Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

I Éljen a magyar dolgozó nép építő és harci szövetsége, a Hazafias Népfront! HALLÓ!... Jól számoló embereik szíves türel­mét szeretném igényibe venni; — ígé­rem, nem lesz nehéz a megoldandó probléma. Diktálom is a példát: Ha -‘•egy db A. Tü. 819. r. sz. nyomtatvány ára 10 fillér, mennyibe kerül 10 dia­rab? . .. Md az, önök nevetnek és azt mondják, hogy ezt egy elsőosztályos kisgyerek is ki tudja számítani? Azt hiszem tévednek, ugyanis ha egy da­rab nyomtatvány 10 fillér, akkor 10 darabnak 8 forint és 30 fillér az ára. Nos? Lám, önök már nem nevetnek. Sőt, hitetlenkedve csóválják a fejü­ket! Szíves eingedelmükfcel 'bebizonyí­tom, hogy igazam van. . Először ás rendeljük meg a fenti nyomtatványt. Ez egy 21x30 crmes 10 fillér értékű papír. A megrendelést — mondjuk a zákánya iskola teszi meg a Kaposvári Nyomtatványellátó Vállalathoz. A vállalat erre fog egy 40x60 cm-es csomagolópapírt, egy darab spárgát, majd a címzettnek elküldi az 1 forint értékű nyomtat­ványt. A címzett pedig zsebébe nyúl és fizeti a következő összeget: 10 db nyomtatvány á 10 fill. 1.— Ft "Csomagolás 1.— Ft Portó 6.30 Fit összesen,: 8.30 Ft Ilyen körülmények között tehát a 10 filléres nyomtatvány ára 8.30 fo­rintra növekedett. No, de nézzük a számtanpélda má­sik részét. Egy iskola — mondj uk a ;zákányi — rendel a fenti vállalattól 12 db értesítőt is. A vállalat ismét fog egy 40x60 crn-es csomagolópapírt, egy db spárgát, majd a címzettnek elküldi a 30 forint értékű értesítőt. A címzett pedig fizet: 12 db értesítő, á 2.50 30.— Fit Csomagolás 2.— Ft Portóért 6.50 Ft összesen tehát: 38.50 Ft Mint hallják, az utóbbi példa nem olyan veszélyes, ezt még csak ki lehet bírni. A rendelő is belenyugszik, hogy 28 százalékkal többet fizet a rendelt áruért, mert hiszen amíg ideér az áru: költségek merülnek fel. És most jön az egészben a legért­hetetlenebb. Mert mondjuk a válla­latnak előírták, hogy mindéin darab­ka kis papírt csomag gyanánt kéül feladnia portóval és utánvéttel; hisz 3—4 dkg papírnak nagyobb öröm csomagként utazni, mint esetleg egy­szerű borítékban,. De előfordulhat, hogy már ez is szabályellenes. Kér­dezem, nem lehetett volna-e egy­szerűbben megoldani a problémát, vagyis egy csomagban küldeni, a kért .nyomtatványokat? Mert akár hiszik, akár nem, mindkettőt külön csoma­golták (1+2 Ft-ért) és mind a kettőt külön adták fel (6.30+6.30 portóval). „Azt hiszem, nem is kell mondanom, hogy -a két kis csomagocska egyidő- ben utazott és természetesen egyidő- ben ért a célba. Nem tudom, önöknek mi a vélemé­nyük énről a már többször ailkalma- :zott módszerről — nekem azonban nagyon rossz. Csak ezt akartam kö- :zölihi önökkel.. . Egyébként engedjék meg, hogy utó­lag bemutatkozzam: Szörny,i István a nevem, lakhelyem pedig Zákány. Viszont hallásra! AKIK MINDIG TÖBBET AKARNAK A Vas- és Fémipari Kombinátban állandóan nagyobb és nagyobb tel- jesítmémyszázaléfcofcatt írhatnak a versenytáblára. Az öntöde dolgozója, 'Róhrer János formázó március 24-én 216 százalékra teljesítette tervét, iA forgácsoló-műhely dolgozóinak sem keit véka alá rejteniük eredmé­nyüket. Maries Gyula lakatos, Frank József esztergályos ezen a napon 200 százalékos teljesítményt ért eül Daiusek Géza lakatos teljesítménye äs napról napra emelkedik. 23-i teljesít­ménye 281 százalék vetít, 24-én pedig már meghaladta a 300-at. Két dekádban csaknem 10 000 forintos megtakarítás A Nagyberefci Tőzegkitermelő Vál­lalat dolgozóiinak március 20-d de- kádjában végzett munkájukról ‘ is dicsérőteg szólhatunk. A brigádok jó­val 100 százalék fölött teljesítették tervüket. VáUJ/afjásaik teljesítése ez idő alatt 9.966 forint megtakamtást jetanteít a vállalatnak. Munkájuk minősége is javult. Az előírt 60 szá- .zalékcs nedvessógtantalimú főziegkcr- pa helyeit 57.4 százalékos nedvesség- 'tartalmú tőzegkerpát szállítottak. A sztahanov-komplexterv megkönnyíti a felajánlások valóraváltását Néhány nappal ezelőtt, 21-én, hét­főn délelőtt értekezletre jöttek ösz- sze a Kaposvári Textillművek műszar ki dolgozói. A konferencia résztvevői C'sepreghy Győző Kosisuth-dljas fő­mérnök értékelése alapján megbe­szélték a sztahanov-komplextervek egyénekre történő lebontását. A komplex-terv alapján az üzem­ben egységessé vált a munka és a szilárd szervezettség érvényesül. A műszaki dolgozók feladatukat -már egy hónapra előre tudják, ennek következtében megjavult a munka irányítása, ami természetesen kihat a tervtelijesítésre ás. Ezenkívül! je­lentősen javult a minőségi együttható — nincs osztály aliattt áru. A fcinó- nőknek jelentősen' megkönn.yebbedlett a munkájuk, kevesebb a szálszaka­dás, ennek következtében pt. a gyű- rűsfonóban a három oldalról most már áttérhetnek a négy oldalra. Az üzemben tehát lényegesen emelkedett a munka termelékenysége és csökkent az önköltség. Most az üzemrészekhez hasonlóan, személyekre ás lebontják a szitaha- nov-komplexitervet. A dolgozók ma­guk tesznek vállalásokat nemcsak a termelés mennyiségi teljesítésére, hanem az önköltség csökkentésére, a minőség megjavítására, a hulladék csökkentésére vonatkozóan is. Fe- renczi Erzsébet például azt vállalta, hogy mennyiségi tervét 4 százalékkal túlteljesíti, ezenkívül naponta 25 dekával csökkenti a különféle hulla­dékokat. Ezzel 40.— forintos megta­karítást ér el márciusban. Vállalta azt is, hogy 3 darabbal csökkenti a felrázódott kopszok számát, ezzel a felajánlásával pedig 60.— forintot ta­karít meg a népgazdaságnak. De Ferenczi Erzsébet még tovább gon­dolkozott azon, hogyan csökkenthetné az önköltséget; végül te elhatározta* hogy a segédeszközök elhasználást ideijének meghosszabbításéval igyek­szik megtakarításit elérni. Ezért a 2-es loefe elhasználása idejét egy hó­nappal meghosszabbítja, ,a bulíiadék- zseibet pedig 3 hónappal használja to­vább. összegezve: Ferenczi Erzsébetnek mindezek a felajánlásai márciusban 114.— Ft megtakarítást eredményeznek. Hasonló felajánlást tett az üzem valamennyi dolgozója, akiknek a szakszervezeti bizalmiak és az e célra alakult sztahanov-fcomplex patronáló brigádok 'Segítettek az észszerű válla­lások kidolgozásában. Miért keli szégyenkeznie az előfonónak ? A gyűrűsfonó C-műszafcjában pl. a márciusa jól meggondolt és reális felajánlások 3 802 forintot tesznek ki. Hogy ez mennyire fontos, arra több példát is fel lehetne sorolni, de hogy a meggondolatlanul tett vállalá­sok 'milyen károsak, arra kitűnő pél­dának hozhatjuk az előfonó üzem­részt. Ebben a műhelyben te akadnak tewnészetesen olyan kiváló dolgozók, miint Takács Anna vagy Bal,la Lajos- né és Horváth Istvámné, akik normá­juk állandó túlteljesítésével harcol­nak üzemrészük (becsületéért. Nagycn szomorú tény azonban, hogy a válla­lást tett 114 dolgozó közül összesen csak 70-en teljesítették efet, a többi csúfosan lemaradt. Az történt ugyan­is, hogy a vállalások megtételénél nem fontolták meg: mit ígérhetnek, mit tudnak teljesíteni — így az­tán ígéretük csak szó és üres számadat. Ezért a szégyenért azonban nemcsak a dolgozók, hanem az előfonó műsza­ki vezetői, szakszervezeti bizalmiai is felelősek. Feidileif Antal, Csonka Farencné, Kovács Mária, Horváth Margit, Samú Lajosné, Bomyecz Katalin, Viida Er­zsébet, Róth Mária, Kovács K. Mánia* Vaíulik János és a többi lemaradó tehát igyekezzék szépíteni ezen a gyászos eredményen. A verseny vé­geztéig ugyan nem sok nap van hát­ra, de ha pétidéit vesznek olyan lelki­ismeretes, szorgalmas dolgozótársaik­tól, mint amilyen Csepel Erzsébet, Bitó Józsefeié, Kende Piroska fenö- nők, mint amilyen a 123 százalékot teljesítő Gergely Teréz, s a 119.5 szá­zalékot elérő Tahi Miklós, feltétlenül javítani tudnak eredményükön s hozzájárulnak ahhoz, hogy a Textil- művek határidő előtt teljesíthesse ne­gyedéves tervét. AZ ÜNNEPI VERSENY HÉTKÖZNAPI HŐSTETTEI A DÉLMAGYARORSZÁGI Fűré­szek a múlt esztemdőbem négyszer nyerte el az élüzem-clmet. A leg­utóbbi éiüzem-avató ünnepségen a dolgozók megfogadták, hogy 1955. eliső negyedében ötödször is megszer­zik az éliüzem-csiítagot. A vállalat vezetősége és üzemi bizottsága se­gítette, támogatta a dolgozók lelkes kezdeményezését. A felszabadulási műszak bedndíiá­rönktór dolgozóinak, de érdeme a pankettaüzem, a friszter és az anyag- tér dolgozóinak ás. A Barcsi Fűrész­üzem a faipari' üzemek országos ver­senyében az év első és második hó­nnapjában a 'harmadik helyen volt. A márciusi eredmények láttán azt re­mélik, hogy a negyedév végén seg- alább a második helyen végeznek. Negyedes László. A megyei pártaktíva után iái kijavításával ereÉéipseHen dolgozik a KV határozsiánok végreliojtósáérl A március 12-én megtartott pártaktíván a Megyei Pártbizottság be­számolója feltárta azokat a ihibákat, amelyek fékezik megyénkben a KV 1953. júniusi, valamint a III. pártkongresszus határozatainak megvaló­sítását. Élesen bírálta a referátum a mezőgazdasági termelés nem ki­elégítő emelkedéséért Nagy Árpád elvtárs, a Gépállomások Megyei Igazgatósága vezetőjének, Sási János elvtárs, a Megyei Tanács Mező- gazdasági Igazgatósága vezetőjének és Varga Károly, a Megyei Tanács Tervosztálya mezőgazdasági előadójának munkáját. Az említett elvtár­sak levélben jelentették a Megyei Pártbizottságnak: egyetértenek az őket ért ,bírálattal. Megírták azt is, hogyan akarják megjavítani mun­kájukat. Az alábbiakban ismertetjük nyilatkozataikat. Gépállomásaink nagyobb gondot fordítanak a szegényparasztságra A megye egyes gépállomásai ku- lákoknak szántottak, ugyanakkor a szegényparasztok kénytelenek vol­tak kulák iga-uzsorát igénybevenni — állapította meg az aktívaülés be­számolója. A bírálattal egyetért Nagy elvtárs, s hogy az ilyen hibát megelőzzék, ezért felülvizsgálták a gépállomások szerződéseit. Már ed­dig is több kulák szerződését fel­bontották, hogy a szegényparasztság­nak nagyobb gépi segítséget adhas­sanak. Hiba volt a gépállomásoknál az te, hogy nem követelték meg a gépi munkák díját a dolgozó parasz­toktól. Most a megyei igazgatóság egy-egy dolgozója felülvizsgálta egy- egy gépállomáson, hogy mennyi a tartozás. Intézkedtek, hogy ha szép szóval nem megy, akkor a törvény erejével kötelezik a hátralékos gaz­dákat gépállomás! díjtartozásuk mi­előbbi megfizetésére. Értékes javaslatai és tervei van­nak az igazgatóságnak az önköltség csökkentésére is. A Lengyeltóti Gép­állomáson motor kerékpár javító rész­leget létesítenek. Ennek évi munká­ja félmilliós megtakarítást jelent a megye gépállomásainak. Ahol a szükség úgy kívánja, ezután a gép­állomás kovácsmunkát is végez az egyénieknek és tsz-eknek. Ezt a se­gítséget bizonyára szívesen fogad­ják a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok, de előnyös ez a gépállo­más számára is. A Kaposvári Gépállomáson egy jármű-gumi- vulkanizáló részleg létesítését terve­zik, ezzel sok kiadástól mentesülnek a gépállomások. A téli időben a fe­lesleges munkaerőt — az erdőgazda­ságokkal kötött szerződések alapján — fakitermeléssel foglalkoztatják így elérik, hogy minden munkabér­re kifizetett forint mögött-’valóban elvégzett termelőmunka legyen. A legfontosabb feladatunknak tartjuk — írja Nagy elvtárs — a ter­vek teljesítését, a lehető legjobb mi­nőségi talajmunka végzését. — Biz­tosítják, hogy a tsz-ekben a jó gépi­munkával emelkedjék a termésered­mény, nőjön a szövetkezeti tagok jóléte, erősödjék az egyéni gazdák vonzalma a tsz-ek iránt és ami en­nek egyenes velejárója: szélesedjen, új tagokkal gyarapodjék megyénk termelőszövetkezeti mozgalma. A dolgozó nép kenyere biztosításáért Sási elvtábsat és Varga Károlyt elsősorban azért bírálta a beszámoló, mert 8600 hold őszi kenyérgaboná­val kevesebbet vetettek el megyénk­ben a termelők a tervezettnél. Az aktívaülés után, március 16-án a mezőgazdasági igazgatóság dolgo­zói megvitatták feladataikat. A múlt héten főleg a tavaszi búza vetőmag­cserével foglalkoztak, s március 22- ig a tervezett tavaszi búzamennyi­ség 88 százalékát vették át a ter­melők — írja Sási elvtárs. Természetesen ezzel az eredmény­nyel nem lehet megelégedni, hiszen ezekben a napokban már megye- szerte dolgoznak a mezőkön. A ta­vaszi Búza-vetőmagnak nem a rak­tárban, hanem a földben már a he­lye. Biztosítani kell hát, hogy egy órát se késsen a vetőmagcsere be­fejezése. Sási elvtárs azt te jelentette a Me­gyei Pártbizottságnak, hogy máris tett intézkedéseket az igazgatóságon és egyes mezőgazdasági üzemekben a munkafegyelem megszilárdítására. Csongvay Dénest, az igazgatóság dolgozóját felelősségre vonta, mivel elodázta a vetőmagcserét Látrány- ban. Hanyag munkájáért állásából azonnal elbocsátották Skrinyár Im­rét, a Tabi Gépállomás volt főmér­nökét. Sási elvtárs is meg Varga Károly is ígérik a Megyei Pártbizottsághoz küldött levelükben: okulva hibáik­ból, az eddiginél eredményesebben dolgoznak a megye mezőgazdaságá­nak fellendítéséért, elsősorban a ter­melőszövetkezetek megerősítéséért, j fejlesztéséért — a Központi Vezető- I ség határozatának valóraváltásáért. Arra te figyelmet kell szentelnie a mezőgazdasági igazgatóságnak, hogy minden egyéni gazda és tsz megis­merje azokat a kormányintézkedé­seket. amelyek előnyössé teszik a kenyérgabona termelését (pl. korpa­juttatás, a takarmánygabonabeadás helyettesítésére kenyérgabonával stb.). A megyei vezető elvtársak itt közölt nyilatkozataiból kitűnik: meg­értették, hogy nagyobb felelősségre, fegyelmezettebb, áldozatosabb mun­kára van szükség előrehaladásunkhoz. Azok az Intézkedések, amelyeket Nagy Árpád és Sási János elvtársak a megyei pártaktíva után már ed­dig is tettek, tanúsítják: nem csupán szavakkal, de tettekkel is szol­gálják a párthatározat ügyét. A „Furfangos királykisasszony" bemutatására sával újra megbeszélték a feladato­kat. A gaittentörés okozta lemaradást pótolni kellett. A gatterjavítás hosz- szú időbe került, mivel a főtengely törött el. így csak hárem igatterral tudták dolgozni, ami magyen akadá­lyozta a versenyt. De a dolgozók az élüzemavatéson tett fogadalmukról nem feledkeztek meg. Lelkes felaján­lásokat tettek. Qhliián Tivadtar ke- reitfűrészes vállalta, hogy az eddigi 1 köbméteres túlteljesítés helyett 2 köbméterrel teljesíti túl tervét. Brunner István, Pálfi Imre fűrésze­sek számién 1 köbméterrel teljesíte­nek (többet, mint eddig és így sofflDa. EZUTÁN a megbeszélés után újult erővel láttak munkához. Ám, néhány nap múlva újabb gattertö- rés volt. Most már csak két gatteir- reil tudtak dolgozni, A vállalat veze­tősége és üzemi bizottsága röpgyűilé- sem kérte s dolgozók véleményét, ta­nácsát, hogy hogyan és miképpen tudnék vá-Valásuksit, tervüket a ne­hézségek ellenére ás teljesíteni. A dolgozók egyöntetűen kérték, hogy dolgozhassanak 20-án, vasárnap ás, A javaslatot az üzem vezetősége el­fogadta és csakhamar nemhogy be­hozták a lemaradást, hanem 50 köb­méter előnyt is szereztek. Így tör­tént, hegy a dolgozók önfeláldozó munkája nyomán a Barcsi Fűrész­üzem március 24-ón befejezte első negyedéves tervét. ÉRDEME ez a fűrészcsarno'k a HOGY HOGYAN KEZDTEK HOZ­ZÁ, miiképpen született meg az elő­adás gondolata, ma mór nehéz nyo- mcnkövetmii. A népmese időtlen idők óta éi a községben. Apáról fiúra öröklődött. A Népművészeti Intézet dolgozót egyszer aztán fölkeresték a községet, népdal- és 'tánc,gyűjtés kezdődött, hónapokon át tartó nehéz munka során végül aztán csak meg­született a mesejáték. A kálmáncsaiak önömmel vállalták az előadás bemutatását. Közel száz­ötvenre bővült az együttes létszáma és soha nem tapasztalt lelkes kul- túrmunika kezdődött a községben. A népi együttesben ott szerepeli a ta­nácselnök, a tanácstitkár, a község párttitkára, szerepéinek továbbá a pedagógusok, az ifjúság színe-virága és ott láthatók a kis úttörők is. Sck szereplőt foglalkoztat a műser. A mesejáték egy kedves* sok he­lyen ismert népmesét elevenít meg. Az elkényeztetett királylány csak ahhoz hajlandó férjhezmenmi, eki jelentkezik, azanibam mind póruijár. A kírálykisasszcny elnyert a pénzü­ket, ráadásul még hajdúival él is*ve- refci a könnyelmű próbálkozóikét. Vé­gül azonban egy legény megás kiifeg rajta. Az ismert népi mesehős lép a színre, aki vándorlása közben meg­segíti a bajbajutott erdőszellemet. A jótett fejében az erdő szelleme tá­mogatja, a legényt. Soha ikii nem fo­gyó pénzeszacskót ajándékoz ndkií, melynek segítségével az ifjú megveri kártyajátékban a királylányt. Ellen­fele azonban éícsallja tőle a varázs­latos pénzforrást. Ekkor olyan kö­penyt kap a legény, 'melynek se­gítségével láthatatlanná válik. Kez­deti szerencse után hasonlóképpen jár ezzel' a varázstárggyal is.. Végül1 aztán újabb vairázseszközzel szamár­rá változtatja az egész királyi fami- iiát, léhűtőável együtt és feleségül választja a királylány cselédjét, akt korábban ■ sokat segít rajta. A MESEJÁTÉK gazdag jelmetso- rozatát népi táncok és népdalok te­szik színesebbé. A népmesét az együttes alkotó munkaközössége dek gozta fel színre Gáli József segítsé­gével, a zenét helyi gyűjtések ailap­tetta össze. Több mint féléves állandó próbák eredményeként befejezéshez közele­dik a mesejáték tanulása. Mér az készülnek Kálmóncsán utolsó simítások folynak. Egy-egy mozdulat tökéletesítését végzik csu­pán. A nehezebb jeleneteket többször is elpróbálják, hogy miinél tökélete­sebb játékkal ajándékozhassák meg a közönséget. Ezért áldozza fel sza­badidejét már hosszú idő óta Nyári Istvánná, a 65 éves »Lica« némi, aki az együttes legidősebb tagja, ezért jár próbára játék helyett Baller Mancika, aki nyolc évével a legfia­talabb szereplő és ezért végez lel­kes kultúrmunkót az együttes vala­mennyi tagja. A szép eredmény eléréséhez lénye­gesen hozzájárult Pakolt Vilmos fcultúrotthonigazgató fáradhatatlan szervező és rendező tevékenysége, Henkey Zolién karvezető alapos munkája, valamint Bérezi István, irányító segítése. A mesejáték bemutatására április 1-én kerül sor. Hamarosan Budapes­ten is bemutatják a »Furfangos ki- nálykisasszcmy-K-t. KAPOSVÁR dolgozói is megórde- meimiéik, hogy a kálmáncsai népi együttes városunkban is bemutatná élményt jelentő új műsorát. D. J. jobban kártyázik nála. Számos kérő jón Vavrtnecz Imre szerezte, a tán­cokat a munkaközösség segítségével Végvárt Rezső és Szerec József álií-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents