Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

SOMOGYI RÜGYEK MOLNÁR JÓZSEF Az iskolában a fogalmazást szerettem legjobban. Harmadikos elemista koromban ért az első »nagy öröm«. Tanítóm a tanfelügyelőnek is megmutatta az őszről írt fogalmazásomat. Szülőfalum, Marcali szőlődombos határa nem so­káig gyönyörködtethetett... Elemista voltam, amikor apámat Mórra helyezték. Utána pár hétig Budapesten laktunk, majd a Mátra meseszép vidékén telepedtünk le hosszabb időre. A Mátra égbenyúló csúcsait szülő­falum dombjai váltották fel ismét. Apám ebben az időben vidéken, dolgozott, családja körében igen kevés napot töltött... Harmadikos polgárista koromban apám mellett kenyeret kerestem. Az erdőre jártam. A favágók esti tábortüzénél új világgal ismerkedtem meg, amely me­rőben más volt, mint az iskolában tanult... — Minek a grófnak ennyi erdő, miért nem lehet nekem is egy darab földem? ... — hallottam a keserű sóhajokat. A polgári iskola elvégzése után napszámos let­tem ... közeledett már a front... apám akkor már nem élt... Alig 14 éves voltam akkor és már kemény gondok szakadtai;: a nyakam közé: a családfenntartás gondjai... Nyomdászinasnak szegődtem ... 1947-ben tagja lettem a Magyar Kommunista Pártnak... Ekkor már verseket is írtam. Jelenleg Szombathelyen tanulok szakérettségis tanfolyamon. Szabadidőmben párttitkári teendőim mellett szívesen időzök kedvenc költőim birodalmá­ban. Petőfitől harcos kiállást, Aranytól csodálatos nyelvet és a szerkesztés művészetét, Majakovszkijtól pártosságot tanulok. Ady és József Attila mélysége, sokoldalúsága lenyűgöz... Szívesen írok verseket, novellákat. Tollal akarok én is csatázni. Hő óhajom, hogy az egyetemre kerül­jek, újságíró szakra és pár év múlva, mint harcos publicista szolgálhassam meg pártomnak és népem­nek. hogy apám álma és anyám óhaja megvalósulha­tott: tanult ember lettem. HORIÍÓ PARTJA... Magas a part, horhó partja, Csádé Panna ne járj arra!... Ne járj arra, mert a mélybe Deli legény ölelése Szédítette Beke Nacát... Deli-legény, galamb-lányka Betemetett boldogsága. Horhó alján az a barna, Koszorútlan nagy sír halma: Vadvirágok szeretője. . . Módos leány — gatyás legény Nem lehetett egy pár szegény, Nem lehetett egy az ágyuk, Csak a szívük, csak az álmuk, •Csak a sír a horhó alján. .. Magas a part, horhó partja. Báli Pista ne járj arra. Ne járj arra, mert a mélybe Bűnös világ ölelése Szédítette Deli Jánost. .. HÓVIRÁG Tavasz karolt belém minap: Egy régen várt kedves barát... »A hegytetőre cimborám!« Hallatta olykor szél-szavát... A hegytetőn hajamba túrt, »A fák alatt, nézd hóvirág’« — Szólott, s szívembe dalt lopott: A hóvirág tavasz-dalát. FIGYELMES VILÁG... Sűrű a sár, ragad a sár. Napok óta ázik a táj. Borcsa búsul, bálba menne: — Sáros lesz a cifra kelme! Dúl — fúl Borcsa, hát az anyja! Szomszédba áthallik hangja, Át a szérűn, át a kerten, — Rút a világ, figyelmetlen! * # * Borcsa lánya bálba járó... Téglás már a gyalogjáró! Borcsa szava vígan repdes: — Ez a világ... be figyelmes! Vetélkedő ILLÉS BÉLA 60 ÉVES M árcius 22-én töltötte [be 60. életévét lUéi Béla Kossuth-díjas író, a felszabaduló: utáni magyar irodalom egyik , jelentős alakja Kassán született, s Kárpát-Ukrajnában töl­tötte ifjúságát. A középiskola elvégzése után jo­gász lett Budapesten. Az 1919-es forradalom 'dején a haladás tevékeny harcosa tvolt. Az el- ’enforradalom elől Bécsbe menekült, majd szü­lőföldjére szökött, s ott illegális pártmunkái végzett. Többízben letartóztatták. 1923-tól {Moszk­vában élt. Első regénye: Ég á Tisza, jelentős sikert aratott. Első legjellegzetesebb alkotása a Kárpáti Rapszódia, melyben saját ifjúságát mondja el, a szocialistává fejlődött magyar ifjú életét. Mű­vét a Szovjetunióban és a környező országokban nagy tetszéssel fogadták, írója egy csapásra hí­res emberré lett. Csak az úri, io Horthyék Ma­gyarországában nem tudott tért hódítani: erről gondoskodtak iá hivatalos szervek. Illés Béla a Nagy Honvédő .Háborúban a Szovjet Hadsereg tisztje­ként küzdött a német fasiszták ellen a '/Szovjetunióért, hazájáért: Ma­gyarországért és más népek iszabadságáért. B udapestre érve azonnal hozzálátott a magyar irodalmi élet újjá- teremtéséhez, a nép felvilágosításához, i Megindítja az Vj Szó című napilapot, amely a jSzovjet Hadsereg magyarországi lapja polt. A háború tbefejezte után ezredesi rangban, számos katonai kitünte­tés tulajdonosaként szerelt le, majd az XJj Világ című képes hetilap fő- szerkesztője lett. Több apróbb elbeszélése tmellett megörökítette fl Bu­dapestért folyó csaták hősi küzdelmeit is, a Fegyvert s vitézt éneklek és A vígszínházi csata című kisregényeiben. i Tavaly fejezte be eddigi legnagyobb regényét, a Honfoglalás címüt, melyért’most, március 15-én államunk másodszor tüntette ki ;a líossuth- díjjal. Jelenleg a Magyar Írók Szövetségének tevékeny, élenjáró tagja, s az Irodalmi Újság főszerkesztője. Az ő okos, bölcs, jószívű tanácsain újabb írónemzedékek nevelődnek. |_l atvanadik születésnapján mi is szeretettel köszöntjük s kívánunk •* neki hosszú, gyümölcsöző életet. (Uejttiz QyjuLci 1828-1905 Feljött a hold, messze hállik az ének... örömünnep! — Táncolnak a legények! Két menyasszony, páva-lányka Mennyegzőjét ropja-járja, Rendül a húr, szól a nóta, Szól a nóta reggel óta ... — Komámasszony, drága lelkem, hová hé? — Falu végén áll a lagzi, Katáé! Módos gazda derék lánya Helyre legény háza várja ... Kilenc kocsi lobogózva, Párok lesznek harangszóra ... — Kend is látom ünneplőbe öltözött? — Abba hát, mert lagzi áll a domb mögött! Odaát a téeszcsébe’, Grófi kastély hús termébe’: Barna Böske szép hajára Kendő kerül éjfél-tájra ... — Hallotta kend, Katáéknál mi készül? Három malac, hazai bor tükérül, Kacsa harminc, csibe számos, Lakomázhat Jancsi, János ... Nyoszolyólány, botos vőfény, Tánc, tüzes tánc, mint az örvény... — Böskééknél fele falu mulathat! Hétéves bor, gyöngyöző, mint a harmat, Falka malac pecsenyéje, Uzsonnára zsiba vére ... Nyaszolyólány harminc cifra, A bált vőfény verse nyitja. f — Katának hét sifonérban hozomány: Fehér gyolcsok, lepedő egy rakomány. Hímes szoknya, hímes párna, Háromszeles nagy dunyhája, Porcelánok, tarka tálok; Irigylik is mind a lányok! — Hétannyi a Böskénél a hozomány, Elmondani belefáradna a száj. Rádiója, varrógépe, Gyermekágya, hófehérbe, Zsíros böndő, vessző-véka: Fele falu ajándéka ... Feljött a hold égig haUik az ének ... — örömünnep! — táncra kelnek a vének! Két menyasszony páva-lányka Mennyegzőjét ropja-járja .. . Pendül a húr, szól a nóta, Szól a nóta reggel óta. GOETHE *1 23 évvel ezelőtt, 1832: március 22-én, 83 éves korában halt meg Goethe, a német és a világirodalom egyik legnagyobb költője. Első nagy sikerét »Az ifjú Werther szenvedései« c. fia­talkori regényével érte el. Az angol és a francia irodalom példái nyomán ebben a miivé­ben megteremtette az első né­met érzelmes regényt, mely for­radalmi újításnak számított azért, mivel az emberi érzel­mek szabadságát és jogait ál­lította szembe a társadalmi kötöttségekkel és előítéletek­kel. A regény hőse az ifjú Werther, az önmagát felesle- típusa, amelyik képességei és műveltsége ellenére sem találja meg a haldokló feu­dalizmus társadalmában a számára megfelelő munka­kört. piatalkori átütő sikerei után Goethe a költészet mind a három fajában: a lírában, az epiká­ban és a drámában is halhatatlan remekműveket alko­tott. Különös előszeretettel írt olyan hősökről, akik bátran szembeszállnak a társadalom igazságtalansá­gaival. »Hermann és Dorottya« c. eposzában a francia forradalom előkészítőit a »legnagyobbaknak« nevezi mindazok között, akik a földön valaha is éltek. Drá­mát ír a német parasztháborúhoz csatlakozó Götz von Berlichingen lovagról és a németalföldi szabadság­hősről, Egmontról. Bár Goethe költészete — ahogy Engels is igen találóan megállapította — a pusztuló feudalizmus és a kibontakozó kapitalizmus határmesgyéjén állva tele van ellentmondásokkal, mégis egész életművének mindenen átható alaphangja az emberi életnek, az élet legfőbb értelmének, a munkának, és szebb, jobb emberi életért folytatott szüntelen harcnak a szenve­délyes szeretete. Ez csendül ki egyik legnagyobb alko­tásából, a »Faust« c. drámai költeményéből is: az öre­gedő Faust életében először akkor érzi magát igazán boldognak, amikor alkalma nyílik embertársai boldog­ságáért, jobb sorsáért tevékenykedni. \ XIX. század elején kifejlődő német naciona- lista romantika Goethét hazafiatlansággal vádolta. Ezzel szemben így védekezik: »Mit jelent a hazát szeretni? Mit jelent hazafiként működni? Ha egy költő egész életén át teljes erejéből harcolt a ká­ros előítéletek, a kicsinyes nézetek ellen s azon volt, hogy népe szellemét felvilágosítsa, ízlését megtisztít­sa, érzéseit és gondolatvilágát nemesítse — mit tehet ennél többet? És hogyan lehetne működése ennél ha­zafiasabb?« GOETHE: Részlet a „Faust“-ból Igen! Ez szent hitem, amelynek élek, A bölcsesség, mely mindent betetéz: Csak azé a szabadság és az élet, Ki érettünk naponta vívni kész. így élje gyermek, férfi s öreg itt Veszélyek közt munkásán éveit: Ily bemzsegést szeretnék én szemlélni Szabad nép élén szabad földön élni. így mondhatnám a röpke percnek: Maradj, oly szép vagy énnekem! Halandó létem nyoma el nem veszhet, És élni fog sokeaer éveken! S midőn szemem ily gyönyört sejtve lát. Most élem létem főpilla matat! gesnek érző értelmiség MÁRCIUS 24-éin volt ötvein esz­tendeje, hogy meghalt Vernie Gyula, franciásan. Julies Verne (Zsül Vem), a nagy francia író, a kalandos-tudo­mányos regény megalapítója, az egész világ ifjúságának egyik leg­kedveltebb, legtöbbet olvasott el­beszélője. Első irodalmi kísérletei a színház­hoz vezették. Több vígjátékot írt a korabeli divatos stílusban. 1826-ban, 34 éves korában, jelenik meg »öt hét léghajón« című első regénye. Ezzel megalapozza világhírnevét. Egy földfcörüli utazást ír le, melyet a re­gény szereplői öt hót 'alatt tesznek meg léghajóin. A regény sikere lehe­tővé teszi számára, hogy — részben saját hajóján — nagy utazásokat te­gyen a tengereken és idegen orszá­gokban és 'így anyagot gyűjtsön ké­sőbbi regényedhez. Az emlber erejébe vetett hót, az emberi ész és tudás dicsőítése, a tudomány és a technika csodálatos vívmánya, a természet erőinek leigá­zása az ember által — ezek a világos és félreérthetetlen eszmei célkitűzé­sek minden regényében megtalálha­tók. Sok olyan találmányról ír, me­lyek az ő életébpn még fantasztikus­nak, elérhetetlennek tűnnek és me­lyeket a tudomány és technika fej­lődése azóta megvalósított. (Pl. a re­pülőgép, tengeralattjáró, rakéta-lö­vedék stfo.) Sőt az emberiség olyan vívmányairól is álmodott, melyek még napjainkban is a lehetetlenségek birodalmába tartoznak és melyeknek megvalósítása az elkövetkező mem- ziedókek előtt áll megoldandó feladat­ként, mint például a világűr meghó­dítása (Utazás a Holdba, Utazás a hold körül), a fö&dgömb belsejének felfedezése (Utazás a föld középpont­ja felé). ÉPPEN EZEK a legmerészebb ál­mai igazolják, hogy rendületlenül bí­zott az emberi tudás erejében’ és ab­ban’, begy a tudomány előbb-utóibb minden rejtélyt megold és az ember a földnek igazi gazdája, a természet titokzatosnak látszó erőinek megfej­tője és 'leágazója lesz. Legtöbb regényének témája kap­csolatban van a népeknek a zsarnok­ság ellen vívott harcaival. így egyiik legszebb regénye, a »Sándor Mátyás«, az 1848—40-es magyar szabadságharc külföldre menekült hőseiről szól. A magyar szabadságért küzdő szerep­lőkkel több művében találkozunk. Emléket állított a görög és bolgár (A lángban álló szigettenger, A dunai — 60—120-SZOROS NAGYÍ­TÁSBAN csillagászati látcsővel' bemutatják a Hold-tájképeket március 28-án. és 3,1-én este 7 és 9 óra között a TTIT tető-terraszán.- Erdoklödőkot szívesen látnak. A bemutatót csak derűit idő esetén rendSeeik meg. hajós), a kanadai, az indiai és sok más nép szabadságharcának. Több művében határozottan állást foglal! a rabszolga rendszer emibertelenségéveű szemben. (A 15 éves kapitány, Észak a Dél ellen. Kétévi vakáció stb) És ha az elnyomó és kizsákmányoló társadalmi rendszerek elleni gyűlö­lete néha rousseaui menekülésre készteti minden tehetséges társadal­mi rendszer elől és ha a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit nem is tudta világosan felismerni, annyi bizonyos, hogy a mag® korában a demokratikus haladásért harcolt, ol­vasóit emberszereíeíre, a feávilago- siultság és a hatadás megbecsülésére nevelte. VERNE GVUI.A művének ma is óriási jelentősége van1 az ifjúság ne­velésében. Jól felhasználhatjuk eze­ket a regényeket nevető munkánk­ban — az iskolában és az iskolán, kí­vül is! — 'hiszen tele vannak olyan pozitív hősökkel, akik népük sza­badságáért harcoltak, hazájuk boldo­gulásáért mindent feláldoztak, akik a tudomány .vívmányaival barccfaak a népek elnyomói, vagy az egyéni érdemüket hajszoló, önző és üreslel- kű kalandorok elten. Az ifjúság a mu- domárny szeretjeiét, a tudomány segít­ségével az emberiség jobb jövőjéért folytatott harc szépségét szívja ma­gába ezekből a művekből és azt a meggyőződést, hogy az emberiség fej­lődése előtt szinte végtelennek lát­szó, nagyszerű lehetőségek állnak. A Verne-regények nemcsak az if­júság kedvelt olvasmányai Felnőttek is szívesen és érdeklődéssel olvassák ezeket az érdekfeszítő, lebilincselő történeteket. Bizonyítéka ennek az az átütő siker .is, meilyet a Szovjet­unióban megfilmesített hárem Ver­ne-regény filmváltozata a mi film­színházainkban ds elért. (A rejtelmes sziget, A 15 éves kapitány, Grant kapitány gyermekei.) Az Ifjúsági Kiadó nemrég megin­dult Verne-sorozatát örömmel üd- vözliik a -magyar nevelők és dolgozók. Mert a ió olvasmányra éhes fiaink és leányaink kapva-kapnák ezeken a regényeken. A NAGY ÍRÓ halálának ötvenedik évfordulóját akkor 'ünnepeljük meg méltóan, ha olvasóinak eddig is ha­talmas tábora még inkább megnö­vekszik és regényeit azok ás elolvas­sák, akik elől a múltban eüí volt zár­va a művelődés lehetősége. B. L. — JÓZSEF ATTILA-ÜNNEPSÉ- GEK lesznek április 10-én Bala­tonszárszón, a költő születésének 50. évfordulóján. E napon leplezik le Jankó János budapesti szobrász- művész József Attiláról készített élet,nagy «ágii bronzszobrát, mélyéi a Megyei Tanács népművelési osz­tálya ajándékoz a községnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents