Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

Péntek, 1955. február 25. SOMOGYI NÉPLAP S Hogyan biztosítják a tavaszi vetésterv teljesítését a tahi járásban? A tavasz már a kertek alatt van. Hiába változik már napról napra az Idő, az időjárás harcából csak a ta­vasz kerülhet ki győztesen. Ezt bi­zonyítja a hóvirág, sőt a gólyahír is. ■g- * # És így tudják ezt a tabi járásban is, mert lázas ütemben készülődnek a tavaszi munkákra. A mezőgazda- sági eszközök már készen várják a jó időt, most a vetőmag biztosításán előkészítésén fáradoznak. A község5, tanácsok már be is fejezték a tava­szi búza vetéstervének elkészítését. Sőt, 15 yagon tavaszi búza is érke­zett már a járási TV-hez, szétosztá­sa, széthordása most folyik. Ne idegenkedjenek a tavaszi búzától A tavaszi búzát azonban nem minden községben fogadják egyfor­mán. Több községben, pl. Nagybe- rényben és Karádon némi idegenke­dés tapasztalható a tavaszi búzával szemben. Pedig ismerik a Miniszter- ■ tanács határozatát, mely szerint a szántóterület 40 százalékát kenyér- gábonával kell elvetni és ezt he­lyeslik is. A gazdák többsége azt erősítgette, hogy ő elvetette ezt a te­rületet, már ősszel. A vetésterület statisztikai felmérése azonban mást mond. Például Nagvberény község -őszi kenyérgabonavetése szántóterü­letének mindössze 25,5 százaléka — ' a ■ statisztika szerint. A gazdák állí­tása szerint viszont annál jóval több. Karádon nagyjából ugyanez a hely- ’ zet, s még több más községben is. A Tabi Járási Tanács mezőgazda- sági osztálya helybeli dolgozó pa­rasztok bevonásával határjárást szervezett . több községben, hogy megállapítsa az eltérés okát. Megállapították, hogy több helyen egyes gazdák az őszi vetés összeírásakor letagadták tényleges vetésterületüket, valami­ben spekuláltak. Most ez a speku­láció visszafelé sült el. A vizsgálat •során megállapították, hogy Kará- . dón pl. a statisztikai összeírás és a tényleges vetésterület között mint­egy 500 kát. hold eltérés van. Az idegenkedés másik oka a szer- . ződéses növények termelésében ke­resendő. Nagyberén.yben például 60 kát. hold lucernára, 50 kát. hold fűmagra, sok cikóriára, repcére, cu­korrépára stb. szerződtek a dolgozó parasztok. Van olyan egyéni gazda is, aki egyedül 3 kát. hold fűmag" termelésére kötött szerződést. A szer­ződő dolgozó parasztok többen úgy gondolják, hogy nekik nincs szük­ségük 40 százalékos kenyérgabona­vetésre, mert szerződéses területük után beadási kedvezményben része­sülnek. A. több kenyérgabonatermés a dolgozó parasztok egyéni érdeke is Ezek a dolgozók helytelenül gon­dolkoznak, saját érdeküket minden más. érdek élé helyezik. Ezekről mondja azt a szólás-mondás, hogy »nem lát tovább az orra hegyénél". A község népnevelőinek a legfonto­sabb feladata, hogy magatartásuk helytelenségéről meggyőzzék az így gondolkozó dolgozó parasztokat. Meg kell értetni velük, hogy az ország, a haza, az egész dolgozó nép érdeke a több kényéígabonatermés, és ez saját maguknak is hasznos, mert a szabadpiacon eladott búzáért sok­kal több pénzt kapnak. Meg kell győzni a dolgozó parasz­tokat a tavaszi búza hasznosságáról is. A tavaszi búzától idegenkedők- nek el kell mondani azokat a jó terméseredményeket, melyeket az elmúlt években elértek. Nincs ok tehát az idegenkedésre. Nagy az érdeklődés a műtrágya iránt A járásban a vetésterület és a vetőmag biztosításán kívül nagy gondot fordítanak a csávázó- és per­metezőszerek, valamint a műtrágya biztosítására is. Az egyénileg dol­gozó parasztok részéről is igen nagy az érdeklődés ezek iránt. A helyi földművesszövetkezetek gondosan fel is készültek az igé­nyek kielégítésére, összesen 26 va­gon műtrágyát tárolnak, de a nagy érdeklődésre való tekintettel még 6 vagon pétisót rendeltek. Megér­keztek a permetezőszerek is és va­lamennyi földművesszövetkezeti bolt­ban kaphatók elegendő mennyiségű csávázószerrel együtt. A minőségi burgonya­vetőmag igénylése nehezen megy a járás területén. A vállalat ugyan­is csalt vagontételben szállít egyes községekbe. A ' kisebb községek pe­dig nem igényeltek egy vagonra va­lót, tehát semennyit sem kapnak. Jó lenne, ha megszervezné a járási tanács mezőgazdasági osztálya, hogy a közelálló községek együtt igényel­jék a szükséges mennyiséget és az állomásról hordják szét. Kirakodás­ra alkalmas állomás úgyis kevés van a járás területén és például Zics amúgyis csak Kapolyra kapná a va­gon burgonyát. ASSZONYOKNAK JAN SUDRABKALN: aláírás a békéért Tanácsaink alaposan tárgyalják meg a gazdákkal a begyűjtési tervet Községi tanácsaink megkezdték a'melyük gazdának kell az első ne- begyűjtési terv felbontását. Ez aJi-! gyedév egyik vagy másik hónap já- kafltommtal minden termelöveC, meg- Ibam beadná ihízoitfsertésit, iaz.t azcm- beszéWk, hogy miiből mikorra telje- Ibam már nem nézte meg, hogy az s3ta Ibeadáisli kötetezeltteégét. így a’iiülető gazdáknál', biztosítva van-e gazdák már élőre tudják, hogy mi-jakár egyénileg, 'akár társulássá!! a hí- korra kéül beadniuk a kotefező tor- aclllbsertés. Az ilyen felélőttan munka ménytt, az éltetőt és áfflatá-tenméke-! csak zavart okoz a begyűjtés follya- kat, de azt is megtudják, hogy a jö- ’ matasiságában, s legtöbbször oda ve­zet, hogy a község lemarad a be­gyűjtésiben.. vő év első negyedére kötelező adtat és .áfcti-tenmék beadását mikorra kéül itefljesítemiiük. Tanácsaiknak e munkát igen ala­posan kéül elvégezniük, hogy ia köz­ség az év minden 'szakáiban tudja rendezni begyűjtési tervét. Ezért minden gazdával személyesen be­széljék meg a beadási kötelezett­ség teljesítésének határidejét. Minden esetben ellenőrizzék tárná- csajunk, hegy miként biztosítja a gaz­da például a sertést, vágómarhát a ■beadásra. Ne forduljon elő, hogy a tanács dolgozói íróasztal meMíől, a .gazdával való megbeszélés elmulasz­tásával tervezzék meg a beadási Ikö- teflezelttséget. A gazdáknak is érdekük s egyben kötelességük is a tanács meghívására pontosan megjelenni a begyűjtési1 terv tárgyalásán. Számos községben, mint pl. Nemesiviiden, előfordult, hogy a tanács ugyan kijelölte, hogy Somogyvóron jól foglalkozik a ta­nács a gazdákkal. Ellenőrzi, hogy a sertés biztosítva van-e a beadási kö­telezettség teljesítéséhez. A rendelet kimondja, hogy a beadási kötelezettség mértéke változatlan, s ezért a termelő­nek érdeke, illetve kötelessége, hogy vetéstervét pontosan telje­sítse. Ezért .azok a termelőik, akik őszi kenyérgabona-vetéstervüket nem teljesítették, most tavaszi búzavetés­sel pótolják. Azok a tenmeSiők, akik földjeiket' jól megművelik, jó ter- mésre számíthatnak, s könnyen be­adják a kötelező terményt, felesle­geiket szabadon értékesíthetik. A hanyagokkal 'szemben szigorúan al­kalmazná kell a törvényit. Tanácsa­ink tehát ügyeljenek arra, hogy a gazdák a vetéstervüket is pontosan teljesítsék. A búzakenyérnek az illata szállva elárad a végtelen égi határba. Alkotni: a törvényt hirdesse az ének. Torkomba erővel hogy tódul az élet! Békét akarok ma építeni kezemmel, hogy lombos árnyékban pihenjen az ember. Szomjazva a létet, mint nedvet az" alma, hogy fénylik mindenhol a társaim arca: bányákban a fúrók zengjék az eredményt, dal hintsen a ringó bölcsőkre meleg fényt. Márvány örökíti a mának ősét, szobrára tüzelve vakít a dicsőség. A milliók létét füröszti szabad szél, lelkünk a hazára ma boldogan eszmél. Fény zúdul ömölve folyózsilipekből, sok büszke fal orma az égre mered föl. És győztesen állnak az őrök a vártán, ne dúlja a földet a lángszemű sárkány. Az ifjúra várjon alkotva a holnap: a munka emeljen emléket a Kornak. Boldog vagyok én, hogy a nép ide rendel, szolgálni a békét zengő izenettel. Lettből fordította: Végh György. ____________________________J K össöntjük a IV. Békekongresszusra induló somogyi asszonyokat Zanyikó Konrádnét, a Bárdibükkd Állami Gazdaság dolgozóját, Horváth Józsetiiné szőcsényi dolgozó panaiszt- sszonyt, Kovács Margit lengyeltóti pedagógust, Szél Júliát, a Nagyatádi Fomalgyár dolgozóját, Zrínyi Bererac- nét, az andocsi Sztálin TSZ tagját, F'fflöp Józsefeiéit, a Nagyatádi Járási Tanács dolgozóját, Fáddá Iisltvámmét Baranyáról, dr. Bdífá Söradóimét Ka- darkűtród, Vigh Páilfnéí, Spitz Júliáit és Hegedűs AmtiaT.nét Kaposvárról' — akik a somogyi asszonyok, lányok békeüzenetét viszik a kongresszusra. DIVAT EGY BÁTOR EMBER Zórtnyakú szövetruha, tnopákáübólí és szöveitbőili egyaránt csinos. A ruha anyagának számét a haj és az arc színéhez válasszuk meg, a szőkék­nek sötétebfo színiben, a barnáknak, feketéknek inkább világosban. E jó- vcraalú szövetruhát ünnepélyes al­kalomra és utcára egyaránt vúseíhet- jük. írta: Örsi Ferenc A könnyeket azonban nem lehet lenyelni. Az *cí nem folyó könnyek úgy fojtják az ember dühét, mint a taposott anyag a puskaport. Minél több könny gyűlik össze belül, annál nagyobb lesz a rob­banás. így gyűlt a düh István lelkében is. Szerette volna előrántani szűre ujjából a baltát és a németbe vágni. Vagy kettéhasítani a szerezsán fejét. Vagy... vagy bármelyikét, aki a közelében volt. — Gyáva! — sustorgott benne a gúnyos szó. — Én gyáva? Hát ki mert idejönni közétek? A farkascsorda közepébe!? Hány ezren vagytok, bitan­gok!? Na megálljatok! — Lihegett nagyot, aztán o távolba kémlelt. A látóhatár peremén sárguló levelű akácos mu­tatta az irányt a pusztát ismerőknek. Azon keresztül vezetett az út Csokonyába. • Félóra múlva a kis aká­cos már balkézről látszott. Egy óra múlva a Csokonya és Szülök közti pusztaság felé menetelt a sereg. Arra, amerre kiszélesedik a homok és minden lépés távo­labb visz az emberlakta vidéktől. Szeretett volna felkacagni, amikor a tisztre gon­dolt." Már eszébe sem jut, hogy neki is baja eshet. — Gyáva?! No jól van! — és fáradhatatlanul, szinte vidáman taposta a homokot. IJáta mögött csattogott a korbács, rekedtre or­dították magukat a kocsisok. Dühöngtek a tisztek, hogy a drága lovak a második menetnapon tönkremennek. A fehérkabátos is itt rendelkezett a szekereknél. Szinte kézbefogatta a káromkodó felke­lőkkel megrakott járműveket. Azután elővette óráját, dühösen megsarkantyúzta lovát és az elővédhez vág­tatott. István észrevette. Vállával dobott egyet szűrén és belülről megtapogatta fejszéjét. — Na, uram irgalmazz! — dobbant nagyot a szíve.. A tiszt első kérdése egy ostorcsapás volt. A férfi szembefordult vele. A fehérkabátos az óráját rázta. — Elmúlott már a két óra, gazember! És falunak nyoma sincs! István lassan kihúzta magát és gúnyos mosoly­gással szűrte a szót foga között. IX. 1— Nincs is, uram — s amikor a tiszt elképedt áb­rázatát látta, még komótosabbra fogta a szót. — Mert ide a legközelebbi falu már öt óra járásra van. fehérkabátos nem értette először. Csak ami­_ kór gúnyos képébe meredt, akkor ocsúdott fel. Eltorzult hangon üvöltötte: • — Lelőlek! — és előrántotta pisztolyát. De ebben a pillanatban István ledobta szűrét és a fuvarosbalta magasba lendült. — Nesze, te bitang! .— üvöltötte, megragadta a kantárt és a tisztre sújtott. A ló azonban felágaskodott, felrántva a kantárját markoló férfit, kinek csapása csak súrolta a fehérka- bátos magasszárú csizmáját és kihasított belőle egy darabot. Az egyik szerezsán — első meglepetésből ocsúdva — mögéje ugrott és széles jatagánjával a karjába sújtott. A görcsösen markoló kéz' a kantáron maradt. István lebukott. A tiszt lóvá mellette ért föl­det. A fehérkabátos kihajolt a nyeregből és szinte az arcának nyomva sütötte el pisztolyát. Mire az elővéd töobi tagja magához tért, már vége volt a küzdelem nek. A tiszt remegő kezében még füstölt a pisztoly. — Farkas! — csuklóit el hangja és csipkés zseb­kendőjével törölgette gyöngyöző homlokát. • Azután megállást fúvatott és úgy, ahogy annak idején Wienerneustadtban tanulta, megpróbált el­igazodni a térképen. Hasztalanul, Pihenőt rendelt a csapatnak és a húsz lovast a szélrózsa minden irá nyába küldte, hogy tájékozódjanak, vezetőt szerezze nek. Késő délután volt, mire egy megrettent visontai pásztort hoztak a lovas szerezsánok, aki aztán a szom­jazó sereget másnap hajnalra kivezette a postaútra, messze Visontától, valami Görgeteg alatt. Amikor az öreg Széchi az egyedül hazakocogó lovat beterelte a Zságnyékba, már ottj sirt a bölcsőben .Kovács István gyermeke, a dédanyám: Ro­zinak keresztelték. Ö maradt az apja után, meg a faragott bölcső. De a bölcső az 1881-es tűzvészkor el­égett, csak Rozi nőtt naggyá és szült a templom mö­götti zsupíedeles házban kilenc gyermeket. (Vége.) A kockás Fuamelfl imgbiúzocsfca és e sötétkék kasha vagy düftin nadrág előnyös vtiiselélt kisfiúiknak, káisflá- myofcmak. Miirad la bíiúzoslt, mind a nadrágosit lehetőleg úgy csináltassuk, hogy a »beinthagydiit-« anyagból, ha a gyermek fejlődik, tudjuk Ikii- vagy leengedná. SÜSSÜNK, FŐZZÜNK! Kolozsvári töltöttkáposzta. Hozzá­valók: 50 dkg dámálllt sertéshús, 20 dkg íüsitöttlt kcEibász, 30 dkg sertés­karaj vagy 30 dkg füsttööt karaj, 1 kg swamyúkáposzta és. levél, 12 dkg zsír, 10 dkg hegyma, 1 gerezd fokhagyma, 3 dkg só, 1 gr itöpöfft bors. fél gr majcrarna. 1 db tojás, 10 dkg rizs, 5 dl tejfel és 5 gr papri­ka. Hasonlóan készítjük, minit a itöl- fötikápcsztát. Az cfldaQais helyett a kolbászt főzzük a káposztával, me­lyet azonban csak később teszünk hozzá. Tálalásnál a töltelék mellé frissen sült sertésbordát és darabok-’ ra vágott füstöíitkolbászt adjunk. Ha füstölt karajjal készítjük, azt lis a káposztában főzhetjük és szintén fölszeletelve adjuk a tömtelek mellé. A tölteléket bőven meglocsoljuk tej- felM. Képviselőfáink (20 db): Hozzávalók: 10 dkg vaj, 10 dkg liszt, 1 dl víz, 3 db tojás, 30 dkg tejszínhab, 30 dkg sárgakróm, 5 dkg cukór. A vajat, lisztet és. a vizet egy edénybe tesz- szük és állandó keveréssel felfőzzük. Ha levettük a tűzről', egyéniként há­rom tojást beleütümk, mtedegyik után alaposain elkeverjük. Ha kész, gyengén olajozott sütőpüléhre idomító zsákból egyforma gömbökét nyo­munk (íkb. 20 db legyen) és fanró sütőben kisütjük. Ha kihűl, tetejét Bevágjuk és mellé, tesszük. A sárga- krémet és a tejszínhabolt gyengéden összekeverjük és zacskóba téve csil- iegcsőveflj a fánkokat meigtüfltfejüfc úgy, hogy a levágott oldalnál kissé maga­sabb legyen krém, a tetőket ráhe­lyezzük és porcukornál beszórjuk. HOGYAN TISZTÍTSUK? A bőrtáskákat? Leggyakoribb a nyersbőr természe­tes színű táska. Ennek a tisztítása szánté ‘lehetetCiemnek látszik, pedig nem az. Amikor a 'táska már meg- sötótedók (zsírosoddk), benzinbe már­tott tiszta ruhával többször jól át­töröljük és ha a bemzúratől már meg­száradt, fehér cipőkrémmel egyen­letesen. útkénjük, majd kifényesít­jük. A színes bőrtáskákat szántéra fe­hér krémmel tisztítjuk és . fényesít­jük. A plasztákrtásikákat szappanos langyos vízzel mossuk tisztáira. Az irhabundát? Az irhabunda mindig piszkos — panaszkodnak a nők. Tisztítása nem könnyű, de megoldható. Mindenek­előtt arra ügyeljünk, hogy a bundát legalább hetenként egyszer ■ puha flanel1'.HTcnggyal áttöröljük, így meg­óvjuk altitól, begy a por rárakódjék. A télit hónapokban többször rázzuk is ki a bundát, hogy a IbeClső szőr­mében ne maradjon por. Annikor a fehér belseje már nagyon onegszür- külit, benzinbe kevert liszttel egyen­letesen dörzsöljük be. Amikor ez a keverék megszáradt rajta, fciissé seprűvel vagy ruhakefével letisztít­juk. Ugyanígy bánunk az iirhabun- da fehér gallérjával vagy kézelőjé­vel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents