tavaszi búzát Kaposszerdahelyen 21 gazda jelentette be a községi tanácsnak, hogy tavaszi búzát akar vetni. Ezek a gazdák már a múlt évben meggyőződtek arról, hogy érdemes e búzafajtát termelni, mert jó műveléssel szép termést hoz. Kaizer György 1 holdat vet el tavaszi búzával, Sovány György 1000 négyszögölet, Tóth József (tüzér) pedig úgy tervezi, hogy 800 négyszögölön termel tavaszi búzát. A gazdák a vetőmagot már megkapták, s csak arra várnak, hogy alkalmas legyein az idő a vetésre. TAVALY SZENNÁBAN IS JÓ TERMÉST HOZOTT A TAVASZ! BÚZA A szennai dolgozó parasztok közül -többen nem tudták elvetni az ősszel földterületük 40 százalékát kenyérgabonával. Most többen maguk szerezték be a szükséges tavaszi búza vetőmagot, s már be is jelentették a tanácsnak, hogy nem tártanak igényt az állami vetőmagkölcsönre. Cserevetőmagot pedig 14 dolgozó paraszt igényelt. A faluban három gazda már tavaly is termelt tavaszi búzát kísérletképpen. A búza termelése igen jól Most már az áj át&a járnak együtt Egyre ritkábban találkoztak, elváltak útjaik. Varga Gábor bevitte a 12 holdját a közösbe, Tamás István pedig egyedül művelte továbbra is a 12 holdat. Furcsa volt ez, főleg Tamásnak, mert jól megértették ők egymást Vargával az egyéni sorban. Ha szoros volt a munka, hát összefogtak ketten. Együtt hordták be nyáron a gabonát a szérűre. Aztán meg ha úgy adódott, hát a szántásban is összesegítettek. Vagy húsz évig ment ez így. S most a Varga hűtlen lett, magára hagyta Tamást. Persze Varaa jól érezte magát a Búzakalászban, mert ott még többen dolgoztak együtt, de Tamásnak egyre unalmasabbá vált az egyedüllét. Nem találta fel magát még családjával sem a munkában. — Nem unod még, szomszéd? — szólt oda Varga Gábor Tamás Istvánnak, aki elgondolkozva ült a faluvég felé kocogó* szekéren. Tamást szíven ütötte a kérdés, s hirtelenében maidnem kiszaladt a. szálán az igen. De mégsem hamarkodja el, nem volt biztos még a dolgában. — Hátha elpuskázom a sorsomat, ha közéjük megyek — gondolta. Aztán, mintha nem jól értette volna a kérdést, így válaszolt: — Csak megvagyok. Teszegetem a dolgot, ahogy jön, sorjába. Hát te... ? — s pislogott hozzá zavartan. — Én jól vagyok, hallod, jobb ízű ott a falat, ahol többen esznek — nevetett hangosan Varga, maid hirtelen összeráncolta a szemöldökét. — Hal- lod-e, szomszéd!... Sovány a lovad... miért nem abrakolod jobban? — Mert az abraktermés is sovány volt... No, de megyek, isten áld... — indulni akart, de Varga marasztalta. — Vári még egy keveset! Hisz úgyis ritkán beszélgetünk mostanában. Pedia húsz évig jól megértettük egymást, nem gondolod, hogy ezután Is mehetnénk együtt? — Hoay értsem ezt? — Tamás István úgy tett, mintha nem értené a kérdést, hogy húzza az időt a gondolkozásra. — Hát úgy, hogy te is belépnél a Búzakalászba. Tamás kissé megdöbbent a kérdésen. Nem is felelt mindjárt, előbb elgondolkozott. Aztán nagysokára dör- mögős hangon megkérdezte: — Aztán mennyi hasznot jelent ez az embernek? — Hogy mennyit? Hát nem lesz könnyű felsorolni, de megpróbálom, hogy tudd... Varga Gábor a balkezén kezdte számolni. __Egyszer ... 10 mázsa búzát, 360 kiló árpát, 6 mázsa krumplit, 10 mázsa szénát, 30 kiló cukrot, 3500 forint készpénzt kaptam. A háztáji földemen megtermett 10 mázsa kukorica,______ugyanennyi k rumpli és 7 mázsa takarmányrépa. Van egu tehenem növendékével és egy anyakocám 4 süldővel... No meg a hízóm több lesz két mázsánál... És majd elfelejtem, mondani: a szabadtejért is fizettek vagy 2300 forintot. Aztán az egész évi tüzelőt is megkaptam a tsz-ből. Azt meg nem is számoltam, hogy fele annyi gond se nyomja a vállamat, mint egyéni gazda koromban. Mondjak még valamit? ... — Szép, szép — sóhajtott fel akaratlanul is Tamás és érezte, hogy Vargának igaza van, de még egy kérdést megkockáztatott. — Mondd ... ha any- nyira jó ott bent, akkor minek építed azt az új szénáspajtát a házadnál? — Ha, ha, ha ... — kacagott Varga — hát csak nem hagyom kint ázni a szabad ég alatt a háztáji jószág szénáját, amikor módomban áll, hogy építsek tetőt rá. Míg egyéni voltam, nem jutott arra, hogy 8—10 ezer forintos szénapajtát építsek... Igaz-e ... ? — Es hát év közben is van pénz ott nálatok? — De van ám, majd meglátod. csak gyere közénk ...! ... Úgy elbeszélgettek, hogy észre sem vették, amint köréíük lopakodott az októberi este. * * * Azóta az emlékezetes októberi este óta Tamás István újra egy úton, de az úi élet útján jár Varga Gáborral. Tamás István, mióta a Búzakalászban van, az első perctől kezdve érzi, hogy sokat számítanak rá a tagok. Őrá bízták a 21 darab növendékszarvasmarha gondozását. Rá is szolgált a bizalomra. Úgy gondját viseli a közös állatállománynak, akár a magáénak. ősz óta közel 150 munkaegységet írtak már a javára. Az ősszel még alig hogy megismerkedett a nagy család tagjaival, már kapott gabonát. Most meg olyan 500 forint körül vitt haza előleget. — Szóval igaza lett Varga szomszédnak — forgatta fejében, amikor az előlegosztásról tudomást szerzett. Aztán arról is tud, hogy a tavasszal megint beállítanak hízóba 47 süldőt, amiből jó összeget kap a tagság. A burgonyavetőmag is csírázik már, s a korai burgonyáért is 10—12 ezer forint jön a közös kasszába. — No lám, milyen gazdag termést hoz a hedrehelyi Búzakalász a dolgos tagoknak! — énpen ezt latolgatta úgy etetés tájt a minap, amikor ráköszönt az istállónál szomszédja, Varga Gábor. — Hogy vagyunk, szomszéd? — kérdezte Varga. — Most már mindig jobban ... — hangzott á határozott válasz s derűsen összemosolyogtak. SZŰCS FERENC.
