Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-03 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJ AI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A lábodi MDP-csoport munkájáról A felszabadulási verseny sikeréért Megyénk 1954. évi atlétikai élete A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 28. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1955. február 3. A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ÉVI KÜLDÖTTGYŰLÉSEI ELŐTT A megye föttdművesszövetlkezetei a február 5. és március 15. közötti időszakban tartják meg 1954. évi rendtes külMött i(köz)_gyűléseiiket. Ez alkalommal lehetőség nyűik, hogy a megye f ö idsm űvesszö vetkeze teinek több mint 80 000 főt számláló tagsága értékeltje, bírálja a földművesszövetkezetek tavalyi munkáját, s javaslatot tegyen a szövetkezeti munka .megjavítására. Az alliaipszaibáLy érteimében minden évben sor kerül az évi küldött- gyűlésekre, ezt megelőzően pedig a tagértekezletekre. Jelentős esemény ez a földművesszövetkezetek életében. A mostan’ küldöttgyűlések jelentőségét növeli az, hogy a föld- művesszövétkezefek igazgatóságalinak a tagság ellőtt be kelti számolndok a végzett munkáról, valamint arról, hogy 1955-ben milyen feladatokat kívánnak megoldani. El kell mondaniuk a szövetkezeti vezetőknek, hogyan segítették elő a falu áruellátását, hogyan elégítették ki a dolgozók áruigényeit, miképpen oldották meg a dolgozó parasztság szabad- terményeinek felvásárlását, hogyan működtek a kisegítő üzemágak, s mennyivel növelték a központi árualapokat mentesítő saját árualapot. Az 1954. évi mérlegek tükrözik 'azt is, hogy a földművesszövetkezet egyes üzemágai hogyan gazdálkodtak, nyereséggel, vagy veszteséggel zártak. A mérlegek jóváhagyása után kerül sor annak megállapítására, hogy az évi tiszta jövedelemből mennyit fordítanak a tagság részesedésére, ezen 'belül1 a vásárlási és értékesítési visszatérítések kifizetésére. A most megtartásra kerülő közgyűlések jelentőségét emeli az a körülmény ás, hogy az új szakasz politikája megteremtette a földműves- szövetkezetek gyorsütemű fejlődésének feltételeit. Megnövekedett szerep jut a szövetkezeteknek a falu dolgozó parasztságának összefogására, a város és falu közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére. Mindezekre a tényekre döntő befolyással1 van a tagság ítélete, bírálata és állásfoglalása az elvégzett munkáról. E vélemények nyilvánításának szabad fóruma a földművesszövetkezeti közgyűlés. Nem kis feladat, hárul tehát a beszámolók összeállításában a föOdmű- vesszövetkezetek igazgatóságaira, mert hisz egy esztendő eredményeinek és hiányosságainak, tükrében kell számot adni a tagság előtt a végzett munkáról. De nem kisebb a feladata a földművesszövetkezeti ■tagságnak sem. őszintén fel keli' tárnia a még megtevő hiányosságokat, hogy a hibák gyorsan kijavíthatok legyenek. Bírálatot kell gyakorolni az elmúlt évi munka, de az 1955. évi I mumtkaterv felett is. A tagok tegyenek új javaslatokat az 1955. évi program (kiegészítéséhez, hogy a kibővített munkaterv már tartalmazza az áruellátás, felvásárlás, a tömeg- szervezeti feladattok megoldásának minden részletét. Ilyen javaslat lehet esetleg új bol'tegységek létesítésére, a meglévők korszerűsítésére, új üzemágak beállítására, mint például a daráló-üzem stb. Mindezekben határozniuk keli a tagoknak és fel kell mérniük azokat a lehetőségeket, hogy az új létesítmények meg- vaflósításániál milyen társadiafltai munkára számíthatnak, mennyi lesz az új tag részjegybefizetése, s hogy mindénütt kifizessék az esetleges' részjegyhátralékokat. Foglalkozzanak a szövetkezeti tagok az olyan' egyéni társulások megalakulásának 'lehetőségével’', mint az ádándd hegyközség, a .szentgáloslkéri állattenyésztő-, a nagy-bajomi gyümölcs- és zöldség-, vagy a kaposvári méhészcsoport stb. Az ilyen társulások létrehozásával! a szövetkezeti tagság saját anyagi javainak növelését biztosítja. Mondják ell a szövetkezeti tagok, hogy mezőgazdasági termelésük fokozásához mennyi és milyen kisgépre, ekére, 'boronára, vetőgépre, műtrágyára, növényvédőszerre stb. van szükségük. A szövetkezeteknek gondoskodniuk kell ézelk időiben való beszerzésérők Adjanak számot a beszámolók arról is, hogy milyen formában szervezték meg a dolgozó parasztság ter- melvémyeinek értékesítését. Előnyös értékesítéssel segítették-e parasztságunk piacozási gondját megoldani, ösztönözték-e a parasztságot a terméshozam növelésével? Mutassa meg a beszámoló, hogyan növekedett meg a szövetkezeti tagság érdekeltsége a szövetkezeti munkában, mennyivel nőtt a szövetkezeti vagyon, s a közös vagyoniból mennyi esik egy-egy részjegyre most, s mennyi volt évekkel ezelőtti. Számcllt- jamak^be arról, milyen eredményeket hozott az elmúlt esztendőben a szövetkezet működése, mennyi a tiszta felesleg, s mennyit fordítanak & tágok részesedésére, részjegyeik, vásárlásaik és értékesítéseik után, mennyi lesz a visszatérítés. Tárják fel a beszámolók a múüt év hibáit a szövetkezeti demokrácia érvényesítése tarén. Beszéljenek a szövetkezett vezetők, -az alfcaímazot- tak munkájáról. Bírálják meg őket, s adjanak módot a szövetkezetek gazdáinak, hogy esetleg meg is vonják bizalmukat a méltatlanná vált vezetőségi tagoktól, s újat válasszanak helyettük. Legyenek a küldöttközgyűlések és tagértekezüetek a földművesszövetke- zeti mun/kia eleven megtestesítői. Mélyüljön tovább la föilldművesszö- veikezet és a tagság kapcsolata. A fedrtárt hibák kiküszöbölésének módját találják meg a vezetők, s javítsák tovább a szövetkezett munkát, hogy e területen is elősegítsék az új szakasz politikájának megvalósítását. „Úgy vélem, hogy igen hálásak lehetünk pártunknak és kormányunknak" Somogy megye Begyűjtési Hivatalának, ; Kaposvár. Megkaptam múlt hó 13-án kelt elismerő soraikat és a szép, értékes ajándékot, a 2 lópokrócot, amit hálásan köszönök. Volt öröm a családban, mert bár tudjuk, hogy a párt és a kormány megbecsüli a kötelességtudó embereket, de erre az ajándékra igazán nem számítottunk. Azóta is sokszor beszélgettünk a családban arról, hogy milyen nagy a különbség a régi és a mai idők között. Akkor hiába igyekeztünk: azt a szamarat ütötték, amelyik még ment. így húzatták velünk a ravasz kulák terhét is, aki kihúzta magát a közterhek viselése alól. De hiszen a kulák barátja volt az akkori vezetőség. Ilyenből nem kérünk többé. Szívesen és örömmel teljesítem ezután is pontosan beadási és adófizetési kötelességemet. A felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére megfogadom, hogy ezévi beadásomat újburgonyából az első termésből teljesítem, a hízóról is gondoskodtam már, amit határidőre be is adok. Szeretném ezt az elhatározásomat tudomására adni gazdatársaimnak, egész megyénkben. Úgy vélem, hogy igen hálásak lehetünk pártunknak és kormányunknak, amely békés, szép életet igyekszik teremteni nekünk. Ehhez nekünk azzal kell hozzájárulnunk, hogy becsülettel teljesítjük hazafias kötelezettségünket. j jÜdvözlettel: j ifj. Primusz Ferenc dolgozó paraszt Megyénk dolgosa parasztsága párosversenyre hívta Baranya Tegnap a járások tsz-einek, községeinek és gépállomásainak küldöttei összejöttek a Megyei Tanács székházában, hogy megvitassák a Baranya megyével kötendő versenyszerződés pontjait. A gyűlésen Nánási Imréné elvtársnő, a Megyei Tanács elnökhelyettese méltatta a verseny jelentőségét és elismeréssel beszélt megyénk dolgozó parasztságának, a tsz- és egyénileg dolgozó parasztok, valamint a gépállomások dolgozóinak lelkes vállalásairól. — Somogy megye dogozó parasztsága — mondta Nánási elvtársnő — mindig büszke volt eredményeire, amelyeket lelkiismeretes, szívós, kitartó munkával harcolt ki. Már szinte hagyománnyá vált a megyénk és Baranya megye dolgozó parasztsága közötti nemes vetélkedés, amelyet évek óta megyénk dolgozó parasztjai kezdeményeznek. A Megyei Tanács végrehajtóbizottsága bízik a megye dolgozó parasztjaiban, mezőgazdasági dolgozóiban, hogy azt a versenyt is, amelyet most akarnak ismét indítani Baranya megye dolgozó parasztjaival, mezőgazdasági dolgozóival, győzelemre viszik. Ezután Molnár Imre elvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa felolvasta a versenyszerződést, amelyet nagy helyesléssel fogadtak el az értekezlet részvevői. Majd több tsz-tag, egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt és gépállomási dolgozó szólalt fel. Közülük sokan tettek megye dolgos< igen értékes javaslatot a verseny- szerződéssel kapcsolatban, valamint egyéni vállalást is. Molnár József segesdi dolgozó paraszt javasolta, hogy a szerződésben tervezett 60 mázsa helyett 80 mázsás burgonya termésátlag elérését tűzzék ki célul. Sólyom János bolhói dolgozó paraszt megfogadta, hogy személyes példamutatásán kívül nevelő szóval is serkenti községe dolgozó parasztjait a vállalások teljesítésére. Csekei Lajos barcsi dolgozó paraszt párosversenyre szólította Koller Imre lengyeltóti dolgozó parasztot azzal, hogy április 4-ig egész évi tojás-, baromfi- és hí- zottsertésbeadását teljesíti. Szijjártó Lajos böhönyei mintagazda versenyre hívta az egész ország mintagazdáit. Felhívásához azonnal csatlakozott Szabó Gyula kereki dolgozó paraszt, aki elmondta, hogy már kifizette az első félévi adóját és teljesítette évi hízottsertésíbeadását. Tátrai János elvtárs, a Mernyei Gépállomás igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy megyénk gépállomásainak az idén az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal fokozottabb gondot kell fordítaniuk a mennyiségi munka mellett a munka minőségére. Csak így segíthetik méltóan megyénk termelőszövetkezeteit és egyénileg 9 parasztságát dolgozó parasztjait a versenyvállalások teljesítésében. Ezután párosversenyre hívta a Baranya megyei Boly! Gépállomást. Ringli Adám, a tabi Petőfi TSZ elnöke párosversenyre szólította fel a bábonymegyeri Dózsa TSZ-t. A kihívást Molnár Lajos, a bábonymegyeri Dózsa elnök lelkesen el is fogadta a tagság nevében. Időközben egy levél érkezett a böhönyei Szabadság TSZ juhászától, Sebők Lászlótól, aki arról írt, hogy bizonyos körülmények miatt nem tud résztvenni a megyei küldöttgyűlésen, s ezért levélben szólítja versenyre Baranya megye összes juhászait. A hozzászólások után Pafnkász Ferenc elvtárs, a Megyei Pártvégrehajtóbizottság másod titkára tolmácsolta a Megyei Párt-végrehajtóbizottság harcos üdvözletét a küldöttgyűlésnek és a Baranya megyei Pártbizottság, valamint a Megyei Tanács részéről jelenlévő elvtársaknak. Végül Szabó József elvtárs, a Baranya megyei Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője közölte, hogy február 12- én örömmel látják vendégül a Somogy megyei küldötteket Baranya megye dolgjozó parasztságának küldöttgyűlésén, ahol megkötik a két megye párosversenyszerződé- sét. •• Örömmel menünk vissza n termelőszövetkezetbe Három levél érkezett csaknem egyidőben szerkesztőségünkbe. Még január hónapban íródtak: egyszerű tsz-tagok és vezetők kézírásai. Mindegyik csupán néhány sor, tartalmuk mégis sokatmondó. Érződik a sorokból a termelőszövetkezeti tagoknak az az elszánt akarata, hogy magasabbra emelik gazdálkodásuk színvonalát, fokozzák a közös gazdaság jövedelmezőségét, s jó példájukkal meggyőzik az egyénieket a szövetkezeti mozgalom életrevalóságáról. Mindennek fontos előfeltétele a közös munka szervezésében és irányításában jártas, jó szakemberek gazdag tapasztalatainak felhasználása, s a képzett vezetők közvetlen segítségadása a tsz-nek. Erről, s ezeknek a feltételeknek a biztosításáról szólnak a levelek: a tsz-tagok kérik és hívják vissza a szövetkezetükből és közülük korábban eltávozott vezetőket, akiket a párt különféle tanfolyamokra küldött, majd fontos vezetőállásokba állított. Sok ilyen jelenleg különböző vezető állásokban lévő elvtárs fogadta örömmel, hogy azok az emberek, akik évekkel ezelőtt együtt dolgozott a tsz-ben, nem feledkeztek meg róla, sőt most is bíznak benne, s ezért szeretnék, ha újból odamenne közéjük, ha közvetlen segítené, tanítaná, vezetné őket azon az úton, amelyen velük egyszer elindult. De nézzünk csak ilyen példát a kaposvári járásban. A Kaposvári Járási Párt-végrehajtóbizottság a gazdasági év befejeztével a zárszámadások után összegezte az elmúlt év tapasztalatait. A JB-n dolgozó elvtársak ezt állapították meg: Ott megy jól a tagság sora, ahol jólképzett vezető van a tsz élén, aki úgy irányítja a közös gazdaságot, hogy az évről évre gazdagabban gyümölcsözik a nagy családnak. És bár a járás tsz-einek többsége szép eredményekkel zárta az elmúlt gazdasági évet, még akadnak olyan tsz-ek, amelyek éppen a gyenge vezetés miatt nem gyarapodtak úgy, ahogy a lehetőségek kihasználásával lehetett volna. Ezért a Kaposvári Járási Párt-végrehajtóbizottság a napokban összehívta azokat a még különböző állásokban lévő elvtársakat, akiket kértek haza a tsz-ekbe, s kikérte véleményüket e kérdésben. Ezek az elvtársak örömmel üdvözölték a járási párt-végrehajtóbizottságnak azt a helyes elhatározását: segít nekik abban, hogy visszamehessenek tsz-ükbe akár egyszerű tagnak, akár vezetőnek. E 16 elvtárs között van Horváth elvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tsz-osztály vezető j e, akit néhány évvel ezelőtt a so- mogygeszti Uj Barázda TSZ tagjai közül mint harcos kommunistát emelte ki a párt, s állította í®ntos vezetőhelyre. Ö így vélekedett a járási pártbizottságon: — Tudom, hogy ma, amikor a júniusi utat járva, a szocialista építésben előtérbe került a mezőgazdaság fejlesztése, kitüntetés, ha az ember egy tsz vezetője lehet. De én egyszerű dolgozó tagnak is szívesen megyek vissza a tsz-be, mert tudom, hogy amit a párt segítségével különböző tanfolyamokon s a gyakorlati életben megtanultam, ha átadom a tsz-tagok- nak, ha ezzel is segítem, ezzel az egész szövetkezeti mozgalom ügyét szolgálom. Hasonlóan nyilatkozott Siposs Pálné, a tsz-ek tanácsának megyei megbízottja, akit a kadarkúti Szabadság, Kiss József, a Barcsi Járási Tanács főagronómusa, akit az osztopáni Győzelem, Szabó László, a Kaposvári 'Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője és Kovács elvtársnő, a cse- rénfai tanács titkára, akiket a so- mogyaszalói Latinka, Milkovics József honvédfőhadnagy elvtárs, akit a patalomi Jobblét, Kelemen József elvtárs, a Megyei Tanács mezőgazdasági igazgatóság építési csoportvezetője, akit a kadarkúti Szabadság TSZ tagsága hív és vár vissza közéjük. Ezek az elvtársak a JB-n tartott megbeszélés alkalmával már arról tervezgettek, miként kívánják segíteni a közös gazdaság fejlesztését, amikor visszakerülnek a tsz-be. Megfogadták, hogy becsülettel helytállnak a tsz-ben, mint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének, az új paraszti élet megteremtésének bátor, hű katonái.
